Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-03 / 206. szám
Taijáni mozaik Az ember a téren A bőr gombás neg^betegedései Sokat hallottam arról, mi a kötelességem amikor valakit bántalmaznak. Jámbor szívű emberbarátok előírták számomra, hogy lépjek közbe, s védjem meg a megtámadottat. Ezen emberbarátok áronban esacskás fejükkel nem tudják, mit mondanak, fogalmuk sincs arról, hogy egy ilyen közbelépésnek mi következménye lehet. Nem tudják, hogy a dolog egyáltalán nem egyszerű, még ha magam is legalább olyan emberbarát és iogtisztelő vagyok, mint ők, teljes humanista pompázatuk- ban. Nem is sejtik például, hogy ha magamat védem is, miközben kés villog a hasam előtt, mérlegelnem kell, vajon én, ha az ökölvívás és birkózás titkaiban és gyakorlatában eléggé jártas vagyok, nem lépem-e át az úgynevezett jogos önvédelem határait, ha a pasas állára behúzok egy egyenest és netalántán eltöröm tisztelt állkapcsát, avagy leütvén, esetleg meg is ölöm. Óh, árnyalatos a bunyó nagyon! Az ember a téren a minap fülig kőművesnek öltözve és mésztől fehértarkára színezve éppen a hozzátartozó nősze- mélyt pirongatta, sűrűn, szorgosan, hatalmasokat rugdosván belé. A jó erkölcsre buzdító újságcikkek hatására, no meg atyám intelmeire hallgatva már-már a kissé zilált öltözé- kű daina védelmére keltem gondolva, hogy a férfi magatartása egyáltalán nem ildomos. Ebben a pillanatban a hölgy megszólalt, s eme szavak hagyták el ritkás fogainak rését: — Lajos, te hülye, a gumicsizmád nem is fáj. Lajos a közléstől megnyugodván szorgalmasan folytatta a dorgálást, mire én mégis majdnem közbeléptem. Gondoltam, egy kardobással elintézem a kisöreget és ha majd a földön fekszik, elmagyarázom neki magatartása helytelenségét. Aztán mérlegelni kezdtem. mint a bétéká majdnem előírja. Erre gondoltam: ha Lajosa dobás pillanatában nagyon ugrál, fickándozik, könnyen fejtetőre pottyan és ezt hátha nem heveri ki. Ha a kardobás nem úgy sikerül, ahogy Szebbé tettük falvainkat Móerád, tsy házasser ne és Pásztó a nyertes Befejeződött a hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett Tegyük szebbé falvainkat című mozgalom. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége azzal a céllal hirdette meg a mozgalmat, hogy elősegítse a fejlesztési tervek megvalósítását, ösztönözzön új parkok, emlékművek létesítésére, a szovjet sírok, díszhelyek ápolására, a középületek, intézmények, vállalatok, termelőszövetkezeti majorok környékének szépítésére, valamint a lakóterületek, az utcák fásítására, virágosítására, az árkok és a járdák tisztán tartására. Az akcióhoz 94 község csatlakozott, valamennyi programot készített. A jubileumi akció során a résztvevő községek lakói ösz- szesen több mint 14 millió 490 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Kiemelkedő eredményt mutatott fel Nógrád község. Valamennyi utcát virágosították, az árkokat kitisztították, rendezetté. szebbé tették a középületek környezetét. A társadalmi munka egy lakosra jutó értéke eléri a 200 forintot. Mindezek alapján Nógrád község elnyerte a megyei első helyezettnek járó jubileumi emlékzászlót. A második helyezett Egyhá- zasgerge lakói tűzoltószertárat építettek- ennek költségét fele részben társadalmi összefogással biztosították. Körülkerítették a sportpályát, új utat, járdát építettek. Szépítették, rendezték a község 12 utcáját. Társadalmi munkájuk értéke megközelíti a fejenkénti 180 forintot. A harmadik legjobb eredményt Pásztó érte el. A község valamennyi utcájában egyéni felajánlással szervezték meg a társadalmi munkát, részt kaptak a feladatokból az üzemek és az intézmények is. Csak a felszabadulási emlékműnél is 150 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a pásztóiak. A harmadik helyezett Pász- tónak hétfőn átnyújtották az emlékzászlót. Egyházasgerge szeptember 8-án, Nógrád község pedig szeptember 11-én kapja meg jutalmát. Sorozatban gyártják a görgős ekét ölezer éves technikát változtat meg Tizenegy évi szívós harc. az egyetértő 06 ellenző vélemények meg-megújuló összecsapásai után célhoz ért Szabó István, a Nehéz emberek című riportfilm egyik főszereplője, illetve találmánya, a görgőt! eke. Szabó István technikus a szántás ötezer éves technikáját megváltgztatva az ekevas mögötti kormánylemezt és a csoroszlyát egyaránt görgőkkel cserélte fel* a csúszósúrlódást ily módon gördülő súrlódássá átalakítva lényegesen meggyorsította a szántást, s csökkentette az eke vontatásához felhasznált üzemanyagot. A teljesítmény a talaj jellegétől függően 30—60 százalékkal nő, s 30—54 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt az ekét vontató traktor. A találmányt a bejelentés óta eltelt tizenegv év alatt igen sokat támogatták. gyártására azonban csak nemrégen akadt vállalkozó. Először a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, majd a csataszögi Szebb Élet Tsz, sőt a Kaposvári Gépjavító Vállalat is bejelentette, hogy szívesen gyártja az immár 28 országban védett találmányt. Legújabban a Vörös Csillag Traktorgyár határozta el: 90 és 110 lóerős D—4KB traktorát azzal teszi kelendőbbé, hogy megszervezi a hozzá tartozó munkagépek gyártását, az első ilyen munkagép a Szabóféle görgős eke lesz. A Vörös Csillag Traktorgyár a csataszögi Szebb Élet Tsz és a feltaláló között megállapodás jött létre a traktorhoz kapcsolódó görgős eke gyártásáról. A csataszögi tsz üzemében már sorozatban készül a Szabó-féle görgős eke. Eddig több mint ,1600-at állítottak elő* a gyártást folytatják. Most már a gazdaságok vásárlókészségén múlik, hogy a világ egyik legújszerűbb és legtermelékenyebb ekéjéből mennyi kerül forgalomba. 4 NÓGRÁD - 1970. szeptember 3., csütörtök nálam sikerülni „szók”, de nem teszem alája mint párnát az alsó karomat, Lajosnak tarkója bánja és hátha tarkója is kényes, netalántán beszakad, akkor meg ott a baj. Ha az alsókaromat aláteszem, úgylehet az én könyököm porca pattan le, így meg én járok pórul. Nem jó, egyik se nem jó. Éppen szózatot akartam intézni Lajoshoz, figyelmeztetni, hogy hölgyének ez a túlzott nevelése még kárt is okozhat a leányka hamvas lelkületé- ben, amikor bedudált a kék- fény, felpakolta a sikoltozó leányzót, fel a zord zokszavakat bőven mormoló Lajost, és elviharzott velük. Engem a sors így megkímélt attól, hogy kipróbáljam, meddig jogos az önvédelem és attól, hogy a magam bőrén szerezzek tapasztalatokat: mi történik, ha fogadatlan prókátorként beleavatkozom Lajos és a többi Lajosok ügyébe. Különben köröskörül némán kushadtak a szemlélők és talán még kedvük is telt Lajosunk pedagógiai igyekezetében. — kussinszky — Honvédelmi nevelés A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Elnöksége, a H. M. Politikai Főcsoportfőnökség, a BM. Határőrség, a Munkásőrség és az MHSZ közreműködésével az úttörők honvédelmi nevelésével kapcsolatos tanácskozást rendez szeptember 7—11. között Eresztvényben. Az országos • értekezleten azok a szakemberek vesznek részt, akik az úttörő-, honvédelmi- és határőr- egységek lehetőségeit felhasználva nevelik ezt a korosztályt a haza szeretetére. A tanfolyamon 160 szakember vesz részt. A négynapos tanácskozást Szabó László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének titkára vezeti. A GOMBÁS BŐRBETEGSÉGEK, fertőző betegségek, vagyis kórokozójuk van. egyik emberről átjuthat a másikra. A kórokozó szabad szemmel nem is látható, csak mikroszkóppal. Ha a kórokozókat be kívánom mutatni, azt mondhatom, hogy növényi élőlények és az erdőbein szedhető gombáknak, továbbá a háziasszonyoknak olyan sok bajt okozó pemészgombáknak közeli rokonai. Ezek a kórokozók több mó_ dón juthatnak a bőr felszínére. Vannak olyanok, amelyek állatokról kerülnek az emberi bőrre, mások emberről jutnak egyenesen, vagy tárgyak közvetítésével más emberre. Egyes gombafajok, mint amilyenek bizonyos penészfajok, élettelen, bomló tárgyakról kerülhetnek az emberre. Ez utóbbiak is okoz. hatnak bőr- és belsőszervi megbetegedéseket. A bőrre került gombaspórák szaporodásnak indulnak, és különböző betegségeket hozhatnak létre. Ezen megbetegedésekre az a jellemző, hogy éles szélűek, a szélek felé terjednek. a széleken többnyire hevesebb gyulladást váltanak ld. De vannak olyan betegségek is, amelyek gyulladásos folyamat nélküliek. A bőr legfelső rétegeiben szaporodó gombák nem is okoznak gyulladást. Általában ismert az a megbetegedés, amely a hátakon, vállai kon, a nyári lesült bőrön fehér, a téli kifehéredett bőrön barnás foltocskáik alakjában jelenik meg. Vagy említeném a hajlatokban található éles szélű barna foltokat. A mélyebb rétegekbe lehatoló fertőzések már bőrpírral, gennyes kiemelkedésekkel jelentkeznek. A hajlatokban összefekvő bőrterületeken gyakran láthatók ilyen elváltozások. Ebieket helytelenül izzadás következményének szokták tartaná. Az összefekvő bőrterületek, ahol sötétség, páradússág, oxigénben szegénység melegség található, és a felpuhult bőrfelszínek kedvező talajnak bizonyulnak, gyakran fertőződnek gombásán. A gumicsizmában, zárt cipőben járók lábujjai között az etetek 80—70 százalékában található meg a gombás fertőződés jele: berepedés, hámlás. Az ilyen lábakról a közös fürdőhelyeken, strandokon lehulló kórokozó az arra járók lábára kerülhet és a fertőződés létrejöhet. Mivel a nedves és korhadásnak indult falábrácsok jó közvetítői a fertőzésnek, használatuk kifogásolható. Helyettük jól tisztítható műanyagrácsokat kell alkalmazni. A lábgombásodásnál maradva hangsúlyozni kell, hogy a lábak tisztántartása mellett szükséges a lábbelik gondozása is. A fertőzött lábbeliket időnként ki kell mosni. törülni és alaposan ki kell szárítani. Ajánlatos a munka után szellós cipőben, szandálba járni. Nagyon helytelen a zárt' cipők, főleg a gumicsizma állandó viselése. ITT EMLÍTEM meg a körmök megbetegedését is. A gombás körmök felszíne egyenetlenné válik, sárgás, barna szinűekiké alakulnak és tör- meléikenhyé válnak. A beteg, ség többnyire a szabad szélek felől terjed a körömágy felé. A sarjadzógomba viszont először inkább a körömágyat betegiti meg. A goihbás körmök azért jelentősek, mert az ott elszaporodott gombák spó. rá inak állandó adagolóivá válnak, érzéken yíthetik a szervezetet és szerepet játszhatnak a lábszár ereiben lejátszódó trombózisok létrejöttében. Közegészségügyileg nagyobb jelentőségűek a tarlósömörös 'állatokról emberre, a beteg emberről másik emberre jutó felületes és mély tarlósömö- rög megbetegedések. Ezek a tüszők és szőrhagyma, hajit hagyma körüli részek geny- nyesedését váltják ki. A fertőző emberi és állati gócok felderítése, megfelelő intézkedések megtétele fontos, hogy így a tömegesebb megbetegedés meggátolható legyen. Az eddig elmondottakból következik, hogy bizonyos foglalkozású egyéneknél bizonyos gombás megbetegedések gyakrabban fordulnak elő. A bányászok, meleg munkahely mellett dolgozók, gumicsizmában járók körében a láhgombásodás nagyon gyakori. Száz ember közül 60— 70 a lábgombás. A mezőgazdaságban dolgozók között gyakrabban található tarlósö- mörödés, amely nem ritkán váladékozó szakállmérgezés alakjában jelenik meg. A cukorbajosok bőrén gyakrabban alakul ki gombásodás, főleg a hajlatokban, mint más egyéneknél. A tisztátalanság, gondozatlanság is kedvez a fertőzés kialakulásának. Betegeink gyakran keresnek fel bennünket gyógyulásuk után — gyakran némi szemrehányással, hogy ismét megbetegedtek, betegségük kiújult. A gombás megbetegedéseknél, minit más megbetegedések esetében is, tudni keli. hogy a gyógyuláshoz nem elég a gyógyítók munkája. Természetes, hogy nem lehet meggyógyulni attól, ha valaki orvoshoz megy es gyógyszert írnak fel részére, amit el is használ. A gyógyulás folyamata elképzelhetetlen a beteg és orvos együttműködése nélkül. A gombás betegségek esetében például a beteg és a hozzátartozóik feladata a ruházatban, a lakásban található és újratertőződéshez vezető kórokozók kitakarítása. Elkerülhetetlen a ruházat kifőzése, fertőtlenítése, alapos kimosása. vasalása, a lakás kitakarítása, a tárgyak, bútorzat lemosása. Szülcsóg van erre, mert ne felejtsük el, hogy a gombás megbetegedés fertőzés út. ján alakul ki. E BETEGSÉGEK gyógyítása orvosi feladat. Kuruzslássál, öngyógyítással csak rontjuk a helyzetet és csak bajt okozhatunk. A nagyon fontos elv itt is érvényes: időben forduljunk orvoshoz, mert a friss, szét nem terjedt betegség gyorsabban és könnyebben meggyógyítható. *Dr. Cseplák György XaZc'ZSet7*^ • ÉLETRE-] * 52. A várakozás napjai hetekké nyúltak, s az idegfeszültség ránehezedett Blake-re. Nehéz volt az élete, de azért arra vigyázott, nehogy olyat tegyen, ami ellenkezik az ONI kívánságaival: a japánok, amíg csak lehet, ne fogjanak gyanút az adatok hitelességéről. Az egyik reggel lement a szálloda halljaba, s miután meggyőződött róla, hogy a mindenütt jelenlevő németek hallják amit mond, megkérteá portást, rendeljen neki egy taxit délutánra, mert el akar menni egy helyre a városon kívül, amely közismert szépségéről. .. Blake tudta, hogy meglehetősen elhagyatott vidék. .. A megbeszélt időben le is ment a hallba, és látta, hogy a németek már nincsenek ott. Nyilván előrementek a megjelölt helyre, amely alkalmasnak tűnt feladatuk végrehajtására. Blake gondosan választotta meg az időpontot: mert fél órával később egy menetrendszerű repülőgép indult az Egyesült Államokba. A szobájában elrejtett mikrofon miatt nem mert helyet foglalni a repülőgépre, de azt remélte, hogy az utolsó percben is kap majd jegyet. Amikor táskájával lejött a hallba, odalépett a portáshoz és elmondta neki, hogy éppen most kapott levelet hazulról, amelyben közlik vele, hogy édesanyja nagyon beteg. — Ezért szeretnék gyorsan elutazni a legközelebbi repülőgéppel. Megkaphatnám a számlát? — Természetesen. .. — válaszolta a portás. — őszintén együtt érzek önnel, s nagyon sajnálom, hogy itt kell hagynia bennünket. — Nagyon aggódom. . . Szegény édesanyám a mindenem... Nem is tudom, mit csinálnék, ha valami baja történne. . . Mit gondol, kapok jegyet a gépre ? — Hát ezt nem tudom, uram. — Mikor indul a következő gép, ha most nem kapok jegyet? A portás megmondta. Blake-nek mindezzel csupán az volt a célja, hogy a jóember el ne’ felejtse, miért is utazott el amerikai vendége olyan váratlanul... Ügy számított, hogy a japánok feltétlenül érdeklődni fognak utána a szállodában, s ha a hirtelen elutazás okát nem látják megalapozottnak, esetleg kétségbe vonják a kapott információs anyag hitelességét Ls. Amikor Blak^ kiérkezett a repülőtérre, ugyanazt végigjátszotta a jegyárusító kisasszonnyal, amit korábban a portással: — Váratlanul vissza kell utaznom San Franciscóba. .. Súlyos beteg lett az édesanyám. Most kaptam az értesítést. .. — mondta hangsúlyozottan, miközben a kisasz- szony kiállította a jegyet. — Remélem, nem lesz semmi baj, s felesleges az aggodalma, uram — udvariasko- dott a légitársaság jegyárusítója, s ez már elég volt Bla- ke-nek ahhoz, hogy bizonyos legyen felőle: ha a japánok esetleg itt is érdeklődnének utána, ugyanazt a magyarázatot kapják majd a hirtelen elutazás okáról, mint a szállodában. Az izgalmaktól terhes napok után Blake most már biztonságban érezte magát a Csendes-óceán felett úszó repülőgépen. . . Ügy tervezte, mihelyt megérkezik, azonnal felkeresi az ONI embereit, s védelmet kér tőlük. Mert a japánok. Illetve a németek nem tesznek le bosszújukról, ha megtudják, hogy becsapták őket, abban biztos volt. Blake megérkezett San Franciscóba, s néhány óra múlva mór az ONI vendégszeretetét élvezte: elhárító tisztek kíséretében az egyik déli államban utazott, s el is „tűnt” jó két évre... Stanley hadnagy eközben elégedetten dörzsölte a kezét. Nyomon volt.... Már korábban is sejtette, hogy Yamamoto neve valaki mást takar, akinek köze lehet a japán diplomáciai testülethez... Egy em- * bérének sikerült üldözőbe vennie, amint több más japán között, velük hasonló öltözetben kilépett a „Vörös Ma- lom”-hoz címzett bordélyház ajtaján, majd nagy cik-cak- kokban, egyik utcából a másikba átvágva egy várakozó kocsiba ugrott. Az ONI embere taxit fogott, s követte Yamamoto kocsiját. Jó órás „keringő” után a japán megállt a konzulátus előtt. Az amerikai ügynök elrejtőzött a közelben, s figyelte az épületet, hogy később is Yamamoto nyomában legyen. De aznap már nem látta kijönni a kis japánt. Késő este volt, amikor tapasztalatait jelentette Stanley hadnagynak. S ekkor működésbe lépett ismét az ONI gépezete. Előkerültek a japán konzulátus tagjainak a fényképei, s az egyiken felismerték Yamamo- tót, aki a konzulátus adminisztrációs személyzetéhez tartozott, s Kochiba néven szerepelt az amerikai nyilvántartásokban. Stanleynek és feletteseinek nem volt nehéz most már arra következtetniük, hogy a konzulátus embereihez, pontosabban Kochibá- hoz futnak össze azoknak az ügynököknek a jelentései, akik az USA tengeri flottája után kémkednek. Vajon mit tudhatnak? Ki kell deríteni. (Folytatjuk).
