Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

Nemzetiségek és művelődés

A PoíIMfeaS Bizottság 1988. dm szeptemberi és az MSZMP Bfcgiriád megyei Végrehajtó Bizottsága 1968'. évi novemberi, a tnamzeitiBégiek helyzetével foglalkozó határozata hosszabb időre kijelölte szá- msunkra is a tannivaiólkait.

iBsimeretes, hogy Nógiráld megye majdnem húsz községében. harminc százaléknál több a nemzetiségi nyelvet taeszé- lők aránya (rétsági, baüassa- gyanmialti, pásztói, salgótarjáni járás), ezen kiviül még több faluban élnek nemzetiségiek. Szükség volt tehát arra, hogy megtörténjék e falvak művelődési' egészségügyi, komm ur. ál is sitb. ellátottsági szintjének vizsgálatára, eizt követően a tennivalók meghatározására, s végrehajtására.

Eredményeink e vonatkozásiban nem lebecsülendők, nemzetiségi politikánk az érintett nemzetiségi lakosság támogatását élvezi. Vannak azonban olyan gondok napjainkban is, amelyek hazánk valamennyi, nemzetiségiek által lakott részében éreztetik hatásukat, s ez alól Nógrád megye sem kivétel. Ezúttal csupán néhány, a művelődésüggyel összefüggő kérdést említünk.

Mindenekelőtt a nemzabiséértelmáiSégiekről szóljunk éhány szót. Itt elsősorban a sdagógusok, népművelők elhelyezéseiről, iöetőleg hiányáról beszélhetünk. Diplomával a kezükben a nemzetiségi fiatalok sem- mennek vissza szívesen falujukba. Ha másképpen neon megy, ösztöndíjak- fcaíl kellene számuikalt. gyarapítani. Rendkíviül fontos kérdés a továbbiakíhan a nemzetiségi kultúra iránti igény felkeltése, iüetőleg erősítése. E vonatkozásban jiuít hallatlanul naigy szerep a nemzetiségi hagyományok ápolásának, nemzetiségi múzeumok, gyűjtemények sttíb létrehozásának. Énre Nógrádiban is több példát találunk, most csak a banki leendő sriloválk nemzetiségi múzeumra utalunk. Országos jellegű nemzetiségi gyűjteményiek létesülnek egyébként például Békéscsabán szlovák, Mohácson délszláv anyaggal. A néprajzkutató társaság nemzetiségi csopontot létesített. A Hazafias Népfront, az országos honismereti bizoittsóg pályázatairól ugyancsak hallottunk. Tavaly például a nemzetiségi oktatással összefüggésben huszonnégy pályamű született. Idén, mint ismeretes, a nemzetiségi népműve- léssiel kaposolaithan sízőliít fel pályázat a tapasztalatok gyűjtésére és az elméleti tevékenységre. Ugyancsak ismert a helytörténeti pályázati felhívás is, amelynek beküldési határideje 1971 vége, s amely Nógrádiban élő nemzetiségi lakosságunk számára is fórumot, lehetőséget nyújt a kuKavicsok

Sértés két változatban

A társaságban ül egy leányzó. Feltételezhetően keveset aludt az éjszaka, mert percenként nagyokat ásít, és élég hangosan. Minden társaságban akad egy cinikus lélek, ebben a társaságban is ült egy és megszólalt:

— Maga olyan csinos, mondhatni szép leány, miért ásitozik akkorákat és miért bőg hozzá, mint a szamár?

A leány a mondat első felénél kivirult, szeme csillogott, és megszépült (egyébként csúnya volt szegényke). A mondat másik felén röhögött, de a szeme villámokat szórt. Ekkor a cinikus mást gondolt és ismét megszólalt, aztán elharapta a szót, odament a lányhoz és a következőt súgta a fülébe.

— Maga olyan csúnya, maga nem engedheti meg macának ezt a nagy luxust: csúnya is, ásitozik is, és még bőg hozzá.

— És most válasszon; melyik megállapításom tetszik jobban, az első vagy a második.

— Marha . ..! — válaszolta a leányzó, de gyorsan hozzátette még:

— Marha jó viccei vannak — most szívből nevetett, s potyogtak a könnyei.

L*n most sírok

Az esküvőn a lányos mama nem sírt. Sem a beszéd alatt, sem a nászinduló hangjaira, semmire sem eredtek

meg a könnyei.

A fiús mama mintha pótolni akarná a dolgokat, zokogott, potyogtak a könnyei és közben sértődötten, de lehet, hogy csak némi malíciával megkérdezte:

— Drágám, te nem sírsz? Neked nincs szíved?

— Nem sírok, bár szívem, gondolom, azért van! — la- kónikus, de lényegében teljesen kimerítő válasz volt.

Egy év múlva a fiatal férj, ki tudja, hogy történhetett m.eg, hiszen nálunk Magyarországon ez elég ritka dolog, nos a fiatal férj berúgott, hazament és megverte a feleségét, mint szódás a lovát. Ekkor a lányos mama telefonon felhívta a fiús mamát és a következőket mondotta volt:

— Látod drágám, én most sírok... — suha —

m i

KOSSUTH RADIO: 8.20: Verbunkosok, nóták. — 8.53: Kozmosz. — 9.18: Kodály: Háry János. — 11.35: Liszt-zongoraművek. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól.

— 13.40: Tanácsaink a tudományos

kutatás tükrében. — 14.00: A lengyel kultúra hete. — 14.50: A magyar munkásmozgalom dalaiból. 14.39; Szép magyar novella. — 15.10: Üj lemezeinkből. — 16.05:

Iskolák az árvíz után. — 16.25:

Kálmán Imre operettjeiből. — 16.43: Bányászvárosi kiskertek. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Színes népi muzsika. — 17.50: Nyitott stúdió. — 18.16: A frankfurti rádió Beetho- ven-felvételeiből. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: A big- band mesterei. — 20.35: A lengyel kultúra hete. — Kb.: 22.15: sporthírek. — 22.20: Szimfonikus > ne. — 24.00: Hírek, időjárás. — 1r ó—0.25: Régi magyar dalok.

PETŐFI RADIO: 8.05: Zenekari mr.zsika. — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Az élő népdal —- 9.10: A lipcsei rádió fúvós- ze íekara játszik. — 9.32: Műszer a k< íyhaasztalon. — 10.00—12.00: Ze •} műsor üdülőknek. — 12.0Í): Népművészek a mikrofon előtt.

— 12.16: Egy nap az uszodában. — 12 46: A debreceni Kodály-kórus K»'dály-müveket énekel. — 13.00: H rek, időjárás. — 13.03: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. — 13.20:

lisoi«

Koloratúrszoprán-áriák. — 13.45:

Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig... —

18.10: Negyedszázad emlékezetes

regényei. — 18.40: Presser Gábor táncdalaiből. — 18.50: Albert 1st. ván népi zenekara játszik, Kerekes Tóth Erzsébet énekel. — 19.21: Rádióhangversenyekről. — 19.51:

Üj könyvek, — 19.54: Jó estét,

gyerekek! — 20.25: A debreceni Zeneművészeti Szakközépiskola énekkara Bartók- és Kodály-mű- veket énekel, vezényel; Kocsis Márta. — 20.39: Goriot-apó. —

21.45: Carlo Maria Giulini vezényel. — 22.18: Népszerű történe. lem. — 22.28: A lengyel kultúra hete. — 23.15: Bécsi vér. — 24.00 —0.10: Hírek, időjárás.

TELEVÍZIÓ- 16.23: Műsorismertetés. — 16.25: Hírek. — 16.30: Telesport. — 1S.::0: Reklámműsor. — 18.35: Róma hagyatéka. — 19.10: Állatorvosok. — 19.30: Esti mese. — 19.40: A Nílustól az Eufrá- teszig. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Üdv a kapitánynak. Magyarul be. szélő lengyel tévéfilm. — 21.20: Tábortűz. — 21.40: Integrál.

22.30: Tv-híradó — 2. kiadás.

BESZTEREBANYA: 16.30: A

Szovjetunió—Egyesült Államok atlétikai viadal közvetítése. — 19.00 és 22.25: Tv-híradó. — 20.05: Dalok — 20.45: Méhek völgye.

tató • ©vtekertysőghez. elméleti munkához.-*■

A Politikai Bizottság határozatában szerepel a szomszédos országok nyeilvéraek elsajátításába való ösztönzés is. S itt nemcsak a szűikablb értelemben vett nemzetiségi anyanyelvi oktatásról van stzó, hanem gazdasági-tbáirsartalimi' fejlődésünk jelenlegi szakaszának egyik elengedhetetlen követelményéről. Magyarországnak szüksége van olyan szakemberekre, akik beszélik a szomszédos baráti államok nyelvét. Ezért nem csupán valamiféle „internacionalista gesztus” például a nemzetiségi iskolák tartalmú munkája javútásánák, vagy a nyelvoktatásnak a szorgalmazása, hanem társadalmad szükségszerűség. Napjainkban, a szocialista országok közötti gazdasági integráció erősödése óhatatlanul miaga után vonja a kulturális, a szellemi integrálódás erősödését. E folyamatban a nemzetiségi lakosság elsőrangú helyet tölthet be.

Ki tanulja a nemzet iséigi nyelveket? Természetesen, ne csak a nemzetiségi fiatalok. Elsősorban azonban érthetően velük szemben merül fel ez az igény. Nógrádinak még a nemzetiségiek által lakott községeit járvia sem lehetünk nyugodtak e vonatkozásban. A nemzetiségi könyvtáriak, könyvgyűjtemények iránti érdeklődés például évek óta nem növekszik, ráadásul meglehetősen alacsony. Központi és egyéb keretből megyénkben is gyarapodnak — ha néha lassan is — ezek a gyűjtemények. Gsalk éppen nem olvassák őket. Igen sokan nem ismerik ugyanis a nemzetiségi nyelv irodalmi változatát. Nemcsak az idősebb korosztályról van itt ssaó, de a fiataloknál is.

★

Csupán. néhány kérdést érintettünk. Nem beszéltünk például az örvendetesen fellendülőben levő nemzetiségi öntevékeny művészeti csoportokról,, s még sok másról. Központilag a nemzetiségi osztály folyamatosan foglalkozik az adattok, a sajtó-, a könyvtári, levéltári anyagok gyűjtésével. A Széchenyi Könyvtár nemzetiségi katalógust szerkeszt, a pályázatok tovább gazdagítják a kutatómunka számára rendelkezésre álló anyagot. A lehetőségek a nemzetiségi kulturális tevékenység további erősítéséhez Nógrádiban is megvannak. Inkább az igények ébresztge- tésére kell ismételtem gondot fordítanunk a szunnyadó szellemi energiák feM'enditese érdekében. T. E.

Hol vagy Manci ? — tette fel a kérdést a Hétfőd Hírek munkatársa, aki egy hirdetésre Erzsébetre látogatott Jakabékhoz, mert elveszett Manci, a pejkanca, a csillagos, a csapott farú. Hogy megkerült-e azóta Manci. > nem tudjuk. A Sanyi nevű ló viszont megkerült. A tízéves, egész talpú, heréit pejló bekerült a bűnügyi krónikába és ez a 21 éves Rácz Pálnak és testvéröccsének, a fiatalkorú 17 éves R. Bélának köszönhető.

Kezdjük a történetet azzal, hogy a Rácz testvérek június elsején Budapestre utaztak. Hogy miből, ezt majd a történet végén mondjuk el. Egyelőre elégedjünk meg annyival, hogy már Pesten elhatározták: hazafelé lovat lopnak, még pedig Aszódról, a fiúnevelő-intézetből. Az esti vonattal indultak, és csak Aszódig váltottak jegyet. Éjszaka volt és az istálló körül két méter magas kerítés állta útjukat, mert a kapun hiába próbálkoztak a bemenetellel, zárva volt. No, a kerítés sem zavarta Ráezékat. Szépen átmásztak rajta és bementek az istállóba. Az istálló ajtaja nyitva volt, itt volt Sanyi öt társával együtt és az igazak álmát aludta, amikor Ráczék elkötötték. Nem nyerített a szegény pára, ment arra, amerre vezették. Bezzeg ha nyerített volna, rögtön felébred az éjjeliőr, csak hát belenyugodott sorsába, talán örült is, hogy sétáltatják. A

t) NÓGRÁD — 1970. július 23., csütörtök

Halászat, horgászat

Fő az óvatosság

Aíz utóbbi évek során mind állomány egészségvédelme gyakrabban előfordult, hogy szempontjából haltelepítést a halász- és horgászegyeisüle- (valamennyi viízterületbe) tek haltelepítést állatorvosi csak előzetes állatorvosi fe- félülivúzsgáilal nélkül és a lülvizsgáLat után és a hialá- területileg illetékes halászati szati felügyelő hozzájárulásá- felügyelő helyszíni jelenlété- wal végezhetnek a halász- és nek mellőzéséwel végezitek, hoirgászegyesületók ^yarómt, ami egyrészt szabálytalan, Amennyiben a jövőben is másrészt beteg (hasvírikóros) előfordulnák hasonló esőtek, halaik betelepítésével az ezek önkényes halkihelyezés- egész tó halállományát meg- nek minősülnek és hatósági fertőzték. A jövőben a hal- eljárást vonnak magük után.

Nem harapnak a halak

A horgászok körében évről ban azonban a fürdőzők hor- évre ismétlődő probléma, gyászoknak és halaknak egy- hogy rossz az időjárás, nincs »ránt csak a hajnali és esti harapás. így van ez az idén órákban biztosítanak nyugat- is. Kesizegiféléket még csak- mát. Ideje lenne mér erre a csak lehet fogni, azonban a rendellenességre felfigyelni, pontyok kézül leginkább csak annál is inkább, mert a tóban a „betuirok” kerülnek horog- fürödni tilos és ez a tó az ra, melyeket vissza keli dob- utóbbi évtizedekben több ha- ni. Ebinek ellenére is Ivádi Lálos áldozatot követelt. Ügy Antal Ferenc a mábranovák- látszik, ezt már a nováikialk nyírmedpusztai halastóban elfelejtették. A veszély elke- j úti us folyamén már több rülése érdekében most emlé- pomtyot fogott, az egyik hat kezdetjük őket és velük vala- és fél kilós, míg egy másik mennyi felelőtlen, meg nem öt kiló körüli volt. A halastó- engedett helyen íündőzőt.

A tóstrand és a horgászás

Országos viszony!®than alakítani. Ez egyre inkább

egyre nagyobb népszerűség- sürgető feladat, ment a sajgónak örvend a horgászat, mint tarjáni erőmű horgászegye- sport és szórakozás egyaránt, süteténél, Vízválasztón mér A Balatonon mái- azok részé- túltelítettség van („sok az re is biztosítanak horgászásí eszkimó és kevés a fóka”) és lehetőséget, akik állami bor- sóiban Sizeratnének horgászni, gásizjeggyal nem rendélkeiz- csak lenne víaterűtet. nek. Ma már százezres horgász- Sokszor szemtanúi lehetársadalomiról beszélhetünk. tünk, nagyobb nyári záporok

A Salgótarjáni városi Ta- után a Tairján-paitaikbain fii- náios VB kezelésében levő tó- cámkoló egészséges kárászok- stramd is igen jó horgászásí nak és keszegeknek, melyek lehetőséget nyújtania azok- a tóstrandból kerülték a pa- nafc, akik e szép és idegnyug- takiba. Ez is ékes bizonyíték tató szórakozásit kedvelik, arra, hogy a víz biológiai csak valakinek kézbe kellene összetétele jó a halak száimá- vemni az ügyet és egyesületet ra.

Irodalmi színpadi napok

5-től 8-ig kerül sor. A forgaMegkezdődtek az előkészületek a balassagyarmati hatodik irodalmi színpadi napokra. Az immár hagyományos, országos jellegű rendezvénysorozat ebben az évben is jelentős eseménye lesz a városnak, illetve Nógrád megye kulturális életéinek. Az eseménysorozatra november

tókönyv már elkészült, eszerint az idén két külföldi, négy-öt magyar, illetve három nógrádi irodalmi színpadot lát vendégül a város. A felkészülés során számba veszik az együttesek leendő programját, s természetesen, a helyi irodalmi színpadok is megkezdik felkészülésüket.

Furcsa...

1970. június 21-én az Ipolymenli Intéző Bizottság a társadalmi halőrök, horgászmesterek részére Balassagyarmaton eligazítást tartott a II. félévi ellenőrzési és halvédelmi feladatokról, amit helyesnek és célszerűnek tartunk. Furcsának és

megmagyarázhatatlannak tűnik azonban, hogy az erre legilletékesebb személyt — a megyei halászati felügyelőt —. nem hívták meg, pedig a megyei halászati, horgászati társadalmi ellenőri igazolványokat a halászati felügyelő bocsátja ki minden évben, az erre érdemes és jogosult személyeknek.

Érdekés tialvédelem

Az utóbbi években' a termelőszövetkezetek jogszaíbály- ellenesem egyre több napijegyet adnak ki húsz forint befizetése mellett azok részére általában, akik állami horgászjeggyel nem rendelkeznek, de halait alkarnak enni. Ezek közé tartozik többek között Palotás, Szárak és Diósjenő szövetkezete. A halvédelem érdekében a termelőszövetkezetnek az ilyen, jellegű bevételi forrás lehetőségét annál is inkább meg kell szüntetni, mert hailismerettel nem rendelkező „húsihorgé- szok” minden eszközt és lehetőséget megragadnak a halfogásra, aminek következtében igen sok 10—20 dekás pontyivadék esik áldozatul.

Kevés az indigó ?

Az Ipolymenti Intéző Bizottság es a megyei halászati felügyelő között létrejött megállapodás értelmében az IB és a horgászegyesületek közgyűléseiről, valamint választmányi üléseiről készült jegyzőkönyvek egy példányát a Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya halászati felügyelőjének kellene megküldeni. Ezeket a jegyzőkönyveket azonban sem az IB, sem a horgászegyesületek nem küldik a halászati felügyelőnek, s ennek következtében a felügyeleti szerv munkájában fennakadás következhet be. Ideje lenne már az illetékes egyesületek vezetőinek ezt megszívlelnie és a jegyzőkönyvek egy példányát a halászati felügyelőknek megküldeni. Vagy talán azért nem küldik, mert kevés az indigó?

Hogyan adta el Pali

és Béla

„séta” az intézet hátsó kapuján át vezetett az országútra, mert mondani sem kell, ez a kapu már nyitva völt. Ballagott az országúton a két „lovas huszár” Sanyival úgy, hogy az egyik a hátán ült, a másik pedig Sanyi után baty- tyogott.

Közben pirkadt, majd kisütött a nap és szemben, Pásztó felől feltűnt egy szekér. A szekéren Bogdán Kálmán lőrinci lakos ült, aki Pásztóról a vásárból tért haza egy kicsit szomorúan. Szomorú volt, mert nem sikerült két disznaját eladnia, s éppen morfondírozott magában. mennyi pénztől esett el, amikor megpillantotta Ráezékat és Sanyit.

— Eladó-e a ló ? — kérdezte Bogdán és Ráczék rögtön ráfelelték az igent. Arra a kérdésre is, hogy honnan hozzák meg volt a válasz: „Nagyapai juss ez. Gödöllőről hozzuk az öregtől. Ha érdekli, 3000 forintot kóstál a Sanyi” — mondták Bogdánnak, aki hajlott volna az alkura, csak hát sokallotta a pénzt. „Egye fene, 2000 forintot megadok érte” — mondta és paroláztak. Szegény Sanyi csak bandukolt Lőrinci felé, s mit sem .tudott arról, hogy uj gazdához kerül. Lőrinciben megkötötték az adás-véSanyit?

teli szerződést, áldomást is ittak a kocsmába Ráczék és Bogdán.

Igen ám, de Bogdánnak helyén volt az esze. Adott 200 forint előleget, s kikötötte, hogy a többi pénzt majd akkor adja át ha átadják neki Ráczék a járlatlevelet. Azaz, igazolni tudják Sanyi származását. Erre már nem került sor. A pénzt Ráczék elköltötték és bíróság elé kerülnek. Nemcsak Sanyi miatt, mert a tele talpú 5000 forintot ért, hanem más bűncselekményekért. Történetünk elején megígértük, elmondjuk, miből utaztak Ráczék a fővárosba. Ez külön fejezetet érdemel.

R. Bélát, a „kerékpárok szerelmesét” több bűncselekmény terheli. Bizonyára fellélegeznek a tarjáni kerékpártulajdonosok, mert valóban egyedülálló, ahogy R. Béla „ragaszkodott’ a kerékpárokhoz. Májusban történt, hogy csavargóit és megpillantott a

Fürdő utcában, a bányai fürdő mellett egy kerékpárt. Ellopta, elrejtette, szétszedte, majd a vázat egy bokorba dobta. A tulajdonosnak, aki fürdőben volt, gyalog kellett hazamennie. Egy másik napon a Bartók Béla úti iskolánál há. rom kerékpár közül választhatott. Választott is. Az egyik férfikerékpárra felpattant, pár napiig kerekezett a városban, mígnem a tulajdonos felismerte és szólt a rendőrnek. Ez még mind semmi. Még mindig a május hónapnál tartunk, és R. Béla csavargásainál. Ebinek során a tarjáni vásártérről a változatosság kedvéért egy verseny- kerékpárt lopott el. Kerekezett ezzel is, de bátyjának is megtetszett a jármű. Rácz Pál elkérte a bringát, sőt kerékpárostúrát javasolt öccsének Egerbe, mégpedig úgy, hogy lopjon még egy kerékpárt és akkor együtt mehetnek, R. Bélát nem kellett sokáig biztatni. Az építők kézilabda- pályája mellett meglátott egy biciklit, ellopta. A Rácz testvérek kerekeztek néhány napig a városban, közben az egyik jármű elromlott. Sze- relgették, cserélték az alkatrészeket, de a túrából így sem lett semmi. Az egyik kerékpárt a bányai kultúrotthon pincéjébe rejtették el — egy férfi megtalálta és értesítette a rendőrséget — a má_ sikat, miután két kerekét leszerelték, Zagyvapálfalván a bozótok között helyeztek el.

Kérdezhetnénk, miből utaztak hát Pestre? Abból a táskarádiónak az árából, amelyet R. Béla, a Centrum Áruház műszaki osztályáról lopott és amelyet 500 forintért eladtak. Történetünk újabb fejezete a bíróságon kezdődik majd.

Szokács László