Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-29 / 228. szám
'i&iiliól*ró I «hd •*/<!.. Megtérül a munka- és üzemszervezésre fordított idő IGEN nagy tartalékok vannak még szinte kivétel nélkül valamennyi üzemünknél az üzem és munkaszervezésiben. A nógrádi szénbányáknál egy öttagú csoport foglalkozik intézményesen munkaszervezési kérdésekkel. Négy mérnök és egy technikus végzi ezeket a teendőket. Gyakran kérdezik tőlük mit raktok le az asztalra? Igen jelentős volt az a vizsgálat, amelyet a széntermelés termelékenysége érdekében folytattak. Elsősorban a jövőben is számításba kerülő bányákat vizsgálták. Megállapították, hogy az idén az inproduktiv műszakarány csökkenése kedvezően befolyásolta a nagyibátonyi aknák termelékenységét. Utal arra is, hogy az aknák vezetői nagy gondot fordítottak az inproduktiv műszakigények csökkentésére, igyekeztek a rendelkezésre álló létszámot elsősorban produktív munkával foglalkoztatni. Az is bebizonyosodott, hogy Hányás kivételével a műszaki és technológiai tényezők az elmúlt évinél kedvezőtlenebb hatást gyakoroltak a termelékenységre. Egyesek vitatkoztak a megállapításokkal, de rájöttek, hogy a felmérés, az alapos elemzés mégis eredményes volt, hiszen a jövőre vonatkoztatva nagyon sok tanulsággal szolgált. A jövőben egyébként a csoport folyamatosan értékeli ezeket a tényezőket és az aknavezetőség rendelkezésére bocsátja a tapasztalatokat. A vállalat tósterenyei vegyesüzeménél általában rönköket dolgoznak fel fűrészáruvá, és egyéb faipari termékeikké. A feldolgozás során nagy mennyiségű hulladék- anyag keletkezik, amit korábban olcsón értékesítettek. A munkaszervezési csoport itt is felméréseket végzett, és kereste annak a módját, miként lehetne az anyagkihozatalt javítani. Egy Heves megyei tapasztalatcsere is elősegítette a megoldást. Amit eddig hulladékként értékesítettek, arra legutóbb már szerződést kötöttek a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal és a jövőben cellulózé alapanyagként értékesítik. Ez által a jelenlegi kapacitás mellett évi 432 000 forinttal több árbevétel érhető el. A vizsgálódás tehát hasznos volt, megérte a ráfordí-, tott időt. MOST egy újabb területen vizsgálódnak. Hányáson évente mintegy félmillió forintot fizet ki a vállalat a felhasznált vízért. Ugyanakkor ennél a bányánál egy vakvágatban van víznyerőéi lehetőség. Innen a bánya teljes vízigénye kielégíthető lenne. A csoport javaslatára a szükséges minőségi vizsgálatokat is elvégezték és bebizonyosodott, hogy viszonylag egész kis beruházással fedezni lehet Hányás- akna vízellátását. A szükséges beruházás három hónap alatt megtérülne és évi félmillió forint megtakarítást eredményezne. Nemrégen elvégezték a kötélpályák kapacitásvizsgálatát. Itt a kieső időket elemezték, és az okokat keresték. Rájöttek, hogy a tolópad beépítése lényeges kapacitásnövekedést jelent, mert a kötélpályák kieső ideje jelentősen csökkenthető. Ezt a javaslatot is megvalósítják. Vizsgálták Királytáró 'külszíni szállításának racionálási lehetőségeit is. Ha kisvasút helyett gépkocsisáéin tásra térnek át, évi mintegy 400 000 forintot takaríthatnak meg, illetve ennyivel csökkenthetik az önköltséget. Ez nem igényel különösebb beruházást a vállalatnál. Kisterenyén ma még igen, nehéz az anyagmozgatás. Különösen fontos lenne a rönktér gépesítése. Ezzel nemcsak a munkát könnyítenék meg, hanem jelentős munkaerőmegtakarítást is elérhetnek. A tervjavaslatot már kidolgozták, elkészítették a javaslatot a máglyázás, vagonrakás gépesítésére is. Ez a terv a későbbiek során valósul csak meg. CSAK néhány példát soroltunk fel a nógrádi szénbányák gyakorlatából, amelyek azt bizonyítják, hogy érdemes intenzívebben foglalkozni a munka és üzemszervezési kérdésekkel. Fontos azonban az is, 'hogy a felmérések, elemzések után a tanulságokat ne csak leszűrjék, hanem az észszerű javaslatokat minél előbb meg is valósítsák. A központosított üzemszervezés természetesen nem pótolhatja a közvetlen munkahelyi intézkedéseket és ezért fontos, hogy az üzemeknél is legyen gazdája ennek a munkának. A ráfordított idő és energia, ahogy a fenti példák is bizonyítják, bőségesen megtérül. Olyan rejtett tartalékot jelent ez a vállalatoknál, üzemeknél, amelyet beruházásokkal aligha lehetne pótolni. B. J. „Mindenes” számítógép Szovjet tudósok és mérnökök műve az „M—222” nevű új elektronikus számítógép. A nagy automatizált vezérlési rendszerekben az analóg numerikus komplexumok műveleteinek elvégzésére szolgált. Az új elektronikus számítógép a jelenleg létező többi géptípustól eltérően teljesen univerzális. Egy sor berendezés egészíti ki: fényszámláló, leíró, operatív információtároló és mások. A gépbe percenként 700 lyukkártyát táplálnak be. Memóriaegységének befogadó- képessége további egységek beépítésével 40 000 000 információra növelhető. A leíró készülék sebessége 53 760 jel percenként. Az „M—222” számítógépek első sorozatai mór elkészültek. TV-LELEPLEZÉS A BBC-televízió a ■ minap éppen lóversenyt közvetített, s felvillantott néhány közelképet is a Perzsa Háború nevű győztes paripáról. Ekkor sok millió néző felszisszent. A premier plánban ugyanis tökéletesen kivehető volt, amint egy zsebtolvaj kiemeli egy mit sem sejtő férfi tárcáját. Perceken belül egymás után szólaltak meg a telefonok a Scotland Yardnál. A rendőrség azonnal értesítette a lóversenytéri ügyeletes detektív- jét, de addigra a zsebtolvaj már elvegyült a tömegben. A Scotland Yard mégis reméli, hogy rövidesen megtalálják a tettest. A közvetítést ugyanis képmagnóra vették, így a kérdéses jelenet bármikor újra lejátszható. A nézők máris sokat segítettek. Egyikük személyleírást is adott róla. melyet így fejezett be: „A zsebtolvaj nagyon jól öltözött úriember volt..," VÉGRENDELET Még az Egyesült Államokban is nagy feltűnést keltett az a különös végrendelet. amelyet George Mitchell Stillwater-i (Oklahoma) lakos hagyott hátra. A rövid és tömör vénrendelet szó szerint így hangzik: „Mint egyetlen értékemet, a születésnapomat hagyományozom a feleségemre, akit egész Hőálló edény A karcagi üveggyárban készül hazánkban egyedül hőálló üvegedény, amelyet egyre jobban megkedvelnek a háziaszszonyok Koppány György felvétele Azonos szinten k fánsnrlalnm valamint a tudomálarsdaaiom, nyok & a teClmika rohamos fejlődése megköveteli oktatási, nevelési rendszerünk fejlesztését, korszerűsítését, magasabb színvonalra emelését; ez szocialista továbbfejlődésünk egyik alapkérdése — olvashatjuk a kongresszusi irányelvekben. Mindezek mellett azonban figyelembe kell vennünk azt, hogy „közoktatási rendszerünk alapvetően betölti hivatását, fejlődött; pedagógusaink döntő többsége sikerrel helytáll az oktatási, és nevelési munkában, jelentős szerepe van abban, hogy ifjúságunk zöme becsületesen tanul és dolgozik”. Kétségtelen és rohamos a fejlődés. Azonban az általános iskolák közti színvonal- különbséget még nem sikerült teljesen felszámolni. Nem új jelenségeket említünk, nem egyik napról a másikra megoldható gondról van szó. Az oktató-nevelő munka nehezen mérhető, csupán következtetéseket vonhatunk le a számadatokból. A különböző jelenségekből arra következtethetünk, hogy egyre inkább növekedik a gyenge és a jó iskolák közötti távolság. Tagadhatatlan, hogy a reform kilenc éve alatt tanügyi hatóságaink rengeteget tettek azért, hogy csökkentsék az iskolák felszereltségbeli, valamint pedagógus- ellátottságban mutatkozó hátrányait. Nógrád megyében nem egy olyan nagy létszámú iskola működik, ahol a tanárok egyharmada képesítés nélküli. Található olyan járás is, ahol az utóbbi nyolc évben a pedagógusok 59 (!) százaléka cserélődött ki. Ügy tűnik, hogy az egyes körzeti és falusi általános iskolák megerősítése helyett inkább a gimnáziumok létrehozására összpontosítottuk erőinket. Á gimnáziumok, de egyáltalán a továbbtanulást jelentő középiskolák léte elképzelhetetlen az általános iskolák alapos oktató-nevelő munkája nélkül. Művelődéspolitikánk megvalósításának előfeltétele, hogy gyermekeinket felkészítsük a további feladatok elvégzésére, de csak úgy, ha megfelelő alapokra építünk. Az általános iskola az egyetlen olyan típusú intézményünk, ahol mindenki számára biztosítanunk kell az alapműveltség megszerzésének lehetőségét. Nemcsak biztosítani kell, hanem élnünk is kell ezzel a törvényerejű lehetőséggel. Csak akkor beszélhetünk az általános iskola „általánossá tételéről”, ha sikerül valóban felszámolni az egyes iskolák között mutatkozó színvonalbeli különbségeket. Vitába kell szállni azokkal a törekvésekkel, amelyek nem egy járásnál uralkodnak. A képesítés nélküli nevelők beállítása — jobb megoldás helyett — néhol azt a nézetet szülte, hogy majd a képesítés nélküliek képzésével megoldják a szakoseüátotfcságban mutatkozó aránytalanságokat. Ésszerűbb lenne az a törekvés, hogy helyettük inkább a már képzett szakemberek számára biztosítanának vonzóbb és jobb munkakörülményeket. A képesítés nélküli nevelők alkalmazása — évek hosszú során nem magyarázhatjuk állandóan, hogy ez kényszerhelyzet! — önmagában kisegítő megoldás, de ha nem javítunk a pedagógusok munkakörülményein és munkahelyi közérzetén egyes községekben, elképzelhető, ha szakos nevelőt is helyeznek oda, az előbb-utóbb továbbáll egy másik iskolához. > A ma általános iskolásai holnap a felnőtt társadalom dolgos polgárai lesznek. Nem mindegy, hogy az általános iskolák hogyan készítik fel őket. Nem mindegy, hogy a .fizikai dolgozók gyermekei milyen ösztönzést kapnak a továbbtanuláshoz. Biztosítanunk kell, hogy valamennyi általános iskola tanulói versenyképesek legyenek, akár körzeti, akár osztott vagy osztatlan, akár városi iskolában tanulnak. A legjobb és a legrosszabb iskolák közti színvonalbeli ellentmondás kiküszöbölése nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra megoldjuk a problémát. De meg kell szüntetnünk azt a ma még fennálló tényt, hogy ne csak a továbbtanulók előtt nyissuk jneg az utat, hanem a szakmunkásképzésben résztvevő fiatalok előtt is nagyobb műveltségi szint elérését állapítsuk meg. Az általános iskola nemcsak a középiskola szarnám nevel embereket, hanem elsősorban a jövő társadalmának. Nem mindegy, hogy húsz év múlva milyen szakmunkásaink lesznek, hogyan tudják elsajátítani a szinte napról napra változó, fejlődő technikai követelményeket. A jövő útja feltétlenül azt diktálja, hogy a kis falusi iskolák megszüntetésével létrehozzuk, tovább bővítsük a körzeti iskolák széles hálózatát, megteremtsük a nevelők és a gyermekek számára a még jobb tanítást-tanu- lást. Azzal, hogy gyermekeink elvégzik az általános iskola nyolcadik osztályát, még nem minden esetben teremtettük meg az önképzés alapját. A szilárd alapműveltséget csakis úgv értelmezheti ük, hogy nincs az életnek olyan területe, ahol az általános iskola nyújtotta alaptudásra ne tartanának igényt. Felszabadulásunk huszonöt éve alatt olyan eredményeket értünk el, amelyekre joggal lehetünk büszkék. Ugyanakkor viszont azt sem hallgathatjuk el, hogy ezek az eredmények még kevesek ahhoz, hogy az önálló ismeretszerzésnek valóban előfeltételei legyenek. Legföljebb a gyermekek bizonyos hányadára, részére vonatkozik. Az alapkészségek fejlesztését nem lehet csak az alsó tagozatra korlátozni. Nyilvánvaló, hogy az általános iskola valamennyi osztályának feladata kell, hogy legyen. Mivel rendszeres oktatásról van szó, a nevelési és képzési hatást kell fokozni. Abból kiindulva, hogy a gyermeket nem úgy kell tekinteni, mint aki csak az ismeretek befogadására képes, hanem önálló ismeretszerzésre is. Ebből következően a tanítás folyamán ki kell fejleszteni bennük azokat a készségeket, amelyek az alapkészségeken túl ugyancsak az önálló ismeretelsajátítást fokozhatják. A tanítás nevelési hatásának fokozása pedig olyan erkölcsi normáknak, alaptulajdonságoknak a közvetítését jelenti, amelyeket nem lehet elválasztani a tanítástól. S/iláríI alapműveltség biztosítása mellett minden Iskolatípusban többet kell törődni az egyéni képességek differenciált fejlesztésével, biztosítsák és bátorítsák a tehetségek szabad kibontakozását. Ezért fontos nekünk, hogy a szilárd alapokat nyújtó általános iskolák színvonalbeli különbsége minél előbb végképp eltűnjön, és mindenki egyenlő részben részesüljön az oktató-nevelő munka hatásából. Molnár Zsolt Ilyen ez a életén át megkárosított az a körülmény, hogy az ő születésnapja karácsonyra esik." SZORGALOM Családi okokból háromnapi szabadságot kapott a salzburgi börtönből a 24 esztendős Walter Eppenschwendner, aki többrendbeli betöréses lopásért kapott egyéves büntetését töltötte. A három nap alatt barátaival tizenkét betörést követett el, és 60 000 schillin- get zsákmányolt. Mindez akkor derült ki, amikor — néhány hét elteltével — bűntársait elfogták. Kihallgatására azonban nem kerülhetett sor, mivel a bűntársak letartóztatásakor éppen ismét szabadságon volt, ezúttal a börtönbeli jó magaviseletéért. Eppenschwendnernek azóta, nyoma veszett. .. TÉVEDÉS Sajtóban, rádióban és a televízióban kért elnézést Paul Möller dán pénzügyminiszter a koppenhágai adófizetőktől egy kompúter miatt. Az elektronikus számlázó- gép ugyanis 24 000 adózónak tévedésből a ■ jogos adóösszeg százszorosát rótta ki..l krónika... MEGTÉVESZTÉS Honoluluban, a Hawat-szi- getén a huszonkét éves Farn- cis Nangruder két nappal az esküvője után benyújtotta a válókeresetet. A bíró előtt a következőket mondta: — Bíró úri A férjem becsapott. Elhitette velem, hogy a közelségem annyira felizgatja, hogy dadogni kezd. Most pedig megtudtam, hogy gyermekkora óta dadog ... TÜRELMETLEN BETEG Alessandro Ferrari római férfi megsérült a munkahelyén, és a közeli kórházba ment sebeit bekötöztetni. Mivel azonban nem volt türelme az ügyeletes orvosra várni, revolvert fogott két ápolóra, s így kényszerítette őket, hogy soron kívül kötözzék be. Az ápolók engedelmeskedtek ugyan, de mindjárt értesítették az esetről a rendőrséget is. A türelmetlen beteget már rendőrautó várta a kórház kapujában... BAJUSZK1RALY John Royt, a leghosszabb bajusz tulajdonosát választotta elnökéül az Angol Bajusz Club. A harmincegy esztendeje különleges gondossággal növesztett disz hossza 42 és fél inch, vagyis mintegy 105 centiméter. TANFOLYAM Galvay írországi városka tanítónője fiatalok számára érdekes tanfolyamot tart: „Hogyan szólítsuk meg a kislányt?” címmel. A tanfolyam egyebek között arra oktat, helyes. ha a fiatalember jól megborotválkozik, majd megmosdik. így sikere és a hódítás már majdnem biztos — írja a New Scientist című lap, nem éppen tudományos színvonalú fejtegetésében. HÁZASSÁGI PROBLÉMA Feleségül mehet-e az anyós a vejéhez? — ez a különös kérdés foalalkoztatja most az olasz közvéleményt. Denza Ghisotti milánói lakos ugyanis a minap engedélyt kért az egyháztól, hogy nőül vehesse anyósát. Az engedélyt nem kapták meg, s ezért a szerelmes Denza Ghisotti és az anyósfeleség jelölt: Bianca Silipran- di az olasz alkotmány védő bírósághoz fordultak segítségért. A tüzes vérű fiatalember és a ma is szén Bianca között 25 év a korkülönbsSn ... Révész Tibor NÓGRÁD - 1970. szeptember 29„ kedd 5
