Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-16 / 243. szám
VflAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 243. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970. OKTÓBER 16., PÉNTEK Eredményesen fejlődött megyénk úttörőmozgalma A KISZ Nógrád megyei bizottságának ülése Á KISZ Nógrád megyei bizottsága tegnapi, kibővített ülésén, a megyei úttörőmozgalom helyzetét és további feladatait tárgyalta meg, különös tekintettel a mozgalom 25. évfordulójára. Az erről szóló jelentést a megyei úttörőelnökség terjesztette elő. Megyénkben jelenleg 179 úttörőcsapat működik, közel harmincezer kisdobossal és úttörővel. Ehhez a létszámhoz azonban kevésnek bizonyul a különböző közösségekben dolgozó úttörővezetők száma. Csökkent a KISZ-tag ifjúvezetők száma is, ami hátrányt jelent az úttorőkorosztály&ak, mivél éppen az ifjúvezetők munkája révén kér ülnek először kapcsolatba a KISZ-szel. A problémák köze tartozik még az is — mint a jelentés megállapítja —, hogy a csapatvezetők kiválasztásánál nem biztos, hogy ezt a feladatot a legjobb nevelők, pártvagy KISZ-megbízatás alapján kapják. Még nagyobb támogatást kellene adni a csapatvezetőknek, mert különben gyakran egyedül maradnak az úttörőmunka gondjaival, feladataival. A jelentés megállapítja, hogy megyénkben az úttörőmunka tárgyi feltételei nem fejlődnek kellő mértékben. Ebbe« ú tanévben 32 úttörőcsapat rendelkezik helyiséggel, de ezek közül csak egy felel meg a követelményeknek.. Hiányoznak a berendezési tárgyak a szakköri foglalkozásokhoz, táborozásihoz szükséges felszerelések. A salgótarjáni és a balassagyarmati úttörőház is csak részben tudja megoldani feladatát a személyi és a tárgyi feltételek hiányosságai miatt. A már említett gondok ellenére megyénk úttörőmozgalmának egésze az elmúlt években eredményesen fejlődött, számos új elemmel gazdagodott. Tovább erősödtek a vezető szervek, az elnökségek, csapaitvezetőségek, úttörő ön- kormányzati szervek. A pedagógusok tekintélyes része felismerte, hogy az úttörőtevékenység szerves része az pk- tató-nevelő munkának. Jó kapcsolat alakult ki a szülőkkel. a társadalom széles rétegeivel — mindenekelőtt: a gyermekek nevelésében közvetlenül érintett szervekkel — ismertették velük a gyermekmozgalom célkitűzéseit, feladatait. Segítette az előrelépést, az összehangoltabb munkát, hogy a párt-, a KISZ-, az állami- és tömagszervezetek vezető szervei több helyen rendszeresen foglalkoztak az úttörőmozgalom tevékenységével, és igyekeztek kedvezőbb feltételeket teremteni az út- törőmunka számára. A jelentés megállapítja, hogy a csapatvezetőségek, elnökségek általában színesebb, Ualasz kortesfogásra MIKÖZBEN a nyugati hírügynökségek „viszonylagos nyugalomról” számolnak be a vietnami harctéren, washingtoni jelentésekből kitűnik, hogy az amerikaiak emberveszteségei az elmúlt héten „valamelyest növekedtek”. Most már az is megállapítható, hogy Nixon emlékezetes beszéde óta tovább növekedtek az amerikaiak erkölcsi- politikai veszteségei is. Világszerte, és nem utolsósorban magában az Egyesült Államokban, hódít az a felismerés, hogy az elnöki javaslatok célja nem a vietnami vérontás befejezése, hanem pártja választási pozícióinak megerősítése volt. Richard Nixon nem várhatta komolyan a harcoló és annyi esztendeje vérét hullató vietnami nép képviselőitől, hogy ehhez a cinikus manőverhez Párizsban, a konferenciák termében segítséget nyújtanak neki. Természetesen nem nyújtanak és ha eddig erről bárkinek valami kétsége lett volna a vietnami konferencia csütörtöki, immár 88. ülésének lefolyása újra félreérthetetlenné tett bizonyos alapvető igazságokat. BRUCE nagykövet, az amerikai delegáció és saigomi visszhangja, Pham Dang Lam, a Thieu-rezsim delegátusa természetesen azt bizonygatták, hogy a Fehér Ház legújabb terve az egyetlen „reálista, pontos és logikus” kivezető út a jelenlegi holtpontról. A DIFK és a VDK képviselője rövidesen fölényes biztonsággal cáfolták' meg ezt az állítást, amelyről kimutatták, hogy nem realista, nem logikus, tehát nem kivezető út. Többek között azért nem, mert — mint erre Binh- asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere rámutatott — nincs benne egyetlen üj elem sem. Az egész Nixon-beszéd tulajdonképpen átfogalmazása jó néhány olyan tarthatatlan javaslatnak, amelyet mind a DIFK, mind a VDK a múltban nem egyszer elvetett. Binh asszony példának a „kölcsönös visszavonulás” koncepcióját említette. Nem lehet komoly szándékú az a javaslat, amely megint egyszer megpróbál egyenlőségjelet tenni az agresszor és áldozata közé. Ha egy országot tizenhatezer kilométer távolságból érkezett betolakodók támadnak meg, a megoldás nem valamiféle kölcsönös tevékenység, hanem az, hogy a messziről jött támadó hagyja el agressziója színhelyét — körülbelül ez volt a DIFK-külügyminiszter szavainak lényege. XUAN Thuynak, a VDK-delegáció vezetőjének szavai szervesen kiegészítették mindezt. Ö a Nixon-beszédnek talán a legtipikusabban kortes részét tette az értelem mikroszkópja alá: a hadifoglyok kérdését. Hangoztatta, hogy a hadifoglyokkal emberségesen bánnak, de hazaengedni a háború befejezése után szokták őket. A háborút pedig annak kell befejeznie, aki elkezdte. Ha a vietnami nép ígéretet kapna arra, hogy június 30-ig kivonják az összes amerikai megszállókat, azonnal elkezdődhetnének a tárgyalások a hadifoglyokról is — hangzott a VDK állásfoglalása, amiről Mx ónnak most kezdődő korteskörútján alighanem számos kellemetlen kérdést tesznek majd fel. gazdagabb programokat, változatos módszereket alkalmaznak munkájukban. Eredményesebben működnek az úttörőtanácsok, a járási, városi, megyei úttörőparlamentek. Ennek ellenére még mindig vannak különbségek egyes csapatok, illetve járások, városok között. Az úttörőcsapatoknak kettős feladatot kell megoldaniuk. A párt politikája alapján, a KISZ segítségével, együttműködve valamennyi nevelési tényezővel, a szocialista nevelés elveit figyelembe véve közvetítik a gyermek számára a társadalmi követelményeket, segítik a gyermekeket kötelességeik teljesítésében, értékes emberi tulajdonságok megszerzésében. Másrészt közvetítik az úttörővezetők, úttörők, kisdobosok véleményét. Együttműködnek mindazokkal. akik készek a gyermekek szocialista neveléséből részt vállalni, A jelentés ennék alapján határozza meg a feladatokat is. Váljék hatékonyabbá a kisdobosok és úttörők világnézeti, politikai nevelése. Erősödjék a szövetség gyermekszervezeti jellege, bontakozzék ki jobban a gyermeki öntevékenység és önkormányzó képesség, Érvényesüljön jobban a KISZ-vezetés több képzett ifjúvezető bevonásával, a KISZ-alapszervezetek és úttörőcsapatok testvérkapcsolatának elmélyítésével. Egyben az úttörőszervezet kéri a jubileumi év feladatainak végrehajtásához, megyénk úttörőmozgalmának továbbfejlesztéséhez a párt-, állami • és tö- megs zer v ezetek fokozottabb segítségét. A vitában felszólalók egyetértettek a jelentéssel, s azt elfogadták. A KISZ Nógrád megyei bizottsága ezek után Skoda Ferenc szóbeli tájékoztatóját hallgatta meg az ifjúságpolitikai határozat feldolgozásának tapasztalatairól, és további feladatairól. A háború ellen a népek megértéséért Péter János beszéde az ENSZ jubileumi ülésszakán Az ENSZ 25. közgyűlésének tíznapos Ünnepi ülésszaka csütörtökön folytatódott. Délután került sor Péter János magyar külügyminiszter felszólalására. A Magyar Népköztársaság képviselőjének szavai két sajátos ok miatt keltettek különös érdeklődést: a szocialista országok részéről ez volt az első átfogó mérleg a jelenlegi világhelyzetről és az ENSZ szerepéről, továbbá az első olyan felszólalás, amely nem csupán érintette az indokínai háború és a közel-keleti háborús feszültség problémakörét, hanem az érintett felek álláspontjának ismeretében, mértékadó utalásokat is tartalmazott e két legveszélyesebb feszültségek feloldásának konkrét lehetőségeire és módozataira. A délutáni ülés Mohszem el-Aini jemeni miniszterelnök felszólalásával fejeződött be. Az ENSZ most folyó jubileumi ülésszakán magyar idő szerint csütörtök este Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere mondott beszédet. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe készséggel vállalja az összes tagállam közös felelősségét és együttműködését a reális, helyes és a népek családja boldog, békés jövője felé vivő válaszok felkutatásában, megfogalmazásában és megvalósításában. Magyarország és népe ezeréves történetének tapasztalatait hozza szerény hozzájárulásként az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszeres működéséhez és azt "egyesíti a többi tagállam — régiek és ifjabbak — sajátos tapasztalataival a közös bölcsesség formálásában — mondotta beszéde bevezető részében a magyar külügyminiszter. Négy kérdés A mostani jubileumi időszakon — az Egyesült Nemzetek Alapításának huszonötödik évfordulóján — a Magyar Népköztársaság tapasztalatainak összegezésével négy kérdésre szeretnék egyszerű és világos — más társadalmi rendszerű és más történelmi múltú ország képviselői számára is kifejező — feleletet adni. 1. Milyenné változott u világ, amelyben mindannyian élünk, az elmúlt huszonöt év alatt? 2. Mi volt a szerepe az Egyesült Nemzetek Szervezetének a változások menetében, s mivé lett maga az ENSZ? 3. Milyenné fejlődött Magyarország ez idő alatt? 4. A negyedszázad tapasztalatai milyen útmutatást adnak nekünk a békés és boldog jövő kereséséhez? Hogyan változott világunk a huszonöt év alatt? Mi változott a háború és béke esélyei szempontjából? Sok veszély elhárult összefoglalva. így fejezhetők ki a változások: a második világháború után eltelt huszonöt évben sikerült elhárítani a harmadik világháború sokféle veszélyét, s ma a háború végleges kiküszöbölésének a lehetőségei között, ugyanakkor a termonukleáris háború veszélyei közepette élünk. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét különböző rendszerű országok hozták létre. A második világháború idején, a fasizmus elleni koalícióban szövetséges és társult hatalmak körében érlelődött az egyesült nemzetek terve. Akik szövetkeztek a háborúban a veszélyek ellen és a győzelemért, felismerték annak szükségét, hogy szövetkezzenek a népek szabad és békés jövőjének biztosítására. Az egyesült nemzetek ellentmondásai azonban mindjárt a születés időpontjában kirobbantak. 1945. június 26- án írták alá az alapokmányt San Franciscóban és pár héttel később — 1945. augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én pedig Nagaszakira lehullottak az atombombák. Azóta jelentős megállajjp- dások, nemzetközi szerződések születtek a fegyverkezési verseny viszonylagos korlátozásáról. Kétoldalú és sokoldalú tárgyalások folynak újabb megállapodások és szerződések aláírásáról. Mindez a termonukleáris háború állandó veszélye közepette. Manapság kevés szó esik erről. Időnként tért hódít a közgondolkozásban a hamis feltételezés — mintha a felhalmozott termonukleáris pusztító erő tartósan vagy akár végérvényesen elrettentő és visszatartó hatalom lenne a termonukleáris háború veszélyével szemben. Űj erőfeszítésekre van szükség, hogy elindulhassunk azon az úton, amelyet a Szovjetunió javaslatára az Egyesült Nemzetek Szervezete az általános és teljes leszerelés előkészítésére irányuló elvekben kijelölt. Péter János ezután így folytatta: az atomfegyverkezés úi ágazatainak kialakulása, a termonukleáris hatalmak körének bővülése a termonukleáris háborús veszély kiszámíthatatlanságának a fokozása mellett azt is lehetetlenné teszi, hogy az új felfedezésekkel a feltárt energiát és technikát az emberiség a maga javára hasznosítsa. Hogyan lehet a veszélyeket csökkenteni és sikeres tárgyalásokat folytatni ? A döntő feltétel a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának javítása. A különleges felelősséggel bíró két fő hatalom közvetlen tárgyalásait kellene eredményessé tenni. Ennek útjait az egyengetné, ha az öt atomhatalom egymáshoz való viszonya úgy javulna. hogy mind az öten részt vehetnének a fegyverkezési verseny csökkentésére, s termonukleáris háború veszélyének kiküszöbölésére, a háborús konfliktusok okainak megszüntetésére irányuló tárgyalásokban. A Szovjetunió, a Kínai Népköztáirsaség, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britan- nia közös felelősségvállalása nélkül nincs megnyugtató nemzetközi megállapodás a leszerelés, a fegyverkezési verseny és a harmadik világháború kérdéseiben. Két fegyveres konfliktus Mindezt nehezíti — Szinte lehetetlenné teszi a mai két fő fegyveres konfliktus — a vietnami háború, amely most indokínai háború lett, s a közel-keleti agresisziós helyzet. Vannak kevésbé feltűnő: latens akadályok is. Ázsiában: a koreai feszültség. Európában a két német állam egymáshoz való viszonya. (Folytatás a 2. oldalon) ■■■ í; rí jrep" . Jíifi K Egyre inkább városias külsőt ölt a nagy ütemben fejlődő já rásl székhely, Rétság. A közelmúltban fejeződött be a képen látható kétszintes házak az építése. A modern’kivitelű, kényelmes lakóházak tervezője és kivitelezője a rétsági TÖVÁLL Koppány György felvétele