Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-29 / 228. szám
Minőségláne ff Á partner nem áll vételre11? Kongresszusra késsfinet A nagy szövetség OLYAN társadalomban élünk, hitesét szolgálták a szocia- .ahol az államhatalom és a nép liamus építése érdekében, te«Nagyobb figyelmet, több megértést vártunk budapesti központunk lassagyarmati munkásfiatalok véleménye kiszeseitől” — ez a baA Nógrád megye! Állami Építőipari Vállalat fiataljainak miinóségláncához — a szocialista munkakapcsolat új formájához — eddig több tucat üzem és vállalat kapcsolódott. A minőséglánc lényegét, hogy a brigádok, üzemrészek, üzemek és a különálló, de kooperációban dolgozó vállalatok szoros együttműködése milyen fontos, sokan felismerték. Balassagyarmaton a fémipari Vállalat partneréi kapcsolódtak a kezdeményezéshez és éppen a balassagyarmati járásban egy „mini- üzem”, a berceli gépjavító is feliratkozott a minőségláncban állók közé. A gyarmatiak kezdeményezése A Budapesti Finomkötött- árugyár balassagyarmati egysége jelenleg több mint hatszáz dolgozót foglalkoztat. A helyi specialitások közé tartozik, hogy a dolgozók túlnyomó többsége nő, közülük sok a fiatal, de magas a bejárók számaránya is. A Geisler Etáról elnevezett KISZ-szervezetnek 160 tagja van. Annak ellenére, hogy az üzemi KISZ-szervezet mostoha körülmények között dolgozik (nincs elfogadható helyiségük, kevés lehetőségük van a fiataloknak a sportolásra, közös művelődésre, szórakozásra), figyelemre méltó eredményeket ér el. Sokat várnak az új gyárteleptől, amelyet a tervek szerint 1972-ben adnak át. A brigádmozgalom erősödését jelenti, hogy a 16 — nagyrészt fiatalokat egyesítő — brigádból hat ifjúsági, s közülük kettő nemrégiben alakult. Húsz fiatal tanul, ősztől kezdődően, a ruhaipari technikum kihelyezett osztályában, s szeretnék mielőbb maguk kinevelni a helyi műszaki gárdát. A minőségláncról a NÓGRÁD-ból értesültek, s mivel a balastsagyarma- ti gyáregység a finomkötött végtermékeket tekintve „befejező részleg”, kezdeményezéssel éltek a budapesti központi gyárnál és a kikészítő üzemnél. Semmitmondó telex — Vagy inkább sokatmondó válasz arra nézve, hogy a korszerű kezdeményezéseket ma még nem mindenhol fogadják korszerűen — vélekedik Tóth Rudolf, a KISZ Nóg- rád megyei bizottságának ifjúmunkás felelőse, aki maga is egyik lelkes támogatója, szervezője a minőséglánc- mozgalomnak. Az a telexüzenet, amelyet a központi gyáregység a balassagyarmati fiatalok kezdeményezésére küldött — önmagáért beszél! Az üzenet lényege: a központi gyárnál már volt hasonló keademényezós. A „minőségi őrjárat” tapasztalatai nem kedveznek az új kezdeményezésnek, hiszen „konkrét feladatok hiányában” önmagától elhalt a vállalkozás. A központi gyár KISZ-titkára szerint* „nem kívánunk részt venni a minőség tánccal összefüggő” megbeszélésen. És végül egy mondat, ami a körülményeket tekintve, vagy inkább a szövegkörnyezetet nézve — méltán háborította fél a gyarmati „Gei6ler Eta” KISZ-szervezet tagjait. „Jó munkát kívánunk!” — ez áll a telexüzenet végén. „ Ezek után érdemes megnézni, milyen konkrét feladatok, milyen napi gondok ösztönözték a gyarmatiakat a minőségi kapcsolat újszerű kialakítására? — Nálunk a konfekcionálás történik — mondják a kezdeményezők. — Alapanyagot, félkészterméket kapunk a központi teleptől és a harisnyagyártól, ahol a kikészítés történik. Nem közömbös az első osztályú áru, s ezen keresztül a vállalati nyereség arányának alakulásában az a körülmény — milyen a feldolgozásra küldött anyag minősége. A KISZ-szervezet minő- séglánc-kezdeményezését itt rendkívül kedvezően, örömmel fogadta a vállalati gazdasági vezetés. Sok gondot okoznak nálunk az anyagokban található kötési hibák és a festési hiányosságokból következő minőségi kifogások is. De a jó munka érdekében szükség lenne az anyagellátás zavartalanabb körülményei' nek kialakítására is. Sokatmondó adatok Az, hogy a központi gyár KISZ-szervezete „nem áll vé' telre” csak látszólag az ő dolguk. Ott, ahol egy vállalaton belüli minőségjavító kezdeményezésről van szó, nem lehet csak a balassagyarmatiak érdekéről 'beszélni. Mihalovics Józsefné, a balassagyarmati üzem igazgatója ezt így látja: — Az első negyedévben 388 000 darab árut gyártottunk, s az összmennyiségben az első osztályú áru számará nya 91,5 százalék. Ha tisztán szintetikus anyagból dolgoztunk volna, a mutató öt százalékkal lenne magasabb! Sok pamutárut gyártottunk .és ezért esett vissza az első osztályú tennék aránya. Mi úgy gondoltuk, hogy a zuglói ki- szesek védnökséget vállalnák a kötődéi munka felett, amely az itteni minőséget is meghatározza. Tapasztalatból, mindennapos gyakorlatból mondom: a minőségi munkában lenne éppen elég javítanivaló a központi telepen. Az első negyedévben 487 000 forint minőségi kötbért fizettünk a kereskedelemnek, s ez a szám önmagáért beszél! Ez 21 000 forinttal több mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában fizetett ösz- szeg. De a nem megfelelően előkészített új termék kedvezőtlen — a vállalati nyereségben hátrányosan jelentkező — hatása is a balassagyarmatiaknál csapódik le. A végső tanulság is kézenfekvő: a „Geister Eta” KISZ-szervezet kezdeményezése mindenképpen megérdemli, hogy a partner „vételre álljon”! Pataki László célja lényegileg azonos: a szocializmus teljes felépítése. A társadalmi és állami berendezkedés politikai alapja is azonos: a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk egységének erősödése szilárdítja a hatalom erejét, államhatalmunk pedig arra törekszik, hogy erőit a társadalmi célok minél következetesebb megvalósítására fordítsa. irányelvekben, hogy „az ipari termetes öt év alatt 34 százahát a munkásosztály, az egész lékkai emelkedett”, paraszteá- nép érdekében. A REGI felvásárlási árak többségét még akkor alakítotgunknak sem kell szégyenkeznie, hisz’ a mezőgazda- sági termelés — csökkenő létszám mellett — 16—17 százaA magyar parasztság a munkásosztály segítségével, de egyéni pa- netm érdekei ellenére lépett a kapitalista szocialista mezőgazdaság útjára. Ellenkezőleg: éppen az alapvető érdekazonosság, osztály- és egyéni céljainak helyes felismerése segítette a döntő lépés megtételében, s az elmúlt évtizedben mindennapi k* k*, s általában a való- iákkal emelkedett, gyorsabban. ságos értéknél lényegesen ala- juint az előző években.’ csonyabban —, amikor az volt a cél, hogy egyrészt megakadályozzák az rasztgazdaságok irányba történő fejlődését, másrészt, hogy a mezőgazda- Szocialdsta fejlődésünk min- ságból teremtsenek forrásokat den eddigi tapasztalata azt ta- a szocialista állam hatalmas núsítja, hogy a haladás an- beruházásaihoz, egyebek kö- nál gyorsabb és báztonságo- zött épp a szocialista iparosi- _____ sa bb, minél szilárdabb az al— tashoz. IN4ezogazdasagunk élete során győződött meg a lamhatalom és a társadalom azóta — épp a munkásosztály munkásosztály politikai célegysége, minél szorosabb a támogatásával, osztályharca jajnaj. helyességéről, munkásosztály és a társada- eredményeként — a szocialista lom egysége, minél szorosabb útra tért, szocialista nagy- AKADHATNAK munkások, a munkásosztály és a paraszt- üzemekbe szerveződött. Tehát akik egy-egy i n tézkedésiben ság szövetsége. Gondok és fe- nem visszafogni, hanem elő- „parasztpolitikát” látnak, s szülségek akkor keletkeznek, segíteni kell ezeknek a nagy- nem ismerik fel alapvető osz- ha ez az egység, ha ez a sző- üzemeknek a fejlődését. A tályérdekeiket. Lehetnek vétség megbomlik, gyengül, nagyüzemi termelés kialakí- olyan parasztok, akik aggodal- Am az egység nem olyan, tásához a mezőgazdaságban is maszkodnak a jövőt illetően, hogy ha egyszer létrehoztuk, jelentős összegek szükségesek, Mégsem ez a jellemző a mun- attól kezdve örökkévaló. A a régi árrendszer keretei kö- kásosztály vezette nagy szövet- táreadaiom életében — akár zött viszont a termel őszövet- ségre. Növekszik a felismerés: csak egy-egy családiban — ál- kezetek jelentős része az ön- nem egymás jövedelmi helyze- landóan keletkeznek ellent- magát fenntartó egyszerű új- tét, életszínvonalát kell elsősorratermelésre is alig volt képes. nemhogy a fejlődést biztosító bővített újratermelés re. mondások, feszültségek. A politika helyességét éppen azon lehet lemérni, hogy a keletkező konfliktusokat idejében felismeri-e, s képes-e megoldásukra? A párt és a kormány múltban féltékenyen figyelni, hanem tenni mindannyiunknak a maga dolgát, Van belőle elég, ez is kiolvasható a kongresszusi irányelvekből. Tenni munkásosztály zatkészen segítette a paraszt- káspolitiikát, osztálypolitikát ságof. Győzelemre vitte hu- folytet. Osztálypoldtikát, amely- szonöt éve a földreformot, s a tői elválaszthatatlan, a szövet- földreform megvédésében is ő ségi politika. Ez az osztálypo- vállalta a döntő szerepet. A litika tükröződött a IX. kong- mezőgazdaság szocialista át- resszus határozataiban, ennek szelleme hatja át a X. kongresszus irányelveit is. Igaz, ez elmúlt esztendőkben több olyan intézkedést Történelmi tény, hogy a , , , mindig áldó- a ."“ff* dolgati ‘ erősödik szövetségünk is, munkásoké és parasztoké. S e szövetség erősödésének fóruma lesz a párt X. kongresz- szusa is. A párté, amely „a munkásosztály pártja, annak szocialista céljait valósítja kell azt is, hogy a mezőgazdahajtottak végre, amelyek köny- ság sem „eltartott szektora” nyítették a parasztság helyze- gazdaságnak, hanem je- tét: egyes mezőgazdasági tér- lentős a szerepe a népgaz- mékek termelői árának emel- daság eszközeinek felhalmozá- kedése, a tsz-tagok nyugdíj- sálban. A külgazdaságban is és szociális ellátásának, a tér- fontos helyet foglal el. Expor- melőszövetkezetek hitelei- tunk tekintélyes hányada, nek adósságainak rendezése tőkés országokba irányuló kitartozik ide, hogy csak néhány vitel csaknem fele a mező tényre utaljunk. Ezek az ín- gazdaságból származik, s főszervezése érdekében nemcsak — - - , ._ a gitáltak a munkások, hanem meg,ji^ezze^ az^egész ta sa megteremtették annak ipari ” ~ feltételeit is. Ugyanakkor látni lom érdekeit szolgálja.’ Juhász Róbert tézkedések azonban nem az érdekellentéteket növelték, ellenkezőleg: régen meglevő ellentmondások megoldását, enygyük hozzá: általában gazdaságos devizaforrásnak bizonyul. S ha munkásaink megelégedéssel olvasták az Kétszáz kerékpár OitöröBc Vietnami irt Országos akcióként 4500 úttörőcsapat, körülbelül 150 000 pajtásának részvételével rendezték meg azt a jubileumi kerékpáros túrát, amelynek eredményeként vasárnap a Margitszigetre, az Űttörősta- dionba kétszáz új kerékpár gördült be: a magyar pajtások ajándékaként a harcban álló vietnami népnek. A szolidaritási megmozdulást az úttörőmozgalom kibontakozásának 25. évfordulójához időzitették: az 1970— 1971-es tanévben, ünnepük ezt az évfordulót. Társadalmi munkából, zsebpénzből, vasminden részén élő vörös- nyakkendősök a vietnami szolidaritási számlára, hogy a pénzből 200 kerékpárt lehetett vásárolni. A falvakból mindenünnen a járási székhelyekre, onnan a megyék központjába „karikáztak” a pajtások kép viselői a „guruló ajándékokkal”, és a kerékpáros konvoj vasárnap érkezett a fővárosba. Szabó Ferenc, a Magyar Űttörők Szövetségének főtitkára az úttörősporttelepen ünnepélyes külsőségek között nyújtotta át — jelképesen — a kerékpárokat a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a _ Dél-vietnami Köztársaság ma- gyujtesért kapott összegekből gyarországi nagykövetsége fizettek be annyit az ország kép viselőinek. Milliós építkezés A karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezetben több ! millió forintot fordítanak az i idén különböző beruházások- jra. Néhány év múlva beépül, I újjá alakul a közös gazdaság ' majorja. Most többek között 1108 férőhelyes szarvasmarhaistállót, tejházat, kétszintes irodaházat építenek. A munkálatokat a közös, szécsényi, karancssági építőipari vállalkozás végzi. A 108 férőhelyes sza rvasmarha- istálló beruházási költsége kétmillió forint. Készíti a szécsényi, karamcs- sági közös szövetkezett vállalkozás. Leégett a fél falu Földgázvezetéket szántott ki vasárnap egy traktor Mexikóban, a fővárostól 120 kilométernyire délre fekvő San Lorenzo falu határában. A gáz felrobbant és meggyulladt, s tüzet fogott egy közeli olajvezeték is, majd a lángok átterjedtek a lakóházakra. Miire a tűzoltóság kivonult, a fél falu leégett és embert sem lehetett látni sehol. Már tömegkatasztrófára gyanakodtak, amikor kiderült, hogy a falu testületileg a szomszédos községben, egy vallási ünnepségen tartózkodott és így — négy ember kivételével — mindenki megmenekült. (MTI) Fagyszabadság nélkül A Borsod megyei Építőipari Vállalat műszaki vezetői úgy szervezték meg a téli munkákat, hogy lehetőleg egyetlen dolgozójukat se kelljen fagyszabadságra küldeniük. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy az új lakások többségét már házgyári panelokból építik, és az előregyártott elemek összeszerelését a hideg napokon is fennakadás nélkül végezhetik. Így a téli hónapokban Miskolcon több mint nyolcszáz panellakás elkészítésén dolgozhatnak. A megye más területein további háromszázhúsz lakást és sok más létesítményt — köztük a tapolcai Junó Szállót, a miskolci győrkapui bölcsődét, az ózdi tisztasági fürdőt és a leninvárosi óvodát — jelölték ki téliesítésre. A munkahelyeket korszerű fűtőberendezésekkel szerelik fel. (MTI) NÓGRÁD — 1970. szeptember 29., kedd
