Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

életéből Huszonöt év a szövetkezet szolgálatában WJ ógrádban elednek, de ™ országosan is az elsők között 1945. július 15-én ala­kult meg a salgótarjáni Cipész Ktsz. Akikor hét kisiparos lé­pett a szövetkezés útjára, de közülük már csak kettő, FáJ- kerti Gyula elnök és helyette­se Sajtos Lajos dolgozik a szövetkezetnél. Nagy utat tet­tek meg azóta. Ma már 214 tagja van a Sadgó Cipőipari Szövetkezetnek és a tavalyi 18 és fél millióval szemben az idén 24 millió forint termelé­si értéket terveztek. Nyolc­vanezer pár lábbelit szállíta­nak az idén a belkereskede­lem számára. A szövetkezet vagyona ma már meghaladja a 8 millió forintot. Már történelem a szövetke­zet életében az, amit a két alapítótag elmond. Sokszor nem volt pénzük, futottak a munkáért, anyagért. A fejlő­dés mégis töretlen volt, hi­szen évről évre gazdagabb lett a szövetkezet és többet bizto­sított tagjai számára. — Januárban nyugdíjba kel­lett volna mennem, hisz az időm lejárt — mondja Sajtos Lajos és így folytatja: — A Gyula nem enged. Azt mond­ja, majd ő szól mikor mehe­tek. Egyelőre még szükség van rám. Meg is lennék valahogy, de azért már érzem, hogy sok ez a munka. — Miért mennél még nyug­díjba? Nem érzed jól magad itt a szövetkezetben? — szól közbe Pállkerti, az elnök. — Jól érzem magam. Nem 3* panaszképp’ mondom. De ha egyszer már itt az idő. Sokszor beszélget a két ala­pítótag a szövetkezet gondjai­ról. Általában mindig a fej­lődés, a fejlesztés lehetőségei adják a témát. Sajtos Lajos, a pártszervezet titkára volt. He­lyette most fiatalabb vette át a stafétabotot. Helyettesíti amikor kell az elnököt, más­kor meg a műszaki vezetőt. Olyan mindenesféle most is a szövetkezetnél. Ott van, ahol szükség van rá. Az utóbbi években jelen­tős fejlődést ért el a szö­vetkezet. Szalagosították a termelést, egymás után vásá­rolták a gépeket. Legutóbb egy olyan olasz gépet vettek, amelyik öt ember munkáját végzi el. Amikor kezdték csak a felsőrészkészítők között volt nő. Nincs még három éve, hogy máshova is próbáltak betanítani nőket, de már a szövetkezeti dolgozók 60 szá­zaléka nő. A csökkentett munkaképességűek foglalkoz­tatásának biztosításában is nagy része van ennek a szö­vetkezetnek, hiszen több mint 40 olyan dolgozót vettek fel az utóbbi években, akik másutt csökkentett munkaképessé­gűek voltak, de itt teljes ér­tékű munkaerővé váltak. Meg­találták a számításukat a szö­vetkezetben, csakúgy mint a többi tagok, hiszen az átlag- kereset meghaladja a 2000 fo­rintot Cajtas Lajost jó mrareká­** jáért nemcsak a szövet, kezeinél tüntették ki Kiváló dolgozó jéLvónnyel, hanem megkapta a Könnyűipar ki­váló dolgozója miniszteri és a Szövetkezeti ipar ki­váló dolgozója kiitünltetjést ísl Legutóbb a jubileumi emlékérmet. Pálkerti Gyula ezek mellé a kitüntetések mel­lé még legutóbb a Munka Érdemrend bronz fokozatát is megkapta. Nemcsak saját szö­vetkezetüknél tevékenykedtek, hanem a kezdeti időben se­gítséget nyújtottak más szö­vetkezetek létrehozásához is. A pásztói és a jobbágyi szö­vetkezet végeredményben úgy alakult, hogy a salgótarjáni Cipész Ktsz annak idején az ott levő részlegeket önállósí­totta. Ez az úttörő szövetkezet ma is erős szálakkal fűződik a megye többi kisipari szövet­kezetéhez, elsősorban azokhoz, ahol lábbelijavítással, -készí­téssel foglalkoznak. Anyagbe­szerzéssel segítik őket. ttörő munkát végeztek abban is, hogy az or­szág más területén szerzett tapasztalatok alapján, a vidék jobb ellátása érdekében, sza- badikasszás részlegeket alakí­tottak M. Ma már több mint 20 úgynevezett gebines cipész dolgozik a vidéki hálózatban, végzi helyben a cipő javításo­kat. Azonkívül, hogy az áru­termelést szeretnék még fo­kozni, természetesen korszerű technika és technológia alkal­mazásával, nem feledkeznek meg a javító-szolgáltató tevé­kenységről sem. Szeretnék el­érni, hogy minden községben legyen cipész és ezt a gebines- hálózat további teljesítésével kívánják biztosítani. Gyakran tanácskozik erről a két alapí­tótag és ha valaki a szövet­kezettől nyugdíjba megy, ké­rik. hogy mint nyugdíjas vál­lalja a napi egy-fcét órás ja­vítómunkát. Uf utakat keresnek A hatessegyarmaiti Fodrász 'Ktsz ma 17 részleggel dolgo­zik, étmelyek közül 9 vidéken vem. A női, férfifodrászok, kozmetikusok mellett fényké- peswek is dolgoznak, sőt órá­suk is van. A 60 fős sízövet- kerzet most új utakat keres, 'hogyan lehetne tevékenységi “körét bővítve még jobban »hozzájárulná a lakossági igé­nyek kielégítéséhez. Legutóbb a saját fejlesztési alapjuk, il­letve a központtól kapott tá­mogatás terhére rendeltek egy tehergépkocsit. Ezzel elsősor­ban a gáizpalackok házhoz szállítását kívánják megoldani Balassagyarmaton. Ezenkívül természetesen egész más ki­sebb fuvarokat is végeznek majd. iégutdbb a városi és járási tanáccsal tárgyalásokat foly­tattak a következő évekre szóló terv kialakítása érdeké­ben. A negyedik ötéves terv idején tovább kívánják bőví­teni vidéki hálózatukat. Bér­ceién, önhalomban, Magyar- nándorban, Dejiáron, Drégely, palánkon és Nógjrádkövesden szeretnének a helyi tanácsok segítségével részlegeket kiala­kítani, hogy helyben biztosít­hassák a szükséges szeméi y- saolgálitaitásokat. Tervükben szerepel továbbá háztartási gépek javítása, majd rádió, és tévéjavítás megszervezése is. Sok függ az anyagi lehetősé­gektől. A személy-szolgáltatá­sokból sajnos, kevés fejlesztési alap képződik és éppen ezért az előrelépést is csak foko­zatosan tehetik meg. Két hete termel a Salgó Cipőipari Ktsz új olasz bukkolö- gépe. A ráfordítás viszonylag rövid idő alatt megtérül. Egy- íre három műveletet végez és öt ember helyett dolgozik Honion alig másfél hónappal ezelőtt hozták létre a drégelypalánki Szondi Általános Lakatos Szakszerelőipari és Szolgáltató Ktsz új üzemét. Ma már 28 munkás dolgozik itt, köztük 25 nő. Az új üzemben fonalból műgyanta felhaszná­lásával asztali, és faJdlámpa-búrákait gyártanak. Az eddig el­telt idő jóformán a munka megtanulásához kellett. Rövid idő alatt sikerült begyakorolniuk az asszonyoknak, lányok­nak a munkafogásokat, s így hamarosan útnak indíthatják az első szállítmányt a kereskedelem részére. A honti lámpa- búrák első hetven darabját Salgótarjániban, a Pécskő Üzlet­házban hozzák majd forgalomba. A Minőségellenőrző Intézet megvizsgálta a honfi új termékeket és eddig már négy típusra adott gyártási enge­délyt A tervek szerint az idén az utolsó negyedén/ben össze­sen mintegy 2500 darab lámpabúrát készítenek el. Az asztali- és falilámpák vas-, illetve fémrészeit egye­lőre a szövetkezet csepeli kísérleti részlege gyártja. A szö­vetkezet vezetőinek terve, hogy a jövőben ennek a gyártá­sát is Honton valósítják meg. Végső soron havi 2500—3000 darab lámpa gyártására készülnek fel, ugyanakkor töreked­nek az állandó formaváltoztatásra, hiszen az általuk készí­tett termékek divatcikkek is. Az idei feljesztés során új habarcsszivattyú került a Jó­zsef-platói építkezésre. A salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz szivattyúja 60 méterre is elszállítja a habarcsot, és ez­zel mentesíti a dolgozókat a nehéz fizikai munkától Nagyobb részét termelékenységgel A balassagyarmati Építő Ktsz-nél az idén az első fél­évben 68 százalékkal növe­kedett a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a termelési érték. Ennek na­gyobb részét a termelékeny­séggel biztosították, ugyanis az egy főre eső termelési ér­ték csaknem másfélszeresére növekedett az előző évinek. Mi""a siker titka? — ér­deklődtünk a szövetkezet ve­zetőitől. Elmondották, hogy a korábbi gyakorlattól elté­rően az idén már a téli hó­napokban, tehát már január­ban és februárban is tudtak munkát biztosítani a tagok számára. A szövetkezet tevé­kenységében szaporodott a közületi munka. Több meg­rendelést kaptak a tanácsok­tól, különböző intézmények­től. Éppen az idei példa ösz­tönzi őket arra, hogy úgy szervezzék, programozzák a munkát, hogy a téli időszak­ban is legyen átalakítás, bel­ső tatarozás. Ügy akarnak téliesíteni, hogy ahhoz külö­nösebb berendezésekre, ki­A szövetkezeti kommunista­aktíva után Nemrégen kesleten tárgyalták meg me­gyénk szövetkezeteinek hely­zetét, és az elkövetkezendő feladatokat. Szálai Gáspárt, a KISZÖV elnökét kerestük fel, és néhány kérdésre kértünk választ. Hogyan értékeli a szö­vetkezeti ipar jelenlegi hely­zetét? — A szövetkezeti ipar ad­ja megyénk ipari termelésé­nek nyolc százalékát, ugyan­akkor az építőiparból 18 szá­zalékkal részesedik. Az idén várhatóan a szövetséghez tar­tozó 20 szövetkezet árbevétele 220 millió forint körül lesz, míg a szövetkezeti telepeké meghaladja a 150 milliót. A megyei ipari szövetkezetek a harmadik ötéves terv során megduplázták termelésüket, ezen belül az építőipari ága­zat 220, a cipőipari 313 száza­lékos felfutást ért el. A ter­melékenységet több mint 40 százalékkal növelték, ugyan­akkor a telepített szövetkeze­tekkel együtt 2400 dolgozóval növelték a foglalkoztatottak számát. A megyei szövetkeze­tek a 30 millió forintos beru­házást nagyobb részben a zni gál tatás fejlesztésére, kor- . - ■ ■ í ütésére fordították. kommunista — Eddig általában az exten­siv fejlesztés volt a jellemző a szövetkezeti iparra. Várható-e változás ebben? — Kétségtelen a foglalkoz­tatási gondok megoldása, a munkahelyek megteremtése, íelszerszámozása, a szolgálta­tások fejlesztése volt a fő cél. Egyes tőkeerős szövetkezetek kivételével a technika, tech­nológia korszerűsítésére, a tér. melékenység növelésére már nem került olyan energia. Ezen változtatni kell az elkö­vetkező ötéves terv időszaká­ban és a szemléletváltozást már a tervkészítés során is észlelni lehetett. Természetes ennek az anyagi alapját is biztosítani kell még. Igen fontosnak tartom az új szö­vetkezetpolitikai elvek érvé­nyesítését, hisz’ abban is sok tartalék rejlik, amit ki kell aknáznunk a jövőben. — Milyen feladatok vannak ezzel kapcsolatban? — Elsősorban az, hogy erő­sítsük a tagságot és a szövet­kezetét "összekötő szálakat. Mód van például arra, hogy szövetkezeti kölcsönt jegyez­zen a tagság. Egyes helyeken éltek ezzel a lehetőséggel már eddig is ts Különösen az esz­közszegény szövetkezeteknél lenne erre nagy szükség. Így erősödik a tagságban a tulaj­donosi tudat is, mert nem­csak munkájával, hanem anyagi hozzájárulással is részt vesz a szövetkezet erősítésé­ben. Természetes ennek ará­nyában osztalékban is kell ré­szesedni, bár a részjegy és az osztalék jelenlegi rendszere még javításra szorul, ösztön­zőbbé kellene tenni. Fontosnak egyszerűbb, érthetőbb és ösz­tönzőbb bérezés kialakítását és természetes, a nyereségér­dekeltség javítását is. Nem­csak gazdasági, de mozgalmi kérdés is a tulajdonosi vi­szony erősítése. Ennek érde­kében javítani kell az infor­mációt, hogy a tagság a részletkérdésekről éppen úgy időben tájékozódjon, mint ar­ról, hogy a közép vagy hosz- szabb távú tervek számára személy szerint jelentenek. Egyszóval a szövetkezeti de­mokrácia további erősítéséről van szó. Fokozottabb gondot fordítani az állam, a szövet­kezet és az egyéni érdek össz­hangjára. A közgyűlés és a szövetkezetek választott szer­veinek az eddiginél hatéko­nyabb munkájára lesz szükség — fejezte be válaszát a K; SZÖV elnöke. adásokra ne legyen szükség. A szövetkezet 81 fős lét­számmal dolgozik. Céljuk, hogy a jövőben a többszintes épületek készítésére is felké­szüljenek. Egyelőre még eh­hez nicsenek meg a techni­kai eszközeink. Egyébként valamennyi építőipari és sze­relőipari munkát el tudnak vállalni, hiszen ütőképes fes­tő-. villany-, vízszerelő, laka­tos-, bádogos- és kályhásrész­legük van. A balassagyarma­ti igények kielégítése mellett van erejük, illetve kapacitá­suk a vidéki munkák elvég­zésére is. Az idén lényegesen javult a szövetkezetnél a műszaki irányító munka. Jobb lett az építkezések előkészítése, a munka programozása és álta­lában hatékonyabb a termelés közvetlen irányítása is. T7'~‘~ még szeretnék^ fokozni a jö­vőben. de a technikai sz. vonal növelésére is nagyobb gondot fordítanak. A szövet­kezet anyagi helyzete csak szerény tervezést enged meg. de így is az elkövetkezendő öt évben több mint 600 ezer forintot fordítanak gépek be­szerzésére saját erőből a csak ennyi jut, mert az el­következendő három é" fejlesztési alapját már hitellel lekötötték. Hogy nagyobb ütemben fejlődhessenek, ezért központi támogatást is igé­nyelnek és ennek mértékétől függően szeretnének még ütő­képesebb, a lakások, középü­letek karbantartásában mée hatékonyabb szövetkezetté fej­lődni. Épül az új szerviz A nagybátonyi Vegyes Ktsz új autó-motor szervizt létesít. A mintegy egymillió 450 ezer forintos beruházás munkála­tait már meg is kezdték. A beruházásra 600 ezer forintot kapott a szövetkezet az OKlSZ-tjól, 400 ezret a megyei tanács keretéből, ezenkívül 150 ezret a KISZÖV biztosított számukra, a többit pedig kö­zép lejáratú hitelből fedezték. Az új szervizállomás építésé­re a nagybátonyi Községgaz­dálkodási Vállalat kapott megbízatást. A napokban már meg is kezdték az alapozást. A mintegy 940 ezer forint ér­tékű építőmunkát még az idén be kell fejezni a szerző­dés szerint. Az új szervizben mintegy 12—15 fős létszámot foglalkoz. tatnak majd és kielégítik Nagybátony, illetve a környék igényeit.

Next

/
Thumbnails
Contents