Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
ij nyomában Ök hatan, meg én Beszélgetés filmekről — fiatalokkal A Bolyai Gimnázium igazgatói irodájában ülünk; ők hatan, meg én. Kint lassan elhalkul a gyerekzsivaj; becsöngettek. Kezdődik a következő tanítási óra. ök hatan külön engedélyt kaptak a sősorban a távolmaradásra. Ez azt jelen- szeretem, ti, hogy megússzák a felelést biológiából, magyarból, földrajzból, másrészt jelenti azt is, hogy válaszolniuk kell a kérdéseimre, véleményt kell nyilvánítaniuk. Mert azért ültük körül az — Milyen filmeket néztek meg szívesen a moziban? Elsőnek Takács Mari (a harmadik D-be jár) válaszol; — Azért megyek a moziba, hogy szórakozzam, ezért elvidám filmeket asztalt (mely most kivételesen filmek. Kár, hogy ilyet ritkán nem kerek), hogy eszmecserét latni — Milyen szomorú nevezetessége van Balatonszárszónak?... Ki is halt meg ott? Töprengő arcok, majd egy- egy magasba lendülő kéz. Aki még tudta mondani, kapott A felfedezés öröme GorfktJ, Gárdonyi, Fekete István. Bizonyos, hogy az ő tanítványaikból nem lesznek sem huligánok, sem lelketlen, brutális emberek. „Életemben az első örömet az első könyv szerezte” — írgíti hozzá őket a Járási könyvtár munkája. A könyvtárosok látják, mennyire kell itt a könyvek nevelő hatása. ¥■ Egy apró, fekete képű emberke, második vagy harmaegy pontot, azaz a pontot Jelentő kis kerek lapocskát. Jönnek a kérdések sorban: — Ki írta A kőszívű ember fiai-t? <— Miről híres Kiskőrös? — Ki ismeri fel ezt a képet? Jelentkező mindig akad, néha több is, attól függően, nehéz, vagy könnyű volt a kérdés. Mi ez? Iskola, vagy „Ki mit tud?” Egyik sem, de mégis mind a kettő. Jutalmakat kapnak a gyerekek, mint a „KI mit tud”-on, és tanulnak is, de .játszva. Iskola ez nekik, ahol az irodalom szeretetét tanulják meg, de iskolapéldája annak, hogyan kell a gyerekekkel bánni, hogyan lehet az olvasás szeretetére még nem szoktatott gyerekeket olvasóvá nevelni. A járási könyvtárban vagyunk Kisterenyén. Gyermek- részlegében Tóth Mária könyvtáros foglalkozik a kis olvasókkal. Minden második szombaton vetélkedőt rendez nekik. Egyik szombat az alsó, másik a felső tagozaté. Játékos formában tanítja irodalmi ismeretekre őket, s szoktatja a könyvtárlátogatásihoz. Társasjátékokat mindig találnak itt a gyerekek. Vannak közöttük olyanok, akik csupán ezért jönnek be. Azután mégis megnéznek egy-egy könyvet is. Az elsőt követi a többi, lassan, de biztosan olvasókká lesznek. Aki pedig egyszer eljut odáig, hogy örömét találja a könyvekben, azt nem kell félteni, mert a legjobb .társaságba került. A kisterenyei gyermekkönyvtár olvasói olyan íróktól tanulnak emberi magatartást, hazaszeretetét, mint Jókai, Móra Ferenc, Móricz Zsigmoad, Ja’ önéletrajzában Gorkij. Ezt a gorkiji örömet érzi minden gyermek, aki a könyvet saját maga fedezte fel. Hány szülő van, aki félti gyermeke tanulmányi eredményét az olvasástól! Szórakozásnak tekinti, amely elveszi idejét a tanulástól. Nem tudják, hogy az olvasás is a tanulás egyik igen eredményes formája. Olyan család pedig, amely irodalom-nem-lakta fehér folt hazánk térképén, sajnos még bőven található. Kitől és hol tanuljon ez a gyerek jót, ha nem a könyvekből. Ehhez sedik osztályos lehet, még a vetélkedő előtt összeválogatta kedvenc olvasnivalóit A kicsiknek való könyvek lent vannak; nekitérdelt hát a kutatásnak, és nem is vett tudomást a körülötte történt dolgokról, nem látta a játszó többieket. Számára * a legérdekesebb már a könyv volt. Nagy öröm és bizakodás töltött el, a ragyogó szemmel kutató kis cigánygyerek láttán. ö már másképp fog élni mint szülei. Valami csodálatos, tiszta forrásra talált. Céhmester Erzsébet folytassunk a moziról, a filmekről, s az ezzel kapcsolatos kérdésekről. Hátuk, közül a III. b-s Liptai/ Eszter tanul filmesztétikát. Első kérdésem neki szól; — Milyen segítség számotokra a filmesztétikai oktatás a gyakorlatban, egy-egy film megtekintésekor ? — A filmesztétikai oktatás jobban felkelti az érdeklődést a filmek iránt Az ember bizonyos ismeretek birtokátetszik a közönségnek — mondja Éva, s még hozzáteszi; — Sokszor hallani; díjnyertes film? Akkor nem nézem meg. — Mi a véleményetek a November 7 Filmszínház műsoráról? A társaság nevében Eszter adja meg a választ; — Nem valami változatos a program. Mégis jól csinálják az illetékesek, mert tudják, hogy mi kell a tarjáni közönségnek. Tudják, hogy csak a képzőművészeti kalandfilmeknél számíthatnak telt házra. Természetesen ez az igényesebb közönséget nem elégíti ki. — A filmklub szó értelméről, használatáról sokat vitatkoznak az utóbbi időben. Szerintetek mitől klub a filmklub? A választ Éva adja meg; — A filmklub akkor klub, ha A negyedikes Szerémi Margitnak más a véleménye; — Rendben van, hogy kikapcsolódni járunk a moziba, de néha a komoly filmekre is szükség van. Az én kedvenceim a Én a magyar filmeket általában megnézem, mert mindenki azt mondja róluk, hogy rosszak. Szeretném eldönteni, hogy valóban így van-e, vagy csak divattá vált a magyar filmek ócsárolása! Általánosítani nem lehet, de az utóbbi időben egyre több nem csak abből áll, hogy megjó magyar filmet mutatnak be. Gyuri helyeslőén bólogat, látszik rajta, hogy egyetért az elmondottakkal. — Szerintem ez az egész a bah egészen másképp lát egy nyugatimádatra nézünk egy filmet, aztán hazamegyünk, hanem a film után közösen megbeszéljük a látottakat, esetleg rövid tájékoztatást kapunk a film keletkezési körülményeiről, milmet, mint anélkül. Magyar- vissza. Mert ha magyar az a órán. foglalkozunk filmesztétikával úgy, hogy közösen megnézzük a Tv ezzel kapcsolatos adásait, s aztán megbeszéljük a látottakat, feladatlapokat töltünk ki. így hozzászokunk az alapos gondolkodáshoz, az egyéni véleménynyilvánításhoz. vezethető mondanivalójáról. Főleg mifilm; már nem lehet jó. Ugyanez kicsiben egy pulóver vásárlásánál; ha egy olasz és egy magyar pulóver között lehet választani; legtöbben az olaszt választják, csak azért, mert külföldi. Csőri Miklós a legfiatalabb — másodikos — a társaságA többiek, akik nem élvez- ban, és az egyedüli vidéki. nek ilyen előnyöket, elmondják, hogy gyakran járnak moziba, s majdnem mindegyiküknek van filmbklubtagsági igazolványa. Csanaki Gyuri tiltakozva emeli fel a kezét; Szécsényből jár be. Ő is nevetni szeret a filmeken. — Persze az ember hangulatától is függ, ho«y milyen filmre ül be a moziba — teszi még hozzá. — Szoktátok-e olvasni a — Ügy hiszem, én illeték- hetilapokban, folyóiratokban telenüi veszek részt ezen a beszélgetésen. Nem járók a filmklubba, ég moziba is csak ritkán. Az a helyzet, hogy inkább a könyvek érdekelnek. Persze a Tv-filmeket szívesen megnézem. megjelenő filmkritikákat? A válasz egyöntetű; — Igen. — Megfigyeltem, ha á kritikák lehúznak egy filmet, az biztos, hogy jó, avagy ami a kritikusoknak tetszik, nem akik nem részesülünk filmesztétikai oktatásban — igényelnénk ilyen fórum létrehozását — Kedvenc filmrendezőitek? Miklósnak Kovács András és Jancsó Miklós. Gyuri kedvence Várkonyi Zoltán. Eszternek az a véleménye, hogy Fellini nagysága vitathatatlan. Ellentétben Miklós sál, ő Jancsót nem nagyon szereti. De azért a Fényes szelek neki is tetszett. Mari kijelenti, hogy kétségkívül Kovács András a teenagerek kedvenc filmrendezője. Ülünk az igazgatói irodában: ők hatan, meg éri. Odakint ismét szünet van. Riportalanyaim sietve távoznak: nincs vége még a mai munkanapnak. V. Kiss Mária A BÍRÓ KÖZBESZÓL. Dühös pillantásokkal méregette a koppenhágai Terben Binde- gaard a közlekedési bírót, miután ittas vezetésért hat napi elzárásra ítélték. Eközben izgatottan mormogott a szakállába is valamit. A bíró félbeszakította az ítélethirdetést és kijelentette: „Amit ön most mondott, azt egész biztosan nem teszem meg!” HIÁNYCIKK. Egy párizsi áruház hirdetése: „Mindent tartunk erős hölgyek számára — kivéve erős férfiakat!” REPÜLŐ ORR. Európai útja előtt 100 000 dollárra biztosította az orrát George Thomson. Attól tartott, hogy a hosszú repülés ártalmára lehet szaglóérzékének. Thomson „főszaglász” egy nagy amerikai whisky gyárban. KÁR VÁRNI... Felirat az angliai tíranleigh város szülészeti kórházának várószobá'Üokszínü világ jában: „Terheeségmegszakít ási műtétekre a várokoaási idő tizenegy hónap.” OKOS VÁLASZ. Egy postai szétküldéssel foglalkozó stockholmi nagyáruház közvélemény-kutatást végzett a vevői között. Megköszönte a megrendelést, és egyben megkérdezte, mi volt az a fő ok, amiért a kedves vevő éppen a megrendelt árucikket választotta. Az egyik új vevő válasza : „Megrendelésem feladásának fő oka a féleségem volt”. SZÜRKE EMBER. Morton Hilton New York-i színész fe- gyencet alakított egy tv-játék- ban. Otthon felöltötte a szerepének megfelelő fegyen eru- hát, majd elindult a tv-stú- dióba. Útközben — nem történt semmi. Senki sem vett tudomást az öltözékéről. Pedig Hilton fel akarta hívni magára a figyelmet. Több járókelőtől az útirányt kérdezte, beszélgetésbe elegyedett egy rendőrrel, egy ékszerüzletben az árak felől érdeklődött. Csak hazatérőben tartóztatta fel egy közlekedési járőr, mert sárga jelzésnél behajtott az útkereszteződésbe. ÜTOLSÖ KÍSÉRLET. Nagy üdvrivalgással kísérték egy nápolyi autóbusz utasai az egyik utas versenyfutását, aki kétségbeesett erőfeszítéssel hiába kísérelte meg, hogy elérje az autóbuszt. Vaskos tréfákat faragtak a „Nurmi”-ról, amíg a futó — utolsó erejét összeszedve nem kiáltotta: „Húzzátok be a kéziféket, én vagyok a vezető!” (E. R.) KOVÁCS BÉLÁNÉ, a megyei textilipari vállalat salgótarjáni telepének kiváló dolgozója három műszakban dolgozik, három gyermeket nevel, háztartást vezet, és szakmunkásvizsga letételét forgatja a fejében. A demográfiai vitáról mindössze annyi a véleménye, hogy gyereknek lennie kell, lehetőleg nem egynek, mert abból könnyen elkényeztetett ember lesz, jó ha ketten vannak testvérek, de még jobb, ha hárman. S hogy ki él kiegyensúlyozottabb, szebb életet? övagy a gyermektelenek, készen áll a válasszal: — Természetesen, én. Lehet, sőt biztos, hogy vasárnaponként csak gyalogosan kirándulunk, nem lesz kocsink, és nem cserélgetjük majd a bútorainkat — elég nehéz volt egyszer is beszerezni —. és forintra beosztjuk a fizetésünket, de a mi lakásunk soha nem üres, rideg. Van mér, aki a nyomunkba lép, s ez számomra nagyobb boldogság, mint egy elegá-s. kocsi, vagy hétvégi ház a Balatonon. Az öttagú Kovács család Koyácsné tartalmas műszakjai kétszobás összkomfortos la* kásban lakik a Napsugár-lakótelepen. A két szülő havi keresete 4000 forint körül mozog, ezt kell beosztani nagy gonddal, jól megfontolva. Mindenre jut, amire szükség van. Persze, ez nem jelenti azt, hogy nem tudnának mit kezdeni még néhány lila hasú bankóval. Kovácsáénak is „számozottak” a műszakjai. — Az első azért nehéz, mert teljesítménybéresek vagyunk, aki keresni szeretne, annak „hajtania” kell. Nekem sem mindegy, hogy egy darabbal többet, vagy kevesebbet varrok-e meg. A második meg azért nehéz, mert se vége, se hossza, még be sem fejeztem, kezdhetem elölről. A gyermeknevelés akár a harmadik műszakom is lehetne. Kell még idő szórakozásra. olvasásra, tévénézésre, kirándulásra, egyszóval valami hasznos kikapcsolódásra, különben gubó nő az ember köré, ég hétköznapi gondjai mögül nem lát ki a világra. A legkisebbik gyerek 7, a középső 13, a legnagyobb 15 éves. Ez azt jelenti, hogy ninics olyan nap, amit a mama mosás nélkül megúszna. Egyik gyerek se napközis, tehát naponta főzni kell. — Felkész-, készételek? — Drágák. Különösen öttagú családnak. A félkész ételeket magam szoktam eltenni, így kevesebből kijövök. Viszont az is igaz, hogy ez hosszadalmasabb, és az időnek is ára vám — Patyolat? — Háromgyermekes családnál nem megoldás, legfeljebb az ágyneműmosásnál. Egy-egy inggel vagy nadrággal nem érdemes elmenni, annyi ruhája viszont senkinek sincs, hogy hetekig gyűjthetném a szeny- nyest. A patyolat egyébként is messze van, nem sok időt takarítanék meg vele. — Háztartási munkamegosztás? rajtam az otthoniak: kétszeres élvezettel, duplán hasznosítom az i dőm. Sokat dolgozik, nem csoda, ha olykor fáradt. Jövőre megszűnik a vállalatnál az éjszakai műszak, s ez sokat levesz a válláról. A vállalat egyébként is azok közé tartó- ' zik, ahol nem feledkeznek meg a sokgyermekes vagy en. feladatain. Persze, egyedülálló anyák segítéséről, lehet, tudnak, se- anyagi támogatásáról. Kovácsné életében nincsen semmi különleges. Felneveli három gyermekét, taníttatja őket, szakmát, ad a kezükbe. Vigyáz arra, hogy férje és gyermekei örömmel siessenek haza, s az otthon ne csupán kétszobás lakást, hanem meleg közösséget, sok apró bol— A gyerekek őrsi foglalkozásokra, gyűlésekre, rendezvényekre járnak, a férjem tanul, munkája is köti. Amit meg kell csinálni, az jobbára az amit gítenek. Bevásárolnak, stb, A második nyolc órára bőséges, sűrű programot nyújt mindez. Mire mindennel kész, elröpül a nap, s már csak pihenni ’lehet, hiszen másnap ismét műszak lesz. Első is, második is. — S a szórakozás? — A tévé. Természetesen fogságot jelentsen, csak akkor, ha érdekel. Es sokat járunk a szabadba, persze csak vasárnaponként, de akkor az egész család. — Könyv-, vagy újságolvasás? — Nem tudom, merjem-e mondani, erre csak a fürdőkádban jut időm. Nevetnek is — MIÉRT írnak éppen rólam? — szabadkozik. —Nem csináltam én semmi nagy dolgot, nerri vittem végbe hőstetteket. Minden napnak megvan a maga dolga, azt elvégzem. Ez minden. ■— szend! —• NÓGRAD — 1970. októbei 25., vasárnap 1
