Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-02 / 205. szám
Univerzális zseni MEGÁLLT a teremnyi szoba közepén és várt. Megvárta, amíg a vezérigazgató föláll hatalmas íróasztala mellől és elébe jön. Akkor kedvesen mosolyogva biccentett: Cse- megi Arnold. — Molnár — mondta a vezér és gyors kézfogás Után a garnitúra foteljére mutatott. — Foglaljon helyet, Csemegi elvtárs! Csemegi belesüppedt a fotelba, lábát keresztbe vetette, kiemelt egy reprezentációs cigarettát. rágyújtott és miután szabályos füstkarikákat ügyeskedett, megkérdezte: — Szabad? — Ó, hogyne — bólintott a vezérigazgató, majd: — Miben állhatok rendelkezésére, Csemegi elvtárs? — Ellenkezőleg! Én szeretnék az ön rendelkezésére állni, vezérem — mosolygott nagy leereszkedéssel egy újabb füstkarikán keresztül Csemegi, s csak úgy mellékesen megjegyezte —, vagy nem mondta Pisti? — Kicsoda? — Mármint a miniszterhelyettes elvtárs. — Nem, azaz... ő csak any- nyit mondott, hogy Csemegi élvtárs állás ügyben kíván velem beszélni. — Állás ügyben! — csóválta a fejét Csemegi. — Ez a Pisti, ez a Pisti, ennek már srác korában is ilyen humora volt. Ugyanis együtt rúgtuk a labdát a grundon. Hajh, hajh! — Mély szippantás, fél tucat füstkarika, sóhaj, mosoly, legyintés, majd: — De nem erről van szó! TÖVIG égett Csemegi cigarettája. mire lassanként kibökte, hogy miről van, azaz lenne szó. ö jelenleg is főosztályvezető a Közép Műveknél, de tekintve gazdag élettapasztalatát (fölsorolás), eddigi .,sokrétű” tevékenységét (részletezés), valamint abszolút megbízhatóságát (hivatkozások), nagyobb feladatra vágyik. A vezérigazgató könnyekig meghatva hallgatta végig, aztán bevallotta, hogy az új gyáregységükben valóban még néhány vezetőállás betöltésre vár. A kérdés csupán az. mihez ért Csemegi Arnold. — De elvtársam! — szól Csemegi hangjában nem titkolt sértődöttséggel. — Én eddig még minden poszton megálltam a helyem. Különben szíveskedjék informálódni Pistitől, azazhogy (elnéző heherészés) a miniszterhelyettes elvtárstól. A vezér azonban nem informálódott, hanem átadta Csemegi Arnoldnak az új gyáregység dokumentumait és megkérte, tegyen javaslatot a termelési főosztály megszervezésére. Alig huszonnégy óra múlva Csemegi személyesen adta át tömör javaslatát a vezérigazgatónak. Mozi élet Három film a műsorhéten A szeptember 3-tól kezdődő műsorhéten három filmet vetít a salgótarjáni November 7. Filmszínház. Elsőnek, szeptember 3-tól 5-ig az Egy taxisofőr halála című lengyel alkotást láthatjuk, benne Stanislaw Mi- kulskit, a népszerű Kloss kapitányt. Szeptember 6-án vetíti a mozi a Velejéig romlott című produkciót, majd szeptember 7-től 9-ig a Mérsékelt égöv című magyar film kerül közönség elé. A film témája különféle emberi magatartások összecsapása és tragikus konfliktusa. A főszerepekben Somogyvári Rudolfot, Kozák Andrást és Töröcsi'k Marit láthatjuk. A Tarjáni Mopresszo havi műsorában szeptember 8-án a Csak neked című színes, zenés angol, beatfilm, 15-én a Melyik úton járjak? című színes, zenés amerikai filmvígjáték, 21-én a Szép családok című olasz—francia produkció, 29-én pedig a Nyomoz a vőlegény című amerikai filmvígjáték szerepel játékrenden. Jelenet a Szép családok című olasz—francia b ól filmvígjátékstoethtt« elleni mer A thaiföldi halászok medu- zacsipés ellen egy bizonyos kúszónövényt használnak, amelyet most vizsgálnak abból a szempontból, vajon alkalmazható-e gyógyszerészet, ben. A kúszónövény, amelyet a botanika „Ipomoea caprae” néven Ismer, nagy mennyiségben fordul elő a meleg égövi. országok .partjain, a Fü- löp-szigetektől Brazíliáig. A népi orvoslás a növényből készült kivonattal a legkülönbözőbb betegségeket gyógyítja: a reumától a kóliáig, a felfekvés okozta kisebesedés- tő a fekélyekig. A gyógyszerészek véleménye szerint a fájdalomcsillapító növények közé tartozik. Legújabban dr. Wasufat, a bangkoki technológiai intézet munkatársa vizsgálta a növényt. Olyan anyagot nyert belőle, amely a medúzák váladékához hasonló mérgek és más hasonló anyagok ellen jól használható. NÓGRÁD - 1970. szeptember 2., szerda A vezér Ismét hellyel kínálta Csecnegit, és egy füst alatt (mármint egy reprezentációs cigaretta füstje alatt) átfutotta a tervezetét. — Ne haragudjon, elvtársam — szólalt meg aztán kissé bátortalanul —. de úgy látom elkerülte szíves figyelmét az, hogy az új gyáregységünkben automata gépsorok működnek, g így csupán hatvan—hatvankét dolgozóra van szükség. Ezért kicsit túlzottnak hat, hogy ön a termelési főosztályt százhuszonhét beosztottal gondolja megoldani. ~ Sajnos, vezérem — nevetett enyhe fölénnyel Csemegi —, a termelési főosztály munkáját nem lehet automa. ta gépsorral elvégezni, oda gondolkodó emberfők kellenek. Hehehe! — Igen. igen — bólogatott a vezér és bele pillantott a tervezetbe —, de három mérnök, egy főmérnök, két közgazdász, három osztályvezető, nyolc főelőadó, tizenhat előadó, Irattár hat személlyel, harminchat gépiró, s önnek külön egy, valamint titkár és személyi titkár, gépkocsi öt. személyi használatra kettő, három sofőrrel és... — szaporán nyelt, nyeldesett a vezér, de hogy kiszáradt a nyelve, artikulátlanul fölüvöl. tött — és ön mit csinálna? — Hogy én ? — csodálkozott a naiv kérdésen Csemegi. — Kérem, én mint főosztályvezető természetesen vezetem a főosztályt, aláírok, értekezleteket tartok, értekezletekre járok és a fontos ügyletekben, mármint külföldi partnerekkel személyesen tárgyalok. Ha kell, ki is utazom hozzájuk. — Értem, értem — bólintott szemét lesütve a vezér. — Természetesen ön beszél néhány nyelvet. — Oppardon! — rikkantott föl Csemegi. — Látja, vezérem. ezt el is felejtettem. Szabad ? — Kikapta a vezér kezéből a javaslatát. — Három tolmács — mondta és oda is írta. — így kereken egyszázharminc lesz a termelési főosztály létszáma. — SAJNOS — szólalt meg sokára, hogy sikerült lélegzetet vennie- a vezér —, úgy látom, a mi vállalatunk még nem elég nagy az ön képessége számára. Sólyom László Milyen a levegő? Jövök a Zója-ligetböl, a fenyvesekkel árnyékolt, csendes úton. Szemben velem fiatal apa igyekszik befelé három év körüli kisfiával. Hallom, amint az apa buzgón magyaráz: — Oocigéndús levegő, érted? Mondd szépen, milyen levegő!? A gyerek láthatóan kenés érdeklődést mutat a levegő összetétele iránt, őt még jobban érdekelné a látható világ, mert a fejét egyre csak oldalt forgatja, kutatva néz az erdő fái közé. Talán csak nem az oxigéndús levegőt keresi? Kedves apuka, nagyon dicséretes dolog, hogy foglalkozik fiával, tanítja, neveli. De egy kissé túllő a célon, nem gondolja? Jó, tudom, hogy az ön gyermeke rendkívül értelmes és érdeklődő, sokkal okosabb mint más, hasonló korú gyermekek. Megérti a magyarázatot, hiszen mindig azt mondja rá, hogy: értem. Minden bizonnyal ki* emelkedő képességekkel rendelkezik, talán még atomtudós is lehet belőle. Mindenesetre ön azt szeretné, hogy más, több legyen, mint az átlaggyermekek. Azért ta- nítgatja már most olyan dolgokra, melyek — enyhén szólva — kissé koraiak neki. Nos, én arra kérem, éppen azért ne tegye ezt. Tudósok megállapítása szerint a gyermek négyéves koráig többet tanul, több ismeretanyagot sajátít el, mint attól kezdve az érettségiig. Ez érthető. Meg kell tanulnia anyanyelvét, minden szavának pontos értelmét, az őt körülvevő tárgyakat és folyamatokat, jó vagy rossz hatásaikat, az alkalmazkodást és óvatosságot a környezet ezer veszedelmével szemben, valamint a korához mérten kulturált viselkedést. Ha ön mindezt átgondolja, be kell látnia, hogy fölösleges gyermekét a számára még érthetetlen fogalmakkal gyötörnie. Szellemileg ez olyan terhelés neki, mintha pl. a fizikumát terhelné öt-- tíz kilós csomagok hordozásával. Azt tigy-e nem is tenné vele, tudja, hogy neki még könnyű, játékos mozgásra van szüksége, mé0s tanul belőle. Gyermeke érzi ezt, azért nem tud odafigyelni kellőképpen a magyarázatra, azért néz inkább a liget fái közé, hátha már láthat ott egy ugrándozó mókust. C. E. A fizetés nélküli szabadság engedélyezése a vállalat szabad mérlegelési jogkörébe tartozik T. M. levélírónknak sajnos, nem tudunk igazat adni amikor panaszkodik, hogy vállalatánál nem adtak fizetés nélküli szabadságot. A jogszabály nem sorolja fel, hogy milyen esetekben lehet vagy kell adni fizetés nélküli szabadságot, ennek eldöntését teljes egészében a vállalatra bízza. Az előírás csupán az, hogy közérdekű okból vagy a dolgozó személyi és családi körülményeire tekintettél adhat ilyet a vállalat. Az viszont nem előírás, hogy fizetés nélküli szabadság csak akkor adható, ha a dolgozó már a rendes szabadságát kivette. Valamikor régen volt ilyen rendelkezés, azonban az új Munka Törvénykönyve ezt már nem ismeri, ennélfogva bármilyen címen is kéri a dolgozó a fizetés nélküli szabadságot, az engedélyezésnek nem előfeltétele, hogy az egyébkénti rendes, (fizetett) szabadságát a dolgozó előzőleg igénybe vegye. Felmondás esetén jár-e biztosítás a dolgozónak? Kérdezi K. Gy. olvasónk. A felmondási idő munkaviszonynak számít. Erre az időre a betegségi biztosítási szolgáltatások — táppénz, kórházi kezelés — megilletik. Viszont ugyanarra az időre kétszeres juttatás nem jár. Ameny- nyiben felmondási illetményét felvette, táppénzt azokra a napokra nem kaphat. A felmondási idő leteltével továbbra is jogosult azonban a biztosítási szolgáltatásokra. A táppénzre és egyéb biztosításra ugyanígy jogosult az is, aki a munkaviszony megszűnése, és az azt követő első vagy ír ásodik napon betegszik meg. Más a helyzet, ha a munkaviszony megszűnését követő harmadik és 15. nap között történik a megbetegedés. Ebben az esetben táppénz és egyéb biztosítási szolgáltatás a munkaviszony megszűnését közvetlenül megelőző hathónapi folyamatos munkaviszony esetén jár. Ha azonban hathónapi megszakítás nélküli munkaviszonyt igazolni nem tud, de három hónapot igen, akkor a biztosítási szolgáltatás — kórházi kezelés — legfeljebb 13 héten át megilleti. Táppénz ebben az esetben nem jár. Ugyanígy jogosult a családtag is biztosítási szolgáltatásra. Á város az üzemekért — az üzemek a városért A végéhez közeledő harmadik ötéves terv során a Balassagyarmaton levő Üzemek és Intézmények 20 mllllö forinttal segítették a várost. Ennek az összegnek a túlnyomd részét az előzetes megállapodások szerint kommunális beruházásokra fordították. A víz- és szennyvízcsatorna-hálózat létesítése nemcsak az üzemeknek lét- fontosságú érdeke, hanem az érintett részeken fekvd lakónegyedeknek Is; Itt összetalálkozott a város és a gyárak érdeke, A legtöbbet áldozó vállalatok — például a Magyar Kábelmüvek, az AKÖV és a Növényvédő Állomás a lakásépítkezésekhez Is hozzájárultak. A városban levő intézmények és üzemek — városi tanács, Bútorgyár, Fémipari vállalat — tevékenyen támogatják a közös városi sportegyesületet; ez Is *» együttműködés egyik formája. A kooperációra találó példát szolgáltat az s város kereskedelmét feldolgozd tanulmányterv, melyet a városi tanács megbízásából a KERORG nevű kereskedelem-kutató Intézet készít — a IS ezer forintos költség túlnyomó részét a kereskedelmi vállalatok fedezik, mivel ók is érdekeltek benne. A negyedik ötéves tervre vonatkozó várospolitikai terv Írásban fogja rögzíteni a város és az üzemek Illetve Intézmények anyagi természetű együttműködését, mely a tervek szerint a kommunális létesítményeken túlmenően a gazdasági, kulturális élet valamennyi területére kiterjed. AjcJ>o Sofya*** életre-íi * 51. De arra gondolni sem mertek volna, hogy amikor az ál-Campbell a japánok értésére adta: csak abban az esetben lehetnek urai a Csendes-óceánnak, ha az amerikaiak csendes-óceáni flottájának a zömét egyszerre semmisítik meg — tulajdonképpen előre vetítették a történelmet. Jó két órán át tartózkodott az ál-Campbell Blake szállodai szobájában, majd megállapodtak, hogy másnap este ismét találkoznak. — De hol a pénz? — Itt van, ne félj, máris átadom, ha akarod. .. Másnap ismét találkoztak; Campbel meglepő mennyiségű információt adott át. Ezeket nem minden nehézség nélkül állították össze a tengerészeti hírszerző központban, hiszen olyanoknak kellett lenniük, amelyeket majd a japán tengerészeti szakértők néznek át, tehát látszólag hiteleseknek, ugyanakkor mégis az igazságtól távol állónak, vagyis teljesen használhatatlanoknak szükség esetén. Hogy ügyesen dolgozott az ONI. azt alátámasztja: a japánok az utolsó betűig mindent elhittek. Végre elkerülhetetlenül eljött az Idő, amikor Campbell, mint Információs forrás, kimerült. A japánok ekkor azt az utasítást adták Blake-nek, hogy térjen vissza az Egyesült Államokba. Repülőre is ült és San Franciscóba repült. Blake, miután szerencsésen átesett a San Franciscó-i vám- vizsgálaton, elindult a repülőtérre, ahonnan repülőgéppel ak^rt Los Angelesbe utazni, hogy átadja információit Rónának és Yamamotónak. Ugyanis ő nem „tudhatta”, hogy a japánok, a Campbell- lel folytatott' minden beszélgetésüket mikrofonon át lehallgatták. Az információkat tehát formálisan is át kellett adnia nekik... Amint Blake a repülőtér felé ment. útközben észrevette, hogy egy fiatal amerikai követi. Nem sokkal később a fiatalember meg is szólította, majd Igazolta magát, hogy 6 az FBI ügynöke, és felszólította Blake-et, kövesse a repülőtéri őrszobára. Az őrszobán Blake tömören és gyorsan elmondta, milyen feladattal bizta meg az ONI. Ám a fiatalember kételkedve rázta a fejét, s már éppen ütésre lendült a keze, hogy pofon verje a kissé hazudósnak látszó Blake-et, amikor mégis meggondolta magát és telefonált a tengerészeti hírszerzéshez. Ott persze azonnal tisztázták a dolgot, és igazolták Blake-et, de az már kétséges volt, vajon elkerülte-e a japán ügynökök figyelmét az incidens; ez esetben Blake azonnal kompromittálódott volna a japánok előtt. Az egykori robotember izgatottan utazott Los Angelesbe, és sűrűn megfordult az agyában, vajon nem látták-e a japánok az igazoltatását? Csak akkor nyugodott meg, amikor Los Angelesben találkozott Konóval, majd Yama- motóval, s átnyújtotta nekik Campbell „információit”. Yamamoto szemmel láthatóan egészen izgatott lett. arra vallott, hogy minden rendben van. — Azonnal visszaindul Honoluluba, utasításait a japán konzulátuson keresztül fogja megkapni — hadarta gyorsan Yamamoto, szóhoz sem hagyva jutni Blake-et. Blake nem tehetett egyebet, beleegyezett. Ám kérte a pénzét. Yamamoto viszont, amilyen nagyvonalú volt korábban. olyan garasos lett most: alkudozni kezdett. Blake gyanakodott. És nyilván még nagyobb lett volna az izgalma, ha tudja mindazt, amit Stanley hadnagy akkor már ismert; a tervet Blake megsemmisítésére, Honoluluban. Igen, miután kihasználták, úgy döntöttek, hogy elteszik láb alól... Hazatért. Vacsorát akart készíteni magának, amikor az egyik zöldpaprikában kis cédulát talált, rajta a következő szöveggel: „Holnap este, nyolc ófára jöjjön az Olympia moziba. Itt van a jegye, ön mellett leszek. S.” Stanley hadnagy a sötét moziban elsuttogta Blake-nek, hogy mit terveznek a japánok, mégis mindenképpen vissza kell térnie Honoluluba, nehogy gyanút fogjanak az „információ” hitelességét illetően. Repültek a napok. Európa már nyögött a fasiszta csizmák alatt — és Blake elindult Honoluluba, halálútjára. Követői ezúttal sem szakadtak le róla, mellette s mögötte voltak a Hawaii-szigeteken Is. Teltek a napok, Blake pedig tétlenül ödöngött a szállodában, az utcán, de egy szót sem szóltak hozzá megbízói. Feltűnt neki az is, hogy most mindig két német lépdelt a sarkában. ösztönösen megérezte, hogy ők, a németek kapták a feladatot: öljék meg. Nyilván arra várnak, hogy egy elhagyott helyen elkapják — s támadni fognak. Blake most megint mintha bátrabbnak érezte volna magát. Bízott erejében, s állandó készültségben várta a támadást. De sem a japánok, se a németek nem tettek kísérletet arra. hogy elcsalják. Hozzá sem szóltak. / ( Folytatjuk)
