Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

Klinikai biotelemetria A blotelemetria — biológiai információk távolsági rögzí­tését jelenti. Az adatokat ál­talában rádión továbbítják, de az elektrokardiogram például telefonon is felvehető. A klinikai biotelemetria feladatai sokrétűek. Ide tar­tozik a nagy kórtermek köz­ponti ellenőrzése; a betegek figyelemmel kísérése a kórház területén végzett szabad moz­gás során, a szanatóriumok­ban vagy munkahelyükön; a belső szervek megfigyelése; a munkaképesség vizsgálata funkcionális kísérletekkel, va­lamint a beteg otthonában végzett diagnosztika is. Betegek központosított kór­termi ellenőrzése vezetékes ■í ' atto vábbítással is megold­ható. Rádiótelemetrikus rend­szer alkalmazása esetén azon­ban minden ágyhoz rádióadót szerelnek — a pulzus és a légzés gyakoriságának továb- • ’"tása céljából. A kórterem­ben egy közös antenna műkö­dik. A központi ellenőrző rendszer nélkülözhetetlen ele­mei a memóriaegységek és a folyamatos adatfeldolgozást végző elektronikus számítógé­pek. Rendkívül fontos az érzé­kelő elemek helyes megválasz­tása: nem szabad kényelmet­len érzetet kelteniük, és nem hathatnak ingerlőén a bőrfelü- létre. Legjobb az érzékelőket a ruházatba vagy a bútorba szerelni (például ballisztokar- diográf asztal vagy ágy). Si­került olyan elektródrögzítő módszereket találni, amelyek csökkentették az elektródok átmenő ellenállását. így pél­dául a nemrég kidolgozott, 20 milliméter elektrokardiográfi- ás érzékelő könnyen elhelyez­hető a belső zsebben, de be­varrható a ruhába is. Az an­tenna szerepét maga a páci­ens tölti be. Az erősítő-to­vábbító készülékekben mikro- tranzisztorokat alkalmaznak. Információtárolókat és a veszélyes szituációk automati­kus észlelésére, valamint az ügyeletes orvos felé való ki­jelzésre szolgáló berendezése­ket is szerkesztettek. Ilyen például a „Ritm—I” típusú műszer, a szív ritmikus rend­ellenességeinek jelzésére, az elektrokardiogram eltolódá­sát észlelő szignalizátor, vagy a pulzus gyorsulásának, il­letve lassulásának jelzésére szolgáló műszerek. Lenyelhető kapszula Jelenleg leginkább feltárt terület az emésztőrendszer rá­diótelemetrikus vizsgálata. Az emésztőnedvek savassága, a nyomás vagy a hőmérséklet mérésére szolgáló rádiókap­szula hossza 8—10 milliméter, átmérője 6 milliméter. Érzé­kelő elemet, mérőberendezést, rádióadót és tápegységet tar­talmaz a miniatűr berendezés. A beteg által lenyelt kapszula áthaladva az emésztőrendsze­ren, a hasfalon keresztül szol­gáltat adatokat. Az új mód­szer lehetővé teszi az emész­tőrendszer egyszerű szondá­zással nem vizsgálható részei­nek megfigyelését is. Dolgoznak már egyidejűleg két, illetve három paraméter mérésére alkalmas rádiókap­szulák konstrukcióján is. A kapszulák pontos helymegha­tározását az emésztőrendszer­ben már sikerült megoldani. A rádiótelemetrikus készü­lékek segítségével lehetővé válik a gyomor és a belek mozgásának és kiválasztásá­nak a vizsgálata, a hőmér­séklet pontos mérésével pedig a rejtett daganatképződés is felfedhető (a beteg részeken a hőmérséklet 0,5—1 fokkal ma­gasabb). Krónikus betegsé­geknél nem hőmérséklet-emel­kedést, hanem helyi csökke­nést észleltek. Sikeresen alkalmazhatók a rádiókapszulák más területen is. A Leningrádi Orvostovább­képző Intézetben például a szülész és nőgyógyász tanszé­ken rádiókapszulák segítségé­vel mérték a méhen belüli nyomást a terhesség mester­séges megszakítása előtt és után. Távellenőrzés — rádión A belgyógyászati klinikák gyakorlatában fontos a bete­gek vizsgálata szabad mozgás közben. Vizit közben az or­vos csak az ágyban fekvőbe­teg állapotáról kap felvilágo­sítást. A rádiótelemetrikus módszerek lehetővé teszik a betegek megfigyelését járás, ebéd, játék, beszélgetés vagy munka közben. Gyakorlati jelentőségű a bio­telemetria alkalmazása a szív és keringési bántalmakban szenvedő betegek otthoni vizs­gálata során is. A betegre felügyelő orvost vagy nővért, hordozható rádió adó-vevő • berendezéssel és erősítő-átala­kító feltéttel szerelik fel. A beteg szívének biopotenciálját adóberendezés továbbítja — akár ötven méterre is — az ott várakozó autó vevőkészü­lékébe, ahonnan egy nagy tel­jesítményű adó továbbítja az adatokat a regisztráló és fel­dolgozó centrumba. Számítógépek az orvosok szolgálatában A biotelemetria fontos problémája az adatok lehető leggyorsabb automatikus fel­dolgozása. A probléma megol­dásánál fontos szerepet kap az információnak az érzéke­lőkből — nem pedig külön el­készített lyukkártyákon — való betáplálhatósága. Jelen­leg a leningrádi elektrome­chanikai üzem egyik számító­gépének a fiziológiai labora­tóriumokban és klinikákon is hasznosítható változatán dol­gozunk. A számítógépek klinikai al­kalmazása biológiai szabály­zó rendszerek kidolgozását te­szi lehetővé, amelyek jól al­kalmazhatók a gyógyítás so­rán. Hasonló rendszerék mű­Egyedüli mesterség Egyedülálló mesterséget foly­tat a 63 éves Tóth B. Pál parádi kovácsmester, aki még nap­jainkban is készíti a Mátra aljai falvakban kedvelt os­tyához szükséges sütővasat. A palóc falvakban ma is kedvelt „csemegét”, amelyet „molnárkalácsnak” is nevez­nek, híg, édes tésztából készí­tik, virágokkal, évszámmal, nem egyszer a tulajdonos, monogramjával díszített ko­vácsoltvas lapok közé öntve sütik ki. Dr. Bogdál Ferenc a mis­kolci Herman Ottó Múzeum néprajzosa eddig már tíz kü­lönböző díszítésű ostyasütő va­sat gyűjtött össze. Ö „találta meg” az idős kovácsmestert is, akinek tevékenységét az ostyasütő vas készítését, vala­mint a „molnárkalács” süté­sét kisfilmen örökíti meg. ködésénék alapját a gyógysze­rek ellenőrzött, és a beteg pil­lanatnyi állapotának megfele­lő, automatikus adagolása ké­pezi. Ily módon visszacsatolás jön létre a beteg és a gép kö­zött. A biotelemetria bevezetése az orvosi gyakorlatban nagy- jelentőségű újítás. Az első lé­pést a betegek központi kór­termi megfigyelésére szolgáló rendszerek, valamint a gyó­gyulást figyelemmel kísérő miniatűr biotelemetrikus szer­kezetek kidolgozása jelenti. Vaszilij Parin akadémikus APN Történet a fiúról és a lányról A fiú és a kislány ugyanúgy lsmerkcJelt össze mint min­denki. A lány csinos volt, szőke hajú, és gyakran mo­solygott. TavaJy végezte a nyolcadik általánost, aztán dolgozni kezdett. Négyórás lett az egyik hivatalban. Hord. ta, vitte a leveleket, meg amit éppen rábíztak. Szeretett táncolni, moziba jármi és örült, ha a fiúk megfordultak utána az utcán. A fiú sem töltötte be még a tizennyolcat. Egyszer a mo­ziból kijövet, meglátta Anikót. Rögtön megtetszett neki. Utána ment. Anikó is észre- . ette a fiút. A következő ta­ni ko-zásnál már ismerősként köszöntek egymásnak. Laci mind többször várta meg Anikót. Amikor tehették, ál­landóan együtt voltak. Egy­szer aztán bekövetkezett a „baj”... * Anikó az édesanyjával je­lent meg a gyámügyi előadó asz'alánál. Az édesanya két­ségbeesve tördelte a kezét. Anikó úgy állt mellette, mint egy viaszbaba. Most már nem volt kedve mosolyogni. Az édesanya rákezdte: — Anikó az idén tölti be a ‘jzenötödik évét, kiskorú még. A házassághoz szükséges en­gedélyért jöttünk. Tessék mi­előbb megadni. Mert ezt a szégyent nem viseljük el. Zsebkendőt kotort elő a tás­kájából, a szeméhez emelte, úgy zokogott: — Még gyereknek tartottuk. Mindene megvolt, a keresetét magára költhette. Soha nem mondtuk neki, hogy ne járjon mozikba, szórakozni. Ki hitte volna, hogy így jár? A gyámügyi előadó néze­gette az iratokat. — Asszonyom, az engedély- lyel mindenképpen várni kell. A fiú sem töltötte be a tizen­nyolcadik évét, ő sem nagy­korú. Gyerek még mind a kettő. De hogy lehet, hogy maga. az édesanya, nem vett észre semmit? — Miből vettem volna ész­re? Udvaroltak neki ugyan­úgy, minit a többi magakora­beli lánynak. Amikor bekö­vetkezett a baj, nem mert szólni. Tessék elintézni, hogy megkapjuk az engedélyt. Most már csali így lehet el­kerülni a nagyobb szégyent. A gyámügyi előadó Anikó­hoz fordult: — Férjhez akarsz menni ehhez a fiúhoz? — Igen. — Nem gondolod, hogy fia­tal vagy még a házasságra? Hogyan fogsz gyereket neveiL nii? — Mások is férjhez mentek már tizenöt éves korukban. — Az lehet. De aztán a legtöbb el is vált. — Legfeljebb majd elvádok én is. ★ Amikor Lacit hívták be a tanácsra, egyáltalán nem akart nyilatkozni. Egyet haj­togatott: adják meg mindket­tőjüknek az engedélyt a há­zassághoz. Az ő dolguk, hogy mit csinálnak. Senkinek sem­mi beleszólása. — Hol fogtok lakni? — Az én szüleim még az esküvő napján adnak huszon­ötezer forintot nekünk. Elő­ször nem akarták a házassá­got, mert egyetlen gyerek vagyok. Anyám azóta beletö­Házasodjanak össze mielőbb. 6 NÓGRÁD - 1970. július 4., szombat A rohamléptekkel fejlődő lengyel ipar mind több korszerű berendezést állít elő. A katowicei vajdasághoz tartozó gliwicei tervezőintézet ZAM—2 és ZAM—41 tipusú lengyel gyártmányú számitógépekkel szerelték fel és ezek segítségével készítik a vegyipari mű­szaki berendezések tervét Befejeződött a Befejeződött a tereprende­zés a Budapesti Közlekedési Nyomda pásztói új üzemcsar­noka építkezésénél. A húsz­milliós beruházás kivitelező­je a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. A felső termőréteget földgyaluk vág­ták föl, markológépek rakták tereprendezés a dömperekbe, teherautókra, amelyek elszállították a hely­színről. A napokban az ala­pozás is megkezdődött, amely a beruházás megvalósításának első fontos mozzanata. A má­sodik félév elején hozzálát­nak a betonelemek és -szer­kezetek fölállításához és sze­reléséhez. vállalkoznak. rődött, és rábeszélte apámat is. Van spórolt pénzük, ki­veszik a takarékból és ne­künk adják. Meg keresek én is. Majd csak megélünk úgy, mint mások. — Hamarosan behívnak ka­tonának, mi lesz akkor? — Bevonulok. Anikó ott marad a szüleimnél a gye­rekkel együtt. Ha leszereltem, veszünk lakást. Aztán majd meglátjuk. — Anikó még annyira fia­tal. Jóformán néhány hónap­ja ismeritek egymást. És ha később meggondoljátok ma­gatokat? — Elválunk. — De mi lesz a gyerekkel? — Fizetem a gyerektartást. — Megoldásnak tartjátok ezt a házasságot? — Most már nem lehet mást csinálni. Anikó édes­anyja azt mondta, csak így lehet elkerülni a nagyobb szégyent. Minden csoda há­rom napig tart, majd elfelej­tik az emberek ezt is. ★ Anikó és Laci megkapják az engedélyt a házassághoz. Néhány hét múlva a fiú nagy­korú lesz, elveheti Anikót. Már csak a gyerek érdekében is. Hogy az anyakönyvvezető előtt kimondott „igen” tartós lesz-e? Remélhetőleg. Cs. E. a javítói igényeket, s erről azon­nal értesíti az érintett nyug­díjasokat, akik a helyszínen végzik el a kért munkát. Az irodába jelentenék be a pro­pán-bután gázzal kapcsolatos házhoz szállítási kívánságokat, a boyszolgálat meghonosításá­val pedig egyéb jellegű ház­hoz szállításokat elégítenek ki. MAI M KOSSUTH RÁDIÓ: 8.00: Hírek. 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.45: A kölni rádió szimfonikus zene­karának hangversenye. — 10.05: őserdőben, sivatagban. — 10.17: Edwin Fischer és Wilhelm Back- hauss zongorázik. — 10.50: Tóth Ferenc feldolg.: A Duna mentén. — 11.00: Rádiószínház, öröklakás. — 12.20: Zenei anyanyelvűnk. — 12.30: Melódiakoktél. — 13.50: Apai aggodalom. — 14.00: Kóruspódium. — 14.10: Szilárdi Béla táncdalai­ból. — 14.20: Kis magyar néprajz. — 14.25: Üj zenei újság. — 15.05: Hétvégi külpolitikai figyelő. — 15.20: Csak fiataloknak. — 16.08: Magyar Parnasszus. — 16.39: Szom­bat délután. — 18.08: Üj leme­zeinkből. — 19.30: Nóta- és nép­dalest. — 20.09: Örökölni akarunk. 21.00: New Orleanstól a világhí­rig. — 22.15: Sporthíradó. — 22.25: Táncoljunk! — 0.10—1.56: Melódia­koktél. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Dallal, tánccal a világ körül. — 8.45: Kül­politikai figyelő. — 9.00: Operett. — 9.45: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 10.00—12.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.00: Schumann- és Brahms-művek. — 13.03: Kóru­sok, hangszerszólók. — 13.30: Him­nusz az időhöz. — 13.46: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—T5.00: Napraforgó. — 15.00: Orvosi tana­1971-től Diszpécserszolgálat a megye két városában A javító-szolgáltatói ige- Az elképzelések szerint a nyék jobb kielégítése csak úgy jövő évtől Salgótarjánban és lehetséges, ha a munkába Balassagyarmaton bevezetik a bekapcsoljuk azokat a nyug- diszpécserszolgálatot. Ez több díjasokat, akik erre szívesen irányú tevékenységet fejt ki. Elsősorban számba veszi Ki veszi még komolyan? A kormányhatározat a többi között kimondja, hogy me­gyénk termelőüzemeiben csak akkor szabad bevezetni a csök­kentett munkaidőt, ha nem akadályozza a szállítási fel­adatok maradéktalan elvégzé­sét. A gyakorlat sajnos, épp az ellenkezőjét bizonyítja. Má­jusban nyole, Salgótarjánban székelő vállalat 1164 vasúti kocsit az előírtnál 26 000 órá­val később rakott ki. Érdekes, hogy egyik válla­lat szállítási felelőse sem hiv- ta fel telefonon a másikat, hogy közölje: miattuk nem kapták meg a kért vagonokat a készáru elszállításához. Pe­dig ez lenne a helyes és reá­lis eljárás. No, de ki szereti bevallani, elismerni mulasztá­sát? Inkább a könnyebbik megoldást választják: szidják csak a vasutat, úgyis kibírja. A vasutasok viszont joggal kérdik: a kormányhatározat végrehajtását — hogy a mun- kaszünetes napokon is rakod­ni kell — rajtuk kívül melyik vállalat veszi még komolyan figyelembe. Mert régi igazság, hogy minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. V. K. csők. — 15.05: Fischer Annie zon­gorázik. — 15.30: Falvakban, me­zőkön. — 16.05: Geszti Szilvia éne­kel. — 16.35—17.45: A hét műsorá­ból. — 17.45: Találja ki, hol já­runk? — 18.10: Húszas stúdió, — 19.03: Berlioz: Fantasztikus szim­fónia. — 20.28: Déki Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. 20.59: Csajkovszkij: Anyegin. — 23.50: Szíjártó Jenő: Zomborvidéki lako­dalmas. TELEVÍZIÓ: 9.31: Kertbarátok. — 10.05: Pajkos diákok. — 11.05— 12.10: Szabálytalan nyeltanóra. — 15.33: Műsorismertetés. — 15.35: Mágnás Miska. — 16.55: Álba Re- gia-napok. Videoton interjazz- fesztivál. — 17.20: Antenna. 18.05: Reklámmúsor. — 18.15: Pécs-Ba­ranya műemlékei. — 18.35: A Tv- jelenti. — 19.20: Cicavízió. — 19.30: Próza a pódiumon. — 20.00: Tv- híradó. — 20.20: A törvény. Fran­cia film. — 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22.45: Éjszakai bemuta­tó. a szerető. Tv-játék, 16 éven felülieknek. BESZTERCEBÁNYA: 14.00: Wimb­ledon »70. — 19.00 és 21.45: Tv­híradó. — 20.15: Cigánynóták és-táncok. — 20.30: Vörös álarc. — 21.55: Európa-party nemzetkösi dalműsor.

Next

/
Thumbnails
Contents