Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

Megfigyelők szerin! Anvar Szadatot Péter János beszéde az ENSZ-ben megválasztották az EAK elnökévé Egyiptomban megtörtént az elhunyt Kasszer elnök utódját jóváhagyó népszavazás. Képünkön: szavazók a világhírű Cheops-piramis közelében Anvar Szadat, az Egyesült közel-keleti szovjet rendezési Arab Köztársaság ideiglenes tervvel. Ez annyit jelent, Kai- elnöke táviratban mondott rónak nincs kifogása az el- köszönetet Leonyid Brezs- len, hogy Izrael két lépcsőben nyevnek, Nyikolaj Podgornij- vonja ki csapatait a mag­nak és Alekszej Kosziginnek szállt területekről, a lényeg Nasszer elnök halála alkalmá- csupán az, hogy maradéktala­ból küldött részvéttávihatu- kért. Nasszer elnök — áll a táv­iratban — .,az arab nemzetek történelmének és forradal­mának formálója, lefektette nul ürítse ki azokat. Egyet értenek Kairóban a fegyver mentes övezetek elgondolá­saival is, valamint az ENSZ csapatok ottani állomásoztatá- staival is, valamint az ENSZ­(MTI) Banditatámadás egy szovjet repülőgép ellen Őrizetbe vették a gyilkos kalózokat Október 15-én á szovjet poL gári légiflotta egy AN—24-es gépe menetrendszerű útját bo­nyolította le Batumi és Szu- hurni között amikor két fel­a szocializmus alapjait, ve- tartanak, mint a nagyhatalmak aette a szabadságért, békéért és fegyveres erőinek jelenlétét, haladásért folyó harcot. El­vei fáklyaként világítják be az imperializmus és a cionizmus feletti győzelemért, az igazsá­gos béke diadaláért vívott harc útját” ‘ — Az EAK népe — folytató­dik a távirat — nagyra be­csüli a Szovjetunióval való ba­rátságot és azt a szolidaritást, melyet a szovjet nép tanúsít az arab népek iránt a világ­imperializmus támogatását él­vező Izrael ellen folytatott harcukban. Anvar Szadat, kifejezte azt a meggyőződését, hogy a két nép közötti tartós barátság kötelékei napról -napra erő­södnek. s fejlődnek minden területen. Előzetes adatok szerint hét­millió 700 ezer egyiptomi vá­lasztópolgár járult az urnák­hoz csütörtökön, hogy megvá­lasszák az elhunyt Nasszer el­nök utódját, az EAK új el­nökét. Az elnökválasztó nép­szavazást, amelyen igennel és nemmel lehetett szavazni, im­ponáló rend, fegyelem és szer­vezettség jellemzett. A sza­vazás reggel 8 órakor kezdő­dött és délután 5 órakor ért véget. A szavazóhelyiségeket Nasszer elnök fényképeivel dí­szítették. A leggyakoribb fel­irat ez volt: „Aki Anvar Sza- datra szavaz, az Nasszer prog­ramjára szavaz.” Nyomban öt óra után meg­kezdődött a szavazatok ösz- szeszámlálása és a választási eredmények országos összesí­tése. Kairói megfigyelők sze­rint Anvar Szadatot óriási többséggel megválasztották az EAK elnökévé. A referendum hivatalos végeredményét és részletes adatait pénteki saj­tóértekezletén ismerteti Go­ma belügyminiszter. A meg­választása esetén az új köz- társasági elnök szombaton le­teszi az esküt a nemzetgyűlés­ben. Egyiptomi kormánytisztvi­selők pénteken hangoztatták, hogy az EAK teljesen egyet­ért a Pravdában ismertetett (Folytatás az 1. oldalról) Mi most Európában — mon­dotta ezután — kedvező elő­jelek között törünk előre a béke és a biztonság megszi­lárdításáért. De tudjuk, hogy Európa kölcsönhatásiban van az egész világgal és viszonya­ink aránylag kedvező alaku­lása nem homályosítja el éberségünket a más világré­szek, más jellegű konfliktusai iránt. Mint ahogyan 1965-ben az Egyesült Államok agressziójá­nak fokozódása és a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság bombázásának kezdete in­dította el a nemzetközi fe­szültség növekedésének új sizaJkaszát, éppen úgy most Délkedet-Ázsiából indulhat­nak ki új. kedvező hatások, ha sikerülne a békés rendezés útját megtalálni. Ez kedve­zően hatna a Közel-Keletre, a Távol-Keletre. Európára is. Az ilyen délkelet-ázsiai bé­kés rendezésnek a szükséges­ségét mindenki felismerte. Úgy tűnik, az Egyesült Álla­mokban sincs olyan felelős ve­zetői kör, amelyik feltételez­né, hogy Délkelet-Ázsiában katonai győzelmet arathat. A békés rendezés reális körvo­nalai is kezdenek kibontakoz­ni. Világos, hogy Laoszra. Kam. bodzsára azért terjedtek ki a hadműveletek, a párizsi tár­gyalások azért nem haladnak előre, mert Saigonban az Egyesült Államok kormánya nem engedi érvényesülni a koalíció® kormány létrehozá­sára irányuló törekvéseket. Ez a kulcskérdés ma Délkelet- Ázsiában. Ha ez megoldódik, minden más kérdésre meg lesz az ésszerű megoldás. A saigoni koalíciós kormány megalakulása után a délkelet­ázsiai események új fordula­tot vehetnek és egy új nem­zetközi konferencia jótékony hatást gyakorolna az általá­nos békére és biztonságra ist Izrael nem magától cselekszik A közel-keleti agresszió® helyzet bizonyos fokig függ­vénye a délkelet-ázsiai vi­szonyoknak. Az Egyesült Al­suk végett, s tegyék lehetővé a repülőgép és az utasok visz- szatéréséit. A török kormány elhatároz­feavverzett bandita feeweres ^ hogy haladéktalanul visz- ^ szaszolgáltatja a Szovjetunió­arőszakot alkalmazva, a re­pülőgép személyzete ellen, arra kényszerítette a pilótá­kat, hogy az útirányt meg­változtatva, Törökország terü­letén, Trabzon városban szálljanaik le. A banditákkal lezajlott ösz- szecsapás során életét vesztet­te a gépen tartózkodó stewar­dess. aki megkísérelte meg­naik a csütörtökön Törökor­szágba eltérített repülőgépét, és annak utasait — jelentet­te be az ankarai külügymi­nisztérium szóvivője. Hozzá­fűzte, utasították a tnabzöni hatóságokat, hogy a legrövi­debb időn belül fejezzék be a történtek kivizsgálását. Nem tűnik ki egyértelmű­akadályozni. hogy a támadók en a szóvivő közléséből, hogy behatoljanak a pilótafülkébe. Törökország a két légikalózt Két pilóta megsebesült. is kiadja-e. A szóvivő csupán A szovjet kormány azzal a-annyit mondott, hogy őket kéréssel fordult a török ha- szándékos emberölés ég há­tóságokhoz. hogy adják ki a rom utas megsebesítésének gyilkos bűnözőket szovjet bí- vádjával őrizetbe vették Trab- róság előtti felelősségre vonó- zonban. (MTI) Röviden A Laoszi Hazafias Front ban kijelentette, lehet, hogy Pártjának Központi Bizottsága Belgium a közeljövőben tár­az ország függetlenné válásá- gyalásokat nak 25. évfordulója alkalmá- diplomáciai bél kegyelmi rendelkezéseket vételéről, hozott, amelyek szerint tör­kezd Kínával a kapcsolatok fel­lik, illetve mérséklik azoknak a — többségükben katonai — foglyoknak a büntetését, akik őszintén megbánták bűneiket, illetve fogságuk alatt jó ma­gatartást tanúsítottak. * Pierre Harrnel belga kül­ügyminiszter csütörtökön a szenátus külügyi bizottságá­NÓGRÁD — 1970. október 16., péntek Az olasz közegészségügyi minisztérium csütörtökön ko­leramegelőző intézkedéseket vezetett be a Tunéziából, Li­bériából, Sierra Leonéból és Szaud-Arábiából Olaszország­ba érkező utasokra. * VI, Pál pópa csütörtökön magánkihallgatáson fogadta Nguyen Cao Ky saigoni al el­nököt. tarnak Vietnamra agressziója következtében megrontott ál­talános nemzetközi viszonyok nélkül nem mertek volna az izraeli kormány militaristái támadásit intézni 1967-ben az arab országok ellen. Az Egye­sült Államok folyamatos dél­kelet-ázsiai agressziói báto­rítják Izrael kormányát ar­ra, hogy a fokozódó nemzet­közi állásfoglalások ellenére halogassa a Biztonsági Tanács 1967. évi határozatának a ko­molyan vételét. Az egyesült nemzetek alapokmánya sze­rint, ha Biztonsági Tanacs nem tud gondoskodni a meg­támadott ország védelméről, akikor — az 51. cikkely értel­mében — a megtámadott or­szág az önvédelem minden — a fegyverét is ide értve — eszközét igénybe veheti. Az izraeli kormány helytelenül ítéli meg a nemzetközi jogi viszonyokat, ha úgy képzeli, hogy az agresszióval elfoglalt területeket jogtalanul birto­kolva egyenrangú partnerként tárgyalhat a szomszédos arab országokkal. Izraelnek előbb meg kell szüntetnie az ag­resszióé állapotot. Mindaddig az arab országok az ENSZ alapokmánya értelmében ar­ra jogosultak, hogy fegyveres erővel is készüljenek a terü­let visszafoglalására.' Az arab országok, figyelem­be véve saját népeik és az egyetemes emberi érdekeket, úgy szeretnének megoldást találni, hogy a politikai ren­dezést békés úton érjék el. Nagy vesztesége a nemzetkö­zi életnek a nagy arab veze­tőnek, az Egyesült Arab Köz­társaság elnökének. Gamal Abdel Nasszernek a halála. Ezen a fórumon is kifejezem a magyar nép megbecsülését Nasszer elnök emléke iránt és népünk mélységes együttérzé­sét a gyászoló és jogaiért har­coló nagy arab néppel. A közel-keleti válság meg­oldásának alapalveit az 1967. évi biztonsági tanácsi hatá­rozat jól foglalja össze. Az alapelvek alkalmazásának az útja altkor nyűik meg, ha Izrael kiüríti az agresszióval megszállt területeket. Ennek a módozatait kellene nemzetkö­zi megállapodásokban tisztáz­ni és a Biztonsági Tanács ha­tározatának minden egyéb rendelkezését ezt követően nemzetközi megállapodásban garantálni. Felbomlottak a gyarmati rendszerek Mit változott világunk az elmúlt 25 évben a népek egy­más mellett élését tekintve? összefoglalva így válaszol­hatunk erre a kérdésre: végérvényesen és visszavonha­tatlanul felbomlottak a gyar­mati rendszerek. A gyarmati uralom régi formáit soha töb­bé nem tudja senki felújíta­ni. Megoldatlanok viszont a felszabadult országok gazdasá­gi függetlenségének kérdései. Vannak még a gyarmati rend­szernek maradványai. Időn­ként új lendületet vesznek az újgyarmatosítási törekvések. A világ sorsát döntő mértékben érinti a gyarmati sorból fel­szabadult országok fejlődésé­vel összefüggő problémák megoldása. Külügyminiszterünk ezután így folytatta: A hagyományos gyarmati rendszerek felbomlása a vi­lág történetében új szakaszt nyitott. Mi, magyarok ennek sajátságos kedvező következ­ményeit érzékeltük. A hideg­háború egyik nagyon éles sza­kaszában itt, az Egyesült Nemzetek Szervezetében azok­nak az országoknak a képvi­selői, amelyek szerették volna Magyarországot a Szovjetunió ellen irányuló támadások ug­ródeszkájává tenni, koncent­rált hidegháborús hadjáratot folytattak hazánk ellen. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét szerették volna felhasznál­ni arra, hogy Magyarországot és népét saját érdekei ellen fordítsák. Évekig tartottak ezek a kísérletezések. Kezdet­től fogva halálra ítéltek vol­tak ezek — halálra ítélte őket a magyar. nép életének fejlő­dése, a nemzetközi erőviszo­nyok alakulása — de itt az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében különösen világossá tet­te hiábavalóságukat az az uj helyzet, amely az új tagálla­mok megjelenésével a figyel­met a mesterkélt hideghábo­rús problémákról a jelenkori történelem alapvető problé­máira terelte. Ebben nagy se­gítséget nyújtottak a szocia­lista országoknak a gyarmati sorból felszabadult új tagálla­mok. Abban, hogy az úgyne­vezett „magyar kérdés” leke­rült az Egyesült Nemzetek Szervezetének napirendjéről, sok más hamis kérdéssel együtt, fontos szerepet ját­szott a gyarmati sorból fel­szabadult országok megjelené­se és részvétele az egyesült nemzetek munkájában. A Magyar Népköztársaság úgy tekint a fejlődő országok gondjaira, mint az egész em­beriség közös problémáira. Ezért minden lehetséges al­kalmat felhasznál velük kap­csolatai fejlesztésére és kere­si a gazdasági és politikai együttműködés útjait — mon­dotta Péter János, majd az afrikai országok addisz-abebai és az el nem kötelezett orszá­gok lusakai konferenciájának jelentőségéről szólott és így folytatta: 1960-ban azt mondta ki az ENSZ-közgyűlés, hogy az ENSZ fennállásának 20. év­fordulójára minden gyarmati területet fel kell szabadítani. Ma már a huszonötödik év­fordulót ünnepeljük s még mindig vannak gyarmati terü­letek. Ennek ellenére úgy te­kintünk az elmúlt huszonöt évre, mint a gyarmati rend­szer és ezzel együtt az impe­rializmus bomlásának törté­nelmi jelentőségű időszakára. Az EiSZ szerepe Mi lett az Egyesült Nemze­tek Szervezetéből a huszonöt év alatt és mi volt a szerepe a történelmi változások mene­tében? Összefoglalva így válaszol­hatunk erre a kérdésre: az Egyesült Nemzetek Szervezete negyedszázad alatt minden várakozást felülmúlóan szer­teágazó lett; mindezek ellené­re fő feladata betöltése tekin­tetében sok a bizonytalanság, a félreértés és a vita. Mindezt legjobban ez a ju­bileumi közgyűlés jellemzi. Sokan nagy várakozással te­kintettek a huszonötödik köz­gyűlés jubileumi tanácskozása elé, de sokat vártak attól is, hogy a jubileumi ülésszak ide­jén alkalmat kapnak a tag­országok kormányai képvise­lőik megbeszéléseire, sok vi­tás kérdés személyes megbe­szélésére és a megoldások elő­készítésére. Az előjelek sze­rint a várakozásokból nem minden valósul meg. Vannak, akik ezért sajátságos felelős­séget hordoznak. „Az egyesült nemzetek in­tézményét az alapítók a kü­lönböző rendszerű és érde­keltségű országok együttmű­ködésének fórumaként hozták létre. Az együttműködés fő célja a béke biztosítása.” Ezen a közgyűlésen divat arról beszélni, hogy ez a nemzetközi szervezet elvesz­tette korábbi jelentőségét. A vita során az ENSZ eljelen- téktelenedé6ére sokféle ma­gyarázatot adtak elő. Az Egyesült Nemzetek Szervezete története során sokszor volt válságban. Így: 1950-ben a koreai háború ide­jén, 1957-ben a Szuezi- válság és a hidegháború egyik tetőfokán, amikor Magyaror­szág ellen is megkísérelték felhasználni, 1964-ben, 1965­ben a vietnami eszkaláció kezdetén és ezzel együtt az alapokmány 19. cikkelyének alkotmányellenes alkalmazá­sára irányuló kísérletek ide­jén. Ha az Egyesült Államok kormánya a mostani időszak előtt és alatt nem foglalkozott volna az úgynevezett erőpoli­tika restaurációjának a kísér­letével, akkor a jelenlegi ülésszak több és nagyobb eredményekhez vezethetne. Péter János ezután megem­lítette, hogy az ENSZ-tagor- szágok száma 1945-ben 51 volt, ma 126. Viszont jelentős államok képviselete hiányzik. Hiányoljuk a Kínai Népköz­társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, a ko­reai és a vietnami nép kép­viseletét. A világ összes tagállamai­nak érdekeit, a békét és a biztonságot az szolgálja a leg­jobban, ha az alapokmány ere­deti elveiben változatlan ma­rad és csalt azt a változást ve­szi figyelembe az ENSZ mű­ködésének javításában, amely egyes tagállamok nemzetközi felelősségét tekintve bekövet­kezett. Minden lazítás a je­lenlegi alapokmány kötelmein, amelyek egymáshoz fűzik a nagyhatalmakat és sajátságos jogokat adnak a biztonsági ta­nácsi tagoknak, veszélyezteti éppen a kis tagállamok érde­keit, amelyek köréből időn­ként ilyen javaslatok erednek — mondotta ezután a magyar külügyminiszter. Mivé lett Magyarország a második világháború óta el­telt negyedszázad alatt? 1945-ben — az ENSZ ala­pításának évében — Magyar- ország sikerekben és veresé­gekben gazdag ezeréves törté­netének mélypontján, a meg­semmisülés küszöbén állt, ma pedig Magyarország egész tör­ténetének legnyugalmasabb idejét, a magyar nép felemel­kedésének leggyorsabb ütemét, és sok százados ellenségeske­dések után, szomszédaival a legzavartalanabb barátság idő­szakát éli. Nemcsak Magyarország, egész Európa számára új korszak lett az elmúlt hu­szonöt év. Indokolt egész Európáról beszélni, mert ami Magyarországgal történt, ösz- szefügg egész Európa új törté; netével. Az új helyzet jellemzői: a szovjet—nyugatnémet szerző­dés, a lengyel—nyugatnémet tárgyalások előrehaladása, a csehszlovák—nyugatnémet tár­gyalás előkészülete, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság találkozóinak sorozata a nemzetközi jog alapján. Magyarország külpolitiká­ját az az elv vezeti, hogy mi­nél kedvezőbb nemzetközi fel­tételeket teremtsen az or­szág élete számára, összefüg­gésben a nemzetközi — így mindenekelőtt az európai — béke és biztonság érdekeivel. Magyarország ezt a következő módon tudja a legjobban szolgálni: szoros szövetségben, elsősorban a Szovjetunióval, s vele együtt a többi szocialista országgal a Varsói Szerződés és a KGST keretében, ápolja kapcsolatait a fejlődő orszá­gokkal és általában szélesíti kapcsolatait a fejlett tőkés or­szágokkal is a békés egymás mellett élés pontosan értelme­zett elvei alapján. A Magyar Népköztársaság úgy tekint az ENSZ-re, minit saját ügyeinek is megfelelő nemzetközi fórumra, ahol a népek együttműködését lehet szolgálni a világ népeinek felemelkedése, a nemzetközi béke és biztonság javára. Péter János ezután utalt arra, hogy az ország életének jelentős eseménye lesz néhány hét múlva a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa, amely egész eddigi utunk fel­mérésének, jelenlegi magatar­tásunk vizsgálatának és jöven­dő belpolitikánk és külpoliti­kai vállalkozásaink meghatá­rozásának fóruma lesz. Békés úton haladjunk A negyedik kérdésünk, ho­gyan tovább? Tudatában kell lennünk annak, hogy az ENSZ olyan tagállamok közössége, amelyek között áthidalhatat­lan ellentmondások vannak. Az emberiség előtt álló al­ternatíva: termonukleáris há­ború, vagy békés egymás mel­lett élés, azaz a vitás kérdé­sek rendezése viszonylag bé­kés utakon. A Magyar Népköztársaság abban a tudatban vesz részt az ENSZ jövőjének egyengeté- sében, a többi tagállammal együtt, hogy segítse a termo­nukleáris háború veszélyének eloszlatását és segítse a népek kölcsönös megértését, békés, boldog jövőjének erősítését — mondotta befejezésül Péter János. (MTI) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents