Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-05 / 182. szám
A közművelődés jövője a pásztói járásban ) Pedagógusszemmel A módosított iskolai rendtartás margójára A HAJDANI Pásztó, a középkori varos régen a múlté, fejlődésének üteme lehetővé tette azonban, hogy a megtisztelő nagyközségi rang büszke tulajdonosa lehessen- A rang azonban kötelez is, több vonatkozásban. Pásztó nagyközség úton van afelé, hogy mielőbb íelnőj- jön a követelményekhez. Gazdasági vonatkozásban a mechanizmus reformja által nyújtott lehetőségeket igyekszik kihasználni. Erről tanúskodik — egyében kívül — az iparfejlesztés, s a kapcsolódó beruházások építése. Külön szólhatnánk az úgynevezett kommunális, szociális ágazatok fejlesztési terveiről. Ezúttal csupán a kulturális beruházásokról, illetve egy-két gondról beszélünkElöljáróban egy adatot em- litunK. riasztóról, illetve a járás községéiről jelenleg osz- szesen öt és tél ezer ember jár ki dolgozni (Pasztáról kétezer), a kijárok nyolcvan százaléka férfi. Az ipar fejlesztéssel, a mezőgazdaság korszerűsítésével — többi között — ezt a nagy számot is igyekeznek csökkenteni. En' nek. természetesen, a kulturális életben is érezhetőek lesznek a kihatásai. Közismert gond ugyanis,' hogy például a bejárók-kijárók nagy tömege naponként értékes órákat veszít az utazással, a várakozással. Ez az idő ma még „holt idő”, a közművelődés áramlatain, többé-kevésbé az intézmények munkáján kívül esik- Legfeljebb olvasással telik. a vonatokon, autóbuszokon.. stb. azonban inkább a „könnyebb”, szórakoztatóbb olvasmányokat láthatjuk az emberek kezében. A helyi művelődési életben nemigen kapcsolódnak be ezek az emberek, üzemükben, gyárukban ugyancsak nem nagyon számítanak rájuk. Vizsgáljunk meg ezek után egy másik gondot. Az egész járásban érezhető a tanterem- hiány. A negyedik ötéves tervben ennek enyhítését is célul tűzték- Pásztón például gimnázium, általános iskola épül, 1971—72-re pedig bölcsőde és óvoda Is enyhít a gondokon. Ezek a beruházások az üzemfejlesztéshez is kapcsolódnak. A járásban az úgynevezett differenciáit fejlesztést kívánják megvalósítani. Ez a tanterem építésére is vonatkozik. MIT MONDHATUNK a közművelődést érintő beruházásokról? Mindenekelőtt az aprócska cserháti falvakat kívánják végleges, korszerű szellemi centrum köré gyűjteni. E leendő központban szükség lesz legalább egy hatvan gyereket befogadó kollégiumra, s természetesen korszerű művelődési otthonra is, amely a körzet igényeit kielégíti. Ugyancsak lényeges a járásban levő hét Körzeti község művelődési házainak mielőbbi korszerűsítése, illetve felépítése. Ma ezekben a falvakban van ugyan művelődési otthon, a legtöbb helyen azonban túlságosan . is elmarad a mai követelményektől, nem teszi lehetővé a kor igényeinek megfelelő közművelődési tevékenységet. Csupán egy példa a sok közül: Palotáson négy falunak nincs művelődési otthona. A jelenlegit szükségtanteremnek használják, De még sorolhatnánk a példákat. Nemcsak az úgynevezett objektív feltételek, a korszerű épületek, a felszerelés stb. hiánya okoz gondot a járásban- Képesített, függetlenített népművelőkikel sem rendel- keznek. Pásztón, s a körzeti községekben legalább nyolc függetlenített, szakmáját értő, hivatását szerető népművelőre lesz szükség az elkövetkezendő időben. Természetesen ehhez a szükséges feltételeket is meg kell teremteni. A járási vezetők tájékoztatása szerint elsősorban nem is a népművelőknek juttatandó lakások hiánya okoz gondot — lakást tudunk adni. Igen szűk azonban a járásban a béralap. A továbbiakban pedig a népművelők szellemi kapacitásának gondját vetik fel, elsősorban az elmaradott tárgyi feltételek miatt- Ez azonban. véleményünk szerint, átmeneti gond. s a köz- művelődés jelenlegi állapota a járásban, továbbá a változó és növekvő követelmények