Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
Tanácskozik a m (Folytatás a 7. oldalról) csők munkájában a párt határozatainak, káderpolitikai elveinek érvényesülését. A pártirányítás hatékonyságát csökkenti még az alsóbb szerveknél tapasztalható átfedés, operatív beavatkozás. Az elmúlt időszakban fejlődött a helyi tanácsok és tömegszervezetek, valamint más állami és társadalmi szervek kapcsolata. Áz együttműködésnek azonban még számos, kellően ki nem használt lehetősége van a területi tervezésben, a koordinációban, a közös beruházások és programok megvalósításában stb. A tanácsok és szerveik fejlesztésének fő iránya az önkormányzati jogok szélesítése, gazdasági megalapozása, hatáskörük bővítése, különösen az alapegységeknél, a községi és városi tanácsoknál. Fejleszteni kell a tanácsi munka demokratizmusát, korszerűsíteni a tanácsi szervezetet, folytatni a közös tanácsok, nagyközségek szervezését. Szükség van a járási hivatalok megszervezésére, valamint a vezetés és ügyintézés színvonalának emelésére valamennyi szinten. A területi tervek elkészítése új, nagy feladatot jelent a megyei tanács és szervei részére. A népképviseleti jelleg erősítését célozza választási rendszerünk tervezett továbbfejlesztése, amely a demokratikus vonások erősítését és a testületi érdekek jellemzőbb kifejezését szolgálja. Minden szinten fokozni kell a tanácsok pártirányítását IV. Fejlődött a párt vezető, irányító szerepe A IX. kongresszus és a legutóbbi pártértekezlet óta a párt vezető, irányító szerepe a megyében helyesen érvényesült, tovább fejlődött. A párttagság összetételének alakulása és a tagfelvételi tevékenység alapjaiban a IX. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását tükrözi. A megyében élő társadalmi osztályok és rétegek legjobbjai tömörülnek a párt soraiba. A párttagság 57,1 százaléka a termelésben tevékenykedik. (Az iparban 36,5, a mezőgazdaságban 20,6, ezen belül a tsz-ben 10,3 százalék.) A párt bázisát továbbra is az ipari nagyüzemek képezik. Az újonnan felvettek 56,2 százaléka fizikai dolgozó volt. A felvett párttagok számának növekedése azonban nem A Magyar Kábelművek balassagyarmati te lepéről tart lépést az iparban dolgozók arányának emelkedésével. A pártban eredményesen tevékenykedik együtt a három nemzedék. A párttagság 51 százaléka 15—25 éve tagja a pártnak. A nők aránya pártszervezeteinkben egy százalékkal emelkedett, jelenleg 22,8 százalék. Ennél jobb, 27.3 százalék az arányuk az újonnan felvettek között. Ennek ellenére a nők felvétele elmarad a lehetőségek és a társadalmi életben betöltött szerepük mögött. A megye párttagságának döntő többsége felkészültségben, általános és politikai műveltségben megfelel a követelményeknek. Négy év alatt 385-tel emelkedett az egyetemet, főiskolát végzettek, és 931-gyel az érettségizettek száma, 7,7 százalékkal a pártiskolát végzettek aránya. Feladatunk, hogy állandóan és egészségesen fejlesszük a párttagság összetételét. Erre a megyében a lehetőségek megvannak. Az újonnan felvételre kerülők elsősorban a fizikai dolgozók, a fiatalok és a nők soraiból kerüljenek ki. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a megye társadalmi és gazdasági változásaiból eredő új körülményekre, valamint azokra az alapiszervezetekre, amelyekben évek óta nem volt felvétel. Csökkentsük a pártból kikerültek számát. A tagfelvételben fokozzuk a pártcsoportok szerepét, az ~8 NÓGRÁD - 1970. X. 31., szombat | ajánlók felelősségét, s növeljük a KlSZ-szer- vezetek ajánlásainak számát Az elmúlt négy év alatt — a párt vezető szerepének érvényesítésével összefüggésben — elsőrendű politikai kérdésként kezeltük a káder- és személyzeti munkát Ehhez nagy segítséget kaptunk azzal, hogy a IX. kongresz- szus után a kádermunka alapelvei, legfontosabb gyakorlati kérdései tisztázódtak. A megyei pxártbizottság széles körű és alapos elemzést végzett a káder- és személyzeti munka helyzetéről, kidolgozta a helyi érvényesítést biztosító intézkedéseket Gyakorlati kádermunkánk alapjaiban biztosította a határozatok végrehajtását, a káderek felkészítését a megnövekedett feladatok elvégzésére. Ügy ítéljük meg, hogy a megye vezető kádereinek többsége alkalmas a párt politikájából adódó követelmények megvalósítására. A káder- és személyzeti munkáról szóló határozat végrehajtásának eredményeként tovább erősödött a nyíltság, őszinteség, megszűnt a kádermunka „titkos” jellege. Egyre szélesebb körben kértük ki a párttagság, a dolgozók véleményét. Tovább fejlődött a kádermunka tervszerűsége és folyamatossága. Négy év alatt végzett munkánk eredményeként fokozódott az igényesség a kádermunka iránt. Fejlődésünk személyi feltételeit lényegében megteremtettük. Ez jó alapot ad a negyedik ötéves terv feladatainak végrehajtásához. Tevékenységünket a pártszervezetek és a széles közvélemény támogatják. Értékes eredményeink ellenére a kádermunkában néhány fontos kérdés továbbra is megoldásra vár. Nincs kialakult módszer arra, hogy a fizikai dolgozók legjobbjait vezető beosztás ellátására előkészítsük. Ennek megoldásáért következetesebben kell dolgoznunk. A nők és a fiatalok funkcióba állításánál még mindig erőteljesen hat a bizalmatlanság és a konzervativizmus. Kezdeti eredményeinket gyorsabb ütemben kell szélesítenünk. A vezető káderek továbbképzése nem felel meg az igényeknek. Ezért ennek egész rendszerét ki kell dolgoznunk. Egyes vezetőknél — főleg a gazdasági életben — nem mindig érvényesülnek a kommunista erkölcs követelményei Tapasztalható a hatalommal való visszaélés, a túlzott anyagiasság, és esetenként a korrupxció. A kádermunka alapelveit a jövőben is következetesen juttassuk érvényre. A párt- szerveknél és -szervezeteknél a döntési állásfoglalási és véleményezési jogkör helyes értelmezéséi alkalmazását kell elérnünk. A vezetőknél erősítsük tovább az egyszemélyi felelősséget a káder- és személyzeti munkában. A párt vezető szerep« megyénkben is a párttagság eszmei-politikai és cselekvési egységének erősítésével, két frontos harcban valósult meg és fejlődött tovább. A beszámolási időszakban a párt vezető szerepéről vallott nézeteinket és gyakorlatunkat két oldalról támadták. A gazdaságirányítás reformjának bevezetése és alkalmazása során egyesek úgy vélték, hogy a párt helyett a gazdasági, műszaki vezetőké lesz a vezető szerep, túl sok párton kívüli kerül funkcióba, a kommunistákat nem becsülik, a párt politikája liberalizálódik. A régi módszerekhez ragaszkodva, a keményebb kéz politikáját követelték és azt, hogy a párt minden részkérdésbe avatkozzon be. Egyes, főleg a gyengén működő alapszervezetek tagságának egy része nem érzékelte helyileg a párt vezető szerépát, ezért általában nem ismerte annak érvényesülését. Az új körülmények között más oldalról, olyan helytelen nézetek is jelentkeztek, hogy a párt ne avatkozzon be a gazdasági kérdésekbe, csak agitáljon. Egyes gazdasági vezetők azt vallották, hogy „csak legyen elég pénz és megoldanak mindent”, hogy „a bonyolult feladatokban a pártszervezet nem partnere a gazdasági vezetésnek”, hogy „a tudományos-technikai forradalom az értelmiség vezető szerepét követeli meg”. Az elmúlt négy év bebizonyította, hogy e nézeteknek nincs létjogosultsága, s ezeknek a felfogásoknak ma már nincs széles bázisuk a pártban. , Demokratikus centre lizituis Megyénk pártszervezeteinek, -szerveinek tevékenységében a demokratikus centralizmus követelményei érvényesültek és gyakorlati alkalmazásuk a IX. kongresszus óta jelentősen fejlődött. Párttagságunk nagyra értékeli a p á r t d e- mokrácia fejlődését,pxártszerűen él bővülő gyei pártériekezlet Üj utca Mátraszőllősön, 1970 jogaival. A demokrácia fejlesztése ösztönözte a párttagság aktivitását, kezdeményező készségét. A demokratizmust szélesítették a választás mechanizmusának változása, a javaslatokra adott érdembeli válaszok, intézkedések, a párttag személyét érintő kérdésekben hozott rendszabályok. Különösein bevált az alapszervezetek belső életének rendszeresebb megtárgyalása a taggyűlésen, a pártmegbízatásak szélesítése. Az erőteljesebb fejlődést akadályozza, hogy egyes pártszervekben és -szervezetekben még nem kielégítő a demokratikus légkör, félnek a vitától, a vezetők kritikai érzéke alacsony. A rossz munkamódszer és esetenként az egzisztenciális függőség is ebbe az irányba hat A megyei pártbizottságnak továbbra te ösztönöznie kell a pártdemokrácia feltételei nek megteremtésére, a meglevők jobb kihasználására. Szükségesnek tartjuk az alapszervezeti élet néhány fontos kérdésének pontosabb szabályozását. Ki kell dolgoznunk annak módszerét, hogy a párttagság a Szervezeti Szabályzatot részleteiben is elsajátítsa. A párt munkájában érvényesül a centralizmus, a párt határozatai megvalósulnak. A megyei pxártbizottság — a Központi Bizottság határozatai alapján — a népgazdasági érdekek elsődleges biztosítását tekintette alapxvetőnek. Ez jól megfelelt megyei jellegű pxolitikai és gazdasági céljainknak. Helyes irányba orientálta az alsóbb szintű pártbizottságokat, az alapxszervezeteket is, hogy az érdekviszonyok bonyolult rendszerében jobban eligazodjanak, helyes vonalat kövessenek. A megyei pártbizottság irányelveket fogadott el a határozatok előkészítésének, hozatalának és a végrehajtás megszervezésének, ellenőrzésének rendszeréről. A határozatok előkészítésében bátran fordultunk a közvéleményhez. A párt belső életével kapxcsolatban kikértük a párttagság véleményét. Különösen sokat fejlődött a testületi tagok részvétele a határozatok előkészítésében. Igényeltük és hasznosítottuk az állami, társadalmi szervek és a szakemberek állásfoglalását. A megyei pártbizottság elsősorban hosz- szabb távra, átfogóan határozta meg az alapvető pxolitikai, gazdaságpxolitikai és ideológiai- kulturális feladatokat. A megye táfcadalmi, gazdasági szerkezetének változásából eredően bátran kezdeményezett minden olyan kérdésben, amely pxolitikai jellegű volt. Ezzel együtt fejlesztettük a különböző szintű és jellegű szervek közötti munkamegosztást. Növeltük az állami, társadalmi szervek Úttörők Eres-ztvényben önállóságát és felelősségét. Komoly fejlődést érünk el abban, hogy egy-egy kérdésben az a szerv döntsön, amely arra a legületékesebh, Ezzel a pxártbizottságot és szerveit megszabadítottuk a nem hatáskörükbe tartozó tennivalóktól. Feladatunk, hogy reálisabb, mélyebb elemzésen alapuló, konkrét határozati javaslatok készüljenek. Növelni kell az igényeket a testületi munkatervek iránt. A határozatokat alapjaiban mindazok megismerték és megértették, akikre vonatkozott, akiknek a végrehajtásban szerepe volt. Az eredmények ellenére a megyei pártbizottság tevékenységében a végrehajtás ellenőrzése, a beszámoltatás rendszeressége és hatékonysága még nem kielégítő. Ezért egyes fontos határozatok hiányosan, vagy nem időben valósulnak meg. Egyes vezetők, kommunisták a határozatot nem egységesen értelmezik, a rájuk nézve kedvező részeket fogadják csak eL A megyei pxárthizottság úgy ítéli meg, hogy az egész pxártmunkánkban a határozatok jó előkészítése, a reális döntés, a következetes végrehajtás a párt vezető szerepxe helyi fejlesztésének alapvető követelménye. Ezért ezt munkánkban közpxanti kérdésként kell kezelnünk a jövőben is. A pártélet lenini élvei között fontos helyet foglal el a kollektív Vezetés. A beszámolási időszakban tisztáztuk a választott testületek hatás- és feladatkörét, többször megtárgyaltuk munkamódszerük fejlesztésének feladatait, tökéletesítettük szervezeti felépítésüket A testületi előterjesztések, határozati javaslatok színvonala — bár nem kielégítő mértékben —. tovább javult. A pxártbizottsá- gi tagokkal folytatott széles körű eszmecsere tapasztalatai és a munkabizottságok tevékenysége emelte a kollektív vezetés színvonalát. A testületek tagjai növekvő számban és érdemben vesznek részt a vitában, a helyes döntés kialakításában. A testületi tágok felelősségének növekedése, a megye előtt álló bonyolult feladatok hozzájárultak ahluxz, hogy következetesebben vegyenek részt a döntések végrehajtásában. *■ Megyénk tömegszervezeted és -mozgalmai alapvetően megfelelnek rendeltetésüknek, az ott dolgozó kommunisták jól teljesítik pártmegbízatásukat. Pártirányításuk az alapxelvek- nek megfelelően történik. A figyelmet munkájuk fő irányának meghatározására, az ott dolgozó kommunisták tevékenységének rendszeres ellenőrzésére, beszámoltatására fordítottuk. A feladatok egyértelműbben elhatárolódtak, a munkamegosztás, a koordinálás fejlődött, ritkábbak az átfedések. Eredményesen vesznek részt a megyei politika alakításában, a feladatok realizálásában. Nőtt akcióképxesSégük, önállóságuk, fejlődött munkamódszerük, hatékonyabban dolgoznak alapxszervezeteik irányában is. A megyei pxártbizottság beszámolója ismertette a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a Testnevelési és Sporttamács, valamint a munkásőrség tevékenységét. Elemezte a tömegszervezetek és -mozgalmak pxártirányításának kérdéseit és főleg a pxártmunka javításának szükségességét, annak módszereit jelölte meg. A megyei pártértekezlet elé terjesztett beszámoló a valóságnak megfelelően, őszintén számolt be a pártszervek munkájáról, az elmúlt négy év eredményeiről és gondjairól. Az előterjesztés azt a reményt fejezte ki, hogy az elért eredmények, a kivívott sikerek megnövekedett feladataink végrehajtásához jó alapul szolgálnak. A / pxártmunka hiányosságainak feltárásával, a problémák nyílt bemutatásával az akadályokat akarták elgördíteni további fejlődésünk útjából. * Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Matúz József, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítője és vitaindítója, valamint a pártbizottság írásban kiadott beszámolója felett tegnap megkezdődött a vita. A vitában elhangzottakra, illetve a hozzászólásokra lapunk vasárnapi számában visszatérünk. A megyéi pártértekezlet ma reggel folytatja munkáját. *
