Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

Képzőművészetről — röviden Ha megfeszülök, akkor sem értem EZT BIZONY nem egyszer hallottam már, mai művészek kiállításaim. Helytelen, volna fölényes vállrándítással elin­tézni a dolgot, mondván* a közönség még nem érti meg az új szándékokat. Ezt annál is kevésbé tehetjük, mert a művész igényt tart a közön­ség elismerésére, bátorítására. Nincs művész és nincs művé­szet, amely tartósan elbírja a légüres teret. Oxigén nlélkül elpusztul csakúgy, mint a ter­mészet bármely más teremt­ménye. Deháit hol van a hi­ba? Nagyon könnyű és tűi ké­nyelmes válasz lenne: képző­művészeti kultúrák, művelt­ségünk, iskolázottságunk kez­detleges ; elmaradtunk a vi­lágtól. Ez a válasz azért nem helytálló, mert a képzőművé­szeti közműveltséget minde­nekelőtt azoknak kellene meg­teremteniük, akik a műveit rajzolják, festik, faragják, vé­sik, domborítják, és persze azoknak, akik írnak, felolvas­nak, beszélnek az ecset, a vé­ső, vagy a rajzceruza mun­kájáról. Ügy gondolom: a kö­zönségnek bizonyos előlegezett bizalommal kell közelednie az új művészethez, mindenek­előtt a fiatalokhoz, (persze, az előlegezett bizalom nem árt az öregeknek sem!), a művész­nek pedig keresnie kell a szorosabb kapcsolatot a kö- zözömslégigel. Megalkuvást ké­rünk? Semmi esetre. Tagad­ja meg a művész azt a han­got. azt a színt, formát, amit őszintén, meggyőződéssel a magáénak vall? Ez árulás len­ne önmagával szemben, ami dőbb-utóbb oda vezet, hogy a művész elárulja magát a mű­vészetet és a közönségét is. Mi tehát — a mi szerény meg­ítélésiünk szerint — a közele­dés útja? AZ ELSŐ lépés: a gyerek rajzoljon. Benn az iskolában és az iskolán kívül is. Se az iskola, se a szülő ne kénysze­rítse rá a gyerekre a maga felnőtt szemléletét. Ehelyett mutassa meg a gyereikeknek, fiataloknak, hogy a valóság megjelenítése milyen külön­böző lehet Hiszen Tiziano is az életet festi* Van Gogh nemkülönben. Rembrandt a' maga világáról tesz vallomást, és ugyanezt cselekszi Matisse is. A maga módján. A körü­lötte levő vi lág szókincse, él­ménykincse alapján. Nos, in­nen már egy lépés, ha meg­magyarázzuk a gyerekeknek, if­jaknak (és persze a felnőttek­nek is, ha hagyják), hogy a XX. század harmadik negye­dének emberét új szókincs!, a látvány új anyaga, új élmé­nyek lés benyomásom fantasz­tikus sokasága veszi körül. A valóságot' már nemcsak a sa­ját szemével nézi, hanem mikroszkópon át is, tehát az anyagról nemcsak olyan kép­zetei vannak, mint Tiepoló- nak vagy Veronesenek lehet­tek, hanem olyan ismeretei is* amikről a hajdani művész nem is álmodhatott. De a mai művész nemcsak az anyag természetét illető­leg nyer új benyomásokat, hanem a mozgásra, a sebes­ségre vonatkozóan, is. Lát 100 —150 kilométeres sebességgel elviilanó testeket, s jól tudja, hogy ez csak afféle gyerekjá­ték az űrben vágtázó csodák­hoz képest. Vajon festői gya­korlatában nem keli-e meg­változtatnia az anyag és moz­gás ábrázolását? A hajdani piktor honnan szemlélte a tá­jat? Műterme ablakából, vagy — a romantika korában — a hegytetőről. A mai művész mindennapi élménye viszont, hogy 8—10 ezer méter magas­mi­Űjvidéki vendégjáték Sohasem volt még annyi közönség magyarországi mű­vészegyüttes vendégjátékán, mint nemrég, a budapesti Vidám Színpad újvidéki fellépésén. A Hadseregotthon mozi­termében legalább félszázzal többen szorongtak, mint ahá- nyan a széksorokon elfértek volna. Az óriási érdeklődés nem­csak a műsor kabaréjellegével magyarázható, hanem nyilván azzal is, hogy a Vidám Színpad úgyszólván egész társulata eljött Újvidékre, Topolyára, Szabadkára. Hfl Mindhárom helységben az ÉS MI LESZ HOLNAP? cí­mű politikai kabarét látta, hallotta a közönség. Azt a mű­sort, amely már jó ideje fut Pesten, s amelynek a színlap­ra nyomtatott — igen találó — prológusa így záruk „Attól múlhatnak el a gondok és bajok, Ha odatapintunk, ahol éppen sajog.. * Nos, a két és fél órás kabaré láttán elmondhatjuk, hogy a műsor elmésségével, időszerűségével, merészségével — és a neves színészek egy részének alakításával — átütő sikert aratott. Az egész műsor jó átlagából főképp Horváth Tiva­dar, Faragó Vera, Alfonzó és Lórán Lenke magánszáma emelkedett ki. Kár, hogy a színészeket — legalább néhány szavas köz­léssel — nem mutatták be a közönségnek, mert így, mind­azok, akik nem nézhetik a Magyajr Televízió műsorát, s mind­azok, akik ritkábban fordulhatnak meg Pesten: egymást lök- dösve kérdezgették, találgatták, hogy egy-egy jelenetben ki is játszik. Apró szépséghiba, mulasztás volt ez a rendezésben, szervezésben — de mégis szóvá kell tenni. A Vidám Színpad művészegyüttese vastapsot kapott új­vidéken, Topolyán és Szabadkán, s ezt — minden elfogult­ság nélkül — meg is érdemelte. Még mindig a mini Úr V V \ JL rJ5_„ Ilin '(r\ KIK Ulti <, V / í—1 A repülőgép a legjobb i"t! leggyorsabb és a legbiztjc íf ( / közlekedési eszköz. Megfc 4 Ez blúz volt, csak felhajtottam ruhának... (Kallus rajza) NÖGRÁD — 1970. október 4., vasárnap ságból látja világunkat, s dón a repülőgép landol — tér, távlat, sebesség, látvány olyan új benyomásai érik, amelyek­nek művészi tükrözéséhez már új eszközöket kell keres­nie. Ne feledjük el azt már a múlt század tökéletesítette a manapság pedig a zőgép lencséje szinte ra képes. A fes meg akarja őrizni vi fenn akarja tartani szete jelentőségét, fontosságát, akkor rületeket kell keresnie, lyefc a fotografált valí többé-kevésbé függetl tők. Ezért a modern összegez, summáz, tömői csak úgy, mint a modem [pró­za, vagy a modem vei nemcsak hízelgő szépséggel közelít felénk, hanem fii ;yel- meztető, gondolatserkentő döbbenettel is (a sokkl tatás nem idegen a zenétől, a szín­paditól, az irodalomtól sem!) Vagyis a művész többbet akar nyújtani, mint a valóság hű­séges mását, alázatos ti ferö- zését. Ahogy minden kor minden nagy művésze, az iga­zi modem művész bele akar nyúlni az életedbe. Forrfiálni akarja. Változtatni magatar­tásodon. Nemcsak látóidegeid­re akar hatni, hanem szíved­re, idegeidre, gondolataidra is. Ezért használ olyan eszközö­ket, amelyek nem az idill bol­dogságával vesznek körül EZEKET a gondola: kis írásom során — ban a gyermekek és pedagó­gusok figyelmébe ajánlottam. Nem tévedésből, nem is a probléma iskolai leszűkítése céljából. A mi gyermekeink­ből a holnap műélvezője, ta­lán iműértője, az sincs kizár­va — műgyűjtője lesz. Ez magában is nyomós érv. Még nyomosabb, ha hozzátesszük, hogy a jól irányított' ifjúság magával ragadja a felnőtte­ket is. A Kodály nevelte kis muzsikusok kinyittatják j szü­leikkel a rádiót, ha Beethoven, Liszt vagy zenéje szólal meg. ... __ d ésern, hogy a fiatalok, akik hasonló képzést képzőművészet „tantá magukkal viszik majd két a kiállításokra, a mai vészét kiállításaira és a napsakra is. Gál György Sándor Barbárok... Este háromnegyed tizenegy­kor fejeződött be a délutáni műszak, A lány tanácstalan volt. Lekéste az autóbusz- járatot, s azon gondolkodott, hogyan kerül haza. A sofőr felajánlotta, hogy hazaviszi, csak várjon egy kicsit. Tesz egy fordulót, lerakja a mun­kásokat, aztán elviszi. A lány nem akart az úton várakozni. Félt egyedül, ezért úgy dön­tött, felül az autóbuszra, hát­ra a munkások közé. A sofőr gázt adott, az autóbusz elin­dult. Amikor az utolsó munkás is leszállt, a lány. előre ült. Be­szélgettek. A férfi vitte a szót. A gépkocsivezetőkről be­szélt, arról, hogy nem ép­pen hűségesek. Kérdezgette a lányt, aki elmondta, hogy tegnap volt áz eljegyzése és, hogy gyűrűs menyasszony. A lány kinézett az ablakon. Is­merős volt a vidék. A sofőr hirtelen fékezett, s megállt az út szelén a kocsival és le­szállt. Lucernát hozott, és egy pokróccal letakarta. „Nyu- lakat tartok Pesten, azoknak kell” — válaszolta a férfi a lány kérdésére, majd felült a motorház tetejére. „Mit gon­dolt, hogy ingyen viszem?” A lány nem értette. „Megfizetem az utat, itt van ötven forint”, — válaszolta, de a férfi kö­vetkező mozdulatát már nem lehetett félreértem. A lány menekülni próbált, de meg­csúszott Könyörgött a férfi­nak. Könyőrgött, hogy tegnap volt az eljegyzése, de a férfi rárivallt: ha kiabálni mersz, megfojtalak. A lány 17 éves volt A Pásztói Járásbíróság erő­szakos nemi közösülésben mondta ki bűnösnek Pálinkás József 29 éves apci lakost, és három év börtönre ítélte, mel­lékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Sokan a pohár fenekére néztek Ösagárdon a múlt év egyik téli napján. Búcsú volt a faluban. Ivott Húsvéti Ba­lázs 33 éves traktorvezető is. Sokat ivott. Délelőtt pár fél­deci pálinkát és egy liter bort fogyasztott el, aztán ösz- szeakadt a barátjával. A cim­bora is szeretett poharazgat- ni, s délután Húsvéti lakásán, este hat óráig két liter bort nyakaitok be ketten. A kul- túnotthonban táncmulatság volt. Húsvétiék nézték a tán­cotokat, közben sörözgettek, majd este tíz után elindultajc hazafelé. A tűzoltószertámál váltak el. A barát hazament, Húsvéti útja másfelé vezetett. Az egyik lakás előtt meg­állt és zörgetett az ajtón, „Nyissa ki, mert betöröm” — hörögte. BÍentről nesz, mocor- gás hallatszott. A nő megi­jedt a durva hangtól, s ezért ajtót nyitott. „Mit akarsz itt? Menj haza!” — mondta, de több szóra már nem volt ide­je. A férfi, ahogy belépett az ajtón, torkon ragadta. Fojto­gatta, majd a földre teperte. A szerencsétlen megtámadott­nak még kiáltani sem volt ideje, mert Húsvéti többször is erős ütéseket mért az arcá­ra, a nő eszméletét veszítet­te, amikor fejét a szék lábába is beverte. A férfi már ott­hon volt, amikor a nő magá­hoz tért, és elmondta a szom­szédoknak a történteket. Olyan súlyosan megsérült, hogy mentők vitték kórházba. A nő 85 éves volt. A Balassagyarmati megyei Bíróság megváltoztatta a Rét­sági Járásbíróság ítéletét Húsvéti Balázst erőszakos ne­mi közösülésben és súlyos tes­ti sértésben mondta ki bű­nösnek, s ezért halmazati bün­tetésül három év szigorított büntetéarvégrehajtási munka­helyen letöltendő szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbünte­tésként három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Szokács László Megjelent Béke és Szocializmus jubileumi száma Novemberben lesz Fried­rich Engels születésének 150. évfordulója. A Béke & Szocializmus szeptemberi száma csaknem teljes egé­szében Engels életével és munkásságával foglalkozik. Vezető helyen Leninnek En- gelsről írt cMdcét közli, amely alapvető jelentőségű Engels forradalmi munkás­ságának megértése szem- poratjábőL „Friedrich En­gels és a kommunista moz­galom” címmel rövidítve közli a folyóirat a prágai szerkesztőség által rendezett nemzetközi elméleti konfe­rencia anyagát Magyar részről Gedő András filozó­fus és Vészi Béla, az MSZMP Politikai Főiskolá­jának rektorhelyettese szó­lalt fel az értekezleten. A folyóirat továbbá közzé te­szi az SZKP KB mellett működő Marxizmus—Leni- nizmus Intézetben készülő Engels-életrajz rövidített változatát és más, a közel­gő jubileummal foglalkozó anyagokat Tetivér őrült „Inkább pusztuljon A egSsz családom, sem hogy bármelyik tagjának ereiben akár csak egy csepp fekete vér is le­gyen” — jelentette ki az ame­rikai Louisiana állam parla­mentjében Archie Davis. A parlament ülése a véradásnak, a vér tárolásának és transz- fúziójának a szabályait vitat­ta meg. Amikor a vita során Ernest Mortal azt javasolta, hogy a vérplazmát tartalmazó üvegekről távolítsák el a vér­adó fajának megjelölését, és az egészségügyi minisztérium erre vonatkozó határozatára hivatkozott, Archie Davis va­lósággal fuldoklott a dühtől. „Az egészségügyi minisztérium — kiáltotta — tetőtől talpig kommunista szervezeti” ASZÚD! IÁN A OSs A KRIMIN. I?a! UISZTIKA —- xgrJE o K2i\ l|cUr€IU)S TÖRTÉNETE A biztosító berendezések kötelező alkalmazása ellen azonban maguk az autógyáro­sok tiltakoznak. Azt állítjják, a túl költséges szerkezetek | meg­drágítanák a szériában (gyár­tott gépkocsik árát. Ennek el­lenére az NSZK-ban már be­vezették, Franciaor pedig 1969. szeptember 1-én vezetik be a biztosító beren­dezések kötelező módon tör­ténő felszerelését. Ez a ren­delkezés már szerepelni fog a közúti közlekedés megjelenés alatt álló, új szabályzatában is. korszaka, amikor az üzletem­berek (és a bűnözők) 2500 ki­lométeres óránkénti sebesség­gel utazhatnak majd egyik földrészről a másikra. A „Concorde” repülőgép utasa, anélkül, hogy fantaszta lenne, ilyen programot tűzhet maga elé: „Délelőtt átszaladok New Yorkba, este várjatok meg a vacsorával.. A könnyű aviatika, a ki­sebb repülőgépek szintén nagy lehetőségeket kínálnak a bű­nözők számára. Kambodzsá­ban 1965-foen olyan pilótákat tartóztattak le, akik tnrista- gépeken ópiumot csempésztek, s a dzsungelben szálltak le kis, rögtönzött kifutókra. Hát a helikopter? Jelen van mindenütt, ahol a szokásos közlekedési eszközök csődöt mondanák. Ismeretes, hogy ezeknek az óriási szitakötők­nek, amelyek elég nagy sebes­séggel repülnek, a le- és fel­szálláshoz nincs szükségük ki­futópályára. Alkalmazásuk előnyeit a rendőrség a gonosz­tevőknél jóval hamarabb fel­fedezte. Egyes országokban a helikoptereket a forgalom el­lenőrzésére használják, főleg olyan napokon, amikor a köz­lekedés erősen zsúfolt. A he­likopter lehetővé teszi a bűn­ügyi rendőrség számára, hogy például 100—150 kilométeres távolság esetén rendkívül gyorsan a bűntett színhelyére érkezzék. Egyes szerzők máris ügy vélekednek, hogy néhány év múlva a nyomozók sürgős kiszállások esetén szíveseb­ben veszik majd igénybe a helikoptert, mint a gépkocsit Rablók a levegőben Légi kalózok nyíti a kapcsolatot a váirosok, az országok, a földrészek kö­zött, új korszakot nyit aj köz­lekedésben, hiszen valósággal „leszűkíti” a világot, égbolt „országútjain” haladó légi járatok összekötik a kon­tinenseket, előmozdítják! az idegenforgalom fejlődését, le­hetővé teszik, hogy az Embe­rek legyőzzék a távolságokat, jobban megismerjék egymást, közelebb kerüljenek egymás­hoz. Ha azonban a krimina­lisztika szempontjából tekint­jük a dolgokat, meg kell ál­lapítanunk, hogy a repülőgép a nemzetközi gonosztevők szá­mára is komoly lehetőségeket nyújt a cselekvéshez és a meneküléshez. A légi járatok minden tilalomtól mentesen nyitva állanak a bűnözők előtt. Az egyetlen feltétel, hogy megfizessék a repülője­gyet, külföldi út eisetén pedig érvényes útlevelet mutassa­nak fel. Nincs messze már a szuperszonikus repülőgépek A múlt században Anthony Hart Gregson valószínűleg csak szerény tisztviselőcske, vagy esetleg csupán jelenték­telen csirkefogó maradt volna. A repülőgép azonban Greg- sonban is felébresztette a meggazdagodás vágyát. Hete­ken, hónapokon át lelkiisme­retesen kerekítgette, csiszol- gatta tervét. Fiatalember volt, alig 31 éves, s egy ideig a Consolidated Discovery Yellowknife kanadai rész­vénytársaságnál dolgozott. Itt született meg agyában az „üz­let”, amely 50 000 dollár „nye­reséget” eredményezett szá­mára. És elérkezett a nagy nap. A Yellowknife-i bánya 1954. jú­lius 3-án ötven kiló aranyat küldött, zsákokba csomagolva, a részvénytársaság repülőgé­pén a legközelebbi repülő­térig. Itt a zsákokat — a week­end idejére — a Franchey szállítócég páncélszekrényébe zárták. Hétfőn reggel a cég egyik tisztviselője, amikor elő­készítette a zsákokat, hogy to­vább küldje őket Ottawa felé, megállapította, hogy azok sú­lya nem egyezik a szállítóle­vélen feltüntetettel. Amikor hivatalosan felbontották a zsákokat, nemesfém helyett ólomrudakat találtak bennük. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents