Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

Válaszol az illetékes A helyettesítésért kapott díjazást nem minden esetben lehet túlóradíjnak tekinteni G. K. olvasónk sérelmezte, hogy közel 3 hónapi helyet­tesítését mellékfoglalkozásként vették figyelembe, és ennek megfelelő 10 százalékos adót vontak le tőle. Olvasónknak sajnos, nem tudunk igazat adni, mert he­lyesen jártak el a vállalatnál. V:an ugyanis egy olyan állás- foglalás, hogy mellékfoglalkozásból (másodállásból) szárma­zó munkabérnek kell tekinteni az olyan helyettesítésért ka­pott díjazást, amikor a dolgozó a helyettesítés során nem saját munkakörébe, hanem egyéb munkakörbe tartozó munkát végez. Ilyen a takarítói munka is, és az állásfogla­lás szerint a 30 napot egyfolytában meg nem haladó helyet­tesítésért kapott díjazást túlóradíjnak kell tekinteni, ha pe­dig a 30 napot a helyettesítés egyfolytában meghaladja, a mellékfoglalkozásra (másodállásra) vonatkozó rendelkezése­ket kell alkalmazni. Ez utóbbi történt olvasónkkal is, ezért nem követtek el munkahelyén szabálytalanságot. Az özvegyi nyugdíjról H. A.-né olvasónk kérdésére közöljük, hogy özvegyi nyugdíj csak azt az özvegyet illeti meg, akinek házastársa az elhalálozás időpontjáig a rokkantsági nyugdíj megállapí­tásához szükséges évekkel rendelkezik. Ez olvasónk férje esetében legalább 10 év. Az üzemi balesetnél nincs szükség a szolgálati évek igazolására. Olvasónk esetében azonban azért lesz kedvező a határozat, mert az iparban is szerzett az elhunyt éveket, és ezért az özvegyi nyugdíj megállapítá­sának nem lesz akadálya. Mennyi a telefonkezelők munkaideje? L. J. olvasónk kérdésére — akit bár telefonkezelőnek vettek fel napi 8 órára, de munkaidejének egy részében mással is íogalkoztatják — az alábbiakban adjuk meg a választ. Munkaügyi állásfoglalás szerint a nem postai távbeszé­lő-kezelők törvényes munkaideje megegyezik a vállalat al­kalmazotti állománycsoportban foglalkoztatott dolgozóira vonatkozó törvényes munkaidővel. Nincs azonban akadálya annak, hogy a távbeszélő-kezelőt — mint olvasónkat is —- többféle tevékenységet magában foglaló munkakörben fog­lalkoztassák, tehát például úgy, hogy a törvényes munka­idő egy részében távbeszélő-kezelő, más részében pedig egyéb (iktató, postázó stb.) munkakört lásson el. Olvasónk tehát panasszal nem élhet, már csak azért *em mert a Munka Törvénykönyve szerint a vállalatnak a fentiektől eltérően is joga van ideiglenesen más munkakör­ben foglalkoztatni dolgozóját Az egyenruha kihordási idejéről A mezőőri egyenruha a kihordási idő elteltével térítés nélkül a mezőőr tulajdonába adható. Az egyenruha karban­tartásáról (javítás, tisztítás) saját költségére a mezőőr köte­les gondoskodni. Ha részletesen kívánja olvasónk a rendel­kezéseket megismerni, olvassa el a Társadalombiztosítási Közlöny ez évi 7. számát. A tsz-tagok fizetett szabadságáról D. B. olvasónk 1962-től tagja a helybeli tsz-nek. Vállalt területen dolgozott meghatározott munkamennyiségért és a termés 20 százalékáért. Minden évben ledolgozott 250—260 munkanapot. Azt kérdezi: most, amikor havi fizetésre tér­tek át, jár-e fizetett szabadság részére? A tsz-ben ugyanis arról tájékoztatták, hogy akik a növénytermesztésben dol­goznak, azoknak nem jár, egyébként a többi dolgozó rende­sen megkapja szabadságát. Olvasónk ebben az évben is mindennap dolgozott március 1 óta, mégsem akarják meg­adni részére ez évben a szabadságot. A termelőszövetkezeti tagok fizetett szabadságáról a tsz- törvénv 62. §-a rendelkezik. E szerint a termelőszövetkeze­teknek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgo­zik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. A fizetett szabadság szempont­jából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített. Nem biztosítható fizetett szabadság annak a tagnak, aki a szövetkezeti előírásoknak megfelelő munkát nem teljesí­tette. Olvasónknak — amennyiben a szövetkezeti munka­rendnek, illetve az előbb ismertetett feltételeknek megfele­lően dolgozott — jár fizetett szabadság, ellenkező esetben azonban nem. Amennyiben olvasónk és a növénytermesz­tésben dolgozók az előírt munkakötelezettséget teljesítették, és mégsem kapják meg erre az évre szabadságukat, pana­szukkal forduljanak a tsz vezetőségéhez. Lehet-e lakáscserénél értékkülönbözetet kérni? A kérdéssel többen fordultak hozzánk. Az ezzel kapcso­latos jogi álláspont: mint minőségi csere, ilyen címen nem lehet kikötni ellenszolgáltatást, abból 'a rendelkezésből ki­indulva, hogy bérleti jogot pénzért vagy egyéb ellenszolgál­tatásért átruházni nem lehet. Nincs azonban akadálya an­nak, hogy a cserélők olyan reális összeget kössenek ki, amely arányban áll a költözködési költségek, egyes beren­dezési tárgyak megváltásával, és esetleg a bizonyítottan szükséges átépítés költségeinek fedezésével, feltéve, ha az így kikötött összeg nem látszik túlzottnak. Ilyen esetben nem jogszabályellenes, ha olvasónk költségmegtérítést köt ki és fogad el. Elgörbült a balta éle AZ OLVASÓK! Szerkesztői üzenetek K. M. salgótarjáni olvasónk a napokban egy elgörbült élű kisbal- tát hozott szerkesztőségünkbe. Mutatva, hpgy teljesen új, alig^ száradt meg a festék rajta, s az első favágás, illetve gyújtósvá- gás során élén hullámvonalak ke­letkeztek. Olvasónkban is, ben­nünk is felmerült a gondolat, hogy mivel kovácsolt áruról van szó, esetleg rossz, vagy hibás egy egész sorozat. Kételyeink eloszla­tása végett, illetve a hibás balta cseréje, vagy edzése ügyében te­lefonon kerestük meg a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek kovácsoló gyárrészlegének vezetőjét, aki el­mondotta: — Meglepetésre szolgál az eset, mivel hosszú idő óta ilyen és ha­sonló reklamáció nem merült fel. Egyedi jelenségnek fogható fel tehát, hisz ez a gyártott meny- nyiség egy ezrelékét teheti ki. A balta edzésének hiányát valószí­nű, hogy a hőkezelés során áram- kimaradás, vagy gázdugulás okozhatta. Molnár elvtárs, a gyár­részleg vezetője arra kéri olva­sónkat, hogy a hibás baltát jut­tassa el üzemükhöz, ahol vagy kicserélik, vagy a szükséges hő­kezelést elvégzik. — tj — — Szeptember t-én Több, mint bosszúság címen cikk jelenít meg az iskolai számo- lópálcika minőségéről — ír­ja a Papír- és Irodaszer- naigykeresikedelmd Vállalat. A cikk nyomán érintkezésibe lép­tünk a gyártó Faháncs-, Do­bozkészítő Csökkent Munka­képességűeket Foglalkoztató Ktsz-szel. Másolatban mellé­keljük a ktsz levelét. „A reklamációban szereplő minőségi kifogást — mely a pálcikák felületének alkal­mankénti, úgynevezett szőrö- södését jelzi — elismerjük. Ez a hiba az anyag homogén természetéből adódik, s ez csak a feldolgozás után több nappal jelentkezik. Az or­szágosan jelentkező anyagel­látási nehézségek miatt meg­történhetett, hogy az alap­anyagot szállító cégek gyen­gébb minőségű anyagot szál­lítottak részünkre, ég az eb­ből feldolgozásra kerülő pál­cikák minősége nem ütötte meg a kívánt mértéket. Ezeket a hibákat á feldol­gozás után néhány nappal mi is észleltük, és azonnal intéz­kedtünk új reguler, úgyneve­zett osztályos anyag beszer­zése ügyében, a további ha­sonló hibák elkerülése vé­gett. Ennek ellenére azonban megtörténhetett az a sajná­latos tény, hogy néhány le­rakat részére az újságcikk­ben szereplő kifogásolható mi­nőségű pálcika került leszál­lításra. A magunk részéről a további­akban mindent el fogunk kö­vetni annak érdekében, hogy termékeinkre vonatkozó ilyen, illetve hasonló kifogások a jövőben ne merülhessenek fel.” A Pápír- és Irodaszer- nagykereskedelmi Vállalat a ktsz válaszához még a követ­kező kiegészítést fűzte: Az iskolai cikkek minőségét fokozottabb mértékben ellen­őrizzük és ilyen nagymérvű hibát, mint amilyent az Önök lapjában közölnek, nem ta­pasztaltunk. Lerakataink fi­gyelmét ismét felhívjuk fen­ti iskolacikk / fokozottabb el­lenőrzésére. K. I. (Salgótarján): Ha a dolgozót heti pihenőnapján munkára igénybe vették, he­lyette elsősorban másik pi­henőnapot kell 'biztosítani. Ha a kollektív szerződés mást nem írt elő, a másik pihenő­napot a munkavégzést köve­tő hónap végéig kell kiadni. A másik pihenőnap időpontját lehetőleg a munka elrendelé­sekor közölni kell. * M. A. (Kisterenye): Nem szá­míthatók be az átlagkereset­be a szociális juttatások, a hűségjutalom, a jubileumi ju­talom és az újítási díj. Fi­gyelembe kell venni azonban a dolgozó részére a bérkölt­ség, valamint a részesedési alap terhére pénzbeni része­sedésként kifizetett minden díjazást *■ L. S. (Nagybátony): A ha­tározott időre létesített mun­kaviszony megszűnik annak az időnek az elteltével, amelyre létesítették. A mun­kaviszonyt felmondással a ha­tározott idő eltelte előtt meg­szüntetheti a vállalat, h,a a dolgozó a munkát nem végzi megfelelően, vagy annak el­végzésére nem alkalmas, il­letőleg a dolgozó, ha a válla­lat a munkaszerződésben vál­lalt kötelezettségét nem telje­síti. * K. L.-né (Jobbágyi): A kér­dezett hirdetés lapunkban nem jelent meg, feltételezzük, hogy azt más megyei, vagy országos lapban olvashatta. * A. S. (Salgótarján): Éjsza­kai munka az este huszonkét órától reggel hat óráig, mező­gazdaság körében pedig este huszonegy órától reggel öt óráig terjedő időszak. Napon­ta három nyolcórás műszak esetén a harmadik műszak­ban végzett munka minősül éjszakai munkának. Az éjsza­kai pótlék mértéke tíz száza­lék. Ha a dolgozó rendszeres napi munkaidejének csak egy része esik éjszakára, részére átalány is megállapítható. * J. G. (Balassagyarmat): A munkaruha- és a formaruha­juttatásra jogosító munkakö­röket, a dolgozókat ezekben megillető ruhafajtákat, a jut­tatási időket, valamint a jut­tatás egyéb feltételeit a kol­lektív szerződésben kell meg­határozni. Javasoljuk tehát olvasónknak, hogy tekintse meg saját kollektív szerződé­süket. s az abban előírtak alapján járjon el. Beszéljünk a grillcsirkéről A téma vonzó, legalább any- nyira mint tárgya, a grill­csirke. Mégis megkeseredik az ember szájában a falat, ha elgondolkodik ennek a gusz­tusos, barnapirosra sült ál­latnak makacsságán. Különö­sen pedig akkor, ha arra vete­medik. hogy gondolatai köré­be bevonj a a kereskedelmet is, amely mimózánál is érzéke­nyebb, mihelyst -például a cér­na négy fillérrel megdrágul. Mert akkor ugyebár nagyobb anyggköltség terheli a télika- bátot, s árát húsz forinttal emelni kelL Már nem ilyen serény saj­nos, amikor holmi árcsökken­tésre volna lehetőség. Lám, itt áll a hatalmas hir­detés hetek óta a Pécskő Üz­letház földszintjén. Hogyaszongya: csirke I/a. 32 helyett 29, csirkemell 41 helyett 38, aprólék 24 helyett 21.60 forint. Amennyire szá­molási felkészültségem engedi, kiszámítottam, ez átlagban 2,80 forint csökkenés. Ha az aprólékot leszámítjuk, ami rontja az átlagot és a csirké­nek csak karcsú testét vesz- szük f így elembe, akkor is 3 forinttal lett olcsóbb. Ám ez a 3 forintos olcsóbbodás egyál­talán nem vehető észre hosz- szú-hosszú hetek óta a grill­csirke szinte megkövesedett, kilónkénti 60 forintos árán, pedig a grillcsirke se valami­féle csodaosirkéből készül a nyárson. Nem nagy összeg igaz, de mint a közmondás mondja: ki­csiből lesz a nagy, és minden fillérre szükségünk van, amit megtakaríthatunk, amit meg­spórolhatnánk. Mintha kereskedelmünk a szemét az égre, sőt az Égre függesztené, mitsem törődve alantas- földi dolgokkal. Leg­feljebb akkor, -ha az égi intés­ből azt olvasta ki, hogj' némi említésre van lehetőség. Ha az égi szózat csökkentésre zeng, durcásan, hátat fordít. — Ezt már nem! — mond, és marad nyugodtan... — kussinszky — Munkában a vetőmag-felügyelőség Az év első felében Balas- felügyelőség. Építésére fél- sagyarmaton új székházba millió forintot, a felszerelé- költözött a megyei vetőmag- sekre pedig 300 000 forintot A tisztaságot vizsgáló labo­ratóriumban Tas Levente és Skotnyá»­János mémöit dolgozik Az életképesség, a csirázóképesség vizsgálatát laboráns végzi Bódis Pálné fordítottak. A vetésre ke- A felügyelőség nagy erő- rülő magvak vizsgálatához a feszítéseket tesz, hogy se- legkorszerűbb laboratóriumi gítséget adjon az üzemeknek felszerelés áll rendelkező- az őszi vetési munkához, sübre. Hídvégi András, a Még nem volt esztendő, felügyelőség vezetője mon- amelyik a vetőmagellátás- dotta, hogy munkájukat ban ilyen gondot okozott most már a követelmények- volna, mint az idei. A felü- nek megfelelően végezhetik, gyelőség készen áll arra, a . . hogy a magvak minőségét a . , . j®" e ugye oseg legrövidebb időn belül meg­megyei krrendeltsegenek te- állapitsák. vekenysege rendkívül fon­tos. A leglényegesebb, hogy Gondot okoz, hogy a szö- termőképes vetőmag kerül- vetkezetek jelentős része jön a földekbe. Jóváhagyása még mindig nem küldte be nélkül a termelő gazdaságok a vetőmagmintát a felügye­— elsősorban a saját érdé- lőséghez. Pedig az idő sür- kükben — nem vethetnek. 8eh az ősziek vetésével így Megvizsgálják a vetőmag is megkéstünk. Azzal, hogy minőségét, csírázóiképessé- elhanyagolják a vetőmagvak gét és ezzel a tsz-eknek felülvizsgálatát, az őszi ve- olyan segítséget nyújtanak, lések még később kerülnek hogy nem kell rettegniük: a földbe. Helyes lenne, ha vajon az elkövetkező évbe" üzemek a felügyelőség — ha az időjárás kedve?’ mkáját a jövő évi jó tér­és a talajművelés az előír ?St elŐS6gítŐ tám°8'atásnak soknak megfelelően törté — jó lesz-e a termés? innék. Az összehangolt -unka elsősorban a körös gazdaságok érdeke. NOGRAD - 1970 szeptember 17., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents