Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

TeanräcskoaBBk ca megyei partértekeziet (Folytatás a 3. oldalról) Az elmúlt éveikben végbement változások alapján joggal tekintjük a megyénkben dol­gozó szakemberek egyre szélesedő táborát saját értelmiségünknek, amely a szocializmus szolgálatába állította tudását, alkotó erőit, s amelyre egyre nagyobb és felelősségteljesebb feladatokat bízhat a munkásosztály, a párt Társadalmi fejlődésünk természetes velejáró­jának tekintjük, hogy egyre több értelmiségi dolgozó felel meg káderpolitikánk hármas követelményének és kerül vezető beosztásba. A fejlődés kedvező vonásai mellett látjuk •Honban azokat az ellentmondásokat és ne­hézségeket is, amelyek megyénk értelmiségé­nek jelenlegi helyzetét jellemzik. Ezek közül fontos felfigyelnünk arra, hogy szakombere­Az UNESCO építési szekciójának vendégei városnézésen, Salgótarjánban, 1970 ink nagy részében — fiatal kora, a létszám- hiányból adódó túlterheltség és rutinfelada­tok miatt — komoly problémát jelent a szak­mai színvonal emelése, sőt helyenként a tartá­sa is. A tudományok korszerű eredményeitől va­ló elmaradás, azok alkalmazási lehetőségei iránt tanúsított közöny pedig az értelmiségi munka hatásfokának csökkenéséhez vezethet az új feladatok során. Ezért a következő évek egyik fontos feladata: létszámában megnö­vekedett megyed értelmiségünk továbbképzé­sének ösztönzése, szellemi színvonalának eme­lése a szakmai, politikai, ideológiai és az ál­talános műveltség területén. Fel kell készülnünk a tudomány korszerű eredményeinek minél gyorsabb megismerésé­re, elsajátítására és terjesztésére, alkalmazá­sukra és néhány helyen a sajátos megyei problémák tudományos kutatására. Nehezíti a hatékonyabb munkát biztosító nagyobb kö­vetelmények támasztását az. hogy egyes értelmiségi csoportok (pedagógusok) anyagi helyzetét az elmúlt években nem tudtuk meg­felelően rendezni. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az értelmiség egyes cso­portjai nem mentesek idegen nézetek hatá­sától, hajlamosak a polgári és kispolgári né­zetek, magatartási szokások kritikátlan elfo­gadására. Ezelme a jövőben érzékenyebben kell reagálnunk, és következetesebben vitat­kozva kifejteni álláspontunkat. Erősítsük tovább az értelmiség kapcsolatát, összeforrottságát az üzem, közösség fizikai dolgozóival, felelősségérzetét munka- és lakó­helye fejlődéséért, a vele együtt élő és dol­gozó munkások és parasztok politikai kép­zettségének és műveltségének emeléséért. A 4 NÓGRÁD - 1970. X. 31., szombat | megyei pártbizottság beszámolója elemezte a nők és az ifjúság politikai, gazdasági, társa­dalmi helyzetét, felhívta a figyelmet a téves nézetek és a hibás gyakorlat következmé­nyeire, meghatározta a soron következő leg­fontosabb feladatokat A nők és az Ifjúság helyzete A munkaképes nőknek ma már több mint a fele aktív kereső. A nők egyre szélesebb körű bevonása a munkába tovább fokozta szerepüket társadalmi életünkben. Ugyanak­kor e nagy és kedvező változás új ellentmon­dásokhoz is vezetett. Átmenetileg nehezebb lett a családos nők helyzete, mert továbbra is iájuk hárul a család ellátása, a háztartás szervezése. Az iparban foglalkoztatott nők nagy része az alacsonyabb kategóriájú, vagy könnyebb fizikai igénybevételt, illetve a ki­sebb szakmai képzettséget igénylő munkakö­rökben dolgozik. Tsz-tagságunk 53 százaléka nő, többnyire a növénytermesztésben dolgoznak. A mezőgaz­daságban, az iparban és egyéb területeken is a nők anyagi és erkölcsi megbecsülése mesz- sae elmarad a termelésben, a munkában való részvételüktől. Szocialista államunk már eddig is sokat tett a nők helyzetének javításáért. A család, az anya érdekében a világon egyedülálló szociális és gazdasági intézkedések társadal­mi megbecsülésük növekedését tükrözi. Me­gyénkben jelenleg 3000 női munkavállaló van gyermekgondozási szabadságon, a kifizetett segély évi összege meghaladja a 21 millió fo­rintot Ahhoz, hogy mindannyi uknak öröm le­gyen a munka és zavartalanul szép az anya­ság, még nagyobb gondot kell fordítani a kettős hivatást vállaló emberre. A pártszervezetek közvetlen irányításával, a nőbizottságok tevékeny közreműködésével el kell érnünk, hogy a nők jogainak teljesebb érvényesüléséhez szükséges szociális és gaz­dasági feltételek rendszeres javítása me­gyénkben is társadalmi üggyé váljon. Alakít­sunk ki olyan légkört, amelyben a nők érde­kében hozott konkrét, helyi intézkedések kö­vetkezetes végrehajtása a pártszervezetek mindennapi munkájának szerves részévé vá­lik. Tervszerű képzéssel fokozzuk a nők között a politikai, szakmai és általános műveltség növelésének igényét, a teljes emancipáció fel­tételeinek kialakítását és megvalósítását a társadalmi élet minden területén. Tudatos erőfeszítéseink, a kibontakozó gaz­dasági és társadalmi változások a vártnál kedvezőbb feltételeket teremtettek a megye ifjúságának egészséges, kiegyensúlyozott szo­cialista fejlődéséhez. Biztosabb lett az ifjú­ság jövője, megyénk fejlődésével összhang­ban bővültek a fiatalok boldogulásának le­hetőségei a városban és falun egyaránt. A munka és tanulási feltételek megteremtése, a kulturális, sport és szórakozási lehetőségek bővülése mind örömtelibbé teszik életüket. Mindezek következtében a megye ifjúságának politikai, erkölcsi és világnézeti arculata az elmúlt években alapjában kedvező irányban fejlődött. A párt és a KISZ közvetlen befo­lyása a fiatalok egyre szélesedő körére ter­jedt ki. Nem téveszthetjük azonban szem elől, hogy egyes fiatalok világ- és életszemlélete nem a kívánatos irányban fejlődik. Találkozunk apotitikus, hanyag, fegyelmezetlen és rend­bontó magatartásé fiatalokkal. Szilárd meg­győződésünk azonban, hogy az említettek if­júságunknak csak töredékét képezik, és ha tovább javítjuk a nevelőmunkát, arányuk szűkülni fog. Tapasztalataink szerint ahol az ifjúsággal komolyan foglalkoznak — nyíl­tan válaszolnak kérdéseikre, igyekeznek prob­lémáikat megoldani, világos programot ad­nak számukra —, ott a fiatalok lelkesen, és nagy odaadással, felelősséggel támogatják pártunk célkitűzéseit. ★ Az elmúlt négy óv során a megye lakossá­gának politikai egysége egészségesen fejlő­dött. A dolgozó osztályok és rétegek politikai egyetértése erősödött, közelebb kerülték egy­máshoz eszmei, erkölcsi tekintetben, ami ki­fejeződik pártunk politikájának fogadtatásá­ban és támogatásában. Továbbra is úgy kell dolgoznunk, hogy társadalmunk dolgozó osz­tályai és rétegei mind egységesebben és cse- (ekvőbben tömörüljenek szocialista hazánk boldogulásáért. érintett területeken él a megye lakosságának fele, a párttagság 60 százaléka. Munkánkban arra törekedtünk, hogy a bányászprobléma megoldása viszonylag zökkenőmentes és hu­mánus legyen. A központi és helyi intézkedé­sek hatására a bányászok ügye a helyes meg­oldás útján van. Szénbányászatunk versenyképességének fo­kozásával a visszafejlesztés üteme mérsékel­hető. A gazdaságosság javításával a nagybá- tomyi aknák jövője biztosítható. Ennek az a Derkovits Gyula szobra Salgótarjánban, a ró­la elnevezett lakótelepen, 1968 feltétele, hogy a jelenlegi 117 százalékos költ­ségszintet 100 százalék alá szorítsuk a követ­kező években, különben nem marad akna Nógrádban. A bányászok sorsát szívünkön kell viselni. A legmesszebbmenő körültekintéssel kell min­den egyes ember jövőjéről gondoskodni. Ezzel tartozunk a széncsaták hőseinek, rendszerünk egyik legodaadóbb, leghűbb munkásrétegének. Gazdaság! életünk fejlődése Az MSZMP IX. kongresszusa után a me­gyei pártbizottság munkájában a gazdaság- politikai feladatok kerültek előtérbe. 1966- ban a megye sajátos helyzetéből fakadó, évek során felhalmozódott, gazdasági gondjaink voltak: az energiastruktúra változása, az ipari rekonstrukció bizonytalansága alapvető­en kihatott a megye gazdasági helyzetére. Ezzel párhuzamosan a gazdasági mechaniz­mus reformjának előkészítése és bevezetése új feladatok, magasabb követelmények elé állította a párt- és gazdasági vezetést. A megyei pártbizottság — látva a feladat nagyságát — erejét megfeszítve dolgozott azért, hogy a megye jövőjét biztosító gazda­sági fejlődés helyi lehetőségeit feltárja, s a tanácsi és gazdasági szerveket megfelelő dön­tésekre ösztönözze. Mivel megyei erőből gondjainkat megoldani képtelenek voltunk, kértük a központi szervek támogatását. A Központi Bizottság és a kormány hathatós se­gítségével kialakultak a megyére vonatkozó terület- és iparfejlesztési elképzelések. Kialakulóban vannak a mezőgazdaság fej­lesztésének távlati tervei. Megvalósításuk a következő évek nagy feladata lesz. Az elmúlt négy évben végzett munka ered­ményeként napjainkban oldódik fel az a po­litikai, társadalmi feszültség, amely a III. öt­éves terv első éveit jellemezte a megyében. Nagyobb politikai megrázkódtatás nélkül oldjuk meg a szénbányászat visszafejleszté­sét azoknak a humánus elveknek alapján, IL amelyeket Kádár elvtárs a IX. kongresszus zárszavában fogalmazott meg. Az új gyárak építésével, a régiek rekonstrukciójával, a megye történetében egyedülálló ipari fejlő­désnek vagyunk részesei. Megvalósulnak főbb életszínvonal-politikai céljaink, javulnak a lakosság élet- és munkakörülményei. Telje­sítjük lakásépítési tervünket, folytatódik a városok és — terven felül — meggyorsult a járási székhelyek fejlődése. Az ipari fejlődést az országostól eltérő ütem jellemezte. Az ágazati és szerkezeti vál­tozás hatásaként a szocialista ipar nettó ter­melése 1965-höz viszonyítva 3,2 százalékkal csökkent, míg a foglalkoztatottak száma 9.9 százalékkal növekedett Ezt az időszakot alapvetően az extenzív fejlesztés jellemezte. A szénbányászat A széntermelés csökkentése megyénkben az országosnál gyorsabb ütemben történik. En­nek közgazdasági okai vannak. A második ötéves tervben a nógrádi széntermelést 1,3 milliárd forinttal dotálták. Ez évben már asak 94 millió forint a dotáció, de a III. öt­éves tervben még mindig 990 millió forintot tesz ki. A gazdaságtalan, alacsony fűtőértékű szén- termelés csökkentése tehát népgazdasági ér­dek. Sajnos, geológiai viszonyaink miatt ben­nünket, nógrádiakat érint elsősorban a szén- termelés csökkentése. A megyei pártbizottság megértve a népgazdasági érdeket, az elmúlt években különös figyelmet fordított a vissza­fejlesztésből adódó intézkedésekre, mivel az Az Iparfejlesztés Iránya Az ipar távlati fejlődésének biztosítása éí>- dekóben megépült az Ózd—Salgótarján kö­zötti földgázvezeték. Az új energiahordozó megteremtette a lehetőségét a következő év­tizedek ipari fejlődésének. Erősein fejlődött két üveggyárunk, tisztázódott a Kohászati Üzemek jövője, a tűzhelygyár átállt a mo­dem gáztűzhelyek termelésére. A kormány által rendelkezésünkre bocsá­tott iparfejlesztési támogatással közéi 2 mil­liárd forintos ipari beruházást valósítunk meg. Négy év alatt megyénkben 27 ipari vál­lalat és kisipari termelőszövetkezet települt le. Tizenkét új gyár építése van folyamatban. Jelentősen fejlődött a tanácsi és a szövetke­zeti ipar. Az egységes területfejlesztési koncepció alapján folytatódott a járási székhelyek ipa­rosítása. Tisztázódtak Balassagyarmat ipari fejlesztésének főbb célkitűzései. Négy év alatt 9060 fő számára teremtettünk munkaalkalmat, és új üzemek telepítésével tesszük lehetővé, hogy a következő tervcik­lusban újabb 9000 fő vállalhat munkát. Biztató céljaink eléréséhez azonban még nagy erőfeszítésekre van szükség. Az új üzemek felépítésével összhangba kell ■ hozni területfejlesztési elképzeléseinket, eredményes működésük érdekében gyorsabb ütemben kell képezni és nevelni a szükséges szakembere­ket. Ki kell alakítani a vezetést, a törzsgár­dát, magasabb színvonalra kell emelni a po­litikai és társadalmi szervek tevékenységét Mindazt, amit a régi üzemekben az ipar fej­lődése évtizedek alatt hozott létre, most az új üzemekben néhány év alatt kell megterem­teni. I A gazdaság! reform hatása A többéves, előkészítő munka meghozta gyümölcsét, a gazdasági irányítás új rendsze­rét zökkenőmentesen bevezettük. Bár üzeme­ink alacsony műszaki, technikai színvonaluk miatt kedvezőtlen előfeltételekkel indultak, három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy döntő többségük versenyképes. Sikerült össz­hangba hozni a népgazdasági és vállalati ér­dekeket. Üzemeink piacra termelnek, kapa­citásuk jobb kihasználása mellett. Javult a termelés ütemessége, de még nem a kívánt mértékben. Gazdaságosabb szerkezetű lett exportterme­lésünk. növekedett a tanácsi és szövetkezeti ipar részaránya. Az elmúlt évek egyik nagy eredménye, hogy valamennyi vállalatunk nye­reségessé vált, bár nem minden területen, a termelés hatékonyságának fokozásával. Meggyorsult a műszaki fejlesztés, a válla­latok a fejlesztési alapok szűkös volta ellené­re is törekedtek a korábbi elmaradottság fel­számolására Fordulat történt a gyártmány- fejlesztésben. Jelenleg üzemeink évente több új gyártmányt bocsátanak ki mint a máso­dik ötéves tervben összesen. A diósjeuöi új művelődési ház, 1970 (Folytatás az 5. oldalon) l

Next

/
Thumbnails
Contents