Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

i* / a //w

Olaj van, jármű nincs

Tanácstagok

helytállása

Néhány percet késett. Útközben megállította egy enyhén italos férfi és hosszasan

megdicsérte.

Az egyébként mogorva fél- szolgálénő szója mosolyra húzódik, amikor eléteszi a kávét.

A levelek százait kapja, ajándékokat, gratulációt küldenek neki.

Hivatásos és amatőr paró- disták utánozzák ízes hevesi beszédét, közvetlen stílusát, mozdulatait.

Vass Lajos neve a népdallal, az ország nyilvánossága előtt a sikeres tv-vetélkedő, a Röpülj páva alkalmával forrt

össze.

Anekdota kering arról is, hogyan választották Vass Lajost a népdalvetélkedő műsorvezetőjévé. Először arra gondoltak, legyen a Röpülj páva műsorvezetője egy csinos, fiatal nő. A szerkesztő Vass Lajosra gondolt — aki a fenti kritériumoknak ugyan nem felelt meg — ehelyett karmester, zeneszerző, énekes egy személyben. S aki a korábbi Nyílik a rózsa népdalverseny zsűritagjaként már megcsillogtatta erényeit.

— Hogy került kapcsolatba a népdallal?

— Az apám énekes volt, a Népművészet mestere. Először az ő népdalait gyűjtöttem, sápi zenekarra feldolgoztam. Ze- neakadémista koromtól szívesen írtam népdalt zenekarra.

— ön is énekel?

— Igen. De népdalt itthon még nem énekeltem, csak a hamburgi rádióban.

— Illetve egyszer mégis. A tv filmet készített Vass Lajosról, abban énekelt egy maga gyűjtötte dalt saját zongorakíséretével.

— A hazai közönség előtt barokk és romantikus szerzők műveit énekeltem főként.

Zeneszerző és karmester, énekes és népművelő. Kórus- művek, filmzenék, népdalfeldolgozások jelzik zeneszerzői tevékenységét. Karmestere a Vasas Művészegyüttes ének- karánák.

Vass Lajost az idén SZOT- díjjal tüntették ki. Az indokolás így szólt: „A Magyar Televízió Röpülj páva című fel- szabadulási népdalversenyének vezetéséért, a népdal és a közönség kapcsolatának erősítéséért, a szakszervezeti kó- rusmozgalomban elért sikeréért.”

— Nem az én öttetem voftt Lengyelfy Miklós szerkesztő évek óta dédelgetett terve a népdaiműsor. De az illetékesek valahogy nem hittek eléggé, hogy a népdal siker lehet. Amikor némi bizonyosságot adott a Nyílik a rózsa műsor, meghirdette a tv a felszabadulási népdalversenyt. Az ország keleti felétől nyugatra,

a felszabadítás! hadművgjet irányában haladva versenyeztek a megyék. A nyitó gálaest színhelye Battonya volt.

A verseny népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy négyezren jelentkeztek, s a megyei selejtezők után is csaknem száz énekes maradt a középdöntőben.

— önnek kellett bemutatni az énekeseket, a szereplőket!

— Ez nem volt mindig egyszerű. Az egyik kórus vezetőjét egész nap faggattam, mondjon valami érdekeset, továbbadni valót. Semmi nem jutott eszébe. Már éppen színpadra indultak, amikor megjegyezte: a verseny előtt ötször mentek falura dalt gyűjteni. S most be is mutatnak néhányat.

— S a közös éneklés?

— Arra gondoltam a nézők a verseny folyamán 400 dalt hallanak. De ha osak hallgatják, s nem vesznek aktívan részt az éneklésben — az fél siker. A tv-toen először fur- osállották az ötletet. Dunapa- tajon próbáltuk meg először a közönség énékéltetését.

Szép szimbólum, hogy éppen ott, Dunapatajcm mondott

— Beszéljünk hát a Páváról!?

Kis „kofa” a piacon

Kistermetű, fiatal fiú. Meg inkább az iskolapadba illene. Füzérbe font fokhagymát árusít a piacon. — Leszállított áron a friss, finom fokhagyma — kiabálja, vagy inkább gyakorlott kofákhoz hasonlatosan kántálja gyerekes vékony hangján. — Most vegyenek, asszonyok, itt az olcsó fokhagyma! — Egy idősebb parasztasszonynak fölemelve a füzért, biztatóan odaszól: — Tessék hagymát venni — és megsimogatja a kövér fejeket. — Magának tisztítottam le...

ügy kínálja a portékáját mintha mindig ezt csinálta volna. A piacozók és a járókelők jóindulatúan figyelik. Tetszik nekik életrevalósága és magabiztossága. Lehet, hogy egyszer még kereskedelmi utazó lesz belőle? Any- nyi bizonyos, máris több érzéke van az üzlethez, mint az ábrázoló geometriához... —is.

m m i Mtisov*

KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Táncritmusban. — 9.00: A gyulladás hormonja. — 9.10: Zenekari muzsika. — 10.05: Iskolarádió. „Nyit- nikék.” ílsm.l — 10.40: Füvőszene táncritmusban. — 10.59: l otto. — 11.00: Édes anyanyelvűnk.

— 11.05: Katonaének. — 11.26: Dózsa György. — 12.20: Ki nyer ma? t2.50: Tánczenei koktél. — 13.15:

lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.45: Több nemzeti jövedelmet: — 11.00: Szomszédolás.

— 14.20: Schubert: Bondó. .—

14.25: Iskolarádió. — 15.00 Hírek, időjárás. — 15.10: Richard Tauber énekel. — 15.22: Kóruspódium. — 15.29: „Füredi élmény.” — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Így élünk. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 11.05: Külpolitikai figyelő. — 11.20: Rita Gorr és Carlo Bergonzi énekel. — 17.46: Mikrofonon. — 18.01: Uj felvételeinkből. — 18.09: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekarának hangversenye. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.25: sporthíradó. 19.35: Kapcsoljuk az Erkel színházat. A Magyar Állami Hangversenyzenekar Bartók-estje. Közben kb.: 20.30: Láttuk, hallottuk... Kb.: 21.25: Második felvonás a

Jordán partján. — Kb.: 21.50: A Fáy-együttes műsorából. — 22.20: Magnósok, figyelem! 1— 23.05:

Sosztakovics-művek. — 23.40—0.25:

Nóták — Közben: 24.00—0.10: Hírek, időjárás.

PETŐFI RADIO: 8.05: Járóka Sándor népi zenekara játszik... — 8.20: Schubert-művek. — 8.50!

Időszerű nemzetközi kérdések. —

9.00—10.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Jékely Zoltán, Képes Géza és Mátyás Ferenc versei. — 12.00: Kórusok népdalokat énekelnek — 12.30: Zenekari muzsika. — 14.00— 18.00: Mindenki kedvére i— kettőtől hatig. — 18.10: Lajtha László: vn. vonósnégyes. — 18.30: Jo- sephne Baker estje. — 19.10: ÜJ könyvek. — 19.30: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Tarimenea, utazása, II. rész. — 19.54: Jő estét, gyerekek! — 20.25: A Rádió

Dalszínháza. John Kihot Amerikában. — 22.09: „Nem a legjobb világ”, II. — 22.24: Dániel Borenbiom zongorázik. — 23.15:

Késmárky Marika és Máthé Péter énekel, a stúdió u játszik. — 23.40: A pásztoróra. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás.

TELEVÍZIÓ: 8.05—12.20: Iskolatévé. — 13.10—16.20: Iskolatévé. — 11.25: Pedagógusok fóruma. —

17.58: Műsorismertetés. — 18.00:

Hírek. — 18.05: Riadó a határon. 18.35: Emberek és nyereségek. — 18.55: Reklámműsor. — 19.05: Esti mese. — 19.15: szünet. — 19.20: Tv-liíradó. — 19.40: Budapesti zenei hetek. — 20.40: A novellairodalom gyöngyszemei tévéfilmen. — 21.40: Szülők, nevelők egymás közt. — 23.20: Tv-híradó — 2. kiadás.

BESZTERCEBÁNYA: 9.30: Materét legnagyobb esete. — J7.30:

Kincses sziget, 4. rész. — 19.00 és 22.00: Tv-híradó. — 21.30: A be- csületsértö. (F. Vicék mikrokomé- dlája.)

beszedet életeben utoljára Kodály Zoltán, akinek álma, reménye volt az éneklő Magyarország.

— Hogy reagált a közönség?

— Az éneklési vágy ősi. Most is benne él az emberekben. S valahogy olyanok az ünnepeink, a szokásaink, hogy csak ritkán vagy egyáltalán nem kapcsolódik hozzá a dal. Nem volt nehéz megszólaltatni most se a közönséget. S egyre könnyebben, felszabadultabban énekeltek velünk otthon, a képernyő előtt is. Hogy milliókat sikerült közöseh énekeltetni, abban a tv mint intézmény és mint eszköz is nagy szerepet játszott.

— önnek, mint zeneszerzőnek, adott-e élményt a verseny?

— Rám is nagy hatással voltak a számomra ismeretlen variánsok, dalok. S a zenei élményen kívül megvalósítandó kompozíciók csíráit vetette el. Baross Gáborral, a műsor zenei vezetőjével énekesek számára szerkesztettünk egy kiadvány, néhány dalt, zongorakísérettel. Az augusztus 20-i gálaestre quartettet írtam négy lánynak. örömmel találkoztam ismerős-ismeretlen dallamokkal, olyanokkal, amelyeket magam is gyűjtöttem.

Vikár László népzenekutató azt írja a Röpülj páváról: „Méreteit és jelentőségét tekintve egyaránt kiemelkedett az eddigi hasonló rendezvények sorából, s túlzás nélkül elmondhatjuk, a most lezárult évad legnépszerűbb kulturális eseménye volt. Népszerű a szó szoros értelmében, mert az emberek országszerte egyre növekvő érdeklődéssel fordultak feléje. Százak szereplését ezrek segítették és végül is milliók kísérték figyelemmel, sőt, maguk is bekapcsolódtak az éneklőébe... Közvetett, vagy közvetlen hatása tovább gyűrűzik még... A verseny befejeződött, de hatása, eredményei jórészt megmaradtak. A népdaléneklés reneszánszát jelzik a korábbi és az azóta szervezett hasonló rendezvények. Fiatalok és idősebbek, falusi és városi énekesek, a hagyomány őrzői és tovább- vivői az országban, és azontúl is hirdetik a magyar népdal rangját, hitet tesznek zenei anyanyelvűnk mellett, mely az egész nemzetről, az egész nemzetnek szól."

A vetélkedő jó példákat hozott felszínre. Megmutatta, hogy a falusi életforma változásával nem halt meg a népdal. Él az öregek élményt sugárzó énekében, él a falusi fiatalok, s a legjobb városi énekesek között is, akik megkeresték, elsajátították, s a mai fiatalok tipikus éneklési formájával egyeztették a népdalt.

Vass Lajos azt mondja: ki kell használni a népdal népszerűségét.

Ha a sok embert megmozgató fórumok, művelődési házak, intézmények teszik magukévá a népdal, az éneklés ügyét, akkor tartás lesz a siker. Erőltetni persze nem lehet. De erős szövetségese lehet irodalmi; ismeretterjesztő műsoroknak is a népdal.

A tv nem versenyformában ugyan, de folytatja a népdalműsort. Szeptembertől Röpülj páva tv-népdalköre címmel hasonló műsort sugá roz. Hivatalos és amatőr népdalénekesekkel, közös éneklés sei. A műsort természetesen ezentúl is Vass Lajos vezeti.

Kádár Márta

Az előrelátó emberek még a tél beállta előtt szeretik biztosítani téli tüzelőjüket. Erre számos reklám is felhívta már a figyelmet. Igazuk is van, hiszen az időjárás sem kedvező, éjszakánként bizony eléggé alacsonyra leszáll a hőmérő higanyszála, s ha lenne tüzelő, nem egy lakásban megkezdenék a fűtést. Arra is gondolnak az emberek, hogy különösen a fűtőolaj-szállításnál elég gyakori a torlódás, miért ne érezzék magukat biztonságban, s legyen a pincében az olaj.

Igen ám, az ember tervez, a Volán végez. Azt mondják a Volánnál: rendben van kérem, felvesszük a rendelést, a szállítást viszont — valamilyen rendelet (?) értelmében — csak október 15-e, a fűtési szezon hivatalos megkezdése után tudjuk biztosítani. Esetleg, ha netalántán az idő még rosszabbra fordulna, akkor talán már október egytől is szóba jöhet a szállítás.

Kicsit furcsa a Volánnak ez az álláspontja. Miért határozza meg ő, hogy mikor szállít, amikor valóban az lenne az ésszerű, hogy a pincékben, tartályokban legyen az olaj, s a kedves lakástulajdonos akkor fűtsön be, amikor ő akar, nem pedig akkor, amikor a Volán kegyeskedik mind azt lehetővé tenni! Felül kellene vizsgálni ezt a rendeletet, s az ésszerűséget figyelembe véve az olajszállítást már most megkezdeni.

—so—•

KÖZELEDIK ,a tanácstagi beszámolók időpontja. Október, november, december hónapban adnak számot választóiknak közéleti szereplésükről, az elvégzett munkáról. Szó esik arról is, máiképpen közvetítették a választópolgárok jogos észrevételeit, kívánságait, közérdekű javaslatait a megyei, városi, járási vagy községi tanácsok vezetőinek.

Tanácstagnak lenni megtiszteltetés. Kifejezi a bizalmat, amely a lakosság részéről nyilvánul meg egy-egy tanácstaggal szemben. Ök azok, akik a tanácsok és a választók között a közvetítő szerepet vállalták. Elmondják véleményüket tanácsüléseken, a lakosság kommunális, kulturális, egészségügyi ellátását érintő napirendek tárgyalásánál. Észrevételeik, segítő szándékú bíráló megjegyzéseik a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek munkáját támogatják.

A megtiszteltetés jogos. Tanácstagjaink az elmúlt húsz esztendőben méltóak voltak a választók bizalmára. Bizonyítja ezt, hogy közülük sokan évek óta, sőt azoknak a száma sem csekély, akik egyfolytában két évtizede töltik be funkciójukat. Emellett a tanácstagok tisztességgel tesznek eleget munkaköri kötelességüknek hivatalban, gyárban, iskolában vagy a kórházakban. Legtöbben munkahelyükön is a kiváló dolgozók közé tartoznak. Ezért váltak méltóvá a közéleti szereplésre,

Tanácstagjaink tekintélye évről évre nő. Ezzel együtt szorosabbá válik kapcsolatuk a lakossággal. Nagy tapasztalatot szereztek a tanácsi munkában. Tanácsüléseken — választók megbízásából — számon kérik a tervek megvalósítását, tájékozódnak az elért eredményekről, sürgetik egy-egy fontos út, járda, orvosi rendelő vagy bölcsőde építését.

Közéleti szereplésük természetesen nemcsak ennyiből áll. A tanácstagok nem törődve a fáradsággal, szervezőivé váltak a társadalmi munkának. Nagyon sókat tettek azért, hogy egy-egy községben vagy városban összefogják a lakosságot. Irányítsák, szervezzék, saját személyes plédamuta- tásukkal tegyék vonzóvá a lakosság érdekeit szolgáló fontos létesítmények életrehívását. Ez pedig mindenképpen dicséretre méltó. Megbecsülést szereztek a társadalmi munkának, segítették a fejlesztést, elérték, hogy az emberek ne csak az államtól várják a tervek megvalósítását, hanem ahhoz saját kezük munkájával is járuljanak hozzá. A megyében nagyon sok példát lehetne felhozni a közös munkával — sőt nem egyszer anyagi hozzájárulással — épült orvosi rendelőkre, járdákra, utakra, pedagóguslakásokra, művelődési házakra. Az összefogás erejét dicsérik a parkosított, virágos utcák, a gondozott, rendbentartott falvak.

A városok, községek lakosságának a jövőben is tevékenyen ki kell vennie részét a város- és községfejlesztésből. a tanácsi munka ellenőrzéséből. Ez pedig elválaszthatatlan a tanácstagok munkájától. Pártunk Központi Bizottsága is elismeréssel adózott a tanácstagok kétévtizedes tevékenységének. A X. pártkongresszus irányelvei kiemelik a tanácsi munka korszerűsítésének fontosságát. Az irányelvek hangoztatják, hogy a jövőben a tanácsok hatáskörébe kell utalni a lakosságot, kerületet, várost, községet érintő feladatok megoldását, mert minden tanács maga tudja legjobban, melyek a leggyorsabban megvalósítandó létesítmények, sürgető gondok, mit vár a lakosság.

NÉHÁNY hónap múlva új tanácsválasztásokra kerül sor és választják a tanácstagokat is. Becsületes helytállásukra, segítőkész munkájukra a következő években is számítanak tanácsaink. Az elmúlt húsz év bizonyítja, hogy tanácstagjaink ennek a jövőben is megfelelnek.

Cs. E.

Á húszas stúdió Nógródban

Kilencet kérdeztek a pásztóiak

Válásán szeptember 28-án a Rádióban

— Azok, akik tudnak a Magyar Rádió húszas stúdiójának megyei felvételéről, naponta érdeklődnek a KISZ- nél: mikorra várható az adás? — mondja Kovács Ferenc, a KISZ pásztói járási bizottságának titkára, aki helyben, egyik szervezője volt a húszas stúdió pásztói felvételének.

Mint ismeretes, nemrégiben három megyei helyszínen — Salgótarjánban, Balassagyarmaton ék Pásztón — készített felvételeket a húszas stúdió legközelebbi, nógrádi fiatalokról szóló műsora számára a Rádió. A három helyszínen diákok, munkás- és termelőszövetkezeti fiatalok, fiatal pedagógusok és népművelők vették körül a mikrofont, hogy szűkebb pátriájukról, életükről, munkájukról, térGyűjtés a banki szlovák múzeumnak

A bánki szlovák nemzetiségi múzeum létesítése elhúzódik. Eredeti terv szerint, augusztus 20-án kellett volna avatni, úgy tűnik azonban, november sem avatják. A múzeum céljaira kiszemelt népi épület megvásárlása körül merültek fel nehézségek. Az anyaggyűjtés ennek ellenére folyik. Dr. Zólyomi József, a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója és Kapros Márta muzeológus tizenkét szlovák jellegű községben végzi e munkát. Bánkon kívül Felsőpetény, 7-én Alsópetény, Ösagárd, Né- zsa, Galgaguta, Vanyarc, Bér, Csesztve, Szügy, Nóg- rádsáp és Legénd községekben igyekeznek felkutatni a tárgyi emlékeket, elsősorban a népi bútorokat.

veikről és gondjaikról beszéljenek az ország nyilvánossága előtt. A salgótarjáni stúdióban megyei vezetők: Hankó János, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára is helyet foglaltak és válaszoltak a fiatalok rögtönzött parlamentjének interpellációs kérdéseire.

— Nálunk Radnóti László riporter vezette a beszélgetést — mondja Kovács Ferenc. — A három helyszínt rádiós- lánccal kötötték össze, így a három és fél órás beszélgetés valamennyi részletét hallottuk Pásztón is.

Szerették volna az egész járást bemutatni, de a rádiósok Pásztóhoz ragaszkodtak.

— Kezükbe került a felszabadulás jubileumára megjelentetett pásztói monográfia, s abból is az új pásztói címer ragadta meg a képzeletüket. Az ezzel kapcsolatos összefüggéseket: a múlt, a jelen és a jövő kapcsolatát a mű egyik szerzője, Pintér Nándor ismertette.

— Mit hallhatunk majd a pásztói fiatalok életéről. a huszas stúdió adásában?

— A pedagógusok arról beszéltek, mit teszünk járási és nagyközségi szinten a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulásáért, de szó lesz az ezzel kapcsolatos gondokról és arról is, hogy mi a feladata a falun élő fiatal értelmiségielmek, pedagógusoknak és népművelőknek. Sok szó esett a mezőgazdasági munka helyzetéről, arról.

hogy a fiatal szakembereket miként becsülik — vagy nem becsülik — meg a közös gazdaságoknál. A meghívott termelőszövetkezeti fiatalok például Tóth Zoltán, pásztói növényvédő szakember — arról beszéltek, mit értenek ők a jó minőségű munka végzése alatt, s mit tehetnek a fiatalok az új termékek bevezetéséért a gazdaságokban.

— A pásztói stúdióban helyet foglalt fiatalok interpellációs kérdései mivel foglalkoztak?

— Kilencet kérdeztek a pásztóiak, de mivel a műsoridő egyórás — természetesen csak a legérdekesebbek, jelentősebbek „maradnak bent". Szó volt a fiatalok érdekvédelmét szolgáló 1016-os kormányrendelet végrehajtásáról, a KlSZ-szervezetek fokozottabb mértékű anyagi támogatásáról. A járási bizottság például évente hatezer forint felett rendelkezik! A fiatalok azt is megkérdezték az első titkártól: milyennek képzeli a felnőttek és a fiatalok kapcsolatát, mit tanácsol a fiataloknak az érvényesülés elérésében, milyen megyei javaslatok érkeztek az ifjúsági törvénytervezethez...

— Mikor hallható a salgótarjáni, balassagyarmati és pásztói fiatalok életéről szóló műsor, a kérdések és a válaszok, amelyek az egész megye ifjúságát érdekelhetik?

— Szeptember 28-án érdemes lesz bekapcsolni a rádiót!

(pataki)

NÓGRAD — 1970. szeptember 25., péntek