Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-30 / 229. szám
■HB| Á kirándulás elmaradt •■$«rr 'T ' • Két évfordnlé ürilg-yéi» Gondolatok az iskolaegészségügyről Bakos Anna harmadéves ipari tanuló tortát díszít A dobostorta készítése szaktudást kíván és ügyes kezeket. László Mária harmadéves ipari tanuló már kiválóan műveli ezt a „finom” mesterséget Világoskék, rácsos ablakaival mesebeli mézeskalácsházra emlékeztet az épület. Talán azért, mert már a kapunál finom illatok árulkodnak a^ itt folyó munkáról. A Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalat 75. számú cukrászüzeme ez, Kisterenye- bányatelepen. Dolgozóit a legnagyobb munka közben találom. — Ebben az évszakban van a legtöbb lakodalom — mondja Húsz József üzemvezető — szinte éjjel-nappal dolgozunk, hogy ki tudjuk elégíteni a megrendelők igényeit. Valóban, mint a vendégeket váró háziasszony, olyan lázas igyekezettel sürög-forog itt a sok fehér köpenyes nő. Tálakkal, tepsikkel, megrakott tálcákkal futkosnak, nem kell nekik utasítás; mint egy jól működő gépezet, olyan az egész üzem. Az már szinte természetes, hogy a dolgozók nagy többsége nő, hiszen ha valami, ez igazán női munka. Meglátszik rajtuk az is, hogy valóban kedvvel és rátermettséggel végzik. Egy külön helyiség a tojástörő; százszámra törik itt fel a tojásokat. A sütőknél állandóan résen kell lenni: meg ne égjen a tészta. Egy- egy csoport bevonja, díszíti a süteményeket, mások a tortákat készítik. Azután viszik a hűtőbe: ideiglenesen itt tárolják. Nem sokáig, mert frissen kell elszállítani. A szállításra van legtöbb panasz; ez sokszor hátráltatja mun Icájukat, és az is, hogy a megrendelések későn érkeznek. S még egy panasz; az üzem állandóan szakmunkáshiánnyal küzd. Negyvenhárom dolgozója közül csupán nyolc a szakmunkás. Az üzemvezető három kislányt mutat, akik elmélyülten, s ^átható szakértelemmel díszítik a tortákat: — Harmadéves ipari tanulók mondja, s egy kis büszkeség csendül ki a hangjából. — Ez évtől már tíz tanulónk van. Lesz tehát szakmunkás. Azonban ehhez a nagyon nőiesnek látszó munkához férfiszakember is kell; a száz— százhúsz kiló vajas tészta meg. gyúrása, férfierőt kíván. A kereset felől érdeklődöm, nem az okozza-e a szakmunkáshiányt? — Szakmunkások a fő szezonban 2000—2300-ig tudnak keresni, segédmunkások 1300— 1500-ig. Csökkenti a kereseti lehetőséget, hogy a megrendelők főleg olcsó süteményeket kémek, és azok is munkaigényesek. Keresni a drágább tésztákkal lehetne, dehát a megrendelők igénye szerint kell dolgozni. — Kik a megrendelőik? — Az egész járás vendéglátóipari egységeit mi látjuk el süteménnyel, tortával, dobozos teasüteményt pedig a Pest—Komárom—Nógrád megyei FÜSZÉRT Vállalatoknak szállítunk. A dolgozók valamennyien részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban, és szép eredményeket érnek el. Eddig már huszonöt újdonságot (új fajta süteményt) készítettek; vállalták tizenkét árubemutató megrendezését, s a dupláját teljesítették. Kétezer forint célprémiumot kaptak. Tervbe vettek egy mátrai kirándulást, arra gyűjtötték a pénzt. Mikor azonban az ország figyelme az árvíz súly- totta vidékekre irányult, ők is szép példáját adták a segítő- készségnek: lemondtak a kirándulásról, és az összegyűjtött pénzt odaadták az árvíz- károsultaknak. Felajánlották egy-egy napi keresetüket is, de négy nap lett belőle... Brigádnaplójukban a központi kiküldött bejegyzéséből olvasható: .. Az üzemben élénk brigádélet folyik, a technológiai folyamatok szervezettek, a tisztaság kifogástalan.” Bár minden vendéglátóipari üzemről ezt lehetne írni! Kép és szöveg: Céhmester Erzsébet A VÖRÖSKERESZT szervezetek nagyon fontos feladatuknak tartják, hogy az általános és középiskolás gyerekeket az egészséges életmódra neveljék, a helyes egészségügyi szokások kialakítására serkentsék. Céljuk mögött nagyon is valóságos tartalom rejtőzik. Ennek illusztrálására ezúttal csak néhány példa. A mezőgazdasági vásáron az italkimérések előtt 10—12 éves gyerekek álltak sorba, nagy hangon és felnőttes öntudattal deci borokat rendeltek. Igaz, nem nógrádiak voltak, de a gyerekek pálinkával való „erősítése” sajnos, nálunk sem ritka. Presszókban, kocsmákban gyakorta előfordul, hogy tizenéves srácok csikkeket szedegetnek a földről, az ajtón kívül rágyújtanak és elfüstölik. S miközben affektálva tartják Ujjuk között a cigarettát, büszkén néznek körül: íme én már felnőtt vagyok, ennek egyik bizonyítéka, hogy már dohányzom is. Az iskolások között talán nincs is olyan, aki ne tudná, hogy elsősorban este, de reggel is fogat kell mosni. A nyári táborokban tett látogatások alkalmával azonban kiderült, hogy a gyerekek túlnyomó többségének még táborozáskor is érintetlen volta fogpasztás tubusa, száraz a fogkeféje. Hiába ismeri a legtöbb iskolás az egészséges életmód alapvető követelményeit, ha a Másodszor virágzik a meggyfa A Szabolcs megyei Nyírszől- lősön a Kossuth utca egyik udvarában teljes tavaszi vi- rágdíszibe öltözött egy terebélyes meggyfa. A csonthéjas gyümölcsfa másodvirágzása meglehetősen ritka jelenség. A talajmenti dér és fagy ellenére a szirmok tartósak. Dr. Westsdk Vilmos, Kossuth-díjas, nyugalmazott kutató, aki hetven éve jegyzi rendszeresen az időjárás alakulását, az őszi virágnyílásból meteorológiai következtetést vont le. Statisztikája szerint: csapadékos lesz és minden bizonnyal november végéig tart az idei ősz. (MTI) 38 őrá a víz alatt Az ukrajnai Donyecki Állami Egyetem víz alatti kutatásokra szolgáló laboratóriumában, amely az Ihtiandr nevet viseli, az intézmény tudományos munkatársai és hivatásos könnyűbúvárok nemrégiben kipróbáltak egy olyan elmés szerkezetet, amely huzamos víz alatti tartózkodás esetén, vagyis az úgynevezett hidrosúlytalansági állapotban biztosítja az életfunkciókat. Valentyin Szjomin, a donyecki Bányamechanikai és Kibernetikai Intézet tudományos főmunkatársa eg1' „Szad- ko” elnevezésű búváröltözéket készített. Ebben az öltözékben Igor Mocebeker úszómester 26 óra 15 percet tartózkodott a víz alatt. Néhány nappal később ugyanebben az öltözékben, amely mindennel el van látva az életfunkciók biztosításához, Szergej Hacet tapasztalt könnyűbúvár ereszkedett a víz alá. A búvárnak sikerült 38 órán át a víz alatt tartózkodnia. Az Ihtiandr—70 elnevezésű kísérletet Jurij Barac vezeti. Mint a sajtó képviselőinek elmondta, a kísérletek bebizonyították, hogy az ember egy olyan egyéni védőszerkezetben, vagy védőöltözékben, amely tökéletesen biztosítja az életfunkciókat, műszakilag és fiziológiailag akár napokig is tartózkodhat a hidrosúly- talanság állapotában. gyakorlatban nem érvényesíti sokoldalú ismereteit. Attól, hogy valaki betéve tudja az egészséges életmód ismérveit, még nem lesz kiegyensúlyozott, helyes életmódot folytató ember. A FOGÁSZATI hetek alkalmával minden iskolában akciókat szerveznek. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az akciók több esetbefa felkészületlenül érik a diákokat, akik ezt komolytalanul, csupán valamiféle jó „heccnek” tekintik. Az elmúlt évben például előfordult, hogy a fogászati hetek alkalmával kibocsátott kérdőív minden kérdésére ezt a választ írták: Zorro... Zorro... Zorro... Mások különféle „jó tréfákat” űztek a kérdőívek ürügyén. Pl. a napirendre vonatkozó kérdéshez beírták: reggel nyolctól szentmisére megyek... A kampányszerű nevelés talán többet árt, mint használ. Ott azonban, ahol állandóan napirenden szerepel áz egészséges életmód — ahol figyelmeztetik a gyereket, ha görbén ül, elküldik kezet mosni, ha feketéllik , a körme alja stb. — ott nem maradhat el az eredmény. Ehhez viszont a pedagógusok személyes példamutatása kell. Hiába szajkózzák a gyerekeknek, tisztán kell tartani holmijainkat, ha akár csak egyszer is több napos sárral a cipőjén jön be órát tartani a tanár. Az iskolai vöröskeresztes csoportok lelkesen látnak hozzá feladataik teljesítéséhez. Több helyen azonban nem Egy év alatt 18 kiállítást rendeztek a balassagyarmati Palóc Múzeumban — legutóbb az 1 Orosz—Gonda szerzőpár festménykiállítását —. a látogatók száma mintegy tízezer volt. A gyűjtemények fejlesztésére 30 ezer forintot fordítottak. Bár az intézmény anyakapnak elég lehetőséget önálló kezdeményezéseik kibontakoztatásához. Előfordul, hogy még a vörö6keresztes naplót is a pedagógus vezeti helyettük. Pedig ezeken a szívvel- lélekkel dolgozó gyermek- csoportokon nagyon sok múlik. Sokat tehetnek például a gyermekbalesetek megelőzéséért, az egészségügyi kiadványok elterjesztéséért és népszerűsítéséért. S ha már a témánál tartunk, megkockáztatunk egy igen kézenfekvő javaslatot: miért ne lehetnének alsó tagozatos vöröskeresztes gyermek- csoportok is? Az egészséges életmód iránti igény felkeltését nem lehet elég korán kezdeni, és szinte felmérhetetlen segítséget nyújthatnának. Az egészséges iskolák tárgyi feltételeinek megteremtése céljából bevált módszer a helyi, községi tanácsokkal való szoros együttműködés kialakítása. Több esetben bebizonyosodott már, hogy a községi tanácsok szívesen hozzájárulnak az egészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges anyagi feltételek előteremtéséhez. KÖZELEDIK az úttörő- mozgalom fennállásának 25. és az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom 50. évfordulója. E két évforduló összekapcsolása jó alkalom lesz arra, hogy kiemelt helyen szerepeljen az iskola-egészségügy, és sokrétű, átfogó programot állítsanak össze annak tökéletesítése céljából. — szendi — gi lehetőségei az elmúlt időszakban nem javultak számottevően, a költségvetés szabadabb felhasználásával nagyobb összegeket lelhetett fordítani a múzeális gyűjtemények fejlesztésére és technikai eszközök beszerzésére. Kaszás Istvánná üzemvezető-helyettes hűtőbe rakja a tortákat HOGYAN KELL A TÖREDÉKSZABADSAGOT KISZÁMÍTANI? Nyugdíjas vagyok, szabadságot ebben az évben nem kapok. A vállalat munkaügyi osztályán azt közölték, hogy nem illet meg, ezenkívül azt is közölték, hogy töredéknapokra egyébként sem jár szabadság. Helyes-e a vállalat intézkedése? — kérdezi Sz. B. olvasónk. A vállalatnak nincs igaza. A munkaviszonyban álló nyugdíjas dolgozó jogosult mindazokra a járandóságokra, — munkaszüneti nap díjazására, szabadság, felmondási illetmény, jubileumi jutalom stb. —, amelyek az egyéb vele együtt munkaviszonyban levő és azonos körülmények, munkaidő-beosztás stb. mellett munkát végző, nem nyugdíjas dolgozókat megillet. A szabadsággal kapcsolatban az volt az álláspont, ha a nyugdíjas a hónapnak csupán egy részében áll munkaviszonyban, és havonta munkakönyvében ejt igazolják, szabadságra nem jogosult. Korábban ugyanis a dolgozót min-1 den teljes naptári hónap után 1 munfianap alapszabadság illette meg, most azonban a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben 12 munkanap alapszabadság, és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár. A legújabb állásfoglalás szerint pedig a szabadság eldöntésénél a töredékhónapokat is figyelembe kell venni. A töredékszabadság M. B. olvasónkat az alábbiak szerint illeti meg: Április 16-ig dolgozott, és ekkor szűnt meg munkaviszonya. A vállalatnál 106 napon át volt alkalmazásban. Ez az összes naptári napnak 29 százaléka, tehát rendes szabadságként olvasónknak 3,5 munkanap alapszabadság, és ennek megfelelően a szolgálati évekhez igazodó pótszabadság jár. Nyugdíjas olvasónkat is hasonló elvek szerint illeti meg a szabadság, mégpedig a szabadság idejét a munkában töltött napok, órák figyelembevételével kell megállapítani. Havonta — amint írja — hat alkalommal 8—8 órát tölt munkában. Tehát a hónap háromnegyed részében nem dolgozik. Ezt az időt úgy kell tekinteni, mintha fizetés nélküli szabadságon lenne. A fizetés nélküli szabadságon töltött idő után pedig szabadság nem jár. Eszerint olvasónkat a munkaviszonyban töltött hónapok után negyedrész — havonként 2 óra szabadság illeti meg. Természetesen kiveheti négyhavonként, amikor is egy 8 órás szabadságidőre jogosult. A szabadságidőre járó munkabér beszámít az 500 forint megengedett kereset összegébe, s a Munka Törvénykönyvének a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezését ilyen esetben is alkalmazni kell. NÓGRÁD — 1970. szeptember 30., szerda 5 Gyarapodott a gyűjtemény
