Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

Több az otthoni, mint a munkahelyi baleset AZ UTÖBBI éviekben roha­mosan nő az otthonokban, a háztartásokban előforduló bal­esetek száma. A statisztiká­ban hosszú időn át a munka­helyi balesetek álltak az élen, a közlekedésiek a máso­dik, az otthoniak, háztartási­ak pedig a harmadik helyen. 1063-ban 19 000, 1965-ben 33 000, 1967-ben 47 000 volt az összes otthoni balesetek szá­ma és 1969-ben már az imént említett sorrend is megválto­zott. Összesen 62 000 baleset­tel a közlekedés került az el­ső helyre, a 61 000 otthoni, háztartási baleset a második helyet foglalja el, s a munka­helyek 60 000 balesettel a har­madik helyre szorultak. Az ország mintegy három­millió háztartásában az ott­honi munka évente körülbe­lül tktenkétmilliárd munka­órát emészt. fel. A társadalmi termelés évi törvényes mun­kaidőalapja kb. tizenhétmil- liárd munkaóra. Amint látha­tó, a házi munka nem sokkal kevesebbet igényel, s ennek tetemes része a nőkre hárul a sokat emlegetett második mű­szakban. Érthető, hogy az ott­honi balesetet szenvedők többsége a nők köréből kerül ki, de elég magas a gyerekek száma is. A veszélyforrások pedig r konyhában, szobában, fürdő­szobában, udvaron, telken, mosókonyhában, pincében, padláson, lépcsőháziban: áram­ütés a villanytól, a háztartási gépektől; forrázás vízzel, gőz­zel, étellel; sebesülés, sérülés, ütéstől, eséstől, vágástól, tár­gyak esésétől. Sok bajt okoz a gáz is, továbbá egyes maró-, mérgező és robbanóanyagok gondatlan használata. Nem ritkán idéz elő lakástüzet, sú­lyos égési sérüléseket a be­kapcsolva felejtett villanyva­saló, a főzőlap vagy a hősu­gárzó. Jellegzetesen otthoni baleset például a házi munka közben a szájban tartott tű, szög vagy gomb lenyelése. ÉGÉS, forrázás következté­ben 1968-ban összesen 2427-en megsérültek, 44-en meghal­tak; 1452 ilyen sérülés és 22 halálos baleset az otthonok­ban történt. Az elektromos áram 1968-ban 46 halálos balesetet okozott, 16-ot, a la­kásokban. Leesés miatt 158 halálos baleset fordult elő. s ennek több mint fele, össze­sen 80, ugyancsak az ottho­nok falai között történt. A Statisztikai Hivatalban, az SZTK-nál és az Állami Biztosítónál évről évre össze­sítik, elemzik a háztartási bal­esetek adatait. Az aggasztó növekedés okairól megoszlik a szakemberek véleménye. A többség szerint egyfelől az élettempó felgyorsulása, más­felől a házi munkára jutó idő döntő oka a növekvő számú otthoni baleseteknek. A villa­mos áramnak, mint háztartá­si balesetforrásnak a veszé­lyességével ügy látszik, való­ban egyre inkább számolni kell. A 60-as évek közepére fejeződött be a falvak villa­mosítása, s az áram térhódítá­sa szinte együttjárt az elekt­romos gépek terjedésével. Ma már minden második háztar­tásban van mosógép és tv, minden negyedikben hűtőgép és porszívó is. Más vélemények szerint az ilyen arányú növekedés sem­miképp sem indokolt, ám a kisebb sérülésekkel járó ott­honi balesetek adataiban tu­lajdonképpen az elleplezett munkahelyi balesetek egy ré­sze jelentkezik. Műihelytfőnö- köfc, üzemvezetők anyagilag és erkölcsileg is érdekeltek, hogy csökkenő számú üzemi balese­tet mutassanak ki, s ha tehe­ti, az üzemi érdekeltségre hi­vatkozva, rábeszélik a dolgo­zókat: a munka közbeni sérü­léseket „minősítsék át” otthon történt balesetté. Valószínű, hogy van igaz­ság ezekben az érvekben is, s az ilyen visszaéléseket csak a gondosabb üzemi ellenőrzés fedhetné fel. Ez azonban nem sokat változtat a valóságos otthoni, háztartási baleset- veszélyeken.. Az adatokra figyelemmel érdemes lenne felülvizsgálni a háztartási gépek kezelési uta­sításait: vajon adnak-e elég világos, figyelmeztető eligazí­tást a kevés műszaki ismeret­tel rendelkező háziasszonynak a várható veszélyekről? Éven­te — helyesen — hatalmas összegeket költünk a munka­helyi és közlekedési balesete­ket megelőző propagandára. Nem kellene-e több figyelmet fordítani a háztartási balese­tek megelőzésére is? Elkép­zelhető lenne például a leg­gyakoribb balesetveszélyek feltárásával valamiféle olcsó, eligazító „háztartási KRESZ” összeállítása. Hasznos lenne a gyakorlati, szemléltető tanács­adás is nyomtatásban, tv-mű- sorban például az ismétlődő otthoni munkák, praktikus, ügyes megszervezéséhez, ve­szélymentes elvégzéséhez. A LEGBIZTOSABB védeke­zés persze a kellő körültekin­tés, gondosság, óvatosság ott­hon, a közlekedésnél és a munkahelyen is. Sz. S. A medve bőrére ittak Nagy volt az öröm ez év március 28-án Dej táron, Gál Mihály (Murmuc) 23 éves dejtári lakos családjánál. Gá­lák fél liter pálinkával „ün­nepelték” az amnesztiarende- letet. hogy tudniillik nem kell befizetniök a balassagyarma­ti rendőrkapitányság szabály­sértési előadója által garáz­daságért kirótt ezer forintot. Gálák, mint látni fogjuk elő­re ittak a medve bőrére. A család felkerekedett és a pá- linkázás után Balassagyar­matra indultak, hogy onnan majd Csatárra utasnak. Balassagyarmaton söröztek és amikor beállt az autóbusz, Gálné fel is szállt a három gyermekkel, Gál Mihály azon. ban bátyjával annyira ré­szeg volt, hogy nem enged­ték fel őket. Dülöngéltek, a földre estek, sárosak, piszko­sak voltak. Gál erőszakosko­dott az autóbusz vezetőjével, mire az a forgalmistát hív­ta. ö jóindulatúlag figyel­meztette Gál Mihályt. mire Gál a forgalmistára támadt, lökdöste, szidalmazta, és ami­kor az áillomásvezető is köz­be lépett Gálné is beavatko­zott, és most már ketten tá­madtak az állomásvezetőre.’ A Balassagyarmati Járás- bíróság Gál Mihályt és 20 éves feleségét hivatalos sze­mély elleni erőszakban mond­ta ki bűnösnek és ezért Gál Mihályt három hónapi sza­badságvesztére, Gálnét pedig két hónapi felfüggesztett sza­badságvesztésre ítélte. Az íté­let nem jogerős. — ács — Könyv A Szépművészeti Múzeum időszaki és állandó kiállításai az egyetemes művészet ki­emelkedő alkotásait tárják a látogató elé. Az olasz rene­szánsz, a XVII. századi né­metalföldi és mindenekelőtt a spanyol festészet egyedülálló gyűjteménye Európa legneve­sebb képtárai közé emelik a Magyar Szépművészeti Múze­rövidülése, harmadszor pedig a háztartási gépek elterjedése a Az aluljáró a gyalogosoké! Minden gyalogos örült, hogy nem kell a vasúti töltésen tjárni, amikor elkészült Salgótarjánban a Noveuioer 7. ■’ilmszínhaz melletti vasúti aluljáró. Az utóbbi időben nem avar tál an a forgalom — egyre több panasz érkezik hoz­ónk —, mert az aluljáró nemcsak a gyalogosoké. Felelőtlen ép járművezetők fittyet hányva a közlekedési szabályokra, erövidítik az utat és szabály ide, szabály oda, nyugodtan óhajtanak az aluljárón. . _ . _ , Átgördült már az aluljárón kisebb gépkocsi es a motor- erékpárosok is nyugodt lélekkel cikáztak a gyalogosok kö- ott. Kerékpárost szinte minden nap látunk. Egy járókelő létfőn felháborodottan panaszolta, hogy az egyik kerékpáros najdnem elütött egy kisgyermeket az aluljáróban. Úgy tát- zík egyes gépjárművezetők nem akarják tudni, hogy ^ az •luljáró a gyalogosoké. Miután közlekedési rendőr nem áll- iat reggel tői estig az aluljárónál, sokat segíthetnének a yalegosok azzal, ha felírnák a remitenskedő járművezetők épeinek rendszámát és azt illetékes helyen jelentenék. Bi- onyára meggondolnák majd legközelebb, hogy lerovidit- iek-e az utat, ha a zsebük megérezné. Vadásztrófea Egyre több szó esik arról, hogy 1971-ben hazánkban ren­dezik meg a vadászati világ­kiállítást. Ennek jegyében 1970 őszén Salgótarjánban lesz a ■ megyei kiállítás, amely bemutatja majd a Cserhát-, Mátra- és Karancs-vidék érdé. mesebb és érdekesebb trófe­áit. Szinte biztosra vehető, hogy városunkban is látható majd, a világrekord szarvas-, őz-, dámagancs, melyek a magyar vadgazdálkodás világraszóló eredményeit hirdetik. Ugyan­is a trófeákat a megyei ki­állítás időtartamára Salgótar­jánba hozzák. Minél jobbam közeledünk a megyei és vi­lágkiállításhoz, annál többet halljuk, ilyen szép, olyan sú­lyos, amolyan értéket képvi­selő trófeákat állítanak majd ki itt is, Budapesten is. De mi is az a trófea? Maga a szó: tropheum, gö­rögből származik, s az ellen­ségtől harcban elragadott zászlókat, fegyvereket jelenti, amelyeket a győztes csaták után diadalmenetben vittek. Vadásztrófea alatt értjük ma­gát a vadat, vagy annak egy részéi (agancs, szarv, agyar stb.) megfelelően kikészített formában, amely emlékeztei az állatra vagy annak elejté­sére. Világhírű, nagy magyar vadászunk, Széchenyi Zsig- mond szerint: „a trófea fá­radságos, talán életveszélyes, mindenesetre azonban a si­keres vadászat győzelmi je­le". A trófea tehát győzelmi jel. Egy-egy szép trófeát, agancsot, elejtöje semmi pén­zért el nem adna, örömet je­lent számára, ha egy-egy ki­állításra beválogatják. Agancsok a falon... Sötét és világos, mészfehér kopo­nyák, gyöngyözöttek, simák, egyenesek, hajlottak, iveitek, sokféle változatban, ahogyan éppen a természet megalkot­ta, a szabálytalanság szabálya- Egyik agancs a másik mellett úgy áll a sötét tölgyfatáblá­kon, hosszú kiigazított sorok­ban, mint katonák a dísz­szemlén. Részvéttel és gúnyo­san mosolyogják a nem vadá­szok, és bosszúsan nézi a port törlő háziasszony. Tágra nyílt szemmel csodálják a gyerme­kek, szakszerűen vizsgálják a szakemberek. Csendes, gon­dolkodó elmélyedésben szem­léli ismételten ő, maga az el­ejtő. Beleszövi az élményeket, amelyek a falon levő holt agancsok nézegetése közben újra, meg újra megelevened­nek és élővé lesznek. Élénken és színesen, mintha csak teg­nap történt volna. A falon levő agancsok nem holt csontokból való kopo­nyák és semmitmondó porfo­gók. A vörösruhás őzbakok és barna szarvasbikák, amelyek egykor azokat viselték, az em­lékezetben tovább élnek, ve­lük együtt a megtett fáradsá­gos út, a megközelítés min­den izgalmas perce, a hom­lokról lecsurrant verejték, az elejtés boldog pillanata, a gyantaillatú fenyők, margaré- tás rétek, hajnali napfelkel­ték, kakukkszózat... Dr. Ruzsik Mihály Q NÓGRAD - 1970. július 7., kedd A népművelés • i ff ff időszerű problémái ról Tanácskozást szerveztek hétfőn a népművelés irányí­tói számára Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának székházában. Ez alkalommal az országos népművelési konferenciáról és a népművelés legfontosabb időszerű problémáiról Bíró Vera, a Művelődésügyi Mi­nisztérium Közművelődési Fő. osztályának vezetője tartott tájékoztatást, illetve konzul­tációt. Elsősorban az elvek is­mételt összefoglalásáról volt szó, s arról: mit követel az elkövetkezendő időszakban a társadalom a közművelődés­től. illetve a közművelődés a társadalomtól. A résztvevők számos kérdésre kaphattak választ a minisztérium főosz­tályvezetőjétől. umot. A katalógusok, múzeumi is­mertetők mellett mindenek­előtt a szép, színes reproduk­ciókat tartalmazó albumok hivatottak arra, hogy a gyűj­teményt a legszélesebb körben ismertessék, népszerűsítsék. Ügy, — ahogy ezt a Corvina Kiadó gondozásában Remek­művek a Szépművészeti Mú­zeumban sorozatban megje­lentetett Régi képtár című kiadvány teszi — kevés szó­val és sok képpel. Garas Klára, a Szépművé­szeti Múzeum főigazgatója megismerteti az olvasót a több mint 200 éves gyűjte­mény történetével. A mai épü­letébe költöző és 60 éve meg­alakuló Szépművészeti Múze­um már megnyitásakor nagy­szerű anyaggal rendelkezett. A Pyrker-, az Eszterházy-, az Ipolyi-képtárak, majd a ké­sőbb megszerzett Pálffy-, Ráth és Zichy-gyűjtemény, va­lamint az utóbbi évtizedek tervszerű vásárlásai tették tel­jessé a képtár anyagát. A 2000 remekművet számláló gyűjte­mény olyan képeket sorakoz­tat fel, mint Giorgione Férfi­Dovcsin szórta a pénzt Biztosan azért, hogy erőt gyűjt­sön a nagy tetthez, ez év április 20-án három féldeci pálinkát ivott Balassagyarmaton Dovcsin István, 30 éves balassagyarmati gépkocsi­kísérő. A kocsmából hazament Dovcsin és egy reszelt kulccsal ki­nyitotta sógornője lakásának ajta­ját. Tudta mit kell keresnie. A ruhásszekrényben meg is találta a három darab bemutatóra szóló autónyeremény-betétkönyvet, ősz. szesen 15 00ü forint értékkel. Zsebre rakta az 1900 forint kész­pénzt is, szépen visszazárta az aj­tót, s meg sem állt az OTP-ig. Itt szépen beváltotta a betétkönyveket, s most már száz forint híján 17 OüO forinttal a zsebében taxival ment Rétságra, onnan autóbusszal Bu­dapestre. Járta az éjszakákat, s ő csodálkozott a legjobban, hogy négy nap múlva már csak 4000 fo­rint maradt a lopott pénzből. Dovcsin István nem először ke­rült a bíróság elé. Lopás miatt mint visszaesőt 1967-ben egyévi és háromhónapi szabadságvesztésre ítélték és két évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A Ba­lassagyarmati Járásbíróság jogta­lan behatolás útján, visszaeső­ként elkövetett lopásban mondta ki bűnösnek Dovesint és háromévi szigorított börtönre ítélte, mellék- büntetésként négy évre a köz­ügyek gyakorlásától is eltiltotta. Dovcsin István a feltételes sza­badságra bocsátás kedvezményé­ben sem részesülhet. Az ítélet nem jogerős. r- ács — SZÖVETKEZETEN KÍVÜL VÁLLALHAT-E MUNKÁT A TSZ-TAG? A. D. olvasónknak csak rendszertelenül tud munkát biz­tosítani a termelőszövetkezet, ezért ő máshol is szeretne munkát vállalni. Mielőtt az elnökhöz fordulna, tőlünk kér tanácsot. A termelőszövetkezeti törvény kimondja, hogy a terme­lőszövetkezeti tag csak ideiglenesein, a vezetőség előzetes en­gedélyével létesíthet munkaviszonyt. Ilyen engedély csak írásban érvényes, és csak akkor, ha a termelőszövetkezet nem tudja a kérelmezőt huzamosabb időn át rendszeresen vagy a szakmai képesítésének megfelelő beosztásban foglal­koztatni. Olvasónknak azt tanácsoljuk, forduljon a tsz veze­tőségéhez, és ne lepődjön meg, ha az engedély megadását a tagsági viszonyból eredő egyes kötelezettségek teljesítésétől teszik függővé.. Erre ugyanis a iogszabály lehetőséget ad. S, hogy mit kell érteni az alatt, hogy tsz-tagot huzamo­sabb időn át nem tudja foglalkoztatni a szövetkezet, arra az alábbiakat közöljük: A foglalkoztatás huzamosabb hiányát akkor lehet megál­lapítani, ha a termelőszövetkezet a tag részére előrelátható­an 30 napon belül vagy már legalább 30 napja nem tud megfelelő munkát biztosítani. A szakmai képesítésnek meg­felelő beosztás hiányára pedig csak akkor lehet hivatkozni, ha a tsz-tag előzetesen már képesítésének megfelelő beosz­tásban dolgozott, vagy a képesítéshez kötött munkakör ellá­tásához szükséges okiratnak (szakmunkás-bizonyítvány, technikumi érettségi bizonyítvány, felsőfokú technikumi, fő­iskolai vagy egyetemi oklevél) a vezetőség résziére történt bemutatása óta legalább 3 hónap eltelt. LE LEHET-E VONNI TÁPPÉNZBŐL A TUZELÖRÉSZLETET? H. L. olvasónk hosszabb idő óta betegállományban van, és elmulasztotta a tüzelőutalványra esedékes részletet befi­zetni. A vállalatnál kapja táppénzét és ebből levonták nem­csak az esedékes, hanem az elmaradt részleteket is. Pana­szának nem adtak helyt ezért tőlünk kér tanácsot. Olvasónkká1 szemben helytelenül jártak el, ment a táp­pénzből a tartásdíjat, valamint a táppénz elmén jogtalanul kifizetett összeget szabad csak levonni. Tanácsoljuk, ha nem sikerül sorainkkal meggyőznie vállalatának munkaügyi osz­tályét, forduljon a munkaügyi dönitőbiizottsághoz. a régi képtárról képmása, Gentile Bellini Cor- naro Katalinja, Dürer Férfi­képmása, Palma Vecchio Je­gyespárja, Tintoretto, Raf- faello, Correggio Madonnái, Rembrandt Rabbinusa, Tiepo­lo Szent Jakab oltárképe, Claude Lorrain, Van Dyck, Frans Hals, a holland meste­rek gazdag sorozatát s min­denekelőtt a spanyol képeket, a Murillókat, Goyákat, Grecó- kat, Zurbaránokat. A szer­tó nemcsak á jól ismert és méltán csodált műveket rész­letezi, méltatja, de felhívja a figyelmet azokra a képekre is, amelyeket korunk fedezett fel újra, s tette a remekmű­veket megillető helyre. A kötet az európai festészet fejlődéséről nyújt áttekintést, a XIII. századtól a XIX. szá­zad elejéig, az újabb és leg­újabb kori művészet kibonta­kozásáig. A hatvan táblakép színes reprodukciója természetesen csak korlátozott képet adhat a múzeum képanyagáról. De a legkiemelkedőbb és legjel­iifi n i aui KOSSUTH RADIO: 8.20: Harsan a kürtszó: — 9.01: Erkel: Bánk bán. Háromfelvonásos opera. — 11.33: Brahms: F-dúr szonáta. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és mu­zsika tíz percben. — 12.30: Meló­diakoktél. — 13.45: Törvénykönyv. 14.00: Hajdú Mihály: Tavaszi mo­tetták Aprily Lajos verseire. — 14.15: Egyszer már tetszett! A Gyermekrádió felvételeiből. Pity­pang. — 15.10: Mai témák — mai dalok. — 15.251: Zongoraművek. •—$ 16.05: Bach: a-moll hegedűver­seny. — 16.21: Több nemzeti jö­vedelmet! I. rész. — 16.41: Urbán Katalin népdalokat énekel, Kecs­kés Sándor klarinétozik. — 17.20: Farkas Antal: Magyar népdalron- dó. — 17.27: India gondjai. Kalmár György írása, III. 17.42; Könnyű­zenei Híradó. — 18.12: Hallgassuk együtt! Kroó György műsora. — 19.30: A Szabó család. — 20.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 21.38: Solti Károly nótákat énekel. -3 22.20: Éjszakai Rádiószínház. Alom- talan éjszaka. Rádiójáték. — 22.58: A modern filozófia problémái. Az ideológiáról. — 23.28: Nóták. 24.00: Hírek, időjárás. — 0.10—0.25: Rész­letek Moniuszko operáiból. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Timmy Tom. Mesejáték, H. rész. — 8.28: Schubert: G-dúr szonáta. — 9.00: Külpolitikai figyelő. — 9.1S: Szí­nes népi muzsika. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.00: Szám­lemzőbb alkotásokat összefog­laló válogatás érzékelteti a gyűjtemény értékét, és ked­vet csinál a képnézéshez, a tái'latlátogatáshoz. Könnyű a pesti embernek, diáiknak. Művészettörténet óra után, egy-egy tv-műsor, vagy képzőművészeti írás hatására buszra, villamosra ül, és vé­gignézi, megcsodálja a Szép- művészeti Múzeum páratlan anyagát. S igaz, hogy a szép képeikért, a nagyszerű élmé­nyért érdemes egyszeregy­szer vidékről is (sőt külföld­ről) Pestre utazni. De meny­nyivel könnyebben elérhető, és gyakran felidézhető (akár előre, vagy utólag is) az él­mény, ha végiglapozunk egv ilyen jól szerkesztett, gondosan válogatott kiadványt, mint a Régi Képtárat ismertető. S akinek nem áll módjában a képnézésért Pestre utazni, így is lehet műélvetó. Ezért üdvözöljük különös örömmel az ismeretterjesztő, népműve­lő feladatokat teljesítő köte­tet. (km) O S O R foníkub zene. — 32.48: Őserdőben, sivatagban. Dr. Balogh János akadémikus útibeszámolója, IV. rész. — 14.00: Randevú — Kettőtől hatig. .. A Petőfi rádió zenés dél­utánja. — 18.10: Fiatalok hullám­hosszéin. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.00: Esti Krónika, II. — 20.28: Kóczé-Berki László: Érzelgős és csengeri csárdás. — 20.35: A Rá­dió Dalszínháza. Fő a vendég. — 23.00; Hírek, időjárás. — 23.15: Két vonósnégyes. — 23.51: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Brahms-kőrusokat énekel. —- 24.00 —0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ; 17.58; Műsorismerte­tés. — 16.00: Hírek. — 18.05: Ko­rongot, korongot. Szovjet rajzfilm. 18.25: A cirkusz porondján. Fran­cia kisfiún. — 18.55: Letűnt kultú­rák nyomában. Fekete Afrika. — 19.15: Reklámműsor. — 19.20: Esti mese. — 19.35: A nyugtalan Ame­rikában. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Földindulás. Tévéfilm. - 21.25: Tévébérlet. A Magyar Televízió hangversenyso­rozata. Kodály: Fölszállott a pá­va. — 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.25: Bp. Dózsa —- Dinamó Szovjetunió if­júsági labdarúgó-mérkőzés köz­vetítése. — 18.45: Képeslap a Boszporusz fölött. — 10.00 és 22.05: Tv-híradó. — 20.40: Románc kürtre. (Csehszlovák film.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents