Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

Színházi élet LILIOM Sértődött é9 sértett emberek Két este Liliomnak tapsolt a közönség, azaz egy külvá­rosi legendának. Legendát hir­det a színlap, holott misztéri­umról is beszélhetünk, amely két részben, hét képben per­geti le előttünk egy csirkefo­gó életét és halálát A mdsztériumtererntés ta­lán legszebb magyarországi példája (ki, mit tudna még idesorolni?) a század elejének szakadékét jelképezi a maga ahdtatos, népieskedő fordula­taival, amelyek őszinték és őszintén kell elfogadnunk. A cselédromantika érzelgőssége, a vursli hangulat kikerülése az előadás fő érdeme. A szín­mű nem tartalmaz példabeszé­det, s talán éppen ezért fogja meg óhatatlanul a nézőt né­hol bájos, máshol bárgyú an naiv szövegrészeivel. Molnár Ferenc mindezt a külvárosi környezet illusztrálására hasz­nálja fel, irónikusan — an­gyalszárnyakat lebegtetve. Az az öröknek vélt emberi igaz­ság fogalmazódik meg Ruszt József színpadra állításában, amely szerint a gyöngy igenis gyöngy marad a szemétdom­bon, tehát ki lehet emelkedni a sárból, ha megfelelő karfo­gást alkalmaznak. Élethű képek és mégsem ro­mantika. Annak ellenére, hogy itt a jóság túlontúl kedvessé, a szeretet pedig ,.rekedt han­gú”, sörtől eldurvult erőszak­ká válik. A jó és a rossz, a megszokásból kétlaki ember küzdelme, helyesebben mártí- riuma talál megoldást abban a finom „feldolgozásban”, amit ■Julik» fogalmaz meg a tarka színű képek irreálissá vált purgatóriumáiban lánya kérdé­sére: „Mi történt itt most ve­lünk, anyám? —Semmi, fiam. Nyugodjál meg. Az történt, hogy itt szépen, csöndesen et­tünk, ebédeltünk, és nekem egy percre eszembe jutott a te apád, a Liliom...” És itt fe­jeződik be a huszadik század elejének durva mintákkal szőtt virágéneke, hogy helyet adjon a közönség érzelmi ki­törésének. A színműnek több kulcsfi­gurája van. Nemcsak egy „re­kedt hangú”, dandy lépéseket libegtető Liliom él a darab­ban, hanem egy Julika nevű esetlen cselédlány is, aki sze­gényebb lenne sorstársa, Ma­rika nélkül De itt említhet­jük a jobb sorsra érdemes lá­nyok ellenpéldáját, a „külvá­rosi Lucifer” alakjában te­vékenykedő Ficsúrt is, aki mellett Muskátné asszony körhintás szerepében mintegy az élősködés ligetbeli minta­példáját rajzolta meg Molnár Ferenc. Kár lenne túlontúl naggyá tenni ezt a darabot, de az előadás legszebb, klasszikus erényeket csillogtató rugói méltán váltják ki a nézőből az elismerő szót. Simor Ottó Já- szai-díjas, nem a főszerep, ha­nem a karakterfigura oldalá­ról közeledett Liliomhoz. Amíg a színrelépés önteltségétől el­jut a Julikétól való búcsúzko­dás tiszta fényéig, érzelmi szín­skála játszódik le a színpa­don. Simor Ottó tudatos szí­nész. Súlyos és könnyed egy­szerre. Nem a szöveg határoz­za meg erejét, hanem a szitu­ációik elsőrendűsége, s utána az érzelmi telítettség, ami az elmondandóból és az adott je­lenetből derül ki. Nem szalad a szavak után, kivár, hogy az arra megfelelő pillanatokban — egyszerre a jó vagy rossz példa prototípusaként — be­mutatkozzon. megvédje a kita­szítottak kenyerét. Büros Gyöngyi naivából ki­induló figurája az események sodrán keresztül, komoly Ju­likévá érleli a lányból asz- szonnyá átváltó szerepet, amely dráma a búcsúzáskor, s felhőket elhessegető az utolsó képben, A darab elején tiszta­ságtól bizakodó, a végén a meggyőzéstől elfáradó. Julika végig megtartja magát gyöngy­nek, igaz: annak a bizonyos dombnak csak a szele érintet­te meg Déry Mária Marikája nél­kül elképzelhetetlen lett vol­na Büros Gyöngyi ragyogó alakítása. ízessége, naiv bájos­sága, Hugóba vetett hite (akit Kun Vilmos formált meg sze- reteitre méltóan) a jóság olda­lát erősítette, azt az emberét, aki őszintén hisz az emberi érzelmekben, ha nem élnek vele vissza. Hollundemé kor­holó szavait a Jászai-dijas He­gedűs Erzsébet éretten, meg­fontoltan, példamutatóan ol­dotta meg. A már „külvárosi Lucifer­ként” említett Ficsúrt Novák István érdemes művész állí­totta elénk. Megrázó volt, ahogy „pályatársa” holttestére helyezi az égőpiros virágot, amellyel tulajdonképpen nem tette jóvá romlásra hívó erő­szakosságát. Lontay Margit érdemes művész Muskátné alakítása felölelte egy gazdag színészi pálya vafamennyi ta­pasztalatát. Kedveskedése pil­lanatok alatt csapott át hiú­ságában sértett asszonyi fúri­ává, hogy a végén ő is meg­alázkodjon. De sorolhatnánk az egy-egy villanásra feltűnt arcokat is, Gerbár Tibor Já- szai-díjas Linzmann alakítását vagy a többiekét. A debreceni Csokonai Szín­ház társulata a már tőle meg­szokott és az általa támasztott színvonalon adta elő Molnár Ferenc darabját. A színmű hatvan évével történelmi ada­lék egy adott korhoz. Jó, ha tudnak róla a fiatalok, ilyen meggyőző és művészi előadás­ban. Ruszt József rendező el­képzeléseit jól elősegítették Gyarmathy Ágnes kitűnő jel­mezei, valamint díszletei, amelyből Salgótarján közönsé­ge — sajnos — a .Jtájolás” kö­vetkeztében csak egy részt ka­pott. Zakar István maszkmes­ter munkáját szinte jelzés­szerűen végezte, alávetve ma­gát a rendező kívánságainak. Molnár Zsolt A latin kultúr« évszázado­™ kon át az európai mű­veltség értékmérője. Hatása ál­talános érvényű, kontinentális méretű, magyarországi vonat­kozásai közismertek. A klasz- szikus görög—latin kultúra emberiségre érvényes normái után Itália városállamainak művészei korszakot nyitó al­kotásaikkal, a reneszánsz for­radalmával, utánozhatatlan tehetséggel és kifejező eszkö­zökkel hozták létre világszer­te műkincsként őrzött alko­tásaikat. Az itáliai művészet és szel­lemiség története súlyos kincs­ként nehezedik mai örökösei­re. Olaszország szerepe a XX. században nem hasonlítható ahhoz a mindent átfogó és át­ható kisugárzáshoz, amely szá­zadokon át példája és inspirá­tora volt kontinensünk szelle­mi-művészeti világának. Talán azért van, hogy napjainkban kevesebb szó esik a latin és az itáliai műveltség és művé­szet mai örököseinek szerepé­ről, s hatásukról a szellemi áramlatok és folyamatok sod­rában. A vezető szerep kétségtelen a múlté. De a hatás azért jó­val nagyobb annál, mint ahogy ezt általában számon tartják — különösen itthon — korunk szellemi áramlatait és stílusirányzatait elemző tanul­mányok. Pedig elég. ha itt az olasz művészi-társadalmi film szerepére, a neorealizmus kon­tinenseket átfutó hatására gondolunk. A példák már századunkon belül is önálló periódust jeleznek, a második világháború után eltelt hu­szonöt esztendőt. Számunkra tulajdonképpen ez a legérdekesebb. hiszen nemcsak térben, időben is ez jelenti a kontaktust napjaink­hoz. A második világháború Az ellenállástól a sex-irodalomig Jegyzetek a mai olasz kultúráról I. utáni olasz irodalom — nem jelképesen, hanem e valóság teljes vértezetében — harcban születik. Realitását, társadal­mi súlyát, kegyetlenül igaz­ságra törő őszinteségét abból a nagy népi-társadalmi láza­dásból nyeri, amely a fasiszta rendszer és a német megszál­lókkal szembeni ellenállhatat­lan fűzként lobog fel Itáliá­ban. A haladó szellemű írók, földhöz ragadt, mindennapi életükért küzdő, többségükben fegyvert forgató emberek let­tek. Később így is erről írnak. A társadalmi haladás, a ki­zsákmányolás, a munkások és parasztok ügye irodalmi téma. Mellesleg az tudja ezt igazán értékelni, aki — akár ma is — végigjárja Olaszország an­gyalokkal, istenekkel, túlvi­lággal, és komor á'jtatossággal zsúfolt képtárait, múzeumait. A felszabadulás utáni első években — amikor még a kommunisták is részt vettek a kormányban — a kultúrális élet a latin temperamentumra jellemző vibráló, foszforeszká- 16 sugárzással, szinte felforrt. Mintha a béke mómorítóan gyógyító szele egy sugallatra elfújta volna a kétségbeesést, a ködöt, a magányosságot, a félelmet és a szorongást. És mögötte fellebbent az értel­mes élet lehetőségének kon­túrja, s mindaz, ami ennek alappillére, az emberség, a szabadság, a becsület kézzel fogható fogalmai. 4 NOGRÁD — 1970. szeptember 18„ péntek Egy jobb és bölcsebb társa­dalom lehetőségei. „Nem a szenvedésekben vigaszt nyúj­tó, hanem a szenvedések ellen megvédő, azokat leküzdő és megszüntető kultúra” az el­sőrendű cél, adja meg a prog­ramot a kiemelkedő folyóirat, az II Politecnico hasábjain Vittorini. De ez már akkor több volt, mint program, mint ahogy ezt hamarosan bizonyította az olasz vers, próza, és film. Ki a felelős? Hol a társa­dalmi igazság? Mire emlékez­zünk a háborúból? Ez lett a legközvetlenebb művészet, az olasz film tematikája. A Ró­ma nyílt város megrázó sike­re után, Fellini és követői, forgatókönyvírók serege lát a tények és adatok, a valóság feltárásához. Ez a háború után előszpr je­lentkező dokumentációs szomj és ennek kielégítésére törekvő szándékok hatják át a film hatására a novellisztikát is. És természetesen maga a film sem élhetne meg a saját tala­ján, ha nem táplálná az az irodalmi közeg és kulturális igény, amely azokban az években hatalmába kerítette Olaszországot. A fasizmus tör­ténete most lett teljes és va­lósághű a kegyetlenség és az ellenállás irodalmi krónikájá­val. Természetesen politikai művek és gondolkodók művei mellett, amelyek közül Gramsci hagyatéka, éles és fi­nom marxista érzékletessége, ragyogó intellektusa ma is alapműve az olasz szellemi vi­Tanácskozás a honvédelmi nevelésről A különböző fegyveres tes­tületek vezetői. képviselői szerte az országban immár évek óta nagy szeretettel fog­lalkoznak az úttörőkkel, gyer­mekekkel. Munkájuk jó mód­szerének elterjesztése érdeké­ben hívta össze a Magyar Úttörők Szövetségének Orszá­gos Elnöksége, a Honvédelmi Minisztérium, a BM Határ­őrség és a Munkásőrség Sal­gótarjánba azokat, akik eddig is fontos szerepet játszottak az úttörő honvédelmi alegy­ségek munkájában, a gyer­mektársadalom honvédelmi nevelésében. A tanácskozás eredményeiről, feladatairól beszélgetett munkatársunk Szabó Lászlóval, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének titkárával. — A párt KB ifjúságpoliti­kai irányelvei hangsúlyozzák a honvédelmi nevelés jelen­tőségét — kezdte beszélgeté­sünket Szabó László. Ez meg­erősítési nyert a kongresszu­si irányelvekben, ahol kiemelt feladatként szerepel az ifjú­ság honvédelmi nevelése, ami számunkra nem kampányfel­adat, hanem folyamatos, min­den gyermekre kiterjedő te­vékenység, amely áthatja az úttörőélet minden formáját, megnyilvánulását. — A honvédelmi nevelés feladatairól mit tud magá­ra vállalni a Magyar Úttö­rők Szövetsége? — A gyermek korosztály honvédelmi nevelése, mint a gyermekek nevelése, általában az egész társadalom ügye. Legfontosabb tényező ebben az iskola. Az úttörőszövet­ség a maga eszközeivel, a KISZ vezetésével igyekszik kivenni részét ebből a nemes feladatból. Ez a korosztály nagyon is magáénak érzi a haza védelmével kapcsolatos kérdéseket. A gyermekeknek imponálnak a fegyveres tes­tületek tagjai és szívesen is­merkednek a technikai eszkö­zökkel Is. Mindez megkönnyí­ti, hogy az úttörőszövetség programjába beépítsük a haza védelmével kapcsolatos fel­adatokat. Igyekszünk minden lágnak, hatásától még a jobb­oldal sem függetlenítheti ma­gát. De maradjunk a háborút követő évek háborús króni­káinál és annak társadalmi dokumentációjánál, amelynek kiemelkedő irodalmi művelő­je Vasco Pratolini. Az újrea­lizmus klasszikus művét al­kotta meg a fasizmust elemző Szegény szerelmesek króniká­jában. Vele és Vittorini mű­veivel lép fel az olasz iroda­lom porondjára az ellenállás­ból oroszlánrészt vállaló mun­kásosztály. Az olasz proleta­riátus velük nyert „polgárjo­got” Itália irodalmában. Ér­zelmesen elfogult szenvedélye, a szegénység iránt érzett hu­manitása értékrendszerűen fontos és jellegzetes volt az új realizmus kibontakozása ide­jén. Ritka pillanat az ilyen egy ország szellemi életében. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy min- deht a helyére lehet tenni. A társadalom valóságos erőinek színre lépése mindig felcsil­lantja azt a reményt, hogy távol lehet tartani magunktól az ólálkodó pesszimizmust. Minden megválthatónak lát­szott — még Olaszországban is. Még a magányban vergődő Cesare Pavese is a nagy kö­zösség teremtő és a boldogí- tóanfeloldó hatásában látja a dolgok nyitját: „Az akadály, a gát, amelyen át kell törni: az ember magányossága, a mi­enk és a másoké — írja. — Az új legenda, az űj stílus titka ebben rejlik...” Aligha vitatható, hogy az ** új stílus klímája mesz- sze a félszigeten túl, a fran­cia új regénytől az amerikai filmstúdiókig termékenyen ha­tott az alkotóra és ezt a vál­tozást szívesen fogadta az idealizált világoktól egyre job­ban elforduló — köznapi ki­fejezéssel élve — a haladó em­beriség. Kerekes Imre gyermekre kiterjedő tevé­kenységi formát megvalósíta­ni. — A Magyar Ottörök Sző. oetsege kiktől var segítsé­geit a zavartalan munka ér­dekében? Hogyan segítették a gyermekek honvédelmi nevelését a fegyveres tes­tületek? I — A njagyar néphadsereg­től, a BM Határőrségtől és karhatalomtól. valamint a munkásőrségtől kapunk segít­séget. Az MHSZ-szel való kapcsolat is a jó munka egyik fettétele. A most befe­jeződött tanácskozás is egyik bizonyitéka annak, hogy a fegyveres testületek minden támogatást megadnak nekünk. Mind az országos parancsnok­ság, mind a helyi vezetők megértik, hogy mindaz, amit az úttörőszövetség végez a gyermekek honvédelmi neve­lése érdekében, egyúttal saját céljaik eredményesebb meg­valósítását is szolgálja. Határ, őr tisztek mondták el a ta­nácskozáson, hogy mennyivel más érzésekkel vonultak be azok a fiatalok, akik úttörő korukban határőr szakaszok tagjai voltak. Otthonosabban mozognak a kiképzés körül­ményei között — Milyen szerep vár az úttörő honvédelmi és határ­őr alegységekre? Hogyan segíthetik elő ezek az egy­ségek valamennyi kisdobos és úttörő honvédelmi neve­lését? — A honvédelmi alegységek, mint említettem, formát je­lentenek, Az úttörőszövetség kettős feladatot és célt való­sít meg. Egyfelől kielégíti azt a plusz érdeklődést, ami a gyermekekben mutatkozik. Az alegységek a mindennapi te­vékenységben a szakkör jelle­get öltik magukra. Olyan el­méleti és gyakorlati ismere­teket, készségeket, élménye­ket adunk a gyermekeknek, amelyek kibontakoztatják bennük ezeket a tulajdonsá­gokat. Másrészt fölkészítjük őket arra, hogy saját őrsük­ben. rajukban, csapatukban valamennyi felgyülemlett él­ményt társaikkal közösen hasznosítsák. Tehát a motor szerepét töltsék be egy hadi­játék levezetésében, egyúttal aktivisták legyenek a honvé­delmi nevelés eredményeseb­bé tételében. — Hogyan értékeli a most befejeződött tanácsko­zást? Mennyiben jelentett újait a honvédelmi nevelés eddigi munkájában? — A honvédelmi alegységek tevékenységében lezárult a kísérletezgetés, a szétszórt kezdeményezések korszaka. Elérkezett az idő arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok bir­tokában, a legjobb példákat, összegyűjtve, egységesebbé- te­gyük az alegységek tevékeny­ségét. Az a célunk, hogy min­denütt olyan feladatokat old­janak meg, olyan módszere­ket, formákat alkalmazzanak, amelyek a legcélravezetőbbek az adott körülmények között. Túl ezen: a tanácskozáson összegyűlt 120 elvtárs közös munkájának eredményeként valamennyien még jobban meggyőződtünk a feladat fon­tosságáról, szépségéről. Mind­annyian újabb lendületet kaptunk. Azzal az elhatáro­zással váltunk el egymástól, hogy a kialakult elvtársi, ba­ráti munkakapcsolatokat a továbbiakban is hasznosítsuk és a folyamatos tapasztalat- cserékkel is magasabb szín­vonal elérését szolgáljuk. M. Zs. Skoda az építkezésen Este pólinkázott, ós még reg­gel is érezte a szesz hatását Gajdár Lajos 32 éves bárnál kubikos. Gajdár Skodájával Tarjámba jött tankolni, és összeakadt volt katona pajtásá­val. A találkozás örömére sö­rözni kezdtek a Salgóban, és megittak a négy üveg sör mellett még hat duplát is. Es­te fél 11 körül járt az idő, amikor Gajdár hazalndult Skodájával Barnába. de a község helyett a vásártéri építkezésen kötött ki. A Rá­kóczi úton miközben egy sze­mélykocsit került gépkocsi­jával, az építkezésre szaladt az ittas gépjárművezető. A vér- alkohol-vizsgálatnál kiderült, hogy Gajdár súlyos alkoholos állapotban vezette a gépkocsit. A Balassagyarmati Járásbí­róság ittas állapotban való gépjárművezetésért hat hónap javító-nevelő munkára ítélte. 20 százalékos bércsökkentés mellett. Egy évre a gépjármű­vezetéstől is eltiltotta. * Érdemes a KRESZ 46. §­ának 3. bekezdését idézni: „A járművezetőnek közvetlen ve­zetés előtt, valamint vezetés közben szeszes italt, vagy más hasonló szert fogyasztani, vagy azok valamelyikének hatása alatt levő állapotban járművet vezetni tilos." — ács ■— KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek — 8.20: Legénybúcsú. — 9.00: Az elektromikroszkóp a biológiai ku­tatásokban. Riport. — 9.11): Zene­kari muzsika. — 10.05: Iskolarádió. — 10.40: Polkák. — 10.5«: Lottó. — 11.00: Édes anyanyelvűnk. — 11.05: Kígyókaland. - 11.25: Dvorzsák: Esz-ddr vonósnégyes. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei kok­tél. — 13.15: sántha Ferenc népi zenekara játszik. — 13.45: Nagyta­karítás — nagyban. Riport, -t 14.00: Róka Móka Bábszínháza. — 14.25: Iskolarádió. — 15.10: Harc­ban születtek., . — 15.31: DebUssy- és Ravel-dalok. — 15.55: A világ­gazdaság hírei. — 15.00: Megjelenés előtt. — 17.05: Külpolitikai figye­lő. — 17.20: Budapesti beszélge­tés Christa Ludwiggal. — 18.00: New York — ahogy a világifjú­sági konferencia küldöttei lát­ták. — 18.18: tXi lemezeinkből. — 19.25: Krimikedvelőknek. Gyil­kolni könnyű. — 20.48: A Magyar Rádió és Televízió népi zeneka­ra játszik. — 21.30: Láttuk, hal­lottuk. . . — 21.50: Varsói koncert. — 22.15: Közvetítés a vívó-világ­bajnokságról. — 22.30: A svájci olasz rádió énekkara énekel. — 22.53: A falukutató jegyzetfüzeté­ből — 23.03: Carl sehurlcht vezé­nyel. — 0.10—0.25: Vörös Kálmán népi zenekara Játszik. PETŐFI RADIO: 8.05: Chopin- művek. — 8.50: Időszerű nemzet­közi kérdések. — 9.00—10.00: Ezer­egy délelőtt. — ío.OO: A zene hul­lámhosszán. — 11.48; pákolitz István és Sípos Gyula versel. — 12.00: Kórusok népdalokat énekel­nek. — 12.30: Donizetti: Lammer- moori Lucia. — 12.45: Turisták, figyelem: — 13.03: Balettzene. — IS.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00—18.00: Kettőtől hat­ig. — 18.10: Nótacsokor. — 18.47: Termőre fordulóban, m. rész. — 18.57: Erkel: Hunyadi László. — 30.28: CJ könyvek. — 22.21: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 22.41: A cirkusz csil­lagai. operettrészletek. — 23.15: Táncritmusban. TELEVÍZIÓ: 8.25—12.20: Iskola­tévé. — 14.55—15.10: Iskolatévé. — 17.30: Pedagógusok fóruma. — 18.05: Hírek. — 18.10: Üzbég földön. Klsfllm. — 18.25: Napilapok, heti­lapok. — 18.40: Reklám. — 18.45t Esti mese. — 18.55: Radar. — 19.30: Egy, kettő, három. . . — 20,00: Tv- híradó. — 20.20; Hálóban. Tévé­játék. — 21.30: Integrál. — 22.10: Tv-híradé — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA; 10.15: Tér­zene. — 11.00: A veszélyezteteti város. — 15,50: Csehszlovákia — Finnország atlétikai viadal. — 17.35: Filmriport az ejtőernyősök életéről. — 18.10: Kincsessziget, III. rész. — 19.00 és 23.55: Tv-hír- adó. — 20.30: Bumeráng. Ameri­kai bűnügyi film. — 22.05: Szó­rakoztató dalok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents