Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

r Egy jegyzetlap vallomásai A fekélybetegség 1970. OKTOBER 28. A Blanka nevet viselő, ke­vés számú hölgy ünnepe, A Nap kel 6.16-kar, nyug­szik 16.35-kor. Az őszi nap keltéhez képest ma is két órát késtem, és még csak nem is sejtem nyugvásom időpontját. A szóban forgó égitest egyébként nem is lát­szik. Az ég felhős, a levegő­ben szürke ködöt kavargat a széf. Hét fok a hőmérséklet. Legokosabb, ha az ember na­gyot sóhajtva átfordul má­sik oldalára és fejéire húzza takaróját Kilépek az ajtón. Meghök­kentő látvány. Erre mondják, hogy megállt bennem az ütő. Az úttesten egy szomszéd ház­beli tisztes családapa labdázik fiaival — atlétatrikóban. Kö­rülnézek, melyik szép-asszony­nak bizonygatja jó erőnlétét. De a járdák és ablakok üre­sek. Masamban bocsánatot ké­rek a feltételezésért, és fázó­san összehúzva kabátomat, odább állok. LENIN TÉR. Az üzletek ab­lakain rács. A Salgó éttermé­ben vendég híján tereferélő pincének, a presszóban két fiatalember kortyolgatja a for­ró duplát. Lemezjátszó adja a zenei aláfestést Az egykori szökőkutas park egyre kivehetőbb új formát ölt. A fogyó földhányások kö­zött utak nyílnak, terméskő- falak emelkednek. Az októ­beri hidegben kitartó sakkra­jongók emelgetik a jókora fi­gurákat vagy szórakoztatják egymást a kibicnek semmi sem drága — alapon. Ide látszik az új szovjet emlékmű, még felavatatlan alakja. A sakk-kedvelők cso­portjának beszédfonalát kö­vetve is megbizonyosodom ró­la, hogy közüggyé vált. Vitat­koznak anyagáról, stílusáról, elhelyezéséről. Tetsző és kis számban nem tetsző vélemé­nyeket cserélnek róla. Egyben megegyeznek: mutatósabb a réginél. A Fécskő sarkán álldogálok néhány percig. Az autó- és gyalogosforgalom minimális. Egy órával korábban bizonyá­ra nagyobb szerencsém lett volna. Akkor kezdődött a délelőtti matiné, fiatalok előtt mindig kedvelt előadása, és a művelődési házban a honis­mereti aktívák konferenciája. Az áruház lépcsőjén egy midi ereszkedik alá. Ügy lát­szik minden berzenkedésünk ellenére elfogadottá válik. Pes­ten már nagyon sok, földet söprő maxival találkoztam. Praktikus vagy nem, kifizető­dő, vagy nem — nagyon ele­gáns. A szabástól és viselőjé­től függően. Mint bármely más viselet. A KARANCS ELŐTTI tér napos Időben mindig foglalt padjai, most elhagyatottak. Máskor ez idő tájt már meg­indulnak a legvérmesebb Sté- cé-drukkerek a soron levő meccsre. Ma nincs rá mód, a csapat Komlón játszik. Egy hét, múlva bizonyára tele lesz a város idegenekkel. A Fradi- hívők vérmérsékletét ismerve, s az elmúlt évi látogatásaikra gondolva, talán sokalljuk majd a mozgalmasságot. Az újságárus bódéja csak­nem minden járókelőt meg­állásira késztet. Fiatalember, gyermekét vezető apa, bottal bicegő öreg lép tovább új­sággal a kezében. Fogy a Népszabadság, NÓGRÁD, Élet és Irodalom. A Karaites presszójának ab­lakain menet közben pillantok be. Az asztalok, székek mono­ton rendjét két-hárocm ráérő vendég bontja csak fel. HARANG KONDUL a va­sárnapi csöndben. Közeledik a rendhagyó ebédek ideje, a va­sárnapi ebédeké, amelyeknél törvény szerint egybegyűlnek a családtagok. A széthajló fel­hők közül néha kibukkan a sápadtsárga napkorong. Csönd fekszik a Pécskő és a Kálvá­ria közé mélyedő völgyben, a házak felett Hazafelé tartok. A Gagairin-iskola sarkán nyitott kabáté fiatalember. Kezében táskarádió; a doboz­ból monoton férfihang hallat­szik. Déli híreket mondanak. Híreket a nagy. a végtelen vi­lágról. NAPJAINK egyik jellegze­tessége az életritmus meggyor­sulása. A felfokozott élettem­pó az emberek fokozott akti­vitását igényli, sokszor a te­herbíró képességet meghaladó­an igénybe veszi idegrendsze­rünket., Egyszerre több irány­ba kell koncentrálnunk, több­féle feladatnak kell időben eleget tennünk a munkahelyen éppúgy, mint a család köré­ben. Az idegrendszerre tartó­san és több irányból ható in­gerek bizonyos határon túl (ezek a határok egyeseknél tágahbak, másoknál szőkéb­bek) az idegrendszer egyen­súlyát felborítják. Van olyan típusú ember, akinél az ideg- rendszer egyensúlyának el­vesztése robbanásszerűen je­lentkezik, külső jelekben nyil­vánul meg: általában ezek’ a magas vérnyomásra hajlamos, pirospozsgás, lobbanékony ter­mészetűek. Mások indulatai­kat, idegességüket magukba fojtják, közvetlen környezetű! munkatársaik előtt nyűgöd kiegyensúlyozott emberekkén ismertek. EZ UTÓBBI alkattípusho tartozók egyik jellegzetes meg- betegedése a ..fekély betegség Szándékosan beszélünk fe- kélybetegségröl és nem gyo­mor-, vagy nyombélíekélyről, hiszen a betegség lényege nem a gyomor, illetve a nyomhél helyi elváltozása, hanem ezek hátterében a vegetatív ideg- rendszer egyensúlyának felbo­rulása, A nyálkahártya kife- kélyesedése csupán egyik ki­mutatható jele a betegségnek. Sokszor merül fel a kérdés: örökölhető-e a gyomorfekély? (A továbbiakban mégis gyo­morfekélyről beszélünk, hiszen a közvélemény leggyakrabban ezt a megnevezést használja, de ezen értjük a nyombélíe- kélyt is.) A fekély nem örö­kölhető, csupán a fekélyre hajlamosító alkat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ilyen alkatú egyéneknél törvénysze­rűen kialakul a gyomorfekély az élet során.; ehhez számos, kedvezőtlen külső körülmény közrejátszása is szükséges. Amennyire tőlünk független, hogy milyen alkattfpussal szü­letünk, annyira függ tőlünk, hogy a károsító tényezőket — azok ismeretében — lehetőleg elkerüljük. Mik ezek a károsító ténye­zők? NAGYON FONTOS, hogy egész életvezetésünket teher­A képességeket meghaladó feladatok elvállalása állandó idegfeszültséget jelenthet. és ez a fekély forrása lehet. A túlhajszolt élettempó, a kellő mennyiségű pihenés hiánya, a környezetünkben levő megol­datlan konfliktusok, az éjsza­kázás, a központi idegrend­szert izgató élénkítő szerek túl­zott használata, mind hajla­mosító tényező. A gyomorfe­kély, illetve a fekélyes pa­naszok keletkezése szoros ösz- szefüggést mutat a helytelen táplálkozással Is. Itt elsősor­ban a rendszertelen étkezés­nek van szerepe. Rendszerte­len étkezésről beszélünk ak­kor, ha a táplálkozás túlzottan egyoldalú, a napi étrendből hiányzik a legalább egyszeri melegétel-fogyasztás, de ugyanolyan hibának számít, ha nem megfelelő a táplálék összetétele. A fűszeres, csípős ételek a gyomornyálkahártya savtermelésének fokozásán ke­resztül az arra hajlamos egyé­neknél megkönnyítik a fekély­képződést. A feketekávé-fo­gyasztás, a dohányzás ugyan­csak hasonló módon fejti ki ilyen irányú karos hatását. Nem közömbös az ételek elfo­gyasztásának módja sem. Az étkezésre időt kell szentel­nünk. ne kapkodjuk éL Az ételt jól rágjuk meg, hiszen a gyomor munkáját kömnyítjük meg akkor, ha a gyomorba már a nyállal jól elkeveredett és apróra rágott falat kerül. Feltétlenül figyelembe kell hogy a fekélyes panaszok el­sősorban a tavaszi és őszi hó­napokban hajlamosak a kiúju- lásra. Ha egyébként a fent el­mondottakat rajtunk kívülálló okok miatt nem Is áll mó­dunkban mindig megtartani, a tavaszi és őszi hónapokban fo­kozott gondot fordítsunk ki­egyensúlyozott életmódunk és helyes táplálkozásunk megtar­tására, ha a panaszokat meg akarjuk előzni. Mint a fenti­ekből is kitűnik, a fekélybe- tegség nem végzetszerű, elke­rülése érdekében ki-ki saját maga is sokat teher. Ha azon­ban a betegség már kialakult, a mielőbbi gyógyulás érdeké­ben forduljunk orvosnoz és fogadjuk meg tanácsait. SZERETNÉM FELHÍVNI a figyelmet arra. hogy a íe- ...eiybetegség kórismének felállításához nem mindig szükséges röntgenvizsgálat- Ha az orvos ezt szükségesnek tartja, úgyis elvégezteti, de ne ragaszkodjunk mindig nozzá, hiszen látható fekély nélkül is fennállhatnak ugyanazok a panaszok és ak­kor az orvos betegét fekély- betegként kezeli, de az is elő­fordulhat, hogy valakinél a röntgen fekélyt mutat, vagy régebben fennállott fekély nyomait, és az orvos ebben az esetben más kezelési mó­dot tart célszerűnek. A rönt­genvizsgálat ismételgetésétől a fekély nem fog hamarább gyógyulni, esetleg annak ká­ros hatása lesz. A fekélybe- tegség gyógyítása orvosi fel­adat, de hangsúlyoznunk kell, hogy nincs ma olyan gyógy­szer. amely akkor is biztos hatású lenne, ha hiányzik a beteg együttműködési készsé­ge. AKI AZ ELŐÍRT DIÉTÁT nem tartja meg, életmódján nem váltóidat, visszaél az él­vezeti szerek használatával, azt az orvos által javasolt gyógyszerek sem fogják meg­gyógyítani, és az esetleges szanatóriumi kezelés is csak időleges hatású lesz. A fe­kélybetegség kezelése általá­ban nem műtéti úton törté­nik. bizonyos esetekben azon­ban ez is szükségessé válhat. Az operált fekélybeteg továb­bi életmódja kialakításánál a fenti tanácsokat erősen meg kell tartani. Moziélet A szovjet kultúra napjai + Szerelmesfilm Halász Judit és Bálint András » Scerelmesfilmben „Az utóbbi időben megint sokat álmodom Katával. Bo­londos álmok ezek, keressük egymást bennük, keresem Ka­tát, s ha megtalálom, reggel mindig boldog vagyok, hogy Katával álmodtam az éjjel, s megtaláltam.” Az álom valóság lesz. Ke­leti pályaudvarról kigördül a gyorsvonat — így kezdődik Szabó' Isvtán Szerelmesfilm című alkotása, amelyet októ­ber 29-től november 4-ig vetí­tenek a salgótarjáni Novem* bér 7. Filmszínházban, a má­sodik és harmadik előadáson. Szabó István harmadik, egész estét betöltő játékfilmje ismét teljesen személyes mű. Nem a világ tárgyias visszatükrö­ződése, hanem annak szub­jektív átélése. Nem nehéz fel­ismerni benne a visszatérő motívumokat, az Apa, az Ál­modozások kora egyik-másik elemét. S ha eddigi filmjei­ben bebizonyosodott, hogy Szabó szuverénül rendelkezik a képi kifejezés eszközei fe­lett, most — a szín lehetősé­geivel gazdagodva — ennek még teljesebb bizonyítékát adja. A Szerelmesfilm főszerepeit két tehetség^ fiatal művész alakítja: Halász Judit és Bá-. lint András. Ugyancsak október 29-től november 4-ig tartják a No­vember 7. Filmszínházban a szovjet kultúra napjai kereté­ben a szovjet filmhetet. Az első előadáson (fél négykor) a következő alkotásokat mutat­ják be: október 29-én A si­vatagi 13-ak, 30-án A béke első napja, 31-én a Csodála­tos malom, november 1-én a Lombhullás, 2-án Hajókkal a bástyák ellen, 3-án a Jégme­zők lovagja, 4-én a Gélzápor kerül vetítésre. A kitűnő vá­logatás, amely a Nógrád me­gyei Moziüzemi Vállalatot di­cséri, remélhetőleg élénk ér­deklődést vált majd ki. A szovjet filmhét meghívó­ján olvashatjuk Kracauer mondását: Valamely nép film­jei minden más kifejezési esz­köznél közvetlenebbül tükrö­zik gondolkodásmódját. A fil­meket már láthattuk egyszer- kétszer, s ezért a filmhét an­nál is érdekesebb, mivel egy tömbben láthatjuk a szovjet filmgyártás kiemelkedő alko­tásait, mintegy kronológiai sorrendben. Fogy Bár az Igazi nagy hidegek csak /ezután következnek, Balassagyar­maton máris igen élénk a keres­let a fűtőanyagok iránt. A TÜ- ZÉP szénből 80, tűzifából, pedig 40 százalékkal többet szerzett be a tervezettnél — ennek ellenére gyakran ki-kifogynak a készle­tek. s még a kedvezményes SZOT-utalványok beváltására sem a fa kerülhetett sor. A tűzifa iránt megnyilvánuló szokatlanul nagy igény részben annak tudható be, hogy ez évben az erdőgazdaság nem adott el tűzifát, igy a ve­vők — egyszerre akarván tel­jes készletüket beszerezni — nem ritkán 60—70 mázsát vásárolnak a TÜZÉP-től. 4 NÓGRÁD 11970. október 28., szerdo — vkrn —* bíró képesságünifchöz szabjuk. ASZÓDY JÁNOS: A KRIMINALISZTIKA feala/ydOs TÖRTÉNETE A bizonyítékok egész sora szólt Vollmann edlen, de a perdöntő bizonyíték csak a tárgyalás napján került a bí­róság asztalára. Ez a bizonyí­ték a hulla kezében talált haj­szál volt, amelyet a NAE- módszer útján összehasonlítot­tak Vollmann hajával. Az NAE-alemzés adatainak súlya alatt a gyilkos beismerte, együtt volt a lánnyal az au­tóiban, hogy „játszott vele”, de nem jutott el „odáig”... Dula­kodás közben — mondotta — kinyílt a gépkocsi ajtaja és mindketten kizuhantak. Hogy mi történt azután, arra nem emlékszik. Voltonannt bűnös­nek nyilvánították és kötél ál­tali halálra ítélték. Az ítéletet utóbb életfogytiglani fegyház- ra módosították. A bűnüldözés történetében ez volt az első eset, amikor a bíróság az NAE-elemzést per­döntő bizonyítékként elfogad­ta. Thorwald mindezek ellené­re azon a nézeten van, hogy „jóllehet folytak és folynak még kutatások a neutron-afcti- vitásos elemzés terén, még nem jutottak el a haj azono­sításában olyan technikához, amely lépést tarthatna az újj- lenyomatok technikájával. Mikronyomok Kirk álma tehát még nem valósult meg, de sok más te­rületen a bűntett helyén talált mikronyomok neutronaktivá- lásos elemzése pontos eredmé­nyekhez vezetett. A bűncse­lekmény színhelyén össze­gyűjtött elenyészően apró anyagrészekből (parányi sár­rögök, festókszilánkok, textil- rost-maradványok, cipőtalpra tapadt por) kiindulva a nyo­mozók gyakran felfedik a tet­tes kilétét. vennünk azt a körülményt. Ezek a mikronyomok néha döntő jelentőségűek. 1920— 1925 óta mindenütt, ahol mik­roszkóp állt rendelkezésre, ke­resték és különleges porszívó készülékekkel összegyűjtötték ezeket a mikronyomokat. A gyakorlott tudományos szak­értők, Sherlock Holmes utó­dai, a mikronyomok vizsgála­takor sok hasznos tényezőt felfedeztek, míg mások elke­rülték a figyelmüket. Tudni kell továbbá, hogy nem min­den bűntett színhelyére száll­nak ki a tudósok. Az elemzés akkor nyújt precíz adatokat, ha a mikronyomokat különle­ges laboratóriumokban vizs­gálják meg. El kell tehát szál­lítani őket a bűntett színhe­lyéről. A porszívó azonban nem csupán a tárgyak felszí­néről gyűjti Ö6sze a port és az esetleges mikronyomokat. A szövetek rostjai közül is ki­szívja a napokkal, sőt hetek­kel a bűntett elkövetése előtt odakerült port. Így aztán sok esetben eltorzították, megha­misították ezeket a mikronyo­mokat. A porszívó használata nagy _ ügyességet kíván, de még így sem alkalmazható minden esetben. Frey-Sulzer svájci krimi- nalistának támadt az az ötle­te, hogy porszívó helyett az irodákban és az iparban hasz­nált ragasztószalagot alkal­mazza. Ezek az egyik oldalu­kon ragacsos anyaggal bevont, egyszerű celofánszalagok te­kercsekben kerülnek eladás­ra. Ha az ilyen szalagot ra­gacsos részével a feltételezett mikronyomokat tartalmazó Dr- Fancslk János felületre helyezzük, majd le­választjuk róla, a megvizsgált felületen levő apró részecs­kék a szalagon maradnak. Az így gyűjtött mikronyomok te­hát „tisztán”, későbbi „fertő­zés” veszélye nélkül kerülnek a laboratóriumba. Frey-Sulzer egész rendszert dolgozott ki a mikronyomok felkutatására, összegyűjtésére és mikroszkopikus összehason­lítására. A legátütőbb sikert a textilrost-mikronyomok terü­letén érte el. Ezek a nyomok különösen fontosak, mert ele­gendő a tettes és az áldozat egyidejű jelenléte egyazon helyiségben, hogy a tettes ru­hájáról textilrostok kerüljenek az áldozat öltözetére, és vi­szont. A textilrostok megta­padhatnak az arcon, a keze­ken és a test más hozzáférhe­tő részein. Rátapadhatnak a balesetet előidéző gépkocsira, motorkerékpárra, villamosra, autóbuszra. A Frey-Sulzer- módszer hatékonyságának ra­gyogó bizonyítéka egy rabló­gyilkosság felderítése volt. A bűntett színhelyén a fo­lyosó végén, biliárdasztal állt. A gyilkosságot a biliárdasztal­tól távol fekvő helyiségben követték el, a gyanúsított egyén öltönyén mégis a bili­árdasztal posztójából szárma­zó zöld textilrostokat találtak. A lakás aprólékos átvizsgálása során Frey-Sulzer ilyen zöld rostokat talált a függönyökön és egyes bútordarabokon is, mivel az idő folyamán az egész lakásban szétszóródtak. (Folytatjuk) ?

Next

/
Thumbnails
Contents