Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

Bemutató Pásztón Tiszán innen, Dunán iái Ä Magyar Állami 1\ppi Együttes műsora Jelenet az együttes műsorából Az Állami Népi Együttes az elmúlt évek tapasztalatait fel­használva, új műsorral lép a közönség elé. A műsor ezút­tal négy tájegység zenei, tánc- és szokásanyagát köti cso­korba. Első negyedében a Du­nántúl, a másodikban a Pa­lócföld, a harmadikban a Székelyföld, s végül a Ti­szántúl jellegzetes hagyomá­nyai elevenednek fel, — zömé­ben vidám, játékos — műsor- számokban. Az együttes október 30-tól 37-ig Nógád megyében szere­pel Tiszán innen, Dunán túl című új műsorával. Az együt­tes célul tűzte ki, hogy olyan községek, falvak közönségei előtt is bemutassa hazánk folklórját, ahová eddig nem, vagy csak nehezen tudták el­vinni műsoraikat. Ehhez meg kellett teremteni egy olyan műsort, amely méltó módon, magas színvonalon képviseli a magyar népművészetet, de ugyanakkor méreteit, elő­adóinak számát tekintve, bármelyik művelődési ház színpadán megfelelő keretekre talál. Ilyen indítékok alapján ké­szült el a Tiszán innen, Du­nán túl című műsor, amelyben az együttes művészeti vezető­je: Rábai Miklós, és a műsort tervező Létai Dezső felhasz­nálva az együttes énekesei­nek, táncosainak, zenészeinek értékeit, az elmúlt évek paisztalataft, a népművészet talaján állva, új számokkal állnak a közönség elé. A pásztói, 20-i ősbemutató érdekessége, hogy a premiert vidéken egyszerre két helyen tartják meg: Pásztón, illetve Kalocsán. A fellépések továb­bi sorrendje: október 21-én Karancslapujtőn, 22-én Ete- sen, 23-án Nógrádmegyerben, 25-én Mátraszelén, 27-én Nád­újfaluban szerepel a Magyar Állami Népi Együttes. Az együttes először lép fel a fel­sorolt községekben. Az elő­adásokra már megkezdődött a szervezés, s előreláthatólag több százan tapsolhatják vé­gig az Állami Népi Együttes Nógrád megyei kőrútjának műsorát. Ószi reggel Ülő szoborfigura az iskola mellett. A hegyek közül haj­nali köd ereszkedik a völgybe. Sárga falevelek keringenek a levegőben, zizegve hullanak a földre. A reggeli járókelők fázósan burkolóznak kabátjuk­ba, lépteik sietősen kopognak a járdán. Ügy gondolhatnánk, hogy ezen a szürke és vigasz­talan reggelen mindenki csak magával törődik. Ki is vetne akár egy futó pillantást a mozdulatlanul ülő szoboralak­ra? Kit is érdekelne rezzenet- lénül kuporgó alakja? Hogy fázik-e, érzi-e a tél közeled­tét? De bármennyire hihetet­len, megszánta valaki és kék munkáskabátot borított a vál­lára. Talán azért, hogy ne fázzon, hogy megóvja az idő­járás viszontagságaitól? Vajon ki lehetett? Kétezer éves harcos A Kazah Tudományos Akadémia régészeti múzeumában kiállítot­ták 4000 aratiydíszt, amelyek több mint 2000 évig hevertek a földben. A történettudományi, régészeti és néprajzi intézet tavaly látott hoz­zá Alma-Atától 50 kilométerre egy nagy temetkezési hely feltá­rásához. Az archeológusok az egyik kurgánban egy előkelő har­cos mindmáig épségben maradt sírjára bukkantak. A harcos a hátán feküdt. Fejdí­szét csodálatosan szép finom öt­vösmunkával készített aranyle­mezkék díszítették, g mindegyik lemezkén valamilyen állat — lő, begyikecske, madár stb. — dom­borművű képmása látható. A fej­díszt aranylemezekből készült for­gó koronázza. A harcos nyakában a régészek tömör arany nyakéket találtak, amelynek két vége egy- egy domborművű tigrisfejben vég­ta­Uttörok Bővítés íh öruízkarosult iskolákért Egy hónapja kezdődött el az Üttörők az árvízkárosult is­kolákért elnevezésű akció. A salgótarjáni járás úttörőcsapa­tai máris figyelemre méltó eredményeket értek el. Barnán őrsönkénti és egyéni gyűjtést rendeztek. A legjobb ered­ményt eddig a hatodik osztály Szorgalom őrse érte el. Kie­melkedő mennyiségű papír- és rongyhulladékot gyűjtött Ora- vecz Katalin, az úttörőtanács tagja. A kicsiknek a nagyma­mák is segítettek, az első osz­tályos Molnár Ilonka nagyma­mája például hátán hozta él a romigyot, hogy unokája is hozzájáruljon az akció sike­réhez. Az eredményeket kü­lönben a csapatvezetőség tag­jai értékelik. Mátraszelén kilenc mázsa rongy és 14 mázsa vashulla­dékot gyűjtöttek a gyermekek. Közülük Tótok Ildikó ered­ménye emelkedik ki. Mátra- novákon a gyűjtést megelőző­en több mint száz nő gyűlt össze a kultúrházban, hogy megbeszéljék a feladatokat. Két hete kezdték el a gyűj­tést. Először az őrsi búvóhe­lyekre szállították a hasznos anyagot. Az ötödikes Párduc őrs 423 kg papírt és 258 kg rongyot gyűjtött. Utánuk a Sólyom őrs következik. Az egyik első osztályos nagymamá­ja, Földi Jánosné megemlítette: máskor is szóljanak neki, bár­mikor ' szívesen segít a gyűj­tésben. Zagyvarónán 1558 kg papírt és rongyot gyűjtöttek az út­törők és a kisdobosok. Ka­rancslapujtőn 1943, Kistere- nyén 4383, Zagy vapálf alván pedig 5347 forint értékű hasznos anyag gyűlt össze. Va­lamennyi úttörőcsapat tovább folytatja a gyűjtést, hogy ez­zel is segítsék az árvízkáro-- sulit területek iskoláinak tanu ­lóit. ¥• Ehhez csak annyit: örvende­tes, hogy a felnőttek mennyire átérzik segitőkészségüket, mert az ő támogatásukkal érték el az úttörőcsapatok ezeket a szép eredményeket. A jó szer­vezést igazolja majd a pénz ii, amelyet az úttörők az ár­vízkárosultak csekkszámlájá­ra fizetnek be. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Kemény Egon operettjeiből. — 9.00: A ja­pánkertek históriája. — 9.10: Ze­nekari muzsika. — 10.05: .Nyitni- isék.” (Ism.) — 10.40: Édes anya. nj elvünk. — 10.45: Fúvósesztrád. — 10.59: Lottó. — 11.00: Németor­szág. — 11.24: A bűvös vadász. — — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Ver­bunkosok, népdalok. — 13.45: A urmelékenység vására. — 14.00: Róka Móka Bábszínháza. — 14.25: iskolarádió. — 15.10: Paul Klecki vezényel. — 15.40: Az élő népdal. — 15.50: Sulyok Imre: Négy dal. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Falusi délután. pipaszó mellett. . . — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk a Magyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekarának új felvéte­leit. — 18.10: Mikrofórum. — 18.33: .iáróka Sándor népi zenekara latszik, Kollárt Olga és Béres Fe­renc énekel. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.25: Sporthíradó. 6.35: Tiszán innen, Dunán túl. . . Csongrád—Somogy vetélkedője. — ívb.: 21.40: Szórakoztató zene. — >2.20: Szovjet művészek új opera- iemezeiből. — 22.48: Meditáció. — 32.58: Mozart-müvek. — 23.45— (*.25: operettrészletek. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Barokk muzsika. — S.50: Időszerű nemzet­közi kérdések. (Ism.) — 9.00—10.00; Ezcregy délelőtt. . . — 10.00: A ze­ne hullámhosszán. — 11.45: Vers sok pipaccsal. — 12.00: zenekari muzsika. — 13.03: Kádár Kata. — 14.00— 18.00: Mindenki kedvére — kettőtől hatig. .. — 18.10: Termőre fordulóban. — 18,20: A hanglemez- bolt könnyűzenei újdonságai. — 18.40; Láttuk, hallottuk. . . — 19.00: Üj könyvek. — 19.03: Monteverdi: Orfeo. — Közben: 19.54: Jő estét, gyerekek! — 21.21: Latin-Amerika változások előtt. — 21.36: Nóták. — 22.20: Esti hangulatban. . . — Könnyűzene. — 23.15: Tánczene Varsóból és Berlinből. — 23.45: Századunk Kórusműveiből. — 24.00— 0.10: Hirek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.05—12 ?0: Iskola. tévé. — 13.10—16.10: lskoic*4"’é. — 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.35: Hannibál az Al­pokban. Jugoszláv kisfilm. — 17.45: Kertbarátok. — 18.15: XI. budapesti nemzetközi zenei ver­seny. — 18.35: Az önkormányzat útján. — 19.05: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.2S: Szünet. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: To- varis P. Magyarul beszélő szovjet film. — 21.15; Mit tenne ön az én helyemben? — Kérjen tőlünk ta­nácsot! — 21.45: integrál. — 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.45: Kin­cses sziget, VII. — 17.10: Szlovák Nemzeti Színház történetéből. — 18.00: Telstart. — 19.00 és 22.00: Tv- híradó. — 21.00: Kis hitparádé. — 22.20: A pénztárnál állt. (Cseh film.) 4 NÓGRÁD - 1970. október 16., péntek és fejlesztés Berkenyén nagy összegeket fordít évről évre az üzem bő­vítésére és fejlesztésére a pa­szománygyár. Míg tavaly négyszázezer, az idén ötszáz- harmincezar forintot költöttek az üzemi épületek felújítására és karbantartására. Ebből az összegből építettek új raktár- helyiséget és megoldották az üzem vízellátását. Ezenkívül több belső átalakítási munkát végeztettek el. A következő időben, fürdőket és öltözőket alakítanak ki, hogy a dolgo­zók érdekeit szolgáló szociá­lis követelményeiknek eleget tegyenek. ződlk..A harcos rövid börkaftán- ját figurális díszítésű aranylemez, kékkel varrták ki. Színarany le­mezek díszítették az idők során szétmállott finom anyagból ké­szült buggyos nadrágját, csizmái­nak szárát is. A kaftán felett arany díszítésű övét találtak. A harcos bal keze mellett egy száguldó ló, arany­képmásával díszített, vasból ké­szült tör hevert, a jobb kezénél pedig aranymarkolatú kard. A tudósok edényeket is találtak a sírban: fatálat, faragott nyelű me­rőkanalat, tömör ezüst- ér bronz­csészéket, ezüstkanalat, madárfej formájú nyéllel és más tárgyakat. A tudósok szerint a páratlan ér­tékű leletek az időszámításunk előtti V—IV. századból származ­nak. ASZÚDT JANOS: A KRIMINALISZTIKA leala/yifOs TÖRTÉNETE Az arany útjait bűntettek szegélyezik. A múlt század­ban, a kaliforniai „aranyláz” idején zacskónyi aranyrögért embereket gyilkoltak meg. Manapság, egy-egy „hold-up” során a 1 gengszterek nagy mennyiségű aranyat zsákmá­nyolnak s ez az értékes fém azután nyomtalanul eltűnik. Az Interpol szakemberei sze­rint a lopott arany leginkább a csempészek közvetítésével kerül más országokba. Minthogy Angliában tilos az aranykereskedelem a Scotland Yard és az Interpol állandóan figyelemmel kíséri azt a két csatornát, amelyeken keresztül a lopott arany csempészáru­ként kifuthat az országból. Az első csatorna: az aranyat át­alakítják érmékké — rendsze­rint régi érmékké, amelyek például Viktória királynő arcképét, és az 1874-es, vagy 1887-es évszámot viselik. Eze­ket a gengszterek még az or­szágon belül is értékesíthetik ás cserébe értük valódi fonto­kat kapnak. A második csa­torna: a lopott aranyból apró tárgyakat öntenek vagy vé­kony lemezeket sajtolnak s ezeket azután ruhadarabokba, övékbe stb. varrva átcsempé­szik a határon. Minthogy az aranycsempészek rendszerint kapcsolatban állnak a kábító- szerűzérekkel — ha éppen nem azonosak velük —, a lo­pott arany bekerül a kábító­szer-kereskedelem körforgásá­ba, s e szennyes üzlet finan­szírozására szolgál. ... Mit keres ez a repülő­gépülés ennek a londoni ex­port-import cégnek az igazga­tói szobájában? S ki ez a fiatalember, aki belép az aj­tón, nehézkes, bizonytalan léptekkel közeledik az ülés felé? Nos, ez a fiatalember az előbbiekben említett ‘„második csatorná”-ra készülve folytat előedzéseket. Leül a székre, de minden látható ok nélkül el­veszíti egyensúlyát, és égnek meredő lábakkal hátrabukik. Nem csoda, hiszen testén Gerencsér Miklós két könyvéről A gyűlölet Az ifjúsági olvasmánynak is kitűnő blassizáikiusoik kivételé­vel Titka az olyan ifjúsági regény, amelynek naívsága a valóban felnőtt olvasót ne za­varná. Gerencsér könyve e ritka írások közé tartozik. Látszólag könnyű magyaráza­tot adni erre, hiszen hőse vég­re nem a Kőszívű ember két­ezredik űa, nem holmi über (de többnyire inikább unter!). Jókai-hős nem is legengás kalózkapitány, hanem „ravasz parlamenti ember”; a könyv nem dekoratív tengeri viha­rokat, ütközeteket, hanem a Tisza Kálmán-i idők politikai viharait, képviselőházi csatáit idézi fel. a tényregény hite- liességéveL Tudjuk: amilyen könnyen jön ki a kritikus kö­nyökén az ominózus kalózka­pitány, olyan nehezen férkő­zik az olvasó szívéhez egy „ravasz parlamenti ember”. Az íród teljesítmény tehát lé­nyegében azért oly megkapó, mert Gerencsér az irodaiom­ellenlele ban szokatlan anyagból alko­tott fiataloknak és nemcsak fiataloknak való, kitűnő ol­vasmányt. Milyen eszközökkel sikerült elérnie ezt? Említhetnék sti- láris telitalálatokat, mint „az akváriuméletű budaiak”, vagy a Dunántúl „leány szépségű tájai”, és kiollózhatnék köz­helyeket is. De ezek egyaránt mellékesek. A döntő, hogy az ifjúsági regényekben rendsze­rint oly zavaró didaktikát ezúttal jórészt semlegesíteni tudja a liefegyverzően ökono­mikus anyagkezelés. Geren­csér nem szesizélyeskedik. nem kapkod két kézzel a hatásos fordulatok, epizódok után. amelyektől sok, fiataloknak szánt olvasmány olyan lesz, mint egy kacsalábon, helye­sebben lúdtalpon forgó papír- vár. „A gyűlölet ellenfele” a szó jó értelmében egyszerű, és nem naív, nyugodt tónusú, és mégis izgalmas regény. i szívrabló Mielőtt egy könyv olvasá­sát félbeszakítjuk, pillantá­sunk reftexszerűen végigfutja az új bekezdés első szavait, sorát. Ez „A szivrabló” olva­sóját akaratlanul olyan hely­zetbe hozza, mint a szélfútta kalap tulajdonosét: nem tud megállná- A tréfás hasonlat nem csupán stilárisan illik Gerencsér regényéhez: legfőbb erényét is kifejezi. A könyvnek sodra, „húzása” van, ha külső ok nem kényszeríti rá, az em­ber aligha tudja letenni, mi­előtt végig nem olvasta. Ho­lott korántsem egyetlen, ra­vaszul megkomponált sztori­ról. van szó, nem a bűnügyi vagy a lélektani poén ked­véért rohanunk végig a köny­vön, nem a megoldás, a ki­bontakozás mágnese húz ben­nünket: a könyv belső erőte­re az. Megoldás? Kibontako­zás? Már a regény elején sejtjük, ilyesmire Üllős Fábián esetében nemigen számítha­tunk. A vidéki taxi. amelyet „A szívrabló” tragikomikus hőse kalandról kalandra ve­zet, a Vörös postakocsi e kor­szerű változata, kormánya mellett önérzetes, de link, mégis szeretnivaló vezetőjé­vel. csupán az író jószívűsé­ge folytán érhet révbe. Mert pilótájához az írónál és a sorsnál egyaránt könyörtele­nebb az a valaki, akit Üllős Fábiánnak, vagy egyszerűb­ben csak „Illésinek” hívnak, s aki nem égy robbanómotor hajtotta géperejű járművet, de talán még egy ökrösfogaitot is tüzes szekérré változtatna ma­ga alatt... Mindezt főként annak volít érdemes elmondanunk, aki ez­után fogja kezébe venni „A szívrabló”-t. A kritikus, aki nem csupán szóraikozásból ol­vas, s akit az adott munkán túl a könyv sorsa is érdekel, illőnek érzi elmondani, hogy az olvasó tehetséges, érdekes írást vesz kézbe, maradandó élmánnyeL R. Sas. Segítik a A hasznos! Mátra völgye Termelőszövetkezetben már korábban is intézkedéseket tettek a háztáji állatállomány gyarapítására. Ennek eredmé­nyeként ma már 4—500 szarvasmarhát számolnak a szövetkezeti tagok háztáji gaz­háztájit dóságában. A tsz takarmány- nyal, kedvezményes fuvarral segíti az állattartó gazdákat. Legutóbb hetven holdnyi ta­karmányt vágtak le a tagok, amelynek fele a háztáji gaz­daságokba került. „fűzőt” visel, ebben több kiló- nyi aranylemezt. Az „edzés” második szakaszára a Hyde Parkban kerül sor. Emberünk hosszútávú futógyakorlatokat végez, mert a repülőtéren gyors léptekkel, minden inga­dozás nélkül kell majd meg­tennie az utat a vámhivataltól a repülőgépig. Peter Barden, a londoni Daily Sketch munka­társa, egy vizsgálat folyamán olyan csempészekkel találko­zott, akik több százszor tették meg ily módon a London és Brüsszel közötti légi utat. Bar_ den nyilvánosságra hozta az utasításokat is, amelyeket e2iekneik az „aranyfutárok”­nak be kellett tartaniuk. íme, néhány: „Ne tegyetek semmit a zsebetekbe! Úgy is elég kö- , véreknek látszotok.” „Tartsá­tok magatok előtt a fényképe­zőgépet. Nem szükséges, hogy valamelyik járókelő vagy utas, akivel véletlenül összeütköz­tök, megérezze fűzőtök ke­ménységét.” „Ne engedjétek meg, hogy a légikisasszony se­gítsen felcsatolni a biztonsági övét...” Az egyik legenda szerint Harun-al Rasid, a bölcs kalifa, amikor kincstárnokra volt szüksége, maga köré gyűjtötte udvaroncait, majd egyenként átvezette őket kincstárán. Ezután felszólítot­ta őket, hogy táncoljanak a színe előtt. Azok, akik pár perccel előbb még könnyedén, rugalmasan lépkedtek, ezúttal nemhogy táncolni, de mozogni is alig tudtak a zsebükbe nagyhirtelen beletömött drága kincsek súlyától. Sajnos. a vámrendőrség nem vetheti al* az utasokat ilyen divatjamúlt ellenőrzésnek. India bécsi követségének tisztviselői néhány nappal az 1962-es esztendő beköszöntése előtt lakosztályában rábuk­kantak Azsaj Mitra holttesté­re. A fiatal indiai diplomata néhány órával előbb két is­meretlen férfi látogatását fo­gadta. A vizsgálat kiderítette, hogy a .-látogatás folyamán a házigazda vendégeivel együtt megivott egy üveg konyakot. A látogatók gondoskodtak az ujjlenyomatok eltüntetéséről, s jól letörölgették az üveget meg a poharakat is. A bonco­lás kimutatta, hogy a diplo­mata halálát ismeretlen kele­ti méreggel kevert nagy adag luminál okozta. A pénzszekrényben a rend­őrség egy rejtjeles írást fede­zett fel: a bécsi csempészvezé­rek név- és címjegyzékét. A rendőrség adatai szerint, ame­lyeket összevetettek az Inter­pol feljegyzéseivel is, ezek a banditák az Indiába irányuló aranycsempészettel foglalkoz­tak. „Igen, férjem a csempé­szek nyomában volt” — -jelen­tette ki a diplomata felesége. Nyilvánvaló, hogy diplomáciai munkaköre mellett Azsaj Mit- rát országának kormánya megbízta egyéb, titkos felada­tokkal is, s ő ezeket sikeresen teljesítette. Röviddel a diplo­mata halála előtt az indiai hatóságok letartóztatták több nagy nemzetközi csempész „geng” vezetőit. A gyilkosság tehát „vérbosszú” volt. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents