Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

por* *« hhh; 7 m ■■ *3j V--T, f> ' ■ -' ••■•• ! r-~ Balassagyarmaton iarfunkha« A művelődés új követelményei Könnyű lenn* egy város lakosság — zavart felbolydu- kulturális követelményekkel, kultúráját kialakítani, ha nem lásával folytatódott, hanem Helyrehozhatatlan kár volna múlttól kapott hamarosan lehiggadtak a ke- fölényesen elsiklani a nehéz­melyeket délyek. A legtöbb emberből ségek fölött, amilyen például először a ma követelményei nem hiányzott a jó szándék a kultúra anyagi ellátottságá- szerint át kell festeni. Ám, sem. Jó, lássuk mit akarnak nak helyi hiánya. De hogy senki ne lelkesedjék így: — mondták és vártak. Ami- milyen körültekintő munkát könnyű volt hát Dunaújvá- kor meghívót kaptak, vagy végzett a párt városi agit- rosban. ott nem volt múlt, valami „újfajta” előadás hir- prop. munkabizottsága, arra amit átfesthettek volna, né- detését olvasták, sokan be- jellemző, hogy figyelembe vet- hány hektár kukoricaföld csu- óvakodtak, eleinte legalább a te annak a 190 cigánycsa­pán és a betelepülők. Ott az hátsó sorokba. Iádnak problémáit is, amely alapozásnál lehetett kezdeni. Az újra fogékonyak gyorsab- Gyarmaton él. Óriási tévedés! Dunaújváros ban, s jobban reagáltak. A felfe- És még néhány gondolat olyan heterogén lakosságú dezők,ajó tanítványok örömé- azok közül, amelyekre ügyel, volt, hogy először még azon vei ismerkedtek az új magya- amelyeket számon tart: a kö- is gondolkodni kellett, milyen rázatökkal és hagyták el sor- zösségek kiformálása; a szó­ra, mosolyogták meg a ma- cialista hazafiság tudatának „át- radi nézeteket amikor meg- fejlesztése; a népek közötti győződtek arról, ho—- előre, barátság gondolatának ápolá- csak az új vezet. sa; a szocializmustól idegen Ám ez csak az élcsapat gondolkodás visszaszorítása — volt, g régi vágásúaknak, de de nem brosúrát írok. volnának a kulturális képei. magas legyen a kultúra mér­céje, amit minél többen visznek” majd. « Más a feladat itt Balassa­gyarmaton, ahol mélyek az az új tanításokra fogékanyak- alapok (bár igaz, a nehézsége- is csak az élcsapata, két éppen ez okozza), áll a Régen itt az ideje, hogy falak nagy része és itt bi- körüket kiszélesítsük, számu- zony át kell festeni őket ké- kát gyarapítsuk, és az új tu- pünkre, a szocialista társada- domónyt, az új ismereteket, a lom követelményei szerint. Az haladó művészetet minél na­érdeklődés nem hiányzik, ha gyobb tömegek kincsévé te- £e£TS£t hordozza magában, amely mindenfajta munkában a haladást kívánja szolgálná. Amely a hozzáértés növelését, a látókör szélesbe­Ezt mondta minderről Tóth bajos, a városi MSZMP PM vezető munkatársa: kell városban, mégis, itt könnyű felébresz- gyük teni, mert a leányzó nem halt És itt meg, legfeljebb — alszik. nyűit másodszor is a méhkasba a párt, de már Ami itt küzdelmes feladat, könnyebb dolga volt. A meg- az, hogy ebben a valaha volt hökkenést talán a kezdeti ide- tisztviselővárosban új kul- gerakedést, sőt nem kis ellen- itvL+sfl! túrát, a mi kultúránkat kell kezest is rövidesen érdeklő- nye-tet a talsadallTU lehetose~ hogy dés, még inkább kíváncsiság váltotta fel. Ezért lehetséges ma, hogy irányelvek, majd szinte pon meggyökereztetni, vagy ennél a kertészhasonlatnál maradjak, az ágakba kell ol­tani az újat. a miénket, és tü­geken belül magasabb szint­re emeli. És mindezt az ed­digi néha kicsit lagymatag ütemnél gyorsabban. Megkí relémmel ápolgatni. mígnem tokba foglalt követelmények kivirágzik... És mit kell beoltani? Amikor feljebb dőlt vei szedettem, már megmond­tam: a mi értékelésünket — ben kinek, mi a szérepe, te marxista—leninista alapon a endője. Ezért van ma már jelenjenek meg a teendőkről, arról, hogy az új, a haladó, a betű- követendő megmutatásában rülményeket megteremtettük, mind az egyén, mind pedig a kisebb közösség útjábói az mi a sorrend arról hogv eb- akadályofcat elhárítottuk, és mi a sorrend, arroi, nogy bd rt.iti.b- m.ili.b milvon csak rajtuk múlik, milyen mértékben és intenzitással jezte be. A fentiekben azt próbáltam politikában, a nevelésben, az mód arra, hogy mint egyebütt valamennyi­irodalomban, á képzőművésze- is. Gyarmaton is kemény kör- un^ közös munkájába fe- tekben és persze, amit talán vonalakban megmutatkozza- vote, ,emény?í W. SKSÄf .“SST.S is hatalmas munka, hiszen . Vpze+A; S7prei>e+ váll ni nem általános sémát kell ad­ni, hartem Balassagyarmat kü. . y szz' Könnyíti is, nehezíti is a lönleges helyzetéből fakadó, ,k^vle. se?1.a kulturális tevé­sokrétű feladat összefogott különleges igényeit kell mi- t^áaoamfíátás el£ moonMáaát h«<rv mindezt a nél sürgősebben a követeimé- ^ „- nyék valóra váltásával kielé- gíteni. tenem, a technikai ismere lekben, a szakképzésben. Egy­szóval: a mellettünk állás igényeit az lélet minden terü­letén. megoldását, hogy mindezt meggyőzés eszközeivel kell tenni. Könnyíti, mert így nem kell attól tartani: az erőszak erőszakot szül, s akit bunkó­val ütöttek le, feltápászkod- va hátba szúr majd. Nehezíti, mert aki úgy győzhető meg arról, hogy egy A nép, a lésében első lakosság müve- helyen áll a gazdasági kérdéseknél sem, hanem mindezt egy csokorba fogja. Csokorba köti és a csokor minden szálát gonddal, szere­tudia alie-alig marxista világnézet uralkodó- tettel ápolja, hogy viruljon 8 8 vá tétele. Ez alól nincs kivé- mindahány, mtuiamni.mb mindannyiunk Seten át tévedett a dolog tel- De gondolni kell a régi tetszésére, örömére, boldogu­eleien ai xeveaeu, a auios Ac /iiAnnon íócóm mezőgazdasági és az újonnan lására. jött ipari munkásságra, nem szabad elhanyagolni a csök­kent munkaidő eredménye párt bele- képpen felszabadult idő hasz­másként áll, így és így, mától kezdve íav higgye. Amikor tehát a OI nyúlt ebbe a kérdésbe Gyár- nos eltöltésének igényét, a maton, másutt is, méhkasba városnak a környező közsé- nyúlt és ezer kockázatot vál- gekr e gyakorolt szívóhatását, Iáit. Embereinek okosságán, Gyarmat már meglevő kultu- előrelátásán, tapintatán múlt, rális szintjét, amiből jottányit hogy a kasban — a városban se lesiet engedni, sőt tovább — a kezdeti kétségtelen meg- -----” ­h ökkenés nem a méhek — a Kussinszky Endre Nógrádi honismeret A Hazafias Népfront Nog- nya*. nyilvánvaló tehát, hogy rád megyei Elnöksége és a a helytörténetírás, mint a megyei József Attila művelő- történettudomány része első­j - 7 i_u___sorban a falu- es varospoliti- d^i központ gondozásában . - nem a oedagósiáhnz NÓGRÁDI HONISMERET kaZolódik ^zzel «Lm címmel a honismereti, hely- kabosoj°dlK- persze sem történeti kutatásról számot ^ ‘Ä.S* A "SÄ ^Lényei n^ h^známatók sVáéven5: fel « *«*■*•» munkában.” te két alkalommal jelénnek Schneider Miklós, a Nóg- meg a soron következő szá- vád megyei Levéltár vezetője mok, Szabó Béla és Schneider a felszabalulasi pályázatra be- Miklós szerkesztéseben. kűl.dött dolgozatok néhány ta­. 1______________________, nulságát elemzi. Elsősorban a ♦ <„ 0,, oiott kózsegtortenettel foglalkozó pályaműveket vizsgálja, ti mozgalom tíz év alatt Nógrád-ban is értékes eredmé­nyeket hozott. A .kiadvány MeShoev*^n hon?^n^t!etakatf" munkák kerülnek előtérbe ra, hogy a honismereti akti- __ A k« v ak rendszeres tájékoztatást kaDianak Uevanakkor tükrö- erkezett falutortenetek (Diós- Kapjanak. i^an^Kor ti^ro jenő Dorogháza. Héhalom, 1* ^0Zgal°m nÓgradl hely‘ Jobbágyi, Karanoslapujtő, Lit­ke, Somoskőújfalu, Varsány Dr. Molnár József tanúimé- Zagyvaróna) e munka ösz- nya a honismeret, helytörté- szetettsegére hívják fel a fi- netírás, történettudomány gyeimet. Szinte minden dol- kapcsolatát elemzi. A téma ^ezat közös vonása ugyanis időszerűségét bizonyítja a az,^ hogy szerzőjük az dssze­helytörténeti kiadványok szá­mának emelkedése, ami szük­ségessé teszi a helytörténet­írás alapvető elméleti kérdé­gyűjtött hatalmas tényanya­gon nem, vagy alig tud úrrá lenni. Leblancz Zsoltné, a Salgó­tarján! Madách Imre Gimná­érdekében. Csupán egy gondos lat a tanulmányból: „A törté­nettudomány nem a pedagó­gia, hanem a politika tudo­mányának Moziélet zium, Oravetz Istvánról elne­vezett honismereti szakköré­nek tevékenységéről szól, »segélytudomá- amely négyéves múltra tekint vissza. A szakkör fő célkitű­zése a helyi irodalmi hagyo­mányok gyűjtése és feldolgo­zása. Az Irodalmi emlékek nyomában Nógrád megyében című kiadványsorozatnak ed­dig négy kötete jelent meg, a szakköri tagok szerkesztésé­ben. Munkájuk másik megje­lenési formája az emléktáblák állítása. Eddig kilenc emlék­táblát lepleztek le a diákok kutatómunkája és kezdemé­nyezése nyomán. Ez ev júniusában a Nép­művelési Intézet központi is­kolájában a megyei honisme­reti szakreferensek konferen­ciáján a honismereti mozga­lommal kapcsolatos feladato­kat beszélték meg. Dr. Szabó Béla a konferencián elhang­zottakat ismerteti. Szó esett a hazánk felszabadulásának 25. évfordulójának megünneplésé­vel kapcsolatos mozgalmi si­kerekről is. A legjelentősebb közülük, hogy az országos jubi­leumi pályázatra 500 pályamű készült el. örvendetes szá­munkra, hogy az első helye­zettek között szerepel Pintér Nándor—Vincze Ferenc—Csé- pány István Pásztó története című munkája. T. K. Bűnügyi filmek hete A Modesty Blaise színes an- November 7. Filmszínházban, goi bűnügyi film, október 1- Olyan kitűnő színészek játsza- től 4-ig vetítik a Salgótarjáni nak ebben a fantáziadús tör­Jelenet a Kaleidoszkóp című filmből ténetben, amely gengszterek között játszódik, mint Monica Vitti, Dirk Bogarde, Terence Stamp. Rendező: Joseph Losey. A bűnügyi alkotásokat be­mutató filmhét másik esemé­nye a Kaleidoszkóp című szí­nes angol—amerikai film, amelyet szeptember 5-től 7-ig játszik a filmszínház. A film- vígjáték egy rokonszenves szélhámosról szól, akinek nemcsak a kártyában, hanem a szerelemben is szerencséje van. A fordulatos, mulatságos filmvígjótékban rokonszenves színészek játszanak látványos környezetben. Főszereplők: Warren Beatty, Susannah Ybrk, Clive Revill és Eric Porter. A filmet Jack Smight rendezte. kell emelni. Törődni kell a fokozódó jóléttel íkapcsolatos Javítják a buszközlekedést Sok a panasz a távolsápi autó­buszok műszaki és esztétikai ál­lapotára, ezért az Autóközlekedési Tröszt több módon is igyekszik kényelmesebbé, kellemesebbé ttytini az utazást. Az Ikarus—250-esek, amelyek­ből még ez évben 60 darabot kap a tröszt, kitűnően fűthetők és szellőztethetek, egy részüket lég­kondicionáló berendezéssel is fel­szerelik. A tröszt a következő öt évben 3400 autóbuszt vásárol, mégis csu­pán 900 kocsival lesz több 1875- ben, mint jelenleg. Jelentős összegeket fordítottak a buszok téli felkészítésére. A tá­volsági járatokon megvizsgálták és kijavították a fűtést, gazokon a buszokon pedig, ahol ez hiányzott, új fűtőberendezéseket szereltek fel. (MTI) Mao verrdzat — Magával mi történt? Móresre tanítottam egy huligánt. (Kallus rajza) NÓGRÁD n 1970. szeptember 30« szerda ASZÓDI JÁNOS: A KRIMINALISZTIKA feala/ydOs TÖRTÉNETE Támadás a bankok ellen Az USA-toan a bankok el­len intézett támadás úgyne­vezett „szövetségi bűncselek­mény”, ami azt jelenti, hogy az ilyen ügyekkel nem csupán az illető államok rendőrsége, hanem közvetlenül az FBI is foglalkozik. Az FBI százhar­minchat jelentős bankintéz­ménynél megvizsgálta a betö­rés elleni védekezés rendsze­rét. Az elemzés során nyert adatok határozottan ellene szólnak annak az elképzelés­nek, amelyet egyes filmek alapján alkothatunk. Minden­ben igazolják viszont az In­terpol munkatársainak véle­ményét, akik szemrehányást tesznek a bankoknak, hogy elhanyagolják korszerűbb ri­asztóberendezések felszerelé­sét, hogy nem védik kellő mértékben magukat sem a nappali támadásoktól, sem a betörésektől, továbbá, hogy nem használnak megfelelő készülékeket a bankszállítmá- nyok védelme zésére sem. Az FBI adatai rendkívül sokat- mondóak: a megvizsgált száz­harminchat bank közül öt­venkilencnek volt — részben elavult — riasztóberendezése, két bankot szereltek fel olyan készülékkel, amely betörés esetén (nappal és éjjel egy­aránt) fényképeket készít, ki­lenc bankot őriznek éjszakán­ként magánőrségek, míg hat­vanhat bankban nem létezik semmiféle riasztóberendezés. A széfek elleni támadás megelőzésének igazi módsze­re például egy olyan riasztá­si rendszer, amely akkor lép működésbe, amikor a betörő a páncélszekrény ^özeiébe ért, vagy pedig már rátétté kezét a páncélszekrényre. A vészje­lek hallatára a gonosz­tevő futásra kényszerül. A megelőzés eszközei ily módon eleget tettek fel­adatuknak; ugyanakkor nem lehet többé szó „ismeretlen tettesekről” sem, hiszen az infravörös fényképezéssel ők maguk „készítették el” portré­jukat. A megvizsgált száz- harminchat amerikai nagy­bank közül mindössze kettő rendelkezett ilyen készülékek­kel, míg hatvanhat bankban — vagyis az elemzett pénzin­tézetek több mint 40 százalé­kában — még riasztóberende­zést sem szereltek fel. Bizo­nyos bankintézményeknek a védelmi rendszer korszerűsíté­sével kapcsolatos nemtörő­dömségét még tetézi az, hogy mellőznek minden elővigyáza­tossági intézkedést a pénz­szállítmányoknál is. Vegyük ezúttal példaképpen Francia- országot. Itt háromszázhetven­öt bank működik, s ezek kö­zül nem egy havonta ezernél is több pénzszállítmányt indít útnak. Az egyik párizsi napi­lap, a Le Figaro becslése sze­rint naponta több százmiüíó frank kerül elszállításra az egyes bankok közötti, vagy pedig a bankok és az ügyfe­lek közöLti forgalomban. Ép­pen a száüítás jelenti tehát a legsebezhetőbb és a banditá­kat leginkább csábító pontot. Az Interpol szakértői, azon a véleményen vannak, hogy a bankintézmények nemtörő­dömsége némelykor a biztosí­tó társaságok fizette kártéríté­sekkel magyarázható. Ezek a társaságok biztosítási szerző­dést kínálnak szinte vala­mennyi kockázat esetére. Más szóval: manapság mindenki bebiztosíthatja magát bármi­lyen károsodás ellen. Egyes vélemények szerint ez a ten­dencia a felelősség fogalmá­nak, sőt a birtoklás tudatának felhígulásához vezet. Mindössze ötven pere 10 óra 10 perc, 1962, május 1 délelőttjén. A Rotsohild Bankház páncélos autófurgon­ja begördül az Angol Bank udvarára. Amikor rövid idő múltán kifut a kapun, „gyom­rában” széznyolcvannyolc aranyrúd és zacskókba rakott ezüstérmék rejtőznek. A Rot­sohild bankház saját fegyve­res kísérőin kívül senki nincs jelen. Rendőr legalábbis egy sem. 11 óra 30 perc. A furgon le­fékez a Johnson^, Mattey Ltd. épülete előtt. A cég tisztvise­lői átvesznek nyolcvannyolc aranyrudat. 11 óra 45 : perc. A furgon lestoppol a Bowling Green Lane Streeten levő egyik iro­da bejáratánál, ahol le kell adni egy zacskó ezüstöt. Már éppen sor kerül az átadás­átvétel műveletére, amikor a közeliben parkírozó egyik gép­kocsiból kiszáll néhány ember — a Rotschild Bankház szál­lítmánykísérő személyzetének egyenruhájában. Megközelítik a furgont; a sofőrt a klasszi­kus tarkóütéssel ártalmatlan­ná teszik. Megkötözik és be­lökik az ülés alá. Ezután a banditák egyike bizonyos mó­don kopogtat a furgon hátsó ajtaján. Ez az egyezményes jel, mert a benti őr kinyitja az ajtót. Ártalmatlanná teszik őt is és a tisztviselőt is, aki leadta az ezüstöt. A támadás mindössze pár pillanatig tar­tott. A banditák beültek a furgonba, amelynek rövide­sen nyoma is veszett a Lon­don központjának utcáin köz­lekedő gépkocsik tömegében. (Folytatjuk) »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents