Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
Húszéves a Déryné Színház Tv-előzetes Huszadik születésnapját ünnepli a Déryné Színház. Ebből az alkalomból szerdán délután a, színház vezetősége sajtótájékoztatót rendezett, amelyen elmondták, hogy a Déryné Színiház legtöbb premiert megért szerzője Jókai Mór, akinek dramatizélásait összesen 1057 előadásban láthatták szerte az országban. A több mint száz előadást megért magyar darabok írói között ott találjuk Fazekas Mihály, Katona József, Szigligeti Ede, Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Tamási Áron nevét. A műsorra tűzött több Shakespeare-da- rab, köztük a Hamlet, a Rómeó és Júlia, az Othello — 750 alkalommal került közönség elé. A klasszikusok közül Shakespeare-t csak Moliére előzi meg, akinek vígjátékait a színház fennállása óta 1014- szer játszották. A műveivel leggyakrabban szerepelt klasz- szikus külföldi szerző Schiller, G. B. Shaw, és Osztrovsz- kij. Az elmúlt húsz év alatt a Déryné Színház összesen 277 bemutatót tartott, amiből 41 ősbemutató volt. Olyan „há- ziszerzőkkel" dicsekedhet a színház, mint Illyés Gyula, Bárány Tamás, Nadányi Zoltán, Eörsi Ferenc, Simon Magda. Az idei jubileumi évad nagy eseménye lesz Madách Imre drámai költeményének, az Ember tragédiájának bemutatója. Az idei 14 premier között két új magyar darab is szerepel: Végh Antal Menekülők című drámája, és a Kertész Erzsébet regényéből Pápa Relly által dramatizált ifjúsági színmű, a Szeptember végén, amely Szendrey Júlia életéről szól. A Déryné Színház bérleteseinek száma jelenleg meghaladja a hatvanezret és így gyakorlatilag a „Telt ház” tábla az egész évadra kiakasztható. Legközelebbi bemutatójuk a Verne Gyula regényéből színpadra írt Sándor Mátyás, amelynek rendezését Both Béla, a Nemzeti Színház igazgatója vállalta el. Az ifjúsági előadás főbb szereplői: Horváth Ferenc, Fenyvesi Balázs, Fehér Tibor, Botár Endre és mások. Szolgáltatás Kurucbádogháza hajdanában szegényes kisközség volt, de hogy a hetedik határban megépült földrészünk legnagyobb cserebogár-tenyésztő telepe, ahol ipari célokra idomított bogarakat szaporítottak külhoni megrendelésre, a falu izmosodott, gazdagodott. Neonfény ragyogott fel a szövetkezeti italbolt homlokzatán. A tanács kiköveztette a község alján kacskaringózó Bu- gyuka-vatak fenekét, mivel a forgalom azon zajlott, lévén a patakmeder a legjobb közút az egész járásban. Nyílt még három tánciskola, egy virágkereskedés, meg két nyilvános telefonállomás. Igaz, hogy ezekben egyelőre nem volt készülék, de igen szépen festettek a szederfák árnyékában. E fák alatt szokott összegyűlni a falu népe, hogy csöndes egyetértésben átkozza a televízióját, padlókefélő gépét, villanytűzhelyét, mosógépét és a technika egyéb csodáit. Ha Tutajos Mózsi bácsi, a nyugalmazott harangozó nem tanulja ki sebtében a villany- szerelést, bizony, háztartási gépek nélkül marad Kurucbádogháza. Dehát Tutajos bácsi szorgalmas ember volt, s jó pénzért jószívű, így hát lassanként mindenki sorra került Mózsi bácsi azt mondogatta, hogy ő Csaba királyfi, a legendás hun vitéz. Dehát ezt a kis hóbortját elnézték neki, s csak akkor került bajba, mikor felszerelték az első telefonokat a fülkékben. Ezeket Tutajos bácsi kiszerelte, és Noé bárkájának motorját akarta megépíteni belőlük. Mint Kurucbádogháza egyetlen és legidősebb huligánját telefcmrongálásért elítélték Mózsi bácsit, s bizony, a rossz gépek rosszak maradtak, mert nem volt ügyes kéz, amely életre keltse őket. Csak a lakosság esett kétségbe, de nem a tanács. Megkereste az illetékeseket és segítségüket kérte a szolgáltatóház megépítéséhez. Az emeletes remek csak részben népesült be. A földszinti üzletsort elfoglalta egy gomböntő, egy teknővájó, egy harangöntő, egy esőcsináló, meg két sírásó. Az emelet üresen maradt. Egyetlen szerelő jelentkezett, de arról is kiderült csakhamar, hogy szélhámos, mivel gépjavítás helyett babból akart jövendölni az ügyfeleknek. És mégis lett megoldás. öt idős egyén érkezett egyenesen a fővárosból. Beköltöztek az emeletre, kikönyököltek az ablakokba és elégedetten nézegették az eléjük táruló tájat. Nagy sokaság gyűlt a cigarettázók alá. — Mikor kezdik a munkát? — kérdezte Tér ka néni. — Reggel. — Hozzám jöjjenek először. Nem működik a rádióm. — Megnézzük. Megvesszük. — Rosszul mondja — nevetgélt Terka néni. — Megjavítjuk! Ezt akarta mondani, ugyibár? — Jól mondtuk, lelkem — verte cigarettája hamuját Terka néni fejére a legidősebb egyén. — Megszabadítjuk magukat a sok kacattól. Igaz, hogy nem vágunk szerelők, de annál jobb ószeresek. Darázs Endre Az ellenállástól a sex-irodalomig Jegyzetek a mai olasz kuliúráról 11. A könyvesboltok káraka- tai nem nyújtanak különleges látványt Olaszországban. Manapság nemigen akadnak szenzációként hirdetett olasz regények. A külföldi bestsellerek is meghúzódnak a politikai irodalom és a sex-kiadványok árnyékában. A parkokban, villamoson, vonaton nem látni könyvet olvasó embert. Az újságolvasó olasz is ritka jelenség. A hírlapos pavilonok előtt soha nincs tolongás a legfrissebb kiadásért. Nincsenek statisztikai adatok a könyvet vásárlók, az olvasók arányáról, a látszat mindenesetre az, hogy az olaszok keveset olvasnak. Ennek általában két oka lehet: vagy drágák a könyvek, vagy nem túlságosan érdekes a hazai irodalom. Na és természetesen: a televízió. Olaszországra vonatkozólag mindkét feltétel megfelel a valóságnak, a televízió szerepe pedig ugyanaz, mint más országokban, akárcsak nálunk. A háborút követő fellendülés után miért hanyatlott az olasz irodalom? Hogyan lett érdektelen? Tanúlságos módon. A látóhatárt az atombomba felhői borították el, a hatalomból kiszorították a munkásmozgalom erőit. A félelem, a szorongás, a bizony- 1 alanság. a bizalmatlanság visszalopódzott a szívekbe. Az olasz polgárság, de főleg a nagytőke, megrémülve a demokratikus erők és töltésüket hordozó irodalom erőteljes és egyre jobban ható sugárzásétól, amerikanizálta saját politikáját; kultúráját, szellemiségét. Cesare Pavese, a fellendülés periódusában magányosan is bízó pesszimista, öngyilkos lesz. Ha magát az irodalmat és jelenségeit lehetne színpadra állítani, ez volt a jel, amely az elmúlt negyedszázad legtragikusabb jelenetének nyitányát indította. Kitört a hidegháború. A fasizmus politikai és szellemi katakombáiból napfényre törő Olaszországban mindez nem maradhatott, és nem is maradt hatástalan. Az értelmiség, az alkotók, a művészek körében az egész kulturális életben, de mindenekelőtt az irodalmi szférában éppúgy, mint a magányos alkotók sajátos világában, a zavar és a kiábrándulás jelei mutatkoznak. A nagy realista kísérlet, amely általános fogalmazásban a boldogság megszerzésének előfeltétele volt, megtorpant. A társadalomban kialakuló zsenge közösségi kapcsolatok megmerevedtek. A szellem válságát a gondolkodás válsága követte, ami nyilvánvalóvá tette, hogy az új helyzetben a neoreal izmus hétköznapiságra törekvő dokumentációs eszközei nem alkalmasak a frissen felmerült problémák megragadására és bemutatására. Az „emberhez való visszatérés” jelszava elvesztette humanista forradalmiságát és lendületét, s frázissá szűkült, Az alkotók a megváltozott helyzetben is azokat a formákat alkalmazták, amelyeket a korábbiakban alakítottak ki. Az olasz irodalom megrekedt. Noha orientációja helyes volt, céljait csak kitűzni tudta, elérni nem. A fasizmus után bontakozó rügyeit megtépte a hidegháború jeges orkánja. Nőnek az egyéni tragédiák, a veszteségek és csökken a művészetet és általában a szellemi életet mozgásban tartó eredetiség. A fordulatot mindenekelőtt az olasz költészet sínylette meg. Salvatore Quasimodo, a Nobel-díjas olasz poéta, megpróbálta ugyan a költők egy csoportját kivezetni a társadalmiság porondjára, de a politikai válság meghiúsította a „nyitás” lehetőségét a költészetben. A lehangoltság, a pesszimizmus, a céltalanság lett az uralkodó, az időszerű. A megújulás reményei elvesztek, az új generáció költészete tartalmatlan formalizmusba torkollott. Szerencsére, az olasz prózairodalom jobban állta a próbát. A válság lassabban hatotta át, realista hangulata és dokumentációs szemlélete erődként állja az ostromot. Nem vész el az Ellenállás élménye és a neorealizmus motívumai immár az új helyzetNÓGRÁD — 1970. szeptember 19., szombet | jelenet az Elmúlt negyed — mindjárt fél eímű csehszlovák zenés filmből. A televízió szeptember 26-án — szombaton — 14.45-kor kezdődő műsorához Stendhal—Illés Endre: Vörös és fekete. (Kedd, 19.15). Háromfelvonásos dráma közvetítése a miskolci Nemzeti Színházból, felvételről. A XIX. század első felének nagy francia írója katonamúltjából választotta álnevét — a Stendhal nevű német városban állomásozott —, eredeti neve Henri Beyle volt. Vörös és Fekete című regényét 1830-ban adta ki, de fél évszázadnak kellett eltelnie, amíg Stendhal sikeres író lett. dezett zenei hetek megnyitója, hanem a Bartók Béla születésének 90. évfordulójáig tart. A megnyitóhangverseny éppen ezért Bartók-műveket mutat be, a televízió ezek közül a Két kép című zenekari művet és a III. zongoraversenyt sugározza. Vezényel: Losin Maazel, közreműködik: Fischer Annie zongora- művész. A műsort az Euróví- zió és az Intervízió is átveszi. A novellairodalom gyöngy20.40). Lord Arthur-: Seville gyilkossága; a győzelmes szerelem dala, Oscar Wilde és Turgenyev novellájának lengyel tévéfilm változata. A Wilde-novella egy gazdag főnemes eljegyzési ünnepségére viszi el a nézőt, olvasót, ahol egy tenyérjós azt jövendöli az ünneplő főúrnak, hogy hátralevő életében még gyilkolni fog. Az esküvőt elhalasztják, mivel a főnemes úgy dönt, hogy csak a jövendölés beteljesedése után köt házasságot. A film arról szól, hogy a lord komornyikjával együttműködve, hogyan próbál áldozatot keresni a — hitük szerint — törvényszerűen bekövetkező gyilkossághoz. A darab meglepő fordulattal ér véget, és a lord valóban gyilkossá lesz... A főszerepet Lapicki alakítja, magyar hangja Bárány Frigyes. A Turgenyev ^novella főszerepét Beáta Tiszkyevicz játssza. Játszott Vejnemöjnen ujja— (Szombat, 19.30). Emlékezés Vikár Bélára. A Vikár Béla halálának évfordulóján sugárzott műsor a sokoldalú tudós. irodalmár, folklorista, népdalkutató, fordító munkásságát mutatja be. Vikár fordította először magyarra a rokon, finn nép eposzét, a Kalevalát. Életművét a Thália Színház Kalevala-előadásának részleteivel, továbbá sok ismert, általa gyűjtött népdal előadásával ünnepeljük. Ma már közismert pl. a Röpüli páva szignálja, amely szintén Vikár-gyűjtés. A sokoldalú tudós halálának évfordulóján a rajta keresztül megismert „komoly, öreg Vejnemöjnen” Művét már játszották filmen is hazánkban, a francia produkcióban Julien Soréit, Gérard Philippe alakította. A karrierista Julien Soréi a fel- emelkedés egyetlen reményét a katonai vagy papi pályában látja, láthatja, s 6 a reverendát választja. Alakja ma már a törtetés szimbóluma. Az átdolgozó Illés Endre eredeti megoldásai mellett is hű a regény szelleméhez: a lényeget, a tehetséges paraszt- fiú tragikus nagyratörését és ,a kor kisszerűségét adja visz- sza. Bpdapeslí zenei hetek. (Péntek, 19.40). A megnyitó hangverseny közvetítése az Erkel Színházból. Ezúttal nemcsak a budapesti művészeti hetek keretében megrenhez alkalmazkodva ismét felbukkannak. Közvetlenül a hatvanas évek előtt, majd ennek közepe táján az olasz irodalmi élet figyelmet keltő eseménye Marcello; Venturi történelmi-társadalmi! regénye, előbb á „Germán vakáció”, majd később a „Fehér zászló Kefalónia fölött”. Írásaiban a második világháború legtragikusabb olasz epizódjait dolgozta fel. Mindkét regény nálunk is jól ismert. A könyv azonban nemcsak szellemi termék, hanem üzlet is. Különösen Olaszországban az. ahol a „piazza”-k (piaz-. za = tér) — egy városban any- nyi található, mint máshol egy országban — nemcsak terek, hanem piacok is. A kiadók irányító és meghatározó tevékenysége az új generáció szellemi híveinek figyelmét az üzlet felé fordítja. A sex és az erőszak a legjobb üzlet, és így a leggyakoribb téma a könyvekben. Ha az olasz könyvesboltokban valami feltűnő, úgy leginkább az a bizarr megoldás, hogy még a jobb üzletek kirakataiban is a legkomolyabb politikai műveket a közvetlen melléjük helyezett sex-irodalommal párosítják. persze, hogy mi érlelődik 1 most az olasz szellemi élet kulisszái mögött költészetben, novellában, regényben, filmben — amelyből az utóbbi években is néhány kiemelkedő, eredeti alkotás született —, azt nehéz lenne megjósolni. A múltat idézve a szellem és a művészetek terén Itália ragyogó művekkel gyarapította az emberiség kultúr - kincsét. Nincs semmi okunk, hogy a jelen' ellenéi-e az ellenkezőjét állítsuk a jövőre vonatkozóan. Kerekes Imre szemei tv-filmen. (Péntek: üjjainak játéka az emlékzene. Kép a Molnár Ferenc műveiből összeállított Pesti erkölcsök című műsorból. A televízió szeptember 26-án — szombaton — 20,20-kor kezdődő adásához v Megbecsülik a tanácstagokéit Szolnok megyében különös megbecsülésben részesítik azokat a tanácstagokat, a lakosság széles rétegeinek bizalmát élvező polgárokat, akik több éve, vagy évtizede részt vesznek az államhatalom helyi munkájában. Több, százra fehető azoknak a járási, városi és községi tanácstagoknak a száma, akik a „Társadalmi munkáért” kitüntető jelvény arany, ezüst és bronz fokozatát kapták. A Törökszentmiklósi városi Tanács a város díszpolgárává választotta Jávor László nyugdíjas MAV- dolgozót, aki több mint másfél évtizeden át munkálkodott a köz javára. Százszemólyes óvoda A hét elején kezdődött meg az óvodai oktatás Balassagyarmat legújabb, százszemélyes óvodájában. Átadására nagy szükség volt, mert a város férőhelygondokkal küzd. Négy évvel ezelőtt egy megyei párthatározat kimondta, hogy huszonöt—harminccal kell növelni a férőhelyek számát. Mivel ez Balasagyarmat óvodai helyzetén lényegesen nem változtatott volna, ezért a városi tanács úgy határozott, hogy megnöveli ezt a számot. A most átadott óvodával lényegében százötven gyerek elhelyezését tették lehetővé az idén. A négycsoportos óvoda, amelyre a tanács egymillióhatszázezer forintot költött, központi fűtéses, a megye legkorszerűbb óvodái közé tartozik.
