Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-29 / 228. szám

'i&iiliól*ró I «hd •*/<!.. Megtérül a munka- és üzemszervezésre fordított idő IGEN nagy tartalékok van­nak még szinte kivétel nélkül valamennyi üzemünknél az üzem és munkaszervezésiben. A nógrádi szénbányáknál egy öttagú csoport foglalkozik intézményesen munkaszerve­zési kérdésekkel. Négy mér­nök és egy technikus végzi ezeket a teendőket. Gyakran kérdezik tőlük mit raktok le az asztalra? Igen jelentős volt az a vizs­gálat, amelyet a széntermelés termelékenysége érdekében folytattak. Elsősorban a jövő­ben is számításba kerülő bá­nyákat vizsgálták. Megállapították, hogy az idén az inproduktiv műszak­arány csökkenése kedvezően befolyásolta a nagyibátonyi aknák termelékenységét. Utal arra is, hogy az aknák vezetői nagy gondot fordítottak az inproduktiv műszakigények csökkentésére, igyekeztek a rendelkezésre álló létszámot elsősorban produktív munká­val foglalkoztatni. Az is be­bizonyosodott, hogy Hányás kivételével a műszaki és tech­nológiai tényezők az elmúlt évinél kedvezőtlenebb hatást gyakoroltak a termelékeny­ségre. Egyesek vitatkoztak a megállapításokkal, de rájöt­tek, hogy a felmérés, az ala­pos elemzés mégis eredmé­nyes volt, hiszen a jövőre vo­natkoztatva nagyon sok ta­nulsággal szolgált. A jövőben egyébként a csoport folyama­tosan értékeli ezeket a té­nyezőket és az aknavezetőség rendelkezésére bocsátja a ta­pasztalatokat. A vállalat tósterenyei ve­gyesüzeménél általában rön­köket dolgoznak fel fűrész­áruvá, és egyéb faipari termé­keikké. A feldolgozás során nagy mennyiségű hulladék- anyag keletkezik, amit koráb­ban olcsón értékesítettek. A munkaszervezési csoport itt is felméréseket végzett, és ke­reste annak a módját, miként lehetne az anyagkihozatalt ja­vítani. Egy Heves megyei ta­pasztalatcsere is elősegítette a megoldást. Amit eddig hulla­dékként értékesítettek, arra legutóbb már szerződést kö­töttek a LIGNIMPEX Külke­reskedelmi Vállalattal és a jö­vőben cellulózé alapanyagként értékesítik. Ez által a jelenle­gi kapacitás mellett évi 432 000 forinttal több árbevétel érhető el. A vizsgálódás tehát hasz­nos volt, megérte a ráfordí-, tott időt. MOST egy újabb területen vizsgálódnak. Hányáson éven­te mintegy félmillió forintot fizet ki a vállalat a felhasz­nált vízért. Ugyanakkor ennél a bányánál egy vakvágatban van víznyerőéi lehetőség. In­nen a bánya teljes vízigénye kielégíthető lenne. A csoport javaslatára a szükséges minő­ségi vizsgálatokat is elvégez­ték és bebizonyosodott, hogy viszonylag egész kis beruhá­zással fedezni lehet Hányás- akna vízellátását. A szükséges beruházás három hónap alatt megtérülne és évi félmillió fo­rint megtakarítást eredmé­nyezne. Nemrégen elvégezték a kö­télpályák kapacitásvizsgála­tát. Itt a kieső időket elemez­ték, és az okokat keresték. Rájöttek, hogy a tolópad be­építése lényeges kapacitásnö­vekedést jelent, mert a kötél­pályák kieső ideje jelentősen csökkenthető. Ezt a javaslatot is megvalósítják. Vizsgálták Királytáró 'kül­színi szállításának racionálási lehetőségeit is. Ha kisvasút helyett gépkocsisáéin tásra térnek át, évi mintegy 400 000 forintot takaríthatnak meg, il­letve ennyivel csökkenthetik az önköltséget. Ez nem igé­nyel különösebb beruházást a vállalatnál. Kisterenyén ma még igen, nehéz az anyagmozgatás. Kü­lönösen fontos lenne a rönk­tér gépesítése. Ezzel nemcsak a munkát könnyítenék meg, hanem jelentős munkaerő­megtakarítást is elérhetnek. A tervjavaslatot már kidolgoz­ták, elkészítették a javaslatot a máglyázás, vagonrakás gé­pesítésére is. Ez a terv a ké­sőbbiek során valósul csak meg. CSAK néhány példát sorol­tunk fel a nógrádi szénbányák gyakorlatából, amelyek azt bizonyítják, hogy érdemes in­tenzívebben foglalkozni a munka és üzemszervezési kér­désekkel. Fontos azonban az is, 'hogy a felmérések, elem­zések után a tanulságokat ne csak leszűrjék, hanem az ész­szerű javaslatokat minél előbb meg is valósítsák. A közpon­tosított üzemszervezés termé­szetesen nem pótolhatja a közvetlen munkahelyi intéz­kedéseket és ezért fontos, hogy az üzemeknél is legyen gazdája ennek a munkának. A ráfordított idő és energia, ahogy a fenti példák is bizo­nyítják, bőségesen megtérül. Olyan rejtett tartalékot je­lent ez a vállalatoknál, üze­meknél, amelyet beruházások­kal aligha lehetne pótolni. B. J. „Mindenes” számítógép Szovjet tudósok és mérnö­kök műve az „M—222” nevű új elektronikus számítógép. A nagy automatizált vezérlési rendszerekben az analóg nu­merikus komplexumok műve­leteinek elvégzésére szolgált. Az új elektronikus számító­gép a jelenleg létező többi géptípustól eltérően teljesen univerzális. Egy sor berende­zés egészíti ki: fényszámláló, leíró, operatív információtáro­ló és mások. A gépbe percenként 700 lyukkártyát táplálnak be. Memóriaegységének befogadó- képessége további egységek beépítésével 40 000 000 infor­mációra növelhető. A leíró ké­szülék sebessége 53 760 jel percenként. Az „M—222” szá­mítógépek első sorozatai mór elkészültek. TV-LELEPLEZÉS A BBC-televízió a ■ minap éppen lóversenyt közvetített, s felvillantott néhány közelké­pet is a Perzsa Háború nevű győztes paripáról. Ekkor sok millió néző felszisszent. A premier plánban ugyanis töké­letesen kivehető volt, amint egy zsebtolvaj kiemeli egy mit sem sejtő férfi tárcáját. Perceken belül egymás után szólaltak meg a telefonok a Scotland Yardnál. A rendőr­ség azonnal értesítette a ló­versenytéri ügyeletes detektív- jét, de addigra a zsebtolvaj már elvegyült a tömegben. A Scotland Yard mégis reméli, hogy rövidesen megtalálják a tettest. A közvetítést ugyanis kép­magnóra vették, így a kérdé­ses jelenet bármikor újra le­játszható. A nézők máris so­kat segítettek. Egyikük sze­mélyleírást is adott róla. me­lyet így fejezett be: „A zseb­tolvaj nagyon jól öltözött úri­ember volt..," VÉGRENDELET Még az Egyesült Államok­ban is nagy feltűnést keltett az a különös végrendelet. amelyet George Mitchell Stillwater-i (Oklahoma) lakos hagyott hátra. A rövid és tömör vénrendelet szó szerint így hangzik: „Mint egyetlen értékemet, a születésnapomat hagyományo­zom a feleségemre, akit egész Hőálló edény A karcagi üveggyárban készül hazánkban egyedül hőálló üvegedény, amelyet egyre jobban megkedvelnek a háziasz­szonyok Koppány György felvétele Azonos szinten k fánsnrlalnm valamint a tudomá­larsdaaiom, nyok & a teClmika rohamos fejlődése megköveteli oktatási, ne­velési rendszerünk fejlesztését, korszerűsíté­sét, magasabb színvonalra emelését; ez szo­cialista továbbfejlődésünk egyik alapkérdése — olvashatjuk a kongresszusi irányelvekben. Mindezek mellett azonban figyelembe kell vennünk azt, hogy „közoktatási rendszerünk alapvetően betölti hivatását, fejlődött; peda­gógusaink döntő többsége sikerrel helytáll az oktatási, és nevelési munkában, jelentős sze­repe van abban, hogy ifjúságunk zöme be­csületesen tanul és dolgozik”. Kétségtelen és rohamos a fejlődés. Azon­ban az általános iskolák közti színvonal- különbséget még nem sikerült teljesen fel­számolni. Nem új jelenségeket említünk, nem egyik napról a másikra megoldható gondról van szó. Az oktató-nevelő munka nehezen mérhető, csupán következtetéseket vonhatunk le a számadatokból. A különböző jelenségek­ből arra következtethetünk, hogy egyre in­kább növekedik a gyenge és a jó iskolák kö­zötti távolság. Tagadhatatlan, hogy a re­form kilenc éve alatt tanügyi hatóságaink rengeteget tettek azért, hogy csökkentsék az iskolák felszereltségbeli, valamint pedagógus- ellátottságban mutatkozó hátrányait. Nógrád megyében nem egy olyan nagy létszámú is­kola működik, ahol a tanárok egyharmada képesítés nélküli. Található olyan járás is, ahol az utóbbi nyolc évben a pedagógusok 59 (!) százaléka cserélődött ki. Ügy tűnik, hogy az egyes körzeti és falusi általános iskolák megerősítése helyett inkább a gimnáziumok létrehozására összpontosítot­tuk erőinket. Á gimnáziumok, de egyáltalán a továbbtanulást jelentő középiskolák léte elképzelhetetlen az általános iskolák alapos oktató-nevelő munkája nélkül. Művelődéspo­litikánk megvalósításának előfeltétele, hogy gyermekeinket felkészítsük a további felada­tok elvégzésére, de csak úgy, ha megfelelő alapokra építünk. Az általános iskola az egyetlen olyan típu­sú intézményünk, ahol mindenki számára biztosítanunk kell az alapműveltség megszer­zésének lehetőségét. Nemcsak biztosítani kell, hanem élnünk is kell ezzel a törvényerejű lehetőséggel. Csak akkor beszélhetünk az általános iskola „általánossá tételéről”, ha sikerül valóban felszámolni az egyes iskolák között mutatkozó színvonalbeli különbsége­ket. Vitába kell szállni azokkal a törekvések­kel, amelyek nem egy járásnál uralkodnak. A képesítés nélküli nevelők beállítása — jobb megoldás helyett — néhol azt a nézetet szül­te, hogy majd a képesítés nélküliek képzésé­vel megoldják a szakoseüátotfcságban mutat­kozó aránytalanságokat. Ésszerűbb lenne az a törekvés, hogy helyettük inkább a már kép­zett szakemberek számára biztosítanának vonzóbb és jobb munkakörülményeket. A képesítés nélküli nevelők alkalmazása — évek hosszú során nem magyarázhatjuk ál­landóan, hogy ez kényszerhelyzet! — önma­gában kisegítő megoldás, de ha nem javítunk a pedagógusok munkakörülményein és mun­kahelyi közérzetén egyes községekben, el­képzelhető, ha szakos nevelőt is helyeznek oda, az előbb-utóbb továbbáll egy másik is­kolához. > A ma általános iskolásai holnap a felnőtt társadalom dolgos polgárai lesznek. Nem mindegy, hogy az általános iskolák hogyan készítik fel őket. Nem mindegy, hogy a .fizi­kai dolgozók gyermekei milyen ösztönzést kapnak a továbbtanuláshoz. Biztosítanunk kell, hogy valamennyi általános iskola tanu­lói versenyképesek legyenek, akár körzeti, akár osztott vagy osztatlan, akár városi isko­lában tanulnak. A legjobb és a legrosszabb iskolák közti színvonalbeli ellentmondás kiküszöbölése nem jelenti azt, hogy egyik napról a másik­ra megoldjuk a problémát. De meg kell szün­tetnünk azt a ma még fennálló tényt, hogy ne csak a továbbtanulók előtt nyissuk jneg az utat, hanem a szakmunkásképzésben résztvevő fiatalok előtt is nagyobb művelt­ségi szint elérését állapítsuk meg. Az általá­nos iskola nemcsak a középiskola szarnám nevel embereket, hanem elsősorban a jövő társadalmának. Nem mindegy, hogy húsz év múlva milyen szakmunkásaink lesznek, ho­gyan tudják elsajátítani a szinte napról nap­ra változó, fejlődő technikai követelménye­ket. A jövő útja feltétlenül azt diktálja, hogy a kis falusi iskolák megszüntetésével létrehoz­zuk, tovább bővítsük a körzeti iskolák széles hálózatát, megteremtsük a nevelők és a gyer­mekek számára a még jobb tanítást-tanu- lást. Azzal, hogy gyermekeink elvégzik az általános iskola nyolcadik osztályát, még nem minden esetben teremtettük meg az önképzés alapját. A szilárd alapműveltséget csakis úgv értelmezheti ük, hogy nincs az életnek olyan területe, ahol az általános is­kola nyújtotta alaptudásra ne tartanának igényt. Felszabadulásunk huszonöt éve alatt olyan eredményeket értünk el, amelyekre joggal lehetünk büszkék. Ugyanakkor viszont azt sem hallgathatjuk el, hogy ezek az eredmé­nyek még kevesek ahhoz, hogy az önálló is­meretszerzésnek valóban előfeltételei legye­nek. Legföljebb a gyermekek bizonyos há­nyadára, részére vonatkozik. Az alapkészsé­gek fejlesztését nem lehet csak az alsó tago­zatra korlátozni. Nyilvánvaló, hogy az általá­nos iskola valamennyi osztályának feladata kell, hogy legyen. Mivel rendszeres oktatás­ról van szó, a nevelési és képzési hatást kell fokozni. Abból kiindulva, hogy a gyermeket nem úgy kell tekinteni, mint aki csak az is­meretek befogadására képes, hanem önálló ismeretszerzésre is. Ebből következően a ta­nítás folyamán ki kell fejleszteni bennük azokat a készségeket, amelyek az alapkész­ségeken túl ugyancsak az önálló ismeretel­sajátítást fokozhatják. A tanítás nevelési ha­tásának fokozása pedig olyan erkölcsi nor­máknak, alaptulajdonságoknak a közvetítését jelenti, amelyeket nem lehet elválasztani a tanítástól. S/iláríI alapműveltség biztosítása mellett minden Iskolatípus­ban többet kell törődni az egyéni képességek differenciált fejlesztésével, biztosítsák és bátorítsák a tehetségek szabad kibontakozá­sát. Ezért fontos nekünk, hogy a szilárd ala­pokat nyújtó általános iskolák színvonalbeli különbsége minél előbb végképp eltűnjön, és mindenki egyenlő részben részesüljön az ok­tató-nevelő munka hatásából. Molnár Zsolt Ilyen ez a életén át megkárosított az a körülmény, hogy az ő szüle­tésnapja karácsonyra esik." SZORGALOM Családi okokból háromnapi szabadságot kapott a salzbur­gi börtönből a 24 esztendős Walter Eppenschwendner, aki többrendbeli betöréses lopá­sért kapott egyéves büntetését töltötte. A három nap alatt barátaival tizenkét betörést követett el, és 60 000 schillin- get zsákmányolt. Mindez akkor derült ki, amikor — néhány hét eltelté­vel — bűntársait elfogták. Kihallgatására azonban nem kerülhetett sor, mivel a bűn­társak letartóztatásakor ép­pen ismét szabadságon volt, ezúttal a börtönbeli jó maga­viseletéért. Eppenschwendnernek azóta, nyoma veszett. .. TÉVEDÉS Sajtóban, rádióban és a te­levízióban kért elnézést Paul Möller dán pénzügyminiszter a koppenhágai adófizetőktől egy kompúter miatt. Az elektronikus számlázó- gép ugyanis 24 000 adózónak tévedésből a ■ jogos adóösszeg százszorosát rótta ki..l krónika... MEGTÉVESZTÉS Honoluluban, a Hawat-szi- getén a huszonkét éves Farn- cis Nangruder két nappal az esküvője után benyújtotta a válókeresetet. A bíró előtt a következőket mondta: — Bíró úri A férjem be­csapott. Elhitette velem, hogy a közelségem annyira feliz­gatja, hogy dadogni kezd. Most pedig megtudtam, hogy gyermekkora óta dadog ... TÜRELMETLEN BETEG Alessandro Ferrari római férfi megsérült a munkahe­lyén, és a közeli kórházba ment sebeit bekötöztetni. Mi­vel azonban nem volt türelme az ügyeletes orvosra várni, re­volvert fogott két ápolóra, s így kényszerítette őket, hogy soron kívül kötözzék be. Az ápolók engedelmesked­tek ugyan, de mindjárt érte­sítették az esetről a rendőrsé­get is. A türelmetlen beteget már rendőrautó várta a kór­ház kapujában... BAJUSZK1RALY John Royt, a leghosszabb bajusz tulajdonosát választot­ta elnökéül az Angol Bajusz Club. A harmincegy esztende­je különleges gondossággal növesztett disz hossza 42 és fél inch, vagyis mintegy 105 centiméter. TANFOLYAM Galvay írországi városka tanítónője fiatalok számára érdekes tanfolyamot tart: „Ho­gyan szólítsuk meg a kis­lányt?” címmel. A tanfolyam egyebek között arra oktat, he­lyes. ha a fiatalember jól megborotválkozik, majd meg­mosdik. így sikere és a hó­dítás már majdnem biztos — írja a New Scientist című lap, nem éppen tudományos szín­vonalú fejtegetésében. HÁZASSÁGI PROBLÉMA Feleségül mehet-e az anyós a vejéhez? — ez a különös kérdés foalalkoztatja most az olasz közvéleményt. Denza Ghisotti milánói lakos ugyanis a minap engedélyt kért az egyháztól, hogy nőül vehesse anyósát. Az engedélyt nem kapták meg, s ezért a szerelmes Denza Ghisotti és az anyós­feleség jelölt: Bianca Silipran- di az olasz alkotmány védő bí­rósághoz fordultak segítségért. A tüzes vérű fiatalember és a ma is szén Bianca között 25 év a korkülönbsSn ... Révész Tibor NÓGRÁD - 1970. szeptember 29„ kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents