Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
ííongresmisra készfilfinb Teljesítette éves nyersgyártási tervét a kistoronyéi téglagyár A terv központi gondolata az ember A kemencéből a rakodótérre kerül a kész tégla Máglyázzák a nyerstéglát Nagyon ikeíl a tégla szerte az egész országban. Az árvízkárok helyreállítása az eredetileg tervezettnél több fala- zóanyiagot igényel. A kiste- renyei téglagyár számára az idén hat és fél millió nyerstégla és hatmillió égetett tégla előállítását írtaik eló. Szeptember 29-én lekerült a présgépről az utolsó nyerstégla is. Kocsárdi Ferenc telepve zető arról tájékoztatott bennünket, hogy október 20-ig szeretnék folytatni a nyers- gyártást. mintegy 700 ezer nyerstéglával akarják túlteljesítem az éves tervet. A kisterenyei téglagyárban szinte állandóan hiányzott 7— 8 ember, illetve ennyivel többet foglalkoztathattak volna a terv szerint. Helyettük is dolgoztak a szocialista, illetve a Szocialista óimért küzdő brigádok. A kongresszus tiszteleténe vállalták, hogy vasáma pi termeléssel is fokozzák eredm'ényüket. Eddig három rendkívüli vasárnapot tartottak. amikor 128 ezer nyerstéglát készítettek. Júliusban kezdték meg a lyukacsos szerkezetű, magasított tégla gyártását Bgy-egy ilyen tégla csaknem négy kisméretű tégláinak felei meg. A kemence kapacitását is növelték az idén. A bányától vásároltak egy nagyobb teljesítményű ventillátort, amivel a kemence huzatát növelték meg, azaz liényege- sen gyorsítani tudták az égetést A kemenoebrigád Juhász András vezetésével éves átlagban 107 százalékos teljesítményt ért el, és szeptemberben 18 százalékkal több téglát hordtak ki a kemencéből, mint amennyit a terv előírt Mazwk István kotrógépkezelő a nyersgyártó szocialista- brigád vezetője, ök gondoskodnak elegendő nyerstégláról ahhoz, hogy a kemence egész évben termelhessem Száz százalékos átlag-teljesítést értek él. Ugyanennyi a teljesítményűik a nyerstéglát máglyázó asszonyoknak, akiknél Szlávik Ágostonná a brigádvezető. A kisterenyei téglagyárban ma már a jövő évre készítik elő a nyerstéglát. Eredményeikben nagy része van a kongresszusi versenynek. Jedlieska Gyula felszólalása (Folytht&s az 1. oldalrólj) Tiszteit országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! A tervről szeretnék szglni és kifejteni néhány gondolatot. A tervet jónak, átgondoltnak, megalapozottnak tartom. Az a véleményem, hogy egyre jobban kezdünk megtanulni tervezni. A mostani terv az eddigi ötéves tervek közül a legjobb. Az a véleményem, hogy a terv jó, azért is, mert a lakosságot szolgálja — kezdte felszólalását megyénk ország- gyűlési képviselője, majd így folytatta. A terv központi gondolata az ember, a dolgozók életkörülményeinek fokozatos javítása, az életszínvonal emelése. A cél és az eszköz helyes felfogását tükrözi. Az ményem, hogy a mechanizmus teljes kibontakozásának terve. A mechanizmus egyik célja az volt, hogy tervszerűbbé tegyük gazdasági életünket, gazdasági fejlődésünket. A népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének objektív törvényét gyakorlati gazdaságpolitikánkban, tervezésünkben a legjobb tudással veszi figyelembe ez a terv. Választ kaptunk A negyedik ötéves terv válasz is azokra a kétkedésekre, hogy a mechanizmus eredményez-e magasabb szintű tervszerűséget, vagy pedig a piacot hangsúlyozza túl, esetleg piaci ösztönösséghez vezet, s egyoldalúan esetleg csak a vállalati érdekeltség kerül majd előtérbe. Mivel, hogyan biztosítja a terv a magasabb szintű tervszerűséget? Mindenekelőtt azzal, hogy nem mindent tervez, programjában nem minden részletkérdés szerepel. Az állam azt centralizálja csupán, ami a lényeg, a fő irányokat határozza meg a terv. Sok részletkérdést azon a szinten lehet majd eldönteni, ahol az ismeretek birtokában vannak, s ehhez a terv nagyrészt biztosítja az eszközöket is. Szinte klasszikus példa ermaradhatott energia a lénye- közelebb kerülnek az adott te- ges döntésekre. Ma ezeket, sőt rülethez. örülünk annak, hogy fontosabb kérdéseket lent le- a tanácsi terv mellett bizo- hetséges helyesen eldönteni, nyos területi terv is készül, Nagyon helyeselni lehet azt is, hogy van kommunális adó. hogy a terv nem abszolutizál stb., hogy egy területen élünk néhány főszámot, nem abszo- az üzemekkel, a termelőszö- lutizálja mindenekelőtt az vetkezetekkel és közösek a ütem és a mennyiség fogai- gondjaink, a problémáink. mát, nem emeli ki a többi tervmutatók közül ezt a két fogalmat, hanem egyensúlyra, összhangra ösztönöz. Ü« a felelőssége az alsóbb szerveknek Szeretném elmondani azt a véleményemet is, hogy a terv a demokratizmus további kibontakozásának terve is. Az üzemi, tanácsi demokratizmus a véle- fejlődéséhez a terv nagy ösz- terv a tönzést ad, nagy . ösztönzést foglal magában. Egyre inkább lehetséges lent miről dönteni, van miről vitatkozni, hogy mit, mennyit, mire köítsünk. Nagyon megnő ezért az alsóbb szervek felelőssége csaknem valamennyi szinten. Nagyon fontos ezért az alsóbb szerveknél, hogy a vezetés színvonala megfelelően fejlődjék, hogy a testületek munkája megfelelő színvonalat érjen el. Szeretném elmondani azt a véleményemet is, a terv lehetőséget teremt arra, hogy az ismert bányászkérdést megoldjuk. A kormány már eddig is nagy segítséget nyújtott és Igaz, e gondolat megvalósulásának még csak a kezdeténél vagyunk, de a közös összefogást mindenképpen támogatni kell, támogatni lehet. A közös fedezetű, közös forrású beruházások nagyon szimpatikus dolgok. A megyék is igen erőteljesen támogatják ezt a gondolatot. Mégis felvetem a kérdést, vajon hosszabb távon átgondoltuk és átgondoljuk-e megfelelően, hogy merre, milyen irányban haladunk. Ha az ember megvizsgálja, hogy az üzemektől, a termelőszövetkezetektől mihez és mire kérünk támogatást, akkor nagyon sok ' minden jön ki. A kollégiumokról szó volt. Támogassa az izem, a tsz az óvodát, a bölcsődét, felmerül a szociális otthon is, támogassa a kultúr- házat, a kultúrház bővítését, a könyvtárat, az iparitanuló intézetet és műhelyt, stb. Azzal mindenki egyetért, hogy a lakásépítés terén segítsenek az üzemek, de kívánják azt is. hogy teremtse meg az üzem a saját orvosi rendelőjét, orvosi lakását is, oldja meg a munkások étkeztetését a munkásszállítást, legyen ösztöndíjasa is, sőt futball- és tekepályája, de üzemi üdülője is, stb., stb. mindezek a részesedés terhére. Lassan már ott tartunk, hogy az üzemi pénzeket ösz- szegyűjtjük és a tanácsi keretben tervesítjük. A tanácsnak az is a jó, ha négy-öt évre előre látja, hogy mennyi az a forrás üzemi oldalról, amivel rendelkezhet. Miről van szó végső soron? Az egyik szférából — lehet, hogy a tervtől függetlenül — a másik szférába kerülnek át pénzeszközök. Százmilliós nagyságrendben összegek gyűlnek és az ágazatok között részleges eszközátcsoportosítás megy végbe. Miben van a probléma hosszabb távon? Egyrészt abban, hogy ilyen felajánlásokat csak a gazdagabb, a jobb üzem tehet, amely képes erre. »v1“®fr" «'StoiSrf-h„ majd a bányászat visszafej-" kérdések . ,, , ,, megoldásához. A terv is tarmetodika mellett nyilvánvaló- minteev kilencszázan nem maradhatott idő, nem tailnaz - mintegy kilencszaz házak milyen színűre legye- l lé éből fakadó nek festve (derültség). Ilyen 001 akado Hol keressék? A kommunista szövetkezeti aktíván, de ezt megelőzően a tsz-elnökök, főagronómu- sok, párttitkárok tanácskozásán is szóba került a gép- és alkatrészellátás. Már a nyáron is sűrűn előfordult, hogy ékszíj, terményfelhordó lánc. s egyéb alkatrész hiánya késleltette a kombájnok javítását egy-egy gazdaságban. Most az őszi munkák erősödő lendületét is visszafogja, hogy gyorsan elhasználódnak a gépek, s javításukhoz nincs elegendő pótalkatrész. A szövetkezeti vezetők jobb híján tanácsokkal siettek egymás segítségére. Mert kivétel nélkül arra voltak kíváncsiak: h'ű keressék a hiányzó alkatrészeket. A megyei AGROKER-kiren- deltség az AGROTRÖSZT révén ' öbb száz belföldi és külföldi üzemmel, vállalattal tart kapcsolatot. Több mint 12 ezer féle alkatrészt tártának és legalább 10 erőgéphez, mintegy 80 munkagéphez szerezhetik be szükségleteiket a mezőgazdasági üzemek Balassagyarmaton. Számok bizonyítják, hogy az idén már hárommillióval nagyobb volt az AGROKER alkatrészforgalma, mint tavaly’. A panaszok azonban nem csökkentek, hanem inkább növekedtek a nógrádi mezőgazdasági üzemekben. A megyében használatos géptípusok széles skálája, a görcsös ragaszkodás a régi erő- és munkagépekhez kétségkívül növelte az ellátási gondokat. Az állami kedvezmények megszüntetése, a nem egészen helyénvaló hitelpolitika, mely a készletek csökkentésére ösztönözte a vállalatokat, ugyancsak zavart okozott. Aztán az sem egyszerűsíti a kirendeltség vezetőinek, dolgozóinak munkáját, hogy az alkatrész beszerzésnek hihetetlenül sok forrása van. A megrendeléseket bizony sok esetben több hónapos késéssel szállítják a vállalatok. A felsoroltakért természetesen nem lehet egyértelműen felelőssé tenni az AGRO- KER-t. Nem is az ilyen terme, szetű fennakadásokért marasztalják el a kirendeltséget a szövetkezeti elnökök, mezőgazdászok, gépészek. Azt teszik szóvá, — joggal — hogy miért nem mérik fel időben, s a reális helyzetnek megfelelően a mezőgazdasági üzemek anyag- és alkatrész- szükségletét? Miért kell a megrendelt gépekre, gépalkatrészekre hónapokat várni Nógrádiban azoknak is. akiknek pénzük van a vásárláshoz? Ugyancsak a válaszolat- lanul hagyott kérdések sorát szaporítja, hogy miért lehet bizonyos ritkáin látott alkatrészekhez Hevesben, vagy Szolnok megyében aránylag egyszerűen hozzájutni? S miért mondják, mindezekre huzamosabb idő óta Balassagyarmaton, hogy hiánycikk? Most, amikor az őszi tennivalók a szokásosnál jobban igénybe veszik a gépeket, szállítóeszközöket, különösen fontos, hogy az AGROKER vezetői, dolgozói feleljenek ezekre a kérdésekre. Mégpedig oly módon, hogy reálisan mérjék fel az igényeket, s a MEGÉV-vel, az AGROTRÖSZT- tel, a megyei AGROKER-ekkel és a gyártó vállalatokkal is közvetlenebb és hasznosabb kapcsolatot építsenek ki. Türelmetlenül csörögjön a telefon, erélyesen kopogjon a telexgép, ha egy-egy alkatrész-, vagy gumiköpeny-szállítmány nem érkezik meg időben. S ha szükséges, személyesen is Látogassák meg mindazokat, akik a legcsekélyebb mértékben is enyhíthetik az őszi hónapok alkatrészgondjait. Az ilyenfajta igyekezet sokat segíthet a szövetkezeteknek. Enyhítheti azt a kedvezőnek éppen nem mondható képet is, amelyet az utóbbi években az AGROKER-ről alakítottak ki a mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei. Vincze Istvánná millió forintot erre a célra és meggyőződésem, hogy ez az igen fontos társadalmi-politikai kérdés abban a humánus szellemben oldódik meg, ahogyan azt Kádár elvtárs a IX. kongresszuson mondott zárszavában megfogalmazta. Érdemes tehát a terv mellett agitálni, érdemes dolgozni a terv végrehajtásáért. Megyénk országgyűlési képviselője ezután az országgyűlésen eddig elhangzott vitához csatlakozott. Foglalkozott azzal a javaslattal, amit a Somogy megyei képviselő mondott, hogy az üzemek, vállalatok termelőszövetkezetek segítsék az állami beruházásokat. Beszédét így folytatta: jobban dolgozó üzem hanem az az üzem, amely jobb műszaki feltételekkel, jobb gyártmányösszetétellel rendelkezik. Azok az üzemek, amelyek elavultak, amelyeknek objektív közgazdasági adottságai rosszak, nem képesek ilyen jellegű felajánlásra. Támogatjuk az összefogást A kérdés felvetése nagyon szimpatikus, sőt arra is volt javaslat, hogy legyen ez országos mozgalom. Én magam is a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén már korábban megszavaztam néhány ilyen jellegű témát, hiszen az ember örül annak, hogy a gazdasági egységek, az üzemek, a termelőszövetkezetek Megfontolva összefoglalva: az a vélemé- nem, tisztelt országgyűlés, hogy helyes ez a folyamat, de mégis, megvárva majd a tapasztalatokat, bizonyos keretek közé kell szorítani. Az üzemnek, a termelőszövetkezetnek az a fő profilja —. ahogy nálunk mondják —, hogy termeljen és nem akárhogyan, hanem gazdaságosan, hatékonyan termeljen és eszközeit erre használja fel. Meggyőződésem, hogy ha így használja fel eszközeit, akkor hosszú távon többet ad majd, többet fizet be az állam kasz- szájába, s akkor az állam újra képes lesz ezt elosztani úgy, hogy jut majd több óvodára, kollégiumi férőhely^ és esetleg még másra i6. Mindez fejlődésünket lényegesen meggyorsíthatja, mindez fejlődésünk kulcskérdése. Tisztelt országgyűlés! A negyedik ötéves tervet elfogadom, és elfogadásra ajánlom. NŰGRAD — 1970. október 2., péntek
