Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat tízmillió forintos beruházással Pásztón napi 11 ton­na kapacitású kenyérgyárat épített. A december végére elkészülő kenyérgyár három olaj­tüzelésű gőzkemencét kap. Ugyanitt üzemvezetői szolgálati lakás is épül. Ezenkívül há­rom gépkocsi részére garázs Pataki József festőművész kiállítása Művészet az építőipari fiatalok között A múlt év nyarán nyílt meg szép környezetben, a sportpálya közvetlen szom- tr_„sagaban a Nógrád me­gyei Építőipari Vállalat KISZ-klubja. Amint Nagy József KISZ-titkár elmondja, Salgótarjánban szükség volt nagyon a. klubra, a vállalat­nál 700 fiatal dolgozik, s kö­zülük körülbelül 250 tagja az ifjúsági szervezetnek. Termé­szetesen az építőipari tevé­kenység' jellegéből fakadóan e fiataloknak csak kis része lehet rendszeres látogatója a salgótarjáni klubnak, hiszen legtöbben vidéki építkezése­ken dolgoznak. A klub jelen­tősége mégis rendkívül nagy, módot nyújt a kulturált szó­rakozásra, pihenésre. Szemeti Beáta klubtitkár is ezt emeli ki elsősorban. Az­tán arról beszél, hogy egyik gondjuk jelenleg a klubmun­ka folyamatosságának meg­szervezése. Egyelőre még nincs minden nap nyitva a klub, de így is érdeklődésre tartanak számot kötött és kötetlen programjai, * Mint hírül adtuk, a na­pokban nyílt meg itt Pataki József Salgótarjánban élő fes­tőművész kamaratárlata, amely október 16-ig délután 4-től 8-ig tekinthető meg. A megnyitón a művész is je­len volt, és elbeszélgetett a vállalat fiatal dolgozóival munkásságáról, illetve a je­lenkori képzőművészeti irány­zatokról, problémákról. A kiállítás megszervezése tulaj­donképpen a klub idei prog­ramjának első fontos esemé­nye volt. Tervezik, hogy a jövőben más itt élő képző­művészekkel is szerveznek találkozókat. Ez a törekvés a KISZ kulturális nevelőtevé­kenységének magasabb szín­vonalra emelését célozza, s más üzemek, vállalatok KISZ- szerveztei számára is példa lehet. Ugyanakkor a megyé­ben élő képzőművészeknek is lehetőséget ad az effajta kez­deményezés a munkásokkal, ifjúmunkásokkal való közvet­len eszmecserére, ami a kép­zőművészeti nevelés, az ízlés­formálás szempontjából is értékes lehet. A klubhelyiség ízléses kör­nyezetet nyújtott Pataki Jó­zsef festményeinek és famet­szeteinek. Képei: — az Erdő, az Építkezés, Komp, Falusi udvar, Köszörűs, Épülő vá­ros, Csendélet, Éhségfelvo­nulás 1938, Enteriőr. Női portré, Hotel Nemzeti — le­tisztult formanyelven szólnak a ma emberéről a ma embe­rének. Közérthetőségük nem jelent természetelvűséget. A képeken a valóság elvonat- koztatottan jelenik meg, for­mailag átköltött, leegyszerű­sített. * A jelenlevők kérdéseire vá­laszolva Pataki József fa­metszeteiről is szólott. A Bé- ké-n például feltűnt Szemeti Beátának a szem tisztasága, a fogalmazás határozottsága. — Ha az elrendezés más, a gondolat is más — mon­dotta a művész. — Ebben a békében, ezen a lapon in­kább háborúellenesség érez­hető, mint maga a béke. Má­sik metszetemen Lenint, mint embert igyekeztem ábrázolni, aki a forradalmi magatartás megtestesítője. Szóba kerüli, hogy festmé­nyein sokszor tárgyakat lá­tunk, ember nélkül. — Képeimen tényleg sok­szor tárgyakat látunk, pél­dául székeket — válaszolta Pataki József. — Azonban azokon a festményeken is az emberi fejezem ki, ha maga az emberi figura hiányzik is a vászonról. Mert tulajdon­képpen nem a tárgyakat fes­tem meg, hanem a tárgyak segítségével fejezem kS az embert. Más szóval: a téma a művészetben csak ürügy. A téma csak a kép tárgya. De a kép tárgyának monda­nivalója van. Én a kép tár­gyában a kép a mondaniva­lóját festem meg. ★ A .találkozás Pataki József képeivel értékes élmény volt az építőipari vállalat kisze- sei számára. Kezdeményezé­sük dicséretet érdemel. T. E. vUindctfkí humoreszkje z értekezletet a Duna— Tisza közén rendeztem. Így az összes érdekelt elfért, bar néhány tízezernek csak a Dunán lehorgonyzóit tutajo­kon jutott hely. A megbeszé­lésre ugyanis a közönség ka­tegóriájába sorolható egyede- ket hívtam meg, hogy előzete­sen megbeszéljem velük egy klizülő humoreszkemet, mely elhatározott szándékom sze­rint egy igazi közönség- humoreszk lesz, tehát kielégí­ti mindenki igényét, nem sérti senki ízlését, és találko­zik a közönség minden tagjá­nak teljes egyetértésével. Amidőn e meghívott közön­ség elhelyezkedett a Duna— Tisza köze kényelmes homok­buckáin, felmásztam a dá­nos-hegyre, és egy beatzene- kar erősítőjén keresztül így szóltam az egybegyűltekhez: — Kedves közönség! Minde­nekelőtt tisztázzuk: aki nem közönség, menjen át a Du­nántúlra ... Mindössze egy hajó tett meg. Erre szálltak a film- és színházrendezők, valamint a kritikusok, akik sose számít­ják magukat a közönség so­raiba. Ezek mély undorral hagyták el a gyűlés színhe­lyét, bár néhányan a távozó tatjába vonultak, és onnan csókokat hintettek a szára­zon hagyott közönség felé. — Humoreszkem témája — folytattam, amidőn a hajó el­távolodott — egy szerelmi történet.. . Több százezren pattantak fel a homokból, s valahol Kecs- l:emét táján gyülekeztek. Szószólójuk kijelentette, hogy az élet komoly dolgairól ír­jak, őket nem érdekli már a sex, miután valamennyien túl vannak a hatvanon, vagy pe­dig régi házasok. — De ebben a szerelmi tör­ténetben nem lesz sex — biz­tosítottam őket, mire becslé­sem szerint két-három millió­an álltak fel, és tiltakozásuk jeléül átmentek az Alföldre sztriptizt nézni. — Természetesen, nem ön­célú szerelmi történetről van szó. A cselekmény során fel­villan a társadalmi háttér, a fiatalok és öregek problema­tikája ... Ekkor felálltak azok az öre­gek, akik még érdeklődtek volna a szerelmi történet iránt, valamint azok a fiata­lok, akik a sex nélküli cse­lekménnyel is megelégedtek. — A könyökünkön jön ki — mondták, és elvonultak a K alföldre, ahol egy beat-ze- nekar operettdalokat játszott. — Kedves közönség! Higy- jék el, nemcsak a téma a fon­tos. Az a lényeg, hogyan dol­gozzuk fel. Az én humoresz­kem modern lesz ... Megint felálltak vagy egy milliónyian... — ... de természetesen fel­használja nemes hagyománya­inkat is — kiálltottam a tá­vozók után, ők azonban un­dorral úszták át a Dunát. Közvetlenül utánuk az a fél­millió hallgatóm hagyta el a terepet, akiknek a hagyomá­nyok ellen volt kifogásuk. — Versbe írom! — ordítot­tam kétségbeesetten, mire megint néhány százezerrel ke­vesebben lettünk, és a meg­maradónak már Pest megyé­ben is elfértek. Nem csüggedtem. Elhatá­roztam, hogy némi enged­ményt teszek: — Lesz benne egy kis krimi is ... — Álmunkban se jöjjön elő — kiálltott egymillió honfitár­sam és átvonult Észak-Ma- gyarországra, ahol Pósa La- jos-verseket hallgattak nap­estig. Nem adtam fel a harcot. Mert ha humoreszkem nem lesz közönséghumoreszk, a kritika talán elismer, de nép­szerűtlen leszek, és sosem hívnak meg a televízióba. Ar­ra gondoltam, hogy egy kis sexszel, egy icipici sexecské­Az évforduló jegyében Tanácsainkra — községi, járási, városi, me­gyei szinten egyaránt — nagy feladat hárult az elmúlt két évtizedben, és hárul ma is. Fe­lelősek területük gazdasági, kommunális, szo­ciális, kulturális fejlődéséért, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Emellett irá­nyító szerepet is betöltenek. Az oktatás, az egészségügy, az építésügy, ipar, kereskedelem, népművelés irányításától kezdve a városok, falvak tisztántartásáig, a közigazgatás meg- .szervezése, egyformán a helyi tanácsokra há­rul. Olyan állampolgár talán nincs is, aki vala­milyen ügyben a tanácson meg ne fordul­na. A születési anyakönyvi kivonat kiállítá­sától a házasságkötésig, majd a halotti anya­könyvig, életünk jelentős pillanataihoz kötő­dik a tanácsi munka. Ezért fontos, hogy ta­nácsaink a helyi ügyek intézéséiben fokozódó önállósággal rendelkezzenek. A kezdeti sok kötöttség egyre inkább meg­szűnik. Évekkel ezelőtt az alsóbb tanácsok jóformán mozdulni sem tudtak a felsőbb .szintű tanácsok irányítása és utasítása nél­kül. A felesleges formaságok, a sok írásbeli munkával járó jeJentésadás olyan munkaerőt és energiákat kötött le az alsóbb tanácsok­nál, amelyet több sikerrel fordíthattak volna az ügyek intézésére, a községek, járások fej­lesztésével járó feladatokra. Lehetséges, hogy a túlzott irányítás és kö­töttségek egyes tanácsi vezetőknek kedveztek. Nyugodtan vártak az utasításokra, önállóan nem cselekedtek. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a döntések felelősségét sem kellett vál- ■ladniok. A tanácsok önállóságához ma már nem fér kétség. Egyre több rendelkezés látott és lát napvilágot, amely a tanácsi munka korsze­rűsítését, a helyi döntések egyre táguló ha­táskörét segíti elő. A tanácsok, a helyi állami munka megtestesítői, ezért érthető, hogy ön­kormányzati jellegük növekszik. önállóan döntenek a helyi gazdasági, kommunális és személyi kérdésekben egyaránt. Ez természetesen nem jelenti és nem is jelentheti a központi irányítás hiányát. A ta­nácsok munkájában is a párt útmutatása és politikája érvényesül, és a jövőben is érvé­nyesülni fog. A törvények, átfogó jellegű gazdasági Rendelkezések, a törvényesség min­denkori megtartása, a fokozódó önállóság mellett is kötelező. Azonban a városi és községi tanácsok a helyileg befolyó és a központilag elosztott összegekkel szabadon gazdálkodnak. Ebben jut érvényre az önkormányzat, a helyi dön­tések joga. Ez pedig nem kis dolog. A megyei tanácsok — közöttük természetesen a Nógrád megyei Tanács is — egyre több jövedelmet enged át az alsóbb szintű tanácsoknak. A helyi bevételek fokozódnak, amely megfelelő gazdasági alapot jelent. Emellett a tanácsok rendelkeznek a fejlesztésre szánt összeggel is. önállóbban dönthetnek, rugalmasabban gazdálkodhatnak a meglevő anyagi javakkal. A község vagy város igényeinek megfelelően döntik el, hogy melyik forintot, mire érde­mes kiadni. Tanácsaink élnek is ezzel a lehetőséggel. Elég végiglapozni a tanácsok költségvetési és feljesztési terveit, mindjárt látni, hogy az egyes települések igényei mennyire különbö­zőek. A tanácsnak pedig joga és kötelessége, hogy az igényeknek megfelelően irányítsa a fejlesztést, a kommunális szolgáltatásokat. Az alsóbb szintű tanácsok munkáját köny- nyíti meg és a községék nagyabb arányú fej­lődését teszik lehetővé a tanácsösszevonások. Nógrád megyében hatvankilenc községi közös tanács tevékenykedik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a községek lakói megértet­ték az összevonások célját és jelentőségét. Az összevonások a demokratizmus legteljesebb megtartása mellett, .az ésszerűségnek megfe­lelően, a községek nagyobb mérvű előrelépé­sének jegyiében történtek. Januárban a megye meglevő két nagyközsége mellett újabbak kapják meg a nagyközségi rangot is. Tanácsaink — bármely szintű tanácsról is legyen szó — a helyi állami munka megtes­tesítői és végrehajtói. Ezért lényeges, hogy az ügyintézésben egyre kevesebb legyen a for­maság. Egyszerűsödjék, ésszerűbbé, gyorsab­bá váljék az állampolgárok ügyeinek intézé­se. Ez a tanácsoknak, a tanácsi dolgozóknak és az ügyfeleknek egyformán érdeke. A tanácsok egyúttal népképviseleti szer­vek, választott testületek. Ha a tanácsokról beszelünk, mindenképpen szót kell ejtenünk a végrehajtó bizottságok választott tagjai és a tanácstagok helytállásáról. A tanácstagok — napi munkájuk, feladataik elvégzése mel­lett — erőt, energiát és időt nem kímélve képviselik választóik érdekeit. Eljuttatják a község vagy város lakóinak észrevételeit, pa­naszait, 'kívánságait a tanácsok vezetőihez. Nem ritkaság az a tanácstag, aki hónapokon, sőt nem egyszer éveken keresztül járkált azért, hogy kerülete új utat, járdát, óvodát, vagy bölcsődét kapjon. Munkájukra, tevé­kenységükre a jövőben is szükség lesz. Most, az évforduló kapcsán számba vesszük az elért eredményeket. Jogos a megállapítás, hogy tanácsaink megálltak helyüket, méltán képviselték és intézték az állampolgárok ügyeit. Munkájuk nyomán valósulnak meg a községekben, városokban, járásokban a párt és a kormány határozatai. Az elmúlt 'két évtized eredményei biztosí­tékot jelentenek, hogy tanácsaink a jövőben is érvényre juttatják pártunk politikáját, és megvalósítják azokat a terveket, amelyek vá­rosaink, községeink további fejlesztését teszik lehetővé. Csata! Erzsébet Takarékos tak ar é k sző v et k ezet ek m/z. ____jz___wísl 1 w mw t®­továbbképzése Megyénk függetlenített és tiszteletdíjas népművelőinek háromnapos továbbképzését az idén is megrendezik, a megyei József Attila művelő­dési központ szervezésében. A programban a művelődéspoli­tikai irányelveket, a közműve­lődés negyedik ötéves tervét és az ehhez kapcsolódó intéz­ményhál ózati feladatokat, va­lamint költségvetéssel kapcso­latos kérdéseket tárgyalnak meg a novemberben tartandó továbbképzés résztvevői. vei néhány milliót vissza le­hetne szerezni. Elég lenne, ha humoreszkem hősnője a cikk elején ruhátlanul, vagy mond­juk elég lengén lenne öltözve, és félreérthetetlen helyzetben találnák egy szállodai szobá­ban. De hiába üzentem át az Alföldre, a közönség egy ré­sze már menthetetlenül elpár­tolt tőlem. Ahogy szétnéztem a tájon, üres homokbuckákat láttam, csak itt-ott lézengett néhány ember, aztán lassan ők is cihelődni kezdtek. Utá­na rohantam az egyik távo­zónak . .. — Uram...! Olyan humo­reszket írok, amilyet akar, csak maradjon ... — Sajnos, nem lehet! Keve­sen vagyunk. Ha maradnék, azt mondanák, hogy sznob va­gyok. Különben én akkor is elmentem volna, ha mindenki itt marad, mert azzal vádol­hattak volna, hogy tömegiz- lésem van. A humoreszkeket pedig egyáltalán nem szere­tem ... — Akkor miért jött egyál­talán ide? ___ T/ itázni! Manapság a ' filmről, a labd gá.sról folyó viták sokka' galmasabbak, mint maga a meccs, vagy a film... T s egészen jól szórakoztam — mondta, és utolsónak távo­zott . .. Ősz Ferenc Nógrád megyében több mint tízéves múltja van a taka­rékszövetkezeti mozgalomnak. A szövetkezetek működési te­rülete hetvennégy község, az ott élő lakosok száma is meg­közelíti a százezret. A taka­rékszövetkezeteknek 13 ezer tagja van, akik mintegy más­fél millió forint értékű rész­jegyet jegyeztek. A betétállo­mány az elmúlt 10—12 év alatt egyre növekedett, ma már meghaladja a 60 millió forintot. Mindez azt bizonyít­ja, hogy a falusi lakosság kö­rében megnőtt a bizalom a takarékszövetkezet iránt. A takarékszövetkezet legfőbb feladata, hogy kölcsönökkel, hi­telekkel segítse a tagokat. A megye takarékszövetkezetei megalakulásuk óta mintegy 150 millió forint kölcsönt fo­lyósítottak a tagoknak. A kölcsönök hozzájárultak a la­kásépítéshez, a tartós fogyasz­tási cikkek vásárlásához es segítették a háztáji gazdasá­gok árutermelését is. Jelenleg mintegy 28 millió forint az az összeg, amelyet a takarékszö­vetkezetek tagjaiknak nyúj­tottak kölcsönök formájában. Mindezek ) melléit a taka­rékszövetkezetek gondot for­dítanak a vállalati jellegű, jövedelmező gazdálkodás ki­alakítására is. Mérsékelt ka­matpolitika alkalmazásával igyekszenek növelni bevételei­ket, s körültekintő, takarékos gazdálkodással csökkentik a gazdálkodással járó költsége­ket. Egyre javul a gazdálko­dásuk és idei nyereségük elő­reláthatóan meghaladja a fél­millió forintot. Eredményes ai új módszer V Az ellenőrzés új módszerét alkalmazzák szeptember óta a pásztói Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatnál. Az ellenőrzést minden nap más-más vezető végzi. A ta­pasztalatokról feljegyzést ké­szítenek, s a szükséges in­tézkedéseket azonnal megte­szik a zavartalan munka ér­dekében. Általában mind az öt' műhelyben megfelelő a munka üteme. Akadnak azon­ban kisebb gondok is. A la­katosüzemben például, ahol az öltözőszekrények gyártása folyik, elromlott a hegesztő. Az Ikarus-üléseket gyártó üzem dolgozói viszont anyag­hiány miatt később nem tudnak kellő ütemben dolgoz­ni. A hűtőgyártó üzemben a most folyó jelentős rekonst­rukció ellenére is zavartalan a termelés. Október elsejétől ez az üzemrész is áttér az egyé­ni teljesítménybérre. A he­gesztőrészleg dolgozói kiszá­molták, hogy a műszak végéig legalább száz forinttal többet keresnek, mint korábban. Az új ellenőrzési módszert alig több mint egy hónapja al­kalmazzák. A tapasztalatok kedvezőek. NÓGRÁD bb 1970. október 9., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents