Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
A Déryné Nógrádban Ebben az évben a Déryné Színház társulatai a szokásosnál valamivel korábban, augusztus 20-án délután keltek útra, hogy este már egy- egy vidéki művelődési ház színpadán felmehessen az új évad kezdetét jelző függöny. Nem akármilyen évadról van szó, hiszen a Déryné pontosan húsz évvel ezelőtt indult el a magyar falvakban, azzal az önként vállalt küldetéssel, hogy az élő színház varázsát vigye el azok közé az emberek közé, akik színházi előadást addig még sohasem láttak, vagy csak falujuk színjátszó körének, saját rokonaiknak, barátaiknak a játékát ismerték. Minőségi lépés Egy Nógrád megyei községben, Becskén is szerepelt augusztus 20-án. a jubileumi évad első napján a Déryné egyik társulata, s azóta is — az 1970—71-es évadból eltelt két hónap alatt — gyakran feltűnik a megye útjain a színház valamelyik autóbusza. Egy színház és egy megye kapcsolata az. amiről most szólni akarunk, s azért mond- ;juk el ezt mindjárt az elején, nehogy bárki is azt gondolja, afféle elkésett köszöntésről van szó. Ä regények sorsa olykor maga is regény. Ahogy a Stra- divarié. A vak író képzeletének legsikeresebb alkotása 24 kiadást ért meg a felszabadulás előtt, s egyet a felszabadulás után. Valahogy érthetetlen csend támadt körötte. A mostani kiadás — a Gondolat gondozásában — ezt a csendet oszlatja: 50 800 példánnyal. Jó könyv a Stradivari? Furcsa könyv. Azt kísérli meg, ami lehetetlennek tűnik; átívelni háromszáz esztendőt. A kivétel erősíti a szabályt: Szántó Györgynek sikerült a lehetetlen. A világhírű hegedűkészítő, s alkotásai csak egyike a tételeknek. A négy tételre oszló kötet a harmincas évek Berlinjének képét éppúgy felvillantja, mint letűnt királyi udvarok pompájának fényét. EmbereAz első, amit meg kell említeni, hogy az elmúlt néhány évben az igényelt és lekötött előadások számában, a látogatottságban ' lényeges változás nem történt a megyében. Egyfajta minőségi változás azonban mégis történt- Gondolunk itt kisebb mértékben a műsortervre, nagyobb mértékben pedig arra, hogy a megyében a művelődési intézmények és bennük a színjét száshoz szükséges körülmények színvonala növekedett. Csak egy példát említünk: a salgótarjáni művelődési központban hosszú évekig a Déryné Színház nem játszott, de ettől az évadtól kezdve a jól felszerelt művelődési intézményben is otthonra lelt. Az első előadás már le is zajlott, a színház Jókai Mór történelmi játékát, a Könyves Kálmánt mutatta be Lengyel Balázs előnyös átdolgozásában, Petri József rendezésében. 70 _ 42 — 28 Többet játszik a Déryné a nagy helyeken, de ez nem jelenti azt, hogy a kisebbeket elhanyagolja. Jó példának ehhez Magyarnándort említhetjük, ahol kereken tíz előadásra kötöttek szerződést ebben az évben, s emellett a községben a gyakorlatban igyekeznek két, valódi és képzelt alakokat, világhírűeket és szürke névteleneket Események kavargása, alakok gyors váltakozása rejti a mű sikerének titkát A szerző pillanatig sem hagyja lankadni az olvasó érdeklődését, hisz a cselekmény varázsában, a jallemformálás vonzerejében. S ráadásul mindezt — holott a regény 1933-ban került papírra! — modern szerkesztési elvek érvényesítésével valósítja meg. A Stradivari — formájában — egy képzeletbeli hegedűverseny tételeit követi. Mondandója azonban nem képzeletbeli, hanem mélyen emberi, s igaz. Az alkotás, az emberi teremtőerő dicsérete csendüd ki e hegedű- versenyből. Máig szólóan. <m) megvalósítani a körzetesítés elvét, ami azt jelenti, hogy a környező három-négy község érdeklődő és színházszerető lakóit is beszállítják az előadásokra. Azért érdemes ezt így csinálni, mert a ma- gyamándori szép új művelődési ház jó játszási körülményeket nyújt, ami nemcsak a színháznak, hanem a nézőknek is előnyös, hiszen tllúzió- keltőbb, gördülékenyebb, zavaró körülményektől mentesebb előadásokat láthatnak. Nem lesz talán érdektelen, ha néhány számadatot is megemlítünk, annál is inkább, mivel egyes esetekben a számok többet mondanak még a legékesebben megfogalmazott mondatoknál is. Az elmúlt évad végén, tehát ez év májusában. Zeke László, a színház Nógrád megyei főszervezője felkereste valamennyi, színjátszásra számba vehető művelődési ház igazgatóját, valamint a községek vezetőit, s közösen megbeszélték az 1970—71-es évad programját- Ennek eredményeként a most folyó évadban a Déryné Színház összesen 70 elő. adást tart a megyében, ebből 8 ifjúsági. A hetvenből 42 prózai, a fennmaradó 28 pedig zenés darab. .A prózai művek szerzői között Jókai, Móricz, Szakonyi, Soós György, Végh Antal, Schiller, Osztrovszkij, Verne Gyula nevével találkozhatunk, s a zenés darabok szerzői közül is, csak példaként, olyan neveket említhetünk, mint Jacoby. Dunajevszkij, vagy Donizetti. Utóbbinak a Szerelmi bájital című vígoperá- ját láthatja majd a Déryné Színház előadásában a Nógrád megyei közönség. Jönnének többször is Tizenhat helyen játszik a megyében a Déryné, s az említett 70 előadásból 64 bérletes. 1665 .bérlettulajdonost tartanak nyilván Nógrádban. — Végül még egy dolgot említek, nem azért, mert minden jóhoz rossz is jár. hanem mert az igazsághoz tartozik: Nógrád színházszerető közönsége elbírná, éppen ezért a megye igényelhetne hetvennél jóval több előadást is. Mint hallottuk, a színházon nem múlik, szívesen jönnék akár százötvenszer is. Mátyás István Szántó György: 'ülMulivari toy élnt k a munkűscsaládok (VI.) Tizennyolcadik a sorban Nyílt tekintetű, fiatal férfi. Huszonnyolc éves. Művezető a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szegcsomagoló ifjúsági üzemében. A neve Bazsó Gábor. Amikor leülünk beszélgetni a kis művezetői üvegkalitkában és megtudja, hogy mi járatban vagyok, hevesen tiltakozik: Én olyan körülmények között élek. azt nem lehet kitenni az újságba. Nem akarom ... Nem is tudok beszélni róla. Aztán nehézkesen, vontatottan. mégis megnyílnak a szavak zsilipjei. Szünetek, félbeharapott mondatok követik egymást, amelyekből lassan kirajzolódik egy fiatal munkáscsalád élete. A beszélgetés menete óhatatlanul kizökken a megszokott kerékvágásból. Nem a «riportalany és a2 újságíró beszélgetése ez, hanem két emberé, akik összevetni igyekeznek a fiatal házasok számára mindennél fontosabb otthonteremtés gondjait és nehézségeit. Amikor elválunk, leikemre köti: — Ne írja meg! Még azt gondolhatnák, hogy én szaladtam az újsághoz panaszkodni... Hogyan is jutottam el Bazsó Gáborhoz? Legelőször az üzemi KISZ- bizottságra mentem, hogy segítségüket kérjem a riporthoz. Elmondtam, hogy egy fiatal munkáscsaládról szeretnék írni. A számba jöhető férfi, vagy fiatalasszony lehetőleg KlSZ-tag legyen, aki munkájával és magatartásával már kivívta munkatársai, környezete megbecsülését és elismerését. Több név is szóba került, . köztük Bazsó Gáboré, akire Demény László, az üzemi lap, a Tarjáni Acél munkatársa hívta föl a figyelmemet: — Tizenhárom éve dolgozik az üzemben. Fiatal. KISZ-titkár. Másfél éve nős. kislánya nyolc hónapos... Az üzemben fémdarabok csörömpölése, gépek dübörgése fogadott. S ahova csak néztünk. csupa fiatal arc. Ebben az üzemben dolgozik Bazsó Gábor. Százhúsz fiatalt bíztak rá, akik éppencsak kikerültek az általános iskolából. Munkáját felelősséggel és becsülettel látja el. Nem húzódozik a társadalmi megbizatásoktól sem. Felsorolni is hosszadalmas lenne, hány helyen kötelezte el magát: ifjúsági munka, párt- és szakszervezeti vezetőségválasztások, munkásakadémia, közgazdasági szabadegyetem ... Amikor lefelé jövünk a lérwsőn az emeleti üzemrészből. még mindig a fülembe csengenek a szavai: „Ne írja meg...” De mit is ne írjon meg az újságíró? Talán azt, hogy Bazsó Gábor szinte gyerekfejjel került az acélgyárba, és már akkor az egész család eltartásának csaknem minden gondja a vállára nehezedett? Hiszen édesapja meghalt, segítenie kellett édesanyját. Éveken keresztül szorgalmával és munkaszeretetével tűnt ki az üzemben. Nem véletlen, hogy végül művezető lett. Igazi mai fiatal, akinek számára a közösségért dolgozni nem csupán póz, üres frázis, hanem belülről jövő lényegi tulajdonság. Vagy azt kellene eltitkolni, hogy nagy gonddal és türelemmel bajlódik az üzembe kerülő fiatalokkal? Segíti őket, hogy minél előbb megbarátkozzanak az üzemi légkörrel. hogy dolgos munkásemberekké váljanak. Tanulásra ösztönzi azokat, akik nem fejezték be az általános iskolát. Azt akarja, hogy megtalálják helyüket és munkájukat az üzemben. Van ereje másokkal törődni, pedig saját maga sincsen könnyű helyzetben. Nem egyedi a gondja. Sokan vannak Salgótarjánban, akik hasonló nehézséggel küszködnek. Nincsen lakásuk. Három család él egy szoba-konyhás acélgyári lakásban. Bazsóék a nyolchónapos aprósággal a Kongresszusi verseny A X. pártkongresszus tiszteletére széles körű versenyt hirdetett a Rétsági járási Tanács a községek között. A járásban a tanács szakosztályainak vezetésével felmérik a harmadik ötéves terv feladatainak megvalósítását. Ahol elmaradás mutatkozik, intézkedéseket javasolnak, miként lehetne mielőbb a lehetőségek felhasználásával valóra váltani a terveket. A versenyfeltételek közé tartozik a negyedik ötéves terv megfelelő előkészítése, a zökkenőmentes átmenet kialakítása, a fejlesztési tervek elkészítése, a kivitelezői kapacitás biztosítása A verseny értékelése — amelyben a járás minden községe benevezett — januárban történik. Talaj!avításf talajvédelem Az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettek a termőtalaj védelmére, javítására a balassagyarmati járás közös gazdaságai. A harmadik ötéves terv ideje latt megnőtt a felhasznált műtrágya meny- nyisége, fokozódott a kemizá- lás, a vegyi védekezés a mezőgazdasági termelésben. Talajvédelemre és talajjavításra 42 millió forintot fordítottak a mezőgazdasági üzemek az elmúlt öt év alatt. A beruházás hatása a nagyobb hozamokban, a növekvő jövedelemben mutatkozott meg. Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Szerkesztőségünk pályázatot hirdetett. Az I. díj 2000 forintos, a II. díj 1500 forintos, a III. díj 500 forintos vásárlási utalvány. A fotópályázat október 1-től 1971. március 31-ig tart. Barid többször is küldhet fényképet, így több pontot szerezhet és nagyobb eséllyel vehet részt a pályázaton. Tarjáni József (Salgótarján): Csatornaépítés — lassan... című fényképére a zsűri 6 pontót adott. Vasúti történetek Zsúfolt vasúti fülke. A sarokban, az ablaknál, 'nyilván a gazdaságosabb térkihasználás okából, ketten ülnek egy helyen: vállas, birkózó küllemű ifjú ülében aldgszoknyás leányzó kuporog. Hangos enyelgésüket az egybegyűlt utazóközönség leplezetlen érdeklődéssel figyeli. — ígérd meg, hogy a központi házasságkötőben tartjuk az esküvőt... — kéri a két csók között támadt technikai szünetben a lány. A fiú egyből rááll. — Természetesen! Utána pedig a Mátyás pincében ebédelünk. Együtt az egész násznép. — Valami olcsóbb hely is megtenné... kamrában húzzák meg magukat. A padlásfeljárót már ugyan bedeszkázták, de még így is éjjel-nappal fűteni kell, hogy a helyiségben lakni lehessen. Akadhatnak rosszmájúak, akik azt mondhatják, mit akar ez a Bazsó, jól keres, fizessen be szövetkezeti lakásra, vagy társasházra. Valóban nem lehet oka panaszra. Ha valamennyi jövedelmét összeszámoljuk. az utóbbi nyolc hónap átlaga eléri a háromezer forintot. De ez a szám magában még nem mond semmit. A fiatalok másfél évvel ezelőtt úgy kerültek össze, hogy jóformán semmijük sem volt. csak a két kezük. Egyikük sem dicsekedhet gazdag papával és mamával, akik bútorral, kocsival és lakással kedveskedhettek volna az ifjú párnak. Csak saját magukra számíthattak. Kettejük fizetéséből — különösen azóta, hogy az asszony szülési szabadságon van — arra nem futja, hogy lakásra gyűjtsenek. Miért is ne írjon erről az újságíró? Talán attól tart Bazsó Gábor, hogy visszájára fordíthatják szavait? őszinteségét türelmetlenségként, követelőzésként fogják fel? Nem is lenne baj. Néha úgy tűnik, hogy akik állandóan verik az asztalt, hamarabb kapnak lakást. Bazsó Gábor megérdemelné és jogosult is arra, hogy lakást kapjon. Így látják az üzemben is. hiszen a lakás- igénylők között á tizennyolcadik helyen tartják számon. Kiss Sándor — Azt mér nem adom! A lány hosszú, szenvedélyes csókkal jutalmazza ezt a nemes, lovagi gesztust. Csók után így folytatja: — Két hét nászúira megyünk a Balatonhoz! A fiú rálicitál: — A dalmát tengerpartra! Ojabb csókból kifolyólag a társalgás hosszú percekre ismét megszakad. — Két szobát szeretnék... — ábrándozik tovább a lány. — Egyik lenne a háló, a másik a társalgó... — Meglesz! — És egy harmadik is — gyerekszobának! A lány szólni sem tudott a boldogságtól. Csókolni, szerencsére még tud. Később azért mégiscsak megjön a szava: — Mondd, hány gyerekünk — Két fiú... (csókl ... és két lány... (hosszú csók) ... egyelőre ... Még hosszabb csók, egészen addig tartó, míg a kalauz be nem szól: Hatvan következik! A fiú felugrik, összekapkodja a csomagjait. — Jaj, nekem itt le kell szállnom! Na, szia! — gyors csókot lehel a lány arcára és fürgén távozik. A peronról még felinteget a lánynak, aki az ablakból szerelmesen néz utána, mindaddig, míg a fiű két széles válla el nem tűnik az állomás forgatagában. Közben a vonat is elindul újból, a lány felhúzza az ablakot, visszaül helyére. Percekig némán bámul maga elé, látszik, hogy valamin nagyon töpreng. majd udvariasan megszólítja a szomszédját; — Bocsánat, nem tetszik emlékezni, milyen néven mutatkozott be ez a fiatalember, amikor felszállt Szolnokon? Endre?,.. Béla?... Levente?... Sehogy sem tudom a neveket nem... Alább megjegyezni. Rémes, hogytnfc lyen szórakozott vagyok mos» tanában... 2. Két középkori! asszony száll fel a vonatra az egyik vidéki városka állomásán. Gondosan elpakolgatják számtalan csomagjukat, majd leülnek egymással szemben. Az idősebbnek látszó, szemüveges, sovány asszony rögtön faggatni kezdi a jó húsban levő, göm- bölyded úti társnőjét: — Na meséljen, Piroskám; meséljen, mi volt, hogy volt? — Jaj, lelkem, Veronikám, igazán nagyon szép volt minden! Csuda hercigek voltak a gyerekek. Icukámon világos kiskosztüm volt és egy édes kis fehér kalap, mindenki megbámulta, olyan bájos volt. Pista is roppant fess volt, sötét ruhában, csokornyakkendővel. .. És nagyon sokan voltunk! A két rokonságból és a szomszédságból szinte mindenki eljött. A hivatalos aktus után a fiatalok megcsókolták egymást, aztán mindenki odament hozzájuk, megcsókolták őket, gratuláltak nekik. .. Amikor mindez lezajlott, akkor a fiatalok, a Pista szülei, meg én a férjemmel, együtt, hatosban, elmentünk a nagyvendéglőbe... Ja, hogy ki ne felejtsem: útközben betértünk a fényképészhez és csináltattam néhány felvételt... A nagyvendéglőben aztán kiadósán megebédeltünk, utána a férfiak elborozgattak, mi asszonyok pedig sütemény és kávé mellett eltrécselgettünik, egészen késő estig! — Igazán nagyon hangulatos lehetett az egész! — Én mondom magának. Veronikám, a mi családunkban már sok válóper lezajlott, de egy sem sikerült ilyen szépen, mint az Teukámé... Radványi Barna Női szaktanfolyamok Nagy népszerűségnek örvendenek a szakmai tanfolyamok a Salgótarjáni Kohászati Üzemek nődolgozói között. Az elmúlt év őszéhez hasonlóan, idén is több tanulási lehetőség között lehet választani. , A bérelszámoló tanfolyamra harminc nő jelentkezett, a gyors- és gépiró tanfolyamot kilenc nő kívánja elvégezni. Idén első ízben szerveztél* meg a titkárnőképző tanfolyamot, amelyen tíz nő szeretne tanulni. Bőven van vállalkozó a kalkulátori és a könyvelői tanfolyamra is. A női daruvezetők képzése ellen kezdetben nagy volt a tiltakozás. Azóta bebizonyosodott, hogy a nőknek jő érzékük van a daruzáshoz. NÓGRÁD !- 1970. október 31., szombat
