Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

Mint a tégtornáas Börtönben Fedő, a tarjáni üzletek betörője All, hallgatja a tanúkat, nem tagad — tudja, hogy nincs értelme — Oláh Ferenc CFedó), 19 éves salgótarjáni lakos, akii nyugodtan, nevez­hetünk a tarjáni üzletek rémé­nek. A betűiének augusztus­ban 12 „boldog” napja volt, amikor is három üzletet lá­togatott meg. Majd, hogy nem sikerült a negyedik akciója is, de menjünk sorjába. „ Pedó légtomnászokat megha­zudtoló produkciókat végzett a betöréseknél. Tehette ezt, mert a fiatalember alig több, 45 kilónál, s könnyen átfért még a rácson is. Első alka­lommal, augusztus 17-én, éj­szaka a,tarjáni óra- és ékszer- boltot látogatta meg. Pénzt, öt órát. ezüstkarkötőt rakott zsebre, több mint 3400 forint értékben és úgy ahogy jött, távozott az üzletből. Két órát eladott, mert kellett a pénz, a szórakozáshoz, a munkake­rülő életmódhoz. Nagyban folyt a nyomozás az ékszer- boltban történt betörés ügyé­ben, amikor Pedó augusztus 23-án éjszaka a Pécskő Üzlet­ház villámhárító drótján a tetőre mászott. A mászás az üzletben is folytatódott, a változatosság kedvéért, a műszaki osztály polcain. Gyor­san körülnézett, mit zsákmá­nyolhat Az egyik pénztárgép­ben 300 forint akadt, egy asz­talfiókban 650 forint Mivel készpénz nem volt több, a betörő egy osztállyal tovább ment. Biztos, ami biztos, ét- emelt még két Strand típusú táskarádiót. —, s volt ideje — elemekről is gondoskodni. A Pécskőnek több mint 2500 fo­rint kárt okozott Pedó, aki öt nap múlva a 36-os számú Kéményseprő nevű italboltot látogatta meg. Átmászott a kerítésen, át­préselte magát a rácson, és máris az üzletben volt. Itt viszonylag „szerényen” visel­Szenvedély. Van Barnabás kartársnak egy nagy-nagy „bűne”, mond­hatnám inkább szenvedélye. A csendes hétköznapok után va­sárnap különös izgalom zök­kenti ki nyugalmából. Dél­ben alig eszik valamit, fogja kos kézitáskáját, futó csókot nyom asszonya homlokára, meg az ebédtől maszatos gyer­mekének arcocskájára és már rohan is, „cserbenhagyva” családját, feláldozva vasárna­pi nyugalmát. Igen. Barnabás kartársra kis Idő múlva már rá sem lehet ismerni. Megszokott ruhada­rabjait rövid, fekete nadrág­gal, cipőit „csukával”, zokni­ját sportszárral, s ingét címe­res fehér inggel cseréli fék A pálya szélén néhány moz­dulattal „bemelegít”, hogy né­hány perc múlva hangos síp­szóval hívja pályára a 22 já­tékost. A kisportolt testű fia­tal futballisták közt kissé eset­lenül fest vékonyka lábával, kelleténél nagyobbra nőtt po­cakjával, félig kopasz fejével, de hát fő a szív. Az első per­cek feszült várakozása, ott künn a nézőtéren, hangos biz­tatásra oldódik fel. Egy hang ott, a bal'középen Kropacseket a jobbhátvédet biztatja, de a túlsó oldalon már el-elhang- zik egy-két, fejére és szemére vonatkozó, cseppet sem hízel­gő „díszítő” jelző. Később, ahogy a játékiram fokozódik, mór édesanyját is emlegetik. Sőt egy nagy bajuszos, méregtől kipirult arcú, görbe botjával hadonászó, vérszomjas valaki már a fejét követeli... A második félidőben a han­gulat fokozódik. Akárhogy is igyekszik igazságos lenni, bár­hová, bármit ítél, mindig van, akit csak a drótkerítés tart vissza attól, hogy a pályára rohanjon. Ügy érzi magát, mint az egyébként nyugodt, de most felbőszített oroszlán a vasketrecben, akinek az orrát vásott gyerekek piszkálják, mert tudják, hogy onnan nem haraphat. Az utolsó percek pályát rengető hangorkánban telnek el, száz és száz ököl kí­vánja vesztét. Homlokán már gyöngyözik a veríték, szíve ka­lapál, ott, künn mégis őrjöng a tömeg, a meg nem született gól miatt... A mérkőzés végét jelző síp­szó elhangzása után ezernyi szátok és átok közepette, le­hajtott fővel, remegő inakkal, ziliáló mellel, s kicsit a fut­ball mártírjaként vonul be a rendezők és a rendőrök sorfa­la mögött az öltözőbe, hogy negyedóra múltán esetleg mentőautón szökjék meg az egyébként békés, de most bí­róverésre szomjas szurkolók sokasága előL S azt hiszed, kedves olvasó, hogy ezzel vége? Dehogy, a jövő vasárnap újra kezdődik az egész. Kiss Béla kedett. A 197 forint mellett zsebre vágott egy Kossuthot, hazament és várt. Hét nappal a Kéményseprő után újabb akcióba kezdett, ekkor azon­ban, majdhogynem lebukott. A város északi részén, a Ko­hászati Üzemek szomszédsá­gában levő 155-ös számú ön- kiszolgáló bolt üvegajtaját pró­bálta „megvágni” egy üveg- vágóval, de közben megvágta a kezét, hulltak az üvegdara­bok. és a csörömpölésre fel­figyeltek a közeli pékségben. Pedó ezúttal zsákmány nél­kül menekült. A pünkösdi királyság nem tartott sokáig. A rendőrség le­fülelte a betörőt, aki nem először került összeütközésbe a törvénnyel. Oláh Ferenc, fiatal kora ellenére, többször volt már büntetve. Megjárta a nevelőintézetet is. Dolgozni egyáltalán nem szeretett, szü­lei nyakán élősködött. Ebben az évben még márciusban munkára jelentkezett az öblös­üveggyárban. Két hétig dol­gozott, majd kilépett. A Kohá­szati Üzemekben sem bírta sokáig. Ezután jött a bánya- gépgyáir. Vándorolt üzemről- üzemre, s amikor kedve szoty- tyant, nem ment be dolgozni. Se szeri, se szama igazolatlan hiányzásainak. Kedvelte a könnyelmű életmódot, ehhez azonban pénz kellett. Jellem­ző a betörőre, hogy még élet­társát is meglopta. Március­ban, amikor rövid együttélés után csavargásai, felelőtlen életmódja miatt élettársa és annak anyja kitette a szűrét meglopta őket. Az egyik alka­lommal feltörte a lakásajtón levő lakatot, körömcipőt és ruhát lopott, majd mindent el­adott, mert szórakozásaihoz pénz kellett. Oláh Ferenc notórius visz- szaeső. Lopás miatt mint fia­talkorút egy év szabadságvesz­tésre ítélte két évvel ezelőtt, a Balassagyarmati Járásbíróság, a múlt évben pedig ugyancsak lopás miatt a Salgótarjáni Já­rásbíróság hozott ítéletet — öt hónap szabadságvesztés — bűnügyében. Most újból olyan helyre kerül, ahol nemigen lesz alkalma légtomász pro­dukciókat bemutatni... A Salgótarjáni Járásbíróság Oláh Ferencet halmazati bün­tetésként két év négy hónap börtönre ítélte és mellékbün­tetésként három évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. Szokács László Tudomány FÉNYKÉPEK A* IKARUSZRÖfc A Mars és a Jupiter boly­gók pályája között kisfboiygó- övezet húzódik. Az úgyneve­zett aszteroidák majdnem körpályán mozognak. Az ed­dig ismeretes asziteroddoknak kevesebb mint egy százaléka halad erősen nyújtott eKpszis pályán. Az utóbbiakhoz tarto­zik a 20 éve felfedezett Ika­rusz is, amely minden 19-fik évben kerül Föld-közeibe. 1968-ban például 6,4 millió ki­lométerre közelítette meg a Földei. A Saovjet Tudományos Akadémia egyezményt kötött a Chilei Nemzeti Egyetemmel, amelynek értelmében az El Poble nevű hegycsúcson egy Len ingnádiban készült telesz­kópot állítottak fel. E műszer segítségével sikerűit később az Ikaroszt lefényképezni. A bolygóval kapcsolatosan végzett széles körű és nagy pontosságú megfigyelések je­lentős értéket képviselnek a csillagászok számára. A MŰANYAGHULLADÉK MEGSEMMISÍTÉSE A műanyaghulladék — tar­tályok, dobozok — megsem­misítése igen súlyos probléma, mert a más anyagokból álló hulladékkal, szeméttel együtt nem tűntethető el. A svéd AB Tertra Pák vállalat most a svéd Polymer-technoJógiai Istézettel közösen végzett kí­sérleteket olyan vegyszer hoz­záadásával előállított műanya­gokkal, amelyek a megsemmi­sítést megkönnyítik. A siker, köztisztasági szempontból, igen nagy jelentőségű volna. Lázadó a kalitkában Az ABC című madridi lap szerint Fernandez Garciát bí­rói ítélettel kötelezték, hogy hat hónapon belül szoktassa le papagáját azokról a „me­rész” szavakról, amelyekre megtanította; ellenkező eset­ben meg kell ölnie a mada­rat. A lap nem árulja el, me­lyek voltak azok a „merész” szavak. ASZÓDY JÁNOS* A KRIMINALISZTIKA kalandos TÖRTÉNETE „Eszébe jutott-e valaha, hogy végiglapozza a Büntető Törvénykönyvet? Az ember elleni vétségekkel csak azután találkozik, miután eljutott a 177. oldalig. Valamikor majd ha nyugalomba vonulok, pon­tosan kiszámítom. A törvény- könyv körülbelül háromne­gyed, ha ugyan nem négyötöd része az ingó és ingatlan ja­vakkal foglalkozik, egyszóval mind olyan dolgokkal, ame­lyek a pénzzel függnék ösz- sze. Olyannyira, hogy a kol­dulásra vonatkozó szakasz a szándékos emberölést tárgya­ló paragrafus előtt van...” A tudomány és a technika a bűnözés ellen A cím — beismerjük — kissé igényes. Mert hogyan is sűrííthenémk össze egyetlen fejezetbe mindazt, amit a tu­domány és a technika az utóbbi évtizedekben a krimi­nalisztika terén produkált? Így hát nem is törekszünk átfogó ismertetésre. Mindösz- sze néhányat mutatunk be a bűnüldözést szolgáló modern módszerek rendkívül gazdag arzenáljából. Az Interpol fontos feladatai közé tartozik a szaklaboratóriumok tudomá­nyos kutatásainak egybehan­golása is. Bizonyítja ezt az 1963 novemberében Párizs­ban rendezett első rendőrtu­dományi kollokvium. Ez al­kalommal több ország rendőr­ségi laboratóriumai kaptak kutatási témát. A reginai (Ka­nada) laboratórium számára például az infravörös abszorp­ciós spektroszkópiához tartozó kutatásokat jelölték ki, a wiesbadeni labortóriumra a lövési táv értékelésének mate­különböző matikáját bízták, míg a fes­Savanyú a szőlő IVITf v (öohó és kishftű is az ember! Szentül hittem, I ilyen csak a mesében van. szép színes képek­kel, „itt a vége, fuss el vélé”-veL Gyermekkori szelíd ábrán­doknak, naiv vágyaknak véltem, s lám...! Szép, nagy áruháziba tértem be. Ügy látszott, itt minden emeleten a kincsek bőségével csábítják a kedves vásárlót. Nem, nem, a kedves vásártó nem metsző gúnyból íródott ide. Már a kapuban vártak. Amikor odaértem, egy áruházi alkalmazott köszöntött, imigyen: — Köszönjük, hogy vásárlásait nálunk kívánja lebonyo­lítani! Néztem, mint ama sokat emlegetett gyermek a moziban. De ez mind semmi! Szövetet akartam vemm, s mint minden erőmet megha­ladónak látszó vállalkozástól, ettől is erősen viszolyogtam. Teremtem, istenem! Vajh’ hány üzletet kell bejárnom, míg végül megbizonyosodom, hogy sehol sincs az, amit én kere­sek? De gyarló és rossz az ember és nem hajlik az 6 gomdo- latja a jóra és a nemesre. Mert úgy történt, hogy a szövet­osztályon egyszerre ketten ugrottak hozzám. Megijedtem ... — Tessék parancsolni, nálunk mindent megkaphat, amit csak álmaiban is elképzelt, a miénknél nagyobb választék úgysincs sehol, csak erre, csak erre tessék! Így az egyik éladó. a fürgébb, míg a másik szerényen, ám megfontolt komolysággal visszahúzódott. Mozdulatával tudtomra adta, hogy átengedi ugyan a terepet kollégájának, de legyen bár a legkisebb panaszom is, hozzá bármikor biza­lommal fordulhatok. E halmozott figyelmességtől megilletődve kezdtem neki mondókámnak: — Óarany színű szövetet —2 — Óarany színű szövetet tetszik? — vágott közbe sebe­sen és lelkesen az én emberem. — Milyen szerencse, hogy hozzánk tetszett fordulni! A mi specialitásunk éppen az óarany színű szövet, nahát! Tessék, ez valódi bergengóci anyag, ilyen finomat, könnyűt, tartósat, szépet manapság már ritkán lehet látni... Ja, igen, ez éppen zöld, de a mi­nőség, a minőség! Félénken mutattam egy vastag tekerék szövetre; — Ha lehetne, azt megnézném a természetes fényen is. — Mi az, hogy lehetne, máris visszük! Az ön ízlése egészen kiváló, éppen ajánlani akartam ezt az anyagot — majd egészen közelhajolt, és titkozatosan suttogott a fülem­be — ez, kérem, igazi kukmusti! Hol tetszik manapság kuk- mustit találni?! Rajtunk kívül, természetesen sehol. Igaz, hogy a tekerék messze járt az óarany színtől, de- hát ki törődik a színnel, mikor egy valódi kukmustiról van szó, nem igaz? Főleg, amikor ezt a csodás kukmustit még egy ilyen kedves ember kínálja, nahát, tőlem erősebbnek sem szégyen, ha nem tud ellenállni. Ha nem óarany, hát nem óarany! Szégyellje magát, aki ilyen nevetséges aprósá­gokból ügyet csinál ! Hát nem csodás az élet? Már fizetni készültem, amikor egyszerre furcsán érez­tem magam. Igen. huzat van, egy kis enyhe, apró, egyoldalú huzat van. A jobb oldalam már határozottan fázik, sőt mint­ha már hűlni is kezdene, I MÉG utolsó vacogás, és ronda, szürke virradatra I I ébredek. Igaz, a valódi, a csodás kukmustinak örökre nyoma veszett, de a paplant még idejében magam alá gyömöszölhettem, eltömítve ezzel az alagutat, amin át az álomból ébresztő hideg jött, •— szén di — tékrébegek azonosítására egy nek pedig a törvényszéki bal­párizsi laboratórium, a vér lisztika egyes problémáival és a spermabiológia jellem- kell foglalkoznia. A washing- zésére a lille-i, a száraz vér- toni laboratóriumra a neutron- nyomok korának megállapí- aktiválásé® elemzési eljárásolí tására a londoni laboratórium — röviden NAE — eljárások kapott megbízást, a zürichi- — tökéletesítése hárult NAE A haj vizsgálata egyike a kriminalisztika legégetőbb problémáinak. Hogyan és mi­lyen mértékben lehet a go­nosztevő személyazonosságát a bűntett színhelyén hagyott hajszálak alapján megállapí­tani? íme, egy kérdés, amely­re a modem kriminalisztika mind ez ideig nem tudott ha­tározott feleletet adni. Az 1930 és 1935 között ki­dolgozott eljárással (mikrotó- mia) a hajszálból egészen vé­kony metszetek nyerhetők. 1957 táján elektronmikrosz­kóppal kezdték tanulmányoz­ni a hajszál belső szerkezetét. Mindezek aztán lehetővé tet­ték a kutatók számára, hogy az emberi hajszálat megkü­lönböztessék az állati szőr­zettől, ismereteket szerezzenek a haj festőanyagairól (pig­mentek) és egyes fajonkénti jellegzetességeiről. Megállapí­tották, hogy egyazon ember különböző testrészeiről szár­mazó szőrszálai között lénye­ges eltérések észlelhetők a festékanyag, forma stb. tekin­tetében. E módszerek lehetővé tették egyes eltérések kimu­tatását, de nem nyújtottak kellő támpontot a személy­azonosság pontos megállapítá­sára. Paul L. Kirk Cirme In­vestigation című könyvének első kiadásában ezeket írta: Egy szép napon biztosan fel­fedezik a haj összehasonlítá­sának végleges technikáját, amely a kriminalisztika szem­pontjából ugyanolyan fontos lesz, mint az ujjlenyomato­ké. ...” Meglehetősen nagy horderejű kijelentés ez, s ta­lán túlzottnak tűnik azok szá­mára, akik megérték az ujjle­nyomatok rendszerének diada­lát. De nézzük meg, mire ala­pozza állítását Kirk. Egy közepes hosszúságú em­beri hajszál átlagom súlya 0,2 —1 milligramm. A hajszálban a szokványos vegyi elemei: mellett — ilyenek a nitrogén, a szén, a hidrogén, az oxigén, a foszfor, a kén stb. — cse­kély mennyiségben más anya­gok is találhatók, s ezek em­berenként változnak, az illető táplálkozásától, foglalkozásá­tól, környezetétől függően. Ezek a szekundér vegyületek- nek nevezett ezüst-, arzén-, ólom-, szilícium-, mangán-, arany- stb. vegyületek adato­kat szolgáltatnak a bűntett helyén talált hajszálak erede­tére vonatkozólag. A tudo­mány tudott arról, hogy az említett elemek minimális mennyiségben léteznek az em­beri hajban, de mindeddig nem rendelkezett olyan mód­szerrel, amely egyetlen haj­szálban teljes biztonsággal ki­mutatta volna jelenlétüket. (Folytatjuk) >1

Next

/
Thumbnails
Contents