Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
Tanácskozik pártunk X. kongresszusa (Folytatäs a 2. oldalról) Izmusra Mvaffltozífc mtodemkd: a marxizmus—íeninizmus ^alomban. A testvér pártok, a elveit következetesen vallók Kommunisták általánosságban . . . . azonos «elfogást vallanak. * jobboldala Azonban jelenleg olyan a ä w baloldali5 5 opportuniß“ helyzet, hogy az iriternacioaia- iák. Nővérük a szocialista világrendszer erejét Az internacionalizmus prő* baköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony. A Szovjetuniónak és Kommunista pártjának szerepe, jelentősége a nemzetközi kommunista mozgalomban és a világfejlődés folyamatában az idő múlásával nemhogy csökkenne, de állandóan növekszik. Pártunk eW meggyőződéssel vallja: internacionalizmusunk fokmérője a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszonyunk. Nemzetközi politikánk kiindulása, minden mást megelőző célja; a megbonthatatlan, örök magyar—szovjet barátság fejlesztése és erősítése. Ezen állandó törekvésünkhöz kapcsolódnak szorosan a szocialista ■világrendszer erejének, egységének növelésére irányuló erőfeszítéseink. Nemzetközi politikánkban mindig abból indulunk ki, hogy csak az lehet jó nekünk, ami jó barátainknak is, szövetségeseinknek is, amivel egyaránt erősítjük magunkat és közösségünket. A következő években a kétoldalú és a sokoldalú együttműködés lehetőségeit jobban hasznosítva, egymást segítve, haladunk tovább a felemelkedés útján és növeljük a szocialista világrendszer súlyát, a világ dolgozóira gyakorolt befolyását, vonzerejét Az internacionalista elvek érvényesülésének, erejének szép példája a hősiesen harcoló vietnami testvéreink mellett megnyilvánuló szolidaritás. A mi pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével — kezdettől fogva azt tartja, hogy vietnami testvéreink harcát támogatnunk kell anyagi, katonai, politikai és diplomáciai téren, valamint a propaganda eszközeivel, egészen a végső győzelem kivívásáig. Pártunknak és népünknek a vietnami nép iránt megnyilvánuló szolidaritása arra kötelez bennünket, hogy változatlanul munkálkodjunk minden erőnkkel, összes lehetőségeink hasznosításával a nemzetközi kommunista mozgalomnak a mainál hatékonyabb egységéért, hősiesen harcoló vietnami testvéreink, Laosz, Kambodzsa népeinek, az összes an- tumperialista erők javára. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk éber figyelemmel kíséri az amerikai imperializvagy bárhol a világom — ugyanúgy osztálytestvérünk, mint az arab munkás és paraszt, vagy a világ bármelyik országának munkásad és parasztjai. Nekünk nem az izraeli dolgozókkal van ellentétünk, hanem azzal az uralkodó osztállyal, amely a cionista ideológia alapján, féktelen kommurústagyűl-oletében, arabellenességiében a fajelmélet politikáját nemcsak hirdeti, de megvalósításához is hozzákezdett, és amely az imperialista politika kiszolgálója a Közel-Keleten. A mi közel-keleti politikánk, amelyet szövetségeseinkkel együtt valósítunk meg, az egyetlen lehetséges út, amely mindegyik érdekelt ország népének igazságos nemzeti és A mosrievaá tanácskozásom — előkészítése alatt és után — a nemzetközi kommunista mozgalomban megerősödött az egység: éppen ebben van a tanácskozás egyik fő eredménye, a jövőre kiható jelentősége. A nemzetközi kommunista mozgalom egységét természetesem nem tekinthetjük egyszer s mindenkorra megoldottnak. Az egység erősítése állandó feladat, megszakítás nélküli folyamat, amelynek eszközei: a két- és sokoldalú találkozók, az álláspontok egyeztetése, az eszmecserék, az elvtársi viták, és mindenekelőtt a közös célokért folytatott harc, az együttes akciók gyakorlati megvalósítása. Jelenleg joggal állapítjuk meg, hogy növekedett a testvérpártok közötti bizalom, sok akadályt elhárított az útból a moszkvai találkozó hosszú előkészítése és főként maga a tanácskozás. Ma kedvezőbbek a feltételek az egység további fejlesztéséhez, múlt néhány évvel ezelőtt. Ugyanakkor nagy elvi állhatatosságra, türelemre, egymás kölcsönös, még jobb megismerésére van szükség a további előrehaladás érdekében. A mi pártunk — meggyőződésem, hogy kongresszusunk ezt támogatja — a jövőben is kész mindent megtenni a közös célok megvalósításáért, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságának továbbfejlesztéséért, az összes antiimperial ista erők akcióegységének megvalósításáért. E korunk parancsát jelentő célok szem előtt tartásával fejlesztjük további kétoldalú kapcsolatainkat az összes testvérpártokkal, amelyek ezt — ugyanúgy, mint mi — akarják. Pártunk a jövőben is részt vesz a kommunista és munkáspártok sokoldalú találkozóin. A mi pártunk számára nincs nagyobb és meg- tásztelőbb feladat, mint szolgálni munkásosztályunk, népünk és ezzel együtt a nemzetközi kommunista mozgalom törekvéseit és céljainak valóra váltását — fejezte be tapssal fogadott felszólalását Komócsin elvtárs. Komócsin Zoltán nagy tetszéssel fogadott beszéde után Frank F erenc, a békés megyei pártbizottság első titkára szólalt fel, majd Parmi- csán László, a 43-as Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetője, budapesti küldött mondta el felszólalását;. A küldöttek nagy ta-psa közepette lépett az emelvényre Albert de Conink, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, alki tolmácsolta a belga kommunisták üdvözletét a kongresszusnak. Ezután ebédszünet következett. Szünet utáin Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára lépett a mikrofonhoz. NYERS REZSŐ Reformunk jól szolgálja a nemzetközi együttműködést mus állandó zaklatásaival szemben helytálló koreai, valamint kubai testvéreink küzdelmét Szolidárisak vagyunk a Koreai Munkapárt, a testvéri koreai nép hazája békés egyesítéséért, az amerikai imperialisták és dél-koreai bábjaik meg-megújuló provokációinak elhárításáért folytatott harcával. Együtt vagyunk testvéri szolidaritásban a bátor kubai néppel, kommunista pártjával, abban a hősi harcban, amelyet a jenki imperialistákkal szemben állhatatosan és eredménnyel folytat Szórd árit ást vállalunk íinpsria.Timus elten küzdő népekkel Az egységért folytatott erőfeszítéseink közepette reményt keltő az a változás, amely kezdetét vette a Kínai Népköztársaság külpolitikájában. Érlelődnek a lehetőségek Kína, valamint a többi szocialista ország államközi kapcsolatainak javítására. Egy évtized után most kerültünk ismét olyan helyzetbe, amikor nem a távolodás, hanem a közeledés perspektívája elé tekinthetünk nagy várakozással és tettrek'észséggal. Nem szabad természetesen szem elől téveszteni, hogy jelenleg a kínai vezetés még csak az államköri kapcsolatok normalizálására vállalkozik, és a pártkapcsolatok helyreállításától elzárkózik. Ezzel függ össae, hogy. sajnálatunkra, nem fogadták el meghívásunkat kongresszusunkra, mint ahogy az albán pártvezetés is elzárkózott ettől. A magunk részéről tovább szeretnénk haladni a megkezdett úton: nor- malizálni, fejleszteni akarjuk a kínai—magyar államközi kapcsolatokat. Marxista—leninista elveink alapján valósítjuk meg nemzetközi politikánkat a gyarmati kizsákmányolás és elnyomás utolsó maradványainak felszámolásáért harcoló népek, valamint a felszabadult országok vonatkozásában is. Politikai, anyagi és minden más, tőlünk telhető támogatással fejezzük ki szolidaritásunkat a portugál gyarmatokon és a dél-afrikai fajüldöző fasiszta rezsimek ellen harcoló népekkel. Gazdasági, politikai, diplomáciai kapcsolatainkban a fejlődő országokkal az őszinte, önzetlen segí- tőkészségből indulunk ki. A közel-keleti háborús tűzfészek felszámolására irányuló politikánk különös élességgel bizonyítja, hogy milyen elvek vezérelnék bennünket. Szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával, elítéljük az izraeli agresszoro- kat és imperialista támogatóikat. Azért állunk az arab népek oldalán, mert nekik van igazuk és mert harcuk anti- imperialista harc. Az izraeli uralkodó körökkel azért állunk szemben, mert területrablók, az arab népeket elnyomó politikát folytatnak és az imperialisták céljait szolgálják. Izrael a mi számunkra természetesen nem vallási, nem zsidókérdésként jelentkezik. Elvi meggyőződésünk alapján szemben állunk mindkét reakciós ideológiával: az antiszemitizmussal is és a cionizmussal is. A zsidó munkás és paraszt — éljen Izraelben, emberi obijainak eléréséhez vezet. Pártunk nemzetközi politikájának megvalósításában arra törekszik, hogy a Magyar Népköztársaság — hasonlóan a többi szocialista országhoz — sokoldalú kapcsolatban legyen a miénkkel ellentétes társadalmi rendszerű országokkal is. Amikor — a békés egymás melett élés elve alapján — kapcsolatainkat fejlesztjük a tőkés országokkal, mindig figyelemmel vagyunk szövetséges! elkötelezettségünkre. A szocialista országok egységes, összehangolt fellépésében rejlő nagy erő és lehetőségek bizonyítékai azok az eredmények, amelyeket az európai biztonsági értekezlet megszervezésére irányuló kezdeményezésünkkel eddig elértünk. Kontinensünk népei és a legtöbb ország kormánya egyetért az európai biztonsági értekezlet összehívásával. Az európai biztonsági értekezlet feltételeit javította a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött szerződés. Pozitív hatása lesz a lengyel—nyugatnémet szerződésnek is. E szerződések mielőbbi ratifikálása nagymértékben elősegítené a továbbhaladást a megkezdett úton. Az európai béke és biztonság érdekei azonban azt kívánják, hogy a nyugatnémet kormány tovább lépjen előre: ismerje el nemzetközi jogi tekintetben a Német Demokratikus Köztársaságot. Ugyancsak célszerű lenne, ha intézkedéseket tennének a Nyugat-Németország- ba települt, ott hivatalos támogatást élvező, valamennyi szocialista országgal szemben uszító, diverziókat szervező propagandaapparátusok és emigránsszervezetek tevékenységének felszámolására. Kedves elvtársak! .Annak következtében, hogy a testvérpártok megtisztelő bizalmából az 1969-es moszkvai nemzetközi tanácskozás előkészítésének egy hosszú, jelentős időszaka nálunk volt, közvetlen és rendszeres kapcsolatba kerültünk a kommunista és munkáspártok nagy többségével. Tisztelt kongresszusi A Központi Bizottság beszámolója nem hosszasan, de úgy érzem, mégis nagy nyo- matékikal fejti ki pártunk álláspontját a nemzetközi gazdasági együttműködésről. Felmerül a kérdés: milyen összefüggés van a szocializmus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése között? A két dolog szorosan és kölcsönösen összefügg egymással. A szocializmus teljes felépítése csak hazánk termelőerőinek növekedésével, a termelőképesség nagymértékű fejlesztésével realizálódhat. Ez persze nem minden, ami szükséges a szocializmushoz, de biztos, hogy a mi esetünkben ez az egyik feltétel. Ha lépést akarunk tartani a világgal, sőt széles területen közelíteni akarunk a világ legjobb teljesítményéhez, akkor — saját erőink koncentráltabb felhasználása mellett — mind többet kell igénybe folyamatában jobban hasznosítsuk az időtényezőt, mert annak szerepe óriási fontosságú, nálunk viszont még kisebb a rangja a kelleténél. A versenyképesség azt követeli, hogy a tudományos kutatásból gyorsan legyen késztermék. A beruházások futamideje rövid legyen az üzembe helyezésig. Végül a szocializmus elvéből természetszerűen következik, a gazdasági viszonyok pedig megkövetelik, hogy a szocializmus építése során utat engedjünk a gazdaságban as nemzetköziség tendenciájának. hogy jobban gazdálkodhassunk, az emberi munkával és az anyagi javakkal, az időtényezőt pedig láthatatlan szövetségesünkké tegyük. Harmadik ötéves tervünk teljesítése azt mutatja, hogy a vállalati tevékenység ősz- szességében jól beleilleszkedik az államérdekbe, a népgazdasági terv fő céljai teljesülnek, a tervszerűség és az arányosság javuló. A gazdasági reform folytatásával tehát jól szolgálhatjuk a nemzetköri gazdasági együttműködés ügyét. Kétoldalú és sokoldalú kapcsolatokat Nyers Rezső ezután a termelés és a kereskedelem kapcsolatáról beszélt. A termelés és a külkereskedelem szervezeti integrálásának különböző formái szintén pozitív eredményt hoztak. partnerünkkel és a többi testvéri országgal, az állami munkában fejleszteni kell az államközi együttműködést, annak rendszerét is, módszerét is, gyakorlatát is. A továbbiakban a KGSTvennünk niás nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit. A nemzetköziség az országhatárokon túli kooperáció révén az ipari termelésbe is benyomul. Mégis. általános jellemzésként azt mondhatjuk, hogy a magyar ipar adottságaihoz képest még nagyon is szűkén veszi ki részét a nemzetközi termelési kooperációból. Ha gyorsabban akarunk haladni a szocializmus útján, képessé kell válnunk arra hogy a műszaki-technikai fejlődés A szocializmus teljes felépítésének célja magával hozza, sőt megköveteli, hogy gazdaságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés dinamikus fejlesztésére irányuljon, mégpedig minden országgal, amellyel a kölcsönös érdekek alapján lehetséges. Mint Kádár és Fock elvtársak is aláhúzták, különösképpen szorgalmazzuk a gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval, kiemelkedő fontosságú országokkal kialakult kétolda- lú és sokoldalú termelés kooperációkról beszélt, kiemelve azok nagy jelentősé, gét, majd a nemzetközi pénzes hitellehetőségek felhaszná. lásáról szólt. Hangsúlyozta hogy e tekintetben is megbízható partnerei akarunk maradni a szocialista országok, nak és a tőkés világbeli ügyfeleinknek. (Folytatás a 4 oldalon) NÓGRAD — 1970. novemhei 26., csütörtök 3
