Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-09 / 237. szám
A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat tízmillió forintos beruházással Pásztón napi 11 tonna kapacitású kenyérgyárat épített. A december végére elkészülő kenyérgyár három olajtüzelésű gőzkemencét kap. Ugyanitt üzemvezetői szolgálati lakás is épül. Ezenkívül három gépkocsi részére garázs Pataki József festőművész kiállítása Művészet az építőipari fiatalok között A múlt év nyarán nyílt meg szép környezetben, a sportpálya közvetlen szom- tr_„sagaban a Nógrád megyei Építőipari Vállalat KISZ-klubja. Amint Nagy József KISZ-titkár elmondja, Salgótarjánban szükség volt nagyon a. klubra, a vállalatnál 700 fiatal dolgozik, s közülük körülbelül 250 tagja az ifjúsági szervezetnek. Természetesen az építőipari tevékenység' jellegéből fakadóan e fiataloknak csak kis része lehet rendszeres látogatója a salgótarjáni klubnak, hiszen legtöbben vidéki építkezéseken dolgoznak. A klub jelentősége mégis rendkívül nagy, módot nyújt a kulturált szórakozásra, pihenésre. Szemeti Beáta klubtitkár is ezt emeli ki elsősorban. Aztán arról beszél, hogy egyik gondjuk jelenleg a klubmunka folyamatosságának megszervezése. Egyelőre még nincs minden nap nyitva a klub, de így is érdeklődésre tartanak számot kötött és kötetlen programjai, * Mint hírül adtuk, a napokban nyílt meg itt Pataki József Salgótarjánban élő festőművész kamaratárlata, amely október 16-ig délután 4-től 8-ig tekinthető meg. A megnyitón a művész is jelen volt, és elbeszélgetett a vállalat fiatal dolgozóival munkásságáról, illetve a jelenkori képzőművészeti irányzatokról, problémákról. A kiállítás megszervezése tulajdonképpen a klub idei programjának első fontos eseménye volt. Tervezik, hogy a jövőben más itt élő képzőművészekkel is szerveznek találkozókat. Ez a törekvés a KISZ kulturális nevelőtevékenységének magasabb színvonalra emelését célozza, s más üzemek, vállalatok KISZ- szerveztei számára is példa lehet. Ugyanakkor a megyében élő képzőművészeknek is lehetőséget ad az effajta kezdeményezés a munkásokkal, ifjúmunkásokkal való közvetlen eszmecserére, ami a képzőművészeti nevelés, az ízlésformálás szempontjából is értékes lehet. A klubhelyiség ízléses környezetet nyújtott Pataki József festményeinek és fametszeteinek. Képei: — az Erdő, az Építkezés, Komp, Falusi udvar, Köszörűs, Épülő város, Csendélet, Éhségfelvonulás 1938, Enteriőr. Női portré, Hotel Nemzeti — letisztult formanyelven szólnak a ma emberéről a ma emberének. Közérthetőségük nem jelent természetelvűséget. A képeken a valóság elvonat- koztatottan jelenik meg, formailag átköltött, leegyszerűsített. * A jelenlevők kérdéseire válaszolva Pataki József fametszeteiről is szólott. A Bé- ké-n például feltűnt Szemeti Beátának a szem tisztasága, a fogalmazás határozottsága. — Ha az elrendezés más, a gondolat is más — mondotta a művész. — Ebben a békében, ezen a lapon inkább háborúellenesség érezhető, mint maga a béke. Másik metszetemen Lenint, mint embert igyekeztem ábrázolni, aki a forradalmi magatartás megtestesítője. Szóba kerüli, hogy festményein sokszor tárgyakat látunk, ember nélkül. — Képeimen tényleg sokszor tárgyakat látunk, például székeket — válaszolta Pataki József. — Azonban azokon a festményeken is az emberi fejezem ki, ha maga az emberi figura hiányzik is a vászonról. Mert tulajdonképpen nem a tárgyakat festem meg, hanem a tárgyak segítségével fejezem kS az embert. Más szóval: a téma a művészetben csak ürügy. A téma csak a kép tárgya. De a kép tárgyának mondanivalója van. Én a kép tárgyában a kép a mondanivalóját festem meg. ★ A .találkozás Pataki József képeivel értékes élmény volt az építőipari vállalat kisze- sei számára. Kezdeményezésük dicséretet érdemel. T. E. vUindctfkí humoreszkje z értekezletet a Duna— Tisza közén rendeztem. Így az összes érdekelt elfért, bar néhány tízezernek csak a Dunán lehorgonyzóit tutajokon jutott hely. A megbeszélésre ugyanis a közönség kategóriájába sorolható egyede- ket hívtam meg, hogy előzetesen megbeszéljem velük egy klizülő humoreszkemet, mely elhatározott szándékom szerint egy igazi közönség- humoreszk lesz, tehát kielégíti mindenki igényét, nem sérti senki ízlését, és találkozik a közönség minden tagjának teljes egyetértésével. Amidőn e meghívott közönség elhelyezkedett a Duna— Tisza köze kényelmes homokbuckáin, felmásztam a dános-hegyre, és egy beatzene- kar erősítőjén keresztül így szóltam az egybegyűltekhez: — Kedves közönség! Mindenekelőtt tisztázzuk: aki nem közönség, menjen át a Dunántúlra ... Mindössze egy hajó tett meg. Erre szálltak a film- és színházrendezők, valamint a kritikusok, akik sose számítják magukat a közönség soraiba. Ezek mély undorral hagyták el a gyűlés színhelyét, bár néhányan a távozó tatjába vonultak, és onnan csókokat hintettek a szárazon hagyott közönség felé. — Humoreszkem témája — folytattam, amidőn a hajó eltávolodott — egy szerelmi történet.. . Több százezren pattantak fel a homokból, s valahol Kecs- l:emét táján gyülekeztek. Szószólójuk kijelentette, hogy az élet komoly dolgairól írjak, őket nem érdekli már a sex, miután valamennyien túl vannak a hatvanon, vagy pedig régi házasok. — De ebben a szerelmi történetben nem lesz sex — biztosítottam őket, mire becslésem szerint két-három millióan álltak fel, és tiltakozásuk jeléül átmentek az Alföldre sztriptizt nézni. — Természetesen, nem öncélú szerelmi történetről van szó. A cselekmény során felvillan a társadalmi háttér, a fiatalok és öregek problematikája ... Ekkor felálltak azok az öregek, akik még érdeklődtek volna a szerelmi történet iránt, valamint azok a fiatalok, akik a sex nélküli cselekménnyel is megelégedtek. — A könyökünkön jön ki — mondták, és elvonultak a K alföldre, ahol egy beat-ze- nekar operettdalokat játszott. — Kedves közönség! Higy- jék el, nemcsak a téma a fontos. Az a lényeg, hogyan dolgozzuk fel. Az én humoreszkem modern lesz ... Megint felálltak vagy egy milliónyian... — ... de természetesen felhasználja nemes hagyományainkat is — kiálltottam a távozók után, ők azonban undorral úszták át a Dunát. Közvetlenül utánuk az a félmillió hallgatóm hagyta el a terepet, akiknek a hagyományok ellen volt kifogásuk. — Versbe írom! — ordítottam kétségbeesetten, mire megint néhány százezerrel kevesebben lettünk, és a megmaradónak már Pest megyében is elfértek. Nem csüggedtem. Elhatároztam, hogy némi engedményt teszek: — Lesz benne egy kis krimi is ... — Álmunkban se jöjjön elő — kiálltott egymillió honfitársam és átvonult Észak-Ma- gyarországra, ahol Pósa La- jos-verseket hallgattak napestig. Nem adtam fel a harcot. Mert ha humoreszkem nem lesz közönséghumoreszk, a kritika talán elismer, de népszerűtlen leszek, és sosem hívnak meg a televízióba. Arra gondoltam, hogy egy kis sexszel, egy icipici sexecskéAz évforduló jegyében Tanácsainkra — községi, járási, városi, megyei szinten egyaránt — nagy feladat hárult az elmúlt két évtizedben, és hárul ma is. Felelősek területük gazdasági, kommunális, szociális, kulturális fejlődéséért, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Emellett irányító szerepet is betöltenek. Az oktatás, az egészségügy, az építésügy, ipar, kereskedelem, népművelés irányításától kezdve a városok, falvak tisztántartásáig, a közigazgatás meg- .szervezése, egyformán a helyi tanácsokra hárul. Olyan állampolgár talán nincs is, aki valamilyen ügyben a tanácson meg ne fordulna. A születési anyakönyvi kivonat kiállításától a házasságkötésig, majd a halotti anyakönyvig, életünk jelentős pillanataihoz kötődik a tanácsi munka. Ezért fontos, hogy tanácsaink a helyi ügyek intézéséiben fokozódó önállósággal rendelkezzenek. A kezdeti sok kötöttség egyre inkább megszűnik. Évekkel ezelőtt az alsóbb tanácsok jóformán mozdulni sem tudtak a felsőbb .szintű tanácsok irányítása és utasítása nélkül. A felesleges formaságok, a sok írásbeli munkával járó jeJentésadás olyan munkaerőt és energiákat kötött le az alsóbb tanácsoknál, amelyet több sikerrel fordíthattak volna az ügyek intézésére, a községek, járások fejlesztésével járó feladatokra. Lehetséges, hogy a túlzott irányítás és kötöttségek egyes tanácsi vezetőknek kedveztek. Nyugodtan vártak az utasításokra, önállóan nem cselekedtek. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a döntések felelősségét sem kellett vál- ■ladniok. A tanácsok önállóságához ma már nem fér kétség. Egyre több rendelkezés látott és lát napvilágot, amely a tanácsi munka korszerűsítését, a helyi döntések egyre táguló hatáskörét segíti elő. A tanácsok, a helyi állami munka megtestesítői, ezért érthető, hogy önkormányzati jellegük növekszik. önállóan döntenek a helyi gazdasági, kommunális és személyi kérdésekben egyaránt. Ez természetesen nem jelenti és nem is jelentheti a központi irányítás hiányát. A tanácsok munkájában is a párt útmutatása és politikája érvényesül, és a jövőben is érvényesülni fog. A törvények, átfogó jellegű gazdasági Rendelkezések, a törvényesség mindenkori megtartása, a fokozódó önállóság mellett is kötelező. Azonban a városi és községi tanácsok a helyileg befolyó és a központilag elosztott összegekkel szabadon gazdálkodnak. Ebben jut érvényre az önkormányzat, a helyi döntések joga. Ez pedig nem kis dolog. A megyei tanácsok — közöttük természetesen a Nógrád megyei Tanács is — egyre több jövedelmet enged át az alsóbb szintű tanácsoknak. A helyi bevételek fokozódnak, amely megfelelő gazdasági alapot jelent. Emellett a tanácsok rendelkeznek a fejlesztésre szánt összeggel is. önállóbban dönthetnek, rugalmasabban gazdálkodhatnak a meglevő anyagi javakkal. A község vagy város igényeinek megfelelően döntik el, hogy melyik forintot, mire érdemes kiadni. Tanácsaink élnek is ezzel a lehetőséggel. Elég végiglapozni a tanácsok költségvetési és feljesztési terveit, mindjárt látni, hogy az egyes települések igényei mennyire különbözőek. A tanácsnak pedig joga és kötelessége, hogy az igényeknek megfelelően irányítsa a fejlesztést, a kommunális szolgáltatásokat. Az alsóbb szintű tanácsok munkáját köny- nyíti meg és a községék nagyabb arányú fejlődését teszik lehetővé a tanácsösszevonások. Nógrád megyében hatvankilenc községi közös tanács tevékenykedik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a községek lakói megértették az összevonások célját és jelentőségét. Az összevonások a demokratizmus legteljesebb megtartása mellett, .az ésszerűségnek megfelelően, a községek nagyobb mérvű előrelépésének jegyiében történtek. Januárban a megye meglevő két nagyközsége mellett újabbak kapják meg a nagyközségi rangot is. Tanácsaink — bármely szintű tanácsról is legyen szó — a helyi állami munka megtestesítői és végrehajtói. Ezért lényeges, hogy az ügyintézésben egyre kevesebb legyen a formaság. Egyszerűsödjék, ésszerűbbé, gyorsabbá váljék az állampolgárok ügyeinek intézése. Ez a tanácsoknak, a tanácsi dolgozóknak és az ügyfeleknek egyformán érdeke. A tanácsok egyúttal népképviseleti szervek, választott testületek. Ha a tanácsokról beszelünk, mindenképpen szót kell ejtenünk a végrehajtó bizottságok választott tagjai és a tanácstagok helytállásáról. A tanácstagok — napi munkájuk, feladataik elvégzése mellett — erőt, energiát és időt nem kímélve képviselik választóik érdekeit. Eljuttatják a község vagy város lakóinak észrevételeit, panaszait, 'kívánságait a tanácsok vezetőihez. Nem ritkaság az a tanácstag, aki hónapokon, sőt nem egyszer éveken keresztül járkált azért, hogy kerülete új utat, járdát, óvodát, vagy bölcsődét kapjon. Munkájukra, tevékenységükre a jövőben is szükség lesz. Most, az évforduló kapcsán számba vesszük az elért eredményeket. Jogos a megállapítás, hogy tanácsaink megálltak helyüket, méltán képviselték és intézték az állampolgárok ügyeit. Munkájuk nyomán valósulnak meg a községekben, városokban, járásokban a párt és a kormány határozatai. Az elmúlt 'két évtized eredményei biztosítékot jelentenek, hogy tanácsaink a jövőben is érvényre juttatják pártunk politikáját, és megvalósítják azokat a terveket, amelyek városaink, községeink további fejlesztését teszik lehetővé. Csata! Erzsébet Takarékos tak ar é k sző v et k ezet ek m/z. ____jz___wísl 1 w mw t®továbbképzése Megyénk függetlenített és tiszteletdíjas népművelőinek háromnapos továbbképzését az idén is megrendezik, a megyei József Attila művelődési központ szervezésében. A programban a művelődéspolitikai irányelveket, a közművelődés negyedik ötéves tervét és az ehhez kapcsolódó intézményhál ózati feladatokat, valamint költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyalnak meg a novemberben tartandó továbbképzés résztvevői. vei néhány milliót vissza lehetne szerezni. Elég lenne, ha humoreszkem hősnője a cikk elején ruhátlanul, vagy mondjuk elég lengén lenne öltözve, és félreérthetetlen helyzetben találnák egy szállodai szobában. De hiába üzentem át az Alföldre, a közönség egy része már menthetetlenül elpártolt tőlem. Ahogy szétnéztem a tájon, üres homokbuckákat láttam, csak itt-ott lézengett néhány ember, aztán lassan ők is cihelődni kezdtek. Utána rohantam az egyik távozónak . .. — Uram...! Olyan humoreszket írok, amilyet akar, csak maradjon ... — Sajnos, nem lehet! Kevesen vagyunk. Ha maradnék, azt mondanák, hogy sznob vagyok. Különben én akkor is elmentem volna, ha mindenki itt marad, mert azzal vádolhattak volna, hogy tömegiz- lésem van. A humoreszkeket pedig egyáltalán nem szeretem ... — Akkor miért jött egyáltalán ide? ___ T/ itázni! Manapság a ' filmről, a labd gá.sról folyó viták sokka' galmasabbak, mint maga a meccs, vagy a film... T s egészen jól szórakoztam — mondta, és utolsónak távozott . .. Ősz Ferenc Nógrád megyében több mint tízéves múltja van a takarékszövetkezeti mozgalomnak. A szövetkezetek működési területe hetvennégy község, az ott élő lakosok száma is megközelíti a százezret. A takarékszövetkezeteknek 13 ezer tagja van, akik mintegy másfél millió forint értékű részjegyet jegyeztek. A betétállomány az elmúlt 10—12 év alatt egyre növekedett, ma már meghaladja a 60 millió forintot. Mindez azt bizonyítja, hogy a falusi lakosság körében megnőtt a bizalom a takarékszövetkezet iránt. A takarékszövetkezet legfőbb feladata, hogy kölcsönökkel, hitelekkel segítse a tagokat. A megye takarékszövetkezetei megalakulásuk óta mintegy 150 millió forint kölcsönt folyósítottak a tagoknak. A kölcsönök hozzájárultak a lakásépítéshez, a tartós fogyasztási cikkek vásárlásához es segítették a háztáji gazdaságok árutermelését is. Jelenleg mintegy 28 millió forint az az összeg, amelyet a takarékszövetkezetek tagjaiknak nyújtottak kölcsönök formájában. Mindezek ) melléit a takarékszövetkezetek gondot fordítanak a vállalati jellegű, jövedelmező gazdálkodás kialakítására is. Mérsékelt kamatpolitika alkalmazásával igyekszenek növelni bevételeiket, s körültekintő, takarékos gazdálkodással csökkentik a gazdálkodással járó költségeket. Egyre javul a gazdálkodásuk és idei nyereségük előreláthatóan meghaladja a félmillió forintot. Eredményes ai új módszer V Az ellenőrzés új módszerét alkalmazzák szeptember óta a pásztói Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Az ellenőrzést minden nap más-más vezető végzi. A tapasztalatokról feljegyzést készítenek, s a szükséges intézkedéseket azonnal megteszik a zavartalan munka érdekében. Általában mind az öt' műhelyben megfelelő a munka üteme. Akadnak azonban kisebb gondok is. A lakatosüzemben például, ahol az öltözőszekrények gyártása folyik, elromlott a hegesztő. Az Ikarus-üléseket gyártó üzem dolgozói viszont anyaghiány miatt később nem tudnak kellő ütemben dolgozni. A hűtőgyártó üzemben a most folyó jelentős rekonstrukció ellenére is zavartalan a termelés. Október elsejétől ez az üzemrész is áttér az egyéni teljesítménybérre. A hegesztőrészleg dolgozói kiszámolták, hogy a műszak végéig legalább száz forinttal többet keresnek, mint korábban. Az új ellenőrzési módszert alig több mint egy hónapja alkalmazzák. A tapasztalatok kedvezőek. NÓGRÁD bb 1970. október 9., péntek 3
