Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-21 / 169. szám

Országos és megyei vizsgálatok Elkészült a Népi Ellenérzést Bizottsága második féléves munkaterve A Nógrad megyei Népi El­lenőrzési Bizottság az elmúlt félévhez hasonlóan, az év második felében is sokrétű, jelentős vizsgalatokat foly­tat. A NEB bekapcsolódák a együttműködésének kiterjesz­tésére. A pásztói és a rétsági já­rási NEB közreműködésével vizsgálják, hogy a szabad ter­mékforgalmazás mennyiben segíti a lakosság igényednek „ kielégítését. A népi ellenőrök Központi Népi Ellenőrzési Bi- azt ^ megvizsgálják, hogy zottsag vizsgálatába, amejy a megfelelő-e az alacsonyabb találmányok hasznosításával keresetű családok olcsóbb kapcsolatos. A tapasztalatok cikkekkel való ellátása, szerint a találmányokat, va­lamint az ipari kutatóintéze­tek eredményeit a gyakorlat­ban sokszor egyáltalán nem, vagy csak vontatottan hasz­nálják fel. Így értékes mű­szaki elgondolások vesznek kárba. A vizsgálat a vegy­iparra, az építőiparra, a köz­lekedés és a gépipar egyes ágazataira, valamint a külke­reskedelemre terjed ki. Ugyancsak a második fél­évben kerül sor a társadalmi tanulmányi ösztöndíjak el­osztásával, illetve a végzett ösztöndíjasok munkába állí­tásával kapcsolatos tájékozó­dásra. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság saját vizsgálatban foglalkozik a mezőgazdasági gépjavítás helyzetével. Ezt in­dokolja, hogy a mezőgazda A népi ellenőrök megvizs- sági gépek kijavítása az utób- gálják a termelőszövetkezetek M években megyénkben nem és a háztáji gazdaságok fejlődött megfelelő mérték- együttműködését is. Elsősor- ben. A termelőszövetkezetek ban azt nézik, hogy a közös gazdaságok mennyiben segí­tek a háztáji gazdaságok áru­termelő tevékenységét. Vizs­gálják, hogy a termelőszövet­kezeték milyen értékesítési, beszerzési formákat és rend­szereket alkalmaznak a kö­zös és a háztáji gazdaságok a ki nem elégítő és drága javítások miatt egyre inkább saját maguk rendezkednek be a gépek javítására. Ilyen mó­don meglehetősen szétaprózott lesz ez a munka, amely az amúgy is rossz alkatrészellá­tást még tovább rontja. A NEB az első félévben a kereskedelem belső ellenőr­zésének vizsgálatával foglal­kozott. Most, ennek folyta­tásaként az ipari termelő vállalatoknál mérik fel a bel­ső ellenőrzés hatékonyságát. A vállalatok vezjetői gyakran nem lépnek fel megfelelő kö­vetelményekkel a belső ellen­őrzés munkája iránt. A vizs­gáját széles körű, benne a járási NEB-ek is részt vesz­nek. Végezetül a megyei keres­kedelmi szervek áruellátásá­val és a kormány árpolitikai irányelveinek végrehajtásá­val foglalkoznak a népi el­lenőrök, közösen a kereske­delmi állandó bizottsággal. A vizsgálatot indokolja, hogy a kereskedelem forgalmának gyors növekedése mellett, egyes árucikkekből hiány mutatkozott. Ez elsősorban a ruházati és a vegyes iparcik­kekre vonatkozik. E mellett egyes cikkek ára jelentős mér­tékben emelkedett, és az ár­politikai célkitűzések sem va­lósultak meg teljesen. Az ár­emelések gyakran indokolat­lanok, és nemcsak a kereslet­kínálat hatására változtak. A népi ellenőrök a vizsgálat so­rán a kereskedelmi hálózat fejlesztésével is foglalkoztak. A hús-, tojás- és tejeilátás figyelmeztető adatok vemhes üszőt vettek meg, het­venhattal többet, mint egy év­vel korábban. Az idén megvásárolt hízott A kiemelt öt fő cikk felvá- A BAROMFI felvásárlása 6árlása május végéig 5,1 száza- továbbra is növekszik. Május lékkai alatta maradt a múlt végéig 52,7 vagonnal vásárol- év azonos időszakához képest, tak fel, 15,4 százalékkal töb­Az idei helyzet rosszabb a ta- bet, mint az előző év azonos ...................... ............. v alyinál a járásokban is, mert időszakában. A pásztói járás sertések és vágómarhák átlag- a múlt évi eredményt csak a 7,4 vagonos baromfifelvásár- Búlya jól alakult, hízott sertés- szécsényi és a pásztói járás lása több mint kétszerese az nél 121,5, a vágómarhánál 532 szárnyalta túl. A növekedés az egy évvel korábbinak. A töb- kilogramm lett a darabonkénti előbbinél 21,8, az utóbbinál 4 bi járás felvásárlása is meg­haladja az előző évit, a ba­lassagyarmati járásban mint­egy kilenc százalékkal. százalékos. Súlyos a lemara­dás a salgótarjáni és a ba­lassagyarmati járásban, 19, il­letve 17,1 százalék. A kedvezőtlen eredmény azért következett be, mert a baromfi és tej kivételével a többi cikkből a múlt év azo­nos időszakánál kevesebbet vásároltak fel. Nagymérvű a visszaesés a hízott sertés és a tojás, és kisebb a vágómarha felvásárlásában. TEJBŐL, 89 403 hektoliter a felvásárlás, 6,9 százalékkal több az előző évinél. Minden átlag. (Az előbbi 10,6 az utób­bi 14 kilogrammal nagyobb az egy évvel ezelőttinél.) A hí­zott sertés 1970. évi szerződé­ses fedezete csaknem 15 ezer, ami 5220 darabbal kevesebb, mint tavaly ilyenkor volt, s .;ái, „ +„ vágómarhából is 2,5 százalékos járás felvásárlása jobb a ta- a ^kkenés_ valyinál, a salgótarjáni, szé­csényi és rétsági járásban 10—13, a pásztói és balassa­gyarmatiban 1,7—2,5 százalék­kal. A VÁGÖJUH felvásárlása változatlanul jó ütemű. Má­jus végéig 7023 juhot vel­Rang-e munkásnak lenni? Azért küldték, hogy szóljon Hogyan érvényes® a mun- Válogatási lehetőség már nin- párttag vagy, hát még ezt se kásosztály vezető szerepe a essen. Különösen a fiatal ke- tudod elintézni?” gyakorlatban? Senki sem von- vés A ^ g™*- w 3,*^ hatja kétségbe, hogy nálunk a A ^ azlan Itt kis szünetet tart a be­munkásság - szövetségben a szédben, de aztán gyorsan parasztsággal, és az értelmi­séggel — a hatalom birtokosa és gyakorlója. De hogyan tük­tek a mezőgazdaságból, akik korábban az iparban nem dol­goztak. Ledolgozták a nyolc hozzáteszi: — ---------— -— . , . , ., _ . . — Nem akarok a párttaa­r öződik mindez egy kis üzem arájukat, muntoido után siet- saggal takarózni... En elíté­életében? Érvényesül-e kellő­képpen ez az elv? Rang-e munkásnak lenni? Ki jobban? nek haza. Csak a fizetési bo­ríték, a gyár ügyei már ke­vésbé érdeklik őket. Még hosz- szú, türelmes nevelőmunkára van szükség, hogy a munká­ledlleszkedjenek és Imre Jánossal, a romhányi óim tudjanak. cserépkályhagyár szakszerve­zeti bizottságának titkárával, az É'|ni Ul | v<,lp üzem irodaházának egyik eme- leti szobájában beszélgetünk. lem azt a párttagot, aki csak követelőzik. Látja, az én ügyem csak apróság, de a jó munkahelyi légkör is sokszor sok öntudaitosabh rétegeibe he aprósáSokon múlik • • • ESF feÍCSÍVel tÖbb fi8yelmet « «- jogaiKKai kerünk. Elmondhatom, hogy nálunk, ha valaki jól és Természetesen a többség a na. romhányi cserépkályhagyár­dolgozik, általában megbecsü­lik. akár párttag, akár nem De munkásnak lenni csak akkor rang, ha szavára oda- figyelnek. J? Ha egy műszód és egy műm — Akik a kisebb gyObb kollektívákat__.. . uniaeuu OWI muir j ák, maguk is munkásokból üzemért. Hajlatja szavát, és W- kás véleménye kér® "egymás váltak vezetővé — mondja. — pr°b^ mellé, melyikük szavának van Ki képviselné jobban a gyár megoldásából Huszonhét nagyok súlya? Ezt a kérdést és a munkások érdekeit, mint va” a szaksza-vezeti bi- már yarga Sándor formázó­éppen ezek az emberek? Mól- zo.*^?la^- ® nak tettem fel, aki „melléke­nár László főművezető a hú- Párttag- A fonrmok ahol tu- gen„ nyolc éve póttag és a szas évek közepén inasként lajdonosi öntudattal, es igazi szakszerVezeti bizottságnak kezdte az akkori üzemben, munkasonérzettel bárki ^ el- tagía_ Varga Sándor harminc Igaz, ő már nemsokára nyug- véleményét, tulaj- év körüli férfi, így vélemé­díjba megy... Kovács István, adJa.^™ak' jCér' nyével a fiatalabb korosztályt Szöllősi Sándor és Kisztner hogy a dolgozok tudnak képviseli. Károly, akik ma művezetők, “ akarnak-e élni a hatalom korábban egyikük formázó, a Syákorlásáraak ezzel a forrná- másik válogató, a harmadik iával? kemenceégető volt. Vagy ve- _ Az emberek nem szíve- gyuk a fiatalabb korosztályból ^ beezéiluik _ vélekedik Demján Eligiuszné póxtvezető- ségi tag. — Mi ennek az oka? Ahol az igazság Dévényi Lászlót, a gyártás­előkészítők üzemvezetőjét, aki szintén kezdte. fizikai munkásként Van> akiben eleve — Ext a kérdést sohasem a beosztás dönti el — állítja. — A mérleg többnyire oda bil­______len, ah® az igazság van. Rög­k özéleti érdeklődés, mások hadd mondjak el egy egé- meg nem akarnak nagyszájú, f?6? esetet ennek igazo­összeférhetetlen ember hírébe lásara. Nemregen a béremelés nincsen A sorb® — amit még foly­T\ csak szerény- ^" j^vesrfr~ a vissza- hörül támadt egy kis vitánk, segbol hagyja ki magat Imre keverectm. lépesek a vissza tartottuk igazságosnak. T,'.n/ve „V, 1 qcjn u™, vérűit a vágástól is félnek, ami bizony , m ranotruK igazságosnak, Janos aki iaau ben került a kömnven előfordulhat Az hogy a karbantartok kapjanak cserepkalyhagyarhoz. Formázó ^'Az többet. Végül mindenki beiát­volt, s elnyerve a munkások 15 megesnet, nogy az egyem, formázok végeznék nomsoká-rn a qzak- vagy közös problémákat fesze- b1» nogy a rormazoK vegeznew bizalmat nemsokára a s szóra nem Heveinek oda nehezebb munkát, okét illett szervezeti bizottság titkárának goto szóra nem ngyemeKoaa... , . ’ tehtálr -meg Ezt a felelősséotel- Most másodéves a technikum- a nagyoPD pénz. rxem nyu- tettek meg. Ezt a telelossegcei Szerettem volna godhattam bele a méltányta­jes megbízást hosszú ideig tar- pan a nam. Szerettem volna, ... , , mondták „ mtln_ oadalmi munkában töltötte be ha nyáron itt, az üzemben lansagoa. Azt monaiax a ram- saaamu munKaoan xoiroue re. dolgozhat Art mondták katarsaim, amikor a bérren­Üjabban mar függetlenített dolgozna*. Azt mondtak, foglalkozó tanácsko­csooortvezető kötetlenebb a nincs felvétel. Aztán mégis dezessei foglalkozó tanacsko­raoporavezeTO, Koreiieneou a „ emhereket de én zásra indultam, hogy „azért beosztása, több ideje van az vettek fel embereket, de en , . emberek ügyes-bajos dolgával meg egyszer mar nem mentem ™lotu^k oüa' nogy szówa foglalkozni. kéregetni. Azt mondja a fi- reaQ-' am: „Te, anya, negyvenötös Kiss Sándor — Néhány évvel ezelőtt még nem volt könnyű bejutni a cserépkályhagyárha — folytat­ja a megkezdett gondolatsort. — Sokszor száz-százötven je­lentkezőt vettünk előjegyzés­be. Ma már annyi az elhe­lyezkedési lehetőség, hogy-sok­szor örülünk, ha kapunk mun­kaerőt. Korábban arra töre­kedtünk, hogy a gyári dolgo­zók családtagjait, hozzátarto­zóit és ajánlottjait vegyük fel. HÍZOTT SERTÉSBŐL 4691 darabot vásároltak fel, 48,2 százalékkal kevesebbet, mint tek meg, csaknem két- és fél- tavaly ilyenkor. A megyei át- szer annyit, mint egy évvel tagnál csupán a szécsényi és korábban, pásztói járás ért el jobb ered- „ . ,tT .... ményt. Meglepően és szembe- A VÁGÓBORJÜ felvasar­tűnően kevés a rétsági járás lasa, erőteljes csökkenése a 104 darabos felvásárlása, ami szarvasmarha tenyésztési kedv húsz százaléka kedvező alakulását mutatja. nem egeszen az egy évvel ezelőttinek. VÁGÓMARHÁBÓL 5028-at vettek meg, néhány darabbal kevesebbet, mint 1969 május végéig. Á járások közül a szé­csényi 65,7, a pásztói 11,5 szá­zalékkal értékesített többet, egyötöde a tavaly májusinak mint az előző év azonos idő­szakában. Jelentősen, 34,2 szá­zalékkal visszaesett viszont a salgótarjáni járás vágómarha­felvásárlása. Míg 1969. május 30-ig 189 vágóborjút vásároltak fel, ad­dig 1970 azonos időszakában mindössze 27-et. Szembetűnő a változás májusban, miután a 18 darabos felvásárlás csak TOJÁSBÓL 2,1 milliót vá­sároltak fel, ez 27,2 százalék­kal kevesebb, mint tavaly ilyenkor volt. Az előző évit 7,6 százalékkal meghaladó fel­vásárlást ért el a pásztói já­rás, a rétsági és a szécsényi járás viszont a megyei átlag­tól is messze elmaradt. A piacokon és vásárokon változatlanul, élénk a kereslet a sertések iránt, ennek hatásá­ra az árak olyan magasan ala­kulnak, hogy a vállalat állami áron sem malacot, sem süldőt nem tudott vásárolni. (Tavaly ilyenkor már félezernél több süldőt vettek meg.) Továbbra is nagyobb mérvű a tavalyinál a vemhesüsző-íel- vásarlás. Május végéig 310 Gépesítik a tehenészetet A sízócsémkei termelőszövet­kezet aránylag kis ter®eten gazdálkodik, de eredményei egyre figyelemreméltóbbak. Az elmúlt években különösen a tejtermelés növekedett szá­mottevően, évente mintegy 150 000 liter tejet értékesíte­nek. Eddig Viktor József és Szabó István gondozó kézzel Most v«ze­fejite a jószágokat, azonban a szövetkezet tői úgy tervezik, hogy gépesí­tik a tehenészetet. A kézi munkát rövidesen felváltja a gépi fejes. Könnyebb, gyor­sabb és eredményesebb is lesz ily .módon a gondozók munkaija. Székesfehérvárott, a széles szalaghengermübem megkezdték a második nagy egység, a meleghengerállvány és a hozzá tartozó berendezések üzemi próbáit. A szovjet alapanyagú. 480—520 Celsius fokra telhevített alumíniumtuskókból 8—20 m/m vékonyságú alumíniumlemezt hengerelnek. Képünkön: hosszú csíkban .jön ki a hengerek közül az izzó alumínium­lemez ipari kiállítást rendez Akár vasúton, akár or- A Textilipari Vállalat zseb- szágúton érkezik Győrbe a kendőit és ágyneműit min- látogató, messziről gyérké- den-ütt használják. A Gar-do Bútorgyár Fi- renze-lak ószobája több nagy európai vásáron első díjat nyert. menyek tömkelegét pillant­ja meg. Ez a város jellegze­tessége, hiszen Magyaror­szág harmadik legnagyobb gyárvárosa. A Magyar Vagon- és Gép­gyárban 18 000 ember dől- márkájú, gozik, és Európában, AM- anyagairól kában és Dél-Amerikában lünk. A is kevés olyan ipari és ke- mintaboltjában napról nap- reskedelmi szakember van, ra óriási a forgalom. A Győri Műbőrgyár Pamutszövő- és GRABONA. csodálatos mű­nem is beszé- gyár budapesti aki ne ismerné a gyár híres Rába-emblémáját. A Va­gongyár — ahogyan Győ­rött népszerűén nevezik — a magyar járműprogram bázisa. Itt készülnek a híres MAN-motorok és a gépjár­művekhez a korszerű hát- sóhidak. Eddig mintegy hatmilliárd forintba került államunknak az új motor­gyár felépítése. Már készül a korszerű öntöde is, amely­nek építési költségei mint­egy 450 000 000 forintot tesznek ki. A győri textilgyárak Csak néhányat említet­tünk a híres győri gyárak közül, melyeknek termékeit bemutatják a győri ipari ki­állításon és vásáron július 24-től augusztus 2-ig. A vá­sár rendező bizottságához 76 vállalat és üzem jelen­tette be részvételét. Kiírták a vásár díját is. A győri 400. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola összes termeiben és hatal­mas udvarokon nemcsak a győri ipar termékei lesznek ls láthatók, hanem sok budapes­világhírűek. A Richards ti és dunántúli cég is bemu- Finomposztógyár áruit tatja áruit. A szakmai na­évente 15 nagy nemzetközi pok már mind foglaltak. A vásáron mutatják be. Ha a kiállítás érdekessége az lesz, méteráruboltok kirakatait hogy a híres győri textil­nézegeti az olvasó, biztosan megcsodálja a szebbnél szebb női jersey és a szin­tetikus, valamint gyapjúból készült férfiruhaanyago­kat, melyek a Richards ter­mékei. A Rábatext márka is közismert szerte Európában. gyárak, valamint a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár termékeit a kiállítás ideje alatt a' boltjaikban meg lehet vásárolni. Akik a ki­állításra kívánnak utazni, azoknak a MÁV 33 százalé­kos utazási kedvezményt nyújt. NÓGRÁD - 1970. július 21., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents