Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

Pénz az öregeknek A tee-járadékok szociális segéllyel történő kiegészítésé­ről a közelmúltban pénzügy­minisztériumi utasítás gon­doskodott. A balassagyarmati járás községiéi számára így a megyei tanács — pótelőirány­zatból — 93 600 forintot jut­tatott; további 43 000 forint pluszsegélyt a járási tanács saját erőiből biztosított. Az ily módon képződött téeszjáradékok kiegészítésé­re szolgáló szociális segélyben 17 község, illetve székhelyköz- ség öregjei részesülnek. A legnagyobb összeg, 35 ezer forint Nógrádikövesdnek és társközségeinek jutott. Ipari beruházások Az elkövetkező bárom—négy év során több üzem, gyár és vállalat költözik Balassagyar­maton új telephelyre. A Bu­dapesti Finomkötöttárugyár 40 milliós beruházással 1973-as befejezési határidőre építtet magának új telepet a vízto­rony mellett, a város déli ré­szén. A jelenleg korszerűtlen körülmények között működő Ipoly-bútorgyár a sporttelep mellé kerül — az építkezés tervezett költsége ugyancsak 40 millió forint. Az AKÖV is a város szélére költözik közpon­ti, sok helyet elfoglaló telepé­ről — az új telephely közmű- vesítési munkái most folynak. Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Szerkesztőségünk pályázatot hirdetett. Az I. díj 2000 fo­rintos,.a XI. díj 1500 forintos, a III. díj 500 forintos vásárlá­si utalvány. A fotópályázat október 1-től 1971. március 31-ig tart. Bárki többször is küldhet be fényképet, így több pontot szerezhet és nagyobb eséllyel vehet részt a pályázaton. Kirisics Lajos (Salgótarján) Szemüveg nélkül című fény­képére a zsűri 5 pontot adott . Teljes erővel &z őszi munkák A szocialista közgondolkodásról ■pártunk X. kongresszusára való késziulő- dés napjaiban a politikai és a gaz­dasági fejlődés elemzése közben gyakran esik szó belső fejlődésünkről, népünk gondalat- és éraésvilágának változásairól, gazdagodásáról is. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy mind az eredmények, mind a tennivalók megítélésében a bátor, bizakodó, felelősség- teljes hang a szocializmust építő, s szocialis­ta módon gondolkodó ember hangja. Városon és falun szinte napról napra nő azoknak a száma, akik jó, közösségekben él­nek, méltón és nagy felelősséggel képviselik közösségünket. Gyarapszik azok száma, akik a kisebb közösség ügyes-bajos dolgait intéz­vén, éretté Váltak a nagyobb közösség na­gyobb felelősségének hordozására is. Akik már a hazát, s a népet látják maguk előtt, amikor cselekszenek, tetteiket a kitágult lá­tóhatár nagyobb követelményeihez szabják. Jó dolog, hogy ez így van, de az már ke­vésbé volna jó, ha az eddigi eredményekkel megelégednénk. Pártunk különösen jól látja, hogy a jövő nagy feladatainak végrehajtása megköveteli a2 emberek tudatának még hat­hatósabb formálását, a szocialista közgondol­kodás kiteljesítését. A X. kongresszus irányel­veiben jelentős hangsúllyal szerepel a köve­telmény: „a szocializmus teljes felépítésének egyik fő feltétele a magas eszmei és erkölcsi színvonalú szocialista közgondolkodás, a szo­cialista embertípus kialakítása. Az önző kis­polgári életszemlélettel, magatartással szem­ben erősítenünk kell azt a meggyőződést, hogy az egyén csak a társadalommal együtt boldogulhat.” Az irányelveknek ez a bekezdése tehát vi­lágosan megjelöli a tennivalókat, de arra is rámutat, hogy akadnak még szép számmal olyanok, akik „kilógnak a sorból”, akik nem a közös úton keresik a boldogulást. Ezek vagy nem értik, miről van szó nálunk, vagy nem is nagyon akarják megérteni. Talán úgy vélik, nekik úgy jobb, ha a maguk útját jár­ják, és az egyéni boldogulásban lelik meg életük célját és értelmét. Ezek az emberek hangoztatják leghangosabban, hogy valamit valamiért. De még ezt az alkut sem állják. Ök a semmiért akarják a valamit. Van sajnos jó néhány olyan is; aki megérti miről van szó, külsőleg nagyon is közösségi embernek mutatja és szavakban is annak vallja magát. t>e megszállta a gyűjtögetés, a harácsolás ördöge, és szenvedélyében nem hogy segítene másokon, inkább mindent ma­gának próbál megszerezni. Sok szó esett már a „fridzsider-szocializmusról”. Vagyis arról a jelenségről, hogy gyarapodásunk növekvő le­hetőségei jó néhány ember figyelmét elterelték a közösen vállalt feladatokról, s mindinkább a szerzésre, az egyéni gyarapításra irányítot­ták azt. Nem az itt a baj, hogy valaki fri- dzsidert, gépkocsit, vagy víkendházat akar, hiszen ezek mind azért vannak, hogy az em­ber életét kellemesebbé, jobbá tegyék. Bár már ott tartanánk, hogy mindezek megszer­zése minél több dolgozó embernek sikerüljön. A baj ott kezdődik, amikor a gyűjtés, a hará­csolás, az anyagiasság szenvedélye kezdi el­nyomni a társadalommal szemben vállalt kötelezettség- és felelősségérzetet. Amikor a közösen megálmodott cél szép látomását kez­dik elhomályosítani az egyéni kis célok csal­fa képei. Amikor a magánérdek szembefor­dítja az embert a közösség érdekeivel, az önzéstől megszállott ember a társadalmi tu­lajdont dézsmálva, vagy összeköttetések, kapcsolatok útján sem restell jogtalan anya­gi előnyökhöz jutni. Az anyagiasság, a harácsolás, a jogtalan előnyök hajszolása az önzésből fakad. Már­pedig az önzés közösségi életünk egyik leg­nagyobb ellensége. Az önző embertől hogyan lehetne közös erőfeszítéseket várni, hiszen mindent magának akar, és minden áron akarja. Sajnos sok, egyébként jól dolgozó, a szo­cializmust magáénak valló embert is hatal­mába kerítette ez a szenvedély. Márpedig a vele kötött alku kizárja az őszinteséget. Ez a kettősség pedig, bevallott, vagy be nem val­lott cinizmust takar, és cinizmust szül. Mit szóljon az áldozatosan helytálló, dolgozó több­ség, ha azt látja, hogy jobban boldogul, aki különutakon jár? Könnyen felvetődik a kö­zösségiért élőkben is a kérdés: Érdemes így élni? Vajon nem az jár jobban, nem annak van igaza, aki a „kaparj kurta, neked is lesz” elve alapján éli világát, a szocializmust építő társadalomban is? jl/| eglehet, hogy az önző, harácsoló ember pillanatnyilag jobban jár mint az, aki a közös boldogulás útját választottá, de pil­lanatnyi boldogulása könnyen múló, csak lát­szat. Az ilyenfajta boldogulás ugyanis ellen­kezik céljainkkal, politikánkkal. Márpedig ennek a politikának éppen az a sajátossága, hogy meg tudja különböztetni a jót a rossz­tól. És van ereje hozzá, hogy érvényt szerez­zen a jónak. Kékesdi Gyula A pásztói járásiban a mező­gazdasági dolgozók minden fi­gyelmüket arra fordítják, hogy mielőbb befejezzék az őszi mezőgazdasági munkát. Igye­kezetük során súlyos nehezsé" gekkel kell megbirkózniuk. Elsősorban a szokatlanul szá­raz talaj a legnagyobb gond, mert sűrűn törnek a gépek. A szántóföldek megművelése így háromszoros ráfordítást követel. Akadályozza a mun­kát a gépalkatrészek hiánya is. A DT 54-es, a DT 75-ös és az UE traktorokhoz nem kap­nak alkatrészt. A tsz-ek és állami gazdaságok gépjavító brigádjai a traktorvezetőkkel egyetemben kénytelenek az alkatrészeket saját erőből pó­tolni. Ennek ellenére Bujá­kon, Vanyarcon még mindig két-három erőgép vár kijaví­tásira. Gátolja a munkát a hiányos üzemanyag-ellátás is. Az aszódd, hatvani és a gö­döllői ÁFORT nem biztosítja zavartalanul az üzemanyagot és a kenőanyagot. Legutóbb a járási operatív bizottság közbelépésére javult valamit a helyzet. Küldtek üzemanya­got a járásba, de a kenő­anyaggal még adósak. Ennek ellenére, ha a járásban bár­merre szemlélődik az ember, mindenütt gondosan megmű­velt földeket lát. Már nincs értelme... A járás mezőgazdasági dol­gozói a nehézségek ellenére megfeszített erővel, de foko­zatosan letoüzdik az őszi mun­kában az időjárás okozta ki­esést. A vetőszántást 12 ezer holdon elvégezték. Az itt dol­gozó gépek most felszabadul­tak és vetnek, valamint a ta­lajéi »készítésit és a mélyszán­tást végzik. A búzavetést a hét elején befejezték. Az operatív bizottság határozata értelmé­ben a búza vetésterületét 1000 holddal túlteljesítik. Ugyan­is az őszi árpa és az