Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

\v ««*i n<‘ví*lő<o«í<!Íloli úrtól* ovidén az önvizsgálat és a vita fórumai A tanév elején az ország tosabb tennivalókról. vala- kény saját életének megszer- valamennyi iskolájában olyan mint a nevelők a kérdésekkel vezesében. Nézzék meg, hogy nevelőtestületi értekezletekéi kapcsolatban elmondják véle- az iskola munkás és paraszt tartanak, amelyeknek azono- ményüket. * tapasztalataikat, származású tanulói. kollégis­ták a témái. Az értekezlete- Tehát egyben az önvizsgálat tái milyen körülmények és le­ken általában a közös célokat fórumává is kívánjuk tenni hetösegek között tanulnak. A vitatják meg a pedagógusok, az őszi nevelőtestületi érte- helység jellemző pályaválasz­Az idén azonban még egy kézieteket. tási nehézségeiről is rendezze­rendkivüj fontos kérdéssel _ Am . _nek vitát a pedagógusok, s- Az igazgatói tanácskozó­dr. Majzik Lászlóra adjunk- ké°zltent <* konferenciákat! nevelés eredményeivel és tustól, az Országos Pedagógiai Merjük remélni, hogy az hiányosságaival. Azon gondol­Intézet munkatársától, aki ajánlott szakirodalmat máris kódjának, hogyan lehetne ml- nernrég Salgótarjánban is be- tanulmányozzák a pedagógu- nél szélesebb »fórumokat te­számolt a feladatokról, aNóg- s°k. Azt szeretnénk ugyanis remteni az ifjúság öntevé- rád megyei általános iskolai elérni, hogy az igazgatók esu- kenységének. s milyen mód- igazgatók négynapos tovább- P^n exponálják a kérdéseket, szereket terjesszenek el ennek képzésén. Az eSész magyar ifjúság hely- érdekében. ko7nakÍll/eZvelők^Vai f°0Ul1' sajáJTisko^tok Unufóif^lem^ ~ M1* uárnak a társada- - Az“den o?yan fontos té- ^ vizsgál.t alá mni A saját ^ól az if}uua0 nevelésében? mával foglalkoznak a ne.eők nevelésében jelent- _ Az ifjúság nevelésében az őszi nevelési értekezlete- ‘iezo legfontosabb kérdése két az iskolai kezdeményezések ken, mint a párt ifjúságpolití- ff orezágos problémák tükré- akkor lesznek eredményeseb- kájának néhány kérdéséről Den vessék tel bek- ha sikerül minél jobban megjelent állásfoglalás. Arra ~ Az °szi nevelőtestületi megvalóártani azt a célt, hogy kell törekedni, hogy az 6ssd értekezleteken mit várnak a az ifjúságnevelés össztársadal- konferenciák az eddigieknél is pedagógusoktól! Milyen té- mi ügy. A pedagógusok ugyan- eredményesebbek legyenek, niaf elvetéseket! is ezeken az értekezleteken Gondolnunk kell a nevelőtes- — A pedagógusoktól azt arról is beszélnek majd: mit tületi értekezletek kettős várjuk, hogy ezeken az érte- várnak a társadalomtól az lf- funkciójára is. Az egyik a közieteken ne általánosság- nevelésében Ebbő] az pedagógus-továbbképzés biz- ban beszéljenek az ifjúságpo- alkalomból a társadalomnak tosítása, másfelől a nevelő- litikáról. Ne általában szólja- is foglalkozni kell azzal, hogy testület elvi és gyakorlati nak arról, hogy szükség lenne mennyiben tudja előmozdíta- egységének előmozdítása. Ah- az ifjúság közéleti tevékeny- nj az ifjúság sikeres nevelé- hoz, hogy eredményeket ér- ségének fejlesztésére, ne nagy fét. Érdemes lenne azon még jünk el, az értekezleteket vl- általánosságokban essék szó a jobban elgondolkozni, hogyan tafórummá kell alakítani, politikai nevelés fontosságáról, lehetne még szorosabbá fonni Olyan fórummá, ahol az isko- néhány fiatal közömbösséglé- a7 iskola és a társadalom, levezetés informálja a peda- nek leküzdéséről. Részletekbe valamint a családi és az isko- gógusokat az ifjúságpolitikai menően beszéljenek arról, la* nevelést, irányvonalakról és a legfon- hogy az ifjúság legyen ön tévé- Molnár Zsolt Pataki József kiállítása Salgótarjánban Egy „észrevétlen ” megnyitóra Tegnap „észrevétlenül”, ün­nepi megnyitó beszéd és kö­zönség nélkül megnyílt Sal­gótarjánban, a megyei József Attila művelődéi központ elö­Pataiki József 16 művét ál­lította ki, festményeket, gra­fikákat, amelyek szeptember 10-ig lesznek itt láthatók. Először néhány szó, a művé­Pataki József „csendesen” alkot. Kiállításai, képei azon­ban balkszavúságultban is új­ra őszinte örömmel töltenek el bennünket, elsősorban művé­terében Pataki József, itt élő szettörtáneti értékelés igénye szi őszinteségük miatt. A fák, festőművész szabadtéri tárla­ta. Azt mondtam, észrevétlenül, Nem panaszképpen mondtam. Hiszen egy életmű kis töré­nólkül, a festményekről. A művész kissé távolabb a város központjától, magány­ban él. Ez azonban nem szel­lemi magány. Ellenkezőleg, a dékének bemutatásához nincs művész közösségi momdaniva- szükség feltétlenül „ünnepi" a hegyek valamiféle leírhatat- lanul csendes varázsban, rend­ben állanak helyükön. A kom­pozíció jelzései egy mindig újjászülető, mozgalmas és sok­kal idősebb világról beszélnek szavakra, többé-kevésbé is­mert megállapítások ismétlé­sére, A művészi alkotásról le­het és kell is időnként beszél­ni, azonban semmiképpen sem érvényes az, hogy attól veszik észre. Pataki József képei és grafikái maguk hívják fel a figyelmet önmagukra. És ezek az alkotások már közönséget is toboroztak, ha nem is a megnyitó néhány percére. A kiállítás tehát nem közönség nélkül nyílt meg. (Egyébként szervesen illeszkedik a mű­velődési központ nyári kiál­lítási programjába. Már ha­gyománynak számít, hogy nyaranként szabadtéri szobor- kiállításokat nyitnak Salgótar­ján szívében, a forgalom kö­zéppontjában. Ezután éven­ként egy-egy itt élő képző­művész is bemutatkozik a .szabadban”. Csak ismételten örülni tudunk ennek a kezde­ményezésnek, amely a nyár lója megvalósulásának éltető mint az emberek, az emberi­formája. Olyan festői eszkö- S©S- Ez a világ azonban Fá­zok beérése, amelyek évtize- taki József képein éppen az deken át, ha úgy tetszik, egy életen keresztül hatnak. forróságában és szellemi „ese- mónytelenségében” k&lemes és megfogalmazás tartalmas élményt jelenthet). tűnik ki. Képein tájak, emberek, ál­latok — szekeret vontató lo­vak, egy ember vállán fiatal bárány stb. — jelennek meg. És körülöttük a dombok, a fák, a házak. A fák? Pataki József fái a mozaik tisztasá­gával állanak helyükön. Ugyanakkor a művész sokat sejtető gondolkodásmódjára is utalnak'. Rilke így ír erről: . .az alkotó saját maga je­lenti a világot önmaga szá­mára, s mindent önmagában talál meg.. Fametszetei szervesen egé­szítik ki, illetve teszik teljes­sé a művészről alkotott ké­pünket. A Béke, az Anyaság, a Galambok, a Szüretelek, I- István és Lenin portréja és a többi az érdeklődési kör tá­gasságára utal, ugyanakkor a tisztaságával ember által nyeri el értelmét, s alakul szemünk előtt huma­nizált világgá. Tóth Elemér Huszonöt éves a Szabad Föld 1945. AUGUSZTUS 29-én jelent meg a Sza­bad Föld első száma. A hetilap a maga 25 esztendejében jeles, nagy munkát végzett. Az új magyar állam abban az esztendőben, 1945- ben, 842 U00 magyar parasztnak adott földet és 350 000 falusi, kisvárosi embernek házhe­lyet. Ezeréves történelmünkben első ízben ment végbe olyan földindulás, amely elsöpör­te a latifundiumokat, a nagybirtokot. A föld azoké lett, akik valóban megművelik. Eldőlt az ezeréves per. A földreform alapvető fordulata volt a ma­gyar parasztság történetének. Ezt követnie kellett a „paraszti honfoglalás” megszilárdí­tásának, a jövendő megvédelmezésének. A kommunista párt politikájának megfelelően a Szabad Föld elsősorban a legégetőbb fel­adatok megoldására mozgósította és szervez­te a magyar falut. Arra vállalkozott, hogy az újgazdák nagy tömegeit megtanítja úvasnl. a földtulajdon lényegét újfajta tnodon értel­mezni, a saját sorsát másképpen látni és a saját jövendőjét egybekapcsolni az egész dolgozó nemzet jövendőjével. Meg kellett értetni az újjászülető faluval, hogy a munkás-paraszt szövetség az új tár­sadalmi rend létezésének politikai alapja. Meg kellett értetni minden újgazdával, hogy közösek az érdekei a munkásságéval. Meg kell semmisíteni a reakciót, meg kell állítani az inflációt, hozzá kell látni a produktív ipa­ri és mezőgazdasági termeléshez, végre kell hajtani az újjáépítés kolosszálisán nagy fel­adatát. Tudatosítani kellett minden egyes fa­lusi emberben, hogy e tettek sikeres befeje­zése nélkül a föld aligha maradhat az övé. A Szabad Föld politizálni, erkölcsileg fel­emelkedni, érdekeiért kiállni egyaránt taní­totta és tanítja a falut. Rávezette az új gaz­dát az eredményesebb gazdálkodás „titkaira”, megmagyarázta neki a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeit, buzdította a termelőszövetke­zetek megalakításéra. arra. hogy belássa: végső boldogulásának igazi talaja a szocializ­mus. És ezt teszi fáradhatatlanul, változat­lan hévvel ma Is. A Szabad Föld hadat üzent a falusi mara- . disag minden formájának. Szakcikkekben, ri­portjaiban. interjúiban, vezércikkeiben, szép­irodalmi közleményeiben hétről hétre for­málta a magyar falu új arcát. Nehéz volt a „talaj", nem egykönnyen válik meg az ember régi szokásaitól. De a Szabad Föld sikerrel állt helyt. 25'évvel első példányának megje­lenése után teljes joggal elmondhatja: része van azokban az eredményekben, amelyeket a magyar falu 1945 óta elért. A SZABAD Föld-nek része van abban, hogy a magyar föld immár valóban — szabad... Közös ügyünkért folyó munkában szívből kí­vánunk további sikereket a Szabad Földnek! ééiilóqyi Hona grófik as mii vest tártat* A Képcsarnok Vállalat sal­gótarjáni üzletében szeptem­ber 4-én nyílik meg Szilágyi Ilona grafikusművész kiállítá­sa. A megnyitót Radies István festőművész tartja. Szilágyi Ilona műveivel többször sze­repelt a Képcsarnok budapes­ti Derk ovits-terem békéscsa­bai kiállításain. A művész a tájképfestészet finom művelő­je. Tanulmányait a moszkvai Képzőművészeti Főiskolán és a lening rád i Művészeti Aka­démián folytatta. Tanárai ne­ves grafikusművészek voltak. Moszkvában N. N. Kupnija- nov, Leningrádban K. I. Ru- dakov és L. G. Brodati. Szi­lágyi Ilona hosszú időt töltött a Dunakanyar, Nagymaros, Szilvásvárad, Hámor, Bakony- bél, Lillafüred, Tárcái környé­kén, hogy megelevenítse, meg­szerettesse a hazai tájakat, de külföldi útjairól is vázlatok­kal tért haza. AI BUB U S O SÍ KOSSUTH RÁDIÓ: «.ISI: Hírek. dal. — 17 45: Az állatok kézügyes. ÄÄÄ - 2:S; ?**■ 7 lM0' Közvetités bajnohi Operett. . . - 10.05: Rádiószípház. labdarugó-mérkőzésekről. _ i8.20: Héttőtől vasárnapig, — 11.oo Artur Húszas stúdió. — 19.17: Magyar Rubinstein zongorázik. — 13.30: muzsika, — 19,50: Jő estét, gyere- zenei anyanyelvűnk. — 13.30: Me- kék! — 19.55: Közvetítés a Vasas— lódiakoktél. - 13.50: íratlan tör- Ferencváros bajnoki labdarúgó- vény. — 14.00: Kóruspódium. — mérkőzés II. félidejéről. — 30.50: 14.07: Benny Goodman felvételei- Pl könyvek. — 30.53: Brahms: c- ből. — 14.30: Kis magyar néprajz, moll vonósnégyes. — 31,33: Kor­— 14.35: Üj zenei Ojság. — 15.05: társaink. — 31.50: Komádl Ger- Hétvégi külpolitikai figyelő. — zstm énekel. — 33.15: ptravaló. Rl- 15.30: Csak fiataloknak. — 16.05: »“«• — 33.30: Ritmusturmix. — Rádióreklám. — 16.08: Berki Uli 33-15: Századunk mestermúveiből. emlékezete, — 16.38: Szombat dél­után, .. — 17.55: Az évszázad nagy Beethoven-előadői. — 19.35: Színes népi muzsika. — 30.00: Minden héten Szilveszteri — 33.17: lskola! U1U: Valaki a sötétből. TELEVÍZIÓ: 9.05: Francis az őst Afrikában. — 9.35: Az apusok. (Ism,). — 11.00—11.45: Üdvözöllek. Tévéfilm. — 15.35: Venezuelai in­diánok között, I. rész. — 16.30: Reklám. — 16.30: Atlétika. — 18.30: Film, film, film. .. — 18.40: Cica­Tánczene éjfélig, — 0.10—1.56: Me­lódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ: 8.00: Nóta és népdalest. (Ism.). — 8.54: KÚIpoli- vízió. — 18,50: Reklám. — 18.55: tikai figyelő. (Ism.). — 9.09: Ze- Vasas—FTC. Közvetítés a Népsta- nekari muzsika. — 9.4«: Válaszo- dionból. — 30.50: Tv-híradő. —< 31.10: Lehár: A mosoly országa. Közvetítés a Margitszigeti Sza­badtéri Színpadról. — 33.35: Tv- híradó — 2. kiadás. — 23.45—0.10: A reménykedés kínjai. Francia rövidjátékfilm. lünk hallgatóinknak. — 10.00—12.00: Zenés műsor üdülőknek. — J2.00: Bogáncs. — 12.19: Fúvőszene tánc- ritmusban. — 12,30: Rimszkij-Kor- szakov operáiból. — 18.50: Fenyő István könyvszemléje. — 13.03: Schubert-müvek. — 13.45: Időjá­rás- és vízállásjelentés. — 14.00— BESZTERCEBÁNYA: 14.45: Mo- 15.00: Napraforgó. — 15.00: Orvo- tocross-verseny. — 16.30: Közvetl- sok a mikrofon előtt. — 15.05: tés az atlétikai EK-róI. — 19.00 és Teli Vilmos. — 15.30: Falvakban, 21.45: Tv-híradő. — 20.15: Ketté­mezökön. — 16.05—17.45: A hét szelt csomó. TV-játék. — 21.35: műsorából. — 17.20: Az élő nép- Nemzetközi dalverseny Sopotból. Tarján után Budapesten Nagy sikerrel mutatkozott be nemrégiben Salgótarján­ban, a Tarján-étteremben a csehszlovákiai tóncdalóneke- sek győzteseinek gálaestjén Homyák János. A fiatal kas­sai énekes kitűnő hanganya­gával, előadókészségével hív­ta magára a tarjáni közönség és szakemberek figyelmét. Hamarosan Budapesten is meghallgatják. NÓGRÁD a 1970, augusztus 29., szombat ÉLETRE-! 48. Blake azonnal megkönnyeb­irodából, egy japán került megtudtak, hogy a mellé és azt suttogta: — Kövessen. Egy étterembe vezette la­dik. Nem tudott úgy mozdul­ni, hogy követó árnyékként ne ragadnának rá. Még ha a kabinjába ment be, akkor is biztos lehetett abban, hogy fi­gyelői ott sétálnak az ajtó előtt, a folyosón. Elhatározta hát, hogy nem gondol a feladatára. Törődje­nek vele Stanleyék. A hajó tele volt utasokkal. Blake jó néhányukkal megis­merkedett. így azzal a vaske. reskedővel is, aki Közép-Nyu. pánok a President Garfieldre gátról utazott a Hawaii-szige- szereztek jegyet, s Blake-nek tekre. Mint mondta, egészség, az ezzel a hajóval keli utaznia, ügy; túréra. Mister Horner, a bűit. Milyen ügyesen dolgozik amerikait. Itt nagy titokban nem pedig a Matsonlával, vaskereskedő, a legjobb úton az ONI... Még szeretett volna átadott neki egy borítékot, amely csak félrevezetésül haladt afelé, hogy krónikus kérdezni egy s mást az ide- amelyben egy utazási jegy szolgált egy esetleges elhárító alkoholista legyen. Blake géntől, de sziszegő hangú uta- volt, mégpedig a President akcióhoz. Az amerikai tenge- ugyanis valahányszor belépett sítást kapott, hogy gyorsan Garfield nevű hajóra, hono- részeti elháritók Yamamoto a bárba, Hornért mindig ott menjen ki az üzletből ég a lului végcéllal: másnapi in- nyomába vetették magukat. A találta. Ráadásul nem is volt japánok által megjelölt idő- dulással. pontban induljon San Fran­ciscóba. nem csupán azért, mert az Blake eleget tett a parancs- ONI terveit esetleg keresztül- nak: repülőgépre ült és San húzták, hanem az életét Franciscóba utazott. A Csendes-óceán parti ha­talmas városban tartózkodva, í11/1, „— V, ’ különösebb is hogy gondolt volna arra, hogy e metropolis falai között két hatalom kémei birkóznak, s a tét: az USA-t berántani a szokásosnál is ferdébb szemű valami kellemes alkoholista; Blake megrémült. Most már japán Ismét a Los Angeles-i ha éppen nem volt pohár a „Vörös Malom” lányaihoz szájánál, idejét azzal töltötte, hujtatott. hogy mindenkibe belekötött. Blake nagyon aggódott. Szinte provokálta az embere- félteni kezdte. Elvégre, ha Stanley megígérte neki, hogy két, hogy üljenek le vele be- ezek így meg tudják szervezni mindig időben értesítik, mit szélgetnl. Aki megtagadta, dolgaikat, akkor nem ütközik kell tennie... S íme, más ha- azzal még durvábban köteke­az jóval megy, s közeledik az dett. .. így tett többször Bla- indulás ideje is, tudnia kelie- ke-kel is, aki igyekezett mesz- ne, mit tegyen, ha Hononulu- sze kikerülni a kötekedő vas­ba érkezik. Különben is, mi- kereskedőt... 'nehézségbe sem, hogy adott esetben elte­gyék őt, Blak-et láb alól... S ha megtudják, hogy be­vilégháborúba, ezzel lekötni csap3f öket’ biztosan ez a 80rs J’01-----------felismerni az állító­var rá... ------ A „robotember1 és meggyengíteni, hogy a Tá­vol-Kelet fölött a japán im­perializmus lehessen az úr. .. Blake, -mihelyt megérkezett, pär'Biake indulása eiött “le. is lagos Campbellt. Azt is tg- Már csak egyetlen nap volt pasztalta, hogy a japánok hogy a hajó Honoluluba sejthette, amit az ONI tu- rendkívül erős megfigyelés érkezzék, s Blake persze na- dott, hogy Kono — -két nap- alatt tartják, ami a szemé- nyugtalan volt. Bement a lyes érintkezést lassan már bárba, hogy magába döntsön nyomban bement a hajózási génybe illő körülmények kö- teljesen lehetetlenné teszi az .jdegcslllapítót”. Vajon irodába. S minden úgy tör- zött _ ismét találkozott Ya- ONI embereivel... Eltelt az b°§yan lépjen érintkezésbe tent, ahogy a fehérnemű üz- rnamotóval egy férfikalapbolt- letben mondták neki: a Mat- ban, g míg a kalapokat pró­sonián már nem volt hely és hálták, a tükör előtt a következő hajó egy hét suttogva beszélgettek egy múlva indul csak Honolulu- mással. A suttogó beszélgetés­állva nia a idő — és semmi értesítés. „Campell -le! ? Ezen járt az Blake-nek el kellett indul- esze már kora reSSel óta­- Pres,ident Garfleldre. A bárban találta Hornért. Két óra múlva a hajó már ak], ha lehet, még kötekedőbb járt. ólaké hangulatban dülöngélt mint az rádión keresztül Stanleyéknek hogy akár til, akár sétál: vagy szemeuTL^ldL^ul Blake~€t rif D 4v,i .-»4» la* ____ - i.. j.__a »iménti ki aioozataui. n yílt tengeren ba- bői néhány mondatot sikerült persze Blgke boldog volt, de öröme gyorsan lelohadt, lehallgatniuk, s bár túl sokat két japán, vagy a két német ugyanis amikor kilépett az ugyan nem, annyit mégis mindig a közeiében tartozko­(Folytatjuk) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents