Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-28 / 253. szám
Szimfonikus zenekar Salgótarjánban A zene és közönség Egy-egy közösség életében mindig ünnepnek számítanak a zenei intézményeit hangversenyei. Nem az ünnepéhes külsőségek adják az esemény rangját, hanem az ismeretlen utáni vágy, ami egyben fémjelzi annak a közösségnek az érdeklődését, amelyik szellemi energiája egyik részének tekinti az élő zenével való kapcsolatot. Van azonban egy hátulütőjük ezeknek a hangversenyek, nek, és pedig az, hogy egyoldalúan mutatják be a zenei eletet,. s elsősorban a tanulás buktatóit tárják a hallgató elé. Önálló zenei élet csalt altkor alakulhat ki, ha a helyi zeneiskola saját műköúxiaén kívül elismert előadóművészeket is bemutat, illetve az adott közösség igényli is ezek megszólaltatásukat. A kettő szerencsés ötvözete azonban a szólópódium irányába vezeti a nézőt, aki az egyoldalú befolyás hatására egyszercsak elveszti érdeklődését. Bármilyen neveket is sorakoztatnak elébe, lemorzsolódik. * A másik ok abban található, hogy valamennyi helység, ahol zeneiskola működik, szívesen fogadja saját testületének produkcióit. Ez elsősorban a zenekari életre vonatkozik. Hiába jelentette például Salgótarjánban a korábbi években egy-két szimfonikus zenekar vendégszereplése a zenekari ismeretterjesztést, a szimfonikus zene élő varázsát, ha nem lehetett rá rendszeresen számítani, ha szereplései nagyon 1« időszakosak, rapszódikusak voltak. Ismerve az utazással járó fáradalmakat, kitűnt, hogy egy-két vendégszerepléssel nem lehet megalapozott, igényes zenei kultúrát teremteni. A helyiek szereplése — nem mellőzve az igényességet! — egyben nagyobb közönséget is biztosított. Jelen' esetben a kérdés annál is izgalmasabb, mivel számon kérhetjük a zenei intézménytől: hova kerültek a már végzett növendékek, mennyit tudott közülük lekötni az a közösség, ahol az adott testület működik. Salgótarjánban a meglevő muzsikusokon kívül még egy zenekart lehetne alapítani azokból, akik elszármaztak a városból, mivel zenei fejlődésüket itt nem látták biztosítottnak, illetve nem tudták számukra a fejlődés lehetőségeit megteremteni. Zenekarról lévén szó, a lehetőségek arra ösztönzik a szak. embereket, hogy kutassák: kik azok az emberek, zeneiskolai növendékek, akikre a jelenlegi helyzetben számítani lehet. Ez egyben zenei igényszintfelmérést is jelent, mivel a zenekari munkában csak azokra a növendékekre lehet számítani, akik már megismerkedtek hangszereik alap- tulajdonságaival, s egy bizonyos fokú érettséget mutatnak a zenekari játékra. Mindez abból az alkalomból vetődik fel, hogy Salgótarjánban Is megalakult a Filharmónia égisze alatt az önálló városi szimfonikus zenekar. Az anyagi fedezet blzü I M KOSSUTH RADIO: ».00: Hírek. — 8.20: Mészáros Tivadar népi zenekara játszik. — 9.00: Brüsszeli csipke. Elbeszélés. — 9.20: Romantikus zene. — 10.05: Iskolarádió. Nyltnlkék. — 10.40: A század- forduló operáiból. — 11.30: A Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik. Kovács Józsefné énekel. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.00: A tenger ördögei. Gellért Endre összeállítása, V., befejező rész. — 14.11: Fjodor saljapln énekel. — 11.49: Az élő népdal. Nézsa. — 15.10; Bodrogi Gyula énekel. — 15.20: Iskolará- diő. — 15.55: Bartók: Részletek a Gyermekeknek c. sorozatból, — 16.00: A világgazdaság hírei.' — 16.05: Muzsikáról fiataloknak. — 16.38: Érzékeny lelkek. Kolozsvári Grandpierre Emil szatírája. 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Romantikus muzsika. — 17.50: A műhelyben beszélik. — 18.05: Joan Sutherland operett- és filmdalokat énekel. — 18.26: Mozart: B- dúr zongoraverseny. — 19.20: Az Esti Krónika melléklete: Arab jelen — arab jövő. — 19.30: Esti pihenő muzsikával. — 20.44: A szovjet kultúra napjai: Az áruló. — 21.30: Nocolai Gedda énekel. — 22.20: Urbán Katalin népdalokat énekéi. — 22.40: A hazai társadalomkutatás tapasztalataiból. — — 23.00: Pierre Boulez vezényel. — 23.44—0.25: Könnyűzene. PETŐFI RADIO; 8.05: Borisz Godunov. Részletek Muszorgszkij operájából. — 8.45: Tallózás a világsajtóban. — 9.00: Részletek Tamássy Zdenkó—Dalos László: Fó a vendég című zenés játékából. — 9.30: Mi van a varázsdobozba»»? A Gyermekrádió műsora. — HUSI: A zene hullámhosszán. — 11,55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: Béet- hoven-művek. — 18.45: Idöjárásés vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig. . . — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Falusi esték. Pásztor Magdolna riportmü- sora. — 18.57: Bemutatjuk új felvételeinket. — 19.27: Üj könyvfek. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A szlovák filharmonikusok hangversenye. — Kb.: 20.35—20.55: A X. pártkongresszus előtt. — Kb.: 21.25: Mills: Politikai hatalom, technokraták. Könyv- ismertetés. — Kb.: 21.35: Nóták. — 22.15: Hangverseny a stúdióban. 23.15: Tánczene. — 23.40: Operahármasok. TELEVÍZIÓ: 9.01: Legenda a páncélvonatről. Tévéfilm. — 10.25: Klsfilmek. — 10.55—11.20: Delta. — 16.50: Irány az egyetemi — 17.30: Hírek. — 17.35: Beremendi minőség. .. — 18.20: Képrejtvény. — 18.40: A rajzfilmek kedvelőinek. — 18.55: Sugárzástechnika. Lengyel kisfilm. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Alfa Rómeó és Júlia. Magyar film. — 21.35: Integrál. — 22.20: Tv-hír- adó — 2, kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 14.00: Spartak Trnava—Hertha BSC labdarúgó-mérkőzés. — 19.00 és 22.00: Tv- híradó. — 19.50: Sziréna (Cseh film.) — 21.05: Népi zene. tosítása után (a támogatást a megyei tanáé® adja) ugyanis számba keli venni azokat az erőket, amelyekre a most születendő társulat számíthat. Salgótarján eddig nem tudta lekötni az innen indult muzsikusokat. Több várost tudnánk felsorolni (Budapesttől Miskolcig, Debrecentől Szegedig), ahol a Salgótarjáni Állami Zeneiskolában végzett, illetve zenei ismereteiket megalapozó muzsikusok működnek. Célszerű volt tehát, hogy kulturális életünk vezetői felfigyeljenek a zeneiskola (s a megye többi zeneiskolájának) eredményeire és lehetővé tegyék az önálló szimfonikus zenekar megalakítását. Így kap utat az a természetes folyamat, hogy a Nógrádból elindult és az ország felsőfokú zenei intézményeiben végzett muzsikusok Nógrádba térjenek vissza. A zenekar kötöttséget nyújt számukra, túl a mindennapos tanításon. A debreceni Csokonai Színház operatársulatának kitűnő előadásai csak egy réteg igényét elégítik ki. A zenei ismeretterjesztésnek pedig nem. csak az ínyenceket kell repertoárral ellátnia, hanem új közönséget kell magának toborozni. * Éppen ezért örvendetes a városi szimfonikus zenekar megalakulása. A zenekar terveiben ugyanis nemcsak Salgótarján zenei igényeinek kielégítése szerepel, hanem a járási székhelyek élő zenével való megismertetése is. Ez pedig új rétegek bevonását jelenti, igényt fakaszt. Nemcsak a szervezésnek, hanem az együttesnek is. Nagy feladatokat vállal magára a zenekar. mert egy már létező, reális igényt kell kielégítenie és egyben ki kell építenie az utat a továbbfejlődéshez is. A zeneiskolai növendékhangversenyek, a szólóestek, a vendégművészek koncertjei, az operaelőadások, valamint a zenekari estek egy újfajta zenei kultúra kialakítását teszik lehetővé. Még élőbb lesz a kapcsolat az előadó és a befogadó között. De gyakrab- bá válnak a zenei találkozások is, amelyek a meghittségen kívül, színvonalemelkedést is követelnek. Képzőművészeti kultúránk eredményeit most ízlelgetjük, nem egy, az országhatáron túl is ismert művészünk van. Az ő indulásuk sem volt köny- nyebb, mint most a muzsikusoké. Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a zenei kultúra lépcsői nem any- nyira látványosak, mint a képzőművészeté. Egy tétel azonban nagyon is világos: csakis következetes munkával lehet megvalósítani azokat a terveket, amelyeket a salgótarjáni városi szimfonikus zenekar tűzött ki maga eTé. Molnár Zsolt A szovjet kultúra fél évszázada A szovjet állam több mint fél évszázados fejlődésének egyik leglényegesebb vívmánya az egységes, soknemzetiségű szocialista kultúra megteremtése. Történelmileg rövid idő alatt teljesen felszámolta az írástudatlanságot, a kultúrán« egyenlőtlenséget, magasra emelte a munkásosztály és a parasztság kuiturá- lis-tehcnikai szintjét, soknemzetiségű értelmiséget nevelt fel, és nagy szellemi, művészi értékeket alkotott. Film* ée színházművészet A Szovjetunió 15 szövetségi köztársaságában ma 39 filmstúdió működik, amelyek 1088-ban 163 játék-, — és több matt ezer rövidfilmet készítettek. 1940-ben 28 ezer vetítőberendezés volt a Szovjetunióban, az idén pedig 157 ezer. A szovjet filmszínházakban évente közel ötmilliárd néző fordul meg. A Szovjetunió az egy lakosra jutó mozilátoga- tás tekintetében a világon az első helyet foglalja el, megelőzve az USA-t. Angliát, Franciaországot és az NSZK-tA Szovjetunióban jelenleg ötszáznál több hivatásos opera- és balett-, zene- és operett-, prózai és ifúsági színházi együttest tartanak számon. A színházi előadásokat évente több mint százmillió ember nézi meg. A hivatásosok mellett közel ezer amatőr, úgynevezett „népi színház” is működik. amelyek a legjobb öntevékeny együttesekből alakultak. Az országban 46 nyelven tartanait színházi előadásokat. Zenei élet A Szovjetunióban 129 koncertiroda szervezésében évente több mint 350 ezer hangTények és adatok versenyt tartanak. A koncertlátogatók száma évente meghaladja a 13 milliót, 202 hivatásos nagy zenei együttes tevékenykedik a köztársasági, a területi és a városi zenei rendező szervek égisze alatt, köztük számos szimfonikus zenekar, énekkar, ének- és táncegyüttes. A klasszikus és mai zene népszerűsétéséhez csakúgy, mint a legkiválóbb előadóművészek megismertetésében, kitűnő irodalmi és színházi alkotások terjesztésében igen nagy szerepet vállalnak a hanglemezek- Az országos „Melódia” hanglemezgyár, például évente közel kétszáz- millió hanglemezt készít; katalógusában több mint 20 ezei; mikrobarázdás lemez címe szerepel, s ez évente ezer új címmel bővül. Művészképzés A művészeti szövetségek mintegy 125 ezer írót. képzőművészt, zeneszerzőt, filmest, építészt, újságírót és hivatásos színházi szakembert fognak össze. 1968 végén a közművelődési és kulturális intézményekben 3 és fél millió főiskolát, vagy szakközépiskolát végzett ember dolgozott A Szovjetunió minden nagy és kis népe azzal büszkélkedhet. hogy nemcsak mérnökei, orvosai, pedagógusai, agronó- musai vannak, hanem azzal is, hogy tudósok. írók, képzőművészek. zeneszerzők, színművészek kerültek ki soraikból, A főiskolákról évente 11—13 ezer kiválóan képzett művész és művészeti dolgozó kerül ki. A legnagyobb hagyományokai rendelkező moszkvai és lenlngrádi művészeti főiskolák nagy segítséget nyújtottak a nemzetiségi művészképzés megteremtésében. fAPN) Olcsó energiaforrás Grönlandon? Svájci szakemberek olyan, nagyszabású tervet dolgoznak kj Grönland számára olcsó villamos energia nyerése céljából, amelyet európai és amerikai viszonyok között egyaránt használni lehet majd- A terv szerint hatalmas tar- tályokat kell létesíteni a sziget jeges övezetében. E természetes víztárolókat három oldalról jég. a negyedik oldalról pedig meredek sziklafal határolja. A víztárolókat atomerőművek hőenergiájából lecsapatott vízzel töltik meg. A nyári hónapok alatt másképpen történik a feltöltés. A mesterséges gleccser mentén fekete anyaggal elnyeletik a napsugár melegét, és ennek következtében a megolvadt víz csatornákat vág a jégtérbe. A víztároló -rendszerből a víz a gleccser lábánál elterülő villanyerőműhöz folyik. Előzetes számítások szerint a tartályokban mindenkor elegendő mennyiségű víz lesz, mivel a fölöttük képződő 2 méter vastag jégréteg megóvja az alatta elterülő víztömeget a befagyástól. Megbékéltek üzlet árusít Az október elsején életbelépett új nyitvatartási rendet kezdetben nem fogadták nagy örömmel a balassagyarmati boltok dolgozói. Ez érthető: a szombat délutáni meghosszabbított nyitva tartás és az, hogy vasárnap egy élelmiszer-áruda helyett kettő van nyitva, a személyzet hetven százalékát adó nődolgozók számára a családdal együtt töltött idő megrövidülését jelentette. Az ellenérzést csökkentette, hogy a vállalat vezetősége szombati napokon 50, vasárnaponként pedig 80 forinttal honorálja a bennmaradást — egy hónap alatt tekintélyes keresetkiegészítés gyűlhet ösz- sze ezekből az összegekből. Problémát már csak az okoz, hogy a bölcsődék és a napközi otthonok nyitvatartási ideje nem változott, s a gyerekekért a szülők a munkaidőt megszakítva kénytelenek elmenni. Kölcsönautóban Bár a balassagyarmati középiskolai pedagógusok a fizikai dolgozók gyermekeivel való intenzív foglalkozás érdekében — többek között —külön családlátogatási szempont- tervezetet állítottak össze, nehezíti helyzetüket, hogy a tanulók jó része másutt, némelyikük a megye távoli községeiben él. A pedagógusok, ha meg is látogatják a szülőket; alkalmanként csak egy-egy otthonba tudnak eljutni. A látogató körutak hatékonyságának növelése érdekében a Magyar Kábelművek és a Finomkötöttárugyár balassagyarmati üzemegységének vezetői felajánlották, hogy néhány napra kölcsönadják a vállalati gépkocsit. Ez sokat javít a tanulókkal való foglalkozás helyzetén — a végső megoldás azonban csak a városi művelődési autó beszerzése lesz. Meg lehet oldani Balassagyarmat általános iskolás gyógypedagógiai osztályai jelenleg a Bajcsy úti iskola napközi otthonos helyiségeiben nyertek elhelyezést — ez azonban csak ideiglenes megoldás. Végleges elrendezés volna, ha a Rákóczi iskola melletti lakóházat a városi tanács meg tudná venni a jövő tanévre: itt négy gyógypedagógiai osztályt lehetne elhelyezni. A városban már régóta gond. hogy a beszédhibás gyerekekkel való foglalkozás — logopédia — a tárgyi feltételek hiánya miatt megoldatlan; ez esetben ez is rendeződhetne. Jelenei a belorusz táncegyüttes műsorából
