Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

Taijáni mozaik Az ember a téren A bőr gombás neg^betegedései Sokat hallottam arról, mi a kötelességem amikor valakit bántalmaznak. Jámbor szívű emberbarátok előírták szá­momra, hogy lépjek közbe, s védjem meg a megtámadottat. Ezen emberbarátok áronban esacskás fejükkel nem tudják, mit mondanak, fogalmuk sincs arról, hogy egy ilyen közbelépésnek mi következ­ménye lehet. Nem tudják, hogy a dolog egyáltalán nem egyszerű, még ha magam is legalább olyan emberbarát és iogtisztelő vagyok, mint ők, teljes humanista pompázatuk- ban. Nem is sejtik például, hogy ha magamat védem is, mi­közben kés villog a hasam előtt, mérlegelnem kell, vajon én, ha az ökölvívás és birkó­zás titkaiban és gyakorlatá­ban eléggé jártas vagyok, nem lépem-e át az úgynevezett jo­gos önvédelem határait, ha a pasas állára behúzok egy egyenest és netalántán eltö­röm tisztelt állkapcsát, avagy leütvén, esetleg meg is ölöm. Óh, árnyalatos a bunyó na­gyon! Az ember a téren a minap fülig kőművesnek öltözve és mésztől fehértarkára színezve éppen a hozzátartozó nősze- mélyt pirongatta, sűrűn, szor­gosan, hatalmasokat rugdos­ván belé. A jó erkölcsre buzdító új­ságcikkek hatására, no meg atyám intelmeire hallgatva már-már a kissé zilált öltözé- kű daina védelmére keltem gondolva, hogy a férfi maga­tartása egyáltalán nem ildo­mos. Ebben a pillanatban a hölgy megszólalt, s eme sza­vak hagyták el ritkás fogai­nak rését: — Lajos, te hülye, a gumi­csizmád nem is fáj. Lajos a közléstől megnyu­godván szorgalmasan folytatta a dorgálást, mire én mégis majdnem közbeléptem. Gon­doltam, egy kardobással elin­tézem a kisöreget és ha majd a földön fekszik, elmagyará­zom neki magatartása helyte­lenségét. Aztán mérlegelni kezdtem. mint a bétéká majdnem előírja. Erre gondoltam: ha Lajosa dobás pillanatában nagyon ugrál, fickándozik, könnyen fejtetőre pottyan és ezt hát­ha nem heveri ki. Ha a kar­dobás nem úgy sikerül, ahogy Szebbé tettük falvainkat Móerád, tsy házasser ne és Pásztó a nyertes Befejeződött a hazánk fel- szabadulásának 25. évfordu­lója tiszteletére rendezett Te­gyük szebbé falvainkat című mozgalom. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Ha­zafias Népfront megyei elnök­sége azzal a céllal hirdette meg a mozgalmat, hogy előse­gítse a fejlesztési tervek meg­valósítását, ösztönözzön új parkok, emlékművek létesíté­sére, a szovjet sírok, díszhe­lyek ápolására, a középületek, intézmények, vállalatok, ter­melőszövetkezeti majorok kör­nyékének szépítésére, valamint a lakóterületek, az utcák fásí­tására, virágosítására, az ár­kok és a járdák tisztán tartá­sára. Az akcióhoz 94 község csat­lakozott, valamennyi progra­mot készített. A jubileumi akció során a résztvevő községek lakói ösz- szesen több mint 14 millió 490 000 forint értékű társadal­mi munkát végeztek. Kiemelkedő eredményt mu­tatott fel Nógrád község. Va­lamennyi utcát virágosították, az árkokat kitisztították, ren­dezetté. szebbé tették a köz­épületek környezetét. A társa­dalmi munka egy lakosra ju­tó értéke eléri a 200 forintot. Mindezek alapján Nógrád köz­ség elnyerte a megyei első he­lyezettnek járó jubileumi em­lékzászlót. A második helyezett Egyhá- zasgerge lakói tűzoltószertárat építettek- ennek költségét fele részben társadalmi összefogás­sal biztosították. Körülkerítet­ték a sportpályát, új utat, jár­dát építettek. Szépítették, ren­dezték a község 12 utcáját. Társadalmi munkájuk értéke megközelíti a fejenkénti 180 forintot. A harmadik legjobb ered­ményt Pásztó érte el. A köz­ség valamennyi utcájában egyéni felajánlással szervezték meg a társadalmi munkát, részt kaptak a feladatokból az üzemek és az intézmények is. Csak a felszabadulási emlék­műnél is 150 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a pásztóiak. A harmadik helyezett Pász- tónak hétfőn átnyújtották az emlékzászlót. Egyházasgerge szeptember 8-án, Nógrád köz­ség pedig szeptember 11-én kapja meg jutalmát. Sorozatban gyártják a görgős ekét ölezer éves technikát változtat meg Tizenegy évi szívós harc. az egyetértő 06 ellenző vélemé­nyek meg-megújuló összecsa­pásai után célhoz ért Szabó István, a Nehéz emberek cí­mű riportfilm egyik fősze­replője, illetve találmánya, a görgőt! eke. Szabó István tech­nikus a szántás ötezer éves technikáját megváltgztatva az ekevas mögötti kormányle­mezt és a csoroszlyát egy­aránt görgőkkel cserélte fel* a csúszósúrlódást ily módon gör­dülő súrlódássá átalakítva lé­nyegesen meggyorsította a szántást, s csökkentette az eke vontatásához felhasznált üzem­anyagot. A teljesítmény a ta­laj jellegétől függően 30—60 százalékkal nő, s 30—54 százalékkal kevesebb üzem­anyagot fogyaszt az ekét von­tató traktor. A találmányt a bejelentés óta eltelt tizenegv év alatt igen sokat támogat­ták. gyártására azonban csak nemrégen akadt vállalkozó. Először a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, majd a csataszögi Szebb Élet Tsz, sőt a Kaposvári Gépjavító Válla­lat is bejelentette, hogy szíve­sen gyártja az immár 28 or­szágban védett találmányt. Legújabban a Vörös Csillag Traktorgyár határozta el: 90 és 110 lóerős D—4KB traktorát azzal teszi kelendőbbé, hogy megszervezi a hozzá tartozó munkagépek gyártását, az el­ső ilyen munkagép a Szabó­féle görgős eke lesz. A Vörös Csillag Traktorgyár a csata­szögi Szebb Élet Tsz és a felta­láló között megállapodás jött létre a traktorhoz kapcsolódó görgős eke gyártásáról. A csa­taszögi tsz üzemében már so­rozatban készül a Szabó-féle görgős eke. Eddig több mint ,1600-at állítottak elő* a gyár­tást folytatják. Most már a gazdaságok vásárlókészségén múlik, hogy a világ egyik leg­újszerűbb és legtermeléke­nyebb ekéjéből mennyi kerül forgalomba. 4 NÓGRÁD - 1970. szeptember 3., csütörtök nálam sikerülni „szók”, de nem teszem alája mint párnát az alsó karomat, Lajosnak tar­kója bánja és hátha tarkója is kényes, netalántán besza­kad, akkor meg ott a baj. Ha az alsókaromat aláteszem, úgylehet az én könyököm por­ca pattan le, így meg én járok pórul. Nem jó, egyik se nem jó. Éppen szózatot akartam in­tézni Lajoshoz, figyelmeztetni, hogy hölgyének ez a túlzott nevelése még kárt is okozhat a leányka hamvas lelkületé- ben, amikor bedudált a kék- fény, felpakolta a sikoltozó leányzót, fel a zord zokszava­kat bőven mormoló Lajost, és elviharzott velük. Engem a sors így megkí­mélt attól, hogy kipróbáljam, meddig jogos az önvédelem és attól, hogy a magam bőrén szerezzek tapasztalatokat: mi történik, ha fogadatlan próká­torként beleavatkozom Lajos és a többi Lajosok ügyébe. Különben köröskörül né­mán kushadtak a szemlélők és talán még kedvük is telt Lajosunk pedagógiai igyekeze­tében. — kussinszky — Honvédelmi nevelés A Magyar Úttörők Szö­vetségének Országos Elnök­sége, a H. M. Politikai Főcso­portfőnökség, a BM. Határ­őrség, a Munkásőrség és az MHSZ közreműködésével az úttörők honvédelmi nevelé­sével kapcsolatos tanácsko­zást rendez szeptember 7—11. között Eresztvényben. Az országos • értekezleten azok a szakemberek vesz­nek részt, akik az úttörő-, honvédelmi- és határőr- egységek lehetőségeit fel­használva nevelik ezt a kor­osztályt a haza szeretetére. A tanfolyamon 160 szakem­ber vesz részt. A négynapos tanácskozást Szabó László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének tit­kára vezeti. A GOMBÁS BŐRBETEGSÉ­GEK, fertőző betegségek, vagy­is kórokozójuk van. egyik emberről átjuthat a másikra. A kórokozó szabad szemmel nem is látható, csak mik­roszkóppal. Ha a kórokozókat be kívánom mutatni, azt mondhatom, hogy növényi élőlények és az erdőbein szed­hető gombáknak, továbbá a háziasszonyoknak olyan sok bajt okozó pemészgombáknak közeli rokonai. Ezek a kórokozók több mó_ dón juthatnak a bőr felszíné­re. Vannak olyanok, amelyek állatokról kerülnek az embe­ri bőrre, mások emberről jutnak egyenesen, vagy tár­gyak közvetítésével más em­berre. Egyes gombafajok, mint amilyenek bizonyos pe­nészfajok, élettelen, bomló tárgyakról kerülhetnek az emberre. Ez utóbbiak is okoz. hatnak bőr- és belsőszervi megbetegedéseket. A bőrre került gombaspó­rák szaporodásnak indulnak, és különböző betegségeket hozhatnak létre. Ezen megbe­tegedésekre az a jellemző, hogy éles szélűek, a szélek felé terjednek. a széleken többnyire hevesebb gyulla­dást váltanak ld. De vannak olyan betegségek is, amelyek gyulladásos folyamat nélkü­liek. A bőr legfelső rétegei­ben szaporodó gombák nem is okoznak gyulladást. Általá­ban ismert az a megbetege­dés, amely a hátakon, vállai kon, a nyári lesült bőrön fe­hér, a téli kifehéredett bőrön barnás foltocskáik alakjában jelenik meg. Vagy említeném a hajlatokban található éles szélű barna foltokat. A mélyebb rétegekbe leha­toló fertőzések már bőrpírral, gennyes kiemelkedésekkel jelentkeznek. A hajlatokban összefekvő bőrterületeken gyakran láthatók ilyen elvál­tozások. Ebieket helytelenül izzadás következményének szokták tartaná. Az összefekvő bőrterületek, ahol sötétség, páradússág, oxigénben szegénység meleg­ség található, és a felpuhult bőrfelszínek kedvező talajnak bizonyulnak, gyakran fertő­ződnek gombásán. A gumi­csizmában, zárt cipőben járók lábujjai között az etetek 80—70 százalékában található meg a gombás fertőződés je­le: berepedés, hámlás. Az ilyen lábakról a közös fürdő­helyeken, strandokon lehulló kórokozó az arra járók lábára kerülhet és a fertőződés lét­rejöhet. Mivel a nedves és korhadásnak indult falábrá­csok jó közvetítői a fertőzés­nek, használatuk kifogásolha­tó. Helyettük jól tisztítható műanyagrácsokat kell alkal­mazni. A lábgombásodásnál maradva hangsúlyozni kell, hogy a lábak tisztántartása mellett szükséges a lábbelik gondozása is. A fertőzött láb­beliket időnként ki kell mos­ni. törülni és alaposan ki kell szárítani. Ajánlatos a munka után szellós cipőben, szandál­ba járni. Nagyon helytelen a zárt' cipők, főleg a gumicsiz­ma állandó viselése. ITT EMLÍTEM meg a kör­mök megbetegedését is. A gombás körmök felszíne egye­netlenné válik, sárgás, barna szinűekiké alakulnak és tör- meléikenhyé válnak. A beteg, ség többnyire a szabad szélek felől terjed a körömágy felé. A sarjadzógomba viszont elő­ször inkább a körömágyat betegiti meg. A goihbás kör­mök azért jelentősek, mert az ott elszaporodott gombák spó. rá inak állandó adagolóivá válnak, érzéken yíthetik a szervezetet és szerepet játsz­hatnak a lábszár ereiben le­játszódó trombózisok létre­jöttében. Közegészségügyileg nagyobb jelentőségűek a tarlósömörös 'állatokról emberre, a beteg emberről másik emberre jutó felületes és mély tarlósömö- rög megbetegedések. Ezek a tüszők és szőrhagyma, haj­it hagyma körüli részek geny- nyesedését váltják ki. A fer­tőző emberi és állati gócok felderítése, megfelelő intézke­dések megtétele fontos, hogy így a tömegesebb megbetege­dés meggátolható legyen. Az eddig elmondottakból következik, hogy bizonyos foglalkozású egyéneknél bi­zonyos gombás megbetegedé­sek gyakrabban fordulnak elő. A bányászok, meleg mun­kahely mellett dolgozók, gu­micsizmában járók körében a láhgombásodás nagyon gya­kori. Száz ember közül 60— 70 a lábgombás. A mezőgaz­daságban dolgozók között gyakrabban található tarlósö- mörödés, amely nem ritkán váladékozó szakállmérgezés alakjában jelenik meg. A cu­korbajosok bőrén gyakrabban alakul ki gombásodás, főleg a hajlatokban, mint más egyéneknél. A tisztátalanság, gondozatlanság is kedvez a fertőzés kialakulásának. Betegeink gyakran keres­nek fel bennünket gyógyulá­suk után — gyakran némi szemrehányással, hogy ismét megbetegedtek, betegségük kiújult. A gombás megbete­gedéseknél, minit más meg­betegedések esetében is, tud­ni keli. hogy a gyógyuláshoz nem elég a gyógyítók munká­ja. Természetes, hogy nem lehet meggyógyulni at­tól, ha valaki orvoshoz megy es gyógyszert írnak fel részé­re, amit el is használ. A gyó­gyulás folyamata elképzelhe­tetlen a beteg és orvos együttműködése nélkül. A gombás betegségek esetében például a beteg és a hozzá­tartozóik feladata a ruházat­ban, a lakásban található és újratertőződéshez vezető kór­okozók kitakarítása. Elkerül­hetetlen a ruházat kifőzése, fertőtlenítése, alapos kimosá­sa. vasalása, a lakás kitakarí­tása, a tárgyak, bútorzat lemo­sása. Szülcsóg van erre, mert ne felejtsük el, hogy a gom­bás megbetegedés fertőzés út. ján alakul ki. E BETEGSÉGEK gyógyítása orvosi feladat. Kuruzslássál, öngyógyítással csak rontjuk a helyzetet és csak bajt okoz­hatunk. A nagyon fontos elv itt is érvényes: időben for­duljunk orvoshoz, mert a friss, szét nem terjedt beteg­ség gyorsabban és könnyeb­ben meggyógyítható. *Dr. Cseplák György XaZc'ZSet7*^ • ÉLETRE-] * 52. A várakozás napjai hetekké nyúltak, s az idegfeszültség ránehezedett Blake-re. Nehéz volt az élete, de azért arra vi­gyázott, nehogy olyat tegyen, ami ellenkezik az ONI kíván­ságaival: a japánok, amíg csak lehet, ne fogjanak gya­nút az adatok hitelességéről. Az egyik reggel lement a szálloda halljaba, s miután meggyőződött róla, hogy a mindenütt jelenlevő németek hallják amit mond, megkérteá portást, rendeljen neki egy taxit délutánra, mert el akar menni egy helyre a városon kívül, amely közismert szép­ségéről. .. Blake tudta, hogy meglehetősen elhagyatott vi­dék. .. A megbeszélt időben le is ment a hallba, és látta, hogy a németek már nincsenek ott. Nyilván előrementek a meg­jelölt helyre, amely alkalmas­nak tűnt feladatuk végrehaj­tására. Blake gondosan vá­lasztotta meg az időpontot: mert fél órával később egy menetrendszerű repülőgép in­dult az Egyesült Államokba. A szobájában elrejtett mikro­fon miatt nem mert helyet foglalni a repülőgépre, de azt remélte, hogy az utolsó percben is kap majd jegyet. Amikor táskájával lejött a hallba, odalépett a portáshoz és elmondta neki, hogy éppen most kapott levelet hazulról, amelyben közlik vele, hogy édesanyja nagyon beteg. — Ezért szeretnék gyorsan elutazni a legközelebbi repü­lőgéppel. Megkaphatnám a számlát? — Természetesen. .. — vá­laszolta a portás. — őszintén együtt érzek önnel, s nagyon sajnálom, hogy itt kell hagy­nia bennünket. — Nagyon aggódom. . . Sze­gény édesanyám a minde­nem... Nem is tudom, mit csi­nálnék, ha valami baja tör­ténne. . . Mit gondol, kapok jegyet a gépre ? — Hát ezt nem tudom, uram. — Mikor indul a következő gép, ha most nem kapok je­gyet? A portás megmondta. Blake-nek mindezzel csupán az volt a célja, hogy a jó­ember el ne’ felejtse, miért is utazott el amerikai vendége olyan váratlanul... Ügy szá­mított, hogy a japánok feltét­lenül érdeklődni fognak utá­na a szállodában, s ha a hir­telen elutazás okát nem lát­ják megalapozottnak, esetleg kétségbe vonják a kapott in­formációs anyag hitelességét Ls. Amikor Blak^ kiérkezett a repülőtérre, ugyanazt végig­játszotta a jegyárusító kis­asszonnyal, amit korábban a portással: — Váratlanul vissza kell utaznom San Franciscóba. .. Súlyos beteg lett az édes­anyám. Most kaptam az érte­sítést. .. — mondta hangsú­lyozottan, miközben a kisasz- szony kiállította a jegyet. — Remélem, nem lesz sem­mi baj, s felesleges az aggo­dalma, uram — udvariasko- dott a légitársaság jegyárusí­tója, s ez már elég volt Bla- ke-nek ahhoz, hogy bizonyos legyen felőle: ha a japánok esetleg itt is érdeklődnének utána, ugyanazt a magyaráza­tot kapják majd a hirtelen el­utazás okáról, mint a szállo­dában. Az izgalmaktól terhes na­pok után Blake most már biztonságban érezte magát a Csendes-óceán felett úszó re­pülőgépen. . . Ügy tervezte, mihelyt megérkezik, azonnal felkeresi az ONI embereit, s védelmet kér tőlük. Mert a japánok. Illetve a németek nem tesznek le bosszújukról, ha megtudják, hogy becsapták őket, abban biztos volt. Blake megérkezett San Franciscóba, s néhány óra múlva mór az ONI vendég­szeretetét élvezte: elhárító tisztek kíséretében az egyik déli államban utazott, s el is „tűnt” jó két évre... Stanley hadnagy eközben elégedetten dörzsölte a kezét. Nyomon volt.... Már korábban is sejtette, hogy Yamamoto neve valaki mást takar, aki­nek köze lehet a japán diplo­máciai testülethez... Egy em- * bérének sikerült üldözőbe vennie, amint több más japán között, velük hasonló öltözet­ben kilépett a „Vörös Ma- lom”-hoz címzett bordélyház ajtaján, majd nagy cik-cak- kokban, egyik utcából a má­sikba átvágva egy várakozó kocsiba ugrott. Az ONI embe­re taxit fogott, s követte Ya­mamoto kocsiját. Jó órás „ke­ringő” után a japán megállt a konzulátus előtt. Az amerikai ügynök elrejtőzött a közel­ben, s figyelte az épületet, hogy később is Yamamoto nyomában legyen. De aznap már nem látta kijönni a kis japánt. Késő este volt, amikor tapasztalatait jelentette Stan­ley hadnagynak. S ekkor működésbe lépett ismét az ONI gépezete. Előke­rültek a japán konzulátus tag­jainak a fényképei, s az egyiken felismerték Yamamo- tót, aki a konzulátus admi­nisztrációs személyzetéhez tar­tozott, s Kochiba néven szere­pelt az amerikai nyilvántar­tásokban. Stanleynek és felet­teseinek nem volt nehéz most már arra következtetni­ük, hogy a konzulátus embe­reihez, pontosabban Kochibá- hoz futnak össze azoknak az ügynököknek a jelentései, akik az USA tengeri flottája után kémkednek. Vajon mit tudhatnak? Ki kell deríteni. (Folytatjuk).

Next

/
Thumbnails
Contents