mindig adnak munkát a leendő függetlenített népművelőknek, természetesen akkor, ha szakmai tudással, nemes ambícióval bírnak. BEFEJEZÉSÜL néhány szót arról: hogyan segítik a közös gazdaságok az anyagi jellegű gondok megoldását? A termelőszövetkezetek kulturá. lis alapjának íelhasznalásarol van szó. A mai állapotok e vonatkozásban nem a legmeg- nyugtatóbbak. Ezen alapokat a legtöbb gazdaságban ma még utazásra, úgynevezett belső reprezentációra, esetenként rendezvények támogatására költik. Van már azonban arra is példa, hogy a művelődési intézmény fenntartásához is hozzájárul a téesz, például Kállón, s még néhány községben. A jövőben a gazdaságoknak Is mindinkább fel kellene ismerniük, hogy a közművelődésre fordított ősz- szeg elsősorban számukra jelent hasznot — ha nem is közvetlenül. Hiszen a faluban elsősorban a tsz-tagok kultu- rálódását, tudati és szakmai fejlődését segíti, s ez senki számára sem lehet közömbös a mai, változó faluban. T. E. Mit mond a statisztika? Ismét módosult és kiegészült az általános iskolák és gimnáziumok egységes rendtartása. Hozzáigazodott politikai, pedagógiai eredményeinkhez és bizonyos társadalmi igényekhez. Paragrafusainak egyharmadát és 73 bekezdését érinti a módosítás. Az immár elodázhatatlan „generáljavítás” miatt egyre körülményesebb a tájékozódás e jelentős iskolai dokumentum érvényes és módosított passzusai között. A praktikus felhasználás nehézkességéért azonban bőségesen kárpótolnak bennünket áz érdemi intézkedések, amelyek bevezetését a művelődésügyi minisztérium nem odázta el a rendtartás tervbevett — és remélhetőleg már a közeljövőben megjelenő — új kiadá-. sáig. A rendtartás módosított és újkeletű előírásai — noha többnyire csak közvetetten —. de a szocialista demokratizmus termékenységéről, iskoláink nyílt jellegének továbbfejlődéséről is vallanak. Az utóbbi években egyre sűrűsödtek a panaszok amiatt, hogy költséges, már-már luxusszámba menő kirándulásokat, autóbusztúrákat, országjárásokat szerveznek az iskolák. A szülőket, főleg a szerényebb jövedelmű és több- gyermekes családokat gyakran váratlanul lepte meg egy-egy ilyen esemény. A tanulók bevonása különböző gyűjtési ak. dókba, sorsjegyek, könyvek, különböző rendezvények belépőjegyeinek stb. árusításába mérhetetlen károkat okozott az iskola és a szülők közötti kapcsolatokban. Ha a szülők passzivitásának jelei mutatkoztak egyes iskolákban, akkor ebben szerepet játszottak azok a többnyire fojtott indulatok is, amelyek egy-egy sors jegy árusítás, drága kirándulás stb. nyomán ott vibráltak a szülői közvéleményben. Az indokolatlan és gyakori pénzkövetelés miatt olykor a valóban szükséges kiadások és pedagógiailag indokolt kirándulások iránt is bizalmatlanokká váltak. Az iskola többnyire elmulasztotta a szülői közösség bevonását a kirándulások és azok költségeinek tervezésébe. A rendtartás most kötelezően előírja ezt, és meghatározza a szülőkre hárítható költségek felső határát is. Kimondja: „Távolabbi vidékre az általános iskola felső tagozatában két. a gimnáziumokban legfeljebb három napra tervezett kirándulás évenként egy ízben és csak a szülők egyetértésével szervezhető”. Megtiltja a rendtartás a pénzgyűjtést, sorsjgeyek, téglaje- gyek, nem iskolai rendezvények jegyeinek árusítását, ügynökök, üzletszerzők, fényképészek, előfizetésgyűjtők, stb. tevékenységét az iskolában. s azt, hogy ilyen feladatokra tanulókat vagy nevelőket vonjanak be a minisztérium külön engedélye nélkül. Újólag rendelkezik a rendtartás a többi között a tanulmányi eredmények ellenőrzé- séről és értékeléséről is. Az eddigi előírások szerint a nevelő félévenként 3—4 alkalommal volt köteles ellenőrizni és értékelni a tanuló előmenetelét. Az új előírás szerint egyes tantárgyi témakörök lezárása után a tantervi követelmények elsajátítását kell érdemjeggyel minősíteni. Ez az intézkedés inkább megfelel a korszerű didaktika elveinek és élenjáró pedagógusaink eddig is már alkalmazott gyakorlatának. Utat enged egyszersmind a nevelői kezdeményezésnek a folyamatos ellenőrzésben, és az osztályozás objektivitásához visz közelebb egy lépéssel. Pártunk ifjúsági politikájának továbbfejlesztése tükröződik a módosított rendtartásnak a KISZ-szervezetek jogait körvonalazó, újonnan alkotott bekezdéseiben. Tudjuk, a rendtartás keret jellegű dokumentum. E bekezdések esetében a keret jelleg különös hangsúlyt kap. A „műfaji kötöttségek” miatt a rendtartás nem fogalmazhatja meg részletesen az iskolavezetés és a KISZ-szervezet együttműködésének konkrét lehetőségeit ég módszereit. A rendtartás kereteit az iskolák igazgatóinak, névelőinek, illetve az ifjúsági szervezet vezetőinek és önkormányzati szerveinek kezdeményezően kell értékes pedagógiai tartalommal kitölteni. A pedagógia általában nem. az ifjúsági szervezet tevékenysége különösen nem tűri a sémákat. Nos. a rendtartás nem sémákat, hanem kereteket nyújt egy adott iskola KISZ-szervezetének politikai, padagógiai, érdekvédelmi tevékenységéhez. Ugyanakkor e keretek potenciális forrásai lehetnek a közösségformáló- és megtartó hagyományok születésének és megszilárdulásának. Az alkotó pedagógiai gondolkodás és cselekvés tartalékai az ifjúsági mozgalom segítésében is — mint az iskolai padagógiában általában — kimeríthetetlenek. A rendtartás jelen módosítása is erre az alkotó, kezdeményező politikai és pedagógiai aktivitásra inspirálja a padagógu- sokat, a szülőket egyaránt. Ugyanakkor meggyőzően érvényesíti a szocialista pedagógia gyermekfelfogását, amely szerint a gyermek és ifjú nem csupán tárgya a pedagógus formáló tevékenységének, hanem aktív részese is önnön személyisége kibontakoztatásának. Kiss István Nyár Japánban «4 kardforgató Japán film Ausztriában a dolgozók 40 százaléka nő. A nők a gazdasági élet valamennyi területén megtalálhatók, de jogi helyzetük távol áll az egyenjogúságtól. Ebben az országban ugyanis még mindig érvényben van az 1811. évi családi törvény. Nemrég az Oszt. rák Nők Demokratikus Szövetsége levélben követelte az igazságügyminisztertől, hogy terjesszék a parlament elé a családi törvény reformjának rég elkészült tervezetét. Hollandiában a nők parlament alsóházának oktatásügyi bizottságánál tiltakoztak az ellen, hogy a kormány fel akarja emelni azoknak a szülőknek a jövedelemadóját, akiknek gyermekei állami óvodákat és iskolákat vesznek Igénybe. Gyorsmérleget készítettek a Művelődésügyi Minisztériumban az idén eddig felvett nappali tagozatos új egyetemistákról, főiskolásokról. Bár a felvételik még nem záródtak le — augusztus végén döntenek például a fellebbezések ügyében —, első lépcsőként néhány jelentős intézményben : összegezték az újonnan felvett hallgatók adatait. Ezekbe az intézménytípusokba együttvéve csaknem 21 ezren kérték felvételüket és közülük eddig 8 131-et vettek fel a következő tanévre, az 1971/72-es évre pedig to- vábbbi 2 074 az „eiőfelvett” hallgatók száma. Évről évre visszatérő gond. hogy csökken a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek érdeklődése: mind kevesebben adják be jelentkezésüket a felsőoktatási intézményekre. Négy évvel ezelőtt, az 1967/68- as tanévre például, még a jelentkezők között 40,5 százalékban képviseltették maguNálunk, Magyarországon elég ritkán kerülnek mozivászonra távoli egzotikus országok filmjei. Az utóbb/ években bemutatott japán filméi?/ között volt úgynevezett „művészfilm” (Kopár sziget), de a misztikus keleti „horrorfilmre” is akadt példa. (Harakiri). A Kardforgató nő Teiji Matsuda filmje egyik kategóriába sem sorolható. A bárgyú kis történettel nem is lenne semmi baj, ha a film íróinak és rendezőjének szándéka nem volna több, mint amennyi az efféle cselekménysorból „kihozható”. Oichi, a vak lány könnykat, az idei arány pedig már mindössze 36,6 százalék. A felvettek között azonban — ha nem is jelentős mértékben — örvendetesen javult a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya. Legnagyobb a „visszalépésük” a fizikaiaknak a tanárképző főiskolákra és a műszaki egyetemekre való jelentkezésnél: az előbbire csaknem 20, az utóbbira pedig 12 százalékkal kevesebben nyújtották be jelentkezési lapjaikat, mint az előző évben. De a kisebb jelentkezés ellenére ezekben az intézményekben is változatlan az arányuk, vagy éppen emelkedett. Legjelentősebb javulást a tudományegyetemeken érték el: a tavalyihoz képest 23,7 százalékkal emelkedett a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek száma, az agrártudományi intézményekben pedig 14 százalékkal javult az eredmény, s mindez az. összes felvettekhez viszonyított arányukat is javította. fakasztó tragédiák főszereplője. Anyja elhagyja, hogy később mint egy bordély fes- lett erkölcsű és lelketlen madam-ja bukkanjon elő. Nevelőapját, az álarcos Denzót, akit mellesleg kegyetlenségéért az „ördög” előnévvel láttak el, megöli. Oichi is a gyilkosok áldozata lenne, ha nem teremne ott áz ország-* szerte Mesternek titulált szamuráj, aki a szerencsétlen vak leányt megtanítja a kardforgatás művészetére. Oichi kitűnő tanítvány. Sétapálcába rejtett kardjának villanásai nyomán bőven freccsen a földre, a falra a — színesfil- men különösen jól érvényesülő — emberi vér. Felbukkan egy szimpatikus csavargó , is, aki elhagyott lányát keresi, s akit végül Ohama (Oichi anyja) bordélyában talál meg. E rossz hírű ház raktárában végez mindkettőjükkel Denzo, az ördög. (Nehogy elunja a néző a kard • vágta sebek látványát, Denzo fúvócsőből lő nyilat a mit sem sejtő Nihei vállába, de aztán kedvenc módszeréhez fanatikusan ragaszkodva mégiscsak karddal követi el alig számolható gyilkosságainak egyikét). Oichi futólag megöli még néhány üldözőjét — majdnem anyját is — míg végül egy széllengette bozótokkal teli sejtelmes tájon szembekerül ősi ellenségével, DonzóvaL Könnyen kitalálható mi történik. A törékeny vak leány rövid tusa után elbánik az álarcos rablóval, akin az sem segít, hogy ezúttal fedetlen arccal vív, felfedve kilétét a jámbor néző előtt. A küzdelem végén a robosztus rabló egy fa alsó ágán lóg, s a testéből esőként szemerkélő vér függönyén át fátyolos szemmel bámul Oichi, a vak leány. Aztán elindul egy hosszú- hosszú hídon, s a felirat tudatja velünk: Szeme könnyel van tele. Az alkotás műfaji meghatározása: filmdráma. Hogy miért, aligha deríthető ki. Ka- landfilm ez a javából. Ha nem folyna benne annyi könny és annyi vér, talán egészen jó kalandfilm lenne. A drámát ugyanis teljesen hiteltelenné teszik a komikumba, olykor persziflázéba hajló megoldások. (A szamuráj tizenöt másodperc alatt szabdal szét közel húsz marcona fickót, s ráadásképpen úgy esnek össze a vérrel borított áldozatok, mint a klasszikus amerikai burleszkben a széles ökölcsapással knock autolt kocsmatöltelékek). Az átlátszó rendezői fur- fangok sem segítenek a drámai hitel megteremtésének ügyében. A közönséget nem lehet becsapni. Amikor — a nyilván tragikusnak szánt — végső összecsapás végén Denzo rongycsomóként fityeg a faágon az egész nézőközönség elemi erővel hahotázott. Shintaro Kawasaki felvételei a giccs-határtól az érzékeny, szép japán tusrajzok világát idéző képekig váltakoznak. A színészek igyekeznek. Oichi szerepében Yoko Matsuyama szimpatikus, a szamurájt alakító Shin-ichi Ya- nagisawa egészen kiváló produktumot ad. A film egyetlen erénye egzotikuma, helyenként izgalmassága. az a különös atmoszféra, amit európai néző japán film láttán érezhet. Hann Ferenc NÓGRÁD n 1970. augusztus 5., szerda 5 Gyorsmérleg az egyetemi felvételeknél
