Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

isfdsnsäcsIcoziEc p&a°2uitlc Sft. tecsigpsssBÄrmsti (Folytatás a 3. oldalról) Leh e tőségeinkhez képest dollárhitelek nyújtásával se­gítjük a magyar gépexport bővítését a világpiacon. Nyers Rezső ezután az úgynevezett láthatatlan export: az idegen- forgalom és a tranzittevé­kenység fejlesztéséről beszélt, majd így folytatta: Nagy jelentőségűnek; tart­juk, hogy a KGST 23. ülésszaka 1969 áprilisában magáévá tette az integráció eszméjét és megindulhatott a megvalósítás tervének kidol­gozása. Éppen mert nagyon nagy kérdésről van szó, a magunk részéről sohasem te­kintettük elsőrendűnek a si­etséget, sokkal inkább az ala­posságot. Ma is ezt valljuk. A programkészítés napja­inkban még folyik, annak át­fogó értékelése nem lehetsé­ges. Az integrációt úgy kell felfognunk, hogy abban az ed­digi együttműködés folytató­dik, a kétoldalú kapcsolatok fokozatosan bontaikoznak majd ki. De persze az integráció nem csupán folytatása vala­minek, hanem új fázis. Mit soroljunk az integrá­ció célrendszeréibe ? A célok összessége magában foglalja azt, hogy utat nyissunk min­den tagországiban a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelé­sének, hogy nemzetközivé te­gyük a termelési kooperációit, hogy sokoldalúan szakosítsuk a kulcsiparágakat, hogy a közös igények alapján fejlesz- szük a termelés nyensianyag- és eraregiabázi&át, hogy bővít­sük és folyamatossá tegyük a fogyasztási cikkek egymás közötti cseréjét Milyen legyen az integráció eszközrendszere? Elvileg tisz­tázott, hogy az eszközrendszer­ben három dolgot kell szer-, vesen összekapcsolni: az or­szágok közti gazdaságpolitikai konzultációt, a népgazdasági tervek egyeztetésiét és a sok­oldalú közgazdasági szabá­lyok, szabályozók rendszerét. Nem tisztázott még a három tényező összefüggése és he­lyes szerepmegosztása. Együttműködés a különböző társadalmi rendszerű élamokkal Tisztázást igényel a sokol­dalú közgazdasági szabályozó­rendszer jövőbeni szerepe, így az árrendszer, a hitelrend­szer, a valutáris rendszer funkciója, valamint a keres­kedelmi módszerek és a va- luta-koóvertibiliitás lehetősé­ge. Közös választ kell talál­nunk arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, és ha igen, mi­képpen történhet a mai nem­zeti piacok fokozatos és rész­leges egybefonódásia. Meg kell találnunk a közös választ ar­ra, hogy jól működhet-e a nemzetközi tervegyeztetés, hatékony lesz-e a termelési kooperáció akkor, ha a tag­országok belső gazdaságában és külkereskedelmében külön­böző marad a gazdasági kal­kuláció elve. a jövedelmező­ség számítása és a pénz sze­repe. Vizsgálatot érdemel az äs, hogyan tehetjük vonzóvá külső országok számára a KGST-hez való csatlakozásit, vagy társulást olyan esetben, amikor ebben az érdekék vég­ső fokon egybeesnek. A tisztázandó kérdések sú­lyosabbak annál, semhogy je­len pillanatban igennel vagy nemmel lehetne válaszolni rá­juk. Tudatában kell lennünk, hogy a szocialista gazdasági integrációnak az eszméjével, de a problémáival is hosszú időre eljegyezzük magunkat. Ha sikeresen fejlődik majd az integráció, ez a szövetke­zett szocialista országok egyik nagy történelmi tette lesz.. Korunk egyik jellegzetes vonása, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok között is fejlődnek. Alapvető célunk az, hogy partnereink a legnagyobb kedvezmény elvét korlátlanul és feltétel nélkül biztosítsák számunkra, megszüntetve az exportunkat sújtó diszkriminá­BENCSIK ISTVÁN élőt és a nem vámjellegű ad­minisztratív korlátokat E. mellett arra törekszünk. hog> vállalataink hosszú távra szó­ló világpiaci tevékenységéhez megfelelő államközi kereteket biztosítsunk. A Közös Piaccal kapcsolat­ban a felszólaló elmondotta, hogy annak kialakuló rendje közelről érinti hazánk érdeke­it, különösen 1 agrárexportun­kat veszélyezteti. Problémáin­kat elsősorban a tagországok­kal igyekszünk rendezni, bi­zonyos kérdésekben, emellett még a Közös Piac integrált szerveivel is tárgyalunk, fő­leg a magyar mezőgazdasági export hátrányos helyzetének megszüntetése céljából. Ezen a téren a Közös Piac részéről jelenleg nem tapasztalunk olyan tárgyalási és megállapo­dási készséget, amely beleillene az_ európai gazdasági együtt­működés kibontakozásának képébe. A jövőben végül is két tartós európai integráció­val számolhatunk: a KGST- vel és a Közös Piaccal. Magyarország és a harma­dik világ országai között a gazdasági kapcsolatok fejlőd­nek és sokoldalúbbá válnak. A fejlődő országokból Ma­gyarország a műszaki-tudomá­nyos együttműködés kereté­ben az utóbbi időszakban évenként 150—200 főt foga­dott Jelenleg több mint 500 egyetemi és főiskolai hallgató képzéséről gondoskodunk. Tisztelt elvtársak! Erre a feladatra is érvényes kongresszusunknak az a té­zise, hogy az eddigi irányban, de jobban kell dolgoznunk. Meggyőződésem, hogy a nem­zetközi gozdasági együttműkö­déssel kapcsolatos politikánk összhangban van és összhang­ban lesz ezután ennek a kong­resszusnak a fő jelszavával, amely úgy szól. hogy „Tovább a lenini úton!” Nyers Rezső beszéde után Orosz Ferenc, a Szabolos-Szat- már megyei Tanács elnöke szólalt fel, majd Andreasz Fantisz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtit­kárhelyettese méltatta az MSZMP munkáját és tolmá­csolta pártja üdvözletét. Ez­után Bencsik István, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának főtitkára szólalt fel. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára se kong resszus szünetében Őrülünk egyre szépülő életünknek — Ä Hazafias Népfront, — amelynek képviseletében itt jelen vagyok —, nagy meg­tiszteltetésként és hivatása lé­nyegeként vállalja a megálla­pítást, hogy „a párt szövetsé­gi politikája a Hazafias Nép­front-mozgalom keretében va­lósul meg”. , Felszólalásában ezután tár­sadalmunk egyes rétegeinek helyzetével, egymással való viszonyával foglalkozott. — Az összefogás alapvető tényezője — mondotta — a munkás-paraszt szövetség. Ha­zánkban a termelőszövetkezeti parasztság élete valóban sokat javult, és ha életszínvonala nem is, de jövedelme — or­szágos átlagban — elérte a munkásokét. A helyi különb­ségek azonban olyan nagyok, hogy egyes vidékek, vagy egyes termelőszövetkezetek parasztságát- egyenesen bosz- szantja, amikor arról hall, hogy az ő jövedelme már ilyen magas. Akinek meg valóban magas, az hallgat, mert „jobb arról hallgatni”. Objektíve te­hát olyan a helyzet, hogy minden okunk megvan azt mondani: a munkás-paraszt szövetség most két • javuló életszínvonalú osztály azonos érdekű szövetsége, szubjektí- ve viszont sok még a félreér­tés. — A beszámoló — folytatta —. arra is kitért, hogy mi nem a „siralomvölgyet” ke­ressük a földön, hanem a szép emberi életet, azt, amely­ben mindenki kifejtheti ter­mészet adta képességét. Enél- kül az egyéni lét nem lehet szép és boldog. Ez az amit nem értenek meg azok, akik elhagyják ezt az országot, és messze a hazától döbbennek rá, hogy a nép éltető közelsé­ge nélkül a pénz csillogása is hideg, vigasztalan. — Igaz, vannak Idehaza ne­hézségeink. Nehezen indul­tunk, és még mindig visszahúz bennünket a múlt terhe és öröksége, de az előrehaladás képe mégis igaz: gyárak, la­kóházak, mezőgazdasági üze­mek épülnek. Jó filmek, re­gények, felszabadult életünket mintázó szobrok, festmények születnek. Nemcsak dolgozunk, hanem örülünk is egyre szé­pülő életünknek. — Mindennek az a titka, hogy követjük a korszerű em­ber elméletét, a marxizmus— leninizmust. Titka az a mód, ahogyan a párt ezt az elmé­letet viszonyaink között al­kalmazza, ahogy megtalálta a párt és a pártonkívüliek együttműködésének nyitját. Az előrehaladás legfőbb biz­tosítékának azt tartom, ha a pártszervek a feladatok meg­oldásában számítanak a nép­frontfórumokra. Ezután arról beszélt, hogy a tanácsok hatáskörének bővü­lésével a lakosságot érintő mind több kérdés dől el hely­ben, és a döntések előtt nagy jelentősége lesz a népfront- tanácskozásoknak. Járási ta­NÖGRÁD - 1970. november 26., csütörtök nácsok nem lesznek, de vál­tozatlanul lesznek járási párt- bizottságok a párttagok ta- nácskozótestületeként, és lesz­nek járási népfrontbizottsá­gok a párttagok és pártonki- vüliek tanácskozótestülete- ként. És természetesen van­nak és lesznek népfrontbi­zottságok mindenütt, ahol ta­nácsok működnek. — El kell érnünk, hogy előrehaladásunk módján, éle­tünk kisebb és nagyobb kér­désein egész népünk gondol­kodjon és mindenki dolgozzon érte. A párt vezetésével ez a széles körű mozgósítás nép­frontfeladat is. A mozgalom minden munkása és aktivistá­ja szívvel-lélekkel fog dolgoz­ni, hogy e nagy feladatát a mozgalom, a nép érdekében jól teljesítse — mondotta be­fejezésül. Bencsik István után Ivan Hansen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongrestz- szust, majd Keres Emil szín­művész, budapesti küldött szólt hozzá a két napirend­hez. A következő felszólaló Taisto Sinisalo, a Finn Kom­munista Párt alelnóke volt. Meleg szeretettel üdvözölte az MSZMP X. kongresszusának résztvevőit. Szünet után Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke töltötte be az elnöki tisztet. Bejelentette, hogy a kongresszushoz eddig 'több mint 650 köszöntő levél és távirat érkezett a pártszer­vezetektől, szocialista brigá­doktól, termelőszövetkezetek­től. tanintézetektől, intézmé­nyektől, társadalmi szervezetek­től és magánszemélyektől. Az üdvözletekben kommunista és pártonkívüli dolgozók száz­ezrei kívánnak sikeres mun­kát a kongresszus küldöttei­nek, beszámolnak a szocialis­ta munka verseny legújabb eredményeiről, a tervek telje­sítésiéről és újabb munkavál­lalásairól. Erdei Lászlóné a kongresszus nevében köszöne­tét mondott az üdvözleteket küldő dolgozóknak. Ezután Francois Billoux, a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja lé­pett az emelvényre. Szólt az MSZMP növekvő tekintélyé­ről, majd méltatta a pártjain­kat Összekötő testvéri barát­ságot. Kosztasz Kolijannisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára méltatta a Magyar Népköztársaság eredményeit és azt a segítséget, amelyet hazánk — más szocialista or­szágokkal együtt — az impe­rializmus ellen harcoló né­peknek nyújt. Michael O’Ri- ordan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára a párt nevében köszöntötte a kong­resszust. Kiró Gligorov, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja tolmácsolta ezután köszöntését a X. kong­resszusnak, majd dr. Beckl Sándor, a Magyar Testneve­lési és Sportszövetség elnöke, budapesti küldött szólalt fel. Han Ik Szu, a Koreai Mun­kaipárt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság tit­kára pártja forró köszönetét tolmácsolta az MSZMP X. kongresszusának és a magyar népnek. Fabio Grobart, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja szólt ezután a kongresszus részt­vevőihez. DominiQue Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke mondott ezután üdvözlő szavakat, s méltatta az MSZMP-nek azt a mun­káját, amit a nemzetközi munkásmozgalom egységének megteremtése érdekében vé­gez. A luxemburgi delegáció ve­zetőjének szavai után az el­nöklő Erdei Lászlóné a szer­dai tanácskozást berekesztette. A kongresszus csütörtök reg­gel 9 órától folytatja mun­káját. Elutazott Wladyslaw (xoiuulka Az MSZMP . X. kongresz- szusán résztvevő Lengyel Egyesült Munkáspárt küldött, ségének vezetője Wladyslaw Gomulka, a központi bizott­ság első titkára szerdán dél­után elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság tagja, Garai Róbert, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető- helyettese, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Né­meth? Béla, hazánk varsói nagykövete búcsúztatta. Ott voltak a lengyel testvérpárt küldöttségének tagjai és a bu­dapesti lengyel nagykövetség képviselői. Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára visszaérkezett Varsóba. A LEMP küldöttségének ve­zetését az MSZMP X. kong­resszusán Eyszard Strzeleoki, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára vette át. (MTI) Mill föld 3 vendégeink látogatásul Az MSZMP X. kongresszu­sán résztvevő külföldi kül­döttségek közül a Mongol Né­pi Forradalmi Párt delegáció­ja Nyamin Zsagvaral, a poli­tikai bizottság tagja, a köz­ponti bizottság titkára vezeté­sével a Vörös Október Férfi­ruhagyárat kereste fel, ahol megtekintettek több üzem­részt. A gyárlátogatás azért volt figyelemre méltó, mert régi kapcsolat alakult ki a Mongóliában magyar segítség­gel épült ruhagyár és a Vörös Október ruhagyár között. Írország Kommunista Párt­jának küldöttsége Michael O’Riordan főtitkár vezetésével a Budapesti Közlekedési Vál­lalatnál tett látogatást. .(MTI) Holá'esef, sérülés nem fortén» Cionista provokáció New Yorkban Szerdán reggel New York­ban, az Aeroflot és az Intu- riszt képviseletének helyisé­gében bomba robbant. A rob­banás megrongálta a kéteme­letes épület homlokzatának üvegfalát, és egyéb anyagi károkat is okozott. Csupán a véletlennek tudható be, hogy haláleset, sérülés nem történt. A „zsidók védelmi liga" el­nevezésű szélsőséges cionista szervezet tagjai követték el az újabb provokációt az Egyesült Államokban működő szovjet intézmények ellen. Ezt meg­előzően cionista huligánok a Szovjetunió állandó ENSZ- képviseletének épületénél okoztak botrányt és megtá­madták a TASZSZ Washington ni részlegét. Nem lehet szó nélkül hagy­ni azt a tényt, hogy az ame­rikai hatóságok, a szovjet fél ismételt tiltakozásai ellenére, ez ideig sem tettek hatékony intézkedéseket, hogy véget ér­jenek a cionista huligánok tá­madásai az Egyesült Államok­ban levő szovjet intézmények ellen — mutat rá a TASZSZ szovjet távirati iroda. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents