Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-21 / 247. szám
Mas eredmények kemény muslica, iniiidieiiBiiapi harc árán szuiafiaBc A X. pártkongresszus irányelveinek vitája során szerzett tapasztalatokat, a Szervezeti Szabályzat-tervezet módosítására tett javaslatokat Farkas Sáidor ismertette a balassagyarmati pártértekezleten. Az elnökségben helyet foglalt Jedlieska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára. (Folytatás az í. oldalról) gozótagra jutó átlagjövedelem ü848 forintról, a beszámolási időszakban 16 699 forintra növekedett. A járási pártértekezlet ezután a nők és az ifjúság helyzetét tárgyalta és a vitában is többen vettek részt, köztük Hajdú Pálné nézsai küldött, Szabó Györgyné, a rétsági tsz képviseletében és Rompos Dezső, a KISZ járási bizottságának titkára. Ezután a pártélet értékelésére, a ,párt vezető szerepének érvényesülésére és a feladatok megvitatására került sor. A pártártekezlet megállapította: a járási párt- bizottságra, csúcsvezetőségekre és az alapszervezetekre jellemző, hogy az 1966-os pártértekezlet óta fejlődött önállóságuk, munkájuk színvonala. Képesek a párttagságot, a pár- torikívüli tömegeket mozgósítaná a párt előtt álló feladatok megoldására. Erről szólt hozzászólásában Matúz József, a megyei pártbizottság titkára, aki mindjárt elöljáróban jelentette ki, hogy a járási pártbizottság és a járás kommunistáinak tevékenysége megfelelt a párt politikai célkitűzéseinek. A IX. kongresz- szus és az azt követő felsőbb pártszervek határozatait alapjaiban egységesen értelmezték és eredményesen hajtották végre. Ennek az eredménye, hogy a járás ebben a beszámolási ciklusban olyan gazdasági fejlődési szintet ért el, amely példátlan a járás életében. Szinte megváltoztatta a járás társadalmi, gazdasági, politikai arculatát. Ezért van bizalom a párt iránt és van tekintélye a pártnak. Mint mondotta, az elért fejlődésben külön említésre méltó, hogy a járási pártbizottság, a csúcsvezetőségek és alapszervezetek munkájában utat tört magának egy új és célravezető munkastílus. Bátran keresték az újat, felelősségteljesen vállaltak bizonyos „rizikót” mind a pártmunkában, mind az iparfejlesztésben, vagy a terGyors fejlődés Az egészen felületes szemlélőnek is azonnal szembetűnik, hogy az elmúlt néhány esztendő alatt megújult, megfiatalodott a hajdani hivatalnokváros, Balassagyarmat. A harmadik ötéves terv ideje alatt — a tervezett 66 millió forint helyett — minden bizonnyal még egyszer annyit, 130 millió forintot költ a tanács a város fejlődését, gyarapodását, az életszínvonal tartós növelését segítő beruházásokra. Csak néhány példa a sok közül: felépült 800 lakás, három egészen új lakótelep. A közművesítés korszerűsítése több mint százmillió forintba került eddig. Egészségügyi és kulturális beruházásokra 45 millió forint jutott. Nem kétséges, a rendkívül gyors fejlődés gazdasági alapja az ipartelepítés volt Balassagyarmaton. A finomkötöttárugyár, a Magyar Kábelművek balassagyarmati szabadvezetékgyára. az Ipoly Bútorgyár, a Fémipari Vállalat, a porcelángyár szinte gomba melőszövetkezetek termelőerőinek koncentrálásában egyaránt. A járások közül legbát- rabban kezdeményeztek a ká- denmunka, minőségi munka tartalmának javításában is. Felszámolták azt a felfogást, mely szerint a rétsági járásra a „káderszegénység” jellemző. Kiléptek a „bűvös” körből, a szűk körben, való mozgásból. Ennek eredménye, hogy tehetséges fiatal párttagok kerültek vezető funkcióba. Szólt Matúz József elvtárs arról is, hogy igen kezdeményezőek a rétságiak a csúcsvezetőségek kialakításában, számuk háromról kilencre nőtt, de értékes előrelépés történt a termelősííövet- kezetek által függetlenített párttitkárok beállításában is. Ezek zöme járási vezetésben dolgozott. A csúcsvezetőségek függetlenített titkárait az apparátus szerves tagjaként kezelik. A további feladatok A fejlődés mellett szólt néhány feladatról is. Ezek közé tartozik, hogy tovább kell fokozni minden szinten a párt- határozatok végrehajtásáért érzett egyéni felelősséget. Valamennyi testületi tag, csúcs- vezetőségi titkár, de az alap- szervezeti vezetők is saját munkahelyükön érveljenek és álljanak ki a határozat mellett. Feladatként határozta meg Matúz József az alapszervezetek megerősítését is, elsősorban a tagépítő munka javítása és az ütem növelésével. A beszámolási időszakban ugyan 157 új párttagot vettek fel a járás alapszervezetei, mégis a jövő feladata a fiatalítás, elsősorban a fiatalok, a nők, a fizikai munkások köréből. Ehhez a témához szóit Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója is. Azt hangsúlyozta, hogy a beszámoló és a hozzászólások is azt bizonyítják: a célok megvalósításában élőre jutottunk. Az országos módra nőtt ki a földből. Ma a városban öt minisztériumi irányítású vállalat gyáregysége, tanácsi vállalatok, ktsz-ek dolgoznak. Amellett, hogy sikerült megoldani ily módon az alapvető foglalkoztatottsági gondokat, évről évre növekedett, s ma már egészen számottevő a város ipari termelése. A megállapítás bizonyítására elég visszapillantani az elmúlt esztendőkre. Négy-öt évvel ezelőtt az ipari üzemek termelési értéke 430—440 millió forint volt, ma pedig meghaladja a 830 millió forintot. A város üzemeiben előállított termékek az egész országban, sőt határainkon túl is keresettek. A porcelángyár kondenzátorai, a finomkötöttárugyár divatcikkei, a" Fémipari Vállalat, az Ipoly Bútorgyár termékei egyaránt Balassagyarmat hírnevét öregbítik külföldön. A város legfiatalabb üzeme a Kábelművek igazgatója, Géczi Imre többek között elmondotta: nemcsak az üzem, a munkások is fiatalok. Átlagos életkoruk 24— politika helyi alkalmazásának megvalósítása terén a járás kommunistái nagyot léptek előre, és mint mondotta: ebben látja pártéletünk egy; legjelentősebb előrelépése';, mind a rétsági járásban, mind országos viszonylatban. A beszámoló, de a hozzászólások is azt bizonyítják, hogy a terület kommunistái gazdáivá válnak azoknak a munkaterületeknek, ahol dolgoznak. Erre a tanácskozásra az a jellemző, hogy az elmúlt négy év munkája alapján megjelölik az új feladatokat és ez biztosíték, hogy e feladatok megvalósításáért harcolni is tudnak, Ez a párt munkamódszerének nagy fejlődését tanúsítja, amely lépést tart a korszerű igényekkel; ezek nélkül a pártmunka nem tudja követni a társadalmi, gazdasági élet megszabta gondokat, feladatokat. Ezután azokról a szemléletbeli változásokról szólt, amelyen párttagságunk átment, s amit a rétsági járási pártértekezlet is bizonyít. A vitában több hozzászóló foglalkozott még a pártélet időszerű kérdéseivel. Az elhangzottakat Czene József, a járási pártbizottság első titkára foglalta össze, majd a küldöttértekezlet egyhangúlag jóváhagyta az írásos és szóbeli előterjesztést, a vitában elhangzottak összefoglalóját. A jelölő bizottság elnökének előterjesztésére a rétsági járási pártértekezlet megválasztotta a 41 tagú járási pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 16 küldöttét. Ezután ülést tartott a járási pártbizottság és megválasztották a 9 tagú végrehajtó bizottságot, amelynek tagjai: Czene József, Csáti József né, Gresina István, Kollár János, Kurts Mihály, Nagy Zoltán, Rakonczai József, Rompos Dezső és Tolmácsi Ferenc. A rétsági járási pártbizottság első titkára Czene József, a pártbizottság titkára Nagy Zoltán lett. 28 év között van. Többségük jól dolgozik, szívesen tanul, s így idei tervüket is jelentősen túlteljesítik. A termékek mintegy felét exportra szállítják. Erősödő munkásság Az elmúlt négy esztendő nemcsak a város külső képét változtatta meg. Átformálódott, újjáalakult a város egész társadalmi Struktúrája. Batta László, a városi pártbizottság titkára a mozgás leglényegesebb eredményeként értékelte, hogy megnőtt, megizmosodott Balassagyarmat munkássága. Egyszerre megfakult a régi jelző, hiszen a vá- roshan nem a hivatalnokréteg, hanem a munkásság a meghatározó. Jelenleg a keresők mintegy 75 százaléka az iparban, a kereskedelemben és a közlekedésben dolgozik, élet- színvonaluk egyre javul. Ama négyezer munkás jelenléte mindinkább arra készteti a város vezetőit, hogy munkájuk során, döntéseiknél az eddigieknél jobban mérlegeljék, képviseljék a munkások érdekeit. Döntő fontosságú állásfoglalásaikat alapvetően az osztályszempontok határozzák meg. A munkásság tehát egyre növekvő erő, azonban azt is látni kell, hogy legtöbbjük a háztartásból, a kisiparból, a környező falvakból indult, hogy átlépje az ipart üzem kapuját. Életritmusuk, gondolkodásuk nem mentes a kispolgári befolyástól, s ez meghatározza a pártszervezetek feladatát, igaz, politikai öntudatuk, felelősségük, társadalmi aktivitásuk, szakmai és általános műveltségük azóta sokat gyarapodott. Mégsem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a többség csak most válik igazán munkássá. A munkásnők számának gyors növekedése egyik fontos témája volt a tanácskozásnak. Ez egészen természetes, mert a város néhány üzemében a dolgozók többsége leány, asz- szony. Számuk a későbbiekben tovább növekszik. Hiszen a finomkötöttárugyár, 1200 nőnek ad munkát, ha'fejlesztése befejeződik. Mindez szükségessé teszi, hogy a város, az üzemek, a párt- és gazdasági vezetők az eddigieknél többet törődjenek a nők helyzetének javításával. Bizonyos intézkedéseket már eddig is tettek. Wágner Ottó- né a kerámiából, Mihalkovics József né, a finomkötöttárugyárból azokról a hatásos intézkedésekről beszélt, amelyek a dolgozó nők munkakörülményeinek javítását, tehermentesítését szolgálják. Ilyenek a rövidebb munkahét, az éjszakai műszak megszüntetése, a szociális beruházások. Décsi Zsigmondné azt hangsúlyozta, hogy az üzemi intézkedéseket nyomon kell követnie az asszonyok helyzetét megkönnyítő városi döntéseknek. Mindenekelőtt az óvodai férőhelyek növelését, a korszerű szolgáltatóhálózat megszervezését sürgette. A városban végbement gazdásági, társadalmi változások meggyorsították a pártszervezetek fejlődését, pezsgőbbé, elevenebbé tették a pártéletet. A gazdaságszervező és -irányító munka a városi párt- bizottságnál, az alapszervezeteknél egyaránt a tevékenység középpontjába került. Erről többen is elismerően szóltak a pártértekezleten. Azzal, hogy a párt szervezte, irányította ezeket a folyamatokat, megnőtt a tekintélye, erősödött vezető szerepe. Az ipartelepítés, a nők foglalkoztatottsága, a város fia- talodása nem maradt hatástalan a párt szervezeti erősödésére, szilárdulására sem. Nőtt a taglétszám, sok fiatal szakmunkás kérte felvételét. így a párttagok átlagéletkora 42 év lett. A pártbizottság. a pártalapszervezetek vezetői azonban jól látják, még korántsem használtak ki minden lehetőséget. Mindenekelőtt a fizikai dolgozók, a szakmunkások, a dolgozó nők, a mérnökök, technikusok és közgazdászok körében vannak nagy tartalékai a pártnak. A folyamai mé» tart A pártértekezlet beszámolója, a vita résztvevői egyaránt hangsúlyozták, sem az ipartelepítés, sem a városfejlesztés nem tekinthető befejezettnek. A harmadik ötéves terv ideje alatt egészséges folyamat indult meg Balassagyarmaton, amelyet a IV. ötéves terv ideje alatt erőteljesebben folytatnak. Ami a további ipar- fejlesztést illeti: be kell fejezni a finomkötöttárugyár, a .Kábelművek és a szabó ktsz új telephelyének felépítését. Felépült az Ipoly Bútorgyár új üzeme, és befejeződik a porcelángyár rekonstrukciója. Szedl&k Sándor, az Ipoly Bútorgyár vezetője arról beszélt, hogy a műszaki fejlesztés, a korszerű technológia alkalmazása, az intenzív fejlesztés lesz a jövőben a termelés, a termelékenység növelésének alapja a gyárban. Ez egyébként a város szinte valameny- nyi üzemének gondja ma, s terve a következő évekre. Ba- csúr Sándor is azt erősítette, hogy a jövő gazdálkodásában a tudomány egyre inkább közvetlen termelőerővé válik. Most ugyanis a termelési eredmények egyenes következményei a létszámnövekedésnek. Az ipari üzemek párt- és gazdaságvezetőinek legfőbb célja, hogy az eddigi exten- zív fejlesztés helyére az Intenzív termelésnövelés lépjen. Ügy tervezik, hogy a negyedik ötéves terv végén, o termelés növekedésének 80 százalékát a termelékenység adja. Ez a folyamat már elkezdődött. Az üzemek tekintélyes összeget fordítanak épület- és gépi beruházásokra, a műszaki-technikai színvonal fejlesztésére, az automatizálásra. A Kábelművekben például a tervidőszak végére várható egymilliárd forint termelési érték, a legkorszerűbb termelési eszközökkel valósul majd meg. Az építés gondjai A termelékenységnek azonban csak egyik összetevője a fejlett technika. Az egyre korszerűbb, ám egyre bonyolultabb termelőeszközöket az embernek kell mozgásba hozni. Ezért az emberi munka színvonalán, is múlik, hogy az üzemek hogyan valósítják meg sokat ígérő elképzeléseiket. Így kerül a termelés középpontjába az ember. A jól képzett mérnök, technikus, a munkáját kitűnően értő és fegyelmezetten végző szakmunkás. Szakmai és általános műveltségük növelése, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítése egyre sürgetőbb követelménnyé válik. Tóth Lajos, a városi pártbizottság munkatársa beszélt erről rendkívül színesen, érdekesen a tanácskozáson. Tovább gyarapodik a város is. A közeljövőben elkészítik az öt évre szóló, komplex városfejlesztési, várospolitikai tervet. A dokumentumot a jövő év első felében már megvitatják. A program átfogja a város kommunális, kulturális, oktatási, egészségügyi fejlesztését, a dolgozó emberek életszínvonalának javítását. Az eddiginél több mint ezer lakást építenek. Ez nyilván any- nyit jelent majd, hogy megoldódnak a legsürgősebb lakás- problémák a városban. A Lenin-lakótelepre iskolát. a KISZ-lakótelepre óvodát terveznek. Régi is, szűk is a művelődési ház. Ezért a következő években mintegy 25 milliós beruházással, új művelődési ház épül. Tovább javul a város egészségügyi ellátása. Most ugyanis — (ír. Oppe Emil, a kórház igazgató főorvosa beszélt erről a pártértekezleten — olyan mértékű a kórház egyes osztályainak zsúfoltsága, hogy ez már-már a gyógyítómunka rovására megy. A kórház ugyanis nemcsak városi, hanem megyei szerepet is betölt. Mindenképpen szükséges és indokolt tehát fokozatos rekonstrukciója. A pártértekezlet résztvevői nagyon reálisan számoltak azokkal a gondokkal is, amelyek az ipartelepítés, a város- fejlesztés során jelentkeztek, s várhatók a jövőben is. Az építőipar felkészültségét többen is kétségbe vonták. Lombos Márton, a városi tanács vb elnöke azokról az intézkedésekről szólt, amelyekkel több, gyorsabb és jobb munkára próbálják serkenteni az építőket. Az ugyanis már most látszik, hogy a több mint 800 milliós építőipari beruházással nem tudnak megbirkózni a vállalatok, kapacitásuk alapos növelése nélkül. Ezért az építőiméi dolgozó kommunisták erősítsék a gazdasági vezetőket a munkafeltételek, a fegyelem, a minőség javítására hozott intézkedésekben. Lépjenek fel az olyan káros szemlélet ellen, mely szerint csak azokat a munkálatokat vállalják és végzik szívesen az építők, amelyek viszonylag nagy haszonnal járnak. Mindezekkel az erőfeszítéseikkel a város továbhi gyarapodását, a városban élő dolgozó emberek javát szolgálják. * Október 19-én tartotta Balassagyarmaton, négyesztendős munkájáról számvetését az MSZMP városi bizottsága. A város 44 alapszervezetébő! érkezett mintegy 160 küldött egy újonnan települt üzem, a Fémipari Vállalat művelődési • otthonában tanácskozott. Miközben a kommunisták az eddigi eredményeket és gondokat mérlegelték, a továbbhaladás útjait kutatták, a korszerű csarnokokban zavartalanul tették dolgukat a vállalat munkásai. Mintegy jelképe volt ez annak, hogy a várost és embert formáló nagy elképzeléseket a lelkiismeretesen dolgozó munkások, parasztok, értelmiségiek valósítják meg. A pártértekezlet munkáját a város élénk érdeklődése kísérte. A kórház, a Kábelművek munkásai, az Ipoly Bútorgyár dolgozói, gimnáziumi tanárok, általános iskolai tanulók, fiatal szülők kívánták, hogy kísérje siker a város érdeké-; ben tevékenykedő kommunisták fáradozását. A pártértekezlet teljesítette küldetését. A vita után megválasztotta a 41 tagú városi pártbizottságot. A testület első ülésén döntött a végrehajtó bizottságról is, amelynek tagjai: Batta László, Farkas Sándor, Fodor János. Géczi Imre. Guth József, Kovács Sándor. Lombos Márton. Lörincz Károly. Mihalovics Józsefné, Szedlák Sándor és Zsidai László. A városi pártbizottság titkári tisztségében megerősítették Batta Lászlót. A megyei pártértekezletre 18 küldöttetet választottak. NÓCRÁD - 1970. október 21., szerda 3 «I Bclassagyarmat Megnövekedett a munkásréteg — A nők érdekében A városfejlesztés nem ált meg Balassagyarmat olyan fejlődésen, változáson ment keresztül az elmúlt négy esztendő alatt, amelyre több száz esztendős múltja, történelme alatt aligha volt példa. Jedlieska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára elemezte ezt a város kommunistáinak hétfői tanácskozásán. Az 1966-os városi pártértekezlet, még a megvalósításra váró feladatok között említette az ipartelepítést, amely enyhíti majd a város foglalkoztatási gondjait. A városépítés, a rekonstrukció ugyancsak a tennivalók sorát szaporította. Most a városi pártbizottság, a párt és a tanács vezetői már arról adtak számot a városi pártértekezlet résztvevőinek, hogy lényegében sikerült megvalósítani az elképzeléseket. A pártbizottság irányításával, a város pártszervezetei odaadó, lelkes és eredményes munkára mozgósították Balassagyarmat dolgozóit.
