Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

Szovjet tiltakozási a berepülési miatt My Lai nem egyedi eset Az USA népirtást folytat indokínában A szovjet kormány tiltako­zását jelentette be az Egye­sült Államok kormányánál amiatt, hogy október 21-én az amerikai légierők egy repülő­gépe megsértette a Szovjet­unió állami határait: Egyidejűleg a szovjet kor­mány tiltakozást intézett a török kormányhoz, és abban felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a Szovjetunió légiterét megsértő amerikai repülőgép Törökország terüle­téről indult el. Az Egyesült Államok légi­erőinek repülőgépe október 21-én megsértette a Szovjet­unió légiterét és leszállt á Leninakan (Örményország) város közelében levő repülő­téren. A gépen Scherrer ame­rikai tábornok, McGuarrie ameri ka tábornok, Russel őr­nagy, a repülőgép pilótája és Deneli török ezredes volt. Az Egyesült Államok kor­mányához intézett tiltakozás­ban a szovjet kormány emlé­keztet arra, hogy csupán az utóbbi három év alatt, több mint tíz esetben sértették meg törvénytelenül a Szovjet­unió légihatárait. A szovjet kormány hangsúlyozza: „a Szovjetunió légiterének az • amerikai repülőgépek által történő megsértése korántsem a körülmények véletlen talál­kozásának a következménye, hanem annak az általán9s ka­tonai aktivitásnak az eredmé­nye, amelyet az Egyesült Ál­lamok kifejt a Szovjetunióval szomszédos térségekben.” „A szovjet kormány ismé­telten felhívta az Egyesült Államok kormányának figyel­mét erre a Szovjetunióval szemben nyíltan ellenséges te­vékenységre. Az amerikai ka­tonai támaszpontok fenntar­tása a Szovjetunió körül, ko­moly veszély forrása és sem­miképpen sem egyeztethető össze a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása mel­lett szóló nyilatkozatokkal, amelyek ismételten elhangza­nak az Egyesült Államok ve­zetői részéről.” A szovjet kormány „elvár­ja, hogy az Egyesült Államok kormánya teljes komolyság­gal foglalkozik az adott nyi­latkozatban kifejtett állás­ponttal, és levonja a megfele­lő következtetéseket”. A törők kormányhoz inté­zett tiltakozás emlékeztet ar­ra, hogy a török kormány az U—2-es amerikai kémrepülő­gép ügye után kijelentette: „sohasem engedi meg szövet­ségesei, vagy más hatalmak repülőgépeinek, hogy támasz­pontjait és légiterét felhasz­nálják olyan agresszív célok­ra, amelyek kárt okozhatnak szomszédai biztonságának és nyugalmának”. „Az utóbbi incidens azonban azt mutatja, hogy a valóságban másképp áll aí helyzet” — mutat rá a szovjet kormány tiltakozásá­ban. „Ezzel kapcsolatban feltét­lenül csodálkozást kelt Tö­rökország bizonyos köreinek arra való hivatkozása, hogy a török hatóságok — úgymond — nem felelnek a határsértö repülőgép akcióiért, mivel a repülőgép az amerikai légie­rőkhöz tartozik.” A szovjet kormány tiltako­zásában hangsúlyozza: az amerikai katonák részéről el­követett provokációs cselek­mények „rendkívül vezélyes következményekkel járhatnak, és kárt okozhatnak országa­ink jószomszédi viszonyának”. A szovjet kormány elvárja hogy a török kormány „meg­teszi a szükséges intézkedése­ket, hogy ilyenfajta határsér­tések ne fordulhassanak elő”. (MTI) Vasárnap Stockholmiban be­fejezte munkáját az Egyesült Államok indokínai bűntet­teinek kivizsgálására alakult nemzetközi bizottság, amely október 22-től 25-ig terjedő ülésezése során megvizsgálta az eléje terjesztett dokumen­tumokat, jelentéseket és ta­núkat hallgatott meg. A vasárnap tartott zárt ülé­sen meghallgatták és megvi­tatták az albizottságok jelenté­seit. majd elfogadták az ülés­szak záróokmányait. Gunnar Myrdal elnök és Hans Göran Franck főtitkár sajtóértekezle­ten közölte, hogy a bizottság határozata szerint a következő ülést a jövő év közepén tart­ják az NSZK-ban vagy Kana­dában. A nemzetközi bizottság Felvételek 348000 kilométerről A „Stemberg” csillagvizs­gáló tudósai folytatják a megfigyeléseket, hogy a leg­nagyobb pontossággal meg­határozzák a Föld felé kö­Az elnökválasztás után teljes a nyugalom Chilében Az AFP francia hírügynök- ban. Sem AHende hívei, sem vallja, nem szándékozik „szo­aég jelentése szerint Salvador az ellenzék nem tüntetett. cialista köztársasággá” átvál­Allende (képünkön) elnökké A francia hírü^vnökség toztatni a mai Chilét. Santia­választása után teljes nyuga- kommentátora szerint az új goban Allendetői azt várják, lom uralkodik Chile fővárosá- elnök, aki magát marxistának hogy csupán gyorsítani fogja a liberalizálási folyamatot, amelyet hat évvel ezelőtt elődje, Frei elnök megindított. A chilei rendőrség közle­ményt adott ki, amely szerint négy jobboldali beállítottságú személy gyanúsítható a Schneider tábornok elleni me­rénylettel: Melgozza volt de­tektív, Binet ügyvéd, egy me­zőgazdász és egy Contreras nevű személy. Feltevések sze­rint a merénylők túszként akarták először elrabolni a tábornokot, de rélőttek, mert Schneider fegyverével védekezett. A chilei elnökválasztás egyik következményeként — folytatja jelentését az AFP — Santiagoban letartóztatták Pablo Rodriguez ügyvédet, egy jobboldali politikai szer­vezet vezetőjét, aki eddig több ízben szervezett tünteté­seket marxistaellenes jelsza­vakkal. (MTI) aelgő Szonda—8 automa­tikus űrállomás mozgásának jellemző adatait. Mint a megfigyelések vezetője kö­zölte, október 24-ről 25-re virradó éjszaka a magashe­gyi csillagvizsgálóban egy optikai televíziós készülék segítségével a maga nemé­ben egyedülálló felvételt ké­szítettek az űrállomásról. Ekkor az űrállomás 348 000 kilométer távolságban volt a Föld felületétől, ami ne- kordtávolság az ilyen felvé­telek szempontjából. Sike­rült nagy pontossággal meg­határozni az akikori helyzet koordinátáit. Október 25^ről 26-ra vir­radó éjszaka a Szonda—8 űrállomást 277 000 kilométer távolságban fényképezték le. Az így szerzett adatokat el­juttatták a koordinációs szá­mítóközpontba. (MTI) Ausztria — 15 éu után szerződést az európai bizton­Nyugati szomszédunk, Auszt­ria, egyik legnagyobb történel­mi sorsfordulójának másfél évtizedes jubileumát ünnepli. Az 1955 májusában kötött osztrák államszerződést új al- kotmánytörvény megalkotása követte. Az államszerződés nyomán Ausztria örökös sem­legességet vállalt, s hivatalo­san törvénybe iktatták: Auszt­ria .minden rendelkezésére álló eszközzel” megtartja és megvédi függetlenségét. Mindenekelőtt arra kell em­lékeztetni. hogy az államszer­ződés —, amelynek az alkot­mánytörvény természetes kö­vetkezménye és gyümölcse volt — hosszú évek nehéz tár­gyalásai után jöhetett csak létre. Az államszerződésig (különösen a NATO 1949-bem történt megalakulása után) az amerikai politika egész sor kísérletet tett arra, hogy Ausztria nyugati részét — a három nyugati nagyhatalom megszállási övezeteit — vala­milyen formában egy előretolt stratégiai bázissá szervezze. A hitleri „alpesi erőd”-gondo- latnak ez az új körülmények között történt felélesztése készséges partnerre talált az akkori idők bonni kormányai­ban. Az államszerződés létre­jötte ennek az irányzatnak a folytatását természetesen lehe­tetlenné tette. Az utóbbi másfél évtized ta­pasztalatai azt mutatják: he­lyes volt a Szovjetunió és az európai szocialista országok értékelése, amikor az állam­ság létrehozására irányuló po­litika jelentős győzelmének te­kintették. A tizenötödik évfordulón meg lehet állapítani, hogy a változó osztrák kormányok, a semlegesség alapvető katonai és politikai elemeit tisztelet­ben tartották. Természetesen 1970 máju­sában, amikor — Ausztria tör­ténetében először — szociál­demokrata kormány lépett hi­vatalba, ismét politikai mér­legre került az osztrák semle­gesség. Megállapítható, hogy a Kreisky-kormány, elődeihez hasonlóan, tiszteletben kíván­ja tartani, sőt meg akarja szi­lárdítani Ausztria szemleges- ségét. Ami Krelskv személyét illeti, ő már 1964-ben, egy ép­pen Budapesten tartott elő­adásában kifejtette meggyőző­dését: „minél inkább alapel­vünk a semlegesség, annál erősebb lesz Ausztria helyzete Európában”. Bemutatkozó be­szédében nemcsak megismétel­te ezt az álláspontot, hanem messzemenő következtetéseket vont le arra vonatkozóan: semlegességénél fogva milyen szerepet játszhat Ausztria az európai kollektív biztonság megszilárdításában. Hasonló hangot ütött meg Kirchschläger külügyminisz­ter, amikor a semlegesség meg­szilárdítását és az osztrák semlegesség folytonosságát hangsúlyozta. összefoglalva: az alkot­mánytörvény 15. évfordulóján a helyzetet az jellemzi, hogy Ausztria általános külpolitikai vonala nem változott, s az osztrák semlegesség csorbítat­lan. Ez természetesen lehető­séget adott, és ad arra, hogy a szocialista országok szoro­sabbá tegyék Ausztriához fű­ződő kapcsolataikat. A mi szempontunkból különösen je­lentős az osztrák semlegesség, hiszen országaink törekvése a jószomszédi viszony ápolása. Örömmel regisztrálhatjuk te­hát a magyar—osztrák kapcso­latok sokoldalú fejlődését, amely kifejezésre jutott vezető államférfiaink kölcsönös láto­gatásaiban is. Ezek előrebocsátásával meg kell jegyezni, hogy az osztrák semlegesség égboltja azért tá­volról, sem nevezhető fel­hőtlennek. Az osztrák semle­ftc nyen csoportosulás, külö­nös tekintettel arra, hogy a gazdasági kapcsolatokon túl­menően bevallott célja tagor­szágainak politikai integráció­ja. A Szovjetunió és a szocia­lista országok több ízben fel­hívták Ausztria figyelmét ar­ra, hogy a Közös Piachoz va­ló csatlakozás ellentétes len­ne az államszerződés szelle­mével, veszélyeztetné Ausztria örökös semlegességét és ezzel azt a stabilizáló szerepet is, amelyet az európai helyzet alakításában betölthet. Ausztria második világhábo­rú utáni gazdasági fejlődése viszont oda vezetett, hogy külkereskedelmének legna­gyobb hányadát a Közös Piac államaival bonyolítja le. Amennyiben Nagy-Britannia, Dánia és Norvégia csatlakoz­nának a Közös Piachoz, ez azt jelentené, hogy megszűnik az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (BFTA), amelynek Ausztria jelenleg tagja. így Ausztria számára politikailag igen veszélyes kényszerhelyzet alakulhat ki. Az osztrák po­litika e pillanatban még fenn­tartja azt az elképzelését, hogy lehetséges olyan csatlakozási, vagv társulási forma, amely kielégíti az ország gazdasági igényeit, s ugyanakkor nem veszélyezteti a semlegességet. NÓGRAD « 1970. október 27.. kedd gesseget fenyegető veszélyek ma gazdasági formában je­lentkeznek. A dolog lényege a következő: az államszerződés kimondja, hogy Ausztria nem válhat olyan zárt államcsopor­tosulás tagjává, amelynek Né­metország (az adott esetben az NSZK) is tagja. A Közös Pi­A szocialista országok, így hazánk álláspontja természet­szerűen az, hogy minden erő­vel mev kell őrizni azokat az értékeket, amelyeket az oszt­rák örökös semlegesség leg­szigorúbb megtartása az euró­pai béke számára jelent. — ie jövőbeli tevékenységéről szól­va hangoztatták, hogy igye­keznek valamennyi országban nemzeti bizottságot létrehozni, miköziben a nemzetközi bi­zottság arra törekszik, hogy a maga részéről az összehango­lás munkáját végezze. A mos­tani ülésről kiadványt állíta­nák össze, amelyet az egész világon terjeszteni kívánnak. Ezt követően a jelenlegi ülésről elfogadott határozatot ismertették. A határozat sze­rint a nemzetközi bizottság munkája során különösen Nixon hatalomra lépése óta Indokínában elkövetett hábo­rús bűnöknek szentelt nagy figyelmet. Megállapította a határozat, hogy az USA rend­szeresen megsérti a vegyi fegyverek használatának be­tiltásáról hozott nemzetközi rendelkezést. A tanúk vallo­másai egyértelművé tették — mondja a határozat —, hogy az USA korlátlan háborút folytait a polgári lakosság el­len. A My Lai-ban történt vér­fürdő nem egyedi eset, ha­nem az úgynevezett pacifi- kációs program tartozéka. A bizottság bizonyítottnak te­kinti, hogy az elkövetett bű­nök nagysága és mérete ki­meríti a nemzetközi bűntény­nek számító népirtás fogalmát. A határozat végezetül meg­állapítja, hogy a háború viet- namizálása hiszegő, csalárd manőver, amelynek célja az ázsiaiak szembefordítana ázsiaiakkal. (MTI) Riad felszólalása Közel-Kelet helyzetének vitája az ENSZ-ben Hétfőn este az ENSZ-köz- gyűlés ülésszaka megkezdte a közel-keleti helyzet vitáját. Mint ismeretes, a kérdés fel­vetése egyiptomi kezdeménye­zésre történt. A Közel-Kelet problémáját az 1967. évi rend­kívüli ülésszak óta a közgyű­lés teljes ülése nem tárgyalta azzal a hallgatólagos indoko­lással, hogy az szerepel a Biz­tonsági Tanács napirendjén. A közel-keleti vita első fel­szólalója az EAK külügymi­nisztere volt. Mahmud Riad hangsúlyoz­ta: országának szilárd eltö­kéltsége, hogy egy talpalatnyi területet sem hagy a megszál­lók kezén. Mivel minden eddigi béke­törekvés eredménytelen ma­radt, az egyiptomi kormány úgy határozott, hogy a kérdést ismét felveti a világszervezet közgyűlése előtt ) Izrael továbbra is ragaszko­dik expanziós politikájához és ehhez továbbra is támogatást kap az Egyesült Államoktól. Tel Aviv a kilencven napos tűzszüneti megállapodás el­fogadásának pillanatától kezd­ve a Jarring-misszió megtor­pedózására törekedett; hogy álláspontját igazolja, hazugsá­gokhoz folyamodott, azt ál­lítva, hogy az EAK megsérti a megállapodásokat. Most pe­dig a Jarring vezette közvetett béketárgyalások felújításáért cserében cinikus módon azt követeli. hogy Egyiptom mondjon le légvédelmi eszkö­zeiről. hagyja nyitva az or­szág légiterét az izraeli gépek számára, hogy azok folytat- haasák az egyiptomi nép el­len intézett támadásaikat. A Közel-Kelet térsége is­mét veszélyes helyzetbe ke­rült, s ez a tény tevékenyebb szerepet követel az Egyesült Nemzetek Szervezetétől — hangsúlyozta Riad. Az EAK külügyminiszteré­nek felszólalása után a köz­gyűlés elnapolta közel-keleti vitáját. (MTI) Magyar—NSZK gazdasági tárgyalások Hétfőn a Pénzügyminiszté­riumban magyar—NSZK gaz­dasági tárgyalások kezdődtek, amelyeket Vályi Péter pénz­ügyminiszter és dr. Kari Schiller, a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságügyi mi­nisztere vezet Vályi Péter hétfőn a GeMért Szállóban ebédet adott dr. Kari Schiller tiszteletére. A* ebéden részt vettek a minisz­ter kíséretében Budapesten tartózkodó NSZK-beli gazda­sági személyiségek is. (MTI) Vinogradov az EAK miniszterelnökénél Vinogradov, a Szovjetunió kairói nagykövete vasárnap két vezető egyiptomi politi­kussal találkozott. Először Mahmud Favzi mi­niszterelnök látta vendégül a nagykövetet, majd Mohszen Abul Nur, az Arab Szocialis­ta Unió főtitkára találkozott vele. Hivatalos források szerint Vinogradov ez alkalommal is­mét biztosította a Szovjetunió támogatásáról az EAK-ot. A jordániad véres esemé­nyek áldozatainak megsegíté­sére alakult arabközi bizott­ságban vasárnap két fontos bejelentés hangzott el. Egyip­tom és Libanon képviselője bejelentette, hogy 1—1 millió font gyorssegélyt folyósítanak a szükséget szenvedő jordá- niaiaknak. Az egyiptomi megbízott egyúttal bejelentette, hogy az összeg folyósításáról — köz­vetlenül halála előtt — még Naaszer elnök intézkedett. (MTI) Üvegipari Művek 09. salgótarjáni síküveggyára Salgó­tarján, Budapesti út 29. (ZagyvapáUalva) felvételre ke­res -Ac gépkocsivezetőket (teher-, »zemély-, mikrobát»-, an tód ara) jogosítvánnyal. I f

Next

/
Thumbnails
Contents