Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE) BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANaCS LAPJA XXVI. ÉVF., 233. SZÁM ARA: t FORINT 1970. OKTÓBER 4., VASÁRNAP Befejezte tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés szombat fejlesztését alaposan meg kell ságügyi miniszter —, azt ta­reggel Pándi Imrének, az Or- vizsgálni. pasztaljuk, hogy az jól szol­szágos Tervhivatal elnökének gálja társadalmi céljainkat. válaszadásával zárta le a ne- Igen nagy fontosságot tulaj- Néhány vonatkozásban azon- ______ g yedik ötéves terv törvényja- donit a kormány az építő-, és ban lehetőségünk van e rend- hákban, a műszaki előírások vaslatáról folytatott háromna- építőanyagipar teljesítő képes- szer megjavítására, anélkül, szerint nem lehet gáztűzhe­ly® .yit®ját. Párdi Imre beve- sége növelésének, hangsúlyoz- hogy a bevált alapelveken lyet állítani, csak villanytűz- zetőül hangsúlyozta, hogy a taa továbbiakban a Tervhiva- változtatnánk. Ami a változá- helyet, ami a lakóknak is, a tál elnöke. Bízunk benne, sokat illeti, a fővárosi tanács mondotta, hogy a tervidőszak és a megyei tanácsi választá­soknál bevezetik a közvetett kormány minden képviselői észrevétellel, javaslattal ér­demlegesen foglalkozni fog. Az elhangzott legfigyelemre­méltóbb gondolatok közül azonban kiragadott néhányat. Mindenekelőtt a termelés­ben meglevő sok feltáratlan tartalék fontosságára utalt, közöttük a jobb vezetés, a színvonalasabb gazdálkodás és nem utolsósorban a munka szubjektív feltételei megjaví­tásának fontosságára. Idézte, Gáspár Sándor szavait, aki az igazságos és emberséges mun­kahelyi légkör, a kollektíva véleményének meghallgatása és a dolgozókról való állandó gondoskodás jelentőségére hívta fel az országgyűlés fi­gyelmét. ellátási problémáiról. A kép­viselő előadta, hogy 'bizonyos- fajta házgyári lakásokban le­vő, úgynevezett belső kony­népgazdaságnak is anyagi ‘szempontból előnytelen. Párdi Imre választások rendszerét, a kép­viselőjelöltek és a tanácsta­gok kiválasztásában fontos szerephez jutnak a választó- polgárok jelölőgyűlései; a vá­lasztásokon két, vagy több je­lölt is egyenlő esélyekkel in­dulhat. Az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok ter­mészetesen továbbra is a Ha­zafias Népfront programját képviselik, jelölésük feltétele tehát, hogy ezt a programot elfogadják. Elmondotta még a miniszter, hogy több jelölt esetén a választás alkalmával személy szerint meg kell majd jelölni, hogy a választó kire adja szavazatát, egyébként a szavazat érvénytelen. A meg­választáshoz, a szavazatok több mint 50 százalékára van szükség, s ha ezt egyik je­lölt sem nyeri el, pótválasztást N ta­Nagyobb fegyelmet Ami a gazdálkodás javítását inásodiik felében már kiegyen- írnak ki- amelyen új jelölte- llleti, utalt Párdi Imre a nem- ,, ... , , ,t két is lehet állítani. Ziéti jövedelemnél is gyorsabb sulyozotfebbek lesznek az al- ütemben növekvő állóeszköz- lapotok ezen a téren. Nem elég j, állomány jobb kihasználása- azonban növelni a kaipacitáso­nak tág lehetőségeire Beszélt kat a beruházásokat is a ter- 1M <1 CiliOIá I'ilCiil a kooperáció íokozodó «szere- , péről, hiszen, mint mondotta, eZ^ .KZl^V°na n A választások módosított terjedésével. Jelenleg azonban egy-egy jelentékenyebb mun- m, különben nem szumk meg rendszerével összefüggésben a már előkészületben van a kan, mint például a beremend* a feszültség. Válaszának befe- járási tanácsok választott megfelelő égésbiztosító beren­cementgyár építésén mintegy jeZo részében a mezőgazdaság- képviseleti funkciója megszu- dezéssel ellátott gáztűzhelyek ía^éphé^k^ilapv^ő ’ mun- ^al kapcsolatban elhangzót- nik- közigazgatási egységként gyártása, egyszeremind úitéz­kafo 1 yamataiban is legalább takra reagált Párdi Imre, s tizenöt—húsz vállalat vesz hangsúlyozta, hogy a kárt változtatásokkal párhuzamo- folytán 1972 után már reszt. Nagyobb szigor szukse- szenvedett üzemek, a biztosi- san lényegesen növekszik ges tehat a kölcsönös köteles­ségek teljesítésének megköve- taK> 32 a *arm temogatás, ílle­telésében, hogy eredménye- főleg a hitellehetőségek révén sebb legyen a munka. enyhíthetnek majd gondjai­A beruházásokkal foglalkozó kon> arra ionban nincs lehe- és további eszkozok megsza- ,, . . __ . . . . , vazását javasló képviselői fel- toseS- hoS-v mmden nehezse­szólalásokra válaszolva az or- get csupán hitelek segítségével szággyűlés figyelmébe ajánlót- megszüntessünk. Intézkedések ta az eszközök elosztásában történnek a mezőgazdasági ^nnndot” gépalkatrészek ésszerű forgal- nyomórészt saját tagjaik kö­ké®» oteves tervben mordot- érdekében is A zül. Az általános választások ta. a koltsegvetesnek mintegy mazasa erdekeben is. A búza- négyévenként lesz­30 százalékkal, a vállalatoknak ado-kedvezmény fenntartására !Lk a2 orszáeivűlési és a he- 32^3^ráZalKnfS^ 3 irányutó Javaslattal azonban lyi tanácsi választásokat azon­n^c pedig rUtwre-Arnr áll nem ért e8yet, jelenleg az ál- ban célszerű lenne időben több elosztható pénzeszköz all lattenyésztés ^ a hústeralelés egymástól elkülöníteni. A mó­különös elősegítése van napi- dosításokat taglalva a ^ mi­renden, s ennek érdekében niszter annak a meggyőződé­meg kell változtatni a jövedel- sének adott kifejezést, hogy mezőségi, az érdekeltségi vi- ezek tovább erősítik majd ha­szonyokat. Ezért szüntették zánkban a szocialista demok­meg az adókedvezményt, ami, ráciát, mint fontos feltételét a __ha a gabonatermelés helyzetét szocializmus teljes felépítése­n ak szigorúan a társadalmi nem kizárólag az idei át^ene- nek. igényekkel összhangban kell ti nehézségek szemszögéből Or. Korom Mihály Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vá­laszúban elismerte, hogy a házgyári technológiák beveze­tésekor még nem számolhat­tak teljes mértékben a gáz ilyen nagy mértékű hazai él­azonban továbbra is szükség kedés történt a házgyári ter- van a járásokra. Az említett vek átdolgozására, minek nem a épülnek belső konyhás ház­helyi tanácsok jelentősége. A gyári lakások. Az interpelláló működési ■ és hatásköri mó- képviselő és az országgyűlés a Az ezzel dosításokat a készülő új választ tudomásul vette. nacstorveny tartalmazza majd, „ ............,, a jelenlegi módosítás értei- országgyűlés ülésszaka méhen az a lényeges, hogy a véget ért. fővárosi és a megyei tanács _____________________ t agjait a budapesti kerületi, illetőleg a helyi tanácsok tag­jai titkosan választják, túl­légy napig tartott az országgyűlés őszi időszaka, és már az első nap 56 képviselő jelentkezett hozzászó­lásra, köztük megyénk két országgyűlési képviselő­je is. Feltétlenül figyelmet érdemel a nagy érdeklődés, de még jobban megragadott az a biztonság, amelyről a negye­dik ötéves terv előterjesztése és a felszólalások során adtak tanúságot. Mi történt a hozzászólások és a vita során? Csongrád, Somogy, Budapest, vagy éppen Nógrád megye helyzete, öröme és gondja más. Nyilvánvalóan más nézőpontból köze­lítette meg a kérdést a tez-elnök, az egyetemi tanár, vagy az ipari üzem munkása és a miniszter. Mégis, az árnyalati különbségek ellenére, a felszólalásokat bizakodás, biztonság és tennivágyás jellemezte. Vajon a felszólaló képviselőknek mi adott biztonságot, hogy észrevételeket és javaslatokat tegyenek? Minden bi­zonnyal az a körülmény, hogy pártunk X. kongresszusára készülünk és az elmúlt hetekben országszerte erősödött a tudat, hogy új ötéves tervünk eddigi eredményeinkre épít és tárgyilagosan számol szocialista társadalmunk építésének új feladataival. Ügy vélem, az országgyűlés őszi időszakán kifejezésre jutott népünk minden rétegének véleménye. Biztonsággal tervezhettünk, mert ma már tudjuk, hogy az idén záruló harmadik ötéves tervidőszakban mintegy 40 százalékkal nő a nemzeti jövedelem és 31 százalékkal a fogyasztási alap. Az ipari termelés növekedése, a mezőgazdaság több éves át­lagtermésének kedvező alakulása, a külkereskedelem sikere, valamint a szilárd belső és nemzetközi egyensúly lehetővé tette, hogy tovább növelhessük a lakosság életszínvonalát. Az eredmények mellett szó esett gondjainkról is. Az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, miniszterek és képviselők is han­goztatták, hogy korántsem kielégítő a termelékenység, jo­gosan bírálható több vállalat munkaerő-gazdálkodása, laza a munkafegyelem és túlzott méreteket öltött a munkaerő­vándorlás. Az új ötéves terv készítésekor nemcsak az eredmények­kel, hanem a hiányosságokkal is számoltak. A gazdaság- irányítási reform hatására a legtöbb vállalatnál már érvé­nyesül a verseny, bizonyára nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy a vállalatok többsége fejlesztést tervez, méghozzá le­hetőleg az ötéves terv első éveiben. De a beruházások szám­láját miért akarják az államnak benyújtani? Hiszen az ál­lam is csak azt tudja elosztani, amit már megtermeltünk. Több és korszerűbb beruházást akarunk? Akkor idejében be kell fejezni a korábban elkezdett beruházásokat. Kevés a fejlesztésre, kevés a beruházásokra rendelke­zésre álló pénz? De a lakosság érdeke azt diktálja, hogy a 400 000 lakást tető alá kell tenni és, ha ezenfelül nem­zeti jövedelemből a tervezettnél is többet fordítunk beruhá­zásokra, akkor nem jut elegendő a fogyasztásra. Pedig a tervjavaslat úgy szól, hogy 1975-ben 40 százalékkal többet vásárol a lakosság. Ez kereken 50 milliárd forinttal több az idei forgalomnál. Nemcsak a 400 000 új lakásba kell új bú­tor, hanem ezenfelül is sokan akarják korszerűsíteni ottho­nukat. Hárommillió munkaképes korú nő 70 százaléka és a még iskolába járó fiatalok közül sokan kereső és egyben vásárlók lesznek. Az egyre növekvő igények kielégítésére a jelenleginél több és jobb áru kell. Ám jó lenne, ha nem­csak az üzletben, hanem termelés közben a műhelyben is ügyelnének a minőségre. Az idei nyugdíjrendezés sok idős ehiber gondján igye­kezett enyhíteni. De sem a nyugdíjasok, sem a nagycsaládo­sok problémáját nem sikerült még megoldani, mert nincs rá elegendő pénz. Az idei nyugdíjrendezés 900 000 000 forint­tal terhelte az államháztartást és kormányunk elnöke beje­lentette, hogy a következő években fokozatosan javítják a bérarányokat, egyes kategóriák bérét emelik, központi in­tézkedésekkel javítják a nyugdíjasok, a nagycsaládosok helyzetét. Ezért negyedik ötéves tervünk a nyugdíjasok, a dolgozók és a fiatalok terve is. Megnyugtató, jó érzés, hogy éppen Nógrád megye kép­viselője fejtette ki az országgyűlésben, hogy negyedik öt­éves tervünk központi gondolata az ember és új tervünk jól tükrözi a cél és az eszköz helyes felfogását. A gazdaság- irányítási reform eszköz arra, hogy megvalósítsuk pártunk gazdaságpolitikáját. Célunk az, hogy gyorsabban, biztonsá­gosabban fejlődjünk, jobban éljünk mint eddig. Űj tervünk a lakosságot szolgálja, ezért tervünk jó. Terveink megvaló­sításáért érdemes összefogni, érdemes dolgozni. Fazekas majd rendelkezésükre, mint a jelenlegiben. Egyik-másik ja­vaslat esetében tehát a_ kor­mány helyett egy-egy vállalat, vagy tanács lehetne inkább a címzett. Természetesen egyet kell érteni a gyorsabb előre­haladás sürgetésével, de an­végbemennie. mégpedig úgy, vizsgáljuk, mindenképpen in hogy ne sértse a hatékonyság diokolt volt. és az egyensúly követelménye­it. Párdi Imre válaszbeszédét nagy figyelemmel hallgatta az országgyűlés, majd Bognár József, a terv- és költségve­tési bizottság nevében ismer­tette a módosító javaslatokat. Ezután az 1971—75. évre szóló A következőkben, többnyire ötéves népgazdasági tervet az Gondoskodnak a szénbányászatról névre szólóan válaszolt azok­nak a képviselőknek, akik fel­szólalásukba» az ipar , a me­zőgazdaság ■, vagy a kultúra egy-egy fontos kérdéscsoport­ját érintették. Mindenekelőtt a szénbányászat jövőjéért aggó­dókat nyugtatta meg, mond­ván, hogy a megfelelő kor­mányhatározatban igen körül­tekintően gondoskodnak a szénbányászat mintegy 1 mil­liárdos költségű fokozatos kor­országgyűlés fogadta. egyhangúlag el­Tóbb jelólt a tanács* választáskor Szünet után dr. Korom Mi­hály, igazságügy-miniszter be­terjesztette az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi törvény módosítását tartalma­zó törvényjavaslatot. Az ál­szerusiteserol. Egyetértését fe- mokratizmus szempontjából jezte ki, hogy a mecseki kok- vizsgálva választási rendsze­Az igazságügy-miniszter sza­vai után dr. Varga Péter, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében szólt hozzá a javaslathoz, ismertetett né­hány, a bizottság által elfoga­dott módosítást, s hangsúlyoz­ta, hogy a törvényjavaslat el­fogadása esetén még tovább fogja erősíteni a választások népfrontjellegét. A hozzászó­lók: Sarlós István, fővárosi ta­nácselnök és Csapó Ernő, a budapesti képviselők ugyan­csak a javaslat demokratikus vonásait hangsúlyozták. Az igazságügy-miniszter válasza után,' az országgyűlés- a vá­lasztójogi törvény módosítá­sáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Kary interpelláció Befejezésül Geiszbühl Mi­hály interpellált az építésügyi miniszterhez, a nagypaneles szólható szeneik bányászatának rünket mondotta az igazr épületek konyháinak energia­Pártértekeslet a kohászoknál Gazdag négy év - sokat Ígérő jövő A Salgótarjáni Kohászati a Központi Bizottság ágit.' elvek és a Szervezeti Szabály- Üzemek kommunistáinak kül- prop. osztályának munkatársa, zat vitájáról, döttei tegnap a gyár művelő- Az egybegyűlteket Tóth Az elmúlt négy év a vál- dési központjában tartották Károly, a pártértekezlet el- íalat életében igen eredmé- meg pártértekezletüket. E je- nőké köszöntötte, majd Szilá- nyes, gazdag volt A pártbi- lentős eseményen részt vett gyi Dezső, a gyár pártbizott- zottság munkájában jelentős Matúz József, a megyei párt- ságának titkára mondta el helyet foglalt el a gazdasági bizottság titkára, Devcsics szóbeli kiegészítőjét a megvá- Miklós, a városi pártbizottság lasztás óta végzett munkáról, első titkára, Kohánka András, valamint a kongresszusi irány­tevékenység elemzése és irá- CFolytatás a 3. oldalon) A pártértekezlet küldöttei Szilágyi Dezső, a pártbizottság titkára, a pártbizottság szóbeli beszámolóját ismerteti > : if 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents