Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

Megmentik, továbbfejlesztik a nép művészetét Egy díj Nógrádba keiül TOLNA MEGYEIEK. Az öt- direkt hatások érnék őket, ha most a rajzolásban kell erő­tetet — mely olyan kézenfek- ösztönözné őket valami. S ál- södnöm. vő, hogy most, miután meg- landóan figyelve, bátorítva KÖLCSÖNHATÁS. A tábor valósult, az ember önkéntele- őket, a környezetükben levő már az első évben — ezután nül is arra gondol, miért nem tehetségekre Is kedvező hatást is szeretnék megrendezni — Jutott ez már korábban isva- lehetne gyakorolni. tökéletesen beváltotta a hoz­Koppány Gizella: Ifjú népművész lakinek eszébe — a KISZ — Meglepett, hogy ezek az zá fűzött reményeket. Ahány Tolna megyei bizottságán ve- önmagukban is rendkívül ro- résztvevő, annyi stílus, műm tették fel: érdemes volna ak- konszenves emberek szinte kamódszer találkozott itt ösz- tivizálni, megszervezni, össze- pillanatokon belül nagyszerű, sze, a fiataloknak volt mitta- gyűjteni az ország ifjú nép- lelkes kollektívává forrtak nulni egymástól. És tanultak művészeit, pályázatot kiírni össze. Megérkezésük után so- is. részükre — a népművészet kan alig várták, hogy elkezd- A HARMADIK E cikk bomlófélben, veszélyben van. hessék a munkát. megírása után kaptuk a hírt, Megmentesere, tovabbfej- KgT nÖGRÁDI. Megyénk- hogy a tábor harmadik nóg­lesztésére csakis ezek a fia- nek nem keU szégyenkezni rádi résztvevője, Koppány Gi­talok és csupán ezek a mod- küldöttei miatt. zella elnyerte az alkotmány szerek alkalmasak.^ A tábor látogatói Hermann ünnepe alkalmával kiadásra- ot,let meSlepo gyorsan Janos barackmag-faragásainál kerülő „Ifjú népművész” el­jutott el a megvalósulásig. időznek el a legtovább. Elké- met. Eredményére, valamint Az alkotótábort a KISZ pesztő> hogy a balassagyarma- munkájára, terveire a NÓG- kózpontí bizottságának tá- ti zenetanár mi mindent ké- RÁD majd hazatérése, illetve mogatásaval maguk a kezde- ábrázolni egy ötvenfilléres a díj átadása után tér ki. ményezők, a Tolna megyeiek nagyságú területen: híres em- „ . .. szervezték meg. A megyei T>o,rtréi tökéletesen ki- Baranyai László KISZ-bizottságok javaslatára ^ozo^ mRológia i^tenek az ország legkülönbözőbb vi- állaSrá“ kertek ki klze boriban tíz napig zavartalanul ll(,v„n_nnvi \ Van-e megoldás? Távol esik a község köz­pontjától a volt gépjavító ál­lomás helyére települt új üzem, az ELZETT zár- és la­katgyárának szécsényi gyár­egysége. A több száz dolgozó reggel és délután gyalogosan — legfeljebb néhányan kerék­párral, vagy motorral — indul munkahelyére, vagy onnan haza, mert a kétműszakos üzemhez nincsen buszjárat. Mivel a gyár további fejlesz­tés előtt áll, érdemes lenne megvizsgálni, hogy a főtéren időnként veszteglő autóbuszok közül melyiknek volna ideje magára vállalni a munkásszál­lítás gondját. Talán Szécsényt a környező községekkel össze­kötő járatok is tehetnének egy kis kerülőt az üzemhez... —Is Tapasztalatcsere A salgótarjáni megyei és a balassagyarmati városi kór­házak orvosai között az utób­bi időben egyre gyakoribbá vált a tapasztalatok kicserélé­se. A megyei szakfőorvosok ellenőrzései során is rend­szeresen folyik tapasztalatcse­re; ez is a gyógyító munka színvonalának emelkedéséhez vezet. Az előbbieken túlme­nően a kórházigazgatók ré' szére negyedévenként ' más­más helyen, illetve intézetnél tartanak megbeszélést, a nő­gyógyász főorvosok és alorvo­sok pedig évente két ízben rendeznek közös értekezletet. Ráadásként hatmillió A jubileumi év és a X. párt­kongresszus tiszteletére Indított munkaversenyben a salgótarjáni öblösüveggyár dolgozói a terme­lékenység további Javítását tűz­ték ki fö célul. Munkájuknak az is lendületet adott, hogy ilyen módon a nemzeti jóvedelem egy­százalékos növeléséhez is hozzá­járulhatnak. Az egy dolgozóra jutó évea tervezett termelési ér­ték SS 504 forint volt, ezt a vál­lalásokkal 2sw forinttal tetézték meg. Ha a vállalást teljesítik, m gyár hatmillió forint többletter­melést érhet eL Asszonyok falun A nagy társadalmi mozgás- Tennivalójuk már most van ban, amely a termelőszövetke- és bizonyára később is lesz zetek alakulását kísérte fa- bőven. Munkát keresni asz- lun, talán mindennél többet szonyoknak, nem kell egyet- változott a parasztasszonyok len szövetkezetben sem. Ta- élete. Patvarei asszonyok Iáinak azt maguk is bőven, mondták ezt> akik negyve- Legfeljebb azért kell szót nen-ötvenen dolgoztak napo- emelniök, hogy télen is le- kon át a burgonyaföldeken. S gyen dolguk azoknak, akik később sem kell attól tarta- magányosan élnek, vagy né* niuk, hogy munka, kereset pesebb családról kell gondos- nélkül maradnak. Ilyenkor kodnluk. Annál többet kell nyáron, meg a kora őszi hó- viszont hadakozniuk azért, napokban bizony hajnalban hogy a sokat emlegetett női kelnek most is. Mire megvir- egyenjogúság a gyakorlatban rád, már megtették dolgukat Is megvalósuljon, a ház körül és indulnak ki a földekre, hogy aztán a sötéte­dés vesse haza őket. Mégis egészen más az éle­tük, mint régen. A maroksze­désben, a kapálásban meg­Két okból Ss szükség van az ilyen erőfeszítésre. Egy­részt azért mert a szövetke- _ . -. , . ... , . zeti vezetők, a férfitagok — görnyedt derekukat, hátukat a jelentős fejlődés ellenére lassan egészen tik” „kíegyenesf az arató­sem ismerik el mindenütt a kombájnok, az arató- a vezetésben és a munkában gépek, meg a gyomirtó vegy- egyenlő társként az asszonyo- szerek. A közösségben, a szó- kat. Aztán a falusi nőbizott- ciallsta brigádokban, munka- ságok sokat tehetnek azért* csapatokban egyre Inkább hogy az előítéletek sokaságát megsokszorozódott erejük tu- cipelő, kisebbségi érzésekkel datára ébrednek. Magabizto- küszködő parasztasszony sabbak, okosabbak, öntudata- egyenjogú társa merjen "lenni sabbak lettek a falusi asszo- a tsz-ben dolgozó férfinak, ny«*- Mert mi tagadás, ma még ke­Ez a folyamat a szövetk* !4,“Ä“SJyv mi?í zetekben dolgozó asszonyok, * P*tvarcl D«a Pálné aki lányok számát tekintve min- .. , , . - ..... denképpen indokolt. Nógrád- “J?4 * Ä « egyesült ói­ban a közös gazdaságok mint- «»vefcezet vezetősé­egy 23—24 000 tagot számlál- fé,nek £ Véleménye, eszreve­nak, és ennek több mint a fe ““Y3" "í?den ol.yan fele nő. Keresni kell tehát az ^entősebb döntésben, ami a útját, módját annak, hogy az ‘“f08 gazdaságot a szovetke- asszonyok valóban elfoglalják ze* asszonytagjait érinti, helyüket a szövetkezet, a fa- Az aszonyok fokozott részvétele a falu/ a szövetke­zet gazdasági, politikai és társadalmi életében sok min­dentől függ. Mindenekelőtt attól, hogy szakmai és'poli­tikai felkészültségük egyaránt népes asszonybrigádot irá­lu életében. A Központi Bizottság hatá­rozata egyik ilyen lehetőség- ______________ n ek ajánlja a szövetkezeti nő- alkalmassá tegye “őket a" rájuk bizottságokat, amelyeket egy- bízott feladatok ellátására, más után hoztak létre a mer Több mint tízéves az első gyében is az elmúlt hónapok- észrevétel, hogy az asszonyok ban, hetekben. Az újravá- alakította szocialista brigá- lasztásuk óta eltelt idő túlsá- dók, munkacsapatok jó isko- gosan rövid ahhoz, hogy első Iái lehetnek önmaguk for- lépéseikből messzemenő kő- málásának, nevelésének; Az vetkeztetéseket vonhasson le elmúlt években sok száz szö- a szemlélődő. Inkább csak a vetkezeti asszony tett szak­reménységet táplálhatja, hogy munkásvizsgát, vett részt a bekövetkezett változás nem rendszeresen a téli politikai csupán formai. A szövetkeze- tanfolyamokon lett rendsze* ti nőbizottságok valóban ered- résén olvasó tág a népkönyv- ményesen képviselik majd a tárban. Eleinte minden bi- több mint tízezer nógrádi tér- zonnyal csak a versen yválla- melőszövetkezeti asszony és lás hajtotta a brigád tagjait; leány érdekeit. * pihenhetnek, dolgozhatnak itt, kicserélhetik egymással ta­pasztalataikat. TÁBOR A VÍZ MELLETT. Fadd-Dombori. Vízpart, de legalább ugyanennyi terve, elképzelése van. — Amióta itt vagyok a tá­borban — mondja — jófor­mán nem is dolgoztam ba- rackmag-faragáson. Renge­nakok, pazsitos Park, jól fel- teg) szamornra izgalmas más szerelt _ ajkotornuhelyek, pasz- faragható anyagot is, ismé­teli színű hétvégi hazak rétién munkamódszert fedez- országos nepművész-alkototá- tem in fel És a kerámia... a bor. Ideális környezet. Az if- korongon marjs készítettem í« népmuvészjeloltek a lehe- két figurát... A barackmag to legkotetlenebb munkarend- mjn(jig az utolsó műveletnél f’®" dolgoznak, s mivel ahg törik: el, az agyagot viszont, kötik okét rendszabályok, sza- újra lehet formálni. Ha ha2a.’ megyek, kerámiával is szeret­nék foglalkozni. Hrahovszki László neve már szerepelt a NÖGRÁD- bán. A szügyi intarziakészítő, badon bontakoztathatják ki tehetségüket. A műhelyépüle­tekben mindenki megtalálja a számára szükséges nyersanya­got és szerszámot. ^ ^ ^ A program összeállításánál aki civiiben>> a balassagya a „keveset, de jól” elv került előtérbe. Augusztus 12—22. mati MÁV-főnökség asztalosa, szintén nagy sikert arat mun­között néhány igen színyona- kájval a táborban. Egyedülál- las, a népművészét aktuális ló amit csinák kérdéseivel foglalkozó előadás ...... hangzik itt el, s a, résztvevők Huszonöt harminc szín­tájegység-látogatásokon a f|el dolgozom, 15 fele fát Sárköz művészetével is mégis- használok. A legegzotikusab- merkedhetnek bak?... Okúmé, mahagóni, MIT MOND AZ ALAPlTÖ? paliszander. Legjobb a jávor, Kaczián János, a KISZ Tolna a dió és a körte - ezek nem megyei bizottságának titkára, repednek. a tábor vezetője, akinek A fiatalember egy egy-két oroszlánrésze van mind a pá- milliméter vékony falemezre lyázat, mind az alkotókor lét- előrerajzolja az ábrát: ez a rehozásában: lemez adja az alapot. Aztán — A fiatal művészek önma- sorba kivágja a lemez egy- guktól, ösztönzés nélkül már egy apró részletét, s pontosan eddig is nagyszerű dolgokat ugyanolyan formájú, de más­hoztak létre. Arra gondol- más színű lemezdarabot il- tunk: mennyivel többet tud- leszt a helyükre, nának produkálni akkor, ha — Másfél éve csinálom ezt, Teljesítik tervüket évi állatértékesítési tervüket teljesítették. A közös gazda­ság vezetői úgy határoztak, hogy az elkövetkezendő hó­napokban még mintegy 55 hízómarhát értékesítenek ter­Az idén 105 hizómarha ér­tékesítésére kötött szerződést az ecsegi Béke Termelőszö­vetkezet. Az év első felében mar 65 jószágot értékesítet­tek. A napokban újabb 30 hízót szállítottak olasz ex­portra és értékesítettek tiz vemhes üszőt is. Ezzel egész Az alapoknál kezdte Az ember helytállása Medved Sándor húsz éve dolgozik a tanácsnál. Soha­sem volt magas beosztása, látványos munkaköre. Az Író­asztal mellett ült, intézte az emberek ügyes-bajos dolgait. Csendes, halk szavú ember. Nehezen beszél saját magáról. 1948. szeptember 16-án kezdett dolgozni. Akkor még a polgármesteri hivatalban. Ideiglenes kisegítő munkaerő­ként vették fel, ami a gya­korlatban annyit jelentett, hogy mindent kellett csinálnia. Két év múlva, amikor meg­alakultak a tanácsok, a pénz­ügyi osztály adócsoportjának lett a könyvelője. Itt a mun­kát kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal, hosszú éveken ke­resztül végezte. A változás annyi volt, hogy Salgótarján várostól a Salgótarjáni járási Tanácsra, aztán pedig Pálfal- vára került. Mondhatná valaiki, nem unalmas aktákat intézni? Eb­be belefárad, belefásul az ember ... Állandóan ismétlő­dő panaszok, semmi változa­tosság. Medved Sándor csodálkozva néz el a szemüvege fölött: — Semmi változatosság? Soha nincsen két egyforma ügy.' Mint ahogy nincs két egyforma ember. Semmi pén­zért nem mennék el másho­vá dolgozni. Én ezt szeretem. Örömet és megnyugvást je­lent, ha egy-egy dolgot el tu­dok intézni. Amit mi csiná­lunk, aprólékos mindennapi dolognak látszik. Nézze eze­akkor tudjuk hol ment férj­hez, hol nősült meg, az or­szág melyik városában él. De az is előfordul, hogy reggel még halotti anyakönyvi kivo­natot írok. Aztán bejön egy boldog fiatalember, hogy meg­született a kisbaba. Követke­zik a születési anyakönyvi kivonat. Ilyenkor mi is min­dig gratulálunk. Osztozunk az örömben egy kicsit. Medved Sándor nyolc esz­tendeje az igazgatási osztály főelőadója. Ketten vanitak Salgótarján városban, akiknek házasságkötési joguk van. Az egyik ő. Hogy hány házas­pár mondta ki előtte a bol­dogító igent, meg sem tud­ja számolni. Nem csoda. Csak az elmúlt szombaton hait házaspárt adott össze. Intézi az utólagos anyakönyvezést, * azt, amit hivatalosan a családjogi helyzet rendező­ket a páncélszekrényeket. Az «ének neveznek. gjtók mögött a Salgótarján- ven felül. A hízóállatok igy ban született állampolgárok tekintélyes többletbevétéí'nez egész élete benne van. Ha itt juttatják a szövetkezetét. I jegyezték be az anyakönyvbe, előfordulhatnak hibák. Eset­Csodálikozó pillantásomra megmagyarázza: Az anyakönyvezésben is leges dátumelírás, a at ki kell igazítani. Mert nem mindegy, hogy valaki április 8-án vagy 26-án született. A családjogi helyzet rendezése abból áll, hogy a házasságon kívül szü­letett gyerekeknek apát kere­sünk. Beidézzük a vér szerin­ti édesapát, bíróságnak írunk. Ha semmiképpen nem vállal­ja az apaságot, a gyerek há­roméves korában egy „kép­zelt” apa neve és adatait kapja. Mire óvodába kerül ne érezze azt a hátrányt, ami megkülönbözteti a családban született gyerekektől. — Ha az ember ezt nem szívvel, lélekkel csinálja már az első évben hagyja ott az íróasztalt. Sok türelem, jó idegek kellenek hozzá. Elég sok a vitatkozó-veszekedő ügyfelünk, akit először le kell csillapítani, hogy egyáltalán tárgyalni lehessen vele. Szabad idejében szerelget. A közelmúltban elromlott a há­zasságkötésnél nélkülözhetet­len magnó. Medved Sándor fogta, hazavitte. Szombat dél­után, és egész vasárnap ja­vítgatta, hogy másnapra üzemképes legyen. Másik kedvtelése az utazás és a fényképezés. Bejárta Európa sok nagy városát, és közben rengeteg képet készí­tett. Nem gyűjt autóra, nin­csenek különös kívánságai. Egy ember a sok közül, aki helyt áll a maga posztján. Az idén a tanácsi törzsgárda tagja lesz. Két évtized mun­kájával érdemelte meg. Csata! Erzsébet Később áronban már minden ..kényszer” nélkül tették ezt és teszik ma is, mert igénye­sebbek lettek önmagukkal^ környezetükkel szemben. A nőbirottságok tehát akkor döntenek okosan, hasznosan« ha programjukban tág teret láp a szocialista brigádok, munkacsapatok segítése, tá­mogatása. Aztán a falusi asszonyok otthoni gondjai,' a második műszak sem eshet ki a szö­vetkezeti nőbizottságok látó­köréből. Hiszen a család mel­lett ott van a háztáji gazda­sági jószágok ellátása, a föld megmunkálása jórészt az asszonyok vállát nyomja. Ma már sok falusi háztartás fel­veszi a versenyt gépesítés dolgában a városiakkal. A mosógép, a porszívó, a hűtő- szekrény és az olajkályha, ha ritkán is, de eljut a legeldu­gottabb kis nógrádi falu szö­vetkezeti boltjába is. Bár lenne belőlük több, szíves- örömest vinnék az asszonyok munkájukat könnyíteni. Ezért a közös munkában soha el nem fáradó patvarei asszo­nyok számára, a háztartási gépek kölcsönzése éppúgy se­gítség, mint az üzletek meg­felelő nyitvatartási ideje, az óvoda, a nyári idénynapközi létesítése. Mindezeket az „ötleteket” sokkal egyszerűbb elmondani, mint egy-egy falu életében megvalósítani. Ám úgy vél­jük. a szövetkezeti pártszer­vezetek bizonyára sokat se­gítenek a nőbizottságoknak; hogy sikeresen teljesíthessék küldetésüket, hatékony mun­kát fejtsenek ki a szövetkeze, ti lányok, asszonyok érdeké- ben. Hiszen az egész szövet­kezés dolgát előbbre lendíti, ha a nógrádi közös gazdasá­gokban dolgozó több mint tízezer asszonytag. bedolgozók ügye rendben van. > Vincze Istvánné NÓGRÁD m 1970. augusztus 20., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents