Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
KlSZ-élef az írószer készítőknél A legnépszerűbb kapcsolatok Az fröszerkészítő Ktsz salgótarjáni telepének fiataljai a X. pártkongresszus tiszteletére tett jelentős — a helyi termelési problémák megoldásához kapcsolódó — munkavállalásokkal hívták fel magukra a figyelmet. A kettes számú salgótarjáni telep KlSZ-szerve- zetének kezdeményezésére a csúcs- és betétgyártó üzemrész fiataljai elvállalták — és mostanáig nagyrészt teljesítették is! — nem kevesebb, mint egymillió betét „beírását”. Nagyobb összegű — pontosan haltszázezer forint — kötbért kerülhetett el az üzem azzal az ifjúmunkás-vállalással is, amelynek nyomán 2400 darab noteszírón szerelését végezték el a fiatalok társadalmi munkában. Élő kapcsolat Ragyolceal Slézcnger Ferencwé, az Iró- szerkészítő Ktsz salgótarjáni telepének KlSZ-titkára egy esztendeje került a fiatalok élére. Üzemi feladatát tekintve meós, nemrégiben kérte a felvételét a párttagok sorába. A fialtatok helyzetéről, a KISZ helyi szervezettségéről, az üzemi KlSZ-munka eredményeiről azt mondja: — Itt nagyrészt „tizenéve- *ek” tagjai a KISZ-nek, ez az egyik sajátosságunk, de van több is... A dolgozók — és így a KISZ-tagok többsége is nő, sóik a bejáró közöttünk: egy nemrégiben készült összesítés szerint, kereken nyolcvan százalék. A mozgalmi élet. sok irányú fejlődését ezen kívül jelentősen nehezíti a három műszakos munka is. Jelenleg 43 tagja van az üzemi KISZ- szervezetnek. A munkahelyi megosztottság és a három műszak miatt gyakran még egy klubdélutánt is nehéz összehozni az üzemben. Sokat lendített a KISZ iránti érdeklődésen az a névadóünnepség, amely az egykori nógrádi partizánharcok színhelyére, a csehszlovákiai Ra- gyolcra is eljuttatta az író- szerkészítő fiatalokat. Két év óta húzódik egy új kisüzem letelepítésének ügye Patvarcon. Legutóbb ugyan már arról adtunk hírt, hogy hosszas huzavona, bizonytalanság után végre „gazdára” talált az üzem céljára felajánlott és átalakított épület, de azóta újabb fordulat történt. Erről Rátkai Ottó tanács- titkár így számolt be: — Tudja, aki egyszer megégette a kezét, másodszorra már kihűlt kályhához is félve nyúl. Amikor az első üzem letelepítését ígérő szövetkezet belső nehézségeire hivatkozva elállt szándéka megvalósításától, először örültünk, hogy közvetített a község és egy másik szövetkezet, a Hungária Műanyagfeldolgozó Ktsz között, amely hajlandónak mutatkozott mindenestül átvállalni a kötelezettségeket. Mielőtt azonban aláírtuk volna a végleges szerződést, egy kicsit alaposabban körülnéztünk a szövetkezet háza táján. Milyen eredménnyel járt ez az út? A küldöttség megtekintette a szövetkezet tatabányai részlegét, mert innen kívánták egyes termékek gyártását Patvarcra áthelyezni. A dunántúli üzemecské- ből a vendégek nem a legkedvezőbb benyomásokkal tértek haza. A termelés korszerűtlen. kézműves módszerekkel történik. Igaz, a dolgozók többsége elég szépen keres, de a munka az egészségre ártalmas. A falu választott vezetői újra alaposan meghányták- vetették a dolgoi. Egyöntetűen úgy vélték, nem volna he— Az üzemi KlSZ-szenve- zetnek sokáig nem volt neve. Az ünnepi évfordulók idején gondoltunk arra, hogy a nógrádi partázánihős. Bandur Árpád nevét vegyük fel. Csak néhányan ismertük a hősi halait halt nógrádi partizán életét, ezért is választottuk őt névadónak... Hogy minél többen megismerjék. Mint köztudott, Bandur Árpád Ragyái - con van eltemetve. Felvettük a kapcsolatot az ottani KISZ- szel, és a nóvadóünnepségre magunkkal vittük a hős nővérét és édesanyját is. Azóta a nagyoknak is megfordultak nálunk és mi is készülünk hozzájuk. A fiataloknak nagyon tetszik ez a kapcsolat, amely a mi belső szervezeti munkánkra is élénkítő hatással volt. A taggyűléseket rendszeresen megtartjuk és általában minden tagunk kíváncsi is arra, mire készül, mit tervez a Kisz. ... Csak dolgozni lehet? Bár a KISZ termelést segítő tevékenysége nem elsősorban és nem kizárólagosan a munkaidőn túli munkavállalásra szorítkozhat — az ezzel kapcsolatos központi irányelvek a belső tartalékok feltárására, az üzemszervezéssel, az állásidővel, a műszaki fejlesztéssel, az importanyagok takarékosságával összefüggő feladatokra ösztönzik az üzemi KISZ-saervezetéket — a fiatalok lendülete, vállalkozó kedve gyakran rántja ki a bajból a termelőkben megszorult vállalatokat. Szükség van — egyelőre legalább — erre is. — Nekünk egy-egy sikeres társadalmi munkavállalásunk jó alkalom a bizonyításra, amely a nagyobb támogatás fejében a gazdasági vezetés tőlünk joggal elvár — mondja a KISZ-titkár. A sikeres bizonyítások állomásai: a Le- mn-oentenárium tiszteletére rendezett kommunista vasárnapon hetven fiatal jelentkezett az üzemnél, többségük vidékről jött be dolgozni, s a munkabér teljes összegét befe zették a vietnami szolidaritási lyes egy alacsony színvonalon dolgozó, egészségtelen és a környezet levegőjét szeny- nyező üzem letelepítése a faluban. Az sem látszott hihetőnek, hogy a lányok és asz- szonyok szívesen vállalnának munkát egy ilyen üzemiben. Végül — helyesen — úgy döntöttek, hegy a szövetkezet ajánlatát nem fogadják el. Felkerestem néhány asz- szonyt és lányt a községben, akik már korábban felvételre jelentkeztek a leendő üzembe és előjegyzésbe vették őket. Arra kerestem a választ, hogyan vélekednek a fejleményekről? — Nekem mindegy — vonta meg a vállát Sági Éva, aki a balassagyarmati finomkötöttárugyárban. dolgozik. — Ha lesz üzem, úgy is jó, ha nem. úgy is... Balassagyarmaton elég jól keresek, a bejárás nem okoz különösebb gondot, a közlekedés jó. Persze, szívesebben dolgoznék helyiben, de ba nem megy, hát mit csináljunk. Sokkal érzékenyebben érinti a dolog Lobát József né t, aki nem tagja a szövetkezetnék. a háztáji pedig se le nem köti, se elég keresetet nem ad. A négytagú családban egyedül a férj dolgozik. — Egy családos anyának nagyon körülményes Balasatepra. A jó példa is lehet ragadós — sok felnőtt csatlakozott akkor a fiatalok kezdeményezéséhez. A X. pártkongresszus tiszteletére vállalt munkák idején — a fiatalok szorgalmát látva — így kiáltott fel az üzemvezető, Bozsó István: — Egy tömegszervezet, amelyre lehet számítani! Az írószerkészítő fiataloknak természetesen jólesik az elismerés, s örülnek annak is, hogy az újonnan felvették közül eddig — rövid idő alatt — tíz fiatal jelentkezett a KISZ- be. Vonzóvá teszi a szervezet munkáját a másik külső kapcsolat is. amelyet a budapesti Elektroakusztikai Ktsz ifjúsági szervezetével alakítottak ki, s eredményeként kölcsönös látogatásokat szerveztek. De a szóbeli elismerésen túl, szeretnének nagyobb támogatást kapni a helyi párttagoktól éppen a KISZ munkájának dif- ferencdáltsága érdekében. „Ne csak dolgozni lehessen a KISZ-ben, társadalmi munkában és ne merüljön ki a KISZ tevékenysége a taggyűlésekből és termelési feladatok vállalásából” — mondják a fiatalok. Ezért azonban elsősorban ők tehetnek a legtöbbet — felnőtt segítséggel. További lehetőségek — Szeretnénk jó kapcsolatot kialakítani a pornázi egyes számú telepünkkel — mondja a titkár. — A mi fiataljaink és az ottaniak is nagyon kíváncsiak egymásra, arra, hogyan élnek, hogyan dolgoznak a „központiak”. Sajnos, erre még nem kerülhetett sor. Állandó irodalmi színpadot akarunk létrehozni; érdemes, mert egy alkalmi csoportunkra mindenki felfigyelt az üzemiben. Az októberben kezdődő KISZ-oktetásra 26 fiatal jelentkezett — jó lenne, ha az idén végig tudnánk vinni a programot, s ebben is számítunk a tapasztaltabb, nagyobb tudású felnőttek segítségére. Szeretnénk több feladatöt kapná az üzem előtt álló pro- filváltozás végrehajtáséiban is! Pataki László sagyarmatra utazgatni — mondta. — Jó néhányan régóta várjuk, hogy legyen munkalehetőség a faluban. Már el sem akarjuk hinni, hogy tesz belőle valami. Pedig szívesen vállaltuk a társadalmi munkát is, hogy minél hamarabb megnyíljon az üzem. Azóta többen elmentek dolgozni, mert elunták a várakozást. Mégis azt mondják az asszonyok, igaza van a tanácsnak, hogy nem enged be akármilyen üzemet a községbe. De azért már jó lenne, ha végre eldőlne, lesz-e üzem Patvarcon. Ispán Ferencék nemrégen épült, tágas családi házban laknak. Szintén négytagú a család, sokba került az építkezés, sok a kiadás, szükség lenne az egy kereső mellé a másikra. — Amikor úgy volt, hogy lesz üzem, nyomban vagy harmincán jelentkeztek felvételre — mondta Ispán Fe- rencné. — A harmincból azóta sokan elmentek dolgozni. Én is csak azért várok, mert mégis helyben jobb lenne, ha kevesebb is a fizetés, nem kell utazgatni. Bizony, nem mindegy, lesz-e üzem, vagy nem, a községben... De ha az egészségére ártalmas a munka, én még a nagyobb fizetésért sem vállalnám. Olyan Újabb fordulat Patvarcon Lesz-e üzem a községb Indokolt monopol helyzet Egyes gazdasági vezetők kiszolgáltatottságáról, a vasút monopolhelyzetének erősítésétől méltatlankodnak, pedig egyáltalán nincs igazuk. Semmi más nem történt, csak a kormány értésére adta azoknak a vállalati vezetőiknek, aikák elfeledkeztek róla —, hogy a népgazdaság érdek fölé tartósan nem helyezhetik a reájuk bízott vállalat érdekeit. A Gazdasági Bizottságnak a vasúti kocsik kihasználásával kapcsolatos újaibb intézkedése helyes volt, mert népgazdasági érdekeket szolgál. Még csak azt sem lehet mondani, hogy vállalataink vezetői nem kaptak elég türelmet a kormánytól. Ki tudná felsorolni azokat az értekezleteket, cikkeket, amelyek a vasúti kocsik jobb kihasználása érdekében a szombati, vasárnapi rakodásra kérték a vállalatok vezetőit. Egy-két helyen átmenetileg a kérő szónak volt foganatja, aztán minden maradt a régiben: az üzemekben a heti termelést négy nap alatt akarták elszállíttatnd a vasúttal, holott az illetékesek tudták, hogy a jelenlegi kocsipark csak egész heti folyamatos szállítással, a kocsik sürgős ki- és berakásával képes eleget tenni a fuvaroztatók igényeinek. A Gazdasági Bizottság határozata megteremtette a feltételeket is a szombati és vasárnapi rakodáshoz, amikhr kimondta, hogy az éjszakai, valamint a munkaszüneti napokon történő ki- és berakodás költsége nem terheli a vállalati béralapot, azt külön kell kezelni. No de nézzük a tényeket és hallgassuk meg a vasutasokat, akik korábban is hangsúlyozták: nem kocsiálláspénzre, hanem kocsira van szükségük, mert az szolgálja az egyetemes érdekeket. Ügy látszik, hogy a határozat majdnem elérte célját. A salgótarjáni vasrtáff tamás vonzásába tartozó üzemek, vállalatok heti kocsiigénye 1500—1700 vagon. Korábban ebiből 7— 800-at, azaz csak a felét rakták meg áruval, illetve rakták ki az érkező alap- és félkész anyagokat, készárukat és fogyasztási cikkeket. A határozat megjelenése óta a kirakott kocsik száma 1200—1300-ra növekedett. A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél, ahol korábban 350 000 forint kocsiálláspénzt fizették havonta, az elmúlt hónapban csak 15 000 forintra rúgott a kifizetett. kocsiálláspénz. Olyan vállalatok, amelyek korábban egyáltalán nem rakták ki az áruval érkező kocsikat, mint a Centrum Áruház, a vegyinagyker., — a hét végén, vasárnap is elszállítják a részükre érkező árukat. Ma már sok üzemben megvalósították azt a régi kívánságot, hogy a hét elejétől a hét végéig rakodnak. Idesorolják az öblösüveggyárat, a síküveggyárat, a tűzhelygyárat, a bányagépgyárat. A legnagyobb fejlődés a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben van. Itt a vasút dolgozói a következő menetben már vissza is kapják áruval, vagy anélkül azokat a kocsikat, amelyeket előzőleg hat órával szállítottak be. A legtöbb kocsiálláspénzt még mindig az ötvözetgyár fizeti. A vasút vezetői szerint itt is meg lehetne oldani a szombati és vasárnapi rakodást, ha az erre kijelölteket, illetve az i önként vállalkozókat nem időbérben, hanem mázsaprémiumban — teljesítmény alapján — díjaznák. A tények azt mutatják, amit a vasút dolgozói erőteljesen hangsúlyoznak: erre a gazdasági bizottsági határozatra nem került volna sor, ha a vállalatok vezetői túllátnak saját érdekeiken, és figyelembe veszik azt a sokat hangoztatott igazságot: árut csak üres kocsiba lehet rakni. V. K. Az Üvegipari Művek pásztói szerszám- és készülékgyárában készülnek az iparág gyárainak alkatrészei és berendezései. Jelenleg a miskolci és az orosházi üveggyár részére végeznek nagyobb munkát. A Dózsa György ifjúsági brigád készíti az automata gépekről lecsurgó üveg felfogására az üvegcserépkosarakat Gépek a miskolci üveggyárnak V ízrendezés Ipo lytarnócon Megyénk termelőszövetkezetei közül talán az ipolytarnó- ci tsz károsodott legtöbbet a talaj- és árvíztől. Értékes szántóföldek állták víz alatt a legnagyobb kánikula idején js. Négyszáz—ötszáz hold kiváló minőségű kaszálót öntött el évente a hegyekből lezúduló víz. Néhány esztendővel ezelőtt megkezdték a víztelenítést az Ipolymenti Vízgazdálkodási Társulat közreműködésével. Több rendszerű csatornát építettek. Most került sor a legnagyobb kárt okozó Botos-patak szabályozására. Jó ütemben folyik a töibb millió forint értékű munka. Á jelenleg folyamatban levő patakszabályozás után kerül sor az Ipoly itteni szakaszának rendezésére, amellyel véglegesen biztosítják a tsz zavartalan gazdálkodását műn kaalkalom kell, arai könnyű, tiszta és ügyes női kezeket igényel. Én mindenképpen dolgozni szeretnék, ha helyben nem lehet, akkor Gyarmaton, de a január elsejét még megvárom... Hugyecz Jánosoé beteg. Néhány nappal előbb operálták, gyógyulása ágyhoz köti. A betegápoló szerepét sógornője, Hugyecz Andrásné vállalta, így egyszerre mindkettőjükkel beszélgethettem. Véleményük alátámasztotta a korábban elhangzottakat. Igénylik és várják, hogy tegyen végre üzem a faluban. Megkérdeztem Hugyecz Andrásaiétól, aki Balassagyarmaton dolgozik, hazajönne-e, ha helyben el tudna helyezkedni? — Az attól függ, hogy lehetne-e annyit keresni, mint a finomkötöttárugyárban — válaszolt nevetve. Ezek után már csak az a kérdés, megtalálták-e az üzemtelepítés ügyében az ismételt megtorpanás után a továbbvezető utat a helybeli vezetők? Nemcsak megtalálták, hanem úgy tűnik, hogy erőfeszítéseiket most már siker koronázza és ígéretüket végre valóra válthatják. Az épületbe rövidesen beköltözik a budapesti Elektronikai-átvi- teltechnikai Szövetkezet egyik részlege, amely az igényeknek és a követelményeknek leginkább megfelel. Negyven-ötven dolgozóval kezd az új üzem, amely telefontechnikai mérőműszereket, berendezéseket ás alkatrészeket állít elő. Kiss Sándor Síküveghengerlő gép felújítását és átalakítását vállalta a miskolci üveggyár számára a pásztói szerszám- és készülékgyár. A gépen az átalakítás után ezerkétszázas helyett ezernyolcszázas szélességű üveget tudnak hengerelni. Készül a hengerlőgéphez kapcsolódó hűtőszalag Is, amelyen hatvannyolc méter hosszan halad végig az üveg. A berendezések előszerelése már megkezdődött Miskolcon. A hónap végéig a gyár valamennyi fontosabb tartozékot leszállítja. A gépek összeállítása, szerelése és üzembe helyezése október végéig befejeződik NÓGRÁD — 1970. szeptember 24., csütörtök 3
