Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

A kamerák mögött Szavaztunk már villannyal, és Hámos György, a kitűnő humorista azt is megírta, ho­gyan ugrik meg a Vízművek fogyasztásmérő készülékének mutatója Budapesten, amikor az Angyal sokatmondó mo­sollyal átadja a rendőrségnek az elfogott bűnözőt. Az utolsó hangok már rendszerint a fürdőszobában, vagy a mel­lékhelyiségben találják a nyájas nézőt, s ilyenkor 5—10 percre ijesztő mennyiségű víz fogy a fővárosban. Valószínű­leg vidéken is — csak ott nincs mérőóra. Egyszóval, életünk ritmusát, legalábbis az esti órákban a képernyő szab­ja meg. Tegnap óta változott a rit- mus, hiszen a műsorban egyetlen fix pont volt: a nyolcórás Tv-híradó. Csütör­tök óta fél órával előbb kez­dik. Az indok: sokan, első­sorban a vidékiek, nehezmé­nyezték, hogy a főműsor túl­ságosan későn, majdnem fél 9-kor kezdődik, ilyenformán tíz előtt ritkán van vége, már­pedig aki reggel 5-kor vagy még korábban kel, az nehe­zen tartja nyitva a szemét es­te 10 óra körül, — még ha szeretné is. Súlyos ok, s hoz­zátehetjük még, hogy ősszel, télen' a korai sötétedés ugyan­csak indokolja a korábbi kez­dést, de' talán nem ártana a nyári hónapokban ismét visz- sza térni a 8 órához * A legjelentősebb változás a Tv jelenti megszűnése és he­lyette A hét című műsor va­sárnapi jelentkezése. Az új rovat szerkesztőségében az­iránt érdeklődtünk, mi lesz az első két számban. Mint a Rádióűjságból már értesül­hettek a nézők, az október li­án jelentkező 1. számban Vrt- ray Tamás lesz a vezető ripor­ter, és különböző emberektől azt fogják megkérdezni: mit tartanak a hét legfontosabb eseményének, továbbá készí­tenek egy körinterjút a leve­gő szennyeződéséről. A máso­dikban, amit Szepesi György vezet A hét 7 érdekes embe­rét szeretnék megszólaltat­ni, ezenkívül Csanády György, Dimény Imre minisztereket és Sarlós Istvánt, a Fővárosi Ta­nács elnökét, hogy beszélje­nek a téli felkészülésről. El­mondtálk a rovat szerkesztői, hogy kalandos körülmények között utazott el két munka­társuk Amman ba, Jordánia fővárosába, hogy már az el­ső számban filmbeszámolót adjanak a világ figyelmének középpontjába került városról. Chrudinák Alajos utazott el — aki egyébként arabul is be­szél — és Schóber Róbert, méghozzá azzal a különrepü- lőgéppel, amely Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét vit­te Nasszer elnök temetésére, Kairóba. Kairóból utaznak to­vább Ammanba, és bíznak ab­ban, hogy 11-én este már lát­hatják a nézők a filmbeszá- molót. A második adásban az ENSZ ünnepi közgyűléséről készítenek New Yorkban in­terjúikat, és 18-án este ez az esemény szerepel majd A hét­ijén. ¥• Egyszer három napot töltöt­tem egyfolytában az aggtele­ki cseppkőbarlangban egy ex- oedícáós csoporttal. Felejthe­tetlen élmény volt, elsősorban azért, mert a föld felszínén rítkián érzi magát az ember a természet olyan egyedülálló, mégis szerves részének, mint egy hangtalan, csupa sötét cseppkőbarlangiban, ahol ha fény gyullad, a méretek, az arányok, az erő nyomán fur­csa módon minden arra kész­teti az embert, hogy önmagá­ra figyeljen. Talán ezért volt olyan jó ötlet Mikó Andrásé, hogy Bartók: A kékszakállú herceg vára című művét az aggteleki barlangban rendezte meg. Ez a természetes kör­nyezet nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy minden néző szá­mára világossá váljék: itt az emberi lélek belső kapuiról, legbensőbb titkairól van szó. A tv egyébként szép soro­zattal tiszteleg a Bartók-év- fordulón, a nagy zeneszerző emlékének. A fából faragott királyfi és A kékszakállú után a jövő szombaton A csodálatos mandarint is meg­ismétli, így mindhárom Bar­tók-mű látható másfél hét alatt a képernyőn. Látható, — ha megnézik. Bizonyára nem annyian, mint a legutóbbi Angyalt Ámbár megtekint­hettem egy augusztusi minta- tíét statisztikáját, amelyen 68 százalékkal a Hamis Izabella volt a listavezető, de ettől nem messze már Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című szín­művének közvetítése szere­pelt 58 százalékkal, ami mini­mális becslések szerint más­fél—kétmillió nézőt jelent. A fából faragott királyfi közve­títése után megkértem, mu­tassák meg a telefonnaplót, ahová a műsor utáni híváso­kat jegyzik. Mindössze há­rom bejegyzés szerepelt. Ket­tő gratulált, egy telefonáló azt kérdezte: ott is fut a kép? Nem futott. *■ Minden szerdán műsorülést tartanak a televízió vezetői, ahol a következő két hét adá­sait beszélik meg. A leg­utóbbin Sándor György mű­sorigazgató javasolta, hogy egy programot szombat dél­utánról szerda estére, a fő­műsoridőbe tegyenek át. (október 14. este 20 órára). A vérségi krónikásasszony a műsor címe és egy 57 éves özvegy parasztasszonyról szól, aki fiával és menyével él együtt, nagy szorgalommal, és a vezetők legnagyobb megelé­gedésére kapálja a krumplit, töri a kukoricát, szedi a bor­sót a tsz-ben — és este, éj­szaka, könyvet, regényeket ír. Kettő már meg is jelent. Iga? mesék volt az egyiknek a cí­me és Vérségi hétköznapok a másiké. Szerzőjük összesen négy elemit végzett és egy gyomorvérzés, a kórházi tét­lenség vétette elő vele a ce­ruzát — mert akkor még tol­la sem volt, mint elmondotta —, hogy megírja a maga igaz meséit. Amikor megjelent a Vérségi krónika, először bot­rány tört ki a faluban, szid­ták, elmarasztalták. Most már büszkék rá. Legutóbb egy megyei vetélkedőn már „té­ma” volt. Marton Pálné, azaz Erzsi néni szerepelt a fejtö­rő rejtvényei között. Mikor a Könyvkiadó Vállalat két hétre beutalta a szigligeti alkotó­házba, leszállt a vonatról, és megkérdezte: merre van az, mindenáron a tsz-üdülőbe akarták küldeni. Így vall ma­gáról: „Könyv nehezebb kö­rülmények között nem szüle­tett a világra, mint az enyém. És soha meg nem tud szület­ni, ha bennem nincs az a vágy, hogy segítsek írásaim­mal a magamhoz hasonlók­nak.” Csillagnézés öregeknek és ßataloknak A nézők valószínűleg egyet­értenek majd a műsoridőpont cseréjével. Bernáth László Éneklő hét Veszprémben 1968-ban nagy sikerrel rendezték meg a nemzetközi éneklő heteit. A magyar dahminnepeknek ezt az új formáját továbbialkban is megtartják' 1871 nyarán. Mintegy hétszáz énekest vár­nak a rendezők, elsősorban hazánk városaiból és: falivaiból a helyi énekkarok képviselői­ként, egyéni résztvevőket és meghívott énekkarokat, vala­mint az európai énekkari kul­túrák bülidöibtedit A nemzet­közi énéklő hét szervező bi­zottsága megyénk dalosait is meghívta a dalosünnepne. Üzlet az üzemhez A közelmúltban mód nyílt rá, hogy az ÁFÉSZ Balassa­gyarmation is bálitokat léte­sítsen. Egyszerre gátló és ser­kentő körülmény volt az. hogy már jól kiépült bolthálózattal kellett felvenni a versenyt. A fogyasztási szövetkezetinek — ha versenyképes akart lenni — minden területen valamivel jobbat kellett produkálni, mint a konkurrencia. A kö­zelmúltban létesült sütőüzem termékeivel — bár Gajdos Já­nos, a szövetkezet elnöke sze­rint lehet és kell i® még javí­tani az itt gyártott kenyér mi­nőségét — meg van elégedve a: vásárlóközönség. Az elnök elmondotta, hogy a Kossuth Lajos utcai sütőüzem mellett egy saját üzlet létesítését is tervezik, melyben a kenyéren kívül élelmiszert, tejterméket és húsféléket is lehet majd kapni. A bolt kialakítására később jöwőne kerül sor. Rokonokhoz Rokoni látogatásra érkezett Balassagyarmatra Németh Ru­dolf 28 éves budapesti lakos,, Németh Jánosaié 53 éves bu­dapesti lakossal. A rokonság este a Balassa-étteremiben sö­rözött,, amikor Németh Rudol­fot egy HM-dolgozó félre hív­ta és érdeklődött, kinek akart a déhíbán folyamán órát és tcáitőboMat eladni? Németh hangoskodott, hogy ő nem lo­pott semmit, nincs órája, •nincs toltőtolta. A rendőr ud­variasan igazoltatásra szólitot. ta fel, s kérte jöjjön az ét­Á Halle közelében levő Eilenjburg város látványos­sága 1964. óta a „Jurij Ga­garin” népi és iskolai csil­la gvizsigáló. Ezt állami esz­közökkel a legmodernebben rendezték be. A nagy főépü­letben, amelyben a tonony- állomás is van. találjuk a megfigyelő lapostetőt két táv­csövével, a mérő- és óratermet, valamint számos munkaszo­bát, amelyeket a népi és is­kolai csillagvizsgáló sokrétű programjához használnak fel. A nap minden órájában sok fiatal fiú- és leánylátogató MAIM érkezik a környék iskoláiból. Gyakorlati szemléltetőesték egészítik ki a csillagászati ku­tatóprogramot, amely min­den iskola tantervéhez hozzá­tartozik. Az eilenburgi csillagvizsgá­lónak mint műbolygókövető állomásnál^, nemzetközi vi­szonylatban is jó híre van. Például a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája leg­utóbb köszönetét mondott az eilenfourgíakmak a Szojuz—9 űrhajó repülése során végzett megfigyelésekért. ASZÓDI JÁNOSI A KRIMINALISZTIKA TÖRTÉNETE KOSSUTH RADIO: 8.«): Hírek. 8 »: Ravel-művek. — 8.00: Hol történt? — 9.10: Nőtacsokor. — 10.05: Iskolarádió. Nyitnikék. — 10. 10: Édes anyanyelvűnk. — 10.45: A berlini rádió énekkara énekel. — 10.59: Lottó. — 11.00: Kortársaink. — 11.40: Szerenádok onerákból. — 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Albert István népi zenekara ját­szik. — 13.45: A divattervező és a kö'f ésvetés. — 14.00: Róka Móka ' ■ b-zínháza. — 14.25: Iskolarádió. •5 10: Tanyaiak kollégiuma. Do­kumentumműsor. — 15.30; Brahms: Fi/.-dúr szonáta. — 10.00: A vl- 'áczazdaság hírei. — 16.05: Nap­fogyatkozás. Dokumentumjáték. •7.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Hiizy Erzsébet operaáriikat éne­kel — 17.47: Mikrofórum. — 18.02: Farkas Ferenc: Szüret. — 18.18: Az évszázad nagy Beethoven-elő- adói. — 19.25: Sporthíradó. — 9 75: Tiszán innen — Dunán tűi... — 22 ?o: Láttuk, hallottuk. — '.'2 40: Franz Josef Hirt Honegger- zongoraműveket játszik. — 23.00: Meditáció. — 23.10: Zenekari mu­zsika. — 0.10—0.25: Wagner: Sieg­fried. Kovácsdal. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nagy si­ker volt. — 8.50: Időszerű nem­zetközi kérdések. — 9.00: Ezer- egy délelőtt. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. •— 11.45: Bede Anna, Beney Zsuzsa és Sólymos Ida versei. — 12.00: Népdalok. — 12.30: Rossini opráiból. — 13.03: Bach-művek. — 13.45: Időjárás­és vízállásjelentés, — 14.00—18.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Mi kö­zöm hozzá? — 18.40: A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fúvós­zenekara játszik. — 18.53: Ber­linből érkezett. . . — 19.27: Üj könyvek. — 19.30: Jó estét, gye­rekek! — 19.35: Kapcsoljuk a Ze­neakadémia nagytermét. — Kb.: 21.30: Népdalok. — 21.45: Grön­landtől Ciprusig a vikingek út­ján. — 22.00: Az NDK kultúra he­te. — 22.40: Ritmusban. — 23.15: fszabad szél. TELEVÍZIÓ; 8 05—12.20: Iskola­tévé. — 13.10—16.15: iskolatévé. — 17.35: Óvodások filmműsora. — 17.55: Bukarest >69. Zenés film. — 18.10: Az építőművészet óriásai. — 18.50: Reklám. — 18.55: Brigád a Herpenyőben. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Miért Is mentem hozzád felesé­gül? Tévékomédia. — 20.45: Füg­göny nélkül. Gianni Morandi mű­sora. — 21.50: Tv-híradó — 2. ki­adás. BESZTERCEBÁNYA: 17.30: A kincses sziget. — 19.00 és 23.00: Tv- níradó. — 21.30: Tinó Rinelt est­je. (NDK tévéfilm.) 4 NÓGRÁD - 1970. október 9., péntek A nyomozók felfigyelitek ar­ra, hogy a sachsenbausend hamis dollárok készítésénél alkalmazott matricák, leme­zek, papírminták sosem ke­rültek elő. Egyes újságok, nemkülönben egyes szerzők, köztük Julius Mader is, így arra következtettek, ho-gy az 1949-ben forgalomba) került hamis dollárok és az eltűnt nyomdafeLszerelések között kapcsolat van. „Ügy tűnik, hogy a hamisítók ugyanazokat a matricákat használják, ame­lyekkel a háború idején a nácik nyomták a hamis dol­lárokat” — állapította meg a nyugat-berlini Telegraph 1949. augusztus 29-i száma. Igaz — mutat rá az amerikai titkos- szolgálat már említett jelenté­se is —, hogy 1947—1949 kö­zött szinte egy időben kerül­tek forgalomba ilyen bankje­gyek Franciaországban, Bel­giumban, Hollandiában, Svájc­ban, Angliában és Norvégiá­ban. A későbbi események el­lenben azt mutatták, hogy a hamisítók tevékenységének fokozódása világjelenség, és nincs kapcsolatban a háború idején alkalmazott „papír- pénzbombázással”. A hamisí­tások „fellendülése” nem volt egyéb, mint a második világ­háború után fokozódó bűnözés kísérő jelensége. Csempészet! Kezdetben csak „hadicsem- fegyverek, továbbá „a hadví- pészet”-ről beszéltek. Az 1659- seiest szolgáló összes tárgyak”, es pireneusi, majd az 1713-as Az ostromlott erődítmények utrechti egyezmény elvileg esetében ezekhez sorolták leszögezte, hogy csempészcikk- még az élelmiszereket is. nek számítanak általában a Az idők során azonban a Amatőr képzőművészek Október 8-ián tartotta, meg első, alaikuló foglalkozását Balassagyarmaton a művelő­dési központ képzőművészeti stúdiója. A csoport, mélynek bárki tagja lehet, már eddig is szép sikereiket mondhat magáénak — tavaly például önálló kiállítással szerepelt a Horváth Endre Galériában, s tagjai közül sokan kerültek művészeti tevékenységük ered­ményeképpen főiskoláira, egyetemre. A változatos fog­lalkozásokat mint eddig. Fair- ka® András tanár, a Képző­művészeti Alap tagja vezeti. A stúdiónak a művelődési házban levő alikotóterimébe mindenkit: diákot, munkást, hivatalnokot, fiatalt és öreget szeretettel várnak. — ..............._■>» K ritikák A Művészet című képzőtmű- a múltban és ezeia á SÄÖK- vészetd folyóirat napokban tásom is a becsületes szakmai megjelent augusztusi száma készülődés, tökéletesedés, ki­két Nógüád megyed vonatko- egyensúlyozottság, a növekvő zása’ miatt is érdekes szá- fogalmiság jellemző. Kevés rmunkra. A folyóirat kéthasá- köztük a képcsarnoki babé- bos cikkben — Haulisch Len- rokkal megelégedő típus, in­ke tollából — méltatja Szat- kább a mélyen töprengés, a mari Béla budapesti kiállttá- környezet hiteles ismerése, a sóit. Közű a fiatal művész Tér- dolgozó ember munka-és bel- mékenység, valamint Sejt és ső viszonylatainak elemzése geometria című alkotásának az élenjárók sajátja”. A VI. reprodukcióját. Kovács Béla területi tárlat anyagát me- művészettörténész a VI. gyénkből két alkotás, Iványi észak-magyarországi területi Ödön Bányászok és Pataki képzőművészeti kiállításról József Salgótarján című mű- száimol be. Kifejti, hogy ,,a vének bemutatása reprezentál, területen élők munkásságéra ja.- ............. ■ i-iiiini.­K önyvespolc Könyvek a vádlottak padján Helvétius A szellemről cí- lakolt vakmerőségéért, csak mű könyve a maga idejében Flaubert úszta meg felmen- épp oly viharokat kavart, téssel az ellene indított pert. mint Ragyiscsev útleírásba Betetőzte a könyvek elleni ir- rejtett gyilkos kritikája Nagy tóhadjáratot a fasiszták emlé- Katalin Oroszországának való kezetes könyvégetése, mellyel viszonyairól, vagy Flaubert azonban éppúgy nem sikerült erkölcsrajza Bovarynéról, to- gátat vetni az igaz eszmék vábbá Haeckel termeszettudo- győzelmének, mint a hajdani mányi munkái, melyek ellen királyok ügyészeinek. A Könyv szervezetten hördült fel a ma- a vádlottak padján című kö- radiság. A szerzők egy része tetet a Gondolat jelentette börtönnel vagy száműzetéssel meg. jöttek — erőszakoskodtak terem irodájába, ő vonakod­va el is indult, mire a társa­ság hangoskodott és követte Németh Rudolfot Közben du- liailjssodás kezdődött, beleavatko­zott Németh Jánosné, aki meglökte a rendőrt az irodá­ban, ezalatt Németh Rudolf megszökött. Futás közben a rendőrjárőrök fogták el ä büntetett előéletű embert. A balassagyarmati járásbíróság Németh Rudolfot hivatalos személy eilend erőszakban mondta ki bűnösnek és öt hó­nap szigorított börtönre ítél­te. 1 évre eltiltotta á köz- ügyek gyakorlásától és úgy rendelkezett, hogy Németh a feltételes szabadságrabocsátás kedvezményében nem része­sülhet. Németh Jánosmét hi­vatalos személy elleni erősza­kért öt hónap szabadságvesz­tést«, miint főbüntetésre, és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. A szabadság- vesztés időtartamát azonban 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. — ács — i csempészet fogalma tágabb értelmet nyert. Sőt, mondhat­ni — igen tág értelmet... Az üzérkedésre alkalmas, rend­kívül változatos tárgyak listá­ján így, a fegyvereken kívül, ott szerepelnek a borzalmas kábítószerek, értékes régészeti leletek, pornográf kiadványok; egyszóval mindaz, ami „pénz­re váltható”. A szeszcsempé­szet volt például egyik elő­idézője a gengszterizmus szö­kőhullámának, amely 1924— 1936 között az Egyesült Álla­mok csaknem valamennyi nagyvárosát elborította. Azt mondtuk, „egyik előidézője”, mert az első világháború után az Egyesült Államokat ért megrázkódtatások alapvető okai társadalmi és gazdasági jellegűek voltak. Századunk második évtizede volt az az időszak „.. .amely­nek vége egybeesett a kapita­lizmus történetében ismert leg. kegyetlenebb gazdasági vál­ság kirobbanásával. Ebben az évtizedben hatalmas mérete­ket öltött, s még a végrehaj­tó és a törvényhozói hatalom, valamint az igazságszolgálta­tás legmagasabb köreibe is befurakodott a korrupció meg a csalás. Ez volt az az évti­zed, amelynek folyamán az Egyesült Államokban példát­lanul álló banditizmus dü­höngött”. Az alkoholtilalmi törvény, amely 1920. január 16-án lé­pett érvénybe, megtiltotta va­lamennyi szeszes ital gyártá­sát és árusítását. Azonnali eredményeként megnövekedett az alkoholfogyasztás. Egy hónappal az alkoholt) - talmi törvény megjelenése után egy szicíliai rabló, Cokis- simo, akit „Big Jdm”-nek is hívtak, hozzákezdett a tiltott alkohol nagyméretű gyártásá­hoz és árusításához. Ily mó­don — írja Phorwald — Chi­cagóban megszületett a szicí­liai maiffia amerikai ágazata, amely a hangzatos Cosa Nostra nevet viselte. Colossi- mo gondosan tanulmányozta a belső piac kínálta lehetősé­geket. Chicagót nyolc „alko­holkörzetre” osztotta. Számí­tásai szerint minden körzet 30 000 pohár whiskyt nyelt el naponta. Ezt a mennyiséget a „körzetek’’ számára a Cosa Nostrának kellett biztosítania. 1920. április 20-án jegyezték fel „a szervezett bűnözés” korszakának első nagyméretű támadását. Ezen a napon Co- lossámo harminc embere meg­rohant egy raktárt, s elrabolt 24 000 üveg whiskyt. A táma­dás „aránylag könnyen ment”, mindössze két rendőr életéi, kellett kioltani... De hiába, a fekete piac igényelte hatal­mas italmennyiség előállítása az Egyesült Államokban lehe­tetlennek bizonyult. Ekkor in­dult be az alvilág újabb nagy üzlete: az alkoholcsempészet. Mint a fekete piac vala­mennyi áruját, a szeszt is méregdrágán árusították. A viszonylag kevés kockázattal járó, de ugyanakkor nagy nyereséget eredményező ak­ciók úgy vonzották a gyilko­sokat, mint a legyet a méz. Újabb és újabb bandák ala-, kultak tehát, s ugyanakkor életre-halálra folyó versengés tört ki az egyes bandák kö­zött. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents