Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-27 / 252. szám
így élnek a munkáscsaládok (V.) Tudják, miért dolgosnak Reggel négy órakor ébred a család. Odakinn még sötét van, s ilyenkor őszidőben nyálkás, sűrű köd ereszkedik a családi ház udvarára. Egy- házasgerge utcái még csendesek, kihaltak, mintha senki sem élne a faluban. De aztán sorra villannak föl a fények az ablaktáblák mögött. Mert falun nemcsak a szövetkezeti tagok, de a gyárakban, bányában, üzemekben dolgozó munkások is koránkelők. Családi ház Egy háromszobás családi házban lakik Egyházasgergén Fekete István és családja. Fekete István bányász, felesége a budapesti Kötő Htsz salgótarjáni üzemében dolgozik. két lányuk van, a tizennégy éves Olga és az egy évvel fiatalabb Zsuzsa. Akár tél, nyár vagy ősz van, reggeleik nem sokban különböznek egymástól. Csak az időjárás változik, a műszakok, a munkáshétköznapok sorát, csupán a vasárnapok és a szabad szombatok szakítják meg. — Amikor délelőttös műszakban dolgozunk, mindkettőnknek hatra kell beérni a munkahelyünkre — mondja Fekete Istvánná a salgótarjáni üzem egyik irodájában, ahol zavartalanul beszélgethetünk. — Az én buszom fél öt- ikor, a bányászjárat öt órakor indul. — Az egyik legjobb dolgozóm — mondja a halkszavú asszonykáról Fischer Sándor üzemvezető. Az üzemvezetői iroda egyik sarkában húzódunk be egy kis beszélgetésre. Tudva, hogy férje a hónap végén kap fizetési előleget, ő pedig egész havi bérét a hónap első harmadában veszi fel, először azt kérdeztem meg, hogy fizetések idején hogyan készül a család költségvetése? Osztanak és szoroznak-e, hogy mire kellene és mire futja? Kíváncsi voltam arra is, hogy ki a „pénzügyminiszter” a családban? — A férjem úgy ezer forint előleget szokott kapni. Én általában kétezer forintot keresek. Nem kell sokat számolgatni a pénzt. A kiadásaink szinte hónapról hónapra ugyanazok. Villany, autóbusz- bérletek, televízió, és rádióelőfizetési díj, az OTP-köl- csön, amiből havonta 260 forintot törlesztünk. Tíz éve tol" dozgatjuk, csinosítjuk a házat, ahhoz vettük fel a kölcsönt. A férjem különben kőműves, de még így is sokba került az építkezés. Legutóbb a harmadik szobát is az épülethez ragasztottuk. Most már lassacskán olyan lesz ez a ház, amilyennek elképzeltük. Beosztással — Hogyan gazdálkodnak azzal az összeggel, ami az állandó kiadások rendezése után megmarad? — kérdem. — Eddig nem nagyon tudtunk félretenni — válaszol. — Mindent a házra, meg magunkra költöttünk. A legtöbbe az építkezés kerül. Igaz, hogy falun lakunk, egy kis kertecskénk is van, ahol a krumpli meg a zöldség általában megterem, de idén nem kedvezett az időjárás, elázott a krumpli, nem volt zöldség. Nekünk is mindent az üzletben kell vásárolni, akárcsak a városiaknak. Nem számolgattam, mennyi kell rá. így nem is tudom, havi 1500— 2000 forintból kijönne a konyhapénz? A feleség pénzgazdálkodása feltehetően teljes bizalmat élvez a családban. A férj sem lép fel különleges igényekkel, nil. Olga csecsemőgondozónak készül, az egészségügyi szakközépiskola tanulója Salgótarjánban, A kisebbik lány, Zsuzsa még általános iskolás, nyolcadikba jár. Tanulmányi eredményével nincsen különösebb gond, a szülők bíznak benne, hogy neki is lesz tehetsége a továbbtanuláshoz. Arra a kérdésre, hogyan telnek szombatjaik és vasárnapjaik, úgy válaszol Fekete Istvánná, hogy megérzi a kérdő hangsúllyal feltett mondat mögött a másik kérdést: mivel töltik a munkán kívül idejüket? — A hét végén is mindig akad munka — válaszol kicsit mentegetőzve. — Főzés, mosás, takarítás és a ház körüli teendők. Az elmúlt hét végén a férjem meszelt, én meg az ajtókat és ablakokat festettem. A szórakozásra nem nagyon marad időnk. Talán majd később erre is több jut, ha mindenünk meglesz, amire szükségünk van. Ha megvesszük a bútort, rendbe tesszük a házat, akkor a lányoknak kezdünk gyűjteni, hogy kevesebb legyen a gondjuk, amikor férjhez mennek. Utána majd meglátjuk... Falun még kell a hozomány a lánynak. Van aki két bútort is vesz. A család anyagi lehetőségeitől függ, hogy mire futja, de mi sem akarunk lemaradni. Hogy mégis mi a szórakozásunk? A televíziót szoktuk nézni, de én sokszor azon is elalszom. Ha valami rendezvény van a faluban, magyamótaest, vagy egyéb arra azért elmegyünk. akármennyi legyen a zsebpénz, azzal fenntartás nélkül Csak munkával beéri. Nem könnyelmű természetű, ha betér valahová a barátokkal, megelégszik egykét pohár itallal. — A legutóbbi fizetésnél nem csináltunk semmilyen nagyobb vásárlást — folytatja az asszony. — A harmadik szobába szeretnénk bútort venni, most arra gyűjtünk. Már együtt is van a pénz, csak nincsen kedvünkre való garnitúra. Sokat könnyít helyzetükön hogy a két nagylány mérnem szorul aprólékos gondoskodásra, segíteni tudnak a ház kö— Elégedettek? — teszem fel az utolsó kérdést. — Nagyon elégedettek vagyunk — válaszol meggyőződéssel. Érdemes dolgozni és törekedni, mert munkánkkal mindazt elérhetjük, amit akarunk. Sokat dolgozunk, de bízunk abban, hogy egyszer még a pihenésre, szórakozásra és művelődésre is több időnk jut. Én azt mondom, hogy aki nálunk becsületesen és szorgalmasan dolgozik*, az jól élhet-— Kiss Sándor Kevesebb munkáért — nagyobb bér Ez derül ki abból a kimutatásból, amelyet a megyei tanács építési és közlekedési osztálya készített a műszaki tervezést végző szervezeteié egy fő műszaki létszámra eső termelési értéknek alakulásáról és bérszínvonaláról. Míg a Tanácsi Tervező Irodánál ebben az esztendőben előreláthatólag 109 500 forint értékű terv jut egy fő műszakira, addig a nógrádi szénbányáknál csak 100 000 forint. A logikus gondolkodás szerint a tanácsiaknak kellene nagyobb bérüknek lenni. Nem így van! Ellenkező a helyzet! Hasonlóképpen alakult a bérnövekedés a salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz. valamint a Nógrád megyei Beruházási Vállalat között az utóbbiak javára. Ezek után csodálkozunk, ha vándorol a munkaerő, ha oda megy, ahol kevesebb munkáért több bért kap? Figyelmetlenség Az Ipoly Bútorgyárban az év első nyolc hónapjában csokiként a balesetek száma, súlyosságuk azonban nőtt. Emiatt 71-gyel növekedett a balesetek miatt elveszett munkanapok száma. A szakszervezeti bizottság szerint a növekedésben része van a múlt évről áthúzódó csonkulásból adódó balesete napoknak. Az újonnan bekövetkezett sérülések elsősorban figyelmetlenségből és felületességből történtek. Befejezték az őszi vetést Minden időt kihasználva dolgoznak a földeken, hogy pótolva az időjárás okozta kiesést, végezzenek a vetéssel. Hétfőn két termelőszövetkezet jelentette, hogy elvetettek. Ipolyvecén, ahol 500 hold várt vetésre, vasárnapi egész napos munkával befejezték a munkát. Röviddel az ipolyveceiek után jelentkeztek az őrhalmiak is. Október 30-i tervükkel ellentétben hétfőn, 26-án befejezték az 1700 holdat kitevő őszi vetést. A megtett útról Gazdag két évtized A NÓGRÁDI iparvidék kő- loz kapcsolódik egy jóll felszezépszintű ipari vezetőkkel való ellátása érdekében 1950-ben rendeletet hoztak, mely szerint Salgótarjánban az általános gimnázium épületében ipari gimnáziumot kell nyitni, általános gépész tagozattal. Az igazgatói teendőkkel Kmetty Ferenc gimnáziumi igazgatót bízták meg. Az elsőévesek sikeres beiskolázása után 135 tanulóval megindult az oktatómunka a jelenlegi Madách Gimnázium épületében. A műhelygyakorlati foglalkozásokat a Salgótarjáni Kohászati Üzemek jogelődje vállalta el, s kezdettől fogva patronálója az iskolának. A következő tanévtől Borsos Gábor középiskolai tanárt bízták meg az igazgatói teendőkkel és az intézet a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá került. A KGM és a megye illetékesei 1952-ben a Tervhivatallal megállapodtak és a tűzhelygyárral szemben a volt téglagyár helyén megkezdték a végleges iskola építését, amelyben 1954 január 21-én kezdődött meg a tanítás. Az intézet fiúkollégiummal is gazdagodott, ugyanis a korábban épített és a Művelődés- ügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó kollégium az iskola tulajdonába került. Az iskolából kikerülő ifjú szakemberek rövid idő alatt jó hírnevet szereztek az intézetnek, a tanulók sorra nyertek tanulmányi és sportversenyeket. Az eredményes munka elismeréseként 1955. november 19-én az iskola felvehette a Stromfeld Aurél Általános Gépipari Technikum nevet. Az oktatás a nappali tagozaton nem bírta kielégíteni a megye és a szomszédos ipari körzetek igényeit, ezért a dolgozók képzésére esti és levelező tagozat is indult. A felnőttek napi fáradságos munka után, a családi gondokkal együtt vállalták a tanulást is, és az 1965-ös évben az esti és levelező tagozat hallgatói már többen voltak, mint a nappal iak. Az ál talános iskolai tanuló- létszám -növekedése miatt aa 1960-as évektől kezdve fokozatosan 16 osztályra bővült az eredetileg 12 osztályra épített iskola. Ez csak úgy vált lehetségessé, bogy a tanulók, a tanárok, a szülők és a patronáló üzemek áldozatos munkájával belső átalakítást hajtottunk végre, és egyben megteremtettük a kabinetrendszerű oktatás korszerű feltételeit. Ebben az oktatási formában minden tárgynak saját előadóterme, szakterme van, és ahrelt szakmai szertár, mely egyúttal a tárgyat tanító nevelő tartózkodási helye is. Ilyen körülmények között eredményesen lehet felhasználni a szemléltető eszközöket, és a tanár is nyugodtan készülhet, a kényelmesen berendezett kabinetszofoában, Az iskola tanműhelyének lelkes közreműködésével számos olyan szemléltető eszközt készítettek a tanulók, melyek nagyon jól szolgálják az audiovizuális oktatást, és a munkára nevelés céljait is. A heti egynapos gyakorlati foglalkozás megtartása különben regénybe illő viszontagságokon keresztül fejlődött a mai színvonalra. Mint már jeleztem, a kezdeti években az acélgyár^, vállalta a gyakorlati képzést. Az iskola elkészülte után a műhely az építkezéshez készült felvonulási épületekbe költözött át, és ott igen mostoha körülményéle között, meglehetősen gyér és egysíkú gépparkkal végezte munkáját. 1964. OTÓBER 1-től e sorok írója kapott igazgatói megbízást, és Borsos Gábor volt igazgató, az igazgatóhelyettesi teendők mellett az esti és levelező tagozat vezetését is feladatul kapta. A kohó- és gépipari miniszter a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkárának, Marczinek Istvánnak és Czottner Sándor országgyűlési képviselőnek kezdeményezésére korszerű tanműhely építését engedélyezte, melynek első része 1966 őszén üzemibe is lépett. Folytatására az elmúlt évben került sor, ünnepélyes átadása e hónap 29-én ünnepélyes keretek között 'lesz. Két évtized- egy oktatási intézmény életében nem nagy idő, de az abban tanulók és tanítók száméira munkával kitöltött, eredményes időszakot jelent. Szinte nincs Nógrád megyének jelentősebb ipari és mezőgazdasági üzeme, ahol ne lennének olyan szakemberek, akik iskolánkban kaptak oklevelet. Mivel az utóbbi évekig Heves megyében nem volt hasonló intézmény, onnan is sokan jártak iskolánkba. Az oktató-nevelő munka hatékonyságát — a nyilvánvaló hibák ellenére — az is fémjelzi, hogy végzős tanulóink 28—30 százalékát fölveszik a magyar felsőoktatási intézmények valamelyikébe, emellett évenként 4—5 tanuló nyer felvételt a Szovjetunió egyetemeire. Igen érdekes, hogy tanulóink közül évente öten—hatan a hivatásos katonatiszti pályára jelentkeznék, Illetve nyernék felvételt. A megkérdezett jelentősebb megyei üzemek arról tájékoztatták az iskolát, hogy volt tanítványaink becsülettel helytállnak a munkában, szinte teljes számban részt vesznek a társadalmi megbízatások vállalásában is. Számosán közülük igen megtisztelő állami, párt- és tömegszervezett funkciót töltenek be és munkájukkal ilyen módon is emelik volt iskolájuk tekintélyét. A két évtized mérlege a nevelés és oktatás terén tehát pozitív, azonban jócskán van még tennivaló. Mivel tanítványaink a megye legtávolabbi községeiből is jönnek, sőt a szomszédos megyékből is, így igen nehéz kapcsolatot tartani a szülőkkel. Ennek ellenére az évi 3—4 alkalommal megtartott szülői értekezleten 70—80 százalékos a megjelenési arány. Külön tkéll szólni a tanulóifjúság büszkeségéről az Ifjú Gárdáról. Ezt az önként vállalt megbízatást mintegy 40— 50 tanuló látja el a felsőbb KISZ-vezetőszervek véleménye szerint is igen becsületesen és példamutatóan. Nincs az iskolának és a városnak olyan jelentősebb rendezvénye, amelyen ne lennének jelen. Igen tiszteletre méltó tanítványaink városfejlesztő tevékenysége is. Minden ellenszolgáltatás nélkül, önként vállalt munkával segítettek a tóstrand építésénél, a regionális vízmű távvezetékének fektetésénél, a főtér építésénél, a Zója-liget útépítésénél, a Pi- pishegyi sétány kialakításánál, a Rokkant-telep fásításában, a Lovász József úti iskola alapozásánál, hogy csak a jelentősebbeket említsem. A VAROS fejlesztésében és az iskola építésében eddig végzett társadalmi munka összértéke meghaladja a kétmillió forintot. Az iskola fennállása ótk kiadott közel 2800 technikusi oklevél tulajdonosa becsülettel megállja helyét az életben, ami azt is jelzi, hogy az oktató-nevelő munkát végző tanárok és az azt segítő iskolai dolgozók becsülettel dolgoztak az elmúlt két évtizedben. Az eddigi eredmények, az iskola dolgozói közül 10 főnek adott magas miniszteri kitüntetések arra ösztönöznek bennünket, hogy az elkövetkező időben is az eddigihez hasonló, illetve még jobb munkát végezzünk. Kőszegi Jenő, a Stromfeld Aurél Gépipari Technikum és Szakközépiskola igazgatója \apirendem aa ifjúság Honvédelmi, világnézeti nevelés középiskolában tartalmas hon- tárgyak világnézett szintézise: védelmi alapképzés folyik. En- a fiatalok, mivel itt szabadon nek tematikája megegyezik az bontakoztathatják ki polemiA honvédelmi nevelés há- — Mindhárom iskolai, a rom éve kezdődött az ország honvédelemhez kapcsolódó középiskoláiban, s e három év szakkörünket segítik. Az isko- alatt néhány helyen — a kő- lai lövészszakosztályának 13 telező előírásokat jelentősen tagja van; a 48. mintájú kis- túllépve — sajátos módszere- puskákat, a lőszereket és az gálaton átesett tanulók léphetnek be, akik attól függően, hogy az iskolán belül, vagy az ország többi iskolájáéval; a bestnevélőárákoin a fiatalok alaki kiképzést kapnak, a földrajzórákon a tereptannal ismerkednek, s az osztályfőnöki és történelemórákon hazafias nevelésben részesülnek. Az év közben folyó munkára a tanév végi zárógyakorlat teszi fel a koronát. A honvédelMHSZ tanfolyamán sajátítják mi nevelésben felmenő rendéi a tudnivalókat, vezetői, illetve szakmásított jogosítványt szer szerint kapcsoljuk be az záló kedvüket, hamar megkedvelték. Az igazi, ennél sokoldalúbb hazafias és erkölcsi nevelési lehetőség szerintem azonban magában az ifjúsági mozgalomban rejlik. Szakközépiskolánknak 385 tanulója van. közülük 190 a KISZ-tag. Arira törekszünk, hogy csak az odavalók kerüljenek be a KISZ-be. Az iskolai taglétszámot a későbbiek során sem két dolgozták ki a nevelés oktatást elősegítő filmeket az kapnak. Az utóbbi fiatalokat magasabb szintre emelése ér- MHSZ biztosította számunkra, dekében. Ilyen „hely” a ba- A fiúk, nemrég, megyei ifjú- lassagyarmati Szántó Kovács sági mesterlövő-bajnokságon vettek részt, ahol a 14 induló csapat közül az ötödik heJános Szakközépiskola. Jónás György igazgatóhelyettes személye — mint műszaki és testnevelő tanár — eleve adott volt az iskolában folyó honvédelmi nevelés ösz- szefogására. A három év tapasztalatairól, eredményeiről vele beszélgettünk. — Kezdetben nálunk is tapogatózva indult a fiatalok honvédelmi nevelése, de aztán a sűrűsödő irányelvek, no meg az MHSZ tárgyi feltételeket biztosító segítségének hatására, két év alatt rájöttünk: a kötelező előírások körét bővíthetjük is. — Miben nyilvánult meg az MHSZ segítsége? lyet szerezték meg. Itt mes megjegyezni, hogy aztán, érthető módon, nagy örömmel fo,gadja a honvédség. Ugyancsak örömmel látják a rádiós szakkörünkből kikerülőket is. Jelenleg tizeaketten érdé- járnak rádiós foglalkozásra; i vá- az MHSZ városi szakkörében osztályokat, a mostani tanév kívánjuk 240-nél nagyobbra végén már a harmadikosok is duzzasztani. Az alapszervezerosi lőtér, ahol a szakosztály tevékenykedők jó része tőtagjai hetenként két-három lünk került ki. Valószínűleg órát edzenek, nagyon elhanyagolt. A kezdeti felbuzdulás után nem fejeződött be az építés; a lőállások nincsenek kiépítve, a vízelvezetés nincs megoldva. — Autóbarát szakkörünket Lőke László műszaki szakoktató vezeti. A fiatalok jelenleg egy Zsukon és egy IFÁ-n gyakorolhatnak, az MHSZ megyei szervei egy használt War- savát ígértek. Az évfolyamonként szervezett szakkörökbe csak rátermett, orvosi vizsrészt vesznek ezen. A fiatalság alapos, korszerű nevelésének csak az egyik oldala a honvédelmi oktatás. A pártkongresszusi irányelvek, a világnézeti és erkölcsi nevelésre is kitérnek: „az iskolák, a tanintézetek fordítsanak nagyobb figyelmet a tanulóifjúság világnézeti, erkölcsi és honvédelmi nevelésére”. A „Szántóban” folyó világnézeti és erkölcsi nevelésről Madarász László pártösszekötő ad rövid felvilágosítást. — A „Világnézet alapjai” az iskolarádió nevű tantárgyat — kísérleti vezetékremdsze- jelleggel — a negyedik osztályokban éppen én tanítom. Ez a korábban már tanult erre a tényre figyeltek fél a honvédelmi szövetségnél, mikor a közelmúltban meglátogattak bennünket, és anyagi segítséget ígérték. A Skotnyár Ottó tanár vezetése alatt álló szakkörben a tagok gyakorlati és elméleti munkával egyaránt foglalkoznak; gyengeáramú rét például teljes egészében ők építették ki. — A szakkörökön kívül, melyek tulajdonképpen csak a pluszmunkát jelentik, a szaktekben folyó munka egyik fő része jelenleg a kommunista jelleg erősítése — ezt nálunk leghatékonyabban politikai oktatásokkal, különböző vitakörök létesítésével oldjuk meg. — Sokat tud segíteni az iskolarádió is. Néhány, a mozgalomhoz kapcsolódó központilag nem ünnepelt évfordulóról —, ha nem is iskolai szinten —, mi az alapszervezetek, vagy a rádiómagazin által tartott rövid ismertetésék révén, emlékezünk meg — fejezi be a Szántó Kovács János Szak- középiskolában folyó erkölcsi és hazafias nevelésről szóló tájékoztatót Madarász László. Baranyai László NÓGRÁD - 1970. október 27., kedd
