Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

Képernyő előtt Gazdag hét Gazdagok vagyunk esemé­nyekben. Essék szó először egy kulturális eseménysoro­zatról. A szovjet kultúra napjai. Mindjárt a hét elején láthat­tuk a Harminc perc Solohov- val című szovjet dokumen- tumfilmet. A film röpke fél óra alatt hozta még közelebb hozzánk a Csendes Don világ­hírű íróját és környezetét Láttuk és hallottuk Soloho- vot a kert közepén álló há­zában, horgászás közben, az emberek ügyes-bajos dolgai­nak intézésekor, vagy éppen amikor átveszi a Nobel-díjat, vagy Japánban jár. Solohov- val és műveivel személyesen is találkozhattunk. Amikor egy téli vadászaton rágyújt a cigarettára, mintha még kö­zelebb lenne hozzánk. Szinte tüzet adnánk neki. alti na­gyon-nagyon sokkal megaján­dékozott bennünket. Találkozások. „Szása kapi­tány” volt negyedszázaddal ezelőtt Alekszander Rőt, aki jelenleg hazánkban egyetemen tanít. A professzor 22 nyel­ven beszél, baráti kapcsolatok is fűzik magyar tudósokhoz és művészekhez. A műsorban Major Tamás és Suara Róbert nyelvész-professzorral beszél­getett az elmúlt 25 év nyelvé­szeti, színházi eredményeiről A világon jelenleg csaknem 2300 nyelvet beszélnék, ter­mészetesen, a megszámlálha­tatlan nyelvjáráson kívül. Csaknem 30 nyelvet beszél­nek tízmillióinál többen, köz­tük a magyart is. Az idegen nyelvek tanulásakor — mint Alekszander Rőt mondotta — egyik legfontosabb az, hogy a nyelvet tanuló személy azon a nyelven „gondolkodjék”. Ki kell emelnünk az e heti népgazdasági Fórumot. Vályi Péter pénzügyminiszter, Bon­der József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter. Lá­zár György munkaügyi mi­niszter. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyette» vezetője és Szabó Kálmán, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem rektora látogatott el ezúttal a stúdióba. A Megyeri Károly által vezetett Fórum az egész országot megmozgatta, Buda­pesten kívül Miskolcon, Győ­rött, Pécsett és Szolnokon várta ügyelet a kérdéseiket. Ezúttal a IV. ötéves terv ké­szítése során napvilágra buk­kant kérdésekről kaphattunk képet. A rendkívüli érdeklő­dés is bizonyítja, hogy szin­te a lakosság minden rétege tisztában van az elkövetke­zendő ötéves terv jelentősé­gével, s ügy véli, az elmon­dottaknak mindnyájunk leg­személyesebb ügyének is kell lennie. Ismét új sorozatot is kö­szöntöttünk: Üj arcok rivalda­fényben. Abody Béla veze­tésével a sorozat az operát kedvelő közönség számára ké­szül, s azokkal a fiatal mű­vészekkel ismerkedtet meg, akik az Operaház színpadán most állnak pályakezdés előtt. örültünk a Nyitott könyv­nek. Gyárfás Miklós Volt egy­szer egy színház című műve az író fő alkotásai közé tar­tozik. Ez a színház a hábo­rúval kapcsolatos, hadifog­lyokkal készült, személyes él­ményen alapul. Hogy meny­nyire így van ez, azt bizonyí­totta a pályatárs, s maga az író is. (te) Kamaratárlat Salgótar j ánban Jelkép és valóság Bontják Salgótarjánban a NÓGRÁD Szerkesztősége előtt álló, Nápoly nyomornegyedeit idéző, ásatag épületet... Ab­lakainkból eddig unos-untalan a vigasztalan, toldozott és foltozott, elkedvetlenítően szürke falakra láttunk, a hát­só lépcsőre, amiket gyalulat- lan deszkalapokkal hoztak biz­tonságos állapotba és a rogya­dozó függőfolyosóra, ahol ko­pott ablakok és ajtók néztek farkasszemet egymással. Még néhány hét és eltűnik a szemünk elől ez a szomorú látvány. Fehér vakolatpor száll a bontásnál a levegőben, lerakódik a járdára. Rövidesen kilátunk a térre. Erről az jut az eszembe, s már-már jel­képesnek érzem a hétköznapi eseményt: szinte napról nap­ra szellősebb távlatok nyíl­nak előttünk, táguló horizon­tok tárulnak elénk... Holnap már a közérzetünk is egészen más lesz. Ha két mondat között kinézünk az ablakon, az égnek, már nem csupán egy parányi csücskét fogjuk látni, hanem akkorát, amennyit éppen át tud fogni a szem. A karcsú toronyháza­kat és nyáridőben sok, sok zöldet... Szujó Zoltán és Molnár Bé­la kamaratárlata november 6- án zárul Salgótarjánban, a megyei József Attila művelődé­si központ klubjában. Grafikai alkotások és olajképek valla­nak a két fiatal képzőművé­szeti tevékenységének eddigi eredményeiről. Szujó Zoltán, az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat gra­fikusa 1967-től. A Nógrád me­gyei képzőművészeti stúdiónak két éve tagja. Bár grafikus­ként dolgozik, úgy véljük, e kiállításon mégis inkább olaj- képei érdemelnek több fi­gyelmet. Először Ikarusz cí­mű képéről szólunk, szerin­tünk egyik fő képe ez. Szinte a Szent-Györgyi Albert által felvetett gondok jutnak eszünkbe, hogy hova vezet a technika, ha a haditechnika szolgálatába áll. Egy fejjel le­felé zuhanó alakot — talán pilótát — látunk, s bombákat, gépeket. A kép, így a zuhanás is majdnem „életnagyságú”. Érezzük belőle az aggódást az emberiségért, amely egészében lezuhanhat egy háborús ka­tasztrófa esetén. Szujó Zoltán szereti a nagy felületeket, ért „betöltésükhöz”. Erre példa, többi között a Nővérek, de az önarckép is. Molnár Béla Egerben a pe­dagógiai főiskolán tanul. Az öreg kocsma című képe egy füstös, piros ajtót ábrázol. Aki járt már öreg kocsmában, ér­zi az effajta helyiségek „illa­tát”. Mégis, vagy éppen ezért, inkább „kivágásnak” érezzük, mint képnek. Minden látogatót megállít viszont az Éjszaka képei című festménye. Felüle­te a rusztikus megmunkálás jegyében fogad, s egy tündéri látomás emléke, tele finom­sággal. Kisméretű munka, kissé olyan, mintha plasztika lenne. Hangulatán túl, s az­zal összefüggésben említjük, hogy a nagyon szép éjszakák­ra emlékeznünk láttán. Ott lát­tuk a csillagok fényét, ame­lyek nincsenek is a képen. E tárlaton ezt érezzük Molnár Béla fő képének. A két fiatal bemutatkozása öröm, mert tehetséges embe­rekkel ismerkedtünk meg sze­mélyükben. — tóth — Könyvespolc Marx ős Engels 1845—1846 Most hát elköszönünk a vi­harvert épülettől. Elköszönünk tőle, s nem fáj a szívünk érte. — 18 — , Auguste Comu könyve csupán egy esztendőt ölel tel Marx és Engels életiből, de ez az év ered­ményekben termékeny időszak volt. Engels ekkor írja meg Manchester ben „A munkásosz­Termel őszövetkezetek, állami gozdaságok. szeszipari vállalatok! A cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 1971. évre MÉG ELFOGAD alumínium alapanyagú szállítótartályokra, 2—5 m8 űrtartalomig és tárolótartályokra, 20—60 m8 űrtartalomig megrendeléseket. Személyes vagy írásos megkeresésre részletes tájékoz­tatást adunk. Cim: Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Cserkút. Levélcím: Pécs, postahivatal 15. Kereszti László. 4 NÓGRÁD - 1970. november 3„ kedd tdly helyzete Angliában" című ne­vezetes tanulmányát, Marx pedig brüsszeli emigrációjában dolgozik a később A tőkében kiérlelt köz- gazdasági tanulmányain. Ekkor születik meg Engels-szel közös ta­nulmánya: „A német ideológia". A szerző ennek az izgalmas idő­szaknak a történetét dolgozza fel munkájában. Étkezzen, szórakozzon a Vendéglátó Vállalat balassagyarmati üzleteiben! Kedvezményes vacsoraárak­kal, nagy áruválasztékkal, színvonalas felszolgálással várja kedves vendégeit az IPOLY Étterem, Bajcsy-Zsilinszky u. 1. * K BÉKE Étterem, Rákóczi út 21. Az ARAWKALASZ Bisztró, Rákóczi út 74. BALASSAGYARMAT. A NAPOKBAN a Parlament Gobelin-termében tartott saj­tótájékoztatóján Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese beszámolt az 1972-ben „belépő” második programról, és az 1973-ban in­duló, immár nem kísérleti, hanem rendszeres színes adá­sokról. A bejelentés részleteit már közölték az újságok, egyes mozzanatai azonban to­vábbgondolkodásra késztetik az érdeklődőt. Így például Pécsi Ferenc beszélt arról, hogy a második program lét­rejöttének legfőbb indoka: a közönség egyre árnyalatceabb igénye. Magyarán: egyre töb­ben vannak, akik például sportközvetítés helyett mást szeretnének nézni, mások a zenekari hangversenyeket nem kedvelik a televízióban, ismét másokat esetleg éppen egy tudományos témájú interjú hagy közömbösen, 6 ilyenkor nem tehetnek mást, mint azt, hogy otthagyják vagy kikap­csolják a készüléket. A második program legfőbb erénye, hogy lehetőséget ad a Választásra. (Ezzel körülbe­lül az elkövetkezendő húsz év­re a televízió bebiztosította a maga számára az állandó szi­dalmazás! lehetőséget: ezt vagy azt a műsort miért pont emezzel párosították és nem amazzal.) Érdekes nemzetközi tapasztalat azonban, hogy a második program megkez­désével — a harmadik, ne­gyedik vagy akár az ötödikkel még inkább — nem növekszik az az idő, amit a nézők a ké­szülék előtt töltenek. A ma­gyarázat valószínűleg az, hogy most már nem érzi a néző kiszolgáltatottnak magát: min­den alkalommal választásra kényszerül, tehát könnyebben választja azt a harmadik megoldást, hogy — egyiket sem nézi. 4­A MÁSIK MEDITÁCIÓRA alkalmat adó bejelentés, hogy hétfő változatlanul adásmen­tes nap marad. (Egyedülálló magyar specialitás ez: sehol a világon, ahol kiépült a tele­víziózás, nem hagynak Ilyen „szabad napot”.) Sok érv szól a hétfői adás mellett, például az, hogy sokan a televízió híradó­jából informálódnak a világ eseményeiről és hiányzik a hétfőn elmaradó híradó. Más­réme nélkül tevékenykedhet­nek este, esetleg sétálhatnak, barátokat látogathatnak, és így tovább. Nehéz igazságot tenni, mi legyen a hétfői nap­pal. Egyelőre még kompro­misszumra sincs kilátás, mint a két műsorral. Mert aki végképpen nem tud választani — az vásárol­hat két készüléket, is ingáz­hat a két képernyő között. ♦ / TÖRÓCSIK MARI mesélte a Kölyök című film forgatása után, amit Dunaújvárosban, a Vasműben vettek fel. Az egyik jelenet miatt órákig kellett kapaszkodni a tető egy vasge­rendájába. Igaz, kifeszített ponyvával vigyáztak alatta, a felvétel végére mégis annyira kimerült idegileg, hogy félre­vonult egy sarokba és sírva fakadt. Egy öreg szakmunkás, aki végignézte a felvételeket, odament hozzá és ezt mondta: „Ne sírjon, Marika, ha magá­val ezek a filmesek így bán­nak, jöjjön hozzánk dolgozni, én biztosítom, hogy nagyon rendes munkát kap majd ná­lunk.” Mint a példa mutatja, Tö- rőcsik Marival nemcsak mint színésznővel, hanem mint em­berrel is, hamar megbarátkoz­nak a munkások. * AZ INTEGRÁL a televízió talán legigényesebb tudomá­nyos műsora. Ha másért nem, azért is, mert Sylvester And­rás szerkesztőnek sikerült el­érnie, hogy a magyar tudo­mányos élet legjobbjai nem­csak interjúalanyok a televí­zióban, de szükség esetén ri­porterek is. Legutóbb például Jánossy Lajos professzor vál­lalta a tévériporter szerepét. S mindenki meggyőződhetett róla, hogy a kérdések nem bonyolultabbak, nem érthetet­lenebbek a laikusok számára, ha a tudósok. teszik fél, ha­nem éppen ellenkezőleg: egy­szerűbbek, világosabbak. Régi igazság, persze, hogy kérdezni tudni kell; s ki tudna jobban kérdezni egy nagyon szűk tu­dományos szakterületen, mint egy másik tudós? Az Integrál mellett jó néhány tudományt népszerűsítő műsora van még a televíziónak — így például az igen népszerű Delta —, de talán túlságosan is sok ez a jóból. Hiszen attól nem lesz igényesebb, jobb a tudomány­népszerűsítés választéka, ha ugyanazt az interjútípust többféle elnevezés alatt, több­féle műsorcímmel készíti a televízió. Ajánlatos lenne hát egy kis ritkítás; talán éppen, a Delta és az Integrál javára. # A HÉT CÍMŰ új televíziós folyóirat jóformán még meg sem született, máris sok vitára adott alkalmat. Nemcsak a né­zők körében, hanem a televí­zióban is. Vannak, akik még mindig az első adást tartják a legjobbnak, vannak^ akik a harmadikra esküsznek. A tele­vízióban működik egy társa, dalmi tanácsadó testület is, amelynek tagjai a tévén kí­vül álló újságírók és egyéb szakemberek. Nemrégiben megvitatták A hét eddigi adá­sait, természetesen azonban olyan új javaslatokat még nem készítettek, amelyek bár­miféle változtatást igényelné­nek, hiszen ideje sem volt még ennek a műsortípusnak, hogy kipróbálja lehetőségeit. Márványi György szerkesz­tőtől azt kérdeztük: milyen érdekességet kínál a közeljö­vőben A hét? — November 8-án este Fe­hérgyarmatról és Csengéiről, a két árvíz sújtotta faluból jelentkezik A hét. Bizonyára sokan emlékeznek még a Tv­jelenti egyik különkiadására, amelyben kizárólag árvízi ügyekről volt szó. Akkor ott sokan nem akarták vállalni az elköltözést. Most azt pró­báljuk bemutatni: mi történt azóta, mit sikerült felépíteni, hogyan élnek, gondolkodnak azok az emberek, akik akkor szerepeltek a tv-ben. A mű­sort a stúdióban most is Vér- tessy Sándor vezeti, a helyszí­nen Balogh Mária és Horváth János lesz a riporter. Bernáth László részt a televízió technikailag a műsoridejét úgy is eloszthat­ná, hogy a jelenlegi, mintegy ötven órát nem hat, hanem hét adásnapon sugározná. Ez tehát nem probléma. A kar­bantartás is megoldható. Még­is az országban igen sokan vannak, akik örülnek a tele­víziós szabad napnak. Igaz ezzel kicsit el is ismerik, hogy a televízió rabszolgái, kötőd­nek a készülékhez s ezért ve­szik szívesen, hogy végre van egy nap, amikor családi ügyei­ket intézhetik, amikor külön­böző társadalmi szervezetek­ben a „kötelező” hazarohanás Hit kap az ifjúság? Azon a végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen a Balassa­gyarmat negyedik ötéves ter­vében felépítendő új létesít­ményekről esett szó, felszólalt Kovács Sándor, a KISZ váro­si bizottságának titkára is. A balassagyarmati KISZ-tagok nevében örömét fejezte ki, hogy a városfejlesztésnél az ifjúságra is gondoltak: öt év alatt — a fiataloknak átadott lakásokról nem is beszélve — a város egy egészségügyi szak­középiskola-részleggel, kultúr- házzal és két. 172 férőhelyes kollégiummal gyarapodik. Ha pedig ezekhez a még csak el­képzelések formájában élő sportcsarnok felépítését is hozzászámítjuk, el lehet mon­dani: a jövőben egyetlen fia­talnak sem kell a megyeszék­helyre vagy a fővárosba utaz­ni, hogy szórakozási, kultu­rális és sportigényét kielégít­se. ———————————————————————— . TÖBB MINT 270 OLDALON, GAZDAG TARTALOM­MAL, SOK-SOK KÉPPEL ÉS RAJZZAL MEGJELENT AZ 1971. ÉVI Kecses Kalendárium Kapható minden posta- hivatalban és postán a kézbesítőknél. ARA: 14 FORINT. VASAK KERAVILL KERAVILLVASAR BUDAPESTEN MOST OLCSÓBBAN VÁSÁROL­HAT ÖN IS TÁSKARÁDIÓT: Régi ár Üj ár 1340 Ft 900 Ft 840 Ft 740 Ft 830 Ft 750 Ft 970 Ft 670 Ft FiváftOS! CSOMAGKÜLDŐ SZOLGALATUNK: Budapest, V., Kossuth Lajos u. 2. VÁSÁR KERAVILL Lldó Sport Sirály Teenager

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents