Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

Ezer kilométer Kuzbaszban (IV.) Kemerovo Nékem s megyeszékhely jobban tetszett, mint Novo- kuznyeck, pedig ugyanannyi időt töltöttem itt is, mint az előző városban. Novokuz- nyeckben még az időjárás is kedvezőbb volt. Jó melegen sütött a nap, éjfélkor még a főposta felé sétáltunk. Keme- rovóban pedig majdnem min­dig esett az eső. Az utóbbi várost mégis melegebbnek, barátságosabbnak, közvetle­nebbnek éreztem. A megye- székhely a Tom folyót is ma­gáénak vallhatja, lakosainak száma jelenleg több mint 400 ezer, 1980-ra pedig eléri az egymilliót. A Tom folyón, csó­nakázva impozánsnak tűnt a kialakuló új városnegyed. Akaratlanul is felmerült bert- nem: hogyan fejlődik a kö­vetkező ötéves tervben a me­gye, s benne a megyeszékhely. Kérdésemre Leonyid Alexand- .... rovics Gorskov, a kemetrovói Gyors ütemben fejlődik a megyeszékhely, Kemerovő. Az épü- tnegyei pártbizottság másod- lo “j városnegyedben több százezer szovjet állampolgár jut titkára válaszolt. Elöljáróban új kényelmes lakáshoz benyomásaimról, tapasztalata­imról, észrevételeimről érdek­lődött, majd ezeket mondotta, kórházat építenek a soron kö­vetkező ötéves tervben. Az ásvány- és gyógyforrások kö­zeiében új szanatóriumok nyitják meg kapuikat a gyó­— Az utolsó hét évben a és pihenni vágyók nehézipar mellett új könnyű- előtt. A tervek szerint az ipari üzemek — ruhagyár, egyiket Kemerovo és Lenin­Továbbra is a nehézipar legű üzemek. A kaprongyártó új üzem a jövő évben kezdi meg a termelést. A berende­zéseket Japánból vásárolták. Egyébként a kombinát hétszáz hektárnyi területen fekszik. Olyan, mint egy kisebbfajta város, rendezett utcasorokkal, saját vasúti mozdonyparkkal. szövetgyár, cipőgyár, köpeny­gyér — jöttek létre. Két év múlva termel majd az új se­lyemgyár is. A könnyűipar gyors fejlesztése mellett, to­vábbra is döntő lesz a nehéz­ipar: a szénbányászat és a kohászat fejlesztése. A szén­termelést a következő öt év­ben 16 millió tonnával emel­jük az elmúlt öt évhez vi­szonyítva. A termelés növe­lését kétféle módon biztosít­juk: egyrészt a meglevő bá­nyákat felújítjuk, másrészt újakat nyitunk. Két-három év múlva kezdi meg termelé­sét egy új bánya, a Rasz- packája. Ebből a bányából naponta 11 ezer tonna sze­net hoznak majd felszínre. Tovább nő a vas- és fémko­hászat termelése. 1970-ben a XXIV. pártkongresszus tiszte­letére 2 millió 300 ezer tonna acélt és 3 millió tonna nyers­vasat állítanak élő a kohásza­ti üzemek. A tervek szerint tovább bővítjük a Novokuz- nyeczki Kohászati Kombinátot. Két olyan nagy gyárat épí­tünk, amelyek majd a kohá­szati félkész termékeket doi­Kuznyeck határában, a mási­kat pedig Novokuznyeckben építik feL Árleszállítás — több fizetés Megtudtam, hogy a Szibé­riában dolgozó bányászok és építőmunkások fizetése 15 százalékkal nagyobb, mint az ország más részében. A szov­jet kormány ilyen módon is méltányolja, elismeri azok­nak az erőfeszítéseit, akik Szibériában vállalnak mun­kát. A kedvezmény jelenleg 57 ezer fizikai dolgozót érint. A megyei pártbizottság a XXIV. kongresszuson java­solni fogja, hogy ha a nép­gazdaság erőforrásai megen­gedik, az előbb említett ked­vezményt terjesszek ki Ke­merovo megye minden dolgo­zójára. Ha ezt sikerül meg­valósítani, akkor a 12 száza­lékos fizetésemeléssel együtt, a következő ötéves tervben 27 százalékkal nő a megye dol­A látottakat, hallottakat, tapasztaltakat valóban nem lehet olyan árnyaltan, sok­rétűen, érdekesen, ellentmon­dásaiban is vonzóan vissza­adni, ahogy az életben je­lentkezik. Igaz, a szibériai vá­rosok több tekintetben még nem érték el azt a színvona­lat, mint az európai részen le­vő társaik. De az az iramos tempó, amit itt diktálnak, a kákán csomót keresőket is lenyűgözi, elismerésre kész­teti. Egy új arcú, iparilag igen erős, fejlett, modem technikával felszerelt Szibé­ria van kialakulóban Keme- rovóban, kedves, meleg szívű, figyelmes emberek élnek, akik nagyra értékelik az őszinte, igaz barátságot, óhajtják a békét, és mindent megtesznek annak megvalósí­tásáért, erősítéséért. Éa bi­zony keményen megdolgoz­nak boldogabb jövőjükért. Venesz Károly (Vége)-'W<VV^WV<W'VVW«WW<\A<aA’^A<,W»A*<VwVWVWWVX<<W»<WWW<<VWt*<Vt''W<VV<X/VWVA/»''W»V v4z ft. ntvelésüetyi kongresszus Szeptember 28-án a Ma­M t V E l E g gyár Posta pe­dagógusainkat köszönti. Az V. nevelésügyi kongresszus megnyitása napján egy fo­rint névértékű bélyeg jelenik meg. A magyar tanítók, neve­lők mindig hű­ek voltak a néphez, első egyetemes / gyűlésüket 1848-ban forradal­mi lendületben tartották meg és az iskoláztatás feladatairól folytak a viták. A most kez­dődő kongresszus a közneve­lésügy valamennyi fontos kér­dését vizsgálja. A több éves előkészítés után megnyíló kongresszus az állami és tár­sadalmi erők összefogásával kívánja a jövőt formáló ne­velőmunkát minden eddiginél magasabb színvonalra emelni. Gál Ferenc grafikusművész rajza bélyegeink hagyományos stílusától elütő modern vonal­vezetéssel fejezi ki a kong­resszus alapeszméit, jelképezi a nevelés fontosságát. A bé­lyeget a Pénzjegynyomda ké­szíti ofszetnyomással. zője is (kömet szerzett s sakkfilatéüa barátainak. Önismeret Belga újságban a követ­kező hirdetés jelent meg: „Hetvenéves özvegy férfi, nagy bélyeggyűjteménnyel, esetleges házasság céljából, hölgy ismeretségét keresi. Fi- latelista előnyben, mert a- gyűjteményemen kívül nálam mást nem sokat lehet meg­csodálni.” $<*kk A fekete-fehér kockákon ví­vott csaták, a nemzetközi sakkversenyek gyakran szere­pelnek bélyegen. A jelentős tornákra a filateldsták is ké­szülnek, a bélyegeket, emlék­bélyegzéseket sokszor csak szerteágazó levelezéssel lehet biztosítani. Már megkezdődött Siegenben a 19. sakkolimpia, de ezt csak emlékbélyegzések fogják megörökíteni. A ko­rábbi versenyek házigazdáival ellentétben ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság postá­ja nem szándékozik bélyeget kiadni. A sakkozók legna­gyobb versenyéről 1952-ben Finnország, 1960-ban a Német Demokratikus Köztársaság, 196?-"oen Bulgária, 1966-ban Románia, 1968-ban Svájc bé­lyegek kiadásával emlékezett meg. A jelenlegi olimpián 60 nemzet fiai vesznek részt, köztük az 1952 óta megszakí­tás nélküli elsők a szovjet versenyzők. A Szovjetunió több alkalommal adott ki ér­tékes sakktémájú bélyegeket, legtöbbször az egyéni világ­bajnoki küzdelmekre. A Ma­gyar Posta 1950-ben sakk-vi- lógbajnokjelöltek budapesti mérkőzését tisztelte meg so­rozattal, de sok hazai ese­mény, így legutóbb a debre­ceni Maróczy Géza jubileumi versenv érdekes raizú bélveG­jCegűjabb A Bélyegszakértőik Nemzet­közi Szövetsége. (IAEP) első hivatalos névjegyzékében örömmel olvastuk magyar szakember nevét. Dr. Steiner László, a Magyar Bélyeggyőj- tők Országos Szövetségének főtitkára bélyegeink hivatalos szakértője, de ezenfelül vizs­gálja a környező államok klasszikus ritkaságainak való­diságát is. Az angol posta a váratla­nul nagy érdeklődés követ­keztében csökkentette az el­ső napi boríték szolgálati díját. Dickens évfordulójára meg­jelent sorozatból 360 000 bo­ríték kelt el. ★ A Michel-katalógus Európa kiadása csak októberben ke­rül forgalomba. A késés oka — kiadói közlés szerint — géptörés. A filatelisták való­színűbbnek tartják, hogy az előző kiadások sok támadásra okot adó árainak átdolgozása húzódik el. Tiszteletdíjas könyvtárosok továbbképzése A tanácsi könyvtárhálózatban jelenleg 165 intézményt tartanak nyilván Nógrld megyében, 130 könyvtárban tiszteletdíjas könyv­tárosok végzik á munkát. A Sal­gótarjáni Megyei Balassi Bálint Könyvtár módszertani csoportja és a salgótarjáni járási könyvtár kísérletképpen továbbképzést szervez a salgótarjáni járás tisz­teletdíjas könyvtárosai számára. Cél, hogy a könyvtárosok a könyvtári munkát (adminisztrá­ció, tájékoztatás, olvasókkal való foglalkozás stb.) a követelmé­nyeknek megfelelően végezzék. A tiszteletdíjasok száma me­gyénkben a településviszonyokkal is összefüggésben van. A tapasz­talat szerint súlyos gond, hogy körükben nagy a fluktuáció. Sok könyvtárosnak nincs meg az úgy­nevezett minimumvizsgája sem. Ez a továbbképzés tehát mint­egy előkészíti őket a vizsga meg­szerzéséhez szükséges tanfolyam­ra. A továbbképzés, amelyet kör­zetenként tartanak, szeptember 18-án már meg is kezdődött Luc- falván. A továbbiakban szeptem­ber 22-én Karancslapujtön, 24-én Mátranovákon, 25-én Salgótarján­ban, 28-án Kisterenyén és 30-án Cereden tartanak előadásokat, il­letve rendeznek vitát a hallottak­ról. Egy alkalommal legfeljebb hatan vesznek részt a továbbkép­zésen, így lehetőség nyílik az egyéni foglalkozásra. Az előadá­sok foglalkoznak a könyvek be­szerzésével, a könyvpiacon való tájékozódásával, az állományba vé­tel adminisztrációjával, a raktá­rozással, a szabadpolcos rendszer­rel, az olvasókkal való foglalko­zással, a könyvtári propagandá­val, és így tovább. A továbbkép­zésre a cím- és csoportleltár­könyvet, s egyéb adminisztráció­ikat viszik a résztvevők, s az adminisztrációs munkának ama részét gyakorolják, amelyet leg­kevésbé ismernek. A tanfolyamo­kat Petrovics Ferencné és Bar- dócz Antal, a megyei könyvtár munkatársai, valamint Zachar László, a járási könyvtár kép­viselője irányítja. A költségeket a járási könyvtár fedezi. A könyvtárosi minimumvizs­gát a képesítés nélküli könyvtá­rosoknak mintegy hatvan száza­léka szerezte meg eddig a me­gyében. A megyei könyvtár ez év decemberében ismét egyhetes tanfolyamot rendez Salgótarján­ban, ahol újra mód nyílik e vizs­gára. A mostani járási tovább­képzés erre készít elő. (te) gozzák fel készáruvá _ — hangsúlyozza a másodtitkár. A könnyűipari üzemeket Is • városokba telepítik. Prokop- jevszkben hozzák tető alá a Szovjetunió legnagyobb por­celángyárát. Több és nagy­méretű hűtőházakat, sörgyá­rakat építenek, illetve a ré­gieket felújítják. Az elképze­lések szerint egy évben 4 mil­lió 666 ezer liter sört termel­nek. A mostani tervciklusban a megyében évente egymillió négyzetméternyi lakást épí­tettek (csak a lakószobát és konyhát számítják bele.) A következő ötéves tervben 250 ezer lakás felépítését tervezik. Húszezer gyermek részére épí­tenek majd új iskolákat, tíz­ezer gyermeknek óvodát és bölcsődét, hogy két év alatt minden bölcsődésnek és óvo­dásnak legyen helye. Kórházvár osok, szanatóriumok Jelentős összegeket költenek az egészségügyi ellátásra, és annak színvonalára. 1500-zal több, vagyis újabb ötezer új kórházi ággyal növelik a meg­levő kórházi ágyak számát. Ez azt jelenti, hogy kisebb kórházvárosokat hoznak létre. Kemerovóban a már meglevő ezer személyes kórház mellé egy újabb 1200 főt befogadó, minden tekintetben modem 4 MÖGRÁD -1970. gozóinak pénzjövedelme. A rubel vásárló értékét nem le­het a miénkkel összehasonlíta­ni, mert Szovjetunióban más az árstruktúra, kevesebb ár­formával dolgoznak, mint mi. Egy azonban biztos: az élel­miszerek jóval olcsóbbak, mint nálunk. Gorskov elvtárs ezzel kapcsolatban a követke­zőket jegyezte meg: — A mi megyénkben a legolcsóbbak az élelmiszerek. Ez év janu­árjában szállítottuk le számos cikknek árát. A mérséklés a megye lakosságának 70 mil­lió rubel megtakarítást tesz lehetővé. Annyit, mint az na ész országban A megyeszékhelyről szólva feltétlenül be kell mutatni a vegyészeti kombinátot. Lobacs Iván Matvejevics, az üzem pártbizottságának titkára, be­szélgetésünk kezdetén a kö­vetkezőket mondotta: — Műtrágyát. kénsavat, gyógyszer-alapanyagot és kapront gyártunk. Terméke­ink döntő többségét mi hasz­náljuk fel. Kis mennyiségben szállítunk gyógyszer-alapanya­got Csehszlovákiába, Angliá­ba, Egyiptomba és Algériába. A jövőben elsősorban a kap- rongyártást fejlesztjük. Már épül az új üzem, amely any- nyit termel majd, mint amennyit ma egy év alatt az egész országban az ilyen jel­szeptember 25., péntek Adolphe Beek drámáfci Ötvenöt év körüli férfi volt, deresedé szálakkal dús baju­szában, halántékán. Elgondol­kozva állt íróasztala mellett, majd hirtelen mozdulattal le­szakította a naptárról az 1896. december 16-át mutató lapot, kezébe vette cilinderét és ki­lépett otthonából a londoni Viktoria Streetre. A ház előtt megállt, felhúzta kesztyűjét, s már indult volna útjára, ami­kor egy nő megszólította: „Uram, én ismerem önt!” Emberünk meglepődve tekin­tett rá: „Bocsánat asszonyom, mit óhajt?” A nő erre emelt hangon, követelőzőén kiáltot­ta: „Adja vissza a két órámat, a gyűrűimet...” A jelenet botránnyá fajult, .szereplői végül a Rochester Bow-i í’^ndőrszobán kötöttek ki. A férfi bemutatkozott: Adolphe Beek vágyók. A nő szintén: Ottilie Meissonier. Aztán elmondotta a követke­zőket: néhány héttel előbb, az utcán, egy férfi összeté­vesztette lady Evertonnal. Amikor a tévedés kiderült, a férfi bocsánatot kért és bemu­tatkozott: Lord Salisbury.. . Majd elmesélte, éppen egy vi­rágkiállításra indult, dehát vé­gül is ez a kiállítás lényegé­ben nem érdekli, mivel birto­kán, ‘ Lincolnshire-ben nem kevesebb mint hét kertész dolgozik... Engedélyt kért vi­szont, hogy a hölgyet hazakí-, sérhesse. Miss Meissonier eb­be bele is egyezett. Amint ha­zaérkeztek, a férfi meghívta, vegyen részt egy kiránduláson, amelyet saját jachtján szán­dékszik tenni. Volt egy kikö­tése is: a miss toalettje ne maradjon el a többi meghívott hölgy öltözéke mögött. S hogy minden világos legyen, azonmód fel is sorolta, milyen ruhákat szerezzen be magá­nak, sőt mi több, ki is töltött egy 40 font sterlingre szóló csekket a lány nevére. Ami az ékszereket illeti, ezek se okozzanak fejtörtést miss Meissonier-nak azokról ő, a lord majd gondoskodik. Ma­gához is vette a miss egyik karóráját meg két gyűrűjét, mint mondotta — „mérték”- nek. A „lord” távozása után Ottilie Meissonier észrevette, hogy nyoma veszett a másik karórájának is. Szaladt a bankba beváltani a csekket, amelyről azonban — amint várható is volt — kiderült, hogy hamis. A „lordot” attól kezdve többé nem látta, egé­szen a mai napig — december 16-ig. Mert — és a miss ebben nem kételkedett — Adolphe Beck személyében felismerte a szélhámost. Summa-summárum: a vizs­gálat során huszonkét nő je­lentkezett, akiket a szélhámos „lord” mind az előbb ismer­tetett módon szedett rá. Az állítólagos lord Salisbury-vel való szembesítésükre a rend­őrség az „azonosítási szemle” régi és rossz módszerét alkal­mazta. Találomra összeszedtek tíz vagy tizenöt férfit. nem törődve azzal, hogy a gyanúsí­tott hasonlít-e rájuk, vagy sem. A legtöbbször éppen úgy esett, hogy Beck volt köztük az egyetlen, aki bajuszt viselt, vagy őszült, így hát érthető, hogy a nők többsége azonnal felfigyelt rá. „Ö az! — hang­zott minden egyes alkalommal a válasz. — Ezer közül is rá­ismernék!” Beck viszont meg­esküdött. hogy soha életében nem találkozott egyikükkel sem, hogy norvégiai rézbányá­ja jövedelméből él, s így sem­mi szüksége arra, hogy szél- hámoskodjék. December 18-án a rendőrsé­get névtelen levélben figyel­meztették, hogy 1877-ben egy John Smith nevű férfit ötévi börtönre ítéltek éppen olyan szélhámosságok miatt, mint, amilyeneket Adolphe Beck, alias lord Salisbury követett el. Ez a Smith 1881. április 14-én került ki a börtönből és azóta eltűnt. „Teljesen bizo­nyos — vonta le a következ­tetést a névtelen levélíró —. hogy nevezett Beck azonos Smith-szel, aki régi mestersé­gét folytatja.” A Scotland Yardon a régi iratokban rábukkantak annak a két rendőrfelügyelőnek a nevére, akik Smith-t 1877-ben letartóztatták. Megállapítot­ták, hogy még mindkettő élet­ben van. Becket szembesítet­ték velük, s a két rendőr úgy nyilatkozott, hogy Beck azo­nos azzal a Smith-szel, akit annak idején ők füleltek le. Az persze senkinek sem jutott eszébe, hogy Smith letartózta­tása óta tizenkilenc esztendő telt el, s hogy a két rendőr­felügyelő azóta egyetlen egy­szer sem látta őt. Becken sö­tét kétségbeesés lett úrrá. Sírva fakadt. Aztán kijelen­tette: tanúkkal tudja igazolni, miszerint 1877-ben nem Ang­liában, hanem Dél-Ameriká- ban tartózkodott, ahol üzleti érdekből két kerek esztendőt töltött. (FolytatjukJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents