Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-29 / 228. szám

Képernyő °lőtt Filmek, hete „Haladjunk!" Sokszínű játékhetünk volt. Kedden Stendhal—Illés End­re Vörös és fekete című drá­máját láthattuk a miskolci Nemzeti Színház előadásában Jurka László rendezésében. Illés Endre azok közé tarto­zik, akiknek a ..magyar Stendhal” megteremtéséhez irodalmunkban a legtöbb kö­zük van, hiszen a nagy író legtöbb művét lefordította magyarra. A darab, amit lát­hattunk, követi a regény szel­lemét,' cselekménye azonban nem azonos vele. Befejezése is direktebbnek tűnik, mint a regény. Jó előadást láttunk, s talán a regény iránti érdek­lődésünk is újraéledt. A Nyitott könyv általában az izgalmasabb tv-iműsorok' közé tartozik. Dersi Tamás és Ungvári Tamás e sorozatért a Magyar Rádió és Televízió El­nökségének Nívódíját kapta. Ök ketten es Nemeskürty Ist­ván, a szerdai adásban azt kutatták: mi van Verával? Azaz Mándy Iván könyvéről vitatkoztak. Tényleg, mi van Verával, mi van ezekkel a mai fiatalokkal? Ha a kérdés­re nem is kaptunk maradék­talanul választ, annyi bizo­nyossá vált: meg kel! érte­nünk egymást. Vitray Tamás jó riporter, külföldi tudósítókkal találkoz­ni mindig érdekes, a nemzet­közi helyzet «gyancsak sok­szor ad okot az izgalomra. A külpolitikai Fórum érthe­tően a hét egyik legnagyobb érdeklődésssel kísért műsora volt. Kairó, Bonn, Berlin, Moszkva, Párizs, London és Washington városból érkeztek a stúdióba a válaszadók. A novellairodalom gyöngy­szemeit pénteken láthattuk. Elbert János okos bevezetőjét Verne u*ón, szabódon... csillaga Ismét bebizonyosodott: nem rossz dolog a nagy fantaszta Jules Veme regényeit filmre vinni. A recept régen ismert: egy kicsit átgyúrt, moderni­zált mese, látványos kosztü­mök, dús színek, és világhírű sztárok. Ha ez mind együtt van, minden komponense ösz- szegyült a sikerfilmnek. Jean Giono meglehetősen szabadon írta át Veme törté­netét. Dan, a hirtelen felbukkant kalandor hiába szereti a dús­gazdag gyémántbánya-tulaj­donos, Kramer lányát, a mord apa Kari rendőrfőnök­nek szánja a szép Erikát. Egy napon a néger munká­sok óriási gyémántot találnak, a Dél Csillagát. Minden meg­van a bonyodalomhoz. A gyé­mánt eltűnik, kezdődhet a hajsza. Kari beosztottaival ül­dözi Dánt, aki a néger szol­ga Matakit keresésére indulta szép Erikával. Az ámokfutás trópusi vidé­ken, dzsungelben, krokodi­lokkal, vízilovakkal teli folyó- nál játszódik. Matakit — aki Kramerék sejtése szerint a nagy gyémánttal a zsebében menekül — a leváltott rend­őrfelügyelő Plankett fogságá­ba esik. A züllött, iszákos Plankett tanyáján találkozik aztán a társaság, ahol izgalmas har­cok után természetesen Erika és Dán győzedelmeskedik. Nincs más hátra már, csak a happy end. Kramer megbo­csát. Ám a békés reggeli köz­ben Olga, a strucc bekapja a tartóból a lágytojást. Pillanatok alatt kapcsol mindenki: a gyémánt is így tűnhetett el. Mindenki üldözni kezdi Olgát, de az egy óriá­si strucccsapathoz csatlako­zik. Szereplőink bánatát a szé­lesen vigyorgó Matakit oldoz- za fel, aki Dán orra elé tart­ja a Dél Csillagát. * Ha az ember moziba megy, íeíseszui a várható látvány­ra. jelen esetben a műfaj, az; alapregény eieve tisztázza, mire számíthatunk. A színe.,, kosztümös kaiandíilmneii megvannak a jól bevált tör­vényszerűségei, kidolgozott já­tékszabályai. Meglepetés csak időlegesen lehet, a főhős úgyis győzedelmeskedik. A pillanatnyi izgalmak, meglepetések rendre „bejöt­tek” a filmben. Raoul Cou- tard felvételei szépek, táj- és állatfotói látványosak. Sidney Haygrs ügyesen bá­nik a szereplőkkel, kihasznál­ja a műfaj lehetőségeit. Georges Garvarentz zené­je már-már a sláger színvona­lán mozog, nem illusztratív jellegű, önállóan is életképes. A szereplők játszanak. Kü­lönösebb kvalitást nem rejt feladatuk. Ursula Andress szép, George Segal megnyerő, az enervált Plankettet alakí­tó Orson Welles a tőle meg­szokott teljesítményt nyújtja., lan ííewdry, akit A domb­ból Ismer a mozilátogató ruti­nosan mozog Kari rendőr jel­mezében. A vadnyugati ízű, mozgal­mas film mindenképpen si­kerre számíthat. Kitűnő példája egy megkö­vesedett műfaj klasszikus megvalósításának. Hann Ferenc ü a KOSSUTH RADIO: 8.2*! A bá­nyamester. - 8.33: Harsan a kürt­szó. - 9.08: Nicolai: A Windsorl víg nők. - 1133: Síép versek, 1989. -- 11.33: Polkák. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.30: MelOdiakoktél. — 13.45: Törvénykönyv. — 14.00: Zenekari muzsika. — 14.23: Gyöngyhúrú cltera. — 15.1*: Kő- ruspódium. — 15.18: Lehár Ferenc operettjeiből. — 15.40: Sáncalja. — 16.00: A világgazdaság hirel — 16 05* Farkas Ferenc—Dsida Jenő: Lírikus kantáta. — 16.28: Atlasz. — 16.46: Az élő népdal. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Tallózás a világsaj­tóban. — n.20: Bemutatjuk új Bartók-f elvételeinket. — n 42* Egy Nobel-díjas op­timizmusa. — 17.57: Kerekes Tóth Erzsébet népdalokat énekel. — 18.08: Ünnepi köszöntő a fegyve­res erők napja alkalmából. — 18.18: Magyar indulók. — 18.28: Könnyűzenei Híradó. — 18,58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.25: A Szabó család. — 19.55: Közve­títés a Népstadionból, az FTC— Liverpool EVK labdarúgó-mér­kőzés II. félidejéről. — 20.59: A Sárgaréz pillangó. — 22.15: Sport­hírek. — 22.20: Made In Hungary. — 23.00: Az Éjszakai Rádiószínház bemutatója. Ella. — 23.37: Albert Schweitzer Bach-műveket orgo­nái. — 010—0.25: Lakatos Lajos cimbalmozlk. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Lakatos Vince népi zenekara játszik, Nyí­ri Erzsébet és Csőr József éne­kel. — 8.48: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: A budapesti honvéd- helyőrség központi fúvószenekara játszik. — 9.20: Ritmusturmix. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Mikor lesz önműködő író­gép? — 12.00: Mozart-kamaramű­vek. — 13.03: Csajkovszkij: IV. szimfónia. — 14.00—18.00: Rande­vú kettőtől hatig. . . — 18.10—19.27: Fiatalok hullámhosszán. — 19.27: Üj könyvek. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangverse­nye. — Kb.: 21.30: Népzenei Ma­gazin. <— Kb.: 22.30: Ami ázsiai úttjcgyzeteimböl kimaradt. — Kb.: 23.15: Esztrádparádé. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.05—12.15: Iskola­tévé. — 13.10—17.00: Iskolatévé — 17 58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Kihasznált lehe­tőség. (Ism.) — 18.25: Kuckó. — 16.45: Esti mose. — 18.55: FTC— Liverpool. Európai Vásárvárosok Kupája labdarúgó-mérkőzés Köz­vetítése a Népstadionból. — 20.50: Tv-hlradó. — 21.10: Játékok olasz módra. — 22.15: Tv-hlrad6 — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.30: ROmai lány. (Tv-játék, ism.) — 19.00 és 22.20: Tv-híradó, — 20.35: Zenés műsor. — 22.40: Fiatal művészek I. nemzetközi pódiuma. 4 NÓGRAD — 1970, szeptember 29,, kedd két tevéiilm Követte. A soro­zat ismételten igazolta a len­gyel íilmadaptációk magas színvonalát. Most a világiro­dalom két klasszikusának egy- egy novellája került filmre, a történetek kissé groteszk vol­ta, s a nagyszerű színészi játék mai-adandó élménnyé tette az estet. Oscar Wilde Lord Ar­thur Seville gyilkossága és Turgemyev: A győzelmes sze­relem című novellájának film­adaptációját láttuk. A szombati Molnár Ferenc­est a korabeli pesti polgári életről villantott fel kedves, de kissé tünékeny képeket. A Pesti erkölcsök alapjául szol­gáló kis karcolatok nem filmre, színpadra készültek. A szerzői ötletek, a pergő dialó­gus azonban könnyeddé tette a j elemieteket. Végül egy megjegyzés a Ni­cholas Nickleby angol rövid- játékfilm-sorozatról. Charles Dickens regényéhez az átdol­gozásnak jóformán alig van köze. Legalábbis, ami Dickens lényegét érinti. Sajnos, a filmet megvásároltuk, most már végig is nézzük. Sajná­lom Dickenst. S főleg azokat, akik e sorozat után — tartok tőle — nem veszik kezükbe a nagy múlt századi író, más kitűnő könyvét sem. (te) Hajótöröttek Gondolatok a Veres Pálné-évfor dúló kapcsán Hetveuö! eve, 1895. szep­tember 28-án húnyt el a ma­gyar nőnevelés egyik legje­lentősebb apostola. Rá em­lékezni, munkásságáról szólni, gondolataiból egy Ids csokor- ravalót közre adni nem csak azért .kötelességünk, mert el­évülhetetlen érdemei vannak a magyar nőnevelés harcosai­nak sorában, hanem azért is, mert Nógrád megye nagyjai, Madách, Mikszáth szoros kap­csolatban állottak vele. Veres Pálnéval, 'gyakran voltaik a vanyarci Veres-kúria vendé­gei, értékes szellemi barátság fűzte őket össze. írásaikban gyakran adta^ hangot e kap­csolatnak. Mikszáth több cik­kében említette a vanyarci kastélyt, ahol „gyakran meg­fordul a poéta, íróféle ember, sőt talán az is megesik, hogy a nem poéta is azzá lesz ott...” Máshol pedig azt írta: „Nagy irodalmi, politikai viták foly­nak, melyekben részt vesz a háziasszony, sőt hovatovább kezd azoknak központja len­ni”. Az is köztudott, hogy Madách a Tragédia első pél­dányát Veres Pálnénak aján­dékozta, sőt ő maga olvasta fel neki és lányának. Két álláspont Madách és Veres Pálné kap. csőlátónak még egy érdekes mozzanatáról értesülhetünk abban a levéltári iratgyüjte- ménybem található néhány kéziratból is, mely a közel­múltban került napvilágra. Midőn Madáchot — az Ember tragédiája megjelenése után — a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választot­ták,, székfoglalójában a „Nő”. ről értekezett. Ebben az elő­adásában Madách többek kö­zött kifejtette, hogy „a nő sem művészetet, sem a tudományt előre nem vitte soha”, továb­bá azt, hogy a férfiakra a nő olyan benyomást tesz, mint egy „elhervadt virág”, egy „még dermedt madár”, Veres Pálné kéziratai között megmaradt válaszában kifej­ti Madách állításával szem­ben, hogy „nem a nők hibája az, hogy el vannak maradva, hogy kevesebbet tudnak mint a férfiak, hiszen nevelésüket elhanyagolják, s általánosan elfogadott az a nézet, mely kizárólag a férfit tekinti a komoly tudományok elsajátí­tására és továbbfejlesztésére képesnek”. Rámutat továbbá, hogy ellentmondás vonul vé­gig az értekezésen, mert nem veszi figyelembe, hogy „ ... a nőnek szellemi nevelése körü­li eljárásban, fájdalom! ez életben szükséges sok aprólé­kos, de sok időt és figyelmet lekötő foglalatosságok a nő­nek időt, tért nem engednek tudományos kísérletekben ere­jét a férfiakéval egy fokra emel. ni, de nem hogy a természet őket sokkal kevesebb szelle­mi tehetséggel ruházta volna fel, hogy egyenlő viszonyok közt is a nő a férfi szellemi magas polcát el nem érhet­né. Hisz miért ajánlá Madách — ki minden túlzástól óva in­ti a férfiakat: »Jogban legyen egyenlő a nő velünk, tiszte­letben álljon felettünk!« Pe­dig ha az értekezésen végig­nézünk, ez ismét ellentmon­dás volna, mert ha való, .hogy a nő szellemi egyenfokú fej­lődésre képtelen, kitartás nincs benne, érzékiebb, hiúbb, valóban ezért tiszteletet nem érdemelne. Tehát vagy túloz, mitől ő a többieket óvja, vagy önként meghajol az áldozat fáradsága előtt, mert a nő fá­radhatatlan önmegtagadásban és az emberiségnek legna­gyobb szolgálatot teszi: nyu­galmát, idejét, éjjelét, nappa­lát áldozza, hogy á gyerme­kek már kicsi korban el ne korcsosodjanak, de mindin­kább tökéletesedjenek”. Női intézetet A nők helyzetének megja­vítására vonatkozóan kézira­taiban a következő javaslatot olvashatjuk: „Szellemi fejlő­dés szükséges ahhoz, hogy complicált hivatásunknak, helyzetünknek a lehető leg­Oolgota Egy amerikai játékgyár egy kereszt, egy töviskoszorú, nemrég eredeti barkácsoló- és egy kis Jézus-szobrocska. A készletet hozott forgalomba ^ vagy Mary az ifjú amerikai számara, a ; „Csináld magad”-sorozat ke- ezzeI a készlettel most mar rétében, A dobozban szögek saját kezével feszítheti ke- vamnak, meg egy kalapács, resztre Jézust, jobban megfelelhessünk, mint családanya, házinő és gazda- asszony”, kell, hogy a va­gyontalan, teljes korú magá­nos hölgy önfenntartási körét szélesítsük” és végül „egy or­szágos nagy női intézetet” kí­ván, „hol a nők az elemi ok­tatás befejeztével tanulmá­nyaikat tovább fűzhetnék”. Fáradhatatlan munkája eredményeként — a nőneve­lési mozgalom „Haladjunk!” jelszavához híven — 1867-től fokozatosan kiépítette a nők helyzetét javító intézményét: 1867-ben Nőképző Egyesület alakult vezetésével, 1868-ban már Országos Nőképző Egye­sület jött létre, mely végül 1869-ben megnyitotta tanter­mét, az első magyar „női ta­noda”, mely 1894-ig magán- intézetként működött, ekkor pedig nyilvánossági jogot ka­pott. Említett jegyzeteiben a ta­noda feladatát a következők­ben rögzíti: „Alkalmat nyer­jenek a nők az értelem fej­lesztésére és tudományos is­meretek szerzésére, hogy ek­képp szellemi tehetségeik tá- gabb kört nyerve, önmaguk értelmi kincseik birtokába juthassanak, azokat mások­kal is, a közművelődést ter­jesztve. megoszthassák és ön- fenntartásukról is jobban gon­doskodva megélhetésüket biz­tosíthassák”.' „A nő művelsége a harmonikus családi élet szempontjából is fontos” ol­vashatjuk továbbá jegyzetei­ken — „A nő a család köz­pontja; ha ő alapos képzett­séggel, minden tettében meg­nyilvánuló erkölcsi művelt­séggel és finom ízléssel bír, ezen magasztos összhang jel­lege átlengi az egész ház szel­lemét, elképzelhetni, hogy az ily anya mily befolyást gya­korol gyermekeire és az egész házi köre”. Jó alkalom Ritka véletlen, hogy az 1970. évi Veres Pálné-évforduló után következik 1972, Mik­száth születésének 125., 1973. pedig Madách születésének T50. évfordulója. Jó alkalom iehet ez a véletlen találkozás arra, hogy a két nagy író­nagyság emlékének megörökí­tése után sor kerülhessen im­már arra is, hogy Veres Pálné. a nők helyzetének oly vilá­gos felismerője és ügyüknek fáradhatatlan munkása is mél­tóképpen állhasson a megye lakossága előtt. Leblancz Zsoltné A KRIMINALISZTIKA feala^clös TÖRTÉNETE Az OKI Szép számmal akadnak olyanok, akik úgy vélik, hogy a rejtélyes hangzású „Inter­pol” elnevezés mögött valami­féle szuperrendőrség, a nem­zetközi mesterdetektívek tár­sasága vagy valami hasonló titokzatos dolog rejtőzik Ha ez így lenne, akkor egy ilyen­szerű szervezet története rém- históriákból épülne fel, ame­lyekben füstölgő csövű Colt pisztolyokkal hadonászó szu- perdetektívek csatákat vívnak a világ szuperbanditái elen. A valóság azonban kevésbé iz­galmas, ellenben annál ered­ményesebb. A szervezet alap­szabálya az első fejezet 2. sza­kaszában meghatározza az In­terpol lényegét, mint olyan közszolgáltatót, amelynek ren­deltetése „a köztörvényi bűn- cselekmények megelőzése és megtorlása”. Ne tévesszük szem elől, hogy e „megelőzés” a „megtorlás” előtt áll, mert — mint a továbbiakban látni fogjuk — az Interpol munká­jának homlokterébe helyezi a bűncselekmények megelőzésé re irányuló nemzetközi tudo­mányos tevékenység megszer­vezését. Ugyancsak ebben a vonatkozásban kell kitérni ar­ra, hogy az Interpol foglalko­zik a nagy katasztrófák áldo­zatainak azonosítására szolgá­ló módszerek tökéletesítésével is, tekintet nélkül arra, hogy a szóban forgó katasztrófa bűnös kezek műve, avagy sem. A Sain-Cloud-i Interpol- székház felé éjjel-nappal szüntelenül áramló informá­ciók tömegét gondosan tanul­mányozzák, szortírozzák, majd az egyes információkat, mind­egyiket saját csoportjába, kar­totékra vezetik. Az első cso­portba tartoznak a gyilkos­ságok, betörések, fegyveres tá­madások, a különfélébb lopá­sok, csalások, emberrablások (eltűnés! oootok), beleértve a gyermekrablásokat („kidnap­ping”) is. A második csoport­ba sorolják a sikkasztásokat, a bankokkal és biztosító tár­saságokkal kapcsolatos bűn­cselekményeket, a csempészés különböző válfajait és az ok­irathamisításokat. És végül a harmadik csoportba tartoznak a kábítószer-kereskedelem, pénzhamisítás, prostitúció és leánykereskedelem. Futólag meg kell itt jegyeznünk, hogy az elmúlt évtizedben a har­madik kategóriába sorolt bün­tettek okozták a legtöbb gon­dot az Interpolnak. Egy olyan nagyméretű szer­vezetben, mint amilyen az In­terpol, elkerülhetetlenek a nyelvi nehézségek. Az Inter­pol keretében három hivatalos nyelvet használnak: az an­golt, a franciát és a spanyolt. Ennek ellenére, az üzenetek olykor nem eléggé érthetőek; főleg a személynevek közlésé­vel van baj. Az ilyen termé­szetű hibák elkerülése céljá­ból, a fonetikus írásmód alap­ján, egyfajta bejegyzési rend­szert dolgoztak ki. Nem ve­szik figyelembe a nevek ere­deti írásmódját, hanem a francia kiejtés szerint jegyzik be őket. A beérkezett vagy elküldött üzeneteket „körözvénynek” nevezik. Az üzenetek legfon­tosabb kategóriája a „piros körözvény”, amely az üzenet megoldásának sürgősségét, vagyis a nevezett személy azonnali letartóztatását és ki­adatását jelöli. A „kék köröz­vény” információkat kér va­lamely gyanúsítottról, a „zöld körözvény” pedig figyelmez­tetés valamely olyan gyanús személyt iöetőe«, akit megfi­gyelés alá kell helyezni. Az üzenetek egy másik kategóriá­ját, amely a nem azonosított holttestekre vonatkozik, „fe­kete körözvénynek” nevezik. A nemzetközi gonosztevők és általában véve a bűnözés elleni küzdelemben az Inter­polnak szüksége van arra, hogy közvetlen segítséget kap­jon a tagországoktól. Ezeknek a tagállamoknak — amint ezt a szervezet alapszabályának 31. szakasza előírja — „a tör­vényeikkel összhangban min­den erőfeszítést meg kell ten­niük, hogy részt vegyenek te­vékenységében”. Hogyan való­sul meg a gyakorlatban ez az együttműködés? Erre a kér­désire az alapszabály 32. sza­kasza adja meg a választ, amikor lészögezi, hogy: . minden tagországnak ki kell jelölnie egy szervet, amely az illető országban mint Orszá­gos Központi Iroda műkö­dik”. Az OKI tehát kapcsolat­ban áll saját országának rend­őrségi intézményeivel és vám­hatóságaival, összegyűjti a rendőrhatóságoktól származó és nemzetközi vonatkozású nyomozási, azonosítási, tájé­koztatási, letartóztatás! stb. kéréseket. Mindezt közli vagy az Interpol főtitkárságával (amellyel közvetlen kapcso­latban áll), vagy esetleg köz­vetlenül más tagállamok Or­szágos Központi Irodáihoz juttatja el. Az OKI-hoz fut­nak be ugyanakkor az Inter­pol párizsi központjától, vala­mint a többi Országos Köz­ponti Irodától származó, ha­sonló kérések. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents