Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
Tanácskozik a megyei partértekeziet (Folytatás a 4. oldalról.) Megindult a differenciált bérezés alkalmazása a vállalatoknál .A jövőben azonban még nagyobb figyelmet kell fordítani a helyes üzemi bérpolitikára, a régi és az új aránytalanságok felszámolására. Előrehaladásunkat több kedvezőtlen tényező gátolta az elmúlt években. Nem alakult kedvezően a termelékenység. A Központi Bizottság 1969 novemberi határozatának végrehajtása során néhány vállalatnál értünk el kezdeti eredményeket. Sajnos, azonban üzemeinkben a szükségesnél kisebb szerepet kapott az élő munkával történő takarékosság, a hatékonyság növelésében. Nem javult kellően a munkafegyelem, nem léptek fel üzemeink vezetői következetesen a fegyelem lazítóival szemben. Mozgalmi és gazdasági vezetők esetenként a problémák megoldásának könnyebb útját választották. Romlott a munkaidő kihasználása, indokolatlanul csökkent az üzemen belül a közvetlen termelésben résztvevők száma. Az országos átlagot meghaladja a táppénzesek állományának növekedése. Emiatt megyei szinten naponta 4300 fő van távol aX üzemektől. Nem kapott megfelelő helyet a vállalati munka- és üzemszervezési kérdések vizsgálata. Ezeket a hiányosságokat a túlórák növelésével próbálták ellensúlyozná. 1969-ben vállalatainknál 1,5 millió túlórát használtak feL Viszonylag kisebb szerepet kapott az új, fejlettebb technológiák alkalmazása. Nem növekedett megfelelően a gépi munkahelyek száma. A munkaerőAiozgás kötöttségeinek feloldása a vártnál nagyobb problémákat okozott a vállalati gazdálkodásban. Beruhánáspolitika, építőipar A harmadik ötéves tervben és különösen az utolsó két évében megindult iparfejlesztés, a beruházások volumenében bekövetkezett 82,5 százalékos növekedés alapvető változást eredményezett. Ennek nyomán mintegy 5—5,5 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. A negyedik ötéves tervben ez tovább növekedik és meghaladja a 8 milliárd forintot. A megye építőiparában kedvező változás indult meg. A létrejött új, — elsősorban szövetkezeti építőipari kapacitások — ma már a megye építőiparának egyharmadát alkotják. Nagy erőfeszítéseket tettünk a tanácsi építőipar, valamint a megyei tervezői kapacitás fejlesztése érdekében. A központi és helyi lehetőségek felhasználásával nagymértékben javulták az építőipari dolgozók anyagi, szociális körülményei, növekedett létszámuk. Az építőipar fejlődése azonban a harmadik ötéves tervben elmaradt az igények és a lehetőségektől. Ez lassítja lakásépítési tervünk megvalósítását, kiemelt beruházásaink elhúzódnak. Több esetben a beruházók jogosan bírálják a minőséget. Az építőipar árpolitikája nem volt mindig reális. Gyenge a munkakapcsolat a tervező, a beruházó és a kivitelező szervek között. Az építőipar jelenlegi állapota a megye gazdasági fejlődésének fő gátló tényezője. A negyedik ötéves terv során várhatóan 5,6 milliárd forint építési igény jelentkezik, aminek megvalósítását az építőipari vállalatok jelenlegi műszaki-technikai felkészültsége nem biztosítja. A megyei párt- és állami szervek már a harmadik ötéves terv folyamán többirányú intézkedést tettek az építési kapacitás növelésére. Helyi és központi lehetőségek felhasználásával mintegy 190 millió forint támogatást adunk a megye építőiparának fejlesztéséhez. Célunk: valamennyi építőipari vállalat, szervezet — feladatkörének megfelelő — gyors ütemű fejlesztése. Nagyobb igénnyel kell fellépni az e területen dolgozó vezetőkkel szemben, mivel munkájuk színvonalának emelése, céljaink megvalósításának kulcskérdése. A lakásépítés ütemének meggyorsítása érdekében különös gondot kell fordítani a korszerű építési technológiák gyors bevezetésére. Törekedni kell az építőanyagok hatékonyabb megyei feltárására, a meglevő termelő- egységek gyorsabb fejlesztésére. Élelmiszergazdaság — életszínvonal A IX. kongresszus agrárpolitikai határozatainak végrehajtására született gyors állami intézkedések kedvező feltételeket teremtettek megyénkben is az önálló gazdálkodás kibontakozásához, mezőgazdasági termelő üzemekben. Pártértekezletünk a mezőgazdaság átszervezését követő megszilárdulás szakaszát A salgótarjáni Pécskő üzletház csemegeüzletében zárja le. E szakasz — kedvezőtlen adottságai ellenére is — a szocialista mezőgázdásági nagyüzem szilárd alapjainak megteremtését eredményezte. A harmadik ötéves terv időszakában a mezőgazdaság termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt Az áruértékesítés 1,3 milliárd forint ami az 1965. évinek 236 százaléka. Kiemelkedő eredmények születtek a növénytermesztésben. Az átlagtermés — az ingadozások mérséklésével — minden jelentős ágazatban emelkedett. Jelentősen megnőtt a kemizálás, a talajvédelem és a vízrendezés szerepe. Pontos feladat elavult gépparkunk tervszerű, folyamatos felújítása a termelési szerkezetnek és talaj adottságainknak megfelelő gépekkel. A következő tervciklusban olyan növény- termelési szerkezet kialakítására törekszünk, amely a takarmánybázis növelésével biztonságos alapja lesz az állattenyésztés országosnál gyorsabb ütemű fejlődésének. Célszerű a bogyósok termőterületének növelése, a zöldségtermelés fokozása a nagyüzemi öntözésre alkalmas területeken. A szántóföldi művelésből — állami támogatás mellett — fokozatosan ki kell vonni az arra alkalmatlan területeket. Hasznosításukra erdőtelepítést, intenzív gyepgazdálkodást javaslunk. A megye állattenyésztése és az állati termékek termelése éves átlagban 2—2,5 százalékkal növekedett. Javultak a fajlagos és szaporulati mutatók, rövidült a hizlalási idő, csökkent a súlygyarapodáshoz felhasznált takarmánymennyiség. A közös gazdaságok szarvasmarha-, juh- és baromfiállománya növekedett. Az eredmények ellenére az állattenyésztés fejlődése elmaradt a növekvő szükségletektől, lehetőségeinktől. A megyében a mező- gazdasági termelés fő iránya az állattenyésztés mennyiségi és minőségi javítása. Valamennyi ágazatban az iparszerű termelés feltételeinek megteremtésére, a tartási technológia korszerűsítésére, a szakosodásra kell törekedni. A telepek építése során legyenek figyelemmel a táj jellegére, a tenyésztés hagyományaira. A megye profilját meghatározó állattenyésztési ágazatok fejlesztésének kell alárendelni más ágazatok fejlesztését. A mostoha természeti viszonyok hatását kedvezően mérsékelte a kiegészítő tevékenység fejlődése. 1969-ben az összes árbevételek 26,2 százaléka ebből származik, ami növelte a helyi erőforrások felhasználásának lehetőségét. Az építőanyag-termelés, a fafeldolgozás, a szolgáltatás és az élelmiszeripari jellegű feldolgozás fejlesztésében további, eddig ki nem használt lehetőségeink vannak. Szükséges a szövetkezeti tagok aktívabb közreműködése a kiegészítő tevékenységben. A háztáji gazdaságoknak, amelyek évente 200 millió forint értékű élelmiszert termelnek, nagy szerepük van a falu önellátásában. Továbbra sem lehet lemondani a közös és a háztáji gazdaságok összehangolt fejlesztéséről. Megyénk erdőgazdálkodása igen jelentős. A jövőben — területre és szektorra való tekintet nélkül — az intenzív fejlesztésre kell törekedni a lehetőségek jobb kihasználásával. Szükség van a megye fafeldolgozó iparának erőteljes fejlesztésére. Igényelnünk kell a tudományos kutatások eredményeinek alkalmazását, vállalva a kísérleteket is, bátorítva erre mezőgazdasági szakembereinket. / A termelés korszerűsítésének, a munka termelékenységének javítása érdekében szükség van az érdekeltek széles körű együttműködésére. A területi szövetségek bátrabban kezdeményezzék és szervezzék a közös, összefogást. alakuljanak vegyes tulajdonú vertikális vállalati formák. A létrejövő együttműködési formák nyújtsanak lehetőséget a közgazdasági ösztönzők hatékony felhasználására. A tanácsok javítsák koordináló tevékenységüket. A termelőüzemek és forgalmazó szervek támogassák a helyi igények kielégítésére irányuló törekvéseket Viszonylagos elmaradottságunk, kedvezőtlen adottságaink mérséklése érdekében továbbra is kérjük az állam megkülönböztetett támogatását A harmadik ötéves tervben alapvetően sikerült megvalósítanunk főbb életszínvonal- politikai célkitűzéseinket. Ugyanakkor fejlődésünk az országostól eltérő sajátosságokat mutat Javult a megyében a foglalkoztatottság. Emelkedtek a jövedelmek és a társadalmi juttatások összegei. Az iparban foglalkoztatottak számára kifizetett bérek összege 16,5 százalékkal nőtt. Átlagkeresetük a megyében 2086 forint. Célkitűzéseinknek megfelelően az átlagosnál és a munkásokénál gyorsabban fejlődött a parasztság életszínvonala, de a megye kedvezőtlen adottságai miatt még mindig nem éri el az országos szintet. Tovább növekedtek a béren kívüli üzemi juttatások. A pénzbeli társadalmi juttatások 87,7 százalékkal emelkedtek. javult az egészségügyi és szociális ellátottság. A községekben 21 új körzeti orvosi rendelő létesült. Sokat enyhített a szakrendelési ellátottság zsúfoltságán az új rendelőintézetek átadása Balassagyarmaton,- Pásztó« és Nagybátonyban. Megépült az új megyei kórház. A kórházi ágyak száma 250-nel nőtt, s ezzel kórházi ágyeliátottságuhk országos viszonylatban is kedvező. Az ágyellátás javulásával azonban nem tartott lépést a gyógyító munka egyéb feltételeinek javulása a kórházakban Nem fejlődött kielégítően az üzemorvosi ellátás. Ma is csak a megye 3 nagyüzemében van fő foglalkozású üzemorvos. Az egészségügyi felvilágosításban a Vörös- kereszt megyei szervezete végez igen értékes munkát. Kiemelkedő eredményeket ért el a véradómozgalom szervezésében. Bölcsődei ellátottságunk javult, de további fejlesztését indokolják az igények. Az egészségügyi és szociális ellátás iránti igény növekedésével a jövőben számolni kell. Ezért fontos feladat az egészségügyi-szociális ellátás tárgyi és személyi feltételeinek javítása. az iparvidék igényeit kielégítő, korszerű rendelőintézet felépítése Salgótarjánban, az üzemegészségügy fejlesztése, a gyógyító intézmények felszerelésének korszerűsítése és a Balassagyarmati Városi Kórház korszerűsítésének megkezdése. Lakásépítkezések Az elmúlt négy évben tekintélyes erőt fordítottunk megyéik városainak és falvainak fejlesztésére. Folytatódott Salgótarján rekonstrukciója, amely országos és nemzetközi vonatkozásban is elismerést váltott ki. Ennek ellenére eredeti céljainkat nem sikerült elérni. Balassagyarmaton is folytatódott a városépítés, megteremtődött a feltétele a Dolgozik a daru a Ganz-MAVAG mátranová- ki üzemében, 1970 gyorsabb, fejlődésnek. A tervezetthez képest gyorsult a járási székhelyek, székhelyközségek fejlődése. A nagyközségek, körzeti köss- pontok építése a tervezett ütemben haladt Falvaink kulturáltabbakká, rendezettebbekké váltak. A valós igényeknek és lehetőségeknek megfelelően a negyedik ötéves tervben tovább kell folytatni a városok, járási székhelyek, körzeti központok fejlesztését. E célok megvalósítását segítsék a város- és községrendezési tervek és a telekgazdálkodás is. A városfejlesztésnél és a községek fejlesztésénél a hosszabb távú érdekeket jobban figyelembe kell' venni. Ennek megfelelően az . ipari centrumok és vonzáskörzetek kiépítését a járási székhelyek és nagyközségek centrumának kialakítását, kereskedelmi és kulturális központok létesítését kell szorgalmazni. A 15 éves lakásépítési terv eddig eltelt 10 éve alatt több mint 15 000 lakást építettünk, ebből közel 10 000-et a falvakban. Salgótarjánban azonban nem valósítottuk meg. az előirányzott lakásépítési tervet, öt év alatt ösz- szesen 4321 magánerőből épült lakóház gyarapítja városainkat és falvainkat. Törekvés volt egyéb források, lehetőségek felhasználására (500 társasház épült). De a meglevő lehetőségeket még itt sem használtuk ki teljes mértékben. Nem sikerült tartani az egészségtelen üzemi' és bányai kolóniák felszámolásának tervezett ütemét. Nem tudjuk megfelelően kielégíteni a munkások lakásigényeit. Célkitűzésünk a negyedik ötéves tervben mintegy 8000 lakás felépítése. Ennek érdekében nagyobb szerepet kell kapniuk a következő években a vállalati lakásépítési akcióknak. (KISZ-akció, f ejles ztésialap-felhaszná- lás. közös tanácsi beruházások stb.) Folytatni kell az egészségtelen kolóniaépületek felszámolását a bányatelepeken és különböző üzemek területén, hogy ezzel is segítsük az üzemi törzsgárda lakásgondjainak megoldását Kommunális ellátottság, szolgáltatás Javult a közműellátás, megépült a regionális vízellátási rendszer első lépcsője, több törpe vízmű rétesült. (Szécsény, Pásztó, Cser- háthaláp, Sámsonháza stb.) Elkezdődött az Ipoly szabályozása, a szennyvízhálózat korszerűsítése két városban, újak építése a járási székhelyeken. Megkezdődött az ipari és mezőgazdasági vízigények figyelembevételével Víztárolóink kiépítése (Palotás, Mizserfa), tavaink (Bánk, salgótarjáni tóstrand stb.) rendezése, üdülő-, pihenőtelepekké való kialakítása. A megye kommunális ellátottsága azonban még mindig az országos átlag alatt van. Lakosságunknak csak 33 százaléka részesül közműves vízellátásban az országos 50 százalékkal szemben. Biztosítanunk kell az Ipoly(Folytatás a 6. oldalon) j NÓGRÁD - 1970. X. 31., szombat 5 . A pásztói Beke isz borjúneveldéje, 1969
