Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

y ««Ulf..*­Hivatali feladatai Pártunk IX. kongresszusán felfogadott Szervezeti Szabály­osat kibővítette a hivatali pártszervezetek jogkörét. Biz­tosította számukra az üzemi pártszervezetekkel azonos jo­gokat: az ellenőrzés és beszá- «moltatás jogát. Ennek alapján »pártszervezeteinknek ellenőr­iző munkájukban a hivatali »munka egészével kellett fog­lalkozni. Az új feladat, ellátása nem volt könnyű és probléma- mentes. Különösen kezdetben, sok vita és útkeresés volt. Ne­hezen találták meg pártszer­vezeteink —, de a csúcsveze­tőség is —, a munka során az egyes feladatok közötti he­lyes arányokat. így egy-egy terület vizsgálata, mint a gaz­dasági kérdésekkel való fog­lalkozás, a káderproblémák megoldása, előtérbe került, más fontos kérdések megvita­tása, mint az agitációs és propagandamunka, az appa­rátus közéleti tevékenysége, egyes alapszervezeteknél a pártépítés problémái, háttérbe szorult. pártszervezeteink munkamódszerei Az Országos Mezőgazdasági és Élelmezési Kiállításon nagy népszerűségnek örvendenek a külföldi kis traktorok, amelyeket főleg a háztáji gazdaságokban lehet kitűnően használ­ni. Képünkön a svájci Scholler AG minitraktorját próbálja ki az egyik Nógrád megyei ter­melőszövetkezeti tag Koppány György felvétele Huták arcok Á brigádbarátság építői Először bontottak, hogy építsenek. Az ötlet talán az egymást kölcsönösen segítő, szép emberi szándékból és a régóta bevált gyakorlatból: a kalákából fejlődött mai for­májáig. a balassagyarmati fi­atalok példájáig. Munkatársak és barátok ed_ dig is segítették egymást, ha házépítésről volt szó. A ba­rátok kölcsönadják szakér­telmüket. vagy csak puszta munkaerejüket. Csökkentik azt a költséget, amely sok gondot, lemondást jelent min. den kispénzű embernek, ami­kor önálló lakásépítésre szánja el magát. A balassa­gyarmati Ingatlankezelő Vál­lalat „IX. Kongresszus” bri­gádja kitűnőre vizsgázott a segítésből és a jó helyzet fel­ismeréséből! A városfejlesztéshez kapcsolódva Mert erről van szó — a helyzetfelismerésről, az egy­szeri jó gondolatról, arról, hogyan segíthetnének minél előbb és minél hatékonyab­ban azokon a fiatalokon, akik a vállalatnál dolgoznak évek óta és nősülni, férjhez menni szeretnének. — Lakás kelenne... A szü­léinknél nem maradhatunk örökké, nem férünk majd a kis szoba-konyhában — mondták a fiatalok — Remé­nyi Erzsébet KISZ-,titkár és Lovászi Gyula. Deák László, a' „IX. Kong­resszus” brigád vezetője erre így emlékezik: — Erzsiké az egyik legjobb brigádtagunk és jó barátunk a másik brigádban dolgozó Lovászi Gyula is. Az ötlet, hogy az IKV kezelésében le­vő és szanálásra ítélt házak lebontására szerződést kellene kötnünk a vállalattal, tanács­csal — így született. Hogy ki mondta ki először, azt ma már nehéz lenne megállapí­tani, mindenesetre azonnal „telitalálatnak” éreztük. A „telitalálatnak” minden­ki örült, szívesen fogadta az üzemi négyszög és rendkívül hasznosnak. példamutatónak ítélte Lombos Márton, a Ba­lassagyarmati városi Tanács VB elnöke is. A Deák László villanyszerelő vezette „IX. Kongresszus” brigád — a ne ve ís erre utal — ezelőu nég> évvel alakult a gyarmati IKV. ná'L Szakipari munkacsapat, nyolc taggal — többségük fi­atal szakember, villanyszere­lők, festők, vízvezeték-szerelők — róluk azt mondja a fiatal brigádvezető: — Négy év alatt egyetlen brigádtag ment el tőlünk. Az itteni munka természete na­gyobb szakmai hozzáértést igényel, így valamennyi szak­emberünk a jó képzettségű és igényes munkások közül ke­rül ki. Nagyobb reklamáció­val nem találkoztunk a négy esztendő alatt. A cél az. hogy minél stabilabb legyen az it­teni építő és szakipari gár- ga. Az egymást-segítés válla­lati érdek is, hiszen a jelen­legi helyzet bizonyos vonzást érvényesít az építőipari vál­lalat irányába. Náluk 10 szá­zalékkal nagyobb a bér. ná­lunk talán jobb a kollektí­va — és ez is lehet vonzó á fiatal szakemberek szemében. A bontásból építkezés min­denkinek tetszett, s attól sem kell tartanunk, hogy egyet­len akcióra terjed, hiszen van elég lebontásra ítélt földszin­tes ház IKV-kezelésben Ba- 1 astsagy armaton! Tavasszal ú) falat húznak A „IX. Kongresszus” bri­gád kezdeményezése — ért­hetően — nagy visszhangot keltett a város lakóinak kö­rében. Sokan jelentkeztek építőanyagért az Ingatlanke­zelő Vállalatnál. Halai Mihály igazgató azonban nagyon ha­tározottan „visszaverte” a szemfüles gyarmatiakat. — A cél alapvetően az, hogy a mi vállalatunk fiataljai ré­szesüljenek ebben a kedvez­ményben. Újra bebizonyoso­dott. hogy érdemes minden gazdasági vezetőnek nagyobb önállóságra, -kezdeményez :sre serkenteni a fiatal dolgozókat, akik gyakran mutatnak p il- dát — lendületből, me ?sz- ségből, vállalkozókedvből — az idősebbeknek Is. De a :-i- zan mértéket azért be ke tartani... A két esküvő, egy hét el­téréssel. egymást kövei " n zajlott le Balassag' ■."•na o . \ szakipari brigád an- n -b órát dolgozott nap :- munkaidő után — a Szerb utca 2. szám alatti egyszintes ház bontásán. A két fiatal pár már megvette a telket, ahová a tavasszal — ugyan­csak a szakipari brigád segít­ségével — felépítik az új fa­lakat. Negyvenezer tégla kell az ikerház építéséhez. A Szerb utca 2. helyén a város- fejlesztési tervben egy három­szintes épület létesítése sze­repel. A régi ház fő falai még állnak. A sikeres polgárvédel­mi gyakorlat „díszleteiként” szerepeltek nemrég Jó közérzet a munkahelyen — Nagyon összeszoktunk a napi munkában és a közösen végzett társadalmi munkában is. Mostanában sokát hallunk, olvasunk a munkahelyi köz­érzetről. Szerintem a brigád- barátság az alapja lehet a jó közérzetnek. Ezt a barátságot tartjuk a legtöbbre, ezt épít­jük — akkor is amikor bon­tunk — a magunk módján — mondja Deák László, aki sokáig szakszervezeti titkár is volt a vállalatnál. A pártszer­vezet vezetőségválasztó tag­gyűlésén Deák Lászlót válasz­tották párttitkárnak. — Jó dolog a nagyobb ke­reset, igyekszünk is úgy dol­gozni, hogy megtaláljuk szá­mításunkat. Mégis azt mon­dom: én akkor érzem magam a legjobban, ha á jó kereset mellé a jó szót is megkapom — mondja a fiatal párttitkár. — A jó szót pedig az érdem­li, aki többet tesz a társaiért. Pataki László Vita és út keretté* Több esetben vita volt az alapszervezeteknél számos alapvető és részkérdés értel­mezésében, a hatáskörök tisz­tázásában, a párt és gazdasági feladatok párhuzamosságának kiküszöbölésében. A vita tisz­tázásához segítséget nyújtott a KB 1968. december 2-i határo­zata, valamint a megyei és városi pártbizottság ide vonat­kozó határozatai, útmutatásai. Segítette munkánkat a csúcs­vezetőség és a hivatalvezetés együttműködési munka­programja, mely útmutatásul is szolgált a csúcsvezetőség­nek és az alapszervezeteknek a kapott jogkörök helyes ér­telmezéséhez és gyakorlati al­kalmazásához. E munkaprog­ram a hivatali pártszervezetek sajátosságainak megfelelően határozta meg a feladatokat és helyesen, a legfontosabb te­rületekre irányította a párt- szervezetek figyelmét. Tisztáz­ta, hogy kiket, hogyan szá­moltasson be a pártszervezet, mire hozhat határozatot, mi­ben tehet ajánlásokat gs kez­deményezéseket, intézkedése­ket a gazdasági vezetőknek. A taggyűlési beszámolok most arról adnak számot, hogy az elmúlt négy évben az alapszervezetek igyekeztek a munkaprogramban rögzített céloknak, feladatoknak eleget tenni. Különösen az utóbbi Ivét évben fejlődött kedvező­en e kapcsolat. Több olyan té­ma került megvitatásra veze­tőségi üléseken és taggyűlése­ken, amelyek a hivatali mun­ka egészét, illetve kiemelt részterületeit érintették. Töb­bek között: a hatáskörök de­centralizálása, a szocialista de­mokratizmus szélesítése, a kettős alárendeltség megszű­nésével összefüggő kérdések és a gazdálkodási rendszer tar­talmi és módszerbeni kérdései. Ezek között is kiemelkedően: a megyei foglalkoztatási szín­vonal emelésével, a bányászat visszafeljesztéséből adódó gondok megoldásával. Az érintett alapszervezetek a felsőbb párt és tanács vb­határozatok megvalósítására intézkedési tervet dolgoztak ki, a párttagoknak ilyen jel­legű pártmegbízatásokat ad­tak. A csúosvezetőség és az egyes alapszervezetek kezde- ményezőleg léptek fel, hogy a vállalatokat és az intézmé­nyeket közgazdasági eszközök­kel irányítsák. Bár itt még sok az útkeresés és kevés a tapasztalat. A tanácsi gazdál­kodás megváltozott rendje, az önállóság növekedése problé­mát vetett fel az ágazati és funkcionális osztályok együtt­működésében. Pártszervezete­ink itt is kezdeményeztek, melynek alapján a csúcsveze­tőség javasolta ennek napi­rendre tűzését, rselyet a hi­vatalvezetés elfogadott és a vb határozatot hozott a ha­tásköri és együttműködési kérdések rendezésére. 4 lapaserveseteink példát mutattak A tanácsi munka egyszerű­sítése és decentralizálása so­rán is példát mutattak alap- szervezeteink. Párttagjaink több javaslatot tettek I. fokú iparhatósági, árhatósági, épí­téshatósági jogköröknek járá­sokhoz, városokhoz, községek­hez történő leadására. Figye­lemmel kísérik és segítik alapszervezeteink a párt ká­derpolitikai elveinek érvénye­sülését, elősegítik megvalósí­tását. Egyre több az olyan alapszervezetünk, amelyeknél a furikciójegyzék alapján szo­ros együttműködés van a gaz­dasági vezetéssel a kádeme- velő munkában, az egészséges kritikai légkör megteremtésé­ben és a káderutánpótlás biz­tosításában. Az elmondott néhány példa úgy gondolom, jól bizonyítja, hogy a megyei tanács párl­ata pszervezi'tei igyekeztek jól élni a megnövekedett jogkör­rel. Emellett jól látjuk azt is, hogy még nagyon sok a ten­nivaló. Tovább kell keresni az új módszereket a pártmunká­ban; ez tevékenységünket ha­tékonnyá, eredményesebbé te­szi. Az eddigieknél még töb­bet és tervszerűbben kell fog­lalkozni a kulturált, figyel­mes és lelkiismeretes ügyinté­zéssel, ami jelentősen előse­gítheti. a párt és a tömegek kölcsönös bizalmának erősö­dését. 4 határosatok cUenörsése9 megrak ásítása Jobban előtérbe kell kerülni munkánkban az ideológiai ne- velőmunl. írnak, a közéleti te­vékenység szélesítésének. Egyik legfontosabb feladatunk legyen a kapott határozatok végrehajtásának szervezése, a végrehajtás ellenőrzése. Ez ed­digi munkánk során háttérbe szorult. A feladatok megoldásában kiemelt szerepet szántunk a pártcsoportoknak. A hetero­gén összetételű alapszerveze­tekben feltétlenül szükséges, hogy a munkaterület legfonto­sabb problémáit a pártcso­port beszélje meg, hangolja össze a munkát, alakítson ki egységes álláspontot, amit egységesen képvisel a dolgo­zók körében. De azt szeret­nénk, ha itt kerülne sor a pártmegbízatások kiosztására, a teljesítés számonkérésére és nem utolsósorban a dolgo­zók alkotó kezdeményezései­nek kibontakoztatására. Ügy gondoljuk, hogy a-szep­temberi taggyűlések során, amikor alapszervezeteink vé­leményt nyilvánítanak a Köz­ponti Bizottság irányelveiről és a Szervezeti Szabályzatter­vezett módosításairól, a párt- politikai munka mellett ráirá­nyítják párttagjaink figyelmét a tanács előtt álló legfonto­sabb gazdaságpolitikai felada­tokra is. Többek között: a III. ötéves terv, ezen belül az 1970. évi tervfeladatok mara­déktalan teljesítésére és a kö­vetkező IV. ötéves terv célki­tűzéseinek megismerésére, a tervezéssel és a megvalósulás­sal kapcsolatos tanácsi ágazati feladatokra. Berki Mihály a megyei tanács MSZMP osúcsvezetőségének titkára Műszakiak, népművelők klubja Néhány évvel ezelőtt nemhogy mérnök-technikus gárdát, de még egy-egy műszaki szakembert is nagyítóval kellett keresni Ba­lassagyarmaton. Ezért üdvözölhe­tő örömmel a művelődési ház terve, mely szerint a közeljövőben klubot hoznak létre a város mű­szaki értelmisége számára. A klubfoglalkozások alatt a részt­vevők szakmai továbbképzésére fektetik a fő súlyt, a művelődé­si központban egyébként a KISZ és a szakszervezeti kultúrfelelő- sök is gyarapodhatnak tudásban. Az ő részükre módszertani is­meretek elsajátítására kiválóan alkalmas népművelők klubja nyí­lik. 0Apkác&kmhitás Barkácskiállítás és -bemu­tató nyílt szeptember 12-én, a Városligetben, a BNV 32-es p„' »Ionjában. A Csináld ma­gad! Barkácskiállítás harmad­ikban rendezik meg. Huszon­nyolc vállalat működik közre a gazdag, látványos és haszno­sítható ötletekben bővelkedő bemutatón. Az otthoni javítá- • k, szerelések megkönnyítésé­hez a résztvevő vállalatok, in­tézmények szakemberei ta­nácsot adnak a barkácsoló .elvű látogatóknak. Megtanul­hatnak villanyt szerelni, víz- . - ?;éket javítani, szobát feste­ni. mázolni, tapétázni, padlót gyalulni, lakkozni, könyvespol­cot, rádiót, vagy akár csillagásza­ti távcsövet készíteni. Az ifjú ezermesterek és technika- kedvelők a bemutatott anya­gokból és szerszámokból, al­katrészekből mindjárt vásá­rolhatnak is. A kiállítás bav- kácsműhelyében akár el is készíthetik munkájukat. Naponta kétszer film vet” • és tréfás fejtörő játék szó j- koztatja a látogatókat. Külön­böző szakmai bemutatók prog­ramjára meghívják a szakág legnevesebb képviselőit. A szeptember 22-ig nyitva- tartó kiállítás megtekintése ingyenes. A k<frng*res9zn$ íis/lelelére: Kisebb költség — nagyobb nyereség A Pásztói Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat üzemei­ben egyre szélesedik, s egy­re eredményesebb is a kongresszusi munkaverseny. A legutóbbi értékelés szerint féléves nyereség-előirányza­tát 64 százalékra teljesítette a vállalat. Ez a gyakorlat­ban annyit jelent, hogy 400 000 forinttal nagyobb nyereséget értek el az év első felében, mint ahogyan tervezték. A nyereség nagy része abból származik, hogy sikerült csökkenteniök a ter­melési költségeket. A válla­lathoz tartozó üzemek kö­zül a kisterenyei állomáson érték el a legjobb ered­ményt. A versenyvállalásokban fontos helyet kapott vala­mennyi állomáson a baleset­elhárítási és az újítási mun­ka. A fokozott gondosság, a balesetelhárítási előírások betartása azt eredményezte, hogy a vállalatnál csökkent a balesetek száma. Tavaly a gépjavító vállalat a 22 társ- vállalat között a tizenkilen­cedik helyet folgalta el a balesetek megelőzésére indí­tott versenyben. Az idén vi­szont már a legjobbak között emlegetik a Pásztói Gépjaví­tó Vállalatot. Föllendült az újítómozga­lom is a vállalathoz tartozó állomásoknál. Az elmúlt fél­évben nyolc újítási javas­lat érkezett be, majd július hónapban még további ti­zennégy. Az újítások érté­kelése, bírálata folyamato­san történik, s a legjobba­kat alkalmazzák. , így aztán a kongresszusi munkaver­seny nemcsak a vállalatnak, hanem a versenyző dolgo­zóknak is hasznot hoz. A termelés növekedése, az új módszerek elterjesztése, a termelési költségek csökken­tése az átlagkeresetek növe­kedésével jár együtt. A szá­mítások szerint az egy mun­kásra eső bér 5,3 százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyen­kor volt. NÓGRÁD —1970. szeptember 15., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents