Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-04 / 155. szám
A skanzenház A tanács vezetői egy esetleges falumúzeum számára a Szabadság utca 28. szám alatti házat jelölték ki, amelyben albérlőiként jelenleg Tóth István, a 2. számú AKÖV dolgozója lakik családjával. A ház és melléképületei kiválóan őrzik azokat a jegyeket, amelyeket a régi mátraszelei házak és porták viseltek magukon. Képünkön: a ház látható faragott ereszével, széles tornácával és a padlásfeljáróval. Panaszra nem lesz ok Mátraszeiéról elköltözött a tanács. Kazárral egyesítették a községet és a községi tanácsot Kazárra helyezték. Az egyesített községek tanácselnöke Salamon Ferenc lett, a mátraszelei községi tanács elnöke. ö mondta el: igaz, hogy Kazáron székel a tanács, de Mátraszele nem lesz mostoha. Hetenként négy alkalommal tartanak fogadónapot és aa ügyeket úgy végzik, hogy a szeleieknek ne kelljen Kazárra utazniuk ügyes-bajos dolgaik elintézése végett. Tanácstagi csoport is működik majd a községben. Ennek a véleményét kérik ki, ha valamit építeni, vagy fejleszteni akarnak. Szorgalmazni fogják, hogy az ivóvízellátási programot megvalósítsák. Semmiben sem rövidítik meg Mátraszelét. Szép a községi művelődési otthon. Alig tíz esztendeje építették egymillió forintért. Tágas a filmszínházterme, a táncterem. Jó a könyvtárszoba, a klubszoba, szép a berendezése. Bozsik Gyula igazgató mégis borúlátóan nyilatkozik a művelődési otthonról. Kevesen látogatják. Legutóbb színházi estét rendeztek, amire ráfizettek, mert nem volt néző. w Ígérték, csinálják meg Érthetetlen magatartást tanúsítanak a községgel szemben a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetői. Az ipari vizet a község határában levő volt külszíni bánya helyén keletkezett tóból vezették a gyárba. A vízvezeték a községen halad keresztül. Mikor lefektették a vezetéket, az utcákat teljesen feltúrták. A gyáriak megígérték, hogy rendbe teszik a szétrombolt úttestet. Sajnos, eddig ez csak ígéret maradt. A tanács már több esetben levélben is felkereste a gyári vezetőséget. Válaszra sem méltatták őket. Gondolják csak meg, hogy a községnek mennyi pénzébe, a társadalmi munkásoknak mennyi fáradságába került az utcák rendbe tétele. Meg kell azt a Kohászati Üzemeknek csináltatni. Fúj, süvölt a Mátra szele... Mátraszelén sem fúj. sövölt többet a Mátra szele, mint a völgy többi községében. Lehet, hogy nem is csupán a szélről, hanem valamely tulajdonnévről kapta nevét az 1300 lelkes község őse, amit az is bizonyítani látszik. hogy a tizennegyedik századból való oklevelek Fel-Szele és Al-Szele néven emlegetik. mint a Rátát nemzetség birtokát. Nevezetessé bányászata tette. Már a század- fordulón az Éjszak-magyarországi Köszénbá- nya Társaságnak volt itt nagyobb birtoka és több bányája. Ide tartozott akkor Csibaj-há- nya, Boronyi-bánya, János-akna. Most viszont a visszafejlesztés foglalkoztatja a község lakóit, hiszen alig van itt család, amelyből ne dolgozna valaki bányában. Igaz, mind többen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy mihez kezdjenek, ha már a bányák becsukják kapuikat. Neves emberei is szoros kapcsolatban állanak a bányával. Kazinczi B. László, a község Kossuth-díjasa, frontmester a tanbányában, s amíg nyugdíjba nem vonult, Handó Sz. József, a jelenlegi tanácselnökhelyetes volt a váltótársa. Egyébként a község lakosságának többsége a Kazinczi és a Handó nevet viseli, s talán a Tótokból vannak még többen. Látogatásunk a község nevezetes napjára esett, szerdán, július elsején kezdték meg a költözést az új közigazgatási központba, Kazárra. A termelőszövetkezet központja is Kazáron működik, Mátraszelén csak üzemegységiroda van Mindez nem jelenti azonban, hogy a község nem gondol a további fejlődésre és fejlesztésre, bár néhány borúlátó megjegyzés is elhangzott. A község többsége jól tudja, hogy az összevonással egyidejűleg nem szüntetik meg a lakosság igényességét. Kazár nem nyeli le Mátraszelét, s erre nagy biztosíték, hogy az összevont tanács elnöke. Salamon Ferenc is mátraszelei. Most ezt a kérdőjeles községet vettük vizsgálat alá, s előre elárulhatjuk, hogy az eredmény általában pozitív. Szünet az iskolában A tantestület munkáját dicséri hogy az iskolában a tanulmányi eredmény 3,67. A tanévben mindössze hét igazolatlan mulasztás volt. Elmondhatjuk: az iskolában jó a szellem. Most takarítják az intézetet, amire 10 000 forintot fordítanak. Pék Tibor, az iskola igazgatója újságolta, hogy huszonhét végzős növendékük tovább tanul. A legkülönbözőbb páKözkedvelt a presszó Azt mondják, hogy a művelődési né, a presszó vezetője kedvességé- otthonból is a presszó vonja el a vei, ügyes kiszolgálással elősegíti, fiatalokat. A faluközpontban van, hogy vendégei jól érezzék magu- jó zenét szolgáltatnak benne és kát. Mi úgy láttuk, hogy jó, ked- szívesen járnak ide a fiatalok, idő- vés, meghitt a vendégfogadó, de sebbek egyaránt. Salamon Ferenc- kicsi. Művelődési otthon A tv-nek tulajdonítják az érdektelenséget. Azt gondoljuk, hogy ez nem teljesen helytálló. Télen pezsgett az élet a művelődési otthonban, mert gazdag volt a program. Gazdag, nyári programot kell kidolgozni: színeset, játékosat, kedveset. Sok a községben a fiatal, az ilyen műsor biztosan csábítaná őket. Aki megborotvált Egy borbély- és fodrászlánnyal úgy stílszerű beszélgetni, ha valóban beülünk a székbe és legalább bor o tv álás közben, a gyakorlatban is ellenőrizzük tudományát. Legfeljebb a kérdéseket kell kicsit óvatosabban feltenni. Ámbár Kovács Julianna, a fiatal, huszonkét éves borbély és fodrász, mellesleg menyasszony, egyáltalán nem a veszélyes, sokkal inkább a szorgalmas nők sorából való. Mátranovákon szabadult, tizenötezer forintért felszerelést vettek a szülei, ő pedig havi százötven forintért üzletet bérelt, s egyidejűleg megoldotta a község női és férfi- fodrász gondját. „ A szalagfűrészes Munkaerőgondokról panaszkodik Simkó István, a salgótarjáni erdészet szőröspusztai fűrészüzemének vezetője. Férfiak és nők egyformán jól kereshetnének, mégis több gép áll emberhiány miatt. A képünkön látható László Géza mátraballai szalagfűrészest például csak úgy tudja megtartani, hogy esténként az üzemi motorkerékpáron személyesen hazaszállítja. Szőröspuszta lakói egyébként azt is panaszolják, hogy az illetményföldjük után kétszáz forint községfejiesztési hozzájárulást k,ell fizetniük, pedig ők a pusztán mindent maguk csinálnak, semmi támogatást nem kapnak. A tanács még azt a kérésüket sem teljesítette, ami a múlt választások óta foglalkoztatja őket, hogy közbenjárjon egy szőröspusztai autóbuszmegállóért. < Szomorú a határ A múltkori felhőszakadás, és az utóbbi napok esőzése sok kárt tett a mátraszelei határban is. A csapadék nyomán megfigyelhetjük az erózió kegyetlen munkáját. A legjobb termőtalajt sodorja el, eláztatja a szénát, lesodorja a hegyoldalból a kapásokat, iszappal lepi el a völgyeket, sók területet. Vámó Ferenc, a fiatal üzemegységvezető, aki 520 hold terület (ebből 370 hold szántó) gazdája és ötven dolgozó tsz-tag munkáját iráKiállta a tűzpróbát A legutóbbi nagy vihar próbatétel volt arra, hogy jól oldották-e meg a hegyekből lezúdúló vizek elvezetését. Szele, a hegyek közé szorult község. Ilyen vihar után mint legutóbb is volt, térdig érő hordalékkal telt meg a főutca Még az elmúlt évben a NÖGRÁD-hoz fordultak, hogy tegyük szóvá a dolgot és kérjünk részükre segítséget. Mély, ráccsal borított árkot építettek a víz levezetésére, amely kiállta a próbát. Hordalék nem került az úttestre. A községbeliek meg is jegyezték, hogy a védőárokra fordított 280 000 forint igen hasznos befektetés volt. A védőnő lyákra készülnek. Vegyipari technikumba, egészségügyi középiskolába, mezőgazda- sági technikumba. Szünet van az iskolában, de a pedagógusoknak nyáron is sok a tennivalójuk. Állandóan szemelőtt tartják a szabadságon levő gyerekeket. Kirándulásokat rendeznek részükre. Azokat, akik valahol munkát vállaltak, a munkahelyükön is felkeresik. Az igazgató mondta el, hogy az iskolai szünetben sem szabad a gyerekekkel megszakítani a kapcsolatot. Két bolt egy ember Az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat két vegyesboltját vezeti egyszerre Gál József üzletvezető. A két bolt forgalma havi 400— 450 ooo forint körül mozog, a múlt hónapban 425 000 forint volt. A kenyér és a tejtermék rendszerint reggel hétkor már az üzletbe kerül, hentesárut is kétszer kapnak hetenként a balassagyarmati húsüzemből, zománcedényt is tudtak szerezni Egerből, tehát az áruellátással nincsenek bajok. Tartós iparcikkek árusításával is foglalkoznak. még OTP-hitellevélre is. Talán egyedül a tűzhely az, amiből saját hibájukon kívül sem tudják az igényeket kielégíteni. A káló A fogyasztási szövetkezet zöldség- és gyümölcsboltját Poniczki Julianna vezeti. Jelen voltunk, amikor a MEK az árut szállította. Száz paprikából (darabja két forint) például négy hiányzott. Amikor a fiatal boltvezető kérte a hiány pótlását, a kocsikísérő és a gépkocsivezető csak gúnyolódott vele, s azzal fenyegetőztek káromkodással kísérve, hogy ha nem tetszik, elviszik máshova az árut, „Két fekete áráért képes szót emelni!” „. . .Minek van a káló, ha már az is baj, hogy néhány deka hiány van?” véleményünk szerint a kálót nem a MEK és még kevésbé a kocsikísérő és gépkocsivezető kapja. Az anya- és csecsemővédelem a reszortja Kiss Barna- básné védőnőnek, aki hosz- szabb ideje helyettesít már Kisterenyén és Bárnán. Nyilvántartja a terhes anyákat, a kismamákat, megnézi őket és a csecsemőket, oltásokat végez és tanácsadást tart. Munkahelyére — a házakhoz és az orvosi rendelőkbe — meggyorsítja útját, hogy motor- kerékpárral közlekedik. Kossuth-díjas csapatvezető nyitja, ugyancsak az időjárásra panaszkodik. Közeleg az aratás ideje. Szépen duzzad a szem, csak éppen az érés késlekedik, pedig Mátraszelén 116 hold búza, 26 hold őszi árpa és 14 hold tavaszi árpa vár betakarításra. Még nagyobb baj, hogy a sok csapadék tünk reteszi a jó réti szénát. Ebben az üzemegységben pedig 84 növendékmarhát, nyolc pár lovat, és három csikót, azonkívül 270 juhot kell etetni jelenleg is. A Kossuth-díj III. fokozatával tüntették ki 1956. március 15-én Kazinczi Lászlót, aki akkor Szurdokon fiatal csapatvezetőként, frontmes- terként dolgozott. Eredményeik országosan is kiemelkedtek, Kazinczi László pedig sok kiváló bányászt nevelt. Szobája falán, a főhelyen őrzi a képet, amikor Kádár János jobbján vehetett részt a salgótarjáni nagygyűlésen. Nagyobb ünnepeken bányász- ruhájára feltűzi kitüntetéseit, amelyekből immár pontosan húsz van. Csapata jelenleg a tanbányában dolgozik. j . Parkok, virágok A parkok községének is nevezhetnék Mátraszelét. Az utcákat virágok díszítik. A tanácsháza előtti parkban padokat helyeztek el. Az emlékmű környéke is pompázik a zöldellő fáktól, illatos virágoktól. A községbe jövet is park fogadja az utast. A tanács mellett a társadalmi munkások érdeme is, hogy ilyen szép a község. Handó Cz. József a vb-elnökhelyette- se és Tóth Cs. Károly, fáradhatatlanok a parkok gondozásában. Nem múlik el nap, hogy ne törődnének a virágokkal. A kisállattenyésztőkkel volt a legtöbb bajuk. Kiengedték a tyúkokat, kacsákat, libákat. A jószág sok kárt tett a parkokban. Ma már nem engedik szabadon állataikat a tulajdonosok. Kevesebbet isznak? Kiszely Péterné, az italbolt és Salamon Ferencné, az eszpresszó vezetője egyaránt az italforgalom csökkenéséről panaszkodik. Mint elmondották a bányák és bányászok átszervezése az ő bevételüket Ismét van gyerek Is érintette. Azelőtt ugyanis a munkából jövő bányászok autóbusza rendszeresen megállt a mátraszelei főtéren, hogy egy kis törkölyt vagy hideg sört vételezzenek utasaik. Most már jobban a helyi fogyasztásra támaszkodnak és abban bíznak, hogy a nyár végre meghozza az idegenforgalmat is. A gyerekek óvodai létszámalakulása egy-egy korszakot jelez. Ez derült ki Villányi Józsefné vezető óvónővel folytatott beszélgetésünkből is. Volt időszak, amikor annyi volt a gyerek a községben, hogy a negyvennégy óvodai helyre ötven gyereket vettek fel. Véget ért azonban a Ratkó-korszak és rohamosan csökkenni kezdett a létszám. A pár esztendei visszaesés után az anyasági segély újabb fellendülést hozott. Az idén ősszel ismét két csoportra osztják a gyerekeket, mert az ötvenes létszámot bizonyára betöltik. A salgótarjáni iparmedencében, közel a megyeszékhelyhez tartottuk meg e heti NÖGRÁD- napunkat Mátraszelén, ahol úgy tapasztaltuk, szorgalmas és igényes emberek élnek, a cikkeket LAKOS GYÖRGY és BOBÁL GYULA írta, a felvételeket KOPPÁNY GYÖRGY készítette. A jövő héten a rétsági járásba, ösagárdra látogat brigádunk, hogy megismerkedjen az ott lakók életével, problémáival.
