Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-03 / 206. szám
Sikerrel zárult az Egy marék toll akció Nagy igyekezettel, szorgalommal és együttérző szeretettel kapcsolódtak be a megyénkben élő asszonyok a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő nőbizottság áltál meghirdetett Egy marék toll akcióba. Az volt a kezdeményezés célja, hogy az árvízkárosult családok részére párnára, dunnára vadó tollat gyűjtsenek. Az akció nagyszerű eredménnyel zárult. A megye 19 községében gyűjtöttek az asszonyok. Utcáról. utcára, házról házra járva szerveztek, s adott minden család, aki csak tehette. A 19 községben összesen 290 párna és 25 dunna lett az akció végeredménye. Ez azt jelenti, hogy a Hazafias Népfront helyi nobizottságai, a nőaktívák összesein 680 kilogramm tollat gyűjtöttek össze, megvásárolták az ebhez szükséges am- gin/t, és nem egy helyen még felső huzatra valót is vettek. Kiemelkedő eredményt mutattak fel a mátranováki asz- szonyok: a faluban 31 párna, egy dunna, 4 takaró, 10 kispárna. 6 Lepedő és 14 törülköző jött össze. A legtöbb tollat a pásztói járásban adták. A járásban lakók segítségével 104 párna és 14 dunna kerül az árvíz- károsult családok otthonába. A járás községei közül Csecse jár az élen, a csecsei asz- szonyok 28 párnát és 2 dunnát gyűjtöttek. Palotáson 20 párna és 4 dunna, Nagylócon 17 párna és 4 dunna. Ludány- halásziban 18 párna és 600 forint, Ersekvadkerten 16 Napirenden az óvodai jelentkezések Jövő heten döntenek n felvételekről Ezekben a napokban folynak országszerte az óvodai jelentkezések. Ez az időszak — az óvodai rendtartás értelmében — e hét végén zárul, s szeptember 7. és 12. között döntenek a felvételek ügyében az ezzel foglalkozó társadalmi bizottságok. A döntésről a szülők értesítést kapnak. Az előző évhez hasonlóan a gyermekgondozási segélyben részesülő anyáknak. akik gyermekük évközben! felvételét kérik, ugyancsak most kell jelentkezniük. A felvételeknél előnyben részesítik az egyedülálló szülők, továbbá az olyan családok gyermekeit, ahol mindkét szülő dolgozik és nincs olyan felnőtt családtag, aki a gyermeket otthon ellátná. A gyermekgondozási segélyt igénybe vett édesanyák harmadik életévüket betöltött gyermekei ugyancsak előnyben részesülnek a felvételnél. A korábbi évek tapasztalatai alapján főként a városok és ipari központok óvodáiban ezúttal is túljelentkezés várható. Ilyen esetekben az említett körülményeken kívül a szülők szociális helyzetét, lakásviszonyait is mérlegelik, s a rendelkezésre álló helyeket a legrászorultabb gyerekeknek juttatják. Az óvodai tanév általában szeptember 16-án kezdődik. Bár előreláthatólag ebben a tanévben is tovább emelkedik, s országosan 215 000—220 000 között lesz az óvodákban gondozott gyermekek száma, minden jogos igényt, sok helyen még az óvodák túlzsúfolásával sem tudnák kielégíteni. Úttörők tfí etna mert elnevezéssel kerékpáros stafétát rendez a Pajtás Szerkesztősége, a Magyar Rádió és Televízió közreműködésével a Magyar Úttörők Szövetsége, szeptember 25—26—27-én. A megyei rendezvényre szeptember 24-én kerül sor. A kerékpáros staféta célja: kifejezni a magyar gyermekek szolidaritását vietnami és indokínai pajtásaikkal. egyúttal erre mozgósítani az egész úttörőkorosztályt. Az eseményt bevezető akció a Magyar Úttörők Szövetsége negyedszázados fennállásának jubileumi évében, méltóképpen kapcsolódik a fegyveres erők napjához, jól dokumentálja és népszerűsíti a honvédelmi nevelésről szóló határozat végrehajtását. párna és 2 > dunna lett, az akció eredménye. Sümma-summárum: az Egy marék toll akció során három hónap alatt mintegy 200 ezer forint értéket adtak ösz- sze az asszonyok. * „A Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében tiszteletteljes elismerésemet fejezem ki valamennyi asszonynak és lánynak, aki az Egy marék toll akciónkban részt vett, s hozzájárult ahhoz, hogy kezdeményezésünket ilyen szép siker koronázza. A megye asszonyai ezúttal is bizonyságát adták: együttér ez- nek a bájba jutott emberekkel, s megsegítésükért- nem sajnálják az áldozatot. Köszönjük a gyűjtésben részt vett valamennyi nőnek a fáradozását és az anyagi hozzájárulást. Sokat segítettek g.b- ban, hogy az árvízkárosult családok a tél beállta előtt együtt élvezhessék az új fészek melegét. Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei titkára” Szabály, de mii ven? A vasúti ügyrend előírja, hogy az utas fillérre számolja ki a menetdíjat, ha jegyet akar váltani. A salgótarjáni főtéri pályaudvaron is tábla hívja fel erre a körülményre az utaznivágyók figyelmét. Szabály ez, aminek jogosultságát nem nagyon illik vitatni. Szabály, amibe bele kell nyugodni. engem mégis ellentmondásra ingerel. Ha szabály, akkor miért nem követelik meg mindenkitől? Milyen szabály, ami csak akkor lép érvénybe, ha a pénztárban elfogy az aprópénz? Nem túlságosan kényelmes megoldás, hogy öt perccel a vonat indulása előtt esetleg az utas kényszerüljön aprópénzért szaladgálni? Nem sokkal ésszerűbb lenne, ha az ország valamennyi vasúti pénztára mindig rendelkezne elegendő váltópénzzel? Talán már törölni lehetne a Magyar Államvasutak ügyrendjéből ezt az idejétmúlt utasbosszantó rendelkezést és helyette az előbbit kötelezővé tenni? Annál is inkább, mert a gyakorlat többnyire úgyis Uj szelek a vendéglátóiparban Heteken keresztül beszédtéma volt szerte a megyében az a helyzet, ami a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalatnál kialakult. A bejelentés alapján végzett Népi Ellenőrzési Bizottsági vizsgálat, s más felsőbb szervek néhány megállapítása bizonyította: a vállalatnál kialakult csoportosulás, frakciózás nem öregbítette a vendéglátás hírnevét, lazaság következett be a munkafegyelemben, a munkamorálban. Egyes felelős beosztású emberek céljaik elérése érdekében különböző csoportosulásokat alakítottak ki, embereket állítottak egymással szemben. Summázva talán az egészet: politikai és gazdasági károkat idéztek elő a vállalatnál. Ezért Andó Jenő igazgatót leváltották. Tanulság hosszú időre Ma már örömmel lehet nyugtázni, hogy a vizsgálat alapján feltárt lényeges gond a múlté, A vállalat élére új igazgató került, s már az első hetek tapasztalatai alapján, elöljáróban le kell szögezni: új szelek fújnak a vendéglátóipari vállalatnál. Ne boncolgassuk a múltat, aligha lenne értelme, hiszen tanulságait mindenkinek le kellett vonnia. A vállalati pártszervezetnek és szakszervezetnek csakúgy, mint a központban, vagy a hálózatban dolgozó kommunistáknak, és pártonkívüli dolgozóknak, vezetőknek és beosztottaknak. Hogy ez megtörtént-e már, nem merném állítani. ■ De azt igen, hogy egészséges folyamat van kialakulóban, ami biztosíték arra, hogy a vállalat talpra áll, s teljesíti feladatát: a lakosság ellátását, a korszerű és kulturált vendéglátást. Mire lehet ezt alapozni? Pontosan arra a légkörre, ami a legutóbbi napokban megnyilvánult akár a vállalat kommunistáinak aktíváján, akár az úgynevezett kiskörzeti termelési tanácskozásokon. A kommunista aktnsaülésen így fogalmaztak: „Vállalatunk valamennyi kommunistájának érezni kell a kialakult helyzetért a felelősséget, legyen az vezetőségi tag, központi vagy hálózati dolgozó. A tényeket meg nem történtté tenni nem lehet, de tanulságként kell, hogy szolgáljanak a jövőre. Feladatainkat csak akkor tudjuk következetesen és eredményesen végrehajtani, ha a pártszervezet egységes, nagyobb határozott ságot, bátor kiállást követel meg mindenkitől. Olyan légkört kell teremteni, ahol mindenki elmondhatja pártszerű véleményét, bírálatát, de azt ne kövesse megtorlás. Mindenképpen érvényre kell juttatni a bírálat szabadságát.” Felszabadultan, alkot óan Eddig az idézet. S éppen a kommunista aktíva légköre, a termelési tanácskozásokon elmondottak már azt jelzik, hogy őszintén, a szorongásoktól megszabadulva a holnapról, s méginkább a ma tennivalóiról beszélhetnek a vezetők és beosztottak. Mert van mit tenni a vendéglátóiparban. A vállalat igazgatója, Horváth József csokorba szedte mindezt. íme a szakmai feladatok: — A lakosság jobb, egyenletesebb ellátása céljából javításra szorul az árubeszerzés. Fel kell tárni azokat a rejtett árutartalékokat, amelyekkel a lakosság keresletét, egyenletes, folyamatos áruellátással biztosíthatják. A hiánycikkek pótlására új piacot szükséges felkutatni. Fokozni kell az olcsóbb cikkek termelését és forgalmazását és az anyagi ösztönzőket ezeknek a céloknak a szolgálatába kell állítani —, hogy csak a legfontosabbat említsem, — mondta. Természetesen az új vezetés előtt számos más feladat megoldása is áll. Nem fontossági sorrendjében, de néhányat meg kell említeni. Rossz a vállalati központ elhelyezése. Szétszórt helyiségekben dolgoznak a különböző hivatalok, osztályok, s ez rendkívüli módon gyengíti a munkafegyelmet. Korszerűtlen a vállalat szervezeti felépítése, nem alkalmazkodik az új feladatokhoz. Csak részben vannak biztosítva a személyügyi feltételek.' hosszú évek káder-' képzési hibáit kell helyrehozni. Nagy a vállalatnál a fluktuáció.« Csupán ez év júliusában 219 dolgozó lépett be a vállalathoz, s 161-en távoztak. A helytelen káderpolitika, a megalkuvás, a csoportosulás szüleménye a rendkívül rossz bérezés, a dolgozók között tapasztalható bérfeszültség — és sorolhatnánk még tovább. Éppen a kommunista aktíván, de a termelési tanácskozásokon is már arról szóltak az emberek, hogy a jobb munka, a biztonsági érzés egyik alapvető feltétele a különböző csoportosulások azonnali felszámolása, a frakciók megszüntetése. Őszinteségre van szükség a vendéglátóipari vállalatnál, hiszen az őszinteség a vezetők és beosztottak közötti bizalom alapja. Ennek folytatása legyen a munkafegyelem megszilárdítása, a példamutatás minden területen. Mindenki saját területén végezzen jó munkát, ami a közösség, a vállalat eredményében tükröződik majd. K. övetkezetesen Feladat tehát bőben akad a vállalat pártszervezete, szak- szervezete és gazdasági vezetése számára. Néhány hét kedvező jelenségeiből következtetni lehet ugyan a fejlődés első lépéseire, elsősorban arra, hogy jó úton indult el az új gazdasági vezetés. Ez azonban még nem minden. Egy ember, vagy egy becsületes emberekből álló kisebb mag törekvése nem válthatja meg a vállalatot. Türelemre van szükség. Ez a türelem viszont nem jelentheti azt, hogy rendcsinálás közben, fél úton megálljának. A vállalát. a megye érdeke többet kíván. Az új szél — reméljük —, nem veszít majd erejéből, s a vendéglátósok vállalkozását siker koronázza. Somogyvárl László világrendszer országaival, elsősorban a Szovjetunióval, az imperializmus elleni harcban... Kollektívánk ebben az évben is vietnami műszakokkal járult hozzá e harc sikeréhez... Az a véleményünk, hogy a szocialista országok gazdasági kapcsolatát helyes tovább fejleszteni, amit saját export- tevékenységünkből is tapasztalunk. — Egyetértünk társadalmi, gazdasági életünk dinamikus fejlesztésével, a munkás-paraszt szövetség szilárdításával. A paraszti munkakörből sokan kerültek a mi állomásunkra is. akik a társadalmi és egyéni fejlődés során ma már a munkásosztályhoz tartoznak... A női dolgozók aránya az utóbbi években 10-ről 40 százalékra emelkedett, a dolgozók átlagos életkora 35 év alatt van . . . Ezért több gondot kell fordítani nevelésükre, élet- és munkakörülményeik állandó javítására, különösen a bérezés fejlesztésére . .. — Helyeseljük, hogy az irányelvek javasolják az alkotmány módosítását. .. Reméljük. hogy a tanácsi munka fejlesztése a mi községünkben is meggyorsítja a fejlődést, Kisterenye is a nagyközségek sorában fog tartozni. — A gazdaságirányítás reformja nálunk is kedvező változásokat hozott, kiállta az élet próbáját... Ma már dotáció helyett nyereségesen dolgozunk ... A termelés szerkezetében bekövetkezett változás jó hatással volt fejlődésünkre... A jövőben a minőség javítására kell a fő figyelmet fordítanunk. — Az irányelvekben foglaltak alapján célunk az. hogy állomásunk dolgozói között javítsuk az ideológiai munkát, a szocialista , közgondolkodás, a társadalmi tulajdon megbecsülése és a munkafegyelem az eddiginél magasabb szintet érjen el... A pártoktatás magasabb formáit akarjuk bevezetni, e mellett bővíteni a szakmai képzés lehetőségeit... A kulturális-szociális élet feltételeit gyorsabb ütemben kell javítanunk. — Állomásiunk párttagsága és dolgozói egyetértenek a negyedik ötéves terv fő célkitűzéseivel az életszínvonal emelésében. Helyeslik, hogy aki a társadalomnak többet nyújt, az az átlagosnál többet is kapjon. . . Az élet- és munkakörülmények nálunk is jelentősen fejlődtek . . . Szeretnénk, ha saját erőforrásaink mellett nagyobb állami, tanácsi segítséget, támogatást kapnánk a lakásprobléma csökkentéséhez ... — Pártszervezetünk részéről is úgy látjuk, hogy a IX. kongresszus óta erősödött a párt vezető szerepe, ami helyileg is megnyilvánul. . . Erősödött alapszervezetünk tömegkapcsolata, a kollektív vezetés érvényesül, a pártélet rendszeres. a párttagok helyesen élnek jogaikkal, teljesítik kötelességüket, a gazdasági és társadalmi szervek kommunista vezetőit rendszeresen beszámoltatjuk ... Két év alatt hét új taggal erősödött párt- szervezetünk. — Büszkék vagyunk arra, hogy pártunk kivette részét az 1969. évi moszkvai tanácskozás előkészítéséből és munkájából ... Helyeseljük azt a politikát, amelyet a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, a lenini eszmék tisztaságáért, a szocializmus, a kommunizmus győzelméért folytat. ... És így mondott véleményt a vitaindító minden alapvető kérdésben, saját helyzetük tükrében, a maguk életéből, feladatából kiindulva. Alapos elemzés után egységesen kimondták az állomás kommunistái: „A Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslatot párttagságunk alapvetően helyesnek találta, mivel á javasolt módosítások a pártélet törvényét érthetőbbé teszik, bővebb útmutatást biztosítanak az alapszervezet munkájához, a pártszervezet rendszeres életéhez.” Kritikus, pártszerű vita A párttagság, amely a vezetőségválasztás előző szakaszában is nagy felelősségről tett tanúságot, most is hozzáértéssel és kritikusan vizsgálta a vitaindítóban elhangzott megállapításokat. Bár a pártcso- port-megbeszéléseken igen sok vélemény hangzott el, néhány alapvető kérdésben figyelemre méltó hozzászólás hangzott el a vita során. A taggyűlés .egyetértésétől kísérve tolmácsolta véleményét Móró László főmérnök: „Nem új politikáról van szó, hanem az eddigi továbbfejlesztéséről, amely a gyakorlatban eredményesnek bizonyult...” Több felszólaló elismerőleg szólt arról a fejlődésről, azokról az intézkedésekről, amelyek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítását eredményezték. Jónéhány kritikai megjegyzés is elhangzott az alapszer vezet belső életére, a pártcso portok működésére vonatkozóan. Bajchy Jenő szakszervezeti titkár kifogásolta, hogy esetenként sokan hiányoznak a taggyűlésekről. Tarnóczai Paine raktárkezelő, a nők foko- zi tabb megbecsülését sürgette. Baranyi Bertalan állomásvezető a gazdasági helyzet néhány főbb feladatának végrehajtásához kérte a taggyűlés hozzájárulását. Nagyon pártszerű körülményes között élénk vita alakult ki arról, helyes-e a tagfelvételi korhatár leszállítása 18 évre. Erről már a pártcsoportokban is szó eset. A vezetőség úgy ítélte meg, hogy ebben a kérdésben a taggyűlés külön mondjon véleményt. Aki a javasolt új korhatárral nem értett egyet, álláspontját nyíltan kifejtette a taggyűlésen. A vitában a többség az új javaslatot védelmezte, érveltek mellette, bizonyították helyességét. . Végül egységes szavazás: a gépjavító állomás kommunistád egyetértenek a Központi Bizottság javaslatával, a 18 éves korhatár elfogadását ajánlják a kongresszusnak. Ezzel együtt az irányelvekben és a Szervezeti Szabályzatot módosító javaslatokkal egyetértenek, azok megvalósitásán dolgoznak, ehhez kérik a felsőbb pártszervek további Segítségét. A taggyűlés egyetértett azzal, hogy a két pártdokumen- tumot és a taggyűlés legfontosabb kérdéseit a szocialista brigádokkal is vitassák meg, ezt a vitát a párfcvezetőség szervezze meg. Balogh Gyula A Kohászati Gyárépítő Vállalat, valamint a Dunai Vasmű és az alvállalkozók kongresszusi versenyben rekordidő alatt építették át a Dunai Vasmű 2. számú nagyolvasztóját. 82 nap helyett 65 nap alatt végeztek a nagy munkával. A rekonstrukció során a 750 köbméteres vasolvasztót 1000 köbméteresre nagyobbították. így ez a kohó az ország legnagyobb vasolvasztója lett NÖGRÁD — 1970. szeptember 3., csütörtök 3