őszi ke­verék vetésével már annyira elmaradtak, hogy a szakem­berek véleménye szerint már értelmetlen . a földbe tenni. Helyette búzát vetnek. A járásban példamutató munkáit végeztek a csecsei. Keressék a tanácsokon egy h ázasdengelegi, pásztói, hasznos!, erdőtarcsai, erdő- kürti, kutasói és szurdokpüs­pöki tsz-ek. Nappal és éjjel ie dolgoztak a földeken. Va­sárnapokon nem tartottak pi­henőt, hanem nyújtott mű­szakban végezték a munkát. Az eredmény: elvetették az őszieket. Az említett terme­lőszövetkezetekben elismerés, reméltóan dolgoztak a trak­torosok. Bujákon Gábor Jó­zsef, Kovács Károly és Ba­logh Gyula erőgépvezető tűnt ki szorgalmas munkájával. Vasárnapi műszakkal Nagy erővel folyik a ter­mény betakarítás is. Cukorré­pából a holdankénti átlagter­més meghaladja a 200 má­zsát. Ezer hold betakarításá­val a hét közepére végeznek. A cukorrépa ötven százalékát a cukorgyárba szállították. A járásban is gátolja a munkát, hogy a cukorgyárak nem ké­szültek fel megfelelően a ter­mény fogadására. Taron pél­dául nem gondoskodtak meg­felelő helyről a répa tárolá­sára. A járási operatív bi­zottság közbelépésére megoldó­dott a gond, de a termelőszö- veitkezeítnek a gyárak felké­születlensége időkiesést oko­zott. Például a szállítás kés­lekedése miatt a vetést a múlt hét vegéig csak 50 szá­zalékban végezték el. Jó termést takarítanak be a kukoricaföldekről. Holdan­ként 18—20 mázsa májusi morzsoltak A kukorica beta­karításával azonban megkés­tek. A 2300 kataszteri hold­ról a termésnek mindössze 35 százalékát hordták be. Az operatív bizottság közreműkö­désével megszervezték a va­sárnapi munkát. Felkérték az ipari üzemek dolgozóit, a ta­nuló ifjúságot, hogy nyújtson segítséget. Az AKÖV a hét­köznapok mellett vasárnap is teherautókkal nyújt segítséget a termés beszállításához. A töréssel egyidőben el keli vé­gezni a szárletakarítást is. A szakemberek véleménye sze­rint az idei szártermés alkal­matlan takarmány céljára. Le kell vágni, felaprózni, trágya­ként beszántami. Ezzel is gyorsíthatják a munkát. A járási operatív bizottság a legutóbbi felmérés alapján úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a mezőgazdasági termés szempontjából egyik legfonto­sabb járásunk a héten elvég­zi a vetésit, mert sikerült a munka jó megszervezésével eme a feladatra 150 erőgépei állítani. A terményszállítás is meggyorsul. Jelenleg 118 te­hergépkocsi végzi ezt a fel­adatot, de újabb segítséget is várnak még. Lázas ütemben folyik a munka a pásztói já­rásban. Az októberi szocia­lista forradalom és a kong­resszus tiszteletére november 7-re be akarják fejezni fél- adataikat. (B. Gy.) Rétságon több munkahelyen dolgoznak a nőtincsi termelő­szövetkezet építőbrigádjá­nak szakemberei. Ök vállal­ták a bíróság új épületének felépítését is, amely a járási tanácshoz csatlakozik. Az épí­tők már elkészültek az ala­pokkal, a tervek szerint még a tél beállta előtt tető alá sze­retnék hozni a IC irodahelyi­séget tartalmazó épületet. A munkálatokra mintegy 3 mil­lió forintot fordítanak, A közös gazdaság építőbri­gádja dolgozik egy négylaká­sos épületen is, amelyet té- liesítenek. A belső szakipari munkákat a téli hónapokban is végzik, a tervek szerint ta­vasszal adják át a lakásokat. Ugyancsak a jövő év első fe­lében fejeződik be az általá­nos iskola és gimnázium tor­natermének építése, amely már tető alatt van. A befejezést sürgetik Füst- és koromfelhőbe burkolózott az ötvözetgyár. A szél mindent visszaver. Amit a kémények pipálnak, azt az em­berek szívják mellre. Készül már a füstgázelszívó berende­zés, építését még 1968-ban megkezdték. Sajnos a határidő­ket már jó néhányszor módosították. A Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalatnak például november 30-ra kellene befejez­nie a füstgázelszívó berendezéssel kapcsolatos munkákat. Amikor legutóbb ott jártunk, egyetlen ember sem dolgozott ezen az építkezésen. Nem tartotta a határidőt a Közműépítő Vállalat, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, sem. Az építkezés határideje lassan lejár. A próbaüzemet már a többször mó­dosított határidő szerint is januárban meg kellene kezdeni. A szakemberek véleménye szerint — és csak erre lehet kö­vetkeztetni a munka jelenlegi üteméből — áprilisig aligha lesz próbaüzemelés. Az elektrofiltereket szerelő csehszlovák partnerek is csak úgy tudnak dolgozni, ha a többiek biztosítják számukra a munka lehetőségét, tehát ütemesen készítik el mindazt, ami­re szükség van. Az ötvözetgyárban készül egy irodaépület is. Május végére át kellett volna adni ezt az épületet. Egy újabb ha­táridő szerint november 30-ra kellene befejezni, de ez is bizonytalan. Már csak a belső munkák vannak hátra. Ha nincs ember, nem halad a munka. Igaz, vettek át objektu­mokat már áprilisban, illetve májusban, amikor elég vaskos hiánypótlási jegyzőkönyvet készítettek. A pótlás azóta sem történt meg. Kétségtelen, az építőipar elég sok gonddal küzdött. Ezt a beruházást azonban most már illő lennebe fejezni a dol­gozók egészségvédelmének érdekében. B. J. Kerékpár a Sexion — szekrényben az óra A slágerben is megénekelt talált tárgyak osztálya nem a rendőrségen, hanem a taná­cson van. A 20/1970-és kor­mányrendelet értelmében most már falun és városban is a ta­nácsok foglalkoznak a feledé­keny emberek által elveszített tárgyakkal. A Salgótarjáni városi Tanácson arról érdek­lődtem, feledékenyek-e a tar­jám ak? Kiderült, hogy igen. Igaz, viszonylag nincs nagy forga­lom, de azért akad néhány gazdátlan tárgy. Szekrényben őriznek egy 24 köves ezüst­órát. Itt található az a női lakkcipő, amelyet a posta mel­lett találtak, s gazdája a mai napig sem jelentkezett. A cipő vadonat új. Igazolványok és kerékpárok. Igen, a kétke­rekű járművekből kettő is -van, s nincs gazdájuk. A tár­gyakat egyelőre az igazgatási osztályon „kezelik”, őrzik. Ha­marosan kijelölnie valakit, aki majd vezeti a talált tár­gyak osztályát. A hirdetőtáb­lán kint lesz a lista, lehet böngészni. Sajnos, az a ta­pasztalat, hogy — nem tudni miért — az elhagyott dolgok után nem nagyon érdeklődnek. Két alkalommal is előfordult, hogy ellenőrök aktatáskát hagytak el értékes iratokkal, s a tanácsról kellett telefonál­ni, vigyék már el a táskát. Egy másik alkalommal érté­kes műszereket találtak, s ha a tanácsról nem írnak a tu­lajdonos címére, a drága dol­gok a mai napig is ott lenné­nek a szekrényben. Lehet, hogy nem tudják a feledé­keny emberek az új rendele­tet, ezért hívjuk fel figyelmü­ket, hogy a tanácsokon kell érdeklődni, ha elhagytak va­lamit. A községekben hirdeti majd a hangosbemondó, a városokban pedig ezt a célt szolgálja a hirdetőtábla. — Pénzt találtak-e? — Igen. Van egy pénztárca 9,70 forint­tal, de gazdája biztosan azt tartja, kicsire nem nézünk. A pénzt is, és természetesen a többi tárgyat is megfelelő iga­zolás ellenében lehet csak át­venni. Nem fordulhat elő, mint az anekdotában: Beállít egy férfi a talált tárgyak osztályára. — Kérem, elveszítettem száz forintot, nem találták meg? — Nem. Csak egy húszfo­rintost hoztak be. — Na. jó. Adják ide. Havi- szem addig is, amíg a többit behozzák., — ács — Országos bányász- konferencia Salgótarján a közeljövőben ismét fontos országos rendez­vény színhelye lesz. November 12—13-án itt rendezi meg a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete, az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség, valamint az Országos Magyar Bányászati-Kohászati Egye­sület országos konferenciáját. Nemrégen a bányászati fel­sőoktatás 200 éves jubileuma alkalmából megjelent a Ma­gyar bányajog c.. munka. Az országos konferencia is ehhez kapcsolódik, hiszen a két nap alatt a bányatörvényről, a biz­tonságra törekvés érvényesülé­séről a bányajogban, ezen kí­vül a bányaművelési szabályok, ról, valamint a bányászokra vonatkozó különös munkajogi és munkavédelmi szabályok­ról hangzanak el majd előadá­sok. NÓGRÁD — 1970. november 3., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents