Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-16 / 243. szám
Ahol emberek dolgoznak Kerekasztal^eszélgetés az SKÍ!«ben (I.) Megreformállak es EssSsii mechanizmust Mostanában gyakran látják őket együtt. Illés Miklós elnöknek. Tóth József főagro- nómusnak és Bóta János párttitkárnak hol a határban, hol a javítóműhelyben, hol pedig a szövetkezeti irodán akad dolga. Ügy mondják, a nehéz esztendők gondjait könnyebben viselik, ha valamennyien odatartják a vadukat. „Elúszott” a termés A gondok hívatlanul jöttek Hasznosra is. Mint a Mátrából az eső, úgy zúdulták ezen a nyáron a szövetkezetre. — A negyven hold borsóból egyetlen kilót sem szedtünk- Mind elvitte a víz — közölte a szomorú tényt a íőagro- nómus. — A tavasszal hetven hold kukoricát vetettünk, most mégis harminc hold termései takarítjuk be. A többi elúszott a vízzel. Az Állami Biztosító kárbecslői annak rendje, módja sze .nt felmérték az ár- és belvíz pusztítását. Nem telt ex sok idő, megtérítették a szövetkezet kárát is. A gyors intézkedés megnyugtatta valamennyire a szövetkezet vezetőit, tagjait, azonban a hasznosiak vérbeli gazdaemberek. Nemcsak a „végterméknek”, a pénznek tudnak örülni- Azt is látni szeretnék. miből lesz az esztendő végére a 6 milliónál nagyobb termelési érték. Mentik a menthetőt Víz öntötte el a cukorrépa- földet, is. Tizenöt hold föld termése megmaradt és legalább 200—200 mázsa cukorrépával számolt a főagronómus. Gyors betakarítására már megtették a legfontosabb intézkedéseket. — Géppel emeljük ki a répát a földből, hogy könnyebb legyen az asszonyok dolga — magyarázta Tóth József. — A szurdokpüspöki tsz-szel kooperálunk. Ők répalazító gépet adnak nekünk, mi meg szállítóeszközökkel segítjük őketA szomszédok gépe nem jön éppen rosszul Hasznoson. Az otthoni traktorok ugyanis mind munkában vannak. Négyszáz hold gabonavetés, a cukorrépa, a kukorica betakarítása, 280 hold föld mélyszántása. így sorolták a tennivalókat a szakemberek az Ő6zi kampánytervben. — Az volna jó. ha a vetéssel már meglennénk. Sajnos, ettől még egy kissé messze vagyunk. — A főagronómus szemében gond- Hasznoson ugyanis világosan látják, hogy a nyári veszteségből sok mindent visszahozhatnak. ha gondosan és jó időben elvégzik az őszi szántás-vetést, a betakarítást. Ennek megfelelően szervezik, irányítják a munkát a gazdaság vezetői. A jó munka juíalma Bóta János, a párttitkár a pásztói pártérieKezieten azt ígérte: — A pártkongresszusig tisztára söpörjük a határt. Befejezünk mindenféle őszi fen • nivalót. Az adott szót pedig állni kell, így kívánja ezt á tagság becsülete. Ebben nem is lesz hiba a Mátravölgye Tsz- ben. Bóta János mögött már ott volt a traktorosok fogadkozása, amikor felállt a párt- értekezleten- A Lenin-brigád. a traktorosok közössége a napokban tanácskozott a munkáról. Illés Miklós, az elnök, Tóth József a főagronómus egyaránt jónak ítélte az egyhetes tempót. A főagronómus azt kérte a traktorosoktól: ezután is dolgozzanak lankadatlan szorgalommal- Beszéltek a prémiumról is, amit a jól végzett munkáért közösen kapnak a traktorosok. De a gondos gabonavetést külön jutalmazzák a szövetkezetben. Holdanként 3 forint vetési prémiumot kap a traktoros, ha egyenletesen kel, és november derekán már szépen zöldell a búza. Amikor pedig Bóta János a pártkongresszust. a munkaversenyt hozta szóba, mind a 17 traktoros egyetértett a bri- gádvezetővél: — Vállaljuk a versenyt, nem lesz baj a munkával! A gépek éjjel-nappal dolgoztak. A napközben szántó traktorosokat éjszaka a szerelők váltották. Fogassal, gyűrűshengerrel. tárcsával egyengették simára a búzaföl. det. — Nem is az emberek, hanem a gépek miatt aggódunk- Törnek, kopnak a nagy munkáiban és javításukhoz nincs elegendő alkatrész — háborgott az elnök. Az AGROKER-t szapulta, amiért nem tart elegendő pótalkatrészt. Ogy mondta, nem ártana, ha éppúgy mint az aratás idején, ügyeletet tartanának. Így talán gyorsabban jutnának ahhoz az alkatrészhez, ami raktáron van. Arra pedig gondolni is csak egészen óvatosan mernek. hogy Pásztón legalább egy kisebb lerakatot létesítene az AGROKER. A határozat szellemében Nemrégiben vezetőségi ülést tartottak Hasznoson. A téma itt is az volt, hogyan pótolhatják az év végéig a mostoha időjárás okozta termés- kieséseket— Mindenképpen azt szeretnénk, ha a tagok megkapnák a pénzt, amiért becsületesen megdolgoztak — magyarázta a főagronómus. Egyetértett ezzel a vezetőség minden tagja. Ezért aztán, valamennyi üzemág vezetője vállalta, hogy teljesíti, illetve túlteljesíti bevételi tervét. A növénytermesztők már túllépték a bűvös határt. Jól haladnak az állattenyésztők, a fafeldolgozó üzem dolgozói is. Fotózzon a NÓGRÁD-nak Szerkesztőségünk pályázatot hirdetett. Az I. díj: 2000 forintos, a II. díj 1500 forintos, a III. díj: 500 forintos vásárlási utalvány. A fotópályázat október 1-ftől 1971. március 31-ág tart — Pedig a fával nagyon nehezen indultunk — mondta az elnök. — Hiába kínáltuk itt a megyében a TÜZÉP-nek. azt mondták, nincs különösebben szükségük rá, Kecskeméten meg két kézzel kaptak ajűzifán. Érte jönnek és nem tudunk annyit adni. amennyi elég lenne... Csábi János (Salgótarján): Cyermekportré című fényképéta zsűri 5 pontra értékelte Szerencsére a fogatosok. a Gagarin-brigád hangyaszorgalommal dolgoznak. Reggel hatkor a főagronómus már nem találta benn őket, bármelyik nap is ment. Este hatkor pedig még kinn voltak az erdőn. Így aztán Illés Miklós az elnök, Tóth József a főagronómus, Bóta János a párttitkár rendszerint együtt mennek oda. ahol emberek dolgoznak- Segítenek, ahol csak lehet. Vincze Istvánná Négymilliós lemaradás A balassagyarmati porcelángyár ez évi termelési programja jóval nagyobb mint az elmúlt esztendőben. Mivel az év elején a megnövekedett programhoz nem sikerült biztosítani ,a létszámot, július elsejével pedig visszatértek a kétműszakog termelésre, a harmadik negyedév végéig sem sikerült, még túlórákkal sem pótolni az év eleji lemaradást. Kilenc hónap alatt négymillió forintnyi adósságot hoztak össze. Ez a gyár egy havi termelésének felel meg. Az utolsó negyedévben kilenc és fél millió forint árbevételt terveztek. Ebben szerepel az előbb említett négymillió forint termelési kiesés pótlása is. Keresik az úja!, a célhoz vezető módszereket A salgótarjáni városi párt- bizottság kezdeményezésére beszélgetésre kértük fel a Salgótarjáni Kohászati Üzemek pártbizottságának titkárát, igazgatóját, műszaki igazgatóhelyettesét és szakszervezeti bizottságának titkárát. Arra kerestünk választ, hogy a Központi Bizottság novemberi határozata alapján milyen változások történtek, illetve vannak folyamatban a belső mechanizmus korszerűsítése, tökéletesítése, az új követelményekhez való igazítása érdekében, figyelemmel a népgazdaság anyagi erőforrásaira. a vállalat lehetőségeire és sajátosságaira í\em könnyű átállni Már az első percekben kiderült: a gyár első számú pártós gazdasági vezetői látják, hogy a gazdálkodás korábban kialakult és járható útjai — termelésnövelés csak létszámmal, csak a mennyiség emelése — bezárultak. Űj utakat, célhoz vezető módszereket kell keresni, elsősorban az üzemen belül. Erre már korábban is rájöttek, de a külső körülmények, valamint a közgazdasági szabályozók nem kényszerítették arra a gyár vezetőit, hogy gyors ütemben, egészséges türelmetlenséggel növeljék vezető társaikkal szemben az igényeket. Az igazsághoz tartozik még, hogy nem is olyan könnyű máról holnapra átállni, az új módszereket megtalálni. Ennek ismeretében fej tette ki véleményét Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első titkára. — A belső mechanizmus megreformálása érdekében több olyan kedvező intézkedés látott napvilágot, több olyan kezdeményezés született, amelyet érdemes továbbfejleszteni, és következetesen végrehajtani — mondotta. — Az első számú vezetők kezdik felismerni azit a reális helyzetet, hogy a termelés fejlesztése, a termelékenység növelése csak a belső erőforrások feltárásával és hasznosításával lehetséges. Jól példázza ezt a 4. számú igazgatói utasítás, amely a racionálisabb munkaerő-gazdálkodás megvalósítását, a produktumok fokozását szolgálja. — Szerencsés ez az intézkedés azért is, mert találkozott a becsületes, munkájukat szerető dolgozók teljes egyetértésével _ és cselekvőkészségével. Jói szolgálja a törzsgárda megbecsülését, kedvez azoknak, akik a nehéz időkben sem hagyták itt a gyárat, akik nem átjáróháznak, átmeneti pénzszerzési lehetőségnek tekintik itteni munkahelyüket — egészítette ki Szilágyi Dezső az üzemi pártbizottság titkára. — Bármilyen jó hatása volt az előbbi intézkedésnek, mégsem lehet azt állítani, hogy ennek révén mindent meg tudnak oldani. A belső mechanizmus gyorsabb ütemű reformjához ez csak egy kedvező lépés, amely újabb hasznos távlatoknak, intézkedéseknek veti meg az alapját — vette vissza a szót Devcsics Miklós. Önelégültség — regi felfogás Antal Gyula igazgató sze- i'int az eddigi intézkedések csak részben hozták meg azokat az eredményeket, amelyeket a novemberi határozat nyomán a belső mechanizmus megreformálásától vártak. — Vizsgálódásaink szerint nem kielégítő az élő munka hatékonysága — folytatta az igazgató. — Okait a belső munkafegyelem lazulásában kell elsősorban keresni. Jelenleg 20—30 perccel előbb hagyják abba a munkát az üzemekben. Nagy fék még mindig az önelégültség. Nehezíti az előrehaladást az a régi felfogás, mely szerint termelést növelni csak létszám- emeléssel lehetséges. Ez nem más, mint nyílt elvetése az új, korszerű termelési módszerek igenlésének. Pedig csak ezen az úton lehet fejlődni a jövőben — hangoztatta az igazgató. Éppen ezért csak részben fogadta el a gyáregységek létszámigényeit. A visszautasítást a következőkkel indokolta: a normalazulás következményeként a teljesítménybérben dolgozók száma az 1966. évi 61,7 százalékról 1968-ban 52,5-re, 1969-ben pedig 54 százalékra csökkent. Ez év első felében van javulás, eléri a 60 százalékot, de még itt sem merültek ki a meglevő tartalékók. A létszám-átcsoportosításokból újabb 40 százalékban lehet százszázalékos munkaerőt kapni. Igen sok még az igazolatlanul mulasztó. Csak az idei első félévben 1056-an maradtak távol az 1969. egész évi 817-tél szemben. Hallatlanul megnőtt az egyéb, igazolt munkanapok címér való távolmaradók száma. Az első félévben 6219 napot tett ki, ami csak 2300-zal kevesebb mint tavaly, az egész esztendőben. A beteglétszám is állandóan nő, holott a munkakörülmények jelentős mértékben javultak. Míg tavaly egész évben 74 344 nap veszett el a termelésből betegség címén, addig ez év első hat hónapjában már 42 307 nap esett ki a termelésből. Az üzemidőkihasználás az 1966. évi 90,1 százalékról 86,9 százalékra csökkent. Ez olyan tükörkép, amelyből minden vezető levonhatja a szükséges tanulságot, s csak egyet tehet: hasznosítja a tartalékokat. Oda, ahol szükség van rá A tartalékok feltárásában az első számú vezetők segítenek. A többi között új módszert vezettek be az anyagi ösztönzésnél. A bért nem a gazdálkodó egységek aránya szerint osztották fel, hanem meghatározott munkaterületre, a munka bonyolultságának és nehézségének figyelembevételével, hogy a gyáron belüli fölösleges munkaerő oda kerüljön, ahol szükség van rá, és feloldódjanak a korábban keletkezett bérfeszültségek. Mivel az elvándorlás következtében megcsappant a mumkásállom ány, pótlását egyrészt átképzéssel, másrészt ösztöndíjak odaítélésével kívánják megoldani. Fehér köpenyben Az élő munkával váló takarékosság egymagában nem oldja meg a feladatokat. Szükség van a termelés technikai feltételeinek javítására. E tekintetben is több kezdeményezés látott napvilágot. Ezek között említik az új fémbe- vonót, ahol egy dolgozó fehér köpenyben irányítja majd az automatikai. Az acélöntődé rekonstrukcióját is saját erőből oldják meg. Mindezek azt mutatják, hogy nem várnak mindent a felsőbb szervektől. Folyik az a vizsgálat, amelynek során elkészül az új gépkataszter. Ennek alapján döntik el, hogy hol, milyen gépeket korszerűsítenek, cserélnek fel újra. Szükség van erre, mert ahogy Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első titkára mondotta: a meny- nyisógi szemléletet a minőségi Szemlélet váltotta fel. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a gyár vezetői okosan kihasználják a piac adta konjunkturális lehetőségeket, hanem azt/ is, hogy minőségileg jobb, és több árut adnak, aminek révén nagyobb nyereséget érnek el. Bevonul a számítástechnika Dicséretes, hogy a számítás- technikát akarják felhasználni a korszerűbb, megalapozottabb vezetési módszerek meghonosításánál is. Ez nemcsak gyorsabb adatszolgáltatást, pontosabb információt jelent, de megkönnyíti, reálisabbá teszi a különböző jellegű és tartalmú döntéseket, ugyanakkor létszám-megtakarítást is eredményez. (Folytatása következik.) Venesz Károly Tiltakozás gázpalackügyben Gyüre János karancssági lakos szerkesztőségünk segítségét kérte, hogy gázpalackvásárlásában segítsük. Az már önmagában is feltűnő, hogy egy vidéki dolgozó ilyen ügyben szerkesztőségünk segítségét kénytelen kérni. De mivel nemcsak Gyüre János ügyéről, hanem a lakosság érdekéről van szó és a kereskedelmi szoigáltató szervek eljárása enyhén szólva furcsa, sőt felháborító, ezért a gázpalackügyet a sajtó nyilvánossága előtt tesszük szóvá. Mi történt az utóbbi napokban? Gyüre János új gázpalackot kért a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat telepén. Az átadott csekken a palack árát: 511,40 forintot befizette, majd a vállalat szerelője újabb 170 forint lefizetése után bekötötte a készüléket. Természetesen előbb 977 forintért meg kellett vásárolni a gáztűzhelyet. A hivatalos értesítésen az olvasható, hogy Gyüre János karancssági lakos Szécsényben veheti át a kifizetett palackot. De ott közölték vele, hogy nem kapja meg. Nem, nem rosszízű tréfáról van szó. A TIGÄZ rövid táviratot kiildöti, hogy a VASÉRT nem tud palackot szállítani, ezért ..az új gázpalackok kiadását azonnali hatállyal megszüntetik”. Október első napjai óta nem lehet új gázpalackhoz jutni sem Szécsényben, sem Salgótarjánban. Az emberek nem kapják meg azt, aminek az árát és azon felül több mint ezer forintos költséget már korábban kifizettek. Városon és falun hányán jártak így és hol, mennyi ember háborog? Erre nincs pontos adatunk, ezt a TIGÄZ-nak és a VASÉRT-nek kellene tudni. Nincs elegendő palack, nem szállít a gyártó vállalat? De a vásárló már fizetett, tehát joggal követelheti a gázpalackot, különösen akkor, ha beteg feleségének munkáján akar könnyíteni. Sem a VASÉRT, sem a TIGÄZ nem értesítette a megyei tanács kereskedelmi osztályát, sem a vásárlókat. Ök kétsoros távirattal bizonytalan ideig elodázták a vásárló kiszolgálását. Véleményem szerint ez az eljárás 1970-ben, a gazdasági reform harmadik évében méltatlan a kereskedelemhez, jogellenes és sérti a lakosság érdekét. Ezért a gázpalackügyben tiltakozunk. Fazekas NÖGRÁD — 1970. október 16., péntek 3
