Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

ul::;.: : :a2ok Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint Bánk lakossá­gának mintegy fele nemzetisé­gi nyelvet beszél, a kis falu­ban szlovákul folyik a szó. A falu benevezett a 100 falu — 100 könyvtár mozgalomba, augusztus 20-án avatták fel az új klubkönyvtárat. Bánk művelődési „központja” meg­felel a korszerű igényeiknek, a kis falu apnaja-magyja megta­lálja itt művelődési lehetősé­gét. A fiatalok is, akik új KISZ- klubot kaptak az épületben. Bár hivatalosan a helyiséget még nem adták át, esténként már világosak a még füg­göny nélküli ablakok, szól a lemezjátszós rádió, előkerültek a társasjátékok. Ebben a hó­napban a hivatalos átadásra is sor kerüL A faluban 25 fiatal tagja van az ifjúsági szervezetnek, a többiek máshol KISZ-tagok. Szinte valamennyien eljárnak dolgozni, a Nógrád megyei Építőipari Vállalat, az Autó­villamossági és Villamos Ktsz, a budapesti Fém- és ViwőtvS­BáUnt Pál KISZ-titkár: „Aktívabb támogatást várunk.. Kicsomagolják az új magnót, s a játékokat új otthonukban a fiatalok (Koppány György felvételei) zietoikk Ktsz és más üzemek, munkahelyek dolgozói Hátsá­gon, Vácott stb. A banki fia­a vizet innen eltereljük — mondja Bálint Pál. — Itt ter­mészetes környezetben kor­szerű „barlangot”, pinceklu­bot alakítunk ki. A tervezési munkát elvégeztetjük, az épít­kezést társadalmi munkában végezzük el, KISZ-tagjaink értenek az építkezéshez. Ez a pinceklub az országban egye­dülálló lesz, s további lehető­séget nyújt a színesebb, tar­talmasabb KISZ-élethez. Magyarul beszélgetünk, de a fiatalok valamennyien tudnak szlovákul is. A faluban az alsó tagozatban hetenként két­szer tanulnak szlovákul, de a szülői házban is él a nyelv. Jelenleg Bánkról ketten tanul­nak a budapesti szlovák gim­náziumban, jó lenne, ha visz- szajönnének a faluba. A nem­zetiségi hagyományok ápolá­sába a fiatalok is bekapcso­lódnák. A nemzetiségi napon például a bánkiak felvonulá­sán fiatalok is szerepeltek. S így van ez minden helyi ^ megmozduláskor. Többen le- i ' veleznek szlovák, illetve ma­P 'MliSaiiiHnBini gyár nyelven Szlovákiában élő fiatalokkal, a faluból majd­nem minden családnak él ro­kona a szomszédos országban, A szlovák sajtó és a naptár eljut Bánikra, főleg az utóbbit sokan olvassák. A szlovák nyelvű könyvek iránt nem nagy az érdeklődés. Az alsó- minden fiatal tud úszni, csak a tagozatosok viszik a szlovák szervezett sportolás hiányzik, meséskönyveket, a ^ KISZ-kor- Nem lesz baj a módszerek- osztály azonban már nem ta- kel sem, a salgóbányai KISZ- lálja a számára megfelelő talok különösen a közeli rét- tsikolAn. többen voltak már, szlovák könyvet. Azt mondják, sági új munkalehetőségnek § megismerkedtek az ifjúsági az új szlovák irodalomra len- örülnek. munka új módszereivel. Ezek nének kíváncsiak, azt olvas* a továbbképzések nagyon hasz- na-k szívesen. A helyi könyv­— Élénk KISZ-életet szeret- nosnak bizonyultak, nénk Bánkon, erre most már A bánki tó fölött Wgi vi_ rendelkezünk helyiseggel, fel- z€sárkok húzódnak, szereléssel — mondja Balint Pál megbízott KISZ-titkár. - ~ AlTa gondoltunk, hogy A tömegszervezetektől a to­vábbiakban aktívabb támoga­tást várunk, hiszen egy ilyen kis faluban mint Bánk, csak a közös erőfeszítések hozhat­nak eredményt. Laczkovszki Zsuzsa „kultú- ros”, Tyityik Anna, Paulovics Eszter, Adamov Mária, Tor­ma János, Pulovics Pál, Tor­ma András, Tyityik Mátyás, Rebenda János üli körül az asztalokat, örülnek az új bú­toroknak, a játékoknak, ame­lyet központi erőforrásból ka­pott a falu. A tervekről, el­képzelésekről folyik a szó. Bálint Pálnak, például film­felvevője van. Tervezik egy amatőr filmklub létrehozását. Jövőre már szerepelni kíván­nak egy amatőr filmfesztivá­lon. A színjátszó csoportot ugyancsak hamarosan megala­kítják. Újévre már műsorral mutatkoznak be a faluban és a környéken. A „falujárás” egyúttal pénzt is hoz az ifjú­sági szervezetnek. A bánki fiatalok többsége OMEGA-ra- jongó. Az együttesben szemé­lyes ismerőseik, barátaik van­nak. Még a télen meghívják Bánkra az OMEGÁ-t, a spa­nyol tűmé után a bánki tó partján szólnak majd a gitá­rok, s a zenekar tagjai él­ménybeszámolót is tartanak a napsütötte tájakról. Jövőre kis úszócsapatöt is alakítanak, itt tárban azonban ezt az igényü­ket egyelőre nem tudják ki elégíteni. (tóth) Kitűnő diploma — bukás falun — ÚGYIS VAN IDŐNK, ha megengedi, elmesélek valamit. Kíváncsi vagyok a véleményé­re. Vagy ha nem akar véle­ményt mondani, az sem baj. tulajdonképpen az á fontos, hogy elmondjam valakinek az egészet. Nem rólam van szó, értek el és a szerencsétől füg- dezte, hogy mire Jó ez. Bő­gőén hol jó, hol még jobban mondtam. Vakarta a fejét, fizettek tagjaiknak. A lány- Baj lesz ebből — mondta. volt a javas­latot, és a vezetőség elé ter­jesztettük. Ök tamáskodtak, nyal, két héttel munkába ál- Egy hónapig csend lása után beszéltem, feljött Együtt dolgoztuk ki Pestre egy hivatalos iratért. Nagyon jókedvű vol, tele ter­vekkel. Boldog volt: rögtön, md érveltünk. A befejező egy fiatal lányról, Még csak ahogy megérkezett, kapott la- mondat mindig az volt: csak huszonöt éves. Zalában sziü- kást — igaz, hogy csak egy nem képzeljük, hogy az egész letett egy kis faluban, nem vaságy volt benne és egy szék, téesz sorsát fölteszik egy fia­volt könnyű sorsa. Tehetsé- de kezdetnek nagyon megfe- tál lány ötleteire. Sosem tud- ges, nyílt eszű kislány volt, az iskolában felfigyeltek rá, milyen kedvesek egy jóindulatú iskolaigazgató emberek, hogyan egyengette az útját. A szülők akarata ellenére, sok rábeszé­lés utón, beíratták a mezőgaz­dasági technikumiba. Jelesen érettségizett, azonnal felvet­lelt. Sokat mesélt arról, hogy az ottani udvarol, kedves esetlenséggel, az idős főkönyvelő. — Aztán egy évig nem ta­lálkoztunk. Amikor újra je­tam, hogy a fiatalt, vagy lányt nyomták-e meg erőseb­ben a mondatban. — Elmérgesedett a helyzet Újra előjöttek a pletykák. A javaslatot elfogadták ugyan, de kényszeredetten, és érző­lenikezett, éppen állástalan őött, hogy arra számítanak, ték agrármérnök hallgatónak, volt. Valahogy így mesélte el úgysem lesz ebből semmi. Ja­Főiskolai éveiben sem történt semmi különös. Kevés pénz­ből élt, szerényen, kollégdum­az egy év történetét: „Számí­tottam rá, hogy milyen egy kis falu, nem kellett kérde­ban lakott. Harmadéves volt, zősködnöm, ismertem hogyan amikor meghalt az édesapja, három hónappal később az édesanyja is. A bátyja támo­gatta, amennyivel tudta. A lány tanulás után egy kísér­gondolkodnak az emberek. Pesten hagytam valamennyi feltűnő ruhámat. Napok alatt el is felejtettem, hogy léte­zik arcfesték és divatos cipő. nuár-ig, a közgyűlésig, ez így ment. Az emberek elfordí­tották -á fejüket. A közgyűlé­sen aztán fel,álltam, és el­mondtam mindent. Őszintén, taktikázás nélkül. Az emberek némák voltak és elnéztek fö­löttem. Tavasszal el kellett volna kezdeni az új program a nagy munkák ideje, az első környéken még ismeretlen ve­két hónapban csak kisebb, gyakorlati dolgokban segít­hettem. Gondoltam, jó ez így, tőmagokat. Egyszerűen elsza­botálták. A vetőmagok eltűn­tek, a gépekkel csak immel­leti laboratóriumiban dolgo- Mem akartam különbözni az néhány részletét. Vettünk egy zott. Csoporttársai, kollégái 0tt élő emberektől. Nyár volt, pár §fpet> egészen új, ezen a szerették. Persze voltak néhá­nyon, akik strébernek tartot­ták, mert „gyanúsan jól” ta­nult. — Nem untatom magát __ részletekkel, úgysem ez a fon- sikerül tos. Ez csak olyan előjáték, hogy lássa: kiről is van szó. A történet tulajdonképpen ott kezdődik, hogy a lány elvé­gezte a főiskolát jeles: ered- útónként mennyel, es munka után kel­az apróbb dolgokon keresztül úmmal foglalkoztak. A plety- ■ kaknak olyan özöne zúdult rám, hogy már a kislány, a majd tekintélyt sze­reznem. Az ősszel bementem az el­nökhöz, hónom alatt egy d'osz. sziéval, aminek az anyagát otthon állítottam barátnőm sem mert eljönni, hogy elmesélje őket. EGYIK NAP HÍVATTAK a tanács mezőgazdasági ősz­lett néznie Előnvö* helyzet- össze' Egy. tervez<;t voit ez, tályára. Elmondták, hogy be- iett nezrue. Előnyős neiyzet amit az egész téesz kevés pénz- „„ ben. volt, mert a kutatóinté­zetben, ahol már jól ismer­ték, felajánlotta^ neki egy szerény, de szép lehetőségeket ígérő állást. Elméleti munkát kellett volna végeznie, néha íróasztal mellett, néha' a la­boratóriumban. Amikor közöl­ték vele a lehetőségeket, ha­bozás nélkül azt mondta, hogy ő már régen döntött, elege van a városból, vidékre akar bői megoldható korszerűsíté­jelentés érkezett: izgága va­gyok, erőszakos, nem hallga­sét tette volna lehetővé. Az tóm meg mások véleményét elnök végigolvasta, hümmö- és önkényeskedőm. Felaján-' gött, és mivel egyenes ember lották, hogy adnak egy másik volt, megmondta, hogy a tér- állást. Nem fogadtam el. Azt vezetnek a felét sem érti. Pró- mondtam, végigcsinálom. Ha háltam neki elmagyarázni, valami konkrét hibát találnak Egy darabig hallgatott, aztán azt mondta: ne foglalkozzak én ilyesmivel, van itt munka1 elég. Nem hagytam annyiban az ügyet. Mipden nap á nya­a munkámban, akkor levált­hatnak, de addig nem me­gyek eL Megvonták a vállu- kat. A nyár közepén két rendőr­nyomozó állított be hozzám. menni egy téeszbe, vagy álla- kára iártem addiEC Tmífí mee eazrlasástoa Arról hnrv Ka„ Jarram> aaaag, amíg meg. nyumozo állított be hozzám. ■?>**■* rKSÄS’Käss K*v,ei“ sokat. amiket javasoltam. nia, hogy neki éppen az a győ­zelem, há tudásával szakkép- ^ször pestig bentaa^Z zettségével oda juthat vissza, tunk az irodán ahonnan elindult. — Állast elbg gyor­korszerűsítéssel. Elhatároz- hogy én ezt, meg azt elloptam a„ —’ a közösből. A nyomozók sem vették komolyan a1 feljelen­tést, de azért utánanéztek. ... , , , Persze egy szó sem volt igaz könyvekkel, az egészből. Másnap beadtam felénél a felmondásomat”. táblázatokkal. Még a tartottunk, amikor az elnök SAN KAPOTT. Mielőtt elfog- egy vezetőségi ülésen elmondta, lalta volna munkahelyét egy ■ kis falu téeszében, behívatta a megyei tanács egyik vezető­je és barátságosan, sok jóin­KÉPZELJE EL EZT a fia­dulattal elbeszélgetett vele. kislány, akivel barátságot kő. Tapasztalt, régi szakember töttem elmesélte, az egész fa- volt. Adott néhány tanácsot a lu azt beszéli, hogy az elnök munkához és útjára bocsátót- szeretője vagyok. A felesége ta. hogy mit tervezünk. Nem szól- tál lányt. Szőke, törékeny ar­cú, nagyon kedves ember. Fel_ jött Pestre és elment dolgoz­ni egy íróasztal mellé. Azt az egy évet mosolyogva, látszó­tak rá semmit. HÁROM NAP MÚLVA egy — A téesz, került, a jobbak közé tarto­zott. Messze jártak még a tu­pedig járja a falut, ég min- a'hová a lány denkinek elmondja, ha rajta­kap, elevenen lenyúzza a bő­römet. Aznap este megint ta­dományos alapon folytatott nultunk az elnökkel. Amikor gazdálkodásitól, de elnökük jó. érzékű, vállalkozókedvű em­ber volt. Szép eredményeket elkezdtük, kinyitottam az ab­lakot, hadd lásson be min­denki, aki arra jár. Megkér­lag teljesen myogodtan kibír­ta. Az új munkahelyén, ahol nem történt vele semmi kü­lönös, a második héten kibo­rult. Most a kórházban fek­szik. Altatják, pihentetik. Va­lószínűleg nem nagy ügy az egész, de megérti, hogy ezt el kellett mondanom ... Csákányos János Minden új tanévet valami­féle várakozás előz meg. Ez nemcsak a tanulókra, a szü­lőkre, hanem a pedagógusokra is vonatkozik. Gyakran hall­juk a kérdést: mit hoz az új tanév számunkra? Milyen sa­játos feladatokat hárít az is­kola a szülőkre? Vagy milyen sajátosságok befolyásolják az új tanév feladatainak elvégzé­sét? Erre kértünk választ Fa- bulya Lászlótól, a megyei mű­Az új tanév feladatai Beszélgetés Fabulya Lászlóval, a megyei művelődésügyi osztály hejyettes vezetőjével tizedik pártkongresszus lesz, tosságának növekedése termé- hetségeseknek azért hogy el- amely azon túl, hogy értékeli szctszerüen emeli az ott dől- jussanak arra a szintié, ahová velődésügyi o.Wly helyett« »ÄSE «<*» IM» MMK SS**. 5ÄU vezetőjétől, aki számos désünkre kér_ oktatás-politikai, közművelő — Nógrád megyében mint­egy másfél ezerrel kevesebb gyermek fejezi be az általá­nos iskola nyolcadik osztályát 1975-ig, mint régebben. Ettől kezdve ismét emelkedik a gyermeklétszám. Ez egyben számtalan közoktatás-politi­kai kérdést is felvet, és hang­súlyozottan előtérbe helyezi a pályaválasztási és pályairányí­tási munkát. Az iskolának egyeztetnie kell a népgazdaság irányelveit, a szülők kívánsá­gát és vágyait, valamint a gyermekek képességeit és tö­kell jutni, a gyengébbeknek pe­köwttoezőkben dés-politikai tevékenységét, IS- dig, hogy fel tudjanak zár­adott felvilágosítást. nyilvánvalóan megjelöli a kö- — Az általános iskola alsó kózni ahhoz a gyermektömeg­vetendo utakat is. Befolyaisol— tagozatában a? alapkészség hez, amely az elet különböző _ — Új feladatokról most ja az idei tanév munkáját az fejlesztése áll a nevelőmunka területein elhelyezkedik. Az rekvéseit. Ez a feladat az is­már évek óta nem tudunk be- úttörőmozgalom negyedszáza- középpontjában. Helyesebben: elmúlt esztendőknek akad né- kólától tudatos pályairányítá­számolni, hiszen ezek régen dós fennállása is. amely méltó kellene állnia, hiszen minden hány biztató és mérhető ered- $1 tevékenységet kíván. A megvannak, ismertek. Minden lezárása lesz az évforduló-so- későbbi, további önművelés- ménye. Ezek egyrészt anyagi gyermek ismereteiről, képes­tanév megkezdése mégis nagy rozatnak, nek művelődésnek előfeltéte- jellegűek ösztöndíjak stb. gégéiről, adottságairól, érdék­izgalmat okoz mindenki szá- , fe, hogy ezeket az alapkészsé- — másrészt pedagógiai fogan- lődéséről a pedagógusnak pon­mára. Az új tanévnek nincse- — _ Változatlanul az iskola- a gyermekek tízéves tatásnak, mint például az tos képet kell kapnia, hogy nek különösebb sajátosságai, törvény következet« vegre- korf ol szinten sajátítsák egyetemi-főiskolai előkészítők, megfelelő tanácsókkal tud- mégis van néhány vonása, ami hajtasa all az iskolai munka, . atnelyen az öaga6 i6me. A pedagógiai segítésnek szám- ja eiiatmi a szülőket és a miatt érdemes szólni a tanév a pedagógiai tevekenyseg kő- retszerzés folyamatában segí- tálán lehetősége van, akár a gyermekeket. A megyében lét­feladatairól. Az 1970-es évetaz zeppontjaban. Ennek egyik terü tudják 5ket Az alapkész- szakköri formákat, korrepetá- rejött pályaválasztási tanács­QNESCO nevelési évvé nyíl- fo feladata az általános isko- fejlesztését nem lehet lásokat, akár az egyéni fog- add intézet arra hivatott, vánította. A nevelés évében lak általánossá tetela. Barmit korlátozni az alsó tagozatra, lapozásokat említem. Azutób- hogy az i:Skolai pai va választó ­nálunk jó pár olyan jelentős is teszünk a pedagógiában, en- Nyilvánval^ hogy ez aZ eiső_ bit külön hangsúlyoznám. Az si felelősök segítségével meg­esemény történt, amely köz- nek a célnak kell szemünk nyolcadik közötti időszak va- egyéni vagy a kis csoportokkal próbálja irányítani ezt a te­vetlenül kapcsolódik az ifjú- előtt lennie A termelés tech- !amermyi asztáiyának feltétle- való foglalkozás intenzitását vékenységet. ság és a felnőttek neveléséhez, nologiajanak fejlődése, ennek n„j feladata kell hogy le- semmiféle szervezett korrep#'­Ezek között első helyen kell a társadalom szerkezetére gya- svpri tálás, vagy tanfolyam nem megemlíteni a párt ifjúságpo- korolt hatása — gondoljunk az litikai határozatát. A másik ötnapos munkahétre, a nők gyen. — Elsőrendű feladatunk a tudja pótolni. Ez természete­sen nem magánügy, a szocia­hasonló jelentőségű esemény a munkába állására és még 7iás fizikai dolgozók gyermekeinek u társadalom törvényszerű­tényezőt is említhetnénk —, megkülönböztetett segitese. A „ mind-mind fokozza az iskola jóknak azért, hogy képességű- segebol következő alapvető felelősségét. Az iskola ión- két ki tudják bontani, a £e- követelmény. NÓGRÁD - 1970. szeptember 17., csütörtök Hisszük, hogy munkájuk eredménye valóban a pálya- választási és a pályairányítási tevékenység megjavulása, vagy színvonalasabbá válása lesz. M. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents