Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-20 / 221. szám

/ berendezési ki él Ütés Az tparműnészeti Tanács és a Belkereskedelmi Minisztérium lakberendezési bizott­sága „Otthon, 1971” címmel szeptember 11-től kiállítást rendez a BNV 24-es pavi­lonjában. A bútorújdonságokat a jövő évtől az üzletekben is árusítják. A bemutató egyik legérdekesebb bútordarabja az apró elemekből variálható fotel, heverő, kana­pé. (MTI fotó: Kácsor László felvétele) A héten történt Hol kezdődik az ember 7 SZOMORÚ események szolgáltak beszédtémán*! a na­pokban. Mintha csak megbabonázták volna az utakat, egyre másra történnek a közlekedési balesetek. Szurdokpüspöki­ben egy 3 éves, Salgótarjánban egy Ifi éves fiú esett közle­kedési baleset áldozatául. Az emberek megdöbbenve vették tudomásul a tragikus eseményeket. Magától értetődő lenne, ha a járműtulajdonosok és gyalogosok egyforma felelősséggel vonnák le a tanulsá­got a halálos kimenetelű balesetekből. Ügy tűnik azonban, nem ez történik. Legalábbis erre en­ged következtetni az, ami kedden a késő délutáni órákban Salgótarjánban, a Lovász József úton történt Két motorkerékpáros fiatalember haladt az úton felfe­lé. Haladt? Esztelen száguldásnak inkább nevezhető az, amit műveltek. A tempóval azonban így sem lehettek elégedettek, mert a másodikként rohanó motoros az utca legmagasabb pontján, a bölcsőde előtt az út közepére kanyarodott, a elő­zött Tette ezt ott, ahol a bölcsőde mellett zeneiskola, óvoda, kissé odébb általános iskola működik. Különösképpen logi­kus következtetés nélkül is könnyű kitalálni, hogy ezen a részen sok gyerek jár. Köztük olyanok is, akik meggondo­latlanul szaladnak ki az úttestre. Az sem elképzelhetetlen, hogy a mostanában annyira népszerű „gokarttal” éppen a legrosszabb pillanatban fut ki egy apróság az úttestre. A két virtuskodó fiatalembernek azonban valószínűleg egészen más járt a fejében. Talán éppen ezt az útszakaszt találták legalkalmasabbnak arra, hogy megmutassák egy­másnak: vagyok olyan legény, mint te, s azonfelül különb az én járgányom, mint a tiéd. Hogy kivagyiságuk milyen tragédia előzménye lehet, azt ugyancsak sokadrangú kérdés­inek tekinthették. A megyei tanács sarkánál már hosszabb idő óta lezár­ták az úttest felét, a forgalom egyirányú. Az útelzárás messziről is jól látható. A környéken lakók ereiben azonban akár naponta többször is megfagyhat a vér, amint fültanúi, hogy a járművezetők az utolsó pillanatban sivitva fékeznek: vagy sikerül, vagy nem alapon. A kétváltozós feltevés kö­vetkezetes alkalmazásának eddig egy kandeláber látta ká­rát, az erre járó gyalogosok pedig megtanulták, hogy erre­felé semmiképpen sem árthat a legnagyobb óvatosság sem. Ezek a felelőtlen, s eléggé el nem ítélhető járműtulaj­donosok alapvető tévedésben vannak. Azt hiszik, ott kez­dődik az ember rangja, amikor saját lábai helyett géppel rója az utat. Az 5 értékrendjük valahogyan így szól: a gya­logos nem ember, csak valamiféle szerencsétlen flótás. A motoros éppen hogy csak ember, afféle átmenet a flótások és az autósok között. Az ember pedig a gépkocsi puha ülé­sétől számítódik, ahonnan is különféle tekintélyes rendfo­kozatok alkalmazhatók, a kocsi kórétól, formájától és árától ifüggően. A HETEN bekövetkezett tragikus végű balesetek után bizonyára sokak fejében megfordult, mit lehetne tenni, hogy a hasonló eseteket megelőzzük. Azt hiszem, a konkrét in­tézkedéseken túl elsősorban is egyet: embernek, egyenrangú társnak tekinted mindenkit, akár gyalogosan, akár kerék­pár nyergén, aaár motorkerékpáron, vagy elegáns kocsi­költeményekben vesz részt a forgalomban. Ebből az előbbi­nél jóval egyszerűbb értékrendből fakadhat az a magatar­tás, amelynek segítségével az eddiginél nagyobb eredmény­nyel elejét vehetjük a szomorú végű baleseteknek. — szemű — NÓGRÁD - 1970. izeptembei 20., vasárnap Háromezer újdonság A gépgyártás ma Románia vezető iparága. Évről évre bő­vül a gyárak termékeinek jegyzéke, javul minőségük Csupán a jelenlegi ötévé» ‘tervben (1965—1970) 3000 gép és egyéb új termék gyártásait 'vezették be. Túlnyomó több­ségük eléri a világszínvonalai. A román gépipari termékek negyed részét exportálják. Különösen nagy keresletnek örvendenek a külföldi vásár­lók körében a fúróberendezé­sek (ezek már 25 ország szak­értőit hódították meg), továb­bá a 40 és 50 lóerős traktorok a „Stiagul Rosu” gyár hétton­nás teherautói, az elektromo­torok és egyéb gyártmányok. Turjánban történt Rendőrkézen az ékszerbolt betörője „Kirabolták tt tarjám Őrá­és Ékszerboltot” — mondták a tarjániak augusztus 19-én szerdán, s a hír szájról szájra járt Az asszonyok ékszerek­ről, csillagászati összegekről beszéltek, s képzeletük nem ismert határt Az üggyel la­punk nem foglalkozott, merta következő történt. A bolt vezetője augusztus 19-én jelentette a rendőrsé­gen, hogy valaki járt az üzlet­ben, s ellopott háromszáz fo­rintot. Ez volt hát a „nagy rablás”, s az ügynek nem tu­lajdonítottunk jelentőséget. A rendőrség igen. Kiderült, hogy a tettes éjszaka, az üzlet szel­lőzőablakán át hatolt a he­lyiségbe. önök is nézik a Kék fényt, s jól tudják, mi­lyen fontos szerepet játsza­nak egy-egy bűncselekmény­nél a nyomok. Az óra- és ék­szerboltban éjszaka történt a betörés és reggel elkezdődött az árusítás. Jó néhány óra el­telt a reggeli nyitástól, amikor észrevették és jelentették av' behatolást. Közben a jövés­menésben jó néhány fontos nyom megsemmisült, s ez igen megnehezítette a rendőr­ség munkáját Az üzletben tartott leltár közben kiderült nem háromszáz forintról van szó! a tettes mintegy négyezer forint értékben készpénzt és órákat lopott, s úgy ahogy jött, a szellőzőablakon át tá­vozott. A rendőrség nagy erővel folytatta a nyomozást, amikor öt nappal később, augusztus 24-én újabb bejelentés érke­zett „egy emelettel feljebbről’ a Pécskő Uzleíházból. Isme retten tettes behatolt ugyan­csak a szellőzőablakon ái az üzlet kotottárurészlegébe és sorra nyifogatta a pénztárgé­pek fiókjait. Az egyik, fiókban ellátmánypénzt is talált, ezt, s a gépeknél levő váltópénzt, mintegy 970 forintot, magához vette és távozott. Nemcsak pénz kellett a betörőnek. Két Strand-táskarádiót is elvitt az ismeretlen tettre, aki úgy lát­szott, a szellőzőablakokra specializálta magát A két siker után vérszemet kapott. Nem telt el három nap, s augusztus 27-én éjjel valaki a 36-os számú úgyne­vezett Kéményseprő-italboltot látogatta meg újra az ablakon át. A pénztárból 200 forint hiányzott A következő nap, augusztus 28-án éjszakai mű­szakban dolgoztak az acélgyá­ri pékségben: Az egyik dogo­zó gyanús zörejt hallott, fel­kattintotta a villanyt, s egy férfit látott a közeli, a pék­ség szomszédságában levő élelmiszerbolt bejáratánál. Ki- róhant a pékségből, mire az ismeretlen „felvette a nyálci­pőt”. A helyszínen egy inget talált, amelyből egy darab hiányzott, ablakdarabokat és vércseppeket. A betörés csak azért nem sikerült, mert a tettre az üvegvágóval megvág­ta a kezét. A pékmunkás sze­mélyleírást adott a férfiről. A rendőrség már tudta kit kell keresni, csak hát sehol nem találták a tettest, mert mintha a föld nyelte volna, eltűnt. A padlásról került elő szep­tember 8-án éjjel Oláh Fe­renc (Pedó) 20 éves salgótar­jáni lakos — a tettes — akit Janovícs Sándor alhadnagy fogott el. Pedó egy pokróc alatt bújt meg, s még itt is ravaszkodott. A padlásfeljáró alatt drótot feszített Rí, hogy szökése esetén az üldözők el­bukjanak. Oláh Ferencről tud­ni kell, hogy nem először ke­rült összeütközésbe a törvény- nyél. Sorozatban követett el kerékpárlopásokat és legutóbb házközösségben elkövetett lo­pásért volt büntetve. Teker­gő, csavargó életmódot foly­tat, nem dolgozik és furcsa életszemlélete van. Pedó apjá­tól nem is egyszer követelte már, hogy őt és élettársát tartga el, s megjegyezte, hogy ez az öreg kötelessége. Oláh Ferenc lakásán megtalálták a két táskarádiót, az órákat — pár darabot már értékesített — de a' pénznek nyoma ve­szett „Valamiből élni kellett! Elvertem a dohányt!” — mondta Pedó a rendőröknek. A betörőt a Salgótarjáni vá­rosi-járási Rendőrkapitányság előzetes letartóztatásba he­lybe, ellene büntetőeljárás indul. (Szokács) Korszerű utak épülnek Mongóliában Napjainkban egy ország gazdasági fejlettségének egyik fokmérője, hogy milyen álla­potban van és mekkora az út­hálózata. A forradalom előtti Mongóliában nem léteztek a mai fogalmaknak megfelelő utak. Az igásvontatásnak tö­kéletesen megfelelt az asztal­sima sztyeppe is. Ez a helyzet csak a népi hatalom megszü­letése után kezdett megváltoz­ni. A fiatá! köztársaság kormá­nya • 1926-ban határozatot ho­zott arról, hogy a Tola folyó két partja között meg kell építem az ország első hícESít, — akkoriban fából — és a fővárosból Altanbulakba veze­tő kavicsos utat Attól kezdve a Mongol Nép- köztársaságban 3000 kilométer kemény burkolatú utat, mint­egy 22 000 folyóméter vasbe­ton- és fahidat építettek a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország segítségévet Fejlő­désnek indult a főváros és a közigazgatási központok útháló­zata is. Mongóliában jelenleg 19 útépítő vállalat működik, korszerű technikával felsze­relve. Autóstop Lengyelországban már 15. éve működik az Autóstop Társadalmi Bizottság. Kiszá­mították, hogy a legutóbbi 12 évben csaknem félmillió em­ber vette igénybe az autósto­pot. Az idén 35 000 autóstop­igazolványt adtak ki. Az elő­ző évekhez hasonlóan az autó­stop-igazolványok tulajdonosai biztosítva vannak közlekedési baleset ellen. A Lengyel Egyetemisták Szövetsége és az iskolák túristaházaiban az igazolvány felmutatója ked­vezményes áron kaphat szál­lást. Az igazolványok után be­folyó pénzeszközök egy részét a korábbi gyakorlat szerint az autóstop-mozgalomban leg­nagyobb aktivitást tanúsító gépkocsivezetők jutalmazására fordítják. ASZÓDI JANOS: A KRIMINALISZTIKA feala^dös TÖRTÉNETE Sherlock Holmes nyomában Ami a bűnügyi nyomozást és mindenekelőtt pipájával, illeti, Sherlock Holmes olykor amely a bűn üldözőinek való- naiv detektívnek tűnik. Ennek ságos szimbólumaként, detek- ellenére, az irodalomban leg- tívregényhősök számos nemze- alábbis, ő volt az első detek- dékének közvetítésével elju- tív, aki tudományos nyomozá- tott egészen a nagy detektív si módszereket alkalmazott, mai kollégája, Maigret rend- Sherlock Holmes azonban még őrfelügyelő fogai közé is.„ ha a leghíresebb is, nem az első detektív, aki helyet kő- Módszereit illetően Sherlock vetel magának a világiroda- Holmes sokkal inkább fel­lomban. A Conan Doyle-t a hí- használja a tudományt, mint rés nyomozózsenit, a bűnügyi elődei vagy mint sok utódja, regények romantikus főhősé- Hupin az egzakt gondolkodás nek prototípusát, 1887-ben te- híve nem használt sem remti meg Watson doktornak, nagyítót, sem vegyszereket, a nagy detektív barátjának 1-ecoy volt az első detektív az tolmácsolásában. irodalomban, aki megmérte, kutatta és értékelje a láb­Következtek még más nagy nyomokat. „Nektek egy láb- detektivek is, ámde az olvasó- nyom mitsem mond — kiál- közönség szívébe egyikük sem tott fel. — De számomra min- tudta úgy belopni magát, hír- den lábnyom eleven...” Ami­nevét és varázsát úgy meg- kor A. Conan Doyle benuttat­őrizni, mint Sherlock Holmes ja Sherlock Holmest, a krimi- a maga kockás malaclopó kő- nalisztika már jelentős vívmá- penyegével, tányérsapkájával nyok birtokába jutott. A pipás embert ágy kefl tekintenünk hát mint a mai rendőrtudo­mány irodalmi hősét? Koránt­sem! Egy amerikai kiadó, no meg a londoni Strand című folyóirat biztatására Conan Doyle még megírt ugyan két- kötetnyi Sherlock-kalandot, ám ezt a munkát inkább nyűgnek tekintette. Sherlock Holmes gyors sikere Conan Doyle irodalmi alkotómunká­jának derekán következett be, s hogy szabaduljon a detek- tívregényírás kellemetlenné váló feladatától, még egy kö­tetet írt, amelynek befejező részében „pontot tett” a hír­neves detektív életére: Sher­lock elesett a Moriarty nevű banditával folytatott harcban. Igen ám, csakhogy az olvasó- közönség nem törődött bele kédvence elvesztésébe. A vi­lág minden tájáról felcsattanó tiltakozás hatására Conan Doyle kénytelen „feltámaszta­ni” Sherlock Holmest; az újabb kalandsorozatok, tudo­mányos vonatkozásai azonban satnyák, • elmosódottak. Nem eléggé eredeti már az a kép sem, amelyet a nagyítóval fel­szerelt, kezén a láthatatlan nyomok laboratóriumi kutatá­sa során szerzett égések és he­gek nyomait viselő detektív- ről rajzol. Mindez azonban semmivel sem csökkenti an­nak a kezdeményezésnek az értékét, amely Conan Doyle nevéhez kapcsolódik, ö volt az, aki a múlt század végén rávilágított a tudományos bűnüldözés fejlesztésének szükségességére. Azonosítás Valamely bűntény kivizsgá­lása egykor főként a tanúval­lomásokra épült. Igen, a ta­núk szerepe óriási volt, jól­lehet ma már tudjuk, hogy a tanúvallomás nem mindig ki­fogástalan bizonyíték. A tanúk vallomásainak tévedéseit azon­ban sem megállapítani, sem pedig kizárni nem lehet. Amikor látott vagy hallott dolgokról van szó, nem ritkán megesik, hogy a tanúk — egész sor különböző tényező hatására, vagy az illető ese­mény bekövetkezésének szub­jektív körülményei folytán — egymástól eltérően értelmezik, jegyzik meg és elevenítik fel a történést. A fizika, a vegyészet,, sőt a matematika vívmányainak felhasználásával a rendőrtudo­mány egész sor újabb, eddig elsikkadt bizonyítékkal siet az igazságszolgáltatás segítségére. A kriminalisztikában lénye­ges szerepet játszik a sze­mélyazonosság megállapításá­nak, az igazság kiderítésének folyamata. Gyökerei mélyen visszanyúlnak a történelembe, s az a szükségesség hívta életre, hogy felfedezzék, el­szigeteljék és megbüntessék a társadalomra nézve ártalmas elemeket. Elsősorban is az is­meretlen gonosztevő kilétét kell megállapítani. Ki a tet­tes? — ennek a kérdésnek a tisztázása volt mindenkor a öeadŐEség fő feladata. V i t

Next

/
Thumbnails
Contents