Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

i* / a //w Olaj van, jármű nincs Tanácstagok helytállása Néhány percet késett. Út­közben megállította egy eny­hén italos férfi és hosszasan megdicsérte. Az egyébként mogorva fél- szolgálénő szója mosolyra hú­zódik, amikor eléteszi a ká­vét. A levelek százait kapja, ajándékokat, gratulációt kül­denek neki. Hivatásos és amatőr paró- disták utánozzák ízes hevesi beszédét, közvetlen stílusát, mozdulatait. Vass Lajos neve a népdal­lal, az ország nyilvánossága előtt a sikeres tv-vetélkedő, a Röpülj páva alkalmával forrt össze. Anekdota kering arról is, hogyan választották Vass La­jost a népdalvetélkedő műsor­vezetőjévé. Először arra gon­doltak, legyen a Röpülj páva műsorvezetője egy csinos, fia­tal nő. A szerkesztő Vass La­josra gondolt — aki a fenti kritériumoknak ugyan nem fe­lelt meg — ehelyett karmes­ter, zeneszerző, énekes egy személyben. S aki a korábbi Nyílik a rózsa népdalverseny zsűritagjaként már megcsil­logtatta erényeit. — Hogy került kapcsolatba a népdallal? — Az apám énekes volt, a Népművészet mestere. Először az ő népdalait gyűjtöttem, sá­pi zenekarra feldolgoztam. Ze- neakadémista koromtól szíve­sen írtam népdalt zenekarra. — ön is énekel? — Igen. De népdalt itthon még nem énekeltem, csak a hamburgi rádióban. — Illetve egyszer mégis. A tv filmet készített Vass La­josról, abban énekelt egy ma­ga gyűjtötte dalt saját zongo­rakíséretével. — A hazai közönség előtt barokk és romantikus szerzők műveit énekeltem főként. Zeneszerző és karmester, énekes és népművelő. Kórus- művek, filmzenék, népdalfel­dolgozások jelzik zeneszerzői tevékenységét. Karmestere a Vasas Művészegyüttes ének- karánák. Vass Lajost az idén SZOT- díjjal tüntették ki. Az indoko­lás így szólt: „A Magyar Te­levízió Röpülj páva című fel- szabadulási népdalversenyé­nek vezetéséért, a népdal és a közönség kapcsolatának erősí­téséért, a szakszervezeti kó- rusmozgalomban elért sike­réért.” — Nem az én öttetem voftt Lengyelfy Miklós szerkesztő évek óta dédelgetett terve a népdaiműsor. De az illetéke­sek valahogy nem hittek elég­gé, hogy a népdal siker lehet. Amikor némi bizonyosságot adott a Nyílik a rózsa műsor, meghirdette a tv a felszaba­dulási népdalversenyt. Az or­szág keleti felétől nyugatra, a felszabadítás! hadművgjet irányában haladva versenyez­tek a megyék. A nyitó gálaest színhelye Battonya volt. A verseny népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy négyezren jelentkeztek, s a megyei selejtezők után is csaknem száz énekes maradt a középdöntőben. — önnek kellett bemutatni az énekeseket, a szereplőket! — Ez nem volt mindig egy­szerű. Az egyik kórus veze­tőjét egész nap faggattam, mondjon valami érdekeset, to­vábbadni valót. Semmi nem jutott eszébe. Már éppen szín­padra indultak, amikor meg­jegyezte: a verseny előtt öt­ször mentek falura dalt gyűj­teni. S most be is mutatnak néhányat. — S a közös éneklés? — Arra gondoltam a nézők a verseny folyamán 400 dalt hallanak. De ha osak hallgat­ják, s nem vesznek aktívan részt az éneklésben — az fél siker. A tv-toen először fur- osállották az ötletet. Dunapa- tajon próbáltuk meg először a közönség énékéltetését. Szép szimbólum, hogy ép­pen ott, Dunapatajcm mondott — Beszéljünk hát a Pává­ról!? Kis „kofa” a piacon Kistermetű, fiatal fiú. Meg inkább az iskolapadba illene. Füzérbe font fokhagymát árusít a piacon. — Le­szállított áron a friss, finom fokhagyma — kiabálja, vagy inkább gyakorlott kofákhoz hasonlatosan kántálja gyerekes vékony hangján. — Most vegyenek, asszonyok, itt az olcsó fokhagyma! — Egy idősebb parasztasszony­nak fölemelve a füzért, biztatóan odaszól: — Tessék hagymát venni — és megsimogatja a kövér fejeket. — Magának tisztítottam le... ügy kínálja a portékáját mintha mindig ezt csinál­ta volna. A piacozók és a járókelők jóindulatúan figyelik. Tetszik nekik életrevalósága és magabiztossága. Lehet, hogy egyszer még kereskedelmi utazó lesz belőle? Any- nyi bizonyos, máris több érzéke van az üzlethez, mint az ábrázoló geometriához... —is. m m i Mtisov* KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Tánc­ritmusban. — 9.00: A gyulladás hormonja. — 9.10: Zenekari mu­zsika. — 10.05: Iskolarádió. „Nyit- nikék.” ílsm.l — 10.40: Füvősze­ne táncritmusban. — 10.59: l ot­to. — 11.00: Édes anyanyelvűnk. — 11.05: Katonaének. — 11.26: Dó­zsa György. — 12.20: Ki nyer ma? t2.50: Tánczenei koktél. — 13.15: lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.45: Több nemzeti jö­vedelmet: — 11.00: Szomszédolás. — 14.20: Schubert: Bondó. .— 14.25: Iskolarádió. — 15.00 Hírek, időjárás. — 15.10: Richard Tauber énekel. — 15.22: Kóruspódium. — 15.29: „Füredi élmény.” — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Így élünk. — 16.58: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 11.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 11.20: Rita Gorr és Carlo Bergonzi énekel. — 17.46: Mikro­fonon. — 18.01: Uj felvételeink­ből. — 18.09: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekarának hang­versenye. — 18.58: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 19.25: sporthíradó. 19.35: Kapcsoljuk az Erkel szín­házat. A Magyar Állami Hangver­senyzenekar Bartók-estje. Köz­ben kb.: 20.30: Láttuk, hallottuk... Kb.: 21.25: Második felvonás a Jordán partján. — Kb.: 21.50: A Fáy-együttes műsorából. — 22.20: Magnósok, figyelem! 1— 23.05: Sosztakovics-művek. — 23.40—0.25: Nóták — Közben: 24.00—0.10: Hí­rek, időjárás. PETŐFI RADIO: 8.05: Járóka Sándor népi zenekara játszik... — 8.20: Schubert-művek. — 8.50! Időszerű nemzetközi kérdések. — 9.00—10.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Jékely Zoltán, Képes Géza és Mátyás Ferenc versei. — 12.00: Kórusok népdalokat énekelnek — 12.30: Zenekari muzsika. — 14.00— 18.00: Mindenki kedvére i— kettő­től hatig. — 18.10: Lajtha László: vn. vonósnégyes. — 18.30: Jo- sephne Baker estje. — 19.10: ÜJ könyvek. — 19.30: Az Ifjúsági Rá­diószínpad bemutatója. Tarimenea, utazása, II. rész. — 19.54: Jő es­tét, gyerekek! — 20.25: A Rádió Dalszínháza. John Kihot Ameri­kában. — 22.09: „Nem a legjobb világ”, II. — 22.24: Dániel Bo­renbiom zongorázik. — 23.15: Késmárky Marika és Máthé Pé­ter énekel, a stúdió u játszik. — 23.40: A pásztoróra. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.05—12.20: Iskola­tévé. — 13.10—16.20: Iskolatévé. — 11.25: Pedagógusok fóruma. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Riadó a határon. 18.35: Emberek és nyereségek. — 18.55: Reklámműsor. — 19.05: Es­ti mese. — 19.15: szünet. — 19.20: Tv-liíradó. — 19.40: Budapesti ze­nei hetek. — 20.40: A novellairo­dalom gyöngyszemei tévéfilmen. — 21.40: Szülők, nevelők egymás közt. — 23.20: Tv-híradó — 2. ki­adás. BESZTERCEBÁNYA: 9.30: Mate­rét legnagyobb esete. — J7.30: Kincses sziget, 4. rész. — 19.00 és 22.00: Tv-híradó. — 21.30: A be- csületsértö. (F. Vicék mikrokomé- dlája.) beszedet életeben utoljára Ko­dály Zoltán, akinek álma, re­ménye volt az éneklő Ma­gyarország. — Hogy reagált a közön­ség? — Az éneklési vágy ősi. Most is benne él az emberek­ben. S valahogy olyanok az ünnepeink, a szokásaink, hogy csak ritkán vagy egyáltalán nem kapcsolódik hozzá a dal. Nem volt nehéz megszólaltatni most se a közönséget. S egyre könnyebben, felszabadultab­ban énekeltek velünk otthon, a képernyő előtt is. Hogy mil­liókat sikerült közöseh éne­keltetni, abban a tv mint in­tézmény és mint eszköz is nagy szerepet játszott. — önnek, mint zeneszerző­nek, adott-e élményt a ver­seny? — Rám is nagy hatással vol­tak a számomra ismeretlen variánsok, dalok. S a zenei él­ményen kívül megvalósítandó kompozíciók csíráit vetette el. Baross Gáborral, a műsor ze­nei vezetőjével énekesek szá­mára szerkesztettünk egy ki­advány, néhány dalt, zongora­kísérettel. Az augusztus 20-i gálaestre quartettet írtam négy lánynak. örömmel találkoz­tam ismerős-ismeretlen dalla­mokkal, olyanokkal, amelye­ket magam is gyűjtöttem. Vikár László népzenekutató azt írja a Röpülj páváról: „Méreteit és jelentőségét te­kintve egyaránt kiemelkedett az eddigi hasonló rendezvé­nyek sorából, s túlzás nélkül elmondhatjuk, a most lezárult évad legnépszerűbb kulturális eseménye volt. Népszerű a szó szoros értelmében, mert az emberek országszerte egyre növekvő érdeklődéssel fordul­tak feléje. Százak szereplését ezrek segítették és végül is milliók kísérték figyelemmel, sőt, maguk is bekapcsolódtak az éneklőébe... Közvetett, vagy közvetlen hatása tovább gyűrűzik még... A verseny befejeződött, de hatása, ered­ményei jórészt megmaradtak. A népdaléneklés reneszánszát jelzik a korábbi és az azóta szervezett hasonló rendezvé­nyek. Fiatalok és idősebbek, falusi és városi énekesek, a hagyomány őrzői és tovább- vivői az országban, és azontúl is hirdetik a magyar népdal rangját, hitet tesznek zenei anyanyelvűnk mellett, mely az egész nemzetről, az egész nemzetnek szól." A vetélkedő jó példákat ho­zott felszínre. Megmutatta, hogy a falusi életforma vál­tozásával nem halt meg a népdal. Él az öregek élményt sugárzó énekében, él a falusi fiatalok, s a legjobb városi énekesek között is, akik meg­keresték, elsajátították, s a mai fiatalok tipikus éneklési formájával egyeztették a nép­dalt. Vass Lajos azt mondja: ki kell használni a népdal nép­szerűségét. Ha a sok embert megmozga­tó fórumok, művelődési házak, intézmények teszik magukévá a népdal, az éneklés ügyét, akkor tartás lesz a siker. Erőltetni persze nem lehet. De erős szövetségese lehet irodalmi; ismeretterjesztő mű­soroknak is a népdal. A tv nem versenyformá­ban ugyan, de folytatja a népdalműsort. Szeptembertől Röpülj páva tv-népdalköre címmel hasonló műsort sugá roz. Hivatalos és amatőr nép­dalénekesekkel, közös éneklés sei. A műsort természetesen ezentúl is Vass Lajos vezeti. Kádár Márta Az előrelátó emberek még a tél beállta előtt sze­retik biztosítani téli tüzelő­jüket. Erre számos reklám is felhívta már a figyelmet. Igazuk is van, hiszen az időjárás sem kedvező, éjsza­kánként bizony eléggé ala­csonyra leszáll a hőmérő hi­ganyszála, s ha lenne tüze­lő, nem egy lakásban meg­kezdenék a fűtést. Arra is gondolnak az emberek, hogy különösen a fűtőolaj-szál­lításnál elég gyakori a tor­lódás, miért ne érezzék ma­gukat biztonságban, s le­gyen a pincében az olaj. Igen ám, az ember ter­vez, a Volán végez. Azt mondják a Volánnál: rend­ben van kérem, felvesszük a rendelést, a szállítást vi­szont — valamilyen rende­let (?) értelmében — csak október 15-e, a fűtési sze­zon hivatalos megkezdése után tudjuk biztosítani. Esetleg, ha netalántán az idő még rosszabbra fordul­na, akkor talán már októ­ber egytől is szóba jöhet a szállítás. Kicsit furcsa a Volánnak ez az álláspontja. Miért ha­tározza meg ő, hogy mi­kor szállít, amikor valóban az lenne az ésszerű, hogy a pincékben, tartályokban le­gyen az olaj, s a kedves la­kástulajdonos akkor fűtsön be, amikor ő akar, nem pe­dig akkor, amikor a Volán kegyeskedik mind azt lehe­tővé tenni! Felül kellene vizsgálni ezt a rendeletet, s az ésszerűséget figyelembe véve az olajszállítást már most megkezdeni. —so—• KÖZELEDIK ,a tanácstagi beszámolók időpontja. Október, november, december hónapban adnak számot választóiknak közéleti szereplésükről, az elvégzett munkáról. Szó esik arról is, máiképpen közvetítették a választópolgárok jogos észrevé­teleit, kívánságait, közérdekű javaslatait a megyei, városi, járási vagy községi tanácsok vezetőinek. Tanácstagnak lenni megtiszteltetés. Kifejezi a bizalmat, amely a lakosság részéről nyilvánul meg egy-egy tanácstag­gal szemben. Ök azok, akik a tanácsok és a választók között a közvetítő szerepet vállalták. Elmondják véleményüket ta­nácsüléseken, a lakosság kommunális, kulturális, egészségügyi ellátását érintő napirendek tárgyalásánál. Észrevételeik, se­gítő szándékú bíráló megjegyzéseik a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek munkáját támogatják. A megtiszteltetés jogos. Tanácstagjaink az elmúlt húsz esztendőben méltóak voltak a választók bizalmára. Bizonyít­ja ezt, hogy közülük sokan évek óta, sőt azoknak a száma sem csekély, akik egyfolytában két évtizede töltik be funk­ciójukat. Emellett a tanácstagok tisztességgel tesznek eleget munkaköri kötelességüknek hivatalban, gyárban, iskolában vagy a kórházakban. Legtöbben munkahelyükön is a kiváló dolgozók közé tartoznak. Ezért váltak méltóvá a közéleti szereplésre, Tanácstagjaink tekintélye évről évre nő. Ezzel együtt szorosabbá válik kapcsolatuk a lakossággal. Nagy tapaszta­latot szereztek a tanácsi munkában. Tanácsüléseken — vá­lasztók megbízásából — számon kérik a tervek megvalósítá­sát, tájékozódnak az elért eredményekről, sürgetik egy-egy fontos út, járda, orvosi rendelő vagy bölcsőde építését. Közéleti szereplésük természetesen nemcsak ennyiből áll. A tanácstagok nem törődve a fáradsággal, szervezőivé váltak a társadalmi munkának. Nagyon sókat tettek azért, hogy egy-egy községben vagy városban összefogják a lakos­ságot. Irányítsák, szervezzék, saját személyes plédamuta- tásukkal tegyék vonzóvá a lakosság érdekeit szolgáló fontos létesítmények életrehívását. Ez pedig mindenképpen dicsé­retre méltó. Megbecsülést szereztek a társadalmi munkának, segítették a fejlesztést, elérték, hogy az emberek ne csak az államtól várják a tervek megvalósítását, hanem ahhoz sa­ját kezük munkájával is járuljanak hozzá. A megyében na­gyon sok példát lehetne felhozni a közös munkával — sőt nem egyszer anyagi hozzájárulással — épült orvosi rende­lőkre, járdákra, utakra, pedagóguslakásokra, művelődési há­zakra. Az összefogás erejét dicsérik a parkosított, virágos ut­cák, a gondozott, rendbentartott falvak. A városok, községek lakosságának a jövőben is tevé­kenyen ki kell vennie részét a város- és községfejlesztésből. a tanácsi munka ellenőrzéséből. Ez pedig elválaszthatatlan a tanácstagok munkájától. Pártunk Központi Bizottsága is elismeréssel adózott a tanácstagok kétévtizedes tevékenysé­gének. A X. pártkongresszus irányelvei kiemelik a tanácsi munka korszerűsítésének fontosságát. Az irányelvek hangoz­tatják, hogy a jövőben a tanácsok hatáskörébe kell utalni a lakosságot, kerületet, várost, községet érintő feladatok megoldását, mert minden tanács maga tudja legjobban, me­lyek a leggyorsabban megvalósítandó létesítmények, sürge­tő gondok, mit vár a lakosság. NÉHÁNY hónap múlva új tanácsválasztásokra kerül sor és választják a tanácstagokat is. Becsületes helytállásukra, segítőkész munkájukra a következő években is számítanak tanácsaink. Az elmúlt húsz év bizonyítja, hogy tanácstag­jaink ennek a jövőben is megfelelnek. Cs. E. Á húszas stúdió Nógródban Kilencet kérdeztek a pásztóiak Válásán szeptember 28-án a Rádióban — Azok, akik tudnak a Magyar Rádió húszas stúdió­jának megyei felvételéről, na­ponta érdeklődnek a KISZ- nél: mikorra várható az adás? — mondja Kovács Ferenc, a KISZ pásztói járási bizottsá­gának titkára, aki helyben, egyik szervezője volt a hú­szas stúdió pásztói felvételé­nek. Mint ismeretes, nemrégiben három megyei helyszínen — Salgótarjánban, Balassagyar­maton ék Pásztón — készített felvételeket a húszas stúdió legközelebbi, nógrádi fiata­lokról szóló műsora számára a Rádió. A három helyszínen diákok, munkás- és termelő­szövetkezeti fiatalok, fiatal pedagógusok és népművelők vették körül a mikrofont, hogy szűkebb pátriájukról, életükről, munkájukról, tér­Gyűjtés a banki szlovák múzeumnak A bánki szlovák nemze­tiségi múzeum létesítése el­húzódik. Eredeti terv sze­rint, augusztus 20-án kellett volna avatni, úgy tűnik azonban, november sem avatják. A múzeum céljaira kiszemelt népi épü­let megvásárlása körül me­rültek fel nehézségek. Az anyaggyűjtés ennek ellené­re folyik. Dr. Zólyomi Jó­zsef, a balassagyarmati Pa­lóc Múzeum igazgatója és Kapros Márta muzeológus tizenkét szlovák jellegű községben végzi e munkát. Bánkon kívül Felsőpetény, 7-én Alsópetény, Ösagárd, Né- zsa, Galgaguta, Vanyarc, Bér, Csesztve, Szügy, Nóg- rádsáp és Legénd községek­ben igyekeznek felkutatni a tárgyi emlékeket, elsősor­ban a népi bútorokat. veikről és gondjaikról beszél­jenek az ország nyilvánossága előtt. A salgótarjáni stúdióban megyei vezetők: Hankó János, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese és Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának első titkára is helyet foglaltak és válaszoltak a fia­talok rögtönzött parlamentjé­nek interpellációs kérdéseire. — Nálunk Radnóti László riporter vezette a beszélgetést — mondja Kovács Ferenc. — A három helyszínt rádiós- lánccal kötötték össze, így a három és fél órás beszélgetés valamennyi részletét hallottuk Pásztón is. Szerették volna az egész járást bemutatni, de a rádió­sok Pásztóhoz ragaszkodtak. — Kezükbe került a felsza­badulás jubileumára megje­lentetett pásztói monográfia, s abból is az új pásztói cí­mer ragadta meg a képzele­tüket. Az ezzel kapcsolatos összefüggéseket: a múlt, a je­len és a jövő kapcsolatát a mű egyik szerzője, Pintér Nándor ismertette. — Mit hallhatunk majd a pásztói fiatalok életéről. a huszas stúdió adásában? — A pedagógusok arról be­széltek, mit teszünk járási és nagyközségi szinten a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keinek továbbtanulásáért, de szó lesz az ezzel kapcsolatos gondokról és arról is, hogy mi a feladata a falun élő fiatal értelmiségielmek, pedagógu­soknak és népművelőknek. Sok szó esett a mezőgazdasá­gi munka helyzetéről, arról. hogy a fiatal szakembereket miként becsülik — vagy nem becsülik — meg a közös gaz­daságoknál. A meghívott ter­melőszövetkezeti fiatalok például Tóth Zoltán, pásztói növényvédő szakember — arról beszéltek, mit értenek ők a jó minőségű munka végzése alatt, s mit tehetnek a fiatalok az új termékek be­vezetéséért a gazdaságokban. — A pásztói stúdióban he­lyet foglalt fiatalok interpel­lációs kérdései mivel foglal­koztak? — Kilencet kérdeztek a pásztóiak, de mivel a műsor­idő egyórás — természetesen csak a legérdekesebbek, je­lentősebbek „maradnak bent". Szó volt a fiatalok érdekvé­delmét szolgáló 1016-os kor­mányrendelet végrehajtásá­ról, a KlSZ-szervezetek fo­kozottabb mértékű anyagi tá­mogatásáról. A járási bizott­ság például évente hatezer fo­rint felett rendelkezik! A fia­talok azt is megkérdezték az első titkártól: milyennek kép­zeli a felnőttek és a fiatalok kapcsolatát, mit tanácsol a fiataloknak az érvényesülés elérésében, milyen megyei ja­vaslatok érkeztek az ifjúsági törvénytervezethez... — Mikor hallható a salgó­tarjáni, balassagyarmati és pásztói fiatalok életéről szóló műsor, a kérdések és a vá­laszok, amelyek az egész me­gye ifjúságát érdekelhetik? — Szeptember 28-án érde­mes lesz bekapcsolni a rá­diót! (pataki) NÓGRAD — 1970. szeptember 25., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